Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vasárnapi zárva tartás bevezetése siker – közölte Semjén Zsolt a Mandinernek adott interjúban. A KDNP nemrég újraválasztott elnöke elmondta: pártja nem egyértelműen jobboldali, viszont mindent elért, amire lehetősége volt. A miniszterelnök-helyettes a lapnak arról is beszélt: ő szorgalmazta az RMDSZ-szel való kiegyezést, nemzetpolitikai célja pedig az egymillió új magyar állampolgár a ciklus végéig. 

„B..-jál meg, KDNP, s külön Semjén Zsolt…” Hallotta a dalt?

Ennél elmésebb támadás sose érjen minket. Ha ez a társaság megdicsérne, lelkiismeret-vizsgálatot tartanék. Támadnak, tehát jó úton járok.

Társaság? Valaki bepöccent azon, hogy önök miatt nem tud vasárnap vásárolni és írt erről egy dalt. 

Ez így kissé hihetetlen. Nyilván egy érdekcsoport van emögött, amely a szabad vasárnap miatt indít támadást a kormány és persze a kereszténység ellen.

A kormányban benne van, de ön lenne a kereszténység? Vagy a KDNP?

A vasárnapnak talán van köze a kereszténységhez. A szabad vasárnap pedig a KDNP egyik nagy sikere. Százezer kereskedelmi dolgozó legelemibb munkavállalói jogairól van szó, úgyhogy elég bizarr, amikor baloldaliak és szakszervezetek támadják. Az, hogy mindenkinek járjon a vasárnapi pihenőnap, amelyet a családjával együtt tölthet, a legrégebbi szociáldemokrata követelés.

Nem vettük észre, hogy munkavállalók tömegei vagy szakszervezetek követelték volna itthon az intézkedést. Egy világnézeti párt, önök tudták jobban helyettük, mi a jó nekik.

Óriási tévedés. Például a Frivaldszky Gáspár vezette civil szervezet itthon képviseli évtizedek óta a szabad vasárnapot, de nemzetközi mozgalom is szerveződött már e köré. Számos szakszervezettel beszéltünk, akik támogatták.

Családokra hivatkozik, miközben az új rendszerben csak a családi boltok nyithatnak ki vasárnap. Az nem baj, ha ők dolgoznak?

A család a családi boltban együtt van vasárnap. A cél tehát megvalósul.

A pincérnek talán nincs családja?

A közszolgáltatásoknak működniük kell vasárnap is – a rendőrségnek, a tűzoltóságnak…

Az étterem nem közszolgáltatás.

Nem, de az, hogy a családok vasárnap, a szabadnapjukon be tudjanak ülni egy étterembe, fontos és támogatható. Az intézkedés másik értelme persze valóban az, hogy a kis üzleteket hozzuk helyzetbe a multikkal szemben. Harmadszor: egy adott kultúrkörben vannak hagyományok. A vasárnap a kereszténységből következően az általános pihenőnap Európában. A francia forradalom alatt már kísérleteztek az eltörlésével, de nem jött be. Akik támadják a szabad vasárnapot…

A vasárnapi zárva tartást támadják.

Az helyesen szabad vasárnap.

Maga a szó is abból jön, hogy vásárnap.

A magyar nyelvben. Máshol meg az Úr napjából.

Magyarországon vagyunk.

Igen. Mi a kérdés?

Hát az, hogy nincs-e ellentmondás. Tradícióra hivatkozik, miközben hagyományosan a vásárok napja a vasárnap.

Európában és Magyarországon a vasárnap a pihenőnap. Ausztriában, Bajorországban is szabad a vasárnap.

Ott igen, nálunk viszont nem. Az autógyárak munkásai itthon vasárnap is dolgoznak. Csak a boltok vannak zárva.

Az a helyes, ha minél inkább általános lesz a szabad vasárnap, de van korlátja: a gazdaság teherbíró képessége. Elsősorban a kereskedelmi dolgozókat sújtotta a probléma, úgyhogy megtettünk egy nagy lépést az érdekükben, aztán ha módunk lesz rá, megnézzük, mit tehetünk még.

Viszont nem szöszölnek hatástanulmányokkal.

Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is. Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán.

Igaz a pletyka, hogy most Orbán Viktor ötlete volt a zárva tartás, amellyel a multikat akarta megszorongatni; s önök csak megkapták, hogy képviseljék az ötletet?

Legádázabb ellenségeinknek is el kell ismerniük, hogy mindig ugyanazt mondjuk. A KDNP 1989-es programjából volt, ami már egy-két év alatt megvalósult; akadt olyan is, amire egy évtizedet kellett várni; van ami most valósult meg, de mindig célt érünk. A szabad vasárnap bevezetésének nekifutottunk az előző ciklusban is. Matolcsy miniszter úr hosszú kormányzati és elnökségi ülés után azt mondta akkor, hogy bár az intézkedés társadalmi hatását tekintve nincs vita, az ország teljesítőképessége még nem bírja el ezt. Mi viszont az örökkévalóságnak dolgozunk, tudunk várni pár évet.

Varga Mihály még néhány hónapja is azt mondta, hogy gazdaságilag megalapozatlan az ötlet. 

Kétségkívül hosszú vitánk volt a gazdasági minisztériummal. Az ország azonban annyit fejlődött 2011 óta, hogy most már nem akceptáltuk ezt az érvet. Varga Mihály azt is mondta, hogy jó kompromisszumos megoldást fogunk kötni. Így lett. Az autógyárakra és másra nem terjesztettük ki, a kereskedelmi dolgozókra igen.

A vadászat mikor jön? A DK már követeli, hogy vasárnapra tiltsák be azt is.

Micsoda hülyeség ez? A vadászat, a horgászat és a kirándulás nem munka, hanem szabadidős tevékenység. A szabad vasárnap épphogy lehetővé teszi, hogy az ember kikapcsolódjon egyik vagy másik által.

Mikor vadászott utoljára?

Úgy egy hónapja.

Mit lőtt?

Sajnos semmit.

Az elmúlt mondjuk fél évben azért sikerült valamit?

