„Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009. november 4-én hozott ítélete szerint az olaszországi állami iskolákban ezentúl tilos a feszület kifüggesztése.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már korábban is hozott ehhez hasonlóan botrányt keltő ítéletet, amikor elfogadhatónak minősítette a legtöbbek számára rombolást, gyilkosságokat, elnyomást, emberek kizsákmányolását jelképező vörös csillag használatát.
A közlemény szerint ezután is részt vesznek minden olyan egyeztetésen, szervezze akár politikai párt, akár civil szervezet, amely a kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételéről szól. Álláspontjuk szerint nem az a helyes út, ha ötszörösére növelik az elkölthető pénzek nagyságát, hanem ha nemzetközi példák alapján inkább mérsékelik a kiadásokat. Rövidítsék le és tegyék olcsóbbá a kampányt, erre irányult az a törvényjavaslat is, amelyet hétfőn benyújtottak az Országgyűlésnek – mutatott rá a két politikus.
KDNP elnöke világossá tette: ha nem születik a jelenleginél több gyermek Magyarországon, egy emberöltő múlva 7-7,5 millióra zsugorodik hazánk lakosainak száma. Ezzel pedig veszélybe kerül a nemzet fennmaradása. Ennek megelőzésére korábban az MSZP–SZDSZ-kormánynak már született egy titkos, ám mégis kiszivárgott tervezete, mely egymillió migráns betelepítését javasolta Ázsia válságövezeteiből az országba. Ez az elképzelés azonban megvalósíthatatlan, hiszen ennyi, más kultúrát és életformát képviselő bevándorló beolvasztása a magyar társadalomba lehetetlen vállalkozás – mondta Semjén Zsolt. ∞
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 53. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén katonai tiszteletadás mellett tartottak megemlékezést.
A megemlékezés elején a nemzetiszínű és fekete zászlókkal feldíszített térre bevonultak a történelmi lobogók. Ezt követően fiatal művészek hoztak be egy lyukas nemzeti zászlót, amelyet a központi emlékműre terítettek.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Sólyom László köztársasági elnök. Szintén koszorút helyezett el és lerótta kegyeletét a diplomáciai testületek több képviselője, valamint az 56-os szervezetek néhány tagja. ∞
Ma hiányzik a nemzeti egység, amihez többek között a normák megtartása szükséges, és az is, hogy egy erős politikai erő kezet nyújtson saját ellenzékének – mondta Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 53. évfordulóján, a Jutadombi Katonahősök Emlékművénél tartott koszorúzáson.
El kellene gondolkodni azon, hogy a jelen Európai Uniónak vajon mennyi köze van az Adenauer, Schuman, De Gasperi által megálmodott közösséghez, az egyenrangú nemzetek szövetségéhez, ahol érték a család, a szabadság, a béke, a szolidaritás, a keresztény-zsidó kultúra, s ahol az emberi jogok sem maradhatnak ki a felsorolásból.
Az idei október 23-ai ünnepségekkel összefüggésben egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, durva kifejezéssel illette a köztársasági elnököt, s ezt nem először tette – mondta Salamon László, a KDNP országgyűlési képviselője. Az esetet a politikai kultúra szempontjából is megdöbbentőnek tartja a KDNP, a kereszténydemokrata politikus szerint azonban többről van szó.
Az önkormányzati miniszterhez intézett nyílt levélben hívja fel a figyelmet Nyitrai Zsolt (Fidesz), Salamon László (KDNP) es Vejkey Imre (az Országos Választási Bizottság KDNP-s delegáltja) arra az alkotmányellenes helyzetre, hogy az Országgyűlés nem biztosította az országgyűlési választásokon a választójog gyakorlásának feltételeit bizonyos választópolgárok számára. A Varga Zoltánnak írt nyílt levélnek az ad aktualitást, hogy a külföldön történő szavazásra vonatkozó törvényi rendelkezések december 31-én hatályukat vesztik – írták, majd pontosan meg is határozták, hogy választójoguk gyakorlásában azok lehetnek akadályoztatva, akik „a választási eljárásról szóló 1997. ∞
Beke Margit történész-levéltáros, akinek hamarosan könyve is megjelenik a mártírhalált halt püspökről az mno.hu-nak elmondta. a magyar kommunista rezsim a II. világháborút követően azonnal megkezdte támadását a katolikus egyház ellen. A terror és az elnyomás jellemző példája, hogy az esztergomi aula megfigyelése már 1946-ban elkezdődött, amikor még romokban hevert az ország. Már ezekben a jelentésekben szerepelt többek között Mindszenty József, Meszlényi Zoltán és Drahos János.