Az Erzsébet-tábor szervezésében kárpátaljai magyar diákok látogattak Budapestre, a fiatalokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fogadta a kormány nevében pénteken a Parlamentben.
Semjén Zsolt kiemelte: a kárpátaljai magyar diákok nehéz helyzetből érkeztek, Ukrajnában és Kárpátalján háborús állapotok vannak. Hangsúlyozta, minderről a kárpátaljai magyarság nem tehet, nem ők vették el az Ukrajnában élő több tízmillió orosztól a nyelvi jogokat. Ez a háború, ami ott folyik, nem az ukrajnai magyarság háborúja, és nem a mi háborúnk – mondta a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt hozzátette: bármi történik, az ottani magyarság számíthat Magyarországra, ha kell, a magyar kormány biztosítani fogja a magyar pedagógusok járandóságát, a magyar kisgyermekek étkeztetését vagy a lelkészek megélhetését.
Ha a helyzet úgy alakul, átjöhetnek Magyarországra, itt nem bevándorlóként tekintenek majd rájuk, itt itthon vannak. Bármi történik, van országotok, van hazátok, Magyarország – szólt a fiatalokhoz a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: az Országgyűlés talán most még csak egy érdekes épület számukra, de ha elmúlnak 18 évesek, az ő szavazatuk is dönteni fog arról, hogy mi történik ebben az épületben.
A most budapesti látogatásra érkező több mint kétszáz gyermek megtekintette a Sándor-palotát, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot. Megismerkedtek a Parlament történetével, megtekintették a Szent Koronát, a koronázási jelvényeket és a kormányőrség bemutatóját.
Az esemény háttéranyaga szerint a magyar kormány 3 ezer 8-14 év közötti kárpátaljai magyar gyermek üdülését támogatja, ezzel is kifejezve segítő szándékát.
A pályázat lebonyolításában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyújt segítséget. A kárpátaljai magyar diákok június 20-tól augusztus 28-ig tíz héten át, hétnapos turnusokban magyarországi fiatalokkal üdülnek együtt.
Rajtuk kívül még közel 1200 gyermek érkezik Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából a Határtalan túra részeként.
(Forrás: MTI)
A kormány támogatja a VMSZ javaslatát
2015. július 03.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány támogatja a vajdasági magyaroknak juttatandó források adó- és illetékmentességét, és a kölcsönösség elvén ez vonatkozna a szerb kormány magyarországi szerbeknek nyújtandó támogatásaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI kérdésére. A kormányfő helyettese jelezte, hogy mindez az adójogszabályok módosítását vonhatja maga után.
Ismertetése szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vetette fel, hogy a Vajdaságba, az ottani magyarság részére érkező támogatások, segélyek legyenek adó- és illetékmentesek. A kölcsönösség elvén ugyanez vonatkozna a szerb kormány által a magyarországi szerb kisebbségeknek nyújtott támogatásokra.
Ezt a magyar kormány támogatja, és fel is vetette a héten tartott magyar-szerb kormány ülésen, ahol pozitív fogadtatásra talált, és rögzítették a megoldandó kérdések közé.
Semjén Zsolt jelezte, hogy mindez az adójogszabályok módosítását vonhatja maga után – hozzátette: elfogadták a kisebbségi vegyes bizottság felállítására vonatkozó javaslatát, és Aleksandar Vucic szerb kormányfő utasítást adott a szerb bizottsági elnök kinevezésére tíz napon belül. Magyar részről a testületet Kalmár Ferenc vezeti majd.
A vegyes bizottság a felvetést várhatóan megvitatja majd és remények szerint a jogszabályokat is módosíthatják – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Ugyanakkor ha egy országgal nincs ilyen egyezség, akkor értelemszerűen a hatályos adó- és illetéktörvények a mérvadóak – jegyezte meg Semjén Zsolt, például a kárpátaljai magyar támogatásokkal összefüggésben.
A kormány azt szeretné, hogy amit Magyarország nyújt a külhoni magyaroknak támogatásként, az ne legyen adó és illetékköteles, és ebben az esetben természetesen ezt a magyar fél is biztosítja az itteni kisebbség esetében.
Ahol egyelőre nincs ilyen megállapodás, ott addig a hatályos törvényeket kell figyelembe venni – jelentette ki Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
A baloldal Magyarország-ellenes propagandát folytat
2015. június 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint a baloldal felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandát folytat, amikor meg akarja akadályozni, hogy a kormány megvédje a magyar embereket a kontroll nélküli bevándorlók tömegétől.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón úgy értékelte: a baloldal kétszeresen felelőtlenül és álságosan viselkedik. Gyurcsány Ference akkori kormányfő és Kovács László szocialista politikus megszólalásait idézve közölte: 2004-ben a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen léptek fel, most pedig ugyanez a baloldal ismét felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandával akarja megakadályozni a veszélyes migránsok elleni fellépést.
Semjén Zsolt azt mondta: abban nincs és nem is lehet vita, hogy az emberiesség nevében hozzá kell járulnia minden civilizált országnak ahhoz, hogy akik akár gazdasági, akár politikai, vallási okokból kényszerülnek menekülni, azok emberi életet élhessenek a saját szülőföldjükön.
A magyar kormány jelentős összegekkel járult hozzá Afganisztánban, Irakban a helyzet javításához, és Szíriában is humanitárius segítségnyújtás történik részben állami, részben egyházi, civil szervezetek közreműködésével – jelezte.
Kiemelte: akik valóban politikai, vallási vagy etnikai okokból menekülnek, azokat az emberiesség jegyében be kell fogadniuk a civilizált országoknak. Sorsukban sokszor a nagyhatalmi játszmák, tévedések is közrejátszanak, “az arab tavasz is őszbe fordult” – jegyezte meg Semjén Zsolt. Ugyanakkor az ország és a nemzet előtti felelősség jegyében túl kell lépni a politikailag korrekt beszéden – folytatta -, mert ez lehet, hogy politikailag beleillik a fősodorba, de azzal a veszéllyel nem képes szembenézni, amivel Európa és Magyarország kénytelen.
Közölte, egyszer lehet egy országot élhetetlenné tenni, ha integrálhatatlan tömegek jönnek ide, az generációk múlva is érezteti a hatását. A tapasztalatok szerint nemcsak asszimilálhatatlan, hanem integrálhatatlan tömegekről van szó, amelynek tagjai az európaitól idegen, sőt néhány esetben ellenséges kulturális, vallási háttérből jönnek, és mentalitásban is veszélyesek az itt élőkre – fogalmazott Semjén Zsolt, aki azt mondta: nem állítja, hogy mindenki potenciális terrorista, de nagy a veszélye annak, hogy nem lehet integrálni az érkezőket. További probléma, hogy ezeknek az embereknek a nemzetbiztonsági ellenőrzése szinte megoldhatatlan – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva hozzátette: nincs ellene annak, hogy gazdasági migránsokat fogadjon be Magyarország, de csak olyanokat, akik a javára válnak.
Asszimilálódni nem kötelező, de integrálódni igen, tiszteletben kell tartani, hogy ez egy keresztény hátterű ország – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte: a bevándorlás tipikusan olyan ügy, amelyben konszenzusra lenne szükség. Reméli, ez meg fog születni, és a baloldal, ahogy belátta, hogy 2004-ben rossz úton járt, most is felismeri majd ezt. Szerinte a baloldal azt gondolja, ha sokan jönnek Európán kívülről, és jelentős részük állami segélyből él, akiknek idegen a hagyományunk, a keresztény kultúrkör, majd baloldali szavazók lesznek.
A plakátkampány Semjén Zsolt szerint túl van dimenzionálva, az egy epizód, kommunikációs eszköz, de a kérdéskör ennél fontosabb és összetettebb. A plakátok azt mondják, hogy azoknak, akik ide jönnek, tiszteletben kell tartaniuk a törvényeinket és a kultúránkat, ezek a törvénysértő módon ide érkezőknek szólnak. Ha valaki igazolja, hogy miért politikai, vallási üldözött, annak az ügyét tisztességesen el kell bírálni. További felvetésre kitért arra, a közeljövőben lesz szerb-magyar kormányülés, ahol nem lesz egyszerű a déli határok védelmét a szerb féllel megértetni.
Harrach Péter frakcióvezető kiemelte: kettős felelősség terheli őket, egyrészt az európai kultúra és Magyarország lakossága, valamint a bajba jutott ember megsegítése iránt. Kijelentette: amikor a korlátlan bevándorlást engedélyezik, akkor veszélyeztetik az európai kultúrát és a polgárok biztonságát, ami nem lehet megoldás.
Megjegyezte: idén a bevándorlók száma már meghaladta a tavalyi egész éves adatot, több mint 50 ezer felett van. Az is prognosztizálható, hogy a Németországból és Ausztriából való visszatoloncolás miatt a szám radikálisan nőni fog – mutatott rá, kiemelve: hazánk lakossága nem képes arra, hogy a bevándorlók ilyen tömegét fogadja
Keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen – mondta Harrach Péter, aki a hajléktalanok megsegítését hozta fel példaként. Amikor rajtuk segíteni akar valaki, nem úgy teszi, hogy befogadja az otthonába – közölte.
(Forrás: MTI/kormany.hu)
Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel
2015. június 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön a fővárosi Magyarság Házában.
A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.
Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne – mutatott rá.
Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában. A magyarságot Semjén Zsolt szerint két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és “a felelőtlen kardcsörtetés”, amely „kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak”.
A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte az ünnepnapot, szavai szerint ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Semjén Zsolt szerint az emlékezésnek több értelme van: a tanulságok levonása, a jogos nemzeti büszkeség, hogy megmaradtunk, és a „megerősödés a magyarságunkban, a megmaradás akarása”.
„Ami Trianonhoz vezetett, abban benne van a mi hibánk is, a magyar állam hibája, akár bűne a nemzetiségekkel szemben. Benne van a naivitásunk, amikor sokszor ellenségeinket pátyolgattuk, akik az adott pillanatban hátulról belénk szúrták a tőrt. Benne van az is, hogy semmilyen – akár nagyhatalmi konspiráció – nem tud megtörni és tönkre tenni, ha belülről nem rohasztják szét az országot” – fejtette ki a kormányfő helyettese, aki szerint valószínűleg a Szent István-i határokat nem lehetett volna megtartani, de ilyen katasztrofális békét sem lehetett volna Magyarországra kényszeríteni, ha a magyar hadsereget és államot nem verik szét. Ha belülről erősek és egységesek vagyunk, akkor ellenségeink nem tudnak mit kezdeni velünk – mondta.
Van ok a büszkeségre is ugyanakkor, a gyász idején is, mert nem sok nemzet élt volna túl ilyen katasztrófát – rögzítette.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni identitásában, magyarságában, ha ehhez az anyaország is megadja a segítséget. Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények, a szórványban a magyar intézményrendszer fennmaradjon, és ezért fontosak a testvéri kapcsolatok, és az egyházak közötti kapcsolatok – rögzítette.
Semjén Zsolt külön kiemelte a Határtalanul! programot, megjegyezve: aki egyszer így elment a Székelyföldre, többet nem fog lerománozni egy székelyt, leukránozni egy kárpátaljai magyart, vagy leszerbezni egy vajdasági magyart.
Ugyanúgy fontos az is, hogy az ott élők intézményes formában el tudjanak jönni Magyarországra – rögzítette, hozzátéve: a magyar államnak katalizátor szerepe van, a kereteket a nemzetnek kell személyes kapcsolatokkal megtölteni. Ez teszi lehetővé, hogy hajszálgyökerekkel behálózzák az egész Kárpát-medencét – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy ugyanilyen fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, amire most fókuszálni kívánnak. Az a cél, hogy minél jobb életminőséget lehessen biztosítani a magyarságnak a szülőföldjén – rögzítette és állást foglalt az egységes gazdasági tér felépítése mellett.
A honosítással összefüggésben megerősítette: tartani tudják a célt, és a ciklus végére meglesz az egymillió új állampolgár. Eddig 733 ezren kérték az állampolgárságot és 691 ezren tettek esküt, azaz naponta ötszáz “nemzettársunk kéri, hogy honfitársunk lehessen” – jelezte.
Semjén Zsolt beszélt még arról, hogy minden magyarnak biztosítani kell az autonómiát abban a formában, amit az ő közössége kíván. Természetes, hogy a tömbmagyarságnak jár a területi, a szórványmagyarságnak pedig a kulturális önrendelkezés – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Tudatosítani kell a világban, és a többségi nemzetben is, hogy a magyarság soha nem kér olyat, amire ne lenne példa az unióban, illetve ne lenne általánosan elfogadott. Amit másnak lehet, azt nekünk is szabad, ha ez nem így lenne, azt fogadnák el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk, ami nem igaz – jelentette ki Semjén Zsolt.
Ahhoz, hogy az autonómiát ki tudják kényszeríteni, szükséges, hogy az anyaország és az egyetemes magyar nemzet a legalapvetőbb kérdésekben egységes legyen. Noha pár éve még nem így volt, de mára a magyar megmaradás szempontjából a legfontosabb témákban társadalmi és politikai egyetértés van – hangsúlyozta.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.
