Esküt tettek az új miniszterek
2014. június 06.
Esküt tettek Orbán Viktor harmadik kormányának miniszterei pénteken az Országgyűlésben, majd ellátták kézjegyükkel az esküokmányt. Korábban a köztársasági elnök kinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit, ezzel megalakult az új kabinet.
Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor megkezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal.
Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.
Orbán Viktort május 10-én választotta újra miniszterelnökké a parlament.
A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket.
A kormánytagok a Parlamentben, a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
Az ülésen Kövér László házelnök köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Orbán Viktor kormányfőt, Schmitt Pál volt államfőt, Boross Péter volt miniszterelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt, Kászoni-Kövendi Józsefet, a Magyar Unitárius Egyház püspöki helynökét, valamint a külhoni magyar közösségek képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, az Európai Parlament magyar képviselőit, az országgyűlési képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, a hazai és külföldi sajtó képviselőit.
Az ülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a frakcióvezetők, illetve frakcióvezető-helyettesek gratuláltak a kormánytagoknak.
(Forrás: MTI)
A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont
2014. június 04.
A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – hangsúlyozta Semjén Zsolt a nemzeti összetartozás napján, szerdán a fővárosi Magyarság Házában.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter ünnepi beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja.
Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. A kormányfő helyettese ahhoz az emberhez hasonlította az országot, mint akinek mindkét lábát és a mindkét kezét levágták. Semjén Zsolt szerint az egyes nemzetrészek és az ottélő egyes emberek és családok története is a gyászról tanúskodik, hiszen sok millió honfitársunkat gyilkoltak meg, üldöztek el szülőföldjéről, vittek munkatáborokba, vették el vagyonát, vagy nyomorítottak meg, csak azért mert magyarnak született.
Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne – mutatott rá. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és ukránozták a kárpátaljai magyarokat.
Itt az ideje, hogy saját magunkban tudatosítsuk és világgá kiáltsuk azt az igazságtalanságot, ami akkor történt, ezt ugyanis rajtunk kívül senki nem teszi meg – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint itt az ideje, hogy egy olyan “magyar emlékhelyet építsünk” amely emléket állít minden magyar szenvedésnek.
Tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű. Bekövetkeztének alapvetően többek között az volt az oka, hogy a nemzet nem volt egységes. A magyar hadsereg még képes lett volna az ország határait védeni, de Budapestről szétverték – mondta, majd Linder Béla akkor hadügyminiszter szavait idézte, miszerint “nem akarok több katonát látni.” Semjén Zsolt szerint az etnikai határok megvédhetők lettek volna, de az országot, a magyar önbecsülést a nemzet iránt érzéketlen csoportok belülről szétverték.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Politikai és gazdasági csoda,amit gróf Bethlen István tett, ahogy néhány év alatt talpra állították az országot. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – mondta.
Hozzátette: büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket.
Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.
Felidézte az országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt.
Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon.
Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt “csakazértis megmaradjunk”.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Schmitt Pál korábbi államfő, korábbi és jelenlegi országgyűlési képviselők, Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.
(Forrás: MTI)
A nemzetiségi szószólókat fogadták a Parlamentben
2014. május 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogadta a hivatalba lépő tizenhárom nemzetiségi szólószót ma a Parlamentben.
A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló az idei évtől aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a találkozón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: „a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: „A nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új Alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek”. A miniszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”.
A nemzetiségi szószólók által alkotott Nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság.
(Forrás: Kormányportál)
Küldetés az egyetemes magyarság megőrzése
2014. május 16.
Semjén Zsolt szerint a magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes erről a Rákóczi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartott jubileumi ünnepségen beszélt a fővárosi Magyarság Házában. Kiemelte: a magyar kormány számára stratégiai partner a szervezet. Ennek legfontosabb oka az a közös küldetés, hogy megőrizzék az egyetemes magyarságot – mutatott rá.
Kiemelte: a magyar kormány számára stratégiai partner a szervezet. Ennek legfontosabb oka az a közös küldetés, hogy megőrizzék az egyetemes magyarságot – mutatott rá.