Persze. Bár az ember nem dicsekszik a zsákmányával, de most az egyszer kivételt teszek: a télen terítékre hoztam egy vadkant.

Katolikusként nincs gondban ezzel?

Miért?

Decemberben főcímek voltak arról, hogy Ferenc pápa szerint az állatok is mennyországba juthatnak. 

Akkor tévesek voltak a főcímek.

Az viszont nem, hogy VI. Pál azt mondta: állatainkat egy nap Krisztus örökkévalóságában látjuk majd viszont. Vadászként ön akkor gyilkos. 

Ebben az esetben, ha ön eszik egy szelet rántott húst, akkor kannibál.

Ezek szerint igen. 

Na, tegyük akkor ezt rendbe teológiailag. János apokalipszisében az új ég és az új föld, a mennyei Jeruzsálem azt jelenti, hogy az egész teremtés meg fog újulni. Ez azonban nem jelenti, hogy itt ennek a világnak a keretei között ne ennek a világnak a szabályai szerint kellene élni. Az ember fogazata például mutatja, hogy növényevő és húsevő egyszerre, mégsem mondjuk, hogy ha megeszünk egy szelet kenyeret, azzal bűnt követtünk el, mert megöltük a búzát, amely szintén megújul majd egyébként a mennyei Jeruzsálemben.

Ha megeszem a rántott húst, hogy életben maradjak, az azért más, mint amikor ön lelövi a szalonkát, s pusztán szórakozásból öl. 

Csak a pontosság kedvéért, a vadászat nem szórakozás, hanem szenvedély. Az ember antropológiai természetéből következik. Ahogy a szerelem. Az Úristen az embert ide helyezte, ebbe a világba, mintegy kertbe, hogy kertészként gondozza azt. Két tévedést lehet elkövetni ezzel a feladattal kapcsolatban. Az ipari lobbi lebetonozná az egész kertet. Ez az egyik. A másik véglet meg hagyná, hogy elvadult dzsumbuj legyen a kert. A küldetésünk az, hogy műveljük, hogy virágzó kertet hozzunk létre. Ahhoz viszont kellenek szerszámok. A vadász kezében a fegyver pontosan az, ami a kertész kezében a metszőolló. A vaddisznóknál minden koca ellik évente öt malacot. Ha az összes disznó megmaradna, úgy néhány év alatt tönkretennék az erdőt, a vetéseket, az élőhelyet, így elpusztítanák azt, s ezzel magukat is. Ma már nincsenek nagy ragadozók, a természet rendjét tehát csak a fenntartható vadászat képes biztosítani.

Az előbb ismerte el, hogy szenvedélyről van szó.

Persze. A sportvadászat szenvedély, amely nagyon mélyen gyökerezik az ember antropológiájában. Mindenkinek az őse vadászott. Az öné is. Természetes, hogy benne van az emberben ez az ösztön.

Szóval a mennyország az állatok számára nincs nyitva?

Nincs. A mennyország, Isten színe látása, a Szentháromság belső életében való sajátos részesedés lehetősége a szellemi lények számára valóság. A teremtés egésze is meg fog újulni valamilyen formában, benne minden teremtménnyel, de a kettő nem keverendő össze. Ezért aztán az, aki egy állat elejtését vagy ételként való felhasználását összekeveri egy ember megölésével vagy megevésével, az elmebeteg. Visszatérve a kérdésére, a Szentatya sem mondhat mást egyébként, mint ami a keresztény hitletétemény, szavait tehát mindenkor ennek fényében kell értelmezni, nem pedig mondjuk a New York Times szenzációhajhász újságírói által kiagyalt főcímekből. Nagyon szép hagyománya egyébként az egyháznak a Hubertus-mise, s számos szent vadászott.

Szent Ferenc meg prédikált a madaraknak. De kinek a pap, kinek a papné. 

Persze. Kapisztrán Szent János ferences vezetésével pedig Nándorfehérvárnál aprították a törököt. E szívemnek kedves témákon kívül a KDNP-ről is lesz szó?

Hogyne! Főleg, hogy március végén újra elnökké választották. Miért nem indult senki ön ellen? Mást nem érdekel ez a munka?

Általános támogatással engem választottak. Hogy jut ebből arra a következtetésre, hogy mást nem érdekel? Logikailag ebből az következik, hogy olyan eredményeket értünk el, amelyek önmagukért beszélnek, s a párt egésze ezt az utat akarja járni a jövőben is.

Milyen utat?

A KDNP-nek sajátos karaktere van, amely alapján teljesen egyedülálló a magyar politikai palettán. Először is: Mi vagyunk az egyetlen történelmi párt a parlamentben – hacsak a szocialisták nem tekintik magukat annak… A mi pártunkat ’44-ben a nácik ellen alapították, ’45-ben folytatták a küzdelmüket a vörös diktatúra ellen, ’47-ben Barankoviccsal megnyerték a választást és ez volt az egyetlen párt, amelynek tagjai egytől-egyig börtönbe kerültek vagy az emigrációt választották, de egyikük sem lett kollaboráns. 1990-ben Antall József kormányában rendszerváltoztató kormánypárt lettünk. Mi maradtunk. Hol vannak a történelmi pártok? A szocdemek, a kisgazdák? Vagy a nagy rendszerváltoztató pártok? Az SZDSZ? Az MDF? Nekünk parlamenti frakciónk van, a főispánoktól a polgármesterekig az ország egész területén jelen vagyunk. Úgy, hogy minden programpontunkat megvalósítottuk. A családi adózástól kezdve a nemzet közjogi egyesítésén át. Az utolsót, a családok csődvédelmét most nyújtjuk be és idén meglesz az is.

Minden programpontot megvalósítottak? Abortusz?

Beleírtuk az alkotmányba, hogy a magzati élet fogantatásától védett, de a konkrét törvényi szabályozás csak olyan lehet, amit az adott társadalom el tud fogadni. Elértünk mindent, amire lehetőségünk volt, a többi párt közben vagy nem tudta megvalósítani a programpontjait, vagy ma már egészen mást mond, mint a kezdetekkor.

A Fideszről beszél!

Ott üdvös fejlődést láthatunk. A KDNP mindig ugyanazt mondta, és meg is cselekedtük.

Csak éppen választáson nem mérették meg magukat, inkább bekúsztak a Fidesz hátán.

Hogyhogy bekúsztunk? Az emberek a Fidesz-KDNP szövetségre szavaztak. Hat választást nyertünk egymás után. Ez a pártszövetség a magyar, sőt, az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója. Logikailag két lehetőség van: vagy az van, hogy a KDNP fantasztikus értéket képvisel, amelyet a Fidesz felismert; vagy az, hogy én hoztam össze valamilyen zseniális megállapodást. Utóbbit a kötelező szerénység okán is kizárhatjuk.

A katolikus egyházzal való jó viszonyt hozzák a Fidesznek, ugye?

Az sem magától van. Különben életem fő műve, hogy szerepem lehetett Szent István bizánci szentté avatásában, amellyel az 1054-es egyházszakadás óta az első közös szentje lett Keletnek és Nyugatnak. Más egyházpolitikai munkám is maradandónak bizonyult az ingatlanrendezéstől a történelmi egyházakkal kötött szerződésekig. A Fidesz mindenesetre bölcsen felismerte a KDNP értékét, az események pedig igazolták ezt a döntést.

Önök viszont elvileg különböznek a Fidesztől, azért van saját pártjuk. 

Minden keresztény párt alapproblémája, hogy ha konzekvensen ragaszkodunk az egyház tanítása szerinti politizáláshoz, az gyakran nem találkozik a közízléssel. Támogatottság híján pedig fennáll a veszély, hogy hitbuzgalmi egylet leszünk, nem pedig a társadalmat valóban alakítani képes politikai erő. A másik lehetőség, hogy nem ragaszkodunk annyira az egyházias dolgokhoz, akkor viszont egy idő után a kiüresedés veszélye leselkedik ránk. Én egyikben sem vagyok partner. Nem akarok hitbuzgalmi egylet elnöke lenni, de olyan néppárté sem, amely nem mer kiállni az egyházias keresztény értékek mellett. Mi semmit sem kényszerülünk feladni és mégis minden célunkat elértük. A Fidesz-KDNP szövetség az igazság-többség problémájára a megoldás. A KDNP ugyanakkor nem egyértelműen jobboldali párt, még akkor sem, ha általában csak egy jobb-bal koordináta-rendszert szokás használni. A nemzet, a család, az egyház értékeinek képviselete miatt mi markánsan jobboldalinak számítunk; a néhai SZDSZ ilyen értelemben szélsőbaloldali párt volt, amely anarchonihilista módon tagadta ezeket az értékeket.

Öt éve nincsenek a parlamentben.

Jó, csak az évtizedes harc belém ivódott… A lényeg, hogy van egy másik koordináta-rendszer is, a munkáé és a tőkéé. Keresztény pártként mi azt mondjuk, hogy a munka az elsődleges, s a tőkének mindig van társadalmi vetülete. Ebben a koordinátarendszerben mi tehát mérsékelt baloldaliak vagyunk, a néhai SZDSZ pedig szélsőjobboldali volt, hiszen a tőke primátusát, ráadásul a multinacionális tőke primátusát képviselte.

Ha már tőke és primátus. Amikor Erdő Péter prímás is Tarsoly Csabával üzletelt, lehet hitelesen tőkeellenesnek lenni?

Aki életében bármilyen kapcsolatban volt Tarsoly Csabával, az összefüggésbe kerül a Quaestor tisztességtelen ügyeivel is? Az Esztergomi Főegyházmegyének a prímási bor termék miatt volt köze a Quaestorhoz. Nagyon nem korrekt, amikor fotókat mutogatnak és azt sugallják általuk, mintha az egyház benne lett volna valami tisztességtelen ügyben. Én soha életemben nem találkoztam Tarsoly Csabával, de politikában élő emberként én is rengeteg emberrel találkozom. Amíg nincs tudomásom arról, hogy az adott illető erkölcsileg vállalhatatlant művelt, miért ne találkoznék az illetővel?

Sokakkal kell? Orbánt mintha sokkal inkább Lázár János helyettesítené, nem ön, a hivatalos miniszterelnök-helyettes.

Lázár János a kancellária jellegű ügyeket viszi a Miniszterelnökségen, ami nem ütközik az én feladataimmal. Már csak azért sem, mert az én portfólióm körülbelül: Goethe és a világegyetem. A nemzetpolitika persze nagyon hangsúlyos benne. Életcélom, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Érzelmileg, személyesen is az. Anyám erdélyi: én tudom, milyen az, amikor valakit egy életen át bozgoroznak. A honosítással nekik szolgáltatunk igazságot.

Az RMDSZ-szel való fideszes-kormányzati kiegyezés az ön sikere?

Az RMDSZ-szel való kiegyezést szorgalmaztam. Elfogadom természetesen, hogy egy nagy szövetségben, amilyen a Fidesz-KDNP, mindenkinek megvan a maga baráti köre, amely politikai hatásokkal is járhat. Ez egyébként helyes. Annál erősebb a magyarság szövete. A személyes kapcsolatok  viszont nem egyenlőek egy kormány politikájával. Azt kell látni, hogy ha az RMDSZ nem jutna be a bukaresti parlamentbe, akkor oda nem egy másik magyar párt fog kerülni, hanem csak román pártok, és akkor a magyar politizáló értelmiség ideológiai alapon előbb-utóbb beolvadna a román pártokba és vége lenne a magyar képviseletnek. Egyúttal az RMDSZ-t arra kell buzdítani, hogy visszatérjen a szövetségi jelleghez és integrálja azokat, akiket lehet. Kelemen Hunorral mindenesetre történelmi lépést tettünk meg, kölcsönös bizalom van az RMDSZ és a magyar kormány között. Ennek eredményeként a honosításban immár az RMDSZ is részt vesz.

Akik húsz éve Bukarestben vannak, azok a románokkal való bizniszelésben lehetnek érdekeltek, nem?

Ez kétségkívül probléma, mégis: ha nem lett volna magyar képviselet Bukarestben, akkor mi lenne ma?

Lehet, hogy autonómia.

Nem mondja komolyan. A románok még ennyit sem adtak volna. Nem akarom laudálni az RMDSZ eredményeit, nyilván el lehetett volna érni többet is, de negligálni sem helyes.

A Híd-Most szlovákiai tevékenységével is ilyen megengedő?

Az más történet. Az RMDSZ-szel lehetett rengeteg vitánk, de például Markó Béla azt sosem vonta kétségbe, hogy az RMDSZ etnikai alapú magyar párt. Bugár Béla és a Most-Híd nem ilyen. A Délvidéken látszott, milyen veszélyt jelent ez a politika. Ott a Demokrata Pártban lévő magyarok is megszavazták azt a jogfosztást, hogy mint „a megszállók leszármazottai”, a magyarok ne részesülhessenek kárpótlásban. Ezt aztán megoldottuk, mert elmentem Szabadkára és elmondtam, hogy ha így, akkor mi megvétózzuk az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. A szerbek visszavonták a jogfosztást, de a veszély jól látható. Amit a Híd-Most művel, az az asszimiláció irányába hat, mert először jön a vegyes párt, utána egy szlovák pártban a magyar tagozat, végül a szlovák pártban pár magyar. Mindemellett az lenne helyes, ha a Magyar Közösség Pártja, ahol csak lehet, megállapodna velük. Beláthatatlan veszteséget okozna a felvidéki magyarságnak, ha nem lenne magyar párt a pozsonyi parlamentben. Ezért mondom, hogy nekünk minden magyar egyaránt fontos.

(Forrás: mandiner.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ismét Semjén Zsoltot választotta elnökévé a Kereszténydemokrata Néppárt szombati tisztújító országos választmányi ülésén. Az eddigi pártelnök egyedüli jelölt volt a posztra. A küldöttek döntöttek a hét alelnök személyéről – Bagdy Gábor, Hargitai János, Harrach Péter, Rétvári Bence, Seszták Miklós, Simicskó István és Soltész Miklós –, valamint a 24 tagú országos elnökség összetételéről. A zárt ülésen határoztak arról is, hogy Latorcai János marad az országos választmány elnöke.

Az ülésen Surján Lászlót a párt tiszteletbeli elnökének választották.

Az eseményen Barankovics-emlékérmet vett át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Párkányi Ferenc, a KDNP Fejér megyei szervezetének volt elnöke. Az emlékérem odaítéléséről a KDNP elnöksége és a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma dönt. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik Magyarország fejlődésének előmozdításáért, a keresztény szellemiség és a kereszténydemokrácia megerősítésért kiemelkedő munkát végeztek. Elismerő oklevelet kapott Dárday Vilmos egykori ügyvezető titkár és Déry Zoltán, aki korábban a párt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetében töltött be vezető tisztségeket.

A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az egyikben hitet tesznek az ukrajnai konfliktus békés rendezése és egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte mellett. A második dokumentumban felemelik szavukat a vallásgyalázással szemben, amelyet nem lehet más jogokkal legitimmé tenni. A harmadik nyilatkozatban kiállnak – erkölcsi kötelességből is – az Iszlám Állammal szembeni fellépés mellett, a dzsihadisták által elkövetett keresztényüldözésekkel szemben.

A nap folyamán tisztújítást tartottak a KDNP ifjúsági szervezeténél, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnél is. A szervezet új elnöke Nacsa Lőrinc lett. A közlemény szerint Nacsa Lőrincet egyértelmű többséggel választotta elnökévé az IKSZ. Az új vezető tervei szerint következetesen és magabiztosan képviseli majd az ifjúság ügyeit és a keresztény értékeket. Egy megújuló csapatban, új lendülettel készül elvégezni az előtte álló feladatokat. Az eddig az ifjúsági szervezet egyházügyi munkacsoportját vezető Nacsa Lőrinc a közgyűlésen kiemelte, hogy az a szilárd alap, amit a keresztény és kereszténydemokrata értékek jelentenek, az egész szervezet számára közös. Hozzátette: az idén 15 éves IKSZ-ben továbbra is mindenki számára lesz hely, aki ezt a közös alapot magáénak tudja, hogy mindenki dolgozhasson és kivegye a részét a feladatokból és a sikerből is. Bejelentette azt is, hogy az IKSZ elindítja a Netet Nekünk! Programot, ami a fiatalok internethez és eszközökhöz jutását segítené.

A küldöttek elfogadtak három nyilatkozatot is.

A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának ülésén elfogadott dokumentumok

Politikai nyilatkozat – Ukrajnai helyzet

Az elmúlt időszakban Ukrajnában tapasztalt aggasztó események hosszú hónapok óta magukra vonják a világ közvéleményének figyelmét, nyugtalanságot, bizonytalanságot keltve a környező országokban is. Súlyos gazdasági válság, a keleti megyékben zajló fegyveres konfliktus nehezíti a keleti szomszédunkban élők, köztük kétszázezer magyar nemzettársunk életét.

A Kereszténydemokrata Néppárt az ország kormányzásában részt vevő, felelős politikai erőként figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló folyamatokat.

Meggyőződésünk, hogy a helyzet megnyugtató megoldása csakis a béke helyreállítása lehet, ezért minden, erre irányuló erőfeszítést támogatunk. Hazánk számára egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartó, független Ukrajna léte elsődleges érdek.

Különösen fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a Kárpátalján élő magyar közösség biztonságos és nyugodt körülmények között boldogulhasson szülőföldjén, megőrizhesse önálló életlehetőségeit, közösségi jogait. Ukrajnában élő magyar testvéreink számára ezért a béke helyreállítása a legfőbb szempont, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a minszki megállapodást valamennyi fél végrehajtsa.

Üdvözöljük, hogy a Magyar Katolikus Egyház és számos szervezet, köztük a KDNP ifjúsági társszervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is adományokat gyűjt a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarok megsegítésére. Az egymás iránti szolidaritás ilyen kifejeződése a magyarság természetes összetartozásának és egységének érzését erősíti mindnyájunkban.

