Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Székesfehérváron, a III. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum előtt újságírók előtt nyilatkozva.

Kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.

A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország természetes kötelességét teljesíti azzal, hogy a magyar állampolgárság és a magyarországi letelepedés által menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön.

Semjén Zsolt az MTI-nek küldött közleményében azt írta: Malina Hedvig nehéz döntése ugyanakkor önmagában vádirat a szlovák politika és hatósági zaklatás embertelenségével szemben.

A miniszterelnök-helyettes szerint Malina Hedvig emberi jogainak durva és sorozatos megsértése okozta azt, hogy kényszerből el kell hagynia szülőföldjét. Az ő kálváriája felkiáltójel a szlovák társadalom és “a kisujját nem mozdító európai uniós bürokrácia felé is” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A politikus közölte: Magyarország minden magyarnak hazája, és így megbecsüléssel fogadja Malina Hedviget.

“Egyúttal kifejezzük teljes szolidaritásunkat az üldözött Malina Hedviggel, családjával és minden felvidéki sorstársával” – fűzte hozzá.
Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák később nyilvánosan azzal vádolták meg, hogy az eset vagy nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy elmondta. 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.

2012 februárjában a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt, mondván: bizonyos körülmények arra mutatnak, hogy sérülhettek a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. Ugyanakkor a Malina Hedviggel szembeni eljárás nem zárult le, az ügyészség ennek keretében elmeorvosi vizsgálatot indítványozott.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Fidesz és a KDNP közös, eredményes munkáját méltatta Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kereszténydemokraták országos választmányának budapesti ülésén, ahol hitet tett a két párt szövetségének fenntartása mellett – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel. A tanácskozáson a testület teljes felhatalmazást adott Semjén Zsolt pártelnöknek a Fidesszel való választási szövetségi megállapodás megkötésére.

Tájékoztatása szerint a tanácskozáson a KDNP választmánya felhatalmazta Semjén Zsolt pártelnököt, miniszterelnök-helyettest a választási szövetségi megállapodás megkötésére a Fidesszel.

Semjén Zsolt beszédében hangsúlyozta, hogy a keresztény, nemzeti, polgári értékek elmélyítéséhez szükség van a következő négy év kormányzati munkájára is – idézte a KDNP-elnök szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hozzátéve, hogy a választmányi ülés résztvevőit köszöntötte Veres András katolikus és Bogárdi Szabó István református püspök is.

Orbán Viktor szerint az érdem és a teljesítmény szerint való előmenetel olyan keresztény érték, amelyhez ragaszkodni kell, mert teljesítmény nélkül csak a szocializmus volt működtethető. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke erről a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Országos Választmányának szombati ülésén beszélt, amelyről a kisebbik kormánypárt közleményben tájékoztatta az MTI-t.

A pártelnök hozzátette: Magyarországnak állnia kell a versenyt, ehhez pedig teljesítmény kell, az emberek érdemeinek és a gyermekvállalásnak az elismerése, az adórendszerrel és a családi adókedvezményekkel együtt.

A közlemény szerint a Fidesz és a KDNP közös, eredményes szövetségi munkáját értékelve Semjén Zsolt pártelnök az ülésén hangsúlyozta, hogy a KDNP olyan keresztény-szociális párt Magyarországon, amely a tőkével szemben a munka értékét ismeri el.

A magyar baloldal bűneként említette, hogy mára Magyarországon olyan helyzet alakult ki, hogy a baloldal értékeit a hagyományos nemzeti keresztény jobboldal tudja csak képviselni.

A KDNP azt is tudatta, hogy a párt országos választmánya teljes felhatalmazást adott Semjén Zsolt pártelnöknek a Fidesszel való választási szövetségi megállapodás megkötésére.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a Fidesz és a KDNP közös, eredményes munkáját méltatta Orbán Viktor a kereszténydemokraták országos választmányának budapesti ülésén, ahol hitet tett a két párt szövetségének fenntartása mellett.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Semjén Zsolt ünnepi beszédében kijelentette: “mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet”.

Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.

Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. “Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.

Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.

A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor “Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.

A napot azért, mert a 2004. december 5-ei “nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.

Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.

Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.

“Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta. Semjén Zsolt szerint “visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. “Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.

Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.

(Forrás: kormany.hu, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet kezdeményezésére a büntető törvénykönyvbe “három éves fenyegetettséggel” önálló bűncselekményként került be az orvvadászat, ami fontos változás, mert ezáltal pótolhatatlan természeti értékek pusztulása akadályozható meg – mondta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes, a védegylet elnöke kedden Jászberény határában, egy mérgezésből felgyógyult parlagi sas szabadon engedése alkalmából tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.

