Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az Országgyűlés plenáris ülésén
Parlament, 2023. április 17.
Mint az a Tisztelt Ház előtt is jól ismert, Ferenc pápa 2023. április 28-án háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Persze minden államfői látogatás fontos, de a pápa látogatása mindezek közül sajátosan kiemelkedik.
A történelemben birodalmak emelkedtek fel és hanyatlottak le, buktak el és tűntek el, de a római pápa tekintélye töretlen. Aminek végső alapja az, hogy a mindenkori pápa Szent Péter küldetésének folytatója, akire Krisztus bízta rá egyháza vezetését, akitől háromszor hallotta, hogy: „Legeltesd juhaimat!”
Ferenc pápa különleges gesztusa, hogy harmadszor látogat meg minket magyarokat. Eljött Csíksomlyóra, meglátogatva Isten erdélyi népét, majd az Eucharisztikus Kongresszusra Budapestre, és most három napos apostoli útra, hivatalos látogatásra Magyarországra.
Jól ismert, hogy hivatalos látogatást pápaként először II. János Pál pápa tett Magyarországon, 1991-ben. Akkor a rendszerváltozás idején üzenete, hogy: „Ne féljetek!”, az erőt, a hitet és a reményt jelentette. Második hivatalos útja, 1996-ban, az egyházi intézményrendszer kiépítését és felvirágoztatását biztosította.
Itt szeretnék újra kiállni lengyel testvéreink mellett, amikor a nagy és szent pápát érik nemtelen támadások, azt a pápát, akinek mi közép-európaiak vér nélkül megkapott szabadságunkat köszönhetjük!
Ferenc pápa látogatásának fókuszában az ifjúság, az egyházi iskolák és egyetemek diákjai állnak. Mindennek megalapozása Szent II. János Pál pápa második magyarországi látogatásán történt, erre a fundamentumra épül Ferenc pápa mostani találkozása a Sportarénában a fiatalokkal és tanáraikkal, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a professzorokkal és hallgatókkal. Érdemes idézni az Ex Corde Ecclesiae-ból: „Az egyház szívéből született katolikus egyetem abba a hagyományfolyamba tartozik, amely visszavezethető az egyetem, mint intézmény eredetéhez. (…) Minden katolikus egyetem, mint egyetem, olyan tudományos közösség, amely szigorúan és kritikusan segíti elő az emberi méltóság és kulturális örökség védelmét és fejlődését, kutatással, oktatással, és egyéb tevékenységekkel, amelyeket a helyi, nemzeti, és nemzetközi közösségeknek nyújt. Rendelkezik azzal az intézményi autonómiával, amely hatékony működéséhez szükséges”. Hozzátehetjük ehhez az egyházi közoktatás tekintetében – hogy különösen az utóbbi esztendőkben – az egyházi közoktatási intézmények száma többszörösére nőtt, az egyház szolgálata, a magyar állampolgárok – diákok és szüleik – szabad intézményválasztása és az állam általi egyenlő finanszírozásának köszönhetően.
A Szentatya látogatásának hivatalos szimbóluma a Lánchíd. A híd utal a pápák latin címére, pontifex maximus, amely I. Damasus pápánál jelenik meg és Nagy Szent Gergellyel lett használatos. Pontifex, azaz pons facere, szószerint hídépítő, a legnagyobb hídépítő. Nyilvánvaló a szimbólum: az oktatás tekintetében híd a generációk között, a szolidaritás tekintetében híd az emberek és a társadalmi csoportok között. A Lánchíd Budapesten összeköti a Duna nyugati és keleti partját, szimbolikusan a nyugatot és a keletet. Szent Istvánnal Magyarország a nyugat elválaszthatatlan része lett, de értjük és nem tagadjuk meg a keletet.
Tisztelt Ház! Itt és most ez a híd a béke hídjára is utal. Kiegyezni – szerencsés esetben – a politikai bölcsesség tud a józan ész alapján. Kiengesztelődni csak a szív és a lélek tud. Ferenc pápa az élet és a béke embere. Adja Isten, hogy a jó mag, amit most Magyarországon is elvet, a mi és a világ szívében jó földre hulljon, kicsírázzon, kivirágozzon és jó gyümölcsét megteremje! Isten hozta Szentatyánkat!
