Hírek

A szlovákiai magyar politikus munkájáról szóló mozi csaknem két éve elkészült már, a bemutatással azonban azért várt a rendező, hogy ne veszélyeztesse Duray pályafutását.

Amikor idehaza 1968-ban az Illés zenekar Táncdalfesztiválon elért sikerét egyfajta politikai győzelemként ünnepelte az ellenzék, az orosz tankok éppen elindultak a reformokat bevezetni szándékozó Csehszlovákia ellen.
∞

Az ünnepi forgatag – már hagyományosan – igazi kavalkáddal vette kezdetét. [A ‘kavalkád’ szó eredeti jelentése: belovaglás, lovas felvonulás – A szerk.] A lovasok és lovas kocsik fölvonulása a Liszt Ferenc AMI (egykori Úttörőház) udvarárról indult, valamivel 16 óra után. A meghirdetett állomások érintésével körbejárták a várost, s a velük utazó néptáncosok útközben táncbemutatóval szórakoztatták az érdeklődőket. De már a színes népviseletek és hagyományőrző ruhák, s persze a míves kocsik meg a gyönyörű lovak látványa is sok embert kicsalogatott az utcára, ahol a fesztivál újságjában közölt program szerint várható volt a menet fölbukkanása.

∞

Brüsszelben kedden folytatott találkozójukon a felvidéki politikus – mint utóbb a sajtónak elmondta – megismételte, hogy Szlovákiában hiába alakult a magyarok szempontjából nyitottabb kormány, ez is figyelmen kívül hagyja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), illetve a Velencei Bizottság (az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület) ajánlásait az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására vonatkozóan. Berényi felvetette Daulnak az állampolgárság ügyét is.

∞

„1997 és 2005 között Szlovákia állampolgárságot adott olyan személyeknek, akiknek nem volt tartós lakhelyük Szlovákiában. 2005 után azonban a törvényt megszigorították, s azóta ez már nem volt lehetséges” – idézi a lap Grendel Gábornak, a szlovák belügyminisztérium szóvivőjének egyik korábbi nyilatkozatát.

„A minisztériumnak nincs pontos kimutatása arról, hány külföldön élő szlovák kapott állampolgárságot. A szlovák törvényt akkor szigorították meg, amikor Budapest komolyan mérlegelni kezdte, hogy tartós lakhely nélkül is állampolgárságot ad a külhoni magyaroknak” – olvasható a lapban.
∞

Török Ferenc rövid megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, rámutatott a települési vezetők, döntéshozók és az egyház közötti együttműködés fontosságára. Ez különösen lényeges Kalocsán, ahol az egyháznak mindvégig oly fontos szerepe volt a város fejlődésében.

Dr. Vadász Mária napjaink gondjairól, valamint a kórház vezetősége és dolgozói előtt álló feladatokról szólt, és megköszönte az intézmény alkalmazottainak odaadó munkáját.

∞

“Mindszenty mindig azt hangoztatatta, hogy a magyarok számára a szabadság a legfontosabb és ebből egy jottányit sem engedett” – mondta az elnök. Rámutatott, hogy Magyarországon azóta “kedvező a csillagok állása” és a magyar kormány már a legelső intézkedéseivel lehetővé tette, hogy ne csak lelkileg és kulturálisan, de a kettős állampolgárság intézményén keresztül jogilag is egyesüljön a nemzet.
∞

A volt köztársasági elnök a Mécs László pap és költő – aki 1920-tól 1929-ig volt plébános Nagykaposon – tiszteletére rendezett emlékesten úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig egységes volt, nyelvében, kultúrájában és történelmi tudatában. Az anyanyelv használata a kisebbség elidegeníthetetlen joga, a szlovákiai magyarság civil kezdeményezése lelkesítő, nagyszerű példát mutat fel a magyar nyelv használatára felszólító röplap-mozgalommal – mondta Sólyom László, aki szerint ez a kisebbségi magyarságnak a helyzethez illő, spontán válasza.
∞

Esterházy Jánosra a magyar, a szlovák és a lengyel csak tisztelettel nézhet, olyan kisebbségi vezető volt, aki minden kisebbségért kiállt, éppen ezért nagyon szomorú az, amit a szlovák államfő, Ivan Gasparovic mondott Esterházyról – mondta Sólyom László Kassán szombaton az MTI-nek.

A volt köztársasági elnök azt követően beszélt erről, hogy a felvidéki városban koszorút helyezett el Esterházy János mellszobrára, amelyet a Kassa főutcáján található, a Major család tulajdonában lévő Csáky-Dessewffy palota udvarán állítottak fel idén márciusban.

∞

A Béla király téri, belvárosi katolikus templomban összegyűlt mintegy ötszáz ember előtt Schmittné Makray Katalin, az államfő felesége, az ünnepség díszvendége arról beszélt, hogy azok, akik most esküt tettek, „jogos jussukat kapták vissza, a magyar állampolgárságot”.

„Hazánknak most olyan vezetői vannak, akik tudják, mit jelent egy nemzet fiainak egymáshoz tartozni, testvéri szeretetben élni” – mondta köszöntőjében a köztársasági elnök felesége.
∞

Fazekas Sándor ünnepi beszédében méltatta a seregszemlének hagyományosan otthont adó, patinás dél-alföldi város történelmi múltját. Hangsúlyozta: Kalocsa több nevezetes „védjeggyel” rendelkezik, melyek közül a hímzés mellett a paprika is méltán világhírű, és ezekre nem csupán büszke lehet, de építhet is a város.
∞