Az orvvadászok a kihelyezett csalikba olyan erős mérgeket tesznek, amelyek az emberekre is életveszélyt jelentenek, ha azok véletlenül, víz útján vagy más módon a szervezetbe kerülnek – figyelmeztetett a politikus. Hasonló orvvadász módszer a hurkolás, ami a “legkegyetlenebb gazemberség”, ráadásul a kihelyezők sok esetben meg sem nézik a hurkot, és a csapdába esett állat nyomorultul vész oda – tette hozzá.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy két éve már a természetvédők és vadászok szorosan együttműködnek, hogy a vadakat, ezen belül is a ragadozó madarakat megvédjék orvvadászoktól, ebben a munkában 500 hivatásos vadász vesz részt. Közösen kezdeményezik a védett fajok, madarak, emlősök és hüllők védelmére kidolgozott programok megvalósítását, amelyek élőhelyeik fejlesztésére hivatottak – jegyezte meg.

Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a közelmúltban három egymástól független esetben a rendőrség sikeresen derített fel madarak ellen elkövetett bűncselekményt és orvvadászatot. A természetvédelmi és vadászati szervezetek azért üdvözlik ezeket a példaértékű fejleményeket, mert az elmúlt hét évben több mint száz hasonló bűncselekménynek nem találták meg a tettesét, és ezeknek több mint ezer védett és fokozatosan védett madár esett áldozatul.

A Kittenberger Kálmánról, a neves vadászról, íróról és természettudósról elnevezett sast a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Különleges Madárvédelmi Területen engedték szabadon. A ragadozó madarat egy műholdas jeladóval szerelték fel, és egy közeli sasetetőhelyen működő webkamera segítségével fogják nyomon követni mozgását a természetvédelmi szakemberek.

A természetbe most visszatért sas egyike annak a tíz megjelölt madárnak, amelyek közül már csak négy van életben; három mérgezésben pusztult el. Az adatbázisban szereplő madarak adatait a www.satellitetracking.eu internetes oldalon lehet nyomon követni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az állam Eger önkormányzatától 3,2 milliárd forintos fennmaradó adósságot vállalt át – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján a hevesi megyeszékhelyen.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra: az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében korábban már átvállalta az állam az egri adósságállomány 60 százalékát, az 4,8 milliárd forint volt.

Semjén Zsolt elmondta: feltétel volt, hogy olyan, konszenzuson alapuló gazdaságnövekedési tervet készítsen az önkormányzat, amely erősíti a helyi vállalkozásokat és segíti a munkahelyteremtést. Közlése szerint az a terv, amelyet Eger letett a kormány asztalára, kellően meggyőző volt.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 2002-től, a szocialista kormányok idején “egyre több feladatot lőcsöltek az önkormányzatok nyakába”, anélkül hogy azokhoz forrásokat biztosítottak volna. Ehhez felesleges bürokrácia és adminisztráció társult, ráadásul fenntarthatatlan presztízsberuházások valósultak meg uniós forrásokból – hangsúlyozta. Szerinte ezek miatt nőtt meg a hiány és vált kezelhetetlenné az adósságállomány.

Mint elmondta, míg 2002-ben az összes önkormányzati adósságállomány 200 milliárd forint alatt volt, 2010-re – a kórházak ki nem fizetett 300 milliárdos számlájával együtt – ez 1500 milliárd forintra nőtt.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány “három fronton indított háborút” az adósság ellen. Elkezdődött az államadósság csökkentése, és kihozták az adósságcsapdából a devizahitelesek jelentős részét, miközben az önkormányzatokat először a terhektől szabadították meg: az iskolák, kórházak, rendelőintézetek állami kézbe, a közigazgatás egy része a járásokhoz került. Hitelt pedig már csak állami engedéllyel vehetnek fel a települések.

A miniszterelnök-helyettes közlése szerint hozzá kellett nyúlni az 1500 milliárd forintos adósságállományhoz is. Első lépésben átvállalta az állam a megyék mintegy 200 milliárd forintos adósságát, majd 1710, ötezernél kevesebb lakosú település összes adósságát. Az ötezernél több lakosú települések esetében az adósságállomány 40-70 százalékát vállalta át az állam, attól függően, mekkora volt az adósság és milyen pénzügyi helyzetben volt az adott önkormányzat.

Habis László (Fidesz-KDNP) egri polgármester, országgyűlési képviselő felidézte: már ebben az évben, az adósságkonszolidáció első ütemét követően is számos gazdaságélénkítő lépést tett a város.

Az Eger előtt álló feladatokról szólva a polgármester elmondta, hogy a konszolidáció lezárásához szükséges, kilenc fejlesztési irányt meghatározó gazdaságélénkítési koncepciót február 10-ig kell véglegesíteni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Stephen Thomas Attila Biller munkássága során sokszor megmutatkozott magyar származásából fakadó elhivatottsága és tettre készsége az iránt az ország iránt, ahová gyökerei nyúlnak. Szemléletmódjának kialakulásában nagy szerepet játszott pozsonyi születésű édesanyja, aki magyar szülők gyermekeként fiába is átplántálta a magyarok iránti elkötelezettséget. Meghatározó volt az Egyesült Királyságban lelkészi szolgálatot végző Ispánki Bélának a szerepe is, aki arra sarkallta, hogy munkája során a magyarok érdekeiért is lépjen fel. Ezen ösztönzések eredményeként Stephen Thomas Attila Biller európai uniós tisztviselőként számos alkalommal törekedett a magyarok érdekeinek európai szintű képviseletére.

A Robert Schumann Alapítvány főtitkár-helyetteseként kidolgozott egy a volt KGST országok fiatal, új politikai mozgalmainak szóló gyakornoki programot, amely során több mint 500 fiatal kapott meghívást az Európai Parlamentbe, ahol politikai és társadalomtudományi képzésben részesültek. Számos jelentős magyar közéleti személyiség vett részt ezen a programon.

Az Európai Parlamenten kívül más színtereken is segítette a magyar törekvéseket. A rendszerváltoztatás idején a brit konzervatívok emberi és anyagi támogatással vettek részt a magyarországi választások előkészítésében, s ebben a segítségnyújtásban Stephen Biller fontos szerepet játszott. Közreműködésével megalakult a Brit Konzervatívok Bizottsága Kelet- és Közép-Európáért, melynek tagjai Magyarországot bejárva első kézből szerezhettek ismereteket a rendszerváltoztatással a felszínre került kérdésekről.

Stephen Biller munkájával jelentős szerepet játszott abban is, hogy Magyarországot és a külhoni magyar kisebbséget érintő kérdések Nyugat-Európa számára is érthetőek legyenek.

Nemcsak közéleti tevékenységében, de magánéletében is központi kérdés a magyarság: három gyermekét a magyar és lengyel felmenők iránti tisztelet szellemében nevelte.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kárpátaljai görög katolikus magyar papság áldozatvállalását idézte fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sztálini terror kárpátaljai magyar áldozataira emlékező rendezvényen pénteken az Országházban.

Elmondta: püspökük, Romzsa Tódor 1944 szeptemberétől állt a munkácsi egyházmegye élén. A nagy októberi forradalom évfordulójára rendezett ünnepségre meghívták beszédet tartani. Szavait a helyi és a moszkvai és helyi sajtó úgy idézte: a görög katolikus püspök arra kéri Sztálint, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozhasson. A püspök hiába tiltakozott, a szerkesztőségnél, azt a választ kapta, hogy csak kijavították, amit rosszul mondott.

A hamisított beszéd Rómában nagy megdöbbenést keltett – mutatott rá a kormányfő egyházi diplomáciáért is felelős helyettese. A KDNP-s politikus szólt arról, hogy a II. világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen, a püspököt 1947-ben meggyilkolták, egyházközösségüket beolvasztották a pravoszláv egyházba.

Ellentétben azonban az ukrajnai görög katolikus egyházzal, ahol a titkosszolgálat jelentős eredményt ért el a görög katolikusok ortodoxiába kényszerítésében, Kárpátalján még a püspök halála után is kevés sikerrel jártak – emlékeztetett. A papság sorsa hosszú börtönbüntetés, munkatábor, elmegyógyintézeti kezelés volt – fűzte hozzá Semjén Zsolt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: az indíték és a cél a politika területéről jött. Maga a tény, hogy egy ilyen terrorakcióra volt szükség, azt mutatja, a kommunizmus építésére alkalmatlannak tartották az ottani magyarságot, és szükségesnek ítélték nemzeti önbecsülésükben megtörni őket.

Az 1950-es években úgy tűnt, a siker teljes, a szovjet rendszer berendezkedése, a régi elit elüldözése zavartalanul zajlott. Azután 1989-90-ben, amikor úgy tűnt, a kommunizmus megszűnt, annak ellenkezője látszott igaznak, egymás után emelték az emlékműveket a kárpátaljai falvakban az áldozatoknak.

Nem nyugtathatják meg magukat azonban azzal, hogy megvannak az emlékművek, és találkoznak az évfordulókon – fogalmazott, hozzátéve, oda kell állni a mártírok sírjához, ki kell mondani, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. Ez tartsa meg a magyarságot! – hangoztatta a KMKSZ elnöke. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke a tragédiát átéltek és leszármazottaik nevében tett tanúságtételt.

Felidézve az akkori történelmi eseményeket kitért a hontalanság kimondására, a kollektív bűnösség rögzítésére, az 1946-os csehországi deportálásokra, majd kitelepítésekre. Kiemelte: minden nap érik megaláztatások a magyarságot határon túl, de mindent túl lehet élni, és a politikai, közéleti küzdelmet folytatni kell. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke zárszavában úgy fogalmazott: az ottani magyar és német kisebbség etnikai alapon vált a megtorló intézkedések áldozatává.

Megtizedelték az értelmiséget, a magyar közösségeket, egyházakat ellehetetlenítették – emlékeztetett. Nem hagyhatjuk a terror áldozatainak emlékét elveszni, emlékezzünk a mai napig a jelöletlen tömegsírokban nyugvókra! – szólított fel a kormánypárti politikus, aki szerint az egész magyarság tragédiája, ami történt.

A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-i parancsában rendelte el a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű “egykori katonák” és “hadköteles személyek” deportálását. Ennek nyomán mintegy huszonötezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el. Mielőtt útnak indították volna őket a Kárpátokon túli lágerekbe, többségüket a Munkácshoz közeli Szolyván, gyűjtőtáborban tartották fogva.

Az embertelen bánásmód, a járványos betegségek és az éhezés következtében már ott több ezren meghaltak. 1989 után Kárpátalja valamennyi magyarlakta községében emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik nem tértek vissza a táborokból.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után csütörtök este a Parlamentben.

A dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. “Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.

Az aláírók üdvözlik, hogy az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Fontos feladatnak tekintik, hogy a külhoni magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a regisztráció folyamatáról és a választási eljárásról annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a választásokon. Sikeresnek tekintik a “2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” programot, amely az előző évben az óvodás korosztálynál megkezdett munka folyatatásaként a kisiskolásoknál ért el számottevő eredményeket az óvodai-iskolai átmenet, az iskolai beiratkozások, valamint az alapfokú iskolák minőségének javításánál. Megállapodtak abban, hogy 2014-ben az év programja keretében a külhoni magyar fiatalok tehetségének kibontakoztatása a cél.

A zárónyilatkozat – amely “nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” – rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely – az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva – hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság közösségként megmaradását, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldjükön való boldogulásuk garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere.

Ebből a szempontból közvetlen demokrácia fontos eszközeként példaértékűnek tekintik a Székelyek nagy menetelését, és üdvözlik azt az akcióegységet, amely a szervezésben megmutatkozott. Támogatásukról biztosítják a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon, minden megkötöttség nélkül használhassa, és tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó fellépéseivel szemben. Aggodalommal veszik továbbá tudomásul, hogy továbbra sem rendeződött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakításáról kialakult vita. Felkérik a román kormányt, hogy a magyar tagozat létrehozása érdekében érvényesítse a tanügyi törvényben biztosított jogokat.

A dokumentum aláírói elutasítják a szlovák oktatási tárca által bevezetni kívánt reformtervezetet, amelynek a jelenlegi tervek szerinti végrehajtása a magyar iskolák tömeges bezárásával járna.

Szerbia esetében aggodalmukat fejezik ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata miatt, és bíznak abban, hogy a testület döntése nem jelent majd visszalépést az eddig kivívott közösségi jogokkal kapcsolatban. Nyugtalanítónak tartják a szerbiai rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamatban tapasztalható problémákat is. Tekintettel arra, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2014. március 1-jén lejár, szorgalmazzák az eljárások felgyorsítását – olvasható a zárónyilatkozatban. Üdvözlik, hogy 2013. június 26-án a magyar és a szerb államelnök közös főhajtással emlékezett meg a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.