A fennmaradáshoz meg kell őrizni az identitást
Semjén Zsolt elmondta: ahhoz, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, szükség van a nyelvi, kulturális és történelmi identitás megerősítésére és „egybefogására” a közjog kötelekével.
A szövetség missziójából kiemelte az ösztöndíjprogramot. Mint emlékeztetett, a magyar kormány fejenként 20 ezer forinttal segíti a külhoni magyar iskolába járókat, de legalább ilyen fontos a szövetség gyűjtése, amivel külhoni magyar családokat támogatnak.
Semjén Zsolt méltatta Esterházy János örökségének ápolását. A felvidéki mártír politikus személyében is mutatja a magyar sorstragédiát, amikor „minket bélyegeznek bűnös népnek” a Felvidéken vagy a Délvidéken. Esterházy János rehabilitálása megkerülhetetlen a magyar nép és kormány részéről, egyúttal össznemzeti ügy – szögezte le. Kiállt a politikus boldoggá avatása mellett is.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a kormány nevében a Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József nemzetmentő szolgálatáért.
A szövetség tettekben szolgál
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke rámutatott: a szövetség nem szavakban, hanem tettekben kíván szolgálni. Kiemelte a szervezet és támogatói elhivatott munkáját, majd azt mondta: a Rákóczi Szövetség a magyarság megmaradását szolgáló, áldozatos munkája szimbolikus sarokköve a nemzeti összetartozásnak.
Egyedülálló a szervezet a nemzettudat erősítésében
Az ünneplőket levélben köszöntötte Áder János köztársasági elnök, aki kiemelte: a magyar nemzet szolgálatában kivételes munkát végez a szervezet. Az önazonosságában sokszor fenyegetett kisebbségi sorsban élő magyarság megmaradásának egyik legfontosabb feltétele az anyanyelven folyó oktatás biztosítása. Egyedülálló, amit ez a civil szervezet a nemzettudat erősítésében, a magyarság kapcsolatrendszerének újjáépítésében elért – mutatott rá Áder János, aki szerint tevékenységének köszönhetően sok tízezer magyar gyermek tanulhat anyanyelvén a Kárpát-medencében.
Nem pótolhatók a szolgálatai
Orbán Viktor kormányfő köszöntőlevelében azt írta: a szervezet 25 éve végzi nélkülözhetetlen, semmivel nem pótolható szolgálatát és erősíti a magyarság gyökereit. „Köszönöm, hogy hirdetik, csak az összetartó nemzet erős és hiteles” – fogalmazott a kormányfő, aki azért is köszönetet mondott, hogy a fiataloknak mutatnak példát a hazafiasságra.
Harrach Pétert is kitüntették
Halzl József, a szervezet elnöke azt mondta: munkájuk célja kezdetektől az ifjúság szolgálata, hogy a határon túli közösség a felnőtté válás után is megmaradhasson.
A jubileumi ünnepség alkalmából kitüntetéseket ítéltek oda azoknak, akik erkölcsi és anyagi támogatásukkal lehetővé tették a szövetség nemzetstratégiai céljainak szolgálatát. A díjazottak között volt Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Lévai Anikó, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető és a KDNP-frakció, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester.
(Forrás: MTI)
Minden szavazatra szükségünk van
2014. április 06.
A miniszterelnök-helyettes szerint nincs elveszett szavazat. Semjén 2002 keserű tapasztalatairól is beszélt a Hír TV-ben.
Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: 2002-ben keserű tapasztalat érte a választások után. Akkor szavai szerint szárnyalt az ország, mégis elvesztették a voksolást. A keresztény szavazókhoz szólva hozzátette, Gyurcsány Ferenc például fel akarja mondani a vatikáni szerződést, ezért az az érdekük, hogy menjenek el szavazni.
Ha most a magyar nép nagy többséggel bizalmat ad Orbán Viktor kormányának, az azt jelenti, hogy Brüsszel és a bürokráciája, a multinacionális cégek nem tudnak olyan nagy nyomást gyakorolni az országra – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A KDNP-s politikus azt is megjegyezte, nincs elveszett szavazat, a voksolás az urnazárásig tart. Minden egyes szavazatra szükségünk van, hogy nagy dolgokat tudjunk csinálni – hangsúlyozta, megemlítve a rezsicsökkentés folytatását.
A jobboldal sokkal inkább „szociális”, mint a baloldal, akik a multinacionális tőke kiszolgálói – közölte a Hír TV műsorában Semjén.
560 ezer új állampolgárunk van, aki letette az állampolgári esküt – emelte ki.
(Forrás: MNO)
A kormány gazdaságpolitikája meghozta a gyümölcsét
2014. március 19.
Semjén Zsolt szerint mára a kormány gazdaságpolitikája meghozta a gyümölcsét, beindult a gazdasági növekedés, és a 3 százalék alatti hiány folyamatosan tartható.
A miniszterelnök-helyettes erről szerda este Budapesten, Rákosmentén beszélt, a kormánypártok választási fórumán, és azt is hangsúlyozta: a rezsicsökkentés folytatódni fog.
Semjén Zsolt a rendezvényen, amely Orbán Viktor kormányfő videoüzenetével kezdődött, azt mondta: 2010-ben az ország az államcsőd szélén tántorgott, az államháztartási hiány 7 százalék felett volt. A Gyurcsány-érában volt olyan év – folytatta -, hogy a gazdaság visszaesése csaknem 7 százalékos volt, az államadósság a kezelhetetlenséghez közelített, megduplázták a munkanélküliséget, “Magyar Bálinték mintegy tízezer pedagógust bocsátottak el”, és sorra zárták be az iskolákat.
Kitért arra: két lehetőség állt előttük, vagy azt teszik, amit az IMF, az uniós bürokraták és a baloldal sugallt, és megszorításokhoz és adóemeléshez nyúlnak. Erre erkölcsi, politikai és gazdaságpolitikai megfontolásból egyaránt nemet mondtak.
A kormány elhatározta, hogy nem lesz megszorítás, és radikális adócsökkentést vezettek be, megadóztatták a bankokat és a multinacionális cégeket. Ez erkölcsileg helyes volt, hiszen az előző időszaknak ők voltak a nyertesei – mondta Semjén Zsolt. Szerinte óriási nyomás volt rajtuk, de mára számos uniós ország követte Magyarország példáját és vezette be a bankadót.
A hiány ma már jóval 3 százalék alatt van, és tartható bármeddig, ezt ma már az unió és a pénzügyi biztosa is elismeri. Beindult a gazdasági növekedés, több mint négymillió ember dolgozik, és létrehozták Európa legalacsonyabb kulcsú adórendszerét. Beigazolódott, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája meghozta a gyümölcsét – hangsúlyozta.
Szólt arról a döntéssorozatról is, amely célul tűzte ki: az energiafüggőséget meg kell szüntetni. Hogy létezik, hogy a magyar gázárról Merkel és Putyin állapodik meg szimbolikusan? – tette fel a kérdést a kormányfő helyettese, hozzáfűzve: hol van akkor a nemzeti szuverenitás? Mint mondta, a külföldi multinacionális közműszolgáltatók iszonyú pénzeket “toltak ki” az országból. Az a cél, hogy minél olcsóbban, minél magasabb színvonalú szolgáltatás legyen, és ezt nevezik rezsicsökkentésnek – mondta.
Úgy fogalmazott: “szemenszedett hazugság és szemfényvesztés”, hogy a közműszolgáltatók esetében piaci árverseny van, és szabadpiaci viszonyokat kell teremteni. Ez nem lehetséges és nem is kívánatos, az állam feladata, hogy az emberek életminőségét biztosítsa – tette hozzá.
A rezsicsökkentés folytatódni fog, addig, amíg biztosítható, hogy az állam sokkal olcsóbban tud szolgáltatni, mint bárki más – jelezte.
Semjén Zsolt szerint az “az abszurditás teteje”, hogy a magát szocialistának mondó párt legnagyobb problémája, hogy a multinacionális vállalatoknak nem lesz elegendő profitjuk. Ma Magyarországon a jobboldal sokkal baloldalibb, mint az a társulat, amely magát baloldalinak mondja – jegyezte meg, hozzátéve: ők nem más, mint “az új burzsoázia, amelyik ránk akarja erőltetni a legvadabb kapitalizmust”.
Áttekintve a kormányzati intézkedéseket, kitért még a család védelmének megerősítésére az alaptörvényben, és az új családtámogatási rendszerre is. Szólt továbbá arról, hogy eddig 600 ezren igényelték az állampolgárságot, és 550 ezren már le is tették az esküt.
Semjén Zsolt a jelenlévők figyelmébe ajánlotta Dunai Mónikát, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjét, aki – mint mondta – oroszlánként fog harcolni minden fejlesztésért. Aki rá szavaz, Orbán Viktorra és az általa képviselt értékrendre voksol – mondta.
Dunai Mónika arról beszélt a Vigyázó Sándor Művelődési Házban tartott fórumon, hogy a Fidesz olyan intézkedéseket hozott az elmúlt négy évben, amelyek a magyar emberek és családok érdekét szolgálták. Jó irányba halad az ország, de ez az út igen hosszú, nem torpanhatnak meg és nem fordulhatnak vissza, a kormánykereket nem engedhetik át másnak – jelentette ki. Április 6-án arról döntenek, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés, sikerül-e tovább csökkenteni a családok terhein, és fejlődési pályán marad-e az ország – tette hozzá.
Riz Levente (Fidesz-KDNP) XVII. kerületi polgármester kiemelte: nagyon fontos, hogy mindenki elmenjen szavazni, ellenkező esetben “mások döntenek a sorsunkról”. Minden szavazat számít, a győztesre leadott egyetlen szavazat sem vész el – mondta.
Rákosmentén az útépítéseket 1,5 milliárddal támogatta a kormány, 1,3 milliárdot fordítottak a ferihegyi elkerülő útra – sorolta Riz Levente, majd bejelentette: megállapodott a miniszterelnökkel arról, hogy sport- és rendezvénycsarnok létesülhet a városrészben.
(Forrás: MTI)
Gyurcsány Ferenc akar a baloldal vezére lenni
2014. március 03.
A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy a baloldali összefogás jó eredményt érjen el a választásokon, ő valójában az MSZP elnöke és a baloldal vezére akar lenni. Erről Semjén Zsolt a Hír Tv P8 című, szombat este felvételről sugárzott műsorában beszélt. Az ukrajnai eseményekkel összefüggésben azt mondta: mindenben felkészültek arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzenek.
A miniszterelnök-helyettes szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy jó eredményt érjenek el az Összefogás pártjai, sőt inkább az, hogy minél nagyobb legyen a vereségük. Ő ugyanis nem a Demokratikus Koalíció nevű gittegylet elnöke akar lenni, hanem az MSZP elnöke és a baloldal vezére – mondta, hozzátéve: a DK elnöke tudatosan tette kampánytémává a homoszexuálisok házasságának kérdését.
A kormányfő helyettese azt mondta: az ő álláspontjuk, hogy a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ne hívják házasságnak, mert az “megszentelt fogalom”, és ne fogadjanak örökbe gyermeket, mert azok egészséges fejlődéshez való joga erősebb jog, mint az egynemű párok gyermekre való igénye.
Kiemelte: a baloldal, amely a megújulását hirdeti, fő kampányemberének, hangadónak Gyurcsány Ferencet használja. Ezzel teljes közösséget vállal azzal, ami Balatonőszödön történt, és innentől kezdve Gyurcsány Ferenc minden terhe rajtuk van – mondta.
Arról, hogy a Fideszt teszik felelőssé a tévészékház körüli történésekért, azt mondta: “klasszikus bolsevik trükk”, hogy azzal vádolják meg az ellenfelüket, amit ők magukat követtek el. Kifejtette: volt egy olyan kísérlet – és ez ügyben “Szilvásyt kellene elővenni” -, ha égnek az autók, a kukák, akkor olyan felfogás alakul ki a társadalomban, hogy “ezek loptak, csaltak, mindent csináltak, de legalább ne égjenek az autók és ne legyen felfordulás az utcán”.