Budapest, 2015. március 21.

Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya

+

Határozat az Iszlám Állam (ISIS) elítéléséről, valamint a közel-keleti keresztények és más kisebbségek védelméről

2015. március 21.

A. A Közel-Keleten, mindenekelőtt Irakban és Szíriában megerősödött szélsőséges és dzsihádista Iszlám Állam (ISIS) mára közvetlen biztonsági és emberi jogi válsághelyzetet idézett elő, és terjeszkedése fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre, így Magyarországrais.

B. Az ISIS agressziója valamennyi etnikai és vallási csoport ellen irányul a térségben. Ezek közül is kiemelt célpont a keresztény közösség, amelyet teljes elpusztítás, szétszóratás, kifosztás és kulturális tisztogatás fenyeget.

C.Becslések szerint az iraki keresztények több mint 70%-a menekült el (mára 1.8 millió helyett 400 ezren maradtak a térségben), illetve Szíriában több mint 700 000 keresztény kényszerült szülőföldje elhagyására.Az ISIScélzott kulturális és vallási tisztogatást hajt végre, amelynek részeként a jelentések szerint több mint 100 templomot rombolt le Irakban ésSzíriában.

D. A harmadik Orbán kormány külpolitikája felismerte a szélsőséges iszlám jelentette veszélyt, a külügyekben képviselt elítélő álláspontja egyértelmű, összhangban van az ISIS-szalszemben képviselt európai és nemzetközi politikával.

E. Az ISIS gyors terjeszkedése, valamint a közelmúlt európai terrortámadásaimára a közélet és a külpolitika homlokterébe állította szélsőséges iszlám jelentette kihívást. Mindez számos vetületet hordoz magában:biztonságpolitika, humanitárius ügyek, migráció, nemzetközi pénzügyek és kereskedelem, kulturális örökség védelme, nemzetközi szövetségi rendszer, emberi jogok védelme, vallások és kultúrák közötti párbeszéd.

F.Az idő egyértelműen megérett arra, hogy a kormányzati szerepet betöltő kereszténydemokrata erő, a KDNP további erőfeszítéseket vállaljon ez ISIS elleni hazai fellépés, valamint az üldözött közösségek, így a keresztények védelme érdekében.

Tekintettel a fentiekre a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya

1. emlékeztet a hazai kereszténydemokrata hagyományból fakadó politikai és erkölcsi kötelességére, a szükséget szenvedők irányába kifejezett általános emberi, valamint a keresztény szolidaritás alapvető fontosságára;

2. emlékeztet a már elfogadott politikai állásfoglalásaira, amelyekben határozottan kiáll a különösen veszélyeztetett közel-keleti keresztény egyházak és híveik, valamint más kisebbségek megóvása és fennmaradása érdekében, valamint elutasítja az erőszak ésa vallásüldözés minden formáját;

3. hangsúlyozza, hogy az ISIS célja a közel-keleti térség kétezer éves keresztény kultúrájának teljes felszámolása, ezáltal nyílt támadás akeresztény alapokon álló európai kultúrkör ellen is;

4. leszögezi, hogy a Közel-Keleten üldözött kisebbségeknek, különösen az őshonos keresztény közösségeknek nyújtandó humanitárius segítség emberiességi és politikai szükségszerűség;

5. nagyra értékeli a magyar Kormány eddigi intézkedéseit, amelyekkel hozzájárult a térségben kialakult súlyos menekülthelyzet enyhítéséhez;

6. támogatjaa Kormány további, az ország teherbíró képességével arányos politikai éspénzügyi szerepvállalásátaz üldözöttek részére történő nemzetközi segítségnyújtásban, alapszükségleteik biztosításában, mindenekelőtt a menekülttáborokban tartózkodóknak nyújtandó élelmezés, gyógyszerellátás, lakhatás és oktatás terén;

7. indokoltnaktartja mindazonhazai felelősségvállalást, amelyekkelMagyarország hozzá kíván járulni a fokozott nemzetközi katonai kapacitásbővítéshez az ISIS elleni küzdelemben;

8. aggodalmát fejezi ki a már jelenleg is nehéz migrációs helyzet várható súlyosbodása miatt;hangsúlyozza, hogy valamennyi hazai és nemzetközierőfeszítésnek arra kell irányulnia, hogy elősegítsék az őshonos közösségek helyben maradását;

9. kezdeményező szerepet vállal a hazai kormányzati politikában a fenti kihívásokra adandó válaszok kidolgozásában, mindenekelőtt a humanitárius felelősségvállalás fokozásában;

10. minden lehetséges eszközzel támogat a politikai döntéshozatalkeretébenés kommunikációban egyaránt valamennyikormányzati, egyházi vagy civil kezdeményezést, amelyek a közel-keleti segítségnyújtásra irányulnak;

11. ösztönzi a kormányzati vezetői tisztséget betöltő kereszténydemokrata politikusokat, országgyűlési képviselőket, a KDNP vezető testületeit, munkacsoportjait, műhelyeit, alapítványait, hogy intézkedéseikben és stratégiai munkájukban fordítsanak kiemelt figyelmet az üldözött és szenvedő keresztényekkel történő szolidaritás vállalására.

+

Nyilatkozat

A Kereszténydemokrata Néppárt védi az emberi életet és méltóságot. Elítél minden erőszakos cselekményt, különösen a terrorizmust. Ugyanígy elítéli az emberi méltóság ellen elkövetett bűnöket, így egy közösség identitásának, tagjai meggyőződésének, az általa tisztelt személyeknek gyalázását vagy kigúnyolását. Alapvető emberi jogból, a lelkiismereti és vallásszabadságból következik mások meggyőződésének tiszteletben tartása. Ennek a jognak megsértése elfogadhatatlan.  A vallásgyalázást más jogokkal – például a véleménynyilvánítás szabadságával – magyarázni és védeni nem lehet. Egy sokszínű társadalomban csak akkor van béke és biztonság, ha tiszteljük egymás meggyőződését.

