A görögkatolikus egyház mindig kitartott a hit és a magyarság mellett
2015. november 04.
Ossza meg ismerőseivel!
A görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és a legbrutálisabb üldöztetések között is hűségesen kitartott a hit és a magyarság mellett – fogalmazottSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele című kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosban.
Semjén Zsolta magyar kormány nevében köszönetét és mélységes elismerését fejezte ki a görögkatolikus egyháznak, és azt mondta: legyenek meggyőződve arról Kárpátalján, hogy bármi történjék is, mindig minden körülmények között számíthatnak Magyarországra, a magyar nemzetre és a magyar kormányra.
A kormányfő nemzetpolitikáért és egyházi diplomáciáért felelős helyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a második világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandóak áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem tértek vissza.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között, 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus egyház felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és ortodox egyház közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvezett az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei estek áldozatul.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. 1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás.
Rámutatott: az elmúlt negyed század annak a bizonyítéka, hogy meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében több mint 100 új templom épült, 420 parókián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük hét magyar – fejtette ki Semjén Zsolt.
A kiállítást Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus lelkésze szervezte és rendezte.
A megtekinthető tárgyakat bemutatva kiemelte: a görögkatolikus mártír papokra és családokra úgy tekintenek, mint akik éltetik és erősítik az egyházmegyéjüket. Méltatta azokat a híveket, akik mindvégig kitartottak a görögkatolikus vallás mellett. Mi mindvégig görögkatolikusok voltunk és így is akarjuk megélni hitünkben – fogalmazott.
A tárlat a vallásgyakorlást tiltó éveket mutatja be tablókon, tárgyakon, könyveken keresztül. Egyebek között látható az elhurcolt görögkatolikus papok életrajza, fényképei, népi imakönyvek, lágerben és illegalitásban használt liturgikus tárgyak. Kiállították az 1949-ben 25 évnyi kényszermunkatáborra ítélt felsőveresmarti görögkatolikus pap, Bendász István hagyatékának egy jelentős részét, illegalitásban vezetett sematizmusokat, papi nyilvántartásokat, anyakönyveket, az illegalitásban működő papok adatait.
Bendász Dániel adatai szerint Kárpátalján ma megközelítőleg 350 ezer görögkatolikus él, ebből 23-25 ezer magyar görögkatolikus. Más források szerint, a hívek száma ennél jóval kevesebb, 220 ezer, a magyarok közül pedig mintegy 15 ezer fő görög katolikus. A kiállítás december 13-ig látható a fővárosi Magyarság Házában.
Semjén Zsolt beszéde a „25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele” című kiállítás megnyitóján a Magyarság Házában
“A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem is tértek vissza.
A történelmi munkácsi egyházmegye, amelynek területe 13 északkeleti vármegyét foglalt magába, sokszázezer görög szertartású ortodