Az önálló magyar kitüntetési rendszer létrejöttének századik évfordulója alkalmából a Magyar Érdemrend történetét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a Magyar Nemzeti Múzeumban.
“A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes” – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes A Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend című kamaratárlatot megnyitó beszédében.
Felidézte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség magyar jellegű kitüntetések, és így az első magyar elismerési rendszer kialakítására. Mint mondta, Bethlen István miniszterelnök elképzelése alapján közel egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitüntetés tervezése.
Az elismerés történetét bemutatva kitért arra is, hogy a kitüntetés jellegzetes külalakja, a fehér kereszt az 1848-49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
Mint rámutatott, az 1922-ben megalapított Magyar Érdemkereszt az évtizedek során elnevezését és megjelenését tekintve is csak kisebb változáson ment át. 1935-től a neve Magyar Érdemrend, fokozatai akkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át. Őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás.
Hozzátette, hogy az Érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható. A legmagasabb fokozattal elismert személyiségek között említette Hirohito japán császárt, Vilma holland királynőt, III. Viktor Emánuel olasz királyt és Mannerheim finn tábornagyot.
Megemlékezett arról is, hogy 1991-ben az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt néven a kitüntetést újraalapította. 2011-ben a kitüntetés neve ismét Magyar Érdemrend lett. Mint mondta, a régi-új érdemrend kitüntetettjei között szerepeltek – kései igazságszolgáltatásként – az előző rendszerben nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak.
Kitért arra is, hogy a kitüntettek névsorában ma már évről évre szerepelnek az elszakított területeken, kisebbségben élő honfitársaink. Jeles képviselőik, mint Tőkés László vagy Duray Miklós a rend nagykeresztjében részesültek.
A nagykereszttel kitüntetett külföldi állam- és kormányfők között említette II. Erzsébet királynőt, Helmuth Kohl kancellárt, Lech Walesa lengyel és Jacques Chirac francia elnököt.
“A szélesedő, fehér zománcú kereszt közepén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármashalom a kettős kereszttel, majd egy nemzeti színű pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt” – mondta Semjén Zsolt.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a kiállítás két intézmény, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum példaértékű együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a két közgyűjtemény őrzi a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeit, valamint számos kitüntetett portréját.
A főigazgató köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában közreműködő munkatársaknak, köztük a kamaratárlat két kurátorának: Pallos Lajosnak és Sallay Gergelynek.
Elmondta, hogy a tárlat anyagából katalógus készült, amely a Magyar Érdemrend története mellett néhány fontos kitüntetett személyt is bemutat kitüntetéseivel együtt.
Töll László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a magyar hadsereg átalakulásáról szólva arról beszélt, ahhoz hogy ez megvalósuljon, az emberek gondolkodásában is átalakulásra van szükség, tudomásul kell venni, hogy a magyar történelem tele van hősökkel és harcolni kell azért, hogy ez a köztudatba is bekerüljön.
“Ez a kiállítás a magyar hősiességnek az egyik manifesztációja, megerősítése tevékenységünknek” – fogalmazott Töll László.
A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében szeptember végéig látogatható tárlaton több mint 70 rendi jelvényt tekinthetnek meg a látogatók, az egykor kitüntetett személyek portréival, díszes öltözetekkel és a kitüntetésekhez tartozó kiegészítőkkel együtt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszéde a Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend című kiállítás megnyitóján.
Magyar Nemzeti Múzeum, 2023. május 11.
Tisztelt Igazgató Úr! Hölgyeim és Uraim!
Igazi fallerisztikai csemegével kedveskedik a Nemzeti Múzeum látogatóinak. Az önálló magyar kitüntetési rendszer létrejöttének századik évfordulóján a magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt történetét tárja elénk.
Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével önállóvá vált Magyarországon megnyílt a lehetőség magyar jellegű kitüntetések, és így az első magyar elismerési rendszer kialakítására. Bethlen István miniszterelnök elképzelés alapján közel egy éven keresztül folyt a polgári és katonai érdemekért egyaránt adományozható reprezentatív kitüntetés tervezése. Jellegzetes külalakja, a fehér kereszt, az 1848–49-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza.
A kitüntetés középpajzsán a kettős kereszt látható a hármas halommal, hátoldalán 1922, az alapítás évszáma. A készíttetők a kitüntetés gyártására is ügyeltek: az új magyar elismerés nem készülhet alacsonyabb színvonalon, mint a Monarchia idejében. Ezért az új kitüntetéseket a nagy hagyományokkal rendelkező bécsi Rothe und Neffe cégnél rendelték meg. A gyártás 1930 után került csak haza a Magyar Királyi Pénzverőhöz.
Az 1922-ben megalapított Magyar Érdemkereszt évtizedek során elnevezését és megjelenését tekintve is több kisebb változáson ment át. 1935-től, a neve Magyar Érdemrend, fokozatai ekkor nyerték el ma is használatos megnevezésüket.
A nagykeresztet mint legmagasabb fokozatot elsőként Bethlen István miniszterelnök vehette át. Őt követte a sorban Csernoch János hercegprímás, aki aranymisés jubileuma alkalmából nyerte el a kitüntetést.
Az Érdemrend bel- és külföldiek számára egyaránt adományozható. A legmagasabb fokozattal elismert személyiségek között ott volt Hirohito japán császár, Vilma holland királynő, III. Viktor Emánuel olasz király, Mannerheim finn tábornagy, továbbá számos elnök és miniszterelnök. De akadtak furcsa kitüntetettek is.
Az 1940-1941 között igen nagymértékben javuló magyar–szovjet kapcsolatok egyik legjelentősebb eseménye volt a cári orosz csapatok által 1849-ben különböző kapitulációk alkalmával zsákmányolt magyar honvéd zászlók visszaadása. Ez a vexillológia nemzetközi történetében is unikális esemény volt! A magyar fél rendjelek adományozását kezdeményezte. Ennek során a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét vehette át Tyimosenko, a Szovjetunió marsallja. Ez a becses kitüntetés napjainkban is a marsall leszármazottjainak birtokában van. Más szovjet tiszteket a Magyar Érdemrend alacsonyabb osztályaival, így lovagkereszttel dekorálták.
Azt csak mellesleg jegyzem meg, hogy 1945-ben a szovjet csapatok a zászlókat visszavitték, igaz az értük cserébe kapott kommunistákat, Rákosit és társait visszaküldtek. Ami a helyén maradt, az a marsall nagykeresztje.
1946-ban az államforma megváltozásával Magyar Köztársasági Érdemrend néven alapítottak helyébe új kitüntetést. Bár a pártok közti vita okán a tervezés ideje viszonylag hosszúra nyúlt, az érdemrend külalakja nem sokat változott. Mindössze a jelvények középső elemén módosítottak, ahol a kettős kereszt és hármas halom helyére egy nemzeti színeket hordozó címerpajzs került. Miután az új kitüntetések az addig is használt verőszerszámokkal készültek – igaz a középkép és a szalag eltért – a fehér zománcszín és a kitüntetések mérete is azonos volt, így az eredeti Magyar Érdemrendre emlékeztetett.
1947 elején a kitüntetés nagykeresztjében részesült Nagy Ferenc miniszterelnök, Varga Béla házelnök, továbbá Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás. Utánuk kommunista hatalmasságok egész sora kapta meg. Természetesen külföldiek részére is adományozták. Így megkapta a hazánkba látogató Tito elnök és jó néhány szovjet elvtárs is.
Tolbuchin, a Budapestet elfoglaló, egyik győztes szovjet marsall 1947-ben kapta meg az elismerést. Tildy Zoltán a Magyar Köztársaság elnöke személyesen tüntette ki a szovjet hadvezért. Erre a Köztársasági Elnöki Palotában (akkori terminológiával „Tildy Házban”) került sor. Ez a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti épületek egyike volt a Palotanegyedben. Tolbuchin annyira elérzékenyült, hogy egy nagyobb tükröt kért és fotelben ülve hosszabb ideig nézegette „kitüntetett önmagát”.
1949-ben Magyarország népköztársaság lett, szovjet rendszerű kalászos címert kapott, a politikai rendszer egyéb szörnyű dolgai mellett természetesen az előző köztársaság által megalkotott kitüntetések, azok szimbólumai sem feleltek meg az új korszak igényeinek. Így a Magyar Köztársasági Érdemrendet is megszüntették. Azaz nem egészen. Ugyanis tulajdonosaiknak lehetőséget adtak a már vörös csillagos Magyar Népköztársasági Érdemrend megfelelő fokozatának kérelmezésére. Ezt nem sokan vették igénybe, hiszen a tulajdonosok egy része már emigrált vagy kegyvesztetté vált, illetve igyekezett nem felhívni magára a figyelmet. Az elkövetkező negyven év alatt követhetetlen számú érem, oklevél, kitüntetés készült, meglehetősen igénytelen kivitelben, de óriási mennyiségben. Mindamellett sokan komolyan vették, sőt igényelték.
Ilyen volt az az „egyszerű harcos”, államvédelmi „sor” tizedes, aki „sofőr” beosztásban védte a kommunista rendszert az 1956-os forradalom idején. Elbeszélései szerint az általa szállított elvtársak és ő maga is időnként „meleg helyzetekbe” kerültek. A forradalom leverését követően megkezdődött a kitüntetések adományozása. Elsősorban az akkor alapított Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérmet adták. Kezdetben viszonylag keveset, hogy legyen némi értéke, de azután rövidesen tömeges adományozási gyakorlatra került sor. Levéltári források alapján több mint harmincezer ilyen érem került kiadásra.
Az itt említett elvtárs végül csak egy egyszerű ajánlott levélben kapta meg a kitüntetést.
Mindez rendkívül elkeserítette, sőt feldühítette! Őt, aki ugyan „kis emberként” életét is kockára tette a megtámadott rendszer védelmében, még arra sem méltatták, hogy egy „magasabb elöljáró” néhány elvtársi szó keretében „hátba veregesse”. Mindezek hatására még az addig „imádott” Pártból is kilépett. Saját elmondása szerint kitüntetését soha nem viselte.
1991-ben az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrend és Magyar Köztársasági Érdemkereszt néven a kitüntetést újra alapította. Jogelődjének az 1946-os hasonnevű elismerést tekintették. Ezt jelzi a hátoldalukba vésett két évszám is: 1946, 1991. Az Érdemrend követi az előd mintáját, mindössze a középpajzs változott, ahová a magyar címer került.
Az Országgyűlésben hosszas vita folyt azonban arról, hogy a történelmi, koronás vagy a Kossuth–címer legyen-e Magyarország hivatalos címere. A képviselők viszonylag gyorsan döntöttek az előbbi javára, így a koronás címer került az érdemrendek és érdemkeresztek közepébe.
2011-ben a CCII. törvény értelmében a kitüntetés neve ismét Magyar Érdemrend lett. A régi-új érdemrend kitüntetettjei között szerepeltek – kései igazságszolgáltatásként – az előző rendszer által nem kívánatos, mellőzött, üldözött személyek, az emigrációban a magyarság érdekeit képviselő hazafiak.
A kitüntettek névsorában ma már évről-évre szerepelnek az elcsatolt területeken, kisebbségben élő honfitársaink. Jeles képviselőik, mint Tőkés László vagy Duray Miklós a rend nagykeresztjében részesültek.
A nagykereszttel kitüntetett külföldi állam- és kormányfők között szerepel II. Erzsébet királynő, Helmuth Kohl kancellár, Lech Walesa lengyel és Jacques Chirac francia elnök.
Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es Alapszabályban, és lényegében napjainkig is érvényes.
Érvényes, mint ahogy a kitüntetés formája is alig változott. A szélesedő, fehér zománcú kereszt középén a különböző rendszerekben más és más szimbólumok tűntek fel: először a hármashalom a kettős kereszttel, majd egy nemzeti színű pajzs, végül a koronás magyar címer. Az idők során változó szimbólumok azonban ugyanarra utalnak: a magyarságra. Ami pedig állandó, az a kereszt.
Kérem, ezekkel a gondolatokkal is tarsolyukban tekintsék meg a kiállítást!
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát
2023. május 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája – hangsúlyozta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke hétfőn az Országgyűlésben, Varga László halálának huszadik évfordulója alkalmából mondott napirend előtti felszólalásában.
Varga László életútját felidézve a KDNP elnöke elmondta: 1944. november 30-án Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt, majd 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – őt is letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva.
A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki – tette hozzá.
Felidézte: 1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába, majd Zürichbe, onnan pedig New Yorkba ment – tette hozzá.
Amerikában rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába, alapítója lett az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz.
Hangsúlyozta: Varga László 1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett – tette hozzá. Varga Lászlót 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották, vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének, 2003 márciusában pedig a KDNP elnöke lett.
Felidézte: Varga László 93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott. A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette és másnap a kórházban meghalt.
“Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.” – mondta Semjén Zsolt.
Húsz éve halt meg Varga László, nagy idők nagy tanúja
2023. május 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt napirend előtti felszólalása Varga László halálának huszadik évfordulójára
Parlament, 2023. május 8.
Varga László, a sub specie aeternitatis kereszténydemokrata, valóban nagy időknek nagy tanúja! Engedjenek meg egy személyes történetet: a közelemben ült ezekben a parlamenti széksorokban és egy régi harcostársával beszélgettek. Megütötte a fülemet a következő mondata: „Emlékszem János, a világháborús német repülők bőr pilótafülkéjére…” Én odaszóltam, hogy a Messerschmitt és a Junkers is fémből és üvegből volt. Ő rezzenéstelenül rámpillantott, aztán a két öreg összenézett, és csak ennyit mondott: „Zsolti, az első világháborúban…” 1910-ben született.
Mesélte, hogy hat évesen látta IV. Károly királyunk koronázását a Mátyás templomnál, és kilencévesen Horthy Miklós bevonulását a Gellért Szállónál. Talán ezek az élmények indították el történelmi érdeklődését, ahogy tanára, Szerb Antal bíztatása az irodalmit.