A központi ünnepségen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, egyházi méltóságok és Schmitt Pál akkori köztársasági elnök.
(Forrás: MTI)
A kormány nem támogatja a szórvány kiürítését
2015. május 30.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, és nem támogat olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a “gyöngyhalász-stratégiát” sem – közölte Semjén Zsolt.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ezt Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában tudatta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke áprilisban, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt arról beszélt, hogy a szórványkollégiumokat alapvetően a tömbmagyarság által lakott területeken működtetné, és ugyanezt a receptet alkalmazná a diaszpórára is az asszimiláció ellen.
A maszol.ro portál május közepén írt arról, hogy székelyudvarhelyi iskolába próbálják csábítani a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) képviselői azokat a szórványiskolákban tanuló nyolcadik osztályos diákokat, akik otthon nem folytathatnák már magyar nyelven a tanulmányaikat. A portál idézte, hogy Szász Jenő két évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is megütközést keltett, amikor az úgynevezett gyöngyhalászmódszert emlegette. Ennek lényege a magyarságához jobban ragaszkodó embereknek a szórványból a tömbmagyarságba való telepítése.
A kormányfő helyettese az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: a magyar kormány számára a magyar nemzet minden tagja egyaránt fontos, éljen akár Magyarországon, akár külhoni tömbben vagy szórványban.
Ennek megfelelően több programot működtetnek, számos támogatást nyújtanak a szórványban élő magyarságnak, hogy megőrizhessék identitásukat.
“Nem támogatunk olyan törekvéseket, amelyek a szórvány kiüresítését célozzák, így a gyöngyhalász-stratégiát sem” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki kitért arra is, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozásáról szóló kormányrendeletnek megfelelően kutatási, felmérési és elemzési munkákat végez, illetve tárgykörébe tartozó kérdésben javaslatokat tesz, nem része a végrehajtó hatalomnak.
Hangsúlyozta azt is: a szórványban élő magyarság segítésének hangsúlyos eszköze az anyanyelvű oktatás fenntartása, illetve megszervezése ezekben a térségekben.
(Forrás: MTI)
Minden ország szuverén döntése az értékválasztása
2015. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi okokból és tapasztalatokból Magyarország számára stratégiai érdek az euro-atlanti integráció elősegítése – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a NATO parlamenti közgyűlés 2015. évi tavaszi ülésszakának plenáris ülésén hétfőn a Parlamentben.
A kormányfő helyettese kijelentette: e kérdésben kormányokon átívelő konszenzus van, Magyarország NATO- és EU-taggá válása óta következetesen támogatja az erre irányuló szövetségi és uniós politikát.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a régió integrációja a számunkra különösen fontos kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából is kulcsfontosságú.
Kitért arra is, az elmúlt napokban Macedóniában bekövetkezett tragikus és nyugtalanító események is igazolják, hogy a NATO térség iránti figyelme, a régióval kapcsolatos elkötelezettsége nem csökkenhet, ennek még a látszata is elkerülendő.
A miniszterelnök-helyettes szerint mindez megerősíti, hogy szükséges fenntartani a NATO bővítési perspektíváját. Felidézte, hogy az elmúlt évek NATO-csúcstalálkozói sorra hitet tettek a szövetség elkötelezettségéről a “nyitott ajtó politikájának” folytatása mellett. Az állam- és kormányfők legutóbb tavaly ősszel, Walesben erősítették meg ezt, egyúttal feladatul szabva és kilátásba helyezve, hogy a tagállamok külügyminiszterei 2015 decemberében vizsgálják meg a tagságra törekvő országok között egyértelműen élenjáró Montenegró meghívásának lehetőségét.
Rögzítette: Magyarország Montenegrót felkészültnek tartja a tagságra. Meghívása ösztönzőleg hathat a többi aspiráns országra is, hogy mielőbb teljesíthessék a NATO-tagság feltételeit – mondta Semjén Zsolt. Szerinte ebből logikusan levezethető a magyar álláspont változatlansága, hogy a meghívásokra az egyéni érdemek és a teljesítmény alapján kerüljön sor, a felkészültebbnek ne kelljen bevárnia a kevésbé felkészültet.
Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az aspiráns országok is mielőbb előrelépjenek a meghíváshoz szükséges reformok végrehajtásában, annak érdekében hogy a szövetség tagjaivá válhassanak. Ezek az országok – Montenegró mellett – Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, Magyarország a nemzetközi jogból fakadó alapelvnek tartja, hogy minden ország szuverén döntése az értékválasztása, saját sorsának alakítása, esetleges NATO-tagsága.
