Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatást tett Örményországban, ahol találkozott Nikol Pasinján miniszterelnökkel és Mher Grigorján miniszterelnök-helyettessel, valamint Gnel Szamoszján miniszterrel – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi, 2021-es látogatásával elkezdődött a diplomáciai kapcsolatok visszaállítása, melynek eredményeképp tavaly decemberben a két ország között ismét nagyköveti szintű kapcsolat létesült.
A felek eredményes tárgyalásokat folytattak többek között gazdasági és kulturális témákban – jelezték.
(Forrás: MTI)
Újjáépítjük a bonchidai Bánffy-kastélyt!
2023. május 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Az utókor nem bánt méltón gróf Bánffy Miklóssal, pedig az anyaországtól elszakított Erdélyben a nemzet lelkiismerete volt, hűséges fia hazájának és egyházának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a volt külügyminiszter erdélyi otthonában, Bonchidán, a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás megnyitóján, vasárnap, hozzátéve: napjainkra viszont Bonchida jó példák sokaságát mutatja a helyreállítási munkálatoknál.
A rendezvényen – amelyen Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Bánffy család számos tagja és Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke is részt vett – a miniszterelnök-helyettes beszédében emlékeztetett: a magyar kultúra, művészet és politika jeles alakja Bonchidáról indult útjára, és ide tért vissza később, gondozni a családi örökséget.
Mint mondta, a bonchidai Bánffy-kastély, “az erdélyi Versailles”, évszázadokon keresztül volt a losonczi Bánffy család ősi fészke, amelyet ma Erdély egyik legjelentősebb műemlékei közt tartanak számon, nemcsak mérete és összetettsége, építészeti és szobrászati kvalitásai matt, hanem azért is, mert szervesen kapcsolódik a losonczi Bánffy család történetéhez, “amely politikai szolgálata és nagyra becsült műveltsége mellett művészetpártolásának köszönhetően is ismert”.
Hozzátette: a Bánffyak “itt éltek, építkeztek, gazdálkodtak és alkottak”, “ízlést és szemléletet formáltak” 1944 októberéig, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották az épületet, amelynek berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult, állaga romlásnak indult az öt évtizednyi nem megfelelő használat következtében. A kilencvenes évek végére pedig teljesen romos állapotba került – tette hozzá.
Semjén Zsolt felidézte: a Transylvania Trust Alapítvány 1996 óta kísérte figyelemmel a kastélyegyüttes sorsát, majd vállalta helyreállítását és hasznosítását. 1999-ben a műemlékegyüttes felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára, és ekkor kezdődött el a helyreállítása, 2001-ig magyar és román állami támogatásból. 2001-től az alapítvány viseli gondját az épületnek, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona.
Hozzátette: nyaranta pályázatokon elnyert támogatásokból egyetemi hallgatók, szakmunkások és önkéntesek segítenek a kastély felújításában. A nemzetközi épített örökség helyreállító szakképző program 2008-ban elnyerte az Európai Bizottság Europa Nostra-nagydíját – jegyezte meg, kiemelve, eddig 32 országból csaknem 3000 diák vett részt a programban. Az alapítvány alkotótáborokat és kulturális rendezvényeket szervez, hogy “megmentse és élettel töltse meg Erdély legnagyobb főúri rezidenciáját”.
Napjainkra Bonchida jó példák sokaságát mutatta a helyreállítási munkálatoknál, a hasznosításnál, kulturális és oktatási programoknál, és nem utolsósorban a kitartásban, szívósságban és akaraterőben – emelte ki.
Semjén Zsolt szerint Magyarország kormánya azért követte kitüntetett figyelemmel ezt a munkát, mert ez gróf Bánffy Miklósnak, Magyarország volt külügyminiszterének otthona, emellett kiemelkedő, egyetemes magyar épített örökség, harmadsorban pedig azért, mert a felújítás “önmagában iskolát teremtett”, hiszen több mint háromezer diák tanult az épületegyüttes falai között.
A felújított terekben asztalos-, kőfaragó- és bútorrestaurátor-tanműhelyek működnek, a diákok emellett boltozatépítés és -restaurálásban, falazatrestaurálásban és vakolásban, díszvakolatok, ácsszerkezetek készítésében részesülnek képzésben – mondta. A magyar kormány abban akar segíteni, hogy a Kárpát-medencei fiatalok, illetve Erdély fiataljai itt egy-egy szakmát sajátítsanak el, megtanulják a kétkezi munka becsületét, és Erdélyben boldoguljanak, alapítsanak családot – emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kastély szellemisége ehhez kiváló környezetet teremt.
Közölte: 2018 decemberében Magyarország 400 millió forinttal támogatta a főépület szerkezetének helyreállítását és a romantikus szárny felújítását. Idén újabb támogatással segítik az alapítvány munkáját, hogy elkezdődhessen az utolsó omladozó épületrész, a hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként hasznosítása.
Semjén Zsolt elmondta: a megújult neogótikus szárny földszintjén kiállítással tisztelegnek Bánffy Miklós, kastély utolsó lakója előtt születésének 150. évfordulója alkalmából. A Bánffy Miklós erőterei című kiállítás az első, Bánffy Miklósnak, a sokoldalú személyiségének és örökségének dedikált kiállítás a világon és a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a tárlat kialakításához nyújtott szakmai segítségért.
Az önálló magyar kitüntetési rendszer létrejöttének századik évfordulója alkalmából a Magyar Érdemrend történetét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban.