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt a parlamentben: Várjuk a Szentatyát!
2023. április 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Mindent előkészítettünk, várjuk a Szentatyát! – olvashatjuk Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hétfői közösségimédia-bejegyzésében.
A politikus parlamenti felszólalását az alábbiakban tekintheti meg:
Semjén Zsolt: ami jó az egyháznak, az jó az országnak
2023. április 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Szent István-i tanulság, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, és ez fordítva is igaz – mondta Semjén Zsolt szombaton Dombóváron.
A miniszterelnök-helyettes a település várossá avatásának 53. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hozzátette: értékeli azt, hogy a dombóvári önkormányzat kiválóan együttműködik az egyházakkal, a nemzetiségekkel.
“Nem az elkülönülés, az egyházzal való szemben állás a járható út, az egyház és az önkormányzat együttműködése minden itt élő javát szolgálja” – tette hozzá.
Kijelentette, egy település akkor tud fejlődni, ha “minél jobb kapcsolata van a vármegyével, és a kormánnyal is szót tud érteni” a fejlesztések érdekében.
Semjén Zsolt közölte, Dombóvár büszke lehet múltjára, jelenére és az évforduló alkalmából díjazottakra egyaránt.
Megjegyezte, a város pénzügyi stabilitása elismerésre méltó. Kiemelte, hogy sok beruházás zajlott és zajlik a város óvodáiban, iskoláiban, orvosi rendelőben, a mentőállomáson, a sportközpontban. A település épül, gazdagszik, és kiváló tervei vannak – fűzte hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy 2023 a beruházások éve lesz Dombóváron. Tavasszal kezdődik a Szabadság utcai orvosi rendelő, a volt zeneiskolai épület és a csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása. A Jézus Szíve templom felújítása már zajlik, az új, katolikus óvoda építését áprilisban kezdik el. Az elhanyagolt utak felújítására nagy összegű támogatások érkeznek Dombóvárra – tette hozzá.
Pintér Szilárd (Fidesz-KDNP) polgármester bejelentette, a következő négy évben hétmilliárd forintnyi forrás érkezik Dombóvárra.
A Tinódi Házban rendezett évfordulós ünnepségen díszpolgári címet adtak át, és kitüntetésekkel ismertek el fiatal tehetségeket, valamint a gazdaság szereplőit.
Az evangélium egyetemes, érvényes a politika és a társadalom területén is. A kereszténydemokrácia a természet rendjén alapul, ami az egyház, vagyis az evangélium tanításán nyugszik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Kereszténydemokrata Vezetők Giesswein Sándor I. Szakmai Napján szombaton Lakiteleken. A tanácskozáson mintegy 200 KDNP-alapszervezet és vármegyei szervezet vezetője vett részt, köztük országgyűlési képviselők, polgármesterek, önkormányzati képviselők.
Semjén Zsolt kiemelte: „nem az egyház mozog a pártokhoz képest, hanem a pártok mozoghatnak szabadon az egyházhoz képest. Mi, kereszténydemokraták állunk közel az egyházhoz, nem pedig azt várjuk, hogy az egyház álljon közel hozzánk. Az egyház akkor működik együtt egy politikai erővel, ha az keresztény értékeket képvisel”.
Semjén Zsolt előadásában kitért arra, hogy a kereszténydemokrácia a természet rendjéből, a teremtés rendjéből indul ki, a kereszténydemokrata politikus pedig arra vállalkozik, hogy a közéletben képviselje az egyház társadalmi-szociális tanítását.
A KDNP elnöke elmondta: a keresztény politikusoknak küldetésük van a közéletben. A ránk bízott értékek és érdekek szempontjából fontos, hogy ott legyünk a színtereken – tette hozzá.
Semjén Zsolt három fontos, sajátos karakterét emelte ki a Kereszténydemokrata Néppártnak: az egyetlen történelmi párt, az egyetlen világnézeti párt és az egyetlen keresztényszociális párt ma Magyarországon.