Emlékeztetett arra is, hogy a múlt héten tartották a NATO-külügyminiszterek értekezletét Törökországban, ahol magyar részről – az előbb említettek jegyében – ismét felhívták a figyelmet a bővítés fontosságára.
“Meggyőződésünk, hogy az euroatlanti integrációs perspektíva sokat hangoztatott hitelességét az idén decemberi döntés kiválóan demonstrálná minden érintett és a külvilág felé. A bővítési döntés fontos a reformelkötelezettség fenntartása érdekében is” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve: a kérdés nem kerülhet le a szövetség napirendjéről.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal is, hogy a bővítést támogató tagállamoknak a konszenzusépítés, az aspiránsoknak pedig a kritériumok teljesítése terén számos tennivalójuk marad. Semjén Zsolt azt ígérte, hogy Magyarország NATO-keretben és kétoldalú alapon egyaránt továbbra is következetesen támogatja az erre irányuló erőfeszítéseket.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy 1949-ben – a szervezet megalakulásakor – a szolidaritáson alapuló kollektív védelemre a kommunizmus terjeszkedése adott okot. Napjainkban más kihívások jelentkeznek, amelyekre szintén hatékony válaszokat kell adni, de ezeknek továbbra is központi elemük a szolidaritás.
Úgy fogalmazott: a NATO sikerességének záloga napjainkban is a szolidaritás. Szolidárisnak kell lenni azokkal a tagországokkal, amelyek közvetlenül is veszélyben érzik magukat, legyen szó akár a Baltikumról, akár Lengyelországról, akár a radikálisok délkeleti előretöréséről vagy a déli és közép-európai szövetségeseknek – így Magyarországnak is kihívást jelentő – nemzetközi összefogás nélkül kezelhetetlen menekültáradatról.
Megjegyezte: a mediterrán térség menekültügyi helyzete aggasztó, és erre a problémára is érzékenyek. Hozzátette: minden esetben a probléma forrását kell kezelni, Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell a működésképtelen államokat, ez veheti elejét az Európára károsan ható gazdasági migrációnak. Egyúttal szükségesnek nevezte a részletes és körültekintő menekültügyi politika kidolgozását, végrehajtását.
Jelezte: támogatják a NATO Oroszországgal kapcsolatos politikáját.
A keleti irányból érkező fenyegetésekkel összefüggésben megerősítette a korábban elhangzottakat, hogy ezekre a szövetségnek megfelelő és határozott választ kell adnia. Magyarország szolidáris a leginkább érintett államokkal, figyelemmel követi az ukrán válságot, több formában is segítséget nyújt, támogatja Ukrajna fejlődését és demokratikus reformjait. Ennek részeként fontos a kisebbségek jogainak védelme – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke.
(Forrás: MTI)
Tata kész befogadni Szent II. János Pál szobrát
2015. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Amennyiben Franciaország elutasítja az európai kultúra keresztény gyökereit és lerombolásra ítéli az északnyugat-franciaországi Ploermel terén állított Szent II. János Pál szobrot, úgy az Európa Díjas Tata városa otthont ad a lebontásra ítélt műalkotásnak. Tata kereszténydemokrata polgármestere kész befogadni a szobrot, mert a városban a szent pápát tisztelet övezi, korábban már teret is neveztek el róla.
A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a polgármestert ebben a törekvésében. Napjainkban különösen időszerű felidézni Robert Schuman, az EU alapító atyja gondolatát: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed”.
Semjén Zsolt
a KDNP elnöke
(semjenzsolt.hu)
Nem szigorodik az állampolgársági törvény
2015. április 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt erről hétfőn az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még “keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.
Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.
A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg.
Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: “minden lehet és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.
Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.
Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érintik. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100-120 település projektjeit tudják támogatni. Emellett a Mi Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra látogatóközpont és kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.
(Forrás: MTI)
Erdélyben a magyar összefogás a történelem parancsa
2015. április 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint Erdélyben a magyar összefogás a történelem erkölcsi és politikai parancsa. Az RMDSZ Kolozsváron zajló 12. kongresszusát több magyarországi párt elnöke, a határon túli magyar szervezetek vezetői és egy erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is köszöntötte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet.
Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét.
„Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket” – jelentette ki. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne elfogadott az EU-ban. Kijelentette: vissza kell utasítani mindent, ami az erdélyi magyar elképzeléseket összemossa a rasszizmussal és a szélsőségességgel.
Semjén Zsolt kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatokban Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. „Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés. Ez rajtunk nem fog múlni” – nyomatékosította.
A miniszterelnök-helyettes olvasta fel Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés” sikeres legyen. Orbán Viktor köszönetet mondott Kelemen Hunornak, amiért az elmúlt négy évben a nemzeti ügyekben összefogva, egymás partnereiként dolgozhattak.
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a határon túli magyarságnak is az erős, befolyással bíró, nemzeti érdeket képviselni tudó Magyarország tud jó partnere lenni. Ehhez pedig be kell fejezni „a politikai hidegháborút” Magyarországon és a határokon túl egyaránt.
A pártelnök úgy vélte, hogy a „pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében” politizáló RMDSZ a magyar-román együttélés új korszakát teremtette meg. Kijelentette, újra kell éleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, fel kell éleszteni a közös magyar-román kormányülések gyakorlatát.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kijelentette, hogy az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről” Magyarországon is példát vehetnének. A pártelnök támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, és a környezettudatosságot is a kongresszus figyelmébe ajánlotta. Kijelentette, meg kell akadályozni, hogy a globális nagyvállalatok a környezet veszélyeztetésével termeljék ki a térség altalaji kincseit. Álláspontja szerint a verespataki ciántechnológiás aranybányászás veszélyt jelentene a Tisza vízmedencéjére.
Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – részletezte az elnök. A pártelnök az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik.
Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték. Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság üzenetét, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljaiak, Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének az elnöke a horvátországiak, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarok üzenetét tolmácsolta.
(Forrás: MTI)
Kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása
2015. április 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint a magyarság megmaradása szempontjából nem elég egy erős Magyarország, az erős Kárpát-medencei szervezettség, hanem kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása is.
Erről a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten beszélt, amikor megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.
Semjén Zsolt kiemelte: a magyarság nem azért lett világnemzet, mert azzá szeretett volna válni, hanem világháborúk, levert forradalmak következményeként alakult így. „Ha már világnemzet lettünk, az abban rejlő pozitív lehetőségeket ne hagyjuk veszendőbe menni” – hangsúlyozta.
A kormányfőhelyettes felidézte: amikor a Magyar Diaszpóra Tanács gondolata felmerült, megkérdezték a magyar szervezetek vezetőit, hogy mi segítene leginkább. Ezután született meg 2011-ben a Kőrösi Csoma Sándor-program gondolata. A programnak akkora sikere volt, ami őt is meglepte – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: először ötvenen, tavaly és az idén pedig már százan utazhatnak.
Azoknak, akik most utaznak a magyar közösségekhez, az a feladatuk, hogy a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyekben a kint élők, és azok is, akik pár évre tanulni, dolgozni mennek, egyfajta otthonra lelhetnek – mondta.
Semjén Zsolt két változást említett az elmúlt időszakhoz képest a külhoni szervezetek véleménye alapján: a déli féltekén májustól október végéig, az északin augusztustól május végéig tart majd a misszió, a kinti tartózkodás 9 hónapos lehet, s míg korábban a tengerentúlra fókuszáltak, most jóval nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió.
Elmondta: idén Kanadába 16-an, Amerikába 21-en, Európába 38-an utaznak, Latin-Amerikában 11-en, Dél-Afrikában egy, Izraelben és Új-Zélandon két-két, Ausztráliában kilenc fiatal segíti a magyar közösségeket.
A kinti magyarok legfontosabb kívánsága az volt, hogy az oktatás náluk is megvalósulhasson – jelezte Semjén Zsolt.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 372-en jelentkeztek a programra, és közülük választotta ki két bizottság a kiutazókat. Reményei szerint a program segítségével megállíthatók, adott esetben vissza is fordíthatók az asszimilációs folyamatok ezen közösségeknél. Jelezte: párhuzamosan augusztusban elindul a Petőfi Sándor-program, amelynek célja hasonló, de elsősorban a Kárpát-medencére és a monarchia egykori országaira koncentrálnak.
A programra a 20. évét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezhettek, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, kiemelkedő és a magyar diaszpóra számára kiválóan hasznosítható a szakmai felkészültségük és/vagy közösségszervező, hagyományőrző tevékenységben vesznek részt. A program célországai között új helyszínként Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szerepel az idei évben.
A harmadik alkalommal, egymilliárd forintos kerettel meghirdetett program célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, nemzeti identitásának megerősítése, a közösségi és kulturális élet megszervezése, fejlesztése.