 (semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországot eddigi történelmének fordulópontjain mindig ugyanazok a célok vezérelték, és e célok középpontjában a szuverenitás megőrzése állt – mondta londoni ünnepi beszédében Semjén Zsolt.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki a londoni magyar nagykövetség által csütörtök este megtartott márciusi 15-i megemlékezés szónoka volt, kijelentette: a szuverén magyar állam megteremtése, illetve helyreállítása Szent István korában, 1848-ban és 1956-ban is egyaránt az első számú cél volt.

Semjén Zsolt szerint ma is a nemzeti szuverenitás megőrzése a feladat, mivel ez a magyar megmaradás záloga. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, minden nemzet olyan értékgazdagságot jelent, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott a szónok.

Dosztojevszkijt a világirodalomnak csak az oroszság, Wagnert a világ zeneirodalmának csak a németség, Arany Jánost, Ady Endrét és Bartók Bélát pedig egyedül a magyarság adhatta a világnak – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

“Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre, pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Isten egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk” – mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt.

Hozzátette: a magyarság megmaradása csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész, köztük a kárpát-medencei és a nyugati magyarság is megmarad.

Semjén Zsolt az egyetemes magyar megmaradásra a diaszpóra-magyarság által tett erőfeszítések egyik történelmi példájaként idézte fel, hogy Kossuth Lajos 1852-ben Angliában 22 millió magyar bankjegyet állított elő. Ferenc József személyesen indított pert Kossuth ellen, és a jogi eljárást meg is nyerte, de a politikai-erkölcsi győzelmet Kossuth aratta, mivel az akcióval “briliáns módon kimutatta” a megszálló Habsburg-hatalom illegitim mivoltát és erkölcsi védhetetlenségét – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Mindebből az következik, hogy amikor Magyarországon nem lehetett megszólalni, a magyar ügyet a diaszpóra magyarsága képviselte, mint később is hosszú évtizedeken át – hangsúlyozta. Kiemelte: ez is mutatja, hogy akkor lehetséges a megmaradás, ha a magyarság minden nemzetrésze megmarad.

Semjén Zsolt biztosította a nagy-britanniai magyarságnak a nagykövetségi rendezvényen megjelent képviselőit, hogy minden körülmények között számíthatnak a magyar államra, és Magyarország is számít rájuk.

(Forrás. MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az embertelen, ezért istentelen diktatúrák eltűnnek a történelem süllyesztőjében – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.

Semjén Zsolt a község római katolikus templomában tartott eseményen azt mondta, a történelem “szemétdombjára” került a Szovjetunió, “a bolsevik ateizmus birodalma”, de az elmúlt negyedszázadban megjelent visszaemlékezések és emlékiratok továbbra is a magyarság elé vetítik a kommunizmus rémtetteit.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette, mivel az emberek hajlamosak felejteni, ezért időként el kell olvasni egy-egy gulág-emlékiratot vagy örök mementóként fel kell idézni a Pócspetriben 1948 júniusában, az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozáson történt eseményeket.

A miniszterelnök-helyettes beszédében felidézte, a Magyarországon a második világháború után rövid időn belül hatalomra jutó kommunista diktatúra mindent megtett az egyház felszámolására és megtörésére, a háború utáni években pedig megkezdte az egyházi hátterű szervezetek teljes felszámolását. Az 1947-es “kékcédulás” választás előtt az új választási névjegyzékből közel egymillió új választót töröltek, köztük papokat, szerzeteseket és apácákat.

Az egyházi iskolák államosításáról 1948 nyarán született törvény, ezt megelőzően mintegy nyolcszáz falu és város követelte a tervezet eltörlését – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, ebben a feszült légkörben konstruálta meg az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) az úgynevezett Pócspetri-ügyet.

1948. június 3-án a falusiak a templomi istentiszteletről a községháza elé vonultak, így tiltakozva a helyi egyházi iskolájuk elvétele ellen. Két rendőr erőszakkal próbálta kiszorítani a tömeget, ám az egyik rendőr puskájával véletlenül halálra sebezte magát. Az ÁVH Asztalos János helyi plébánost, Som István tanítót, Királyfalvi Miklós segédjegyzőt, valamint Kremper Ferenc napszámost és Vitéz Gábor földművest letartóztatta, őket a falu felnőttjeinek nagy részével együtt megverték, hárman később belehaltak a sérüléseikbe – idézte fel a miniszterelnök-helyettes a községben történteket.

A rögtönítélő bíróság július 11-én kihirdetett ítéletben Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst halálbüntetéssel, Som Istvánt életfogytiglani börtönnel sújtották. Királyfalvit még aznap éjjel felakasztották, a plébános halálbüntetését Tildy Zoltán köztársasági elnök életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta.

Ezután következett Mindszenty József letartóztatása, majd a bíboros kirakatpere és elítélése 1949 februárjában – jelezte Semjén Zsolt. Hozzátette, ezután több kereszténydemokrata politikus kényszerű emigrációjával, bebörtönzésével és internálásával a még működő, egyetlen jelentős országgyűlési frakció is megszűnt létezni.

A kommunisták elérték a céljukat, az egyházat, mint társadalmi tényezőt kiszorították a közéletből, a diktatúra évtizedeiben pedig több mint 1200 pap szenvedett börtönbüntetést vagy internálást – emlékeztetett beszédében a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt ugyanakkor megjegyezte, “a mártírok vére magvetés”, azaz a megpróbáltatások ellenére a helyi egyházközség az elmúlt hetven évben több papot és egy püspököt is kinevelt az egyháznak.

A templomi istentisztelet és ünnepség után Semjén Zsolt felavatta Asztalos Jánosnak az imaház külső homlokzatán emelt emléktábláját, amelyet Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök szentelt fel.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Azon kell dolgozni, hogy Törökország felől gáz érkezhessen majd Közép-Európába, így Magyarországra is – mondta Orbán Viktor kormányfő Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójáról . 

„Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is” – mondta a miniszterelnök, aki magyar célként azt fogalmazta meg, hogy – más államok mellett – Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra déli irányból, Törökország felől, és így „2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását”.

Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is elesett, és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: „honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából lényegében blokád alatt vagyunk, mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg.

Tehát „Magyarország egy beszorított helyzetben van”, ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd – közölte Orbán Viktor.

A magyar–török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.

Elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító „Kelet vagy Nyugat” kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, „Kelet és Nyugat” – fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.

A magyar–török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom.

Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.

A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének.

Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.

Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak a magyarok vízummentes utazásának lehetőségéért Törökországba. Egyúttal elfogadta török kollégája meghívását országába.

A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette.

Orbán Viktor azt válaszolta: „az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém”. Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. „Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség” – mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség.

Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, „amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik”, jelentős sikereket értek el.

Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres – jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy „ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni”.

Nagyon lendületesen fejlődnek a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatok, és Ankara az energetikában kész minden támogatást megadni Közép-Európának – mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapesten.

A török kormányfő kedden tárgyalt magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Törökország nyitott az együttműködésre az energetikát illetően, kész minden segítséget megadni Közép-Európának, Magyarországnak.

Ahmet Davutoglu üdvözölte, hogy Magyarország kiemelt szerepet szán külpolitikájában Törökországnak, és megköszönte, hogy Magyarország kitartóan támogatja Törökország EU-csatlakozását.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem engedhető meg, hogy az RMDSZ ne játsszon fontos szerepet a bukaresti törvényhozásban – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon a kolozsvári gálán, amelyen megalapítása 25. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ a magyar operában.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott azért, hogy az RMDSZ kiállt az etnikai alapon szerveződő pártok gondolata mellett. Úgy vélte, csak az etnikai alapú határon túli magyar pártok biztosíthatják a nemzetrészek fennmaradását.

Semjén Zsolt nyomatékosította, a Kárpát-medencei magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek Európa más országaiban nem léteznek, vagy nem általánosan elfogadottak. „Ha elfogadnánk, hogy van valami, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú polgárok vagyunk az Európai Unióban” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

(Forrás: Krónika)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendkívül sikeres a diaszpóra magyarságának megtartását célzó Kőrösi Csoma Sándor-program.

A munka, amit a kiutazó fiatalok elvégeztek, múlhatatlan és történelmi jelentőségű a diaszpóra magyarságának megtartása érdekében – fogalmazott Semjén Zsolt a budapesti Magyarság Házában az idei programot záró konferencián hétfőn.

Kiemelte: a diaszpóra magyarságának megmaradása úgy érhető el, ha a kulturális, nyelvi identitás megerősítése mellett az állampolgárság felvételére biztatják őket. Ezzel meg lehet állítani az asszimilációt, vagy akár meg is lehet fordítani – mondta.

Semjén Zsolt jelezte, a kormány úgy döntött, a szükséges forrást biztosítja és a jövőben is működhet a program. E célra 1 milliárd forintot különítettek el és további 500 millió áll rendelkezésre a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtő Mikes-programra.

A kormányfőhelyettes szavai szerint aki bevált, és a külhoni magyarság is elégedett vele, az lehetőséget kap a nemzetpolitika területén a későbbiekben is a munkára, számolnak vele. Külön dicsérte a szakmai munka mellett, hogy a fiatalok nem bonyolódtak bele szervezetek és személyek közötti vitákba.

Semjén Zsolt történelmi feladatként jelölte meg, hogy a sokszor gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyek az ott tanulóknak, vagy csak a néhány évig ott dolgozóknak is egyfajta “magyar otthont” jelenthetnek. Nagyon fontosnak tartotta még, hogy nyelvi paradigmaváltást valósítsanak meg.

Akit lehet, szeretnének megtartani a magyar nyelviségben, de ahol már nem lehet, ott helyes, ha angol nyelvű szekciók is létre jönnek. Őket sem szeretnék elveszíteni a magyar nemzetből, és ezért angol és magyar nyelvű a Nemzeti Regiszter is – mutatott rá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta: az első évben 47, idén pedig 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához, a program egymilliárdos keretéből jövőre szintén 100 fiatal utazhat majd ki.

A Kőrösi-program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket.

(MTI Hungarian News Agency)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját szerdán.

A magyar vállalkozások számára új piacok és új lehetőségek elérését lehetővé tevő iroda megnyitóján Semjén Zsolt rámutatott, hogy Egyiptom egyre inkább stabilizálódik, és egyre biztonságosabb, egyre nagyobb fejlődést mutat.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szerint ezt mutatja a Szuezi-csatorna kivitelezés alatt álló kibővítése is, amelyhez szívből gratulált az egyiptomi félnek.

Úgy fogalmazott: Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelyben nagy szerepe van Kairónak, és az egyiptomi-magyar kapcsolatoknak.

“A két ország közötti külkereskedelmi forgalom meghaladja a 200 millió amerikai dollárt, de ezzel nem lehetünk elégedettek, s ezt még tovább szeretnénk fejleszteni – mondta, s hozzátette – az a célunk, hogy minél több magyar befektető jöjjön Egyiptomba, s minél több egyiptomi befektető Magyarországra.”

Az együttműködés egy sikeres példájaként kiemelte a Dispo Amercor egyszer használatos egészségügyi eszközöket gyártó magyar-egyiptomi vegyesvállalatot, amely “jól mutatja, hogy a két ország közösen milyen eredményeket tud elérni”.

Naglá el-Ahváni egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két ország közötti mintaértékű gazdasági és politikai viszony azóta fennáll, hogy Egyiptom első arab államként diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarországgal, amelyet 1957-ben nagyköveti szintre emeltek.

Ahváni kijelentette, hogy a kereskedőház kairói képviseleti irodájának megnyitása fontos lépés, hogy további piaci, kereskedelmi és befektetési lehetőségek nyíljanak meg a magyar vállalatok előtt Egyiptomban, ami “megnyithatja az utat további afrikai, illetve közel-keleti piacok felé is”.