E két terület bizonyosan motiválta politikai eszmélődését, amelynek színtere a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesülete volt. Névrokona, a jezsuita Varga László ismertette meg vele a pápai szociális enciklikákat és irányította az Egyházközségi Munkásszakosztályokba, majd a Hivatásszervezetbe.
1944 őszén került kapcsolatba a Kereszténydemokrata Néppárttal. A párt alapításának szellemi-politikai előzményének tekinthető, hogy a Katolikus Szociális Népmozgalom – Apor Vilmos püspök bátorításával – bekapcsolódott a német megszállással és a nyilasokkal szembeni ellenállást jelentő Nemzeti Frontba, ahol együttműködtek a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt illegalitásban lévő vezetőivel.
1944. november 30-án késő délután Varga László Galamb utcai lakásán megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt. 1944. december 4-én a nyilas Számonkérő Szék célkeresztjébe kerülvén – számos kereszténydemokrata és keresztényszocialista vezetővel együtt – letartóztatták, németellenes összeesküvéssel és zsidómentéssel vádolva őket. A Margit körúti fogházban csodával határos módon kerülték el a rögtönítélő törvényszék statáriális tárgyalását, ami egyet jelentett volna a kivégzéssel. A fogságból a politikai helyzet változásával szabadultak ki.
1945. február 13-án a Jezsuiták Mária utcai rendházában megtartották a párt budapesti alakuló ülését. Mivel a működési engedélyt a törvényhatósági választások előtt csak néhány héttel kapták meg, így a kisgazdákkal való megállapodás alapján Echardt Sándorral együtt az Fkgp listájáról – de a Demokrata Néppárt képviseletében – kerültek be a Főváros Önkormányzatába.
1947-ben Barankovics István vezetésével a kereszténydemokraták megnyerték a parlamenti választást, amit a kommunisták a hírhedt kékcédulás módszerrel elcsaltak. Varga László immár parlamenti képviselőként kőkeményen szembeszállt a kiépülő kommunista diktatúrával, ezért most az ÁVO üldözte. A letartóztatás előtt az utolsó pillanatban egy kukoricás szekéren megbújva szökött át feleségével Ausztriába.
Grátzból Zürichbe, onnan New Yorkba ment. Itt rögtön bekapcsolódott a magyar emigráció csúcsszervezetének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak a munkájába. Alapítója az Európai Rabnemzetek Szövetsége Közgyűlésének, amelynek képviseletében több alkalommal delegációt vezetett az Egyesült Államok törvényhozásának mindkét háza külügyi bizottságaihoz. Amerikában Ronald Reagen elnök politikájának híve, aki pedig támogatója volt a szovjet megszállás alatt lévő népek emigráns képviselőinek.
1989. szeptember 29-én, negyvenegy évvel kényszerű menekülése után hazajött és bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt szervezésébe. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a KDNP Antall József koalíciós kormányának tagja lett. 1994-ben kereszténydemokrata parlamenti képviselővé választották. Korelnökként ő nyitotta meg az újonnan választott törvényhozás első ülését, miként 1998-ban és 2002-ben is. Vezéralakja volt a KDNP belviszályok utáni újjászervezésének. 2003. március 25-én Varga Lászlót a KDNP elnökévé választottuk.
Kilencven évesen is diákos volt, „Laci bátyámnak” kellett szólítani, aki „bácsit” mondott, annak hoznia kellett egy üveg vörösbort. Gazdag élettapasztalatának bölcs mondatai szállóigévé váltak. Sokszor elmondta például, hogy „aki a politikában elvi alapokat ad fel, az morálisan alkalmatlan; aki pedig nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag az.
93 éves volt, amikor 2003. május 16-án a KDNP XVII. kerületi szervezete lakossági fórumot tartott. A feltett kérdésekre – magas kora ellenére – mindig a székből felállva válaszolt, miközben a hallgatóság tapssal ünnepelte. A sokadik ilyen alkalom után leesett a színpadról, eszméletét vesztette és másnap a kórházban meghalt.
Varga László szimbolizálja a magyar keresztényszociális-kereszténydemokrata mozgalom történeti folytonosságát, amely idehaza Giesswein Sándor keresztényszocializmusából indult, magába foglalja Kerkai páter KALOT-jának tömegméretű szervezésének sikerét és Barankovics Istvánék kereszténydemokráciáján keresztül kapcsolódik a háború utáni európai kereszténydemokrata pártokhoz. Ezek alapján állíthatjuk, hogy személyében mintegy egységbe került a magyar és a világ kereszténydemokráciája.
Laci Bátyánk, te már az égi frakcióban vagy. Segítettél minket idelenn, most segíts odafentről!
