Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Megnyitóbeszédében rámutatott:

mély azonosság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, mindkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.”

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és minek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette:

az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Pius pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra.”

Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több, mint 3000 templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, és 200 új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk embereknek szükségünk van szent időkre, mint a pünkösdi búcsú, szent helyekre, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei”

– mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket:

Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.”

Korodi Attila, a Csíksomlyót is magába foglaló Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvértelepülési viszony van, kapcsolatot tartanak fenn, „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” összeköti őket.

Simon Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülő ikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban megtekinthető:

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai államtitkárnak.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán tartott emléktáblaavató a volt nemzetpolitikai államtitkár családja által alapított Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért első hivatalos eseménye volt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „munkatársként, bajtársként és barátként” emlékezett Potápi Árpád Jánosra, aki megfogalmazása szerint amellett, hogy kiváló országgyűlési képviselő volt,

a szíve mélyén mindig polgármester maradt, hiszen nemcsak nagy víziói voltak, de az utolsó részletig meg is valósította azokat.“

A volt államtitkár által kezdeményezett nemzetpolitikai programok közül a Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatokat, a lovasprogramot és a Petőfi Sándor-programot emelte ki. Valamennyi elindításában segédkezett, és ha megvalósultak, „nem sütkérezett” a siker fényében, hanem máris indította a következőt – mondta.

Rámutatott:

a nagy nemzetekkel ellentétben a magyaroknak Álmos, Árpád és Szent István óta minden nap, nemzedékről nemzedékre az a küldetésük, hogy megmaradjanak. Ezért nálunk a nemzetpolitika más értelemben nemzetpolitika, mint a százmilliós nemzeteknek a nemzetpolitikája, mert őket nem fenyegeti a nemzethalál”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Arra is rámutatott, hogy Trianon óta a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Mert ha eltűnik az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyarság vagy a diaszpóra magyarsága, akkor az egyetemes magyarság csonkul meg.

– fogalmazott.

A Gyűrűk ura trilógiát felidézve közölte: ahogy Aragorn a holtakat hívta segítségül a harcba, a magyaroknak is segítségül kell hívni a holtakat, a „volt magyarokat”. „Itt van velünk Márton Áron, itt van velünk Kallós Zoli bácsi, és a mindennapi harcban itt van velünk Potápi Árpád” – jelentette ki.

Rámutatott,

az emléktábla-állításnak az az értelme, hogy tudatosítsuk magunkban: a volt magyarok velünk harcolnak, életpéldájukkal, tanításukkal velünk vannak. Még ha fizikailag idén nem lovagolhatott el Csíksomlyóra, Székelyföldön, Csaba királyfi seregében a Csillagösvényen Potápi Árpád is ott van, amikor meg akarunk maradni magyarnak, velünk van“

– mondta.

Potápi Katalin Zsuzsanna, a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért kuratóriumának elnöke, a néhai államtitkár leánya elmondta: különösen jóleső érzés, hogy az emléktáblát a csíksomlyói lovaszarándoklat első napján avathatják fel, hiszen alapítóként édesapja ezeket a napokat várta a legjobban az évben. Büszke volt a lovasokra, a lovaszarándoklatra, mivel nem csak a székely-magyar lovas kultúrát erősítette, hanem a nemzeti összetartozás érzését is.

Makacs székely ember volt”

 mondta, felidézve, hogy édesapja a búcsú napján is gyalog ment a csíksomlyói ünnepi misére Madéfalváról, esőben, napsütésben megtette a 10 kilométert, és legközelebbi hozzátartozóit, barátait is erre ösztönözte.

Gergely István, a Fodor-ház vezetője, a Csibész Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Potápi Árpád János az Istentől kapott tálentumokat nem tékozolta el, hanem a magyar nemzetet segítette velük.

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere barátként emlékezett Potápi Árpád Jánosra, hangsúlyozva:

bukovinai székely gyökerei révén igazán értette, hogy mit jelent kisebbségben élni, mi a székelyekben az a mélyről jövő szabadságérzet. Rámutatott: bár sok magyarra van szükség, hogy pótolni tudják az államtitkárt, a jelenlévők fogadalmat tenni jöttek, hogy folytatják a munkát.“

Zárásként felidézte Potápi Árpád János szavait, melyek az emléktáblán is olvashatók:

Mindenki a saját közösségében, a saját településén kell megtegyen mindent annak érdekében, hogy a magyarságnak ne csak múltja, jelene, de jövője is legyen”.

Az avatóünnepség koszorúzással zárult.

Szöveg: MTI

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Szarvason.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz:

egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.”

Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Emlékeztetett,

a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.”

Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz – fűzte hozzá.

Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést”

– szögezte le.

A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia – és azon belül a Magyar Királyság – sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal – jelentette ki.

A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.

Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt – fejtette ki.

Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy „ív vezetett”:

Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a hazaáruló és alkalmatlan kormányát, amely szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget.”

Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz – közölte. „A háború elvesztésének” vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák – jegyezte meg.

Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy „a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani”.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta,

az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét a határon túlra szakadt véreinknek; de a forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális.”

Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.

Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra”

– mondta Semjén Zsolt.

Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.

Hozzátette,

a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.”

Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről – amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított – mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi.

Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban”

– mondta.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Forródróton vagyunk a székelyföldi magyar vezetőkkel, a magyar kormány minden segítséget megad a parajdi katasztrófa enyhítésére – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Választmánya egyhangúan, újabb öt évre elnökké választotta Semjén Zsoltot.

A régi-új elnök a sikeres munka folytatását ígérte. Emlékeztetett arra, hogy ésszerű vadászati- és fegyvertörvényt alkottak, amelyek Európában példa nélküliek. A 2021-es Vadászati Világkiállítás a Covid ellenére, a XXI. századi Magyarország messze legnagyobb rendezvénye lett, 1.600.000 látogatóval. Kiemelte: vadgazdálkodásunk és vadászati kultúránk segítségével nem defenzívában, hanem offenzívában vagyunk. Biztosítjuk a fenntartható vadászat szabadságát, a vadászati turizmus piaci pozícióit és a vadhúsfogyasztás – mint a biológiailag legértékesebb élelmiszer – népszerűsítését – erősítette meg az OMVV újraválasztott elnöke.

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ukrajnai igazságos békének lényegi része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke május 28-án Szigetváron a Voks 2025. Szavazás Ukrajna EU-s tagságáról c. fórumon.

Semjén Zsolt beszéde az alábbiakban olvasható:

Ezerszer hallottuk, hogy Ukrajnában igazságos béke kell. Egyetértünk. II. János Pál pápa sokszor mondta, hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse. De az igazságosság lényegi, megkerülhetetlen része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása.

Magának a háborúnak az egyik oka az, hogy az ukrán soviniszta hatalom totálisan jogfosztotta a kisebbségeket nyelvi, oktatási szempontból, sőt az orosz – tízmilliónyi – kisebbséggel szemben brutális fizikai atrocitásig elmenve. Itt gondolhatunk a Moszkvához hű pravoszláv egyház üldöztetésére is…

Hogy is kezdődött? Az ultranacionalista ukrán jogfosztás ellen tört ki az orosz felkelés a Krímben (és Donyecktől Odesszáig), majd volt egy népszavazás, amelyik elsöprő többséggel kimondta a Krím függetlenségét, majd a csatlakozását az Orosz Föderációhoz. (Azt mondták, hogy ez nem volt szabályos választás. Kétségtelen, de kérdezem: volt már teljesen szabályos választás Ukrajnában?!? Például Zelenszkij esetében választás sincs, nem hogy legitim választás…) És ki teremtett precedenst erre? Az amerikaiak! Ha a koszovói albánoknak – amerikai nyomásra – lehetett önrendelkezési joguk (self-determination) a jugoszláv, szerb alkotmány ellenében, akkor a krími oroszoknak ugyan miért nem? Erre az amerikai válasz az, hogy Koszovó nem tekinthető precedensnek. És aztán miért nem?

És ha már a Krímnél tartunk, az is megér egy gondolatsort, hogy került a Krím Ukrajnához? Hogy lett egyáltalán maga Ukrajna? A mai Ukrajna jogelődje az első világháború végi káoszban és vákuumban alakult, 1920 és 1922 között Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven Lenin szervezte meg, a Szovjetunión belül. Majd a II. világháború után a mai Ukrajna nyugati része úgy került Ukrajnához, hogy Sztálin elvette a lengyelektől Kelet-Lengyelországot, tőlünk Kárpátalját, a románoktól pedig fél Bukovinát. A Krímet pedig Hruscsov pártfőtitkár – mint volt ukrán pártvezető – ajándékozta az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságtól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. És 1991-ben ez a Szovjetunió belső közigazgatási határa lett Ukrajna nemzetközileg elismert államhatára. (Amiért most háborúba sodornák a világot, és amiért – mindkét oldalon – milliónyi életet áldoznak.)

Sztálin és Hruscsov kapcsán csak megjegyzem, hogy amikor azt mondják nekünk a nyugatiak, hogy emlékezzünk arra, hogy minket is 1945-ben és 1956-ban az „oroszok” szálltak meg, akkor nem árt tudatosítanunk, hogy minket a Szovjetunió szállt meg, aminek ugyanúgy része volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, mint az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság. (Ráadásul Magyarországot történetesen a II. Ukrán Front szállta meg.)

És nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a kisebbségeket joggal félemlíti meg a kijevi rezsim Bandera kultusza, amihez a politikai korrektségre oly érzékeny brüsszelieknek egy szavuk sincs. A náci kollaboráns banderiták rémtetteit nem illik emlegetni, azt, hogy milyen szerepük volt a lembergi zsidók kiirtásában, több mint százezernyi lengyel lemészárlását, a borzalmas népirtást Volhíniában, akik közül tízezreket baltával fejeztek le. És ez a vérnáci ma Ukrajna nemzeti hőse…

A kárpátaljai magyarság jogfosztása nem pusztán a nyelvi jogok elvételét, a magyar iskolák ukránosítását és a kettős állampolgárságú magyarok ukrán titkosszolgálatok (SZBU) általi zaklatását, üldöztetését jelenti, hanem azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget – amit a magyar szavazók  legitimáltak – próbálják ellehetetleníteni, ál-magyar szervezeteket,  – ukrán érdekeket és propagandát kiszolgáló – ügynököket ültetve fiktív kisebbségi bizottságokba; miközben a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen koncepciós eljárást indítottak, és akinek az életét mentve kellett Magyarországra menekülnie! Innen is mondom: akárhányan is menekülnek el Kárpátaljáról, mi akkor is fenntartjuk, sőt növeljük az összes támogatást az ottani magyaroknak és megvédjük Brenzovics Lászlót és a KMKSZ-t, és soha nem adjuk fel elvett jogaink visszakövetelését!

Ezeket mintegy illusztrációként mondtam el ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítatlan, garanciális visszaállítása nélkül lehetetlen az igazságos béke!

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Találkozás a Karmelitában III. Mar Awa katolikosszal, az Asszír Keleti Egyház pátriárkájával – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.

A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.

Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában”

– fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amit mindig is a közös nyelv, a közös történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másfelől közjogi, politikai nemzet is – magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához.

A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Megjegyezte:

ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani”

– jelezte.

Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással.”

Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy

ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.”

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta,

mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”

Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend előtti felszólalása az alábbiakban olvasható.

Parlament, 2025. május 20.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, képviselő úr: „A Niceai Zsinat 1700 éves évfordulója” címmel. Öné a szó.

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1700 éve definiálta az egyház azt a hitvallást, ami nem kizárólag keresztény hitünk fundamentuma, hanem egész civilizációnké. Döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy nyugati gondolkodásunk és egzisztenciális létformánk alapját jelentő személyfogalmunk ennek az egyetemes zsinatnak, illetve az ókeresztény Szentháromság-tani és krisztológiai vitáknak köszönhető – Barsi Balázs kifejezésével –, annak mintegy mellékterméke.

Mindennek jelentőségét mutatja az is, hogy XIV. Leó pápa első külföldi útja – szándéka szerint – Niceába vezet.

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói ediktummal a kereszténységet religio licitává, azaz szabadon gyakorolhatóvá tette. Így, amikor kitört az ariánus vita, az már a Birodalmat is érintő ügy volt. A császár a szembenálló feleket kompromisszumos forma elfogadására biztatta a Birodalom érdekében.

A Niceában összegyűlt püspökök a keresztényüldözés világából érkeztek, sokuk személyesen élte át Diocletianus és Maximianus császár üldözéseit. A megjelentek egy mártírhadseregre hasonlítottak, sokan megcsonkítva, megvakítva, a kínzások nyomait magukon viselve érkeztek a zsinatra. Azoknak, akik ennyit szenvedtek a hit megvallásáért, nem mondhatta meg a császár, hogy miképpen higgyenek Krisztusban. Ezért Konstantin szerepének túlhangsúlyozása téves történelmi szempontból.

A konstantini korban a teológiai viták a nyilvánosságot foglalkoztató ügyek voltak, így az ariánus vita következtében csaknem az egész keleti kereszténység két pártra szakadt. A dogmatikai viták miatt szükségessé vált egy olyan egységes hitvallási szöveg, amely – az apostoli igehirdetés megvallása és helyes értelmezése mellett – explicit módon tisztázni tudta a vitatott kérdéseket. Az egész keleti egyházat áthálózó ariánus szakadás arra az elhatározásra vezette Nagy Konstantint, hogy 325-ben Niceában egyetemes zsinatot hívjon össze.

A zsinatok soha nem akarták a Szentírás és a teljes hitletétemény minden szavának helyes értelmezését megszabni, hanem csak az éppen vitatott és nagy fontosságú témákban a tévtanitásokkal szemben állást foglalni.

Az egyház alig hagyta maga mögött a gnosztikus herezist, az arianizmus kihívásával kellett megküzdenie. Arius azt tanította, hogy a Fiú az Atya teremtménye, a Szentháromság pedig csak az emberi elgondolásban van. Arius, aki jelen volt a zsinaton, úgy nyilatkozott, hogy „theosznak mondják Krisztust, de nem az”, a Szentháromság pedig egymásnak alárendelt személyekből áll. És ebben áll Arius állításainak veszélye, aminek elfogadásával az igaz Isten mindig elérhetetlen lenne számunkra, az ember pedig megváltatlan lenne.

A zsinati atyák határozottan elutasították Ariusnézeteit, tehát tudták, hogy miben nem hisznek, de azt sokkal nehezebb volt megfogalmazni, hogy miben hisznek, hogy miként isteni természetű Jézus Krisztus, azt, hogy miként lehet az Atyának és Fiúnak egymáshoz való kapcsolatát úgy kifejezni, hogy a monoteizmus sértetlen maradjon.

A tévtanítás cáfolatához nem volt elég a Szentírás szavaira támaszkodni, mert maga a bibliai nyelvezet által felvetett és meg nem válaszolt kérdések okozták a problémát. Mit jelent az „Isten Fia” kifejezés? Hogyan értelmezendő az „Egyszülött Isten”? Ezért a görög filozófia és a latin jog nyelvi készletéből kellett terminológiát kölcsönözni. Tovább nehezítette az egységes formula megtalálását, hogy eltérő volt a püspökök anyanyelve, ráadásul a használt szavak többjelentésűek voltak. Hosszas keresés után találták meg a pontos formulát, ami kifejezi az egyház hitét, s ami vízválasztó az ortodoxok és az ariánusok között: a homoousziosz kifejezést, ami ugyan mint szó nem szerepel a Szentírásban, de – Szent Ágoston mondása szerint – lényegileg szentírási, ami Krisztus abszolút istenségét, az Atyával való teljes lényegi egységét hangsúlyozza, hiszen akkor tud minket megváltani és Istennel egyesíteni, ha ő egyszerre valóságos ember és valóságos Isten. A homoousziosszal a hitvallás a Fiúnak az Atyával való egylényegűségét vallotta meg, szemben az ariánus homoiousziosszal, ami pusztán hasonlóságot jelent. A különbség valójában nem egy „i” betű, hanem minden: a kereszténység döntő pontja és lényege.

Egyszer Jézus megkérdezte tanítványait: „Ti kinek mondotok engem?” És az egyház – Isten népének hitérzéke és a Szentlélek asszisztenciája által – a niceai hitvallással válaszol: Hiszünk Jézus Krisztusban, aki egylényegű az Atyával. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a pápa beiktatásáról.

Fotó: Semjén Zsolt Facebook-oldala