Rendkívül sikeresnek nevezte a Fidesz-KDNP-pártszövetség működését, amely másfél évtizede a választók abszolút többségének bizalmát élvezi, ami példátlan Európában.
A miniszterelnök-helyettes előadásában hangsúlyozta az aktuális, háborús helyzetre való tekintettel a béke fontosságát: minél előbb legyen tűzszünet, kezdődjenek el a béketárgyalások. Határozottan kijelentette: „magyar katona ebbe a háborúba nem fog menni, Magyarországon keresztül nem mehet fegyver Ukrajnába és Magyarországról másik ország ellen támadás nem indulhat.”
Előadása végén Semjén Zsolt két alapvető elvárást fogalmazott meg a kereszténydemokrata politikusokkal szemben: legyenek erkölcsileg tisztességesek és hatékonyan képviseljék a keresztény értékeket.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP) történő belépését jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt a Parlamentben a közmédiának elmondta: öröm és megtiszteltetés Szili Katalin csatlakozása a KDNP-hez.
Mint mondta, Szili Katalin nemzeti elkötelezettsége, az egyházak iránti szimpátiája, hozzájuk kötődő szolgálata mindig ismert volt. A KNDP kereszténydemokrata, keresztényszociális pártként mindig azonos volt a szociális értékek, a családok képviseletével.
Felidézte, hogy Szili Katalin a gyurcsányi időkben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet megszüntetve megakadályozták az összmagyar együttműködést, házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amivel átmentette a magyar-magyar párbeszédet.
A volt házelnök emellett az elmúlt időszakban a nemzetpolitika területén óriási szolgálatot lát el, az autonómia koncepciók kidolgozásával, testre szabásával az egyes nemzetrészek vonatkozásában – tette hozzá.
Kereszténydemokrata Néppárt közössége áll hozzá legközelebb. A belépéssel formálisan is csatlakozik, ahhoz a közösséghez, ahová eddig is tartozott – mondta.
Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem – fogalmazott a politikus.
Kitért arra is, hogy örömmel vállalta a miniszterelnök felkérését a nemzetpolitikai ügyek szolgálatára. Megjegyezte, a szocialista pártban való politizálása idején is mindig kereszténynek és nemzetinek tartották, ott is mindig kilógott a sorból. Az elmúlt 12 évben a Fidesz-KDNP nyilvánvalóvá tette, hogy szociálisan is elkötelezett. Példaként említette a családpolitikát, a szociálpolitikai intézkedéseket, a demográfiai, nemzetpolitikai ügyeket.
Szili Katalin szólt arról, hogy a határon túli magyarságra is kiterjesztették a családpolitikai kedvezményeket.
Kiemelte a jelenlegi kormánypártok nemzeti és keresztény elkötelezettségét, belépésével a keresztény és nemzetek Európáját is szolgálja.
Hargitai János, a KDNP Baranya vármegyei elnöke elmondta, örömmel és egyhangúlag támogatták Szili Katalin felvételét.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt: sikeres az Óbudai Egyetem Kárpát-medencei online oktatási centruma
2023. március 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Sikeres az Óbudai Egyetem Kárpát-medencei online oktatási centruma, az a jövőben is élvezi a magyar kormány támogatását – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken az Óbudai Egyetemen.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az egyén és a nemzet egésze szempontjából egyaránt fontos, hogy a hallgatók anyanyelvükön tanulhassanak. A hallgatók anyanyelvükön, magyar nyelven olyan minőségben és olyan dolgokat tudnak “elgondolni”, amit más nyelven nem biztos, hogy ilyen szinten meg tudnának tenni – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a nemzet egésze szempontjából a magyar nyelv a “végső végvár” a magyarság számára, ezért kulcsfontosságú, hogy az anyanyelvünket megőrizzük.
Ugyanakkor a nemzet egysége és egyesítése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a köznyelv mellett a magyar szaknyelv is megőrizze egységét, és a tudományt összmagyar szinten műveljék, ne csupán az ország határain belül – fűzte hozzá.
Kitért arra is, történelmi kényszer okán a magyarság világnemzet. Trianon, vesztes háborúk, diktatúrák, levert forradalmak miatt a magyar nemzet igen jelentős része nem az államhatárokon belül él, a magyarság és a magyar államhatárok nem esnek egybe. A magyarság csak úgy tartható meg, ha az elszakított nemzetrészek magyarsága is megtartható – rögzítette.
Ez csak akkor lehetséges, ha “egy magyar nyelven” megtartható a magyarság és ebbe beletartozik az is, hogy a szaktudományokat az egységes magyar szaknyelv alapján műveljék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyetlen, egységes térként tekintenek a magyar nyelvre és ezt teszi lehetővé az online oktatási forma – fejtette ki a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt kiemelte: ezáltal a külhoni magyaroknak megvan a lehetőségük, hogy a tudományterületeknek megfelelő szaknyelvben elmélyülhessenek, azt megőrizhessék, fejleszthessék.
Az online oktatási centrum a magyar nemzet megmaradását segíti, a magyar nemzet egyesítését jelenti szellemi, nyelvi és tudományos területen egyaránt – összegzett a miniszterelnök-helyettes, aki köszönetet mondott az Óbudai Egyetemnek nemzetmegtartó, nemzetegyesítő szolgálatáért.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte: a Kárpát-medencei online oktatási centrum 2014-ben indult útnak, Közép-Európában egyedülálló módon. A program erősíti a határon túli intézményekben és közösségekben az anyaországhoz tartozás és az összetartozás érzését – húzta alá a rektor.
Eddig 22 magyar és 14 határon túli felsőoktatási intézmény csatlakozott a programhoz, amelynek keretében díjmentes kurzusokat végezhetnek a diákok. Ezzel több tízezer hallgató élt napjainkig.
Összegzése szerint az online felületnek nemzetmegerősítő szerepe is van, olyan magyar nyelvű, szakmailag magas színvonalú képzéseket indítanak, amelyek a nemzetközi egyezmények alapján az akkreditációs követelményeknek is megfelelnek.
A mostani pályázatnak köszönhetően 2,2 milliárd forintból a következő négy évben közel 300 tananyag fejlesztését végzik el és a platformot angol nyelvű hozzáféréssel is ellátják.
A legújabb Kárpát-medencei online oktatási programokat bemutató eseményen a korábbi pályázat határon túli nyerteseinek oklevelet adott át Semjén Zsolt és Kovács Levente rektor.
Fontos, hogy a lengyel-magyar testvéri együttműködés Európában meghatározó példává váljon
2023. március 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a magyar-lengyel barátság napja alkalmából az Országház Vadásztermében rendezett zongoraesten mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a lengyel és a magyar nép se genetikai, se nyelvi rokonságban nem áll egymással, barátságuk mégis “szemet szúrt” Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak.
Semjén Zsolt példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, “mert szimbolikusan a magyar-lengyel barátságot is ki akarta végeztetni”.
“Ám, ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Egyúttal rögzítette: “kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a “nagy és szent pápát, II. János Pált” érték.
Emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) állásfoglalásában a leghatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt, hiszen – mint fogalmazott – “azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik”.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: “a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi”, amely azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
Szólt arról, hogy a lengyel-magyar barátságra mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan. Mint utalt rá, ennek az evidenciának a deklarálásaként az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.
Semjén Zsolt köszöntőjében részletesen kitért a magyar és a lengyel nemzet közös történelmére, a különböző történelmi korokban egymásnak nyújtott segítségre, kölcsönösségre, továbbá a kulturális és vallási kapcsolatokra. Majd a két nép közti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítékának nevezte, hogy Európa legstabilabb határa a 11. század és 1920 között fennálló lengyel-magyar határ volt.
A miniszterelnök-helyettes a szavait az idén 200 éve született Petőfi Sándor Bem tábornokról írt versének sorait is idézve úgy zárta: “éljen a lengyel-magyar barátság!”.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Kövér László házelnök köszöntő szavait is tolmácsolva arról beszélt, hogy hogy az ezeréves lengyel-magyar barátság története, “akárcsak az emberi barátságok története, mindig változó intenzitású, és olykor még konfliktusokkal is lehet terhes”. “Az igazi barátok ugyanis képesek egymást meghallgatni, (…) megérteni és végül azt is elfogadni, hogy nem mindenben látjuk egyszerre azonosan a világot” – hangoztatta.
Az esemény résztvevőit Barbara Bartus, a szejm lengyel-magyar baráti tagozatának elnökhelyettese és Sebastian Keciek, Lengyelország magyarországi nagykövete köszöntötte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Lengyel–Magyar barátság napján
Parlament, 2023. március 22.
Tisztelt Lengyel és Magyar Barátaim! Tisztelt Ünneplő Közösség!
A lengyel és a magyar nép évszázados barátságára és együttműködésére mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan. Ennek az evidenciának deklarálása az a határozat, melynek egyik motorja Latorcai János alelnök úr volt, s melyet a magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm 2007-ben elfogadott. Azóta március 23. a magyar-lengyel barátság napja.
Lech Kaczynski lengyel államfő és Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt megelőzően, 2006. március 24-én írta alá a Győri Nyilatkozatot, és avatta fel a lengyel-magyar barátság emlékművét a városban, a Bem téren.
Az emlékműre Stanislaw Worcell XIX. századi író és politikus gondolata került, aki a londoni emigrációban Kossuth Lajos barátja volt: „Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”
A két nép közötti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Európa legstabilabb határa a XI. század és 1920 között fennálló lengyel-magyar határ volt.
A testvéri kölcsönösség az évszázadok folyamán számos történelmi személyiségben öltött testet: szent magyar királyleányok, Nagy Lajos és Báthori István a lengyel trónon, Jagellók uralkodása Magyarországon. Márianosztráról a Jasna Góra kolostor megalapítására induló pálosok, majd a XX. század harmincas éveiben onnan a gellérthegyi Sziklatemplomba visszatérő szerzetesek. Négyezer önkéntes érkezése az 1848-49-es szabadságharc idején, köztük Bem tábornok, a kor egyik legjobb hadvezére az egyik oldalon, és az 1863-as lengyel felkelés hírére több mint 400 magyar önkéntes átkelése a határon, hogy csatlakozzon az oroszok ellen küzdő lengyel hazafiakhoz.
Bő száz esztendeje, hogy lezárult az I. világháború, ami a lengyelek számára 130 év felosztottság után az újjáalakulás győzelmét jelentette, Magyarországnak viszont területe kétharmada elvesztését, amivel a sok évszázados közvetlen szomszédság is megszűnt.
„A mi és a ti szabadságotokért” volt a jelszó két évvel az I. világháború lezárulása után is, amikor Lengyelországnak a bolsevistákkal vívott élet-halál küzdelméhez az utolsó pillanatokban érkezett meg – a csehek által késleltetett – magyar hadianyag szállítmány, aminek döntő jelentősége volt abban, hogy megállították és visszaverték Tuhacsevszkij Varsó alatt járó hadait.
A II. világháború idején nyújtott segítségről ma már könyvtárnyi irodalom szól. A háború lezárásával a győztes hatalmak döntése alapján Lengyelországnak jutalomként hasonló sors jutott, mint Magyarországnak büntetésként: a szovjet megszállás. Nem véletlen, hogy 1956 heroikus történéseiben újra jelentős szerepet kapott a két nemzet feltétlen szolidaritása.
A lengyel és a magyar népet se genetikai, se nyelvi rokonság nem köti össze, barátságunk mégis szemet szúrt Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak: például a világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Mieczysław Woroniecki herceget Haynau azért küldte bitófára, mert szimbolikusan a magyar-lengyel barátságot is ki akarta végezni. Ám ahogyan Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is.
És kudarcba fognak fulladni azok a mostani támadások is, melyek a minap a nagy és szent pápát, II. János Pált érték. Támogatjuk Stanisław Dziwisz bíborost, aki a jóakaratú embereket arra kérte, ne hallgassanak, amikor a Szentatyát gyalázzák. A Kereszténydemokrata Néppárt azonnal állást foglalt: „A leghatározottabban visszautasítjuk Szent II. János Pál pápa lejáratását célzó kampányt, hiszen azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik.”
Jól látta már nyolc évvel ezelőtt a környezetünkben zajló folyamatokat Konrad Sutarski, aki így írt 2015-ben: „A (kereszténység elleni) támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi, miközben világszerte igyekszik befolyását megerősíteni, illetve Európa országait, magát az európai kontinenst gazdaságilag az uralma alá hajtani, ennek érdekében törekszik az erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális és szellemi életet sekélyessé tenni, gyűlöletet előidézni.”
A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon.
Stanislaw Worcell gondolatának képi megjelenítése a két tölgyfáról a magyar fővárosban is helyet kapott. A Lengyel Intézet 75. születésnapjára készített ajándék az a Klauzál utcai tűzfalkép, melyen az összefonódó gyökerek két testvérnemzet összetartásáról, a közös történelmen túl az azonos lelkiségről is szólnak.
Engedjék meg, hogy megemlékezésemet az idén kétszáz éve született Petőfi Sándor Bem tábornokról szóló versének néhány sorával zárjam:
A görögkatolikus patriarchátus legmagasabb kitüntetését vette át Semjén Zsolt
2023. március 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Őboldogsága Youssef Absi melkita görögkatolikus egyházfő a patriarchátus legmagasabb kitüntetését adományozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Magyarország által a közel-keleti keresztény közösségek megmaradását erősítő programok kezdeményezéséért.
A szír pátriárka a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai fő partnere, a legutóbbi együttműködés eredményeképpen a Máltai Szeretetszolgálat egyetlen nyugati szervezetként vett részt Szíriában a földrengés utáni humanitárius munkában. A kitüntetés átadásán jelen volt Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke és Solymári Dániel, a szervezet nemzetközi kapcsolatainak vezetője is.
(Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, fotó: Miniszterelnökség/Pelsőczy Csaba)
A kitüntetettjeink teljesítménye erősíti nemzeti önbecsülésünket is
2023. március 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Sok minden változik, eltűnik nyom nélkül, de az igazi teljesítmény megmarad és ezáltal nemzetmegtartó erőt jelent – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden a március 15-i állami kitüntetések átadásán, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzet szeresse önmagát, először ismernie kell azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyekre büszke lehet. Ez a büszkeség jelenti a megtartó erőt, amely egy létszámában kis nép számára létfontosságú. Minden tagjában éljen ott a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – hangsúlyozta.
Rámutatott: a büszkeség tudata akkor és csak akkor élhet a nemzet tagjaiban, ha nem csupán a történelemben lévő nagyjaink életpéldája és életműve jelenti a megtartó erőt, hanem a jelenben is vannak olyan életművek és életpéldák, amelyek ezt a megtartó erőt jelentik a számunkra.
Semjén Zsolt emlékeztetett, az emberiség története során mindig voltak kitüntetések, mindig elismerték a kiemelkedő teljesítményeket. A közösség mindig úgy érezte, hogy a saját megtartó erejének növelése érdekében fontos, hogy a rendkívüli egyéni teljesítményeket – legyen az akár katonai, művészi, tudományos, sport, vagy az élet egyéb területe – elismerje és “látható jellel lássa el”.
A miniszterelnök-helyettes felidézte a történetet, amikor Arany János kitüntetésben részesült, és egy főrend méltatlankodva tette fel a kérdést: most már akárki megkaphatja ezt a rendet? Andrássy Gyula erre úgy felelt: meg tudná mondani excellenciád, hogy Raffaello korában, hogy hívták a külügyminisztert? A történet hajszálpontosan mutatja, hogy az igazi teljesítmény maradandó – közölte Semjén Zsolt.
Aláhúzta: a kitüntetés a díjazott és a díjat odaítélő mellett jó magának a nemzeti közösségnek is. Megtartó erejével jelzi, hogy itt és most, a saját szakterületén sok olyan honfitársunk van, aki olyan életművet tett le az asztalra, olyan teljesítményt nyújtott, amelyre mindannyian büszkék lehetünk – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a magyar kormány nevében a díjazottaknak teljesítményükért és nemzet iránti hűségükért.
Az ünnepségen Semjén Zsolt a kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket – a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt – nyújtott át.