(semjenzsolt.hu, fotó: MTI/Földi Imre)
A Szentlélek jelenléte tapintható volt a pápalátogatáskor
2023. május 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt a Bayer show vendége, akivel a pápalátogatásról beszélgetett a műsor házigazdája.
Ferenc pápa látogatása nagyon sokat jelentett az egész magyar nemzetnek. Erről beszélt az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Bayer-showban. Semjén Zsolt azt mondta: minimális különbség van a szentatya tanítása és a magyar kormány álláspontja között. Ugyanakkor az ellenzék a pápa apostoli útját is próbálta befeketíteni.
“Ahhoz, hogy ez a látogatás így sikerült, kellett a szentatya karizmája és mindenekelőtt a Szentlélek. És a Szentlélek tapintható volt ebben a három napban. Óriási büszkeség az országnak, hogy Ferenc pápa itt járt” – hangsúlyozta az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt emlékeztetett: a szentatya tanítása és a magyar kormány álláspontja között legfeljebb hangsúlybeli különbségek vannak, hiszen Ferenc pápa megerősített minket többek között a béketörekvéseinkben és a család melletti kiállásunkban is.
Habár a baloldal ismét politikai kérdést csinált a látogatásból és kormánypárti haszonnak nevezte a pápa ittlétét, a magyar embereknek más volt a véleményük. Rendkívül sokan és szeretettel követték Ferenc pápa magyarországi útját – tette hozzá Semjén Zsolt.
Ferenc pápa látogatása történelmi, sőt üdvtörténeti jelentőségű volt
2023. május 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi, sőt bizonyos értelemben üdvtörténeti jelentőségű volt Ferenc pápa április 28-30-i magyarországi apostoli látogatása – értékelte az eseményt kedden Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a politikai élet szereplőinek és a sajtónak is köszönetet mondott korrekt hozzáállásukért.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy az állami és az egyházi szervek 100 százalékban megtették kötelességüket, de ahhoz, hogy “ez a három nap ilyen csodálatosra sikerült”, kellett a Szentatya karizmája, a Szentlélek tapintható jelenléte, a közreműködők ezreinek munkája és százezernyi résztvevő, aki eljött az eseményekre.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott mindazoknak a szervezőknek, akik rendőrként, mentősként, civil önkéntesként éjjel-nappal dolgoztak a látogatás sikerén.
Hozzátette, három napig mintha megvalósult volna a treuga Dei, azaz Isten békéje.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a politikai paletta minden oldalának, amiért felelősségteljes és méltó hozzáállásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy békességben lehessen fogadni a pápát.
Úgy fogalmazott: “minden politika, de a politika nem minden”, hozzátéve: mindezt az egész magyar társadalom érezte, ezért is volt ilyen méltóságteljes ez a három nap.
A társadalmi összefogás példáiként megemlítette, hogy a P. Mobil együttes hozzájárult szombati Papp László Sportarénában való koncertje, az Újpest FC és az FTC labdarúgócsapatai pedig vasárnapi mérkőzésük egy nappal való halasztásához.
Semjén Zsolt kiemelte: “a Szentatya tanítása, azok az üzenetek, amelyeket hozzánk intézett, megerősítenek minket, és megszívleljük azokat, amiket mondott”.
Emlékeztetett: Ferenc pápa látogatása apostoli út, lelkipásztori látogatás volt. Tapintható volt, hogy az egész magyar társadalmat megerősíti lelkileg: nemcsak a katolikusokat, hanem a más felekezetekhez tartozókat vagy olyanokat is, akik nem vallásosak – jegyezte meg.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatás résztvevői megtapasztalhatták a Szentatya örömét, aki jól érezte magát Magyarországon, és ennek számtalan jelét adta.
“A látogatás túlzás nélkül nevezhető történelminek, sőt bizonyos értelemben napjaink üdvtörténeti eseményének is” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: búcsúzáskor azért adott egy szál fehér rózsát a Szentatyának, hogy ő a római Santa Maria Maggiore-bazilikában a Szűzanya Salus Populi Romani ikonja elé helyezze el a virágot a magyar nép nevében.
Végül Semjén Zsolt köszönetet mondott a magyar sajtónak is a pápalátogatás tudósításában tanúsított korrektségéért.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ferenc pápa és Hilarion metropolita találkozója magánlátogatáson történt a nunciatúrán, így nem szerepelt az apostoli út hivatalos programjában.
Semjén Zsolt hozzátette: személyesen helyesnek tartja, hogy a találkozás létrejött, de ebben a magyar kormánynak nem volt, nem is lehetett szerepe.
Mint emlékeztetett a látogatás programjában nem szerepelt egyetlen testvéregyház képviselőjével való találkozás sem, mivel két éve, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején ez megtörtént.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy valóban megérintette őt a Szentatyának a nyitott kapukról és a szívek megnyitásáról szóló felszólítása.
Elmondása szerint a magyar politikai élet viselkedése a pápalátogatás három napja alatt messze meghaladta várakozásait. “Ez lehet egy olyan alap, hogy ellenségeskedés helyett értelmes párbeszédet folytassunk. Én kész vagyok erre” – közölte Semjén Zsolt.
Köszönjük, Szentatya! – Kisfilmen a magyarországi pápalátogatás
2023. május 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az alábbi kisfilmet osztotta meg hétfőn Facebook-oldalán:
(semjenzsolt.hu)
Pápalátogatás – Ferenc pápa elutazott Budapestről
2023. április 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A pápát a repülőgépnél Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint magyar egyházi vezetők, katonai díszegység és mintegy száz, vatikáni és magyar zászlókkal felsorakozó, éneklő és integető önkéntes búcsúztatta a szemerkélő esőben.
A gépre való felszállás előtt Ferenc pápáról és Novák Katalin államfőről még egy közös fényképet készítettek. Ferenc pápa végül gyalogosan ment végig a vörös szőnyegen, majd lifttel szállt fel a gépre.
A hivatalos reptéri búcsúztatáson a Magyar Katolikus Egyház képviseletében jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita.
A kifutópályán guruló repülőgép pilótafülkéjének ablakába – az egyházfő érkezéséhez hasonlóan – a felszállásig vatikáni és magyar zászlót helyeztek ki.
Apostoli látogatásának első napján, pénteken Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palota előtti téren. A ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően a Karmelita kolostorban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőinek részvételével tartottak rendezvényt. Az eseményen beszédet mondott Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök.
Az egyházfő délután a budapesti Szent István-bazilikában találkozott a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel, püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal. Az eseményen Veres András, az MKPK elnöke köszöntötte a pápát, majd tanúságtételek hangzottak el. Az egyházfő beszéde után közös ima következett, majd pápai áldással ért véget a találkozó.
Szombat reggel Ferenc pápa magánlátogatást tett a vak gyermekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László otthonban.
Novák Katalin köztársasági elnök búcsúzik a Budapestről távozó Ferenc pápától. MTI/Bruzák Noémi
Ezt követően a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott, majd átment a szintén a téren álló Istenszülő oltalma templomba a görögkatolikus közösséghez. Délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalok várták, este szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán fogadta többek között magyarországi jezsuita közösség képviselőit.
A vasárnap délelőtti, Kossuth Lajos téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.
Ferenc pápa háromnapos apostoli útjáról, a látogatáshoz kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámolt a közmédia szinte valamennyi csatornája.
Ferenc pápa: Segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!
2023. április 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban! Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta Ferenc pápa a vasárnap délelőtti szentmisén a Kossuth Lajos téren. A szentatyát több tízezren hallgatták a téren és a környező utcákban.
A Szentatya a Kossuth térre érkezik – a tömegben Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli útjának csúcspontja volt a fél tízkor kezdődött szentmise és Regina Caeli – Mennyek Királynője – imádság a Kossuth téren. Az egyházfő negyed tízkor érkezett meg a Kossuth Lajos térre, ahol a nyitott oldalú pápamobillal vitték az emberek közé.
Közös imádsággal, fél tízkor kezdődött az egyházfő szentmiséje. Orbán Viktor miniszterelnök feleségével közösen vett részt az ünnepi szentmisén. Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is a Kossuth Lajos téren hallgatta a szentmisét.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén háromnapos magyarországi apostoli látogatásának harmadik napján. MTI/Máthé Zoltán
A jó pásztor életét adja juhaiért
„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát, mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket, amikor elveszettek voltunk; eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból; mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett és az Ő gyermekeivé tett minket. Szemléljük hát a Jó Pásztor képét és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket” – kezdte a prédikációt Ferenc pápa.
Üdvösségünk történetének kezdetén nem mi állunk. A kiindulópont Isten hívása, a vágyakozása utánunk, hogy elérjen minket, az értünk érzett aggodalma, az irgalmának bősége, amellyel meg akar menteni a bűntől és a haláltól, hogy életet adjon bőségben és vég nélküli örömöt. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket” – hangoztatta Ferenc pápa. Kiemelte, hogy ezért hálával emlékezhetünk meg Jézus szeretetéről, amit már akkor tanúsított irántunk, amikor még távol voltunk tőle. Leszögezte, hogy miközben mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, és ki-ki a maga útjára tért, Jézus magára vette gyarlóságainkat és maga hordozta vétkeink terhét, hogy visszavigyen minket az Atya szívéhez.
Semjén Zsolt a Szentatyával. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához – idézte Péter apostolt a Szentleckéből Ferenc pápa. Kiemelte, hogy még ma is, minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, Ő hív minket. – Jó pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az Ő szemében milyen értékesek vagyunk. Jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az Ő nyájában egységre hívjon minket és megismerjük az Atyát és egymást – hangoztatta.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd
Ferenc pápa: Isten szent népe vagyunk
„Ahogy ma reggel itt vagyunk, érezzük meg annak örömét, hogy Isten szent népe vagyunk: mindannyian az Ő meghívásából születtünk; Ő gyűjtött egybe minket és ezért vagyunk az Ő népe, az Ő nyája, az Ő Egyháza. Ezért hívott itt egybe minket, különbözzünk bár egymástól és tartozzunk bár különböző közösségekhez, hogy szeretetének nagysága mégis egyetlen ölelésben egyesítsen minket” – mondta Ferenc pápa. Mint fogalmazott, olyan szép, ahogy most együtt vagyunk: püspökök és papok, szerzetesek és világi hívek; olyan jó, hogy ezt az örömöt más keresztény felekezetek küldötteivel, a zsidó közösség vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel és a diplomáciai testülettel is megoszthatjuk.
Hangsúlyozta: a katolicitás az, hogy akiket a Jó Pásztor név szerint szólított meg, arra hívott, hogy szeretetét befogadjuk és továbbadjuk, hogy az Ő nyáját befogadóvá tegyük és sohasem kirekesztővé. „És ezért mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy ápoljuk a testvériség és az együttműködés kötelékeit, megoszlás nélkül, anélkül, hogy közösségünket saját tulajdonunknak tekintenénk, anélkül, hogy elmerülnénk a saját területünk védelme fölötti aggódásban, hanem megnyílva a kölcsönös szeretet előtt” − mondta a szentatya.
Miután a Pásztor nevén szólította juhait, kivezeti őket. Először a nyájba tereli őket, most pedig kivezeti őket. Isten először az ő családjába gyűjt össze minket, hogy az ő népévé váljunk, majd pedig elküld a világba, hogy bátran és félelem nélkül az örömhír hirdetőivé, a minket megújító szeretet tanúivá váljunk – mondta el Ferenc pápa.
Találkozzunk testvéreinkkel
Megjegyezte, hogy ezt a mozgást – belépni és kilépni – egy másik, Jézus által használt képpel is megragadhatjuk, mégpedig a kapu képével. Kiemelte, hogy Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát; majd felhívta a figyelmet, hogy a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk.
Miután visszavezetett minket Isten karjai közé és az egyház közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít minket: arra buzdít, hogy menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel” – nyomatékosította a szentatya. Mint mondta, senkit sem kizárva mindannyian erre kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.
Ferenc pápa érkezik szentmiséjére pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre. MTI/Máthé Zoltán
A jelenkor társadalma magánnyal fenyeget
A pápa szerint a „kifelé” lét azt jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk. „Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett; individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit; a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények. Végül pedig egyházi közösségeink zárt kapuit: bezárkózva magunk közé, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik nincsenek rendben, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. Kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat! – mondta Ferenc pápa.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Máthé Zoltán
Legyünk nyitottak és befogadóak
Ezt különösen magamnak, illetve püspök- és paptestvéreimnek ismétlem: nekünk, pásztoroknak. Mert a pásztor, mondja Jézus, nem rabló és nem tolvaj, vagyis nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat, nem lopja el a teret laikus testvéreitől, nem gyakorol merev tekintélyt – húzta alá Ferenc pápa. Hozzátette:bátorítsuk magunkat, hogy egyre inkább nyitott kapuk legyünk!”– Isten kegyelmének segítői, szakértői a közelségnek, akik készek felajánlani az életüket, ahogyan Jézus Krisztus napról napra megmutatja nekünk az értünk megtört élő kenyeret az oltáron – húzta alá a szentatya. – Legyetek nyitott kapuk! – üzente Ferenc pápa a laikusoknak, a katekétáknak, a lelkipásztoroknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek, valamint azoknak is, akik nehézségekkel együtt a mindennapi életüket élik.
Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban. Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta a szentatya.
„Szeretteim, Jézus, a Jó Pásztor nevünkön szólít minket és végtelen gyengédséggel gondoskodik rólunk. Ő a kapu és aki Őrajta keresztül lép be, annak örök élete van: Ő a mi jövőnk, a bőséges élet jövője. Ezért soha ne csüggedjünk el, soha ne engedjük, hogy megfosszanak minket attól az örömtől és békességtől, amit Ő adott nekünk, ne zárkózzunk be a problémákba vagy a közönyösségbe. Hagyjuk, hogy a mi Pásztorunk kísérjen minket! Vele az új élet fényében ragyogjon az életünk, a családjaink, keresztény közösségeink és egész Magyarország!” − zárta szavait Ferenc pápa.
Ezer éve a nyugati kereszténység keleti határán élünk
„Szentséges Atya! Hálás köszönetet mondunk azért, hogy apostoli látogatásra eljött hozzánk. Amikor péteri szolgálata elején arról beszélt, hogy az Egyháznak el kell mennie a perifériákra, a szívünkből szólt. Akkor püspöki karunk jegyzőkönyvben állapította meg, hogy mi, magyar katolikus közösség – mint sokan mások is – periféria vagyunk. Évszázadokig a városunkat átszelő Duna a Római birodalom határa volt. Később a Frank birodalom is eddig terjesztette ki a befolyását. Az Oszmán török birodalom északi határvidéke voltunk itt, Európa szívében. A nyugati kereszténységnek is ezer éve a keleti határán élünk − mondta Erdő Péter.
A bíboros úgy fogalmazott: köszönjük, Szentatya, hogy eljött hozzánk. Olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon. Olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik ahhoz a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla.
„Köszönjük, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket. Azokat a menekülteket, akik innen, a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket, a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik Egyházunk számára. Köszönjük, hogy elhozta az irgalmasság és a gyöngéd szeretet örömhírét”.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd
Elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét
Erdő Péter szerint a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nem csak határ, hanem ha a bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket, északon és délen, keleten és nyugaton.
Ennek példája számunkra első keresztény királyunk, Szent István, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.„Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű. Isten bőséges áldását kérjük Szentséged személyére és szolgálatára! Kérjük, adja ránk apostoli áldását! − mondta Erdő Péter.
Áldoztatás Ferenc pápa Kossuth téri szentmiséjén. MTI/Balogh Zoltán
„Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket”
Mivel hamarosan visszatérek Rómába, szeretném kifejezni hálámat püspöktestvéreim, a lelkipásztorok, a szerzetesek, a szerzetesnők és az egész szeretett magyar nép felé azért a fogadtatásért és szeretetért, amelyet ezekben a napokban megtapasztaltam. És kifejezem hálámat azoknak, akik messziről jöttek ide, és azoknak, akik oly sokat dolgoztak ezért a látogatásért – fogalmazott Ferenc pápa a szentmise végén elmondott beszédében. Továbbá a szentatya megköszönte Erdő Péter bíboros szavait, majd köszöntötte Novák Katalin köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, valamint a magyar társadalom jelen lévő képviselőit.
„Isten fizesse meg!” – mondott mindenkinek köszönetet Ferenc pápa. A szentatya külön megemlékezett a betegekről, az idősekről, azokról, akik nem tudtak itt lenni, azokról, akik egyedül érzik magukat és azokról, akik elvesztették az Istenbe vetett hitüket és az életbe vetett reményüket.
Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket – mondta. A pápa köszöntötte a diplomatákat és a más keresztény felekezetekhez tartozókat, majd köszönetet mondott a jelenlétetükért, valamint azért is, mert Magyarországon a különböző felekezetek és vallások kapcsolatban vannak egymással és kölcsönösen támogatják egymást.
Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren. MTI/Máthé Zoltán
Ferenc pápa: Isten áld meg a magyart
Ezután a szentatya felidézte Erdő Péter bíboros szavait, hogy „a nyugati kereszténység keleti határán élünk ezer éve”. – Olyan szép, hogy a határok nem elválasztó vonalakat jelentenek, hanem kapcsolódási pontokat; és hogy a Krisztusban hívők azt a szeretetet helyezik előtérbe, ami egymással összeköt és nem a történelmi, kulturális és vallási különbségeket, amelyek egymástól elválasztanak – hangoztatta Ferenc pápa. Mint mondta, az evangélium egyesít bennünket, és azáltal, hogy visszatérünk a forráshoz, a keresztények útja Jézus akarata szerint folytatódik, akinek az a szándéka, hogy egy nyájban egyesüljünk.
Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella búcsúztatják a Szentatyát. Fotó Miniszterelnökség/Botár Gergely
Forduljunk most a Szűzanyához. Őrá bízok minden magyart, a Magyarok Nagyasszonyára, akit királynőként és patrónaként hívtok segítségül. És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét. Szent Szűz, tekints a különösen sokat szenvedő népekre – mondta a pápa. Úgy folytatta, „tekints különösen a szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre. Te, aki a Béke Királynője vagy, öntsd az emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt; egy testvérekkel és nem falakkal teli világot” . Ferenc pápa azt kívánta a híveknek, hogy Krisztus örömét terjesszék.
Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten áldd meg a magyart! −zárta szavait Ferenc pápa.