“A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes” – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes A Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend című kamaratárlatot megnyitó beszédében.
Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség magyar jellegű kitüntetések, és így az első magyar elismerési rendszer kialakítására. Mint mondta, Bethlen István miniszterelnök elképzelése alapján közel egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitüntetés tervezése.
Az elismerés történetét bemutatva kitért arra is, hogy a kitüntetés jellegzetes külalakja, a fehér kereszt az 1848-49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
Mint rámutatott, az 1922-ben megalapított Magyar Érdemkereszt az évtizedek során elnevezését és megjelenését tekintve is csak kisebb változáson ment át. 1935-től a neve Magyar Érdemrend, fokozatai akkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át. Őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás.
Hozzátette, hogy az Érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható. A legmagasabb fokozattal elismert személyiségek között említette Hirohito japán császárt, Vilma holland királynőt, III. Viktor Emánuel olasz királyt és Mannerheim finn tábornagyot.
Megemlékezett arról is, hogy 1991-ben az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt néven a kitüntetést újraalapította. 2011-ben a kitüntetés neve ismét Magyar Érdemrend lett. Mint mondta, a régi-új érdemrend kitüntetettjei között szerepeltek – kései igazságszolgáltatásként – az előző rendszerben nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak.
Kitért arra is, hogy a kitüntettek névsorában ma már évről évre szerepelnek az elszakított területeken, kisebbségben élő honfitársaink. Jeles képviselőik, mint Tőkés László vagy Duray Miklós a rend nagykeresztjében részesültek.
A nagykereszttel kitüntetett külföldi állam- és kormányfők között említette II. Erzsébet királynőt, Helmuth Kohl kancellárt, Lech Walesa lengyel és Jacques Chirac francia elnököt.
“A szélesedő, fehér zománcú kereszt közepén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármashalom a kettős kereszttel, majd egy nemzeti színű pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt” – mondta Semjén Zsolt.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a kiállítás két intézmény, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum példaértékű együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a két közgyűjtemény őrzi a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeit, valamint számos kitüntetett portréját.
A főigazgató köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában közreműködő munkatársaknak, köztük a kamaratárlat két kurátorának: Pallos Lajosnak és Sallay Gergelynek.
Elmondta, hogy a tárlat anyagából katalógus készült, amely a Magyar Érdemrend története mellett néhány fontos kitüntetett személyt is bemutat kitüntetéseivel együtt.
Töll László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a magyar hadsereg átalakulásáról szólva arról beszélt, ahhoz hogy ez megvalósuljon, az emberek gondolkodásában is átalakulásra van szükség, tudomásul kell venni, hogy a magyar történelem tele van hősökkel és harcolni kell azért, hogy ez a köztudatba is bekerüljön.
“Ez a kiállítás a magyar hősiességnek az egyik manifesztációja, megerősítése tevékenységünknek” – fogalmazott Töll László.
A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében szeptember végéig látogatható tárlaton több mint 70 rendi jelvényt tekinthetnek meg a látogatók, az egykor kitüntetett személyek portréival, díszes öltözetekkel és a kitüntetésekhez tartozó kiegészítőkkel együtt.
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát
2023. május 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája – hangsúlyozta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn az Országgyűlésben, Varga László halálának huszadik évfordulója alkalmából mondott napirend előtti felszólalásában.
Varga László életútját felidézve a KDNP elnöke elmondta: 1944. november 30-án Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – őt is letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva.
A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki – tette hozzá.
Felidézte: 1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába, majd Zürichbe, onnan pedig New Yorkba ment – tette hozzá.
Amerikában rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába, alapítója lett az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz.
Hangsúlyozta: Varga László 1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett – tette hozzá. Varga Lászlót 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották, vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének, 2003 márciusában pedig a KDNP elnöke lett.
Felidézte: Varga László 93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott. A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette és másnap a kórházban meghalt.
“Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.” – mondta Semjén Zsolt.
A Szentlélek jelenléte tapintható volt a pápalátogatáskor
2023. május 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a Bayer show vendége, akivel a pápalátogatásról beszélgetett a műsor házigazdája.
Ferenc pápa látogatása nagyon sokat jelentett az egész magyar nemzetnek. Erről beszélt az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Bayer-showban. Semjén Zsolt azt mondta: minimális különbség van a szentatya tanítása és a magyar kormány álláspontja között. Ugyanakkor az ellenzék a pápa apostoli útját is próbálta befeketíteni.
“Ahhoz, hogy ez a látogatás így sikerült, kellett a szentatya karizmája és mindenekelőtt a Szentlélek. És a Szentlélek tapintható volt ebben a három napban. Óriási büszkeség az országnak, hogy Ferenc pápa itt járt” – hangsúlyozta az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt emlékeztetett: a szentatya tanítása és a magyar kormány álláspontja között legfeljebb hangsúlybeli különbségek vannak, hiszen Ferenc pápa megerősített minket többek között a béketörekvéseinkben és a család melletti kiállásunkban is.
Habár a baloldal ismét politikai kérdést csinált a látogatásból és kormánypárti haszonnak nevezte a pápa ittlétét, a magyar embereknek más volt a véleményük. Rendkívül sokan és szeretettel követték Ferenc pápa magyarországi útját – tette hozzá Semjén Zsolt.
Mindent előkészítettünk, várjuk a Szentatyát! – olvashatjuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hétfői közösségimédia-bejegyzésében.
A politikus parlamenti felszólalását az alábbiakban tekintheti meg:
