Hírek

A honvédelmi államtitkár elmondta: a korona őreit már kiválasztották, megvan a jogszabályi háttér is, így pár hónap múlva átvehetik az ereklye őrzési feladatait. A Sándor-palota protokolláris védelmét pedig 2012-től venné át a honvédség – fűzte hozzá.
∞

Az EMT elnöke annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán az erdélyi Marosvécsen megrongálták Wass Albert író síremlékét. Lomnici Zoltán csütörtökön arról beszélt: úgy látja, higgadt, de a korábbinál sokkal határozottabb fellépésre van szükség az anyaország részéről annak érdekében, hogy megszűnjön a határon túli magyarság nemzeti méltóságának megsértése. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több esetben is magyar történelmi emlékhelyeket, sírokat rongáltak meg.
∞

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint minden nemzet értékhordozó közösség, az „emberiség termőformája a nemzeti lét”, ennek kiveszésével az emberiség válna szegényebbé. A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek. 
     ∞

Rumi Imre a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke portálunknak elmondta, hogy a viharos szél útközben szerencsére „hátulról” támogatta a csapatot, viszont az útvonalon több belvízzel elárasztott területtel is meg kellett birkózniuk, így a tervezettnél három kilométerrel többet gyalogoltak, de ennek ellenére is 17 óra magasságában megérkeztek a Dózsa kollégiumában ideiglenesen kialakított zarándokszálláshoz.
∞

Ugyan nem önmagában a szöveg dönti el egy jogszabály megítélését, de annyi biztosan látszik, hogy nagy igény mutatkozik az 1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány lecserélésére, az új alaptörvény tartalmát pedig támogatnák a magyarok – olvasható a Nézőpont Intézet felmérésében. Az elkészült normaszöveg elfogadása előtti napokban az összes megkérdezett 60 százaléka (az érvényesen válaszolók 70 százaléka) érzi szükségét egy új alaptörvénynek. A kormánypárti szimpatizánsok 79 százaléka, a Jobbik táborának pedig 66 százaléka támogatja az alkotmányozást, az MSZP szimpatizánsainak 60, az LMP szimpatizánsainak pedig 46 százaléka azonban elutasítja a mostani szöveg megváltoztatását. 

∞

A kormánypárti képviselő szerdán, az Emlékezz Európa – Remember Europe 1948-1989 című nemzetközi konferencia bevezető előadásában úgy fogalmazott, az elmúlt húsz év közel sem azt hozta a kelet-európai térség számára, amire korábban számított, hiszen – mint mondta – a lelkekben ma is tovább él a zsarnokság lenyomata. A politikus szerint a közéletben ma is próbálnak érvényesülni a „diktatúra gépezetében trenírozott személyek és csoportok”, az adósságcsapdában vergődő családokat és országokat pedig „disznófejű nagyurak” fojtogatják.
∞

A vegyes bizottság március 25-i ülésén Semjén Zsolt a diplomáciai szolgálatát befejező Juliusz Janusz apostoli nunciusnak az államfő által odaítélt magyar köztársasági érdemrend középkeresztje a csillaggal, polgári tagozat kitüntetést adott át. Az indoklás szerint a nuncius az érdemrendet a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok hiteles előmozdításért és erősítéséért munkássága elismeréseként kapta.
    
XVI. Benedek pápa február 10-én nevezte ki Juliusz Januszt, Magyarország apostoli nunciusát Szlovénia apostoli nunciusává és Koszovó apostoli delegátusává. A nuncius nyolc éven keresztül képviselte a Szentszéket Magyarországon.

∞

– Honnan indult a pályafutása, és milyen út vezette Kalocsára?

∞

Semjén Zsolt a kitüntettettek nevében az elismerést megköszönve úgy fogalmazott: a díj nem csak hármuknak szól, hanem azt is kifejezi, hogy az Orbán-kormány természetesnek tekinti, hogy 1956 örökségére épít. A magyar jogállamiság és demokrácia 1956 örökségén nyugszik – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: nem véletlen, hogy a leendő alkotmányban is megfelelő módon szerepel az, hogy „1956 örököseinek tudjuk magunkat”. Igyekszünk ehhez a szellemiséghez és örökséghez méltóak lenni – mondta Semjén Zsolt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese hangsúlyozta: 1956 öröksége és a hozzá való kötődés önmagában jelzi a Rákosi- és Kádár-rendszer illegitimitását.

∞

Harrach Péter felidézte: javaslatuk fő szabályként rögzíti, hogy vasárnap munkaszüneti nap legyen, de emellett évente 12 alkalommal lehetővé tennék, hogy üzletek kinyissanak, így például üdülési szezonban, vagy ünnepek előtt. A családi vállalkozások –  ahol nincs alkalmazott  –   szintén nyitva tarthatnának, így versenyhátrányuk csökkenhet. „A modern rabszolgatartóknak rá kell jönniük, hogy a munkavállalók munkaereje megkívánja, hogy egy közös munkaszüneti nap legyen”  –   fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
     ∞