Hangsúlyozta, hogy ezen cégek Egyiptom számára is kaput jelenthetnek Európa felé egy olyan időben, amelyben Kairó a gazdasági stabilitás megteremtésén fáradozik.

Ahváni rámutatott, hogy jelentős mértékű magyar befektetések vannak Egyiptomban az ipar, a mezőgazdaság, az informatika, a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területén. Reményét fejezte ki, hogy ezek a befektetések a jövőben csak gyarapodni fognak.

Az együttműködési miniszter felhívta a figyelmet a jövő év márciusára tervezett, Sarm-es-Sejk-ben tartandó nemzetközi gazdasági konferenciára, amelyen Egyiptom nagy értékű beruházási projekteket és lehetőségeket mutat majd be, és amelyen reményei szerint Magyarország a legmagasabb szinten fogja magát képviseltetni.

A kedvező egyiptomi gazdasági körülményekkel kapcsolatban megemlítette a képzett munkaerőt, illetve az ipari, a mezőgazdasági és az idegenforgalmi szektorok kínálta befektetési lehetőségeket, valamint az ország stabil bankrendszerét.

Ahváni végezetül felhívta a figyelmet az együttműködés következő praktikus lépésére, az egyiptomi-magyar gazdaságfejlesztési bizottság második ülésére, amely valószínűleg 2015 első felében, Budapesten kerül megrendezésre.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nagy támogatottságot élvez a honosítás a diaszpóra magyar lakta területein – mondta SemjénZsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IV.ülésének szünetében szerdán, a fővárosban.

A politikus újságírók előtt kiemelte: a külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint megilleti ezeket a közösségeket az autonómia. 

Hozzátette: a honosításnak nagy a támogatottsága a diaszpóra magyar lakta területein, és üdvözlik, hogy további konzulokat küld a kormány az állampolgársági kérelmek intézését megkönnyítendő.

Szólt arról, hogy plusz egymilliárd forintot biztosítanak a Kőrösi Csoma Sándor program folytatásához a jövő évi költségvetésben, így száz fiatal utazhat a diaszpóra közösségeihez. A program az állampolgárság felvételét is segíti – állapította meg Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes jelezte: a diaszpórában felhalmozott hagyatékok, könyvtárak megmentését előirányzó Mikes-programhoz fél milliárdot tesznek hozzá. Közölte: 13 raktárat hoztak létre, itt lehet leadni ezeket a hagyatékokat, könyveket, amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai átnéznek, s a különleges értékkel bírók bekerülnek a könyvtárba. Amelyek nem ilyenek, azokat kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el. 

A politikus hozzátette: a diaszpóra magyarsága által létrehozott értékek dokumentálását célzó Julianus-programot is szeretnék folytatni.

Semjén Zsolt emlékeztetett: azért hozták létre a Magyar Diaszpóra Tanácsot, mert a Magyar Állandó Értekezleten a nyugati magyarság szempontjai kicsit elhalványodtak. A tanácskozás egyre nagyobb létszámmal és egyre sikeresebben működik, és tagjai részt vesznek a Máért csütörtöki ülésén is – jegyezte meg.

A miniszterelnök-helyettes megerősítette: számukra minden magyar egyformán fontos, az az egyetlen lényegi szempont, hogy magyarok és a magyarságukat meg kívánják őrizni, ezért egyforma nyitottsággal fordul szervezeteik felé a kormány. 

A tanácskozás végén a résztvevők várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el. 

A 2011 novemberében alakult tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nemzeti zarándokhellyé szeretné alakítani a magyar kormány Doberdóban, a Magyar Kápolnát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek miután kedden lezárta az  első világháború kirobbanása centenáriumához kapcsolódó magyar megemlékezések sorát.

A kormányfő helyettese – aki koszorút helyezett el a magyar kormány nevében a helyszínen – jelezte: a nemzeti zarándokhely kiépítéséhez szükséges szellemi és anyagi erőforrásokat rendelkezésre fogják bocsátani.

Semjén Zsolt kiemelte: nagyon sok magyar utazik Olaszországba nyaralni ezen az útvonalon, és az a szándék, hogy minél többen keressék fel ezt a helyszínt, amely számos honfitársunk nyughelye. 

A miniszterelnök-helyettes közlése szerint először Doberdóban helyezték el a megemlékezés koszorúját, a Magyar Kápolnában. A kápolnát Boldog IV. Károly király jelölte ki, amikor jelen volt a harcok idején. Semjén Zsolt felidézte, hogy a kápolna környéke mintegy tízezer magyar katona nyughelye.  

Hozzátette: Doberdó környékén százezer magyar honfitársunk veszítette életét a harcokban, az olasz fronton pedig mintegy 200 ezer magyar katona esett el. A I. világháborúban összesen 650 ezer magyar veszett oda – jegyezte meg, majd úgy fogalmazott: “a legnagyobb magyar temető” Doberdónál és környékén van. 

Az ünnepség második állomásaként a magyar delegáció a Szent Mihály hegyen helyezett el koszorút, a keresztnél, ahol mintegy 150 ezer magyar katonának állítottak emléket. Semjén Zsolt közlése szerint a jelenlegi kormány hivatalba lépéséig nem ápolták ennek a kultuszát. A szocializmus idején semmiféle megemlékezés nem volt, csak az olaszok gondozták a magyar sírokat, Rákosi Mátyásék pedig elégették a katonák névsorát és beosztását, ami a magyar katonai archívumokban szerepelt. 

Ezt követően ellátogattak a Redipuglia temetőbe, ahol 14 550 magyar katona nyugszik, óriási többségüket tömegsírba temették. A résztvevők itt is koszorút helyeztek el. 

A miniszterelnök-helyettes az emlékhellyel összefüggésben megemlítette, hogy Ferenc pápa a közelmúltban szentmisét mondott itt. A katolikus egyházfő nagyapja is részt vett a piávei harcokban, s az egyházfő, aki az olasz  katonasírok előtt kereste fel az osztrák-magyar katonasírokat, a megbékélést hirdette gesztusával – mondta. 

A megemlékezéseken részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke is.

(Forrás: MTI)