Szorgalmazzák, hogy Ukrajnában, illetve Kárpátalján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény maradéktalan érvényesítéséért, biztosítsák a magyar nyelvű hivatalos ügyintézést és nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, illetve az állami és önkormányzati irányítás alatti egyéb ágazatokban. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást, egyben szorgalmazzák az ukrán kormány közreműködését Kárpátalja egyetlen önálló magyar felsősoktatási intézménye szakjainak további sikeres akkreditálásában. Egyetértenek abban: az esélyegyenlőség megteremtéséért el kell érni, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai magyar nyelv és irodalomból is tehessenek érettségi és felvételi vizsgát az ukrajnai független vizsgaközpontokban. Tiltakozásuknak adnak hangot a Tisza vízgyűjtő területét fenyegető verespataki aranybánya-beruházás, illetve a nagymuzsalyi aranyfeldolgozó terve ellen.

Semjén Zsolt az ülést értékelve kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus, ami korábban elképzelhetetlen volt. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. A tömbmagyarság esetében területi, a szórvány esetében pedig kulturális autonómiára van szükség – rögzítette.

A kormányfő helyettese beszámolt arról is, hogy a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács 385 millió forintos többlettámogatásban részesül, a pénzt elsősorban felsőoktatási ösztöndíjakra fordíthatja. Tájékoztatása szerint a kormány előző este döntött a Kőrösi Csoma Sándor-programról, és arról, hogy az abban részt vevők számát megduplázzák.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak számát – jelentette be Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán a Parlamentben.

A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet.

Semjén Zsolt bejelentette azt is: Mikes Kelemen program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt kárpát-medencei iskoláknak juttatják el.

Beszámolt arról is, hogy óriási sikere van az állampolgárság kiterjesztésének, a nemzet közjogi egyesítésének. Emlékeztetett: a folyamat megerősítésére, segítésére további ötven konzult küldtek világszerte a nagykövetségekre, konzulátusokra. Jelezte azt is: a végsőkig leegyszerűsítették a kérdőíveket, és az adminisztrációt, arra is lehetőség nyílt, ha tíz éves házasság vagy közös gyerek van, akkor a házastárs is kérheti a magyar állampolgárságot.

Felmerült ugyanakkor, hogy a választással kapcsolatban kiküldött regisztrációs tájékoztató a jogi nyelvezet miatt túl bonyolult. Szükséges ezért olyan tájékoztató kiküldése, ami köznyelvileg érthető módon írja le mi a teendő. Felvetődött az is, ha a személyi okmányokban a nevek írása nem esik egybe, de egyértelműen azonosítható az állampolgár, akkor emiatt ne kelljen az adatok pontosítására visszaküldeni az űrlapot. Példaként az Elisabeth-Erzsébet nevet említette.

Eddig mintegy 50 ezren regisztráltak a választásra – közölte a miniszterelnök-helyettes.

Óriási sikere volt továbbá a nemzeti regiszternek is, közelítenek a 100 ezres számhoz, akiknek tájékoztatást küldenek a magyar nemzetet érintő ügyekben – tette hozzá. Rendkívül pozitív volt emellett a fogadtatása a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus programnak.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy felméréseik és számításaik szerint a diaszpórában mintegy 2,6 millió magyar identitású ember él, és közel kétezer magyar szervezet működik. Ezeket feltérképezték, és kapcsolatba léptek velük.

Hozzátette: fontos látni, hogy a magyarság a világban rendkívül sikeres, az üzleti, a tudományos és a művészeti életben egyaránt és, hogy a diaszpóra magyarságára egyfajta hídfőként számíthatnak a világ minden pontján. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki, hogy amikor a Magyarországgal szembeni támadások zajlottak, “teljes mellszélességgel kiálltak” hazánk mellett, és sok tízezer cikket, nyilatkozatot írtak az adott államokban. Ez lelkileg is megerősített minket – fogalmazott.

Lauer Edit, az atlantai magyar szervezet képviseletében szintén a Kőrösi Csoma Sándor programot említette legfontosabb és legsikeresebb intézkedésként. A magyar kormány tényleg el akarta érni őket, és ez nagyon sokat jelent számukra. Nagyszerű munkát végeztek az ösztöndíjasok – mutatott rá, hozzátéve: náluk egyebek között magyar-amerikai együttműködési konferenciát szerveztek.

A kettős állampolgárság lehetőségét is külön kiemelte, és úgy fogalmazott: “én nemcsak magyar származású vagyok, hanem tényleg paprika van a véremben, és nagyon büszke vagyok”.

A következő év eseményei közül a választást emelte ki, és fontosnak tartotta a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus-programot is.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét.

A III. diaszpóra tanács ülésén várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják a Parlamentben.

(Forrás: MTI)