A világ minden részén egy ilyen beszéd után forradalom, népharag van – folytatta Semjén Zsolt, hozzátéve: el tudta képzelni, abban voltak érdekeltek, hogy minél nagyobb felfordulás legyen, és erre hivatkozva akár elhalasszák a választásokat.
Hozzátette: a kompetenciája korlátozott “gyurcsányológiai kérdésekben, mert nem pszichiáter”, de szerinte az nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferencnek szerepe volt abban, hogy az őszödi beszédet nyilvánosságra hozták, s az, hogy húzták az időt, azt mutatja, kiszámított volt az egész.
A kampánytémákra térve kiemelte: az egykulcsos adó bevált, és a KDNP-nek mindig is az volt a kiindulópontja, hogy az emberek családban élnek. Annyi nehézség volt ugyan, hogy a többgyermekes, kisjövedelműek nem tudták igénybe venni a kedvezményt, de ezt is megoldották a KDNP javaslatára – mondta.
A baloldal legnagyobb frusztrációja e téren, valamint a rezsicsökkentésnél és a közmunkánál, hogy nem ők találták ki – tette hozzá, megjegyezve: a jobboldal sokkal szociálisabb, mint a magát szocialistának mondó baloldal, amelyik valójában nem képviseli a baloldali értékeket.
Nemzetpolitikai eredményekről szólva elmondta: jelenleg 587 ezer állampolgársági kérelemnél tartanak, és március 15-ig elérhetik a 600 ezres számot. Esküt több mint 520 ezren tettek, számuk a ciklus végéig 550 ezer lehet. Arra lehet számítani, hogy szavazásra regisztráltak száma az állampolgárok kétharmadát fogja közelíteni. Kérdésre jelezte: “aki egyszer magyar állampolgár lett, az magyar állampolgár”, ezt már nem lehet visszacsinálni. A választás összmagyar nemzeti ünnep lesz, hiszen először fordul elő Trianon óta, hogy minden magyar részt vehet rajta, s innentől minden magyar állampolgár politikai akarata megtestesülhet.
Az ukrán történésekről kiemelte: fontos, hogy Ukrajna létezzen, “helyes, hogy Oroszország és köztünk van valaki”.
Hozzátette: fontos a jószomszédi viszony, de mindennél fontosabb a Kárpát-medencei magyarság helyzete, s az adott államhoz fűződő viszonyt ez határozza meg. Kiemelte: rendkívül nagy hiba volt, és nem fogadják el, hogy Ukrajna eltörölte a nyelvtörvényt. Semjén Zsolt végül kijelentette: “mindenben felkészültünk arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzünk”.
(Forrás: MTI)
Duplájára nő a Kőrösi-ösztöndíjasok száma
2014. február 17.
Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, idén duplájára nő a kiutazó ösztöndíjasok száma – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságíróknak hétfőn Budapesten.
Úgy fogalmazott: a külhoni magyarság és azon belül a diaszpórában élők megtartása szempontjából kulcsfontosságú a Kőrösi Csoma Sándor Program, ami az egyik legsikeresebb kezdeményezésük volt.
A sikerre való tekintettel megduplázták az ösztöndíjasok számát, és ötven helyett száz fiatal utazhat ki a diaszpóra magyarságához – közölte Semjén Zsolt az ösztöndíjprogram nyitó rendezvényén.
Kiemelte: a diaszpóra magyarságát eddig alapvetően az emigráció magyarsága adta, akik 1945, 1956 után, vagy a Kádár-rendszer idején hagyták el Magyarországot. A világ mára megváltozott és a mostani magyarok az emigráció második, harmadik, negyedik generációját jelentik, vagy olyanokat, akik kint dolgoznak, de szeretnék, ha gyermekük néptáncot tanulna, – mutatott rá. Hozzátette: az ösztöndíjasok feladata az is, hogy “átalakítsák” a magyar szervezeteket és a klasszikus emigráns szervezetekből a mai modern igényeknek megfelelőket hozzanak létre.
Kitért arra is, hogy jelen pillanatban 580 ezernél tart az állampolgársági kérelmek száma, így reális, hogy a ciklus végére megközelítsék a hatszázezret. Ezeknek a fiataloknak az is a feladatuk, hogy az állampolgárság ügyintézésénél segítsék a kint dolgozó konzulokat – jelezte Semjén Zsolt.
Hozzátette: a program szorosan kapcsolódik a Julianus-programhoz, aminek a lényege, hogy az emigráció magyar emlékeit összegyűjtsék, akár virtuális formában is, hogy be tudják mutatni, a magyarság mit adott a világnak. Elindították a Mikes-programot is, aminek a célja, hogy azokat a könyvtárakat, hagyatékokat, amelyek gondozatlanul maradnának, Magyarországra hozzák és eljuttassák olyan területekre, ahol jól tudják azokat használni.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére arról tájékoztatott, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program támogatása a tavalyi közel fél milliárd forintról a duplájára emelkedik.
Kiemelte: ez az első olyan program, amely valóban megszólítja a diaszpóra magyar közösségeit, és valós választ ad a mindennapi problémáikra. Ez annak eredménye – folytatta – hogy 2010 után elkezdődött a párbeszéd a diaszpóra magyarságával, amely az elmúlt 20 évben méltánytalanul háttérbe volt szorítva.
Répás Zsuzsanna szerint speciális élethelyzetükből fakadóan speciális válaszokat kell adni az általuk felvetett kérdésekre.
A helyettes államtitkár rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor Programnak köszönhetően “elindult egy pezsgés” a diaszpórában és fellendült a magyar élet.
Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján a program feltételein némileg finomítottak az ottani élethez illeszkedve, és próbáltak a diaszpóra közösségek igényeihez, időbeosztásához igazodni. Volt ahová néptánctanárt, volt ahová magyar nyelvtanárt, könyvtárost küldtek. Nagyon jól felkészült és elkötelezett fiatalok jelentkeztek, az emberi kvalitásaik biztosítékot jelentenek a program további sikerére – fejtette ki.
Répás Zsuzsanna elmondta még: a több ösztöndíjassal jobban le tudják fedni a diaszpóra magyarsága által lakott területeket, kiutazók a világ minden pontján ott lesznek majd.
(Forrás: MTI)
Kicserélték a Szentszékkel kötött megállapodás okmányait
2014. február 10.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius ünnepélyes keretek között kicserélte a Magyarország és a Szentszék között korábban megkötött megállapodás – az Országgyűlés, illetve Ferenc pápa által – jóváhagyott dokumentumait.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius 2013. október 21-én írta alá a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítására vonatkozó okmányokat.
Az eseményen részt vett – többek között – Hölvényi György, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium képviselői, valamint egyházi részről Erdő Péter bíboros, illetve Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.
(Forrás: kormany.hu)
Magyarország elvesztett önrendelkezésének mementója
2014. január 24.
A budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés, az emlékmű annak mementójaként fog állni, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szocialista Steiner Pál írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormányfő helyettese – a parlamenti honlapon közzétett válaszában – jelezte: helyesnek gondolja, hogy a magyarok szembenézzenek a magyar történelem örökségével. “A magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése pedig egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei” – rögzítette.
Semjén Zsolt közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, a kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását.
A miniszterelnök-helyettes – az MSZP-s politikusnak az esetleges provokációkat firtató felvetésére – kitért arra: ha akadnának olyanok, akik “a múlt tragédiáit a jelenben politikai hangulatkeltésre használnák”, a magyar állam meg fogja védeni állampolgárait. A korábbi szocialista kormányok voltak azok, akik képtelenek voltak teljesíteni a kormányzat rendfenntartási kötelezettségét – írta, hozzátéve: “az Önök kormányzása során történt meg, hogy náci szervezetek büntetlenül masírozhattak a budai várban, minden érdemi ellenállás nélkül lehetett gárdákat és más félkatonai szervezeteket alakítani”.
A kormány döntése az emlékmű felállításáról segíti a társadalmi párbeszédet, a múlt megismerését és a felelősség feldolgozását – írta a kereszténydemokrata politikus.
Steiner Pál – egyébként a miniszterelnökhöz címzett – kérdése így szólt: “Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
(Forrás: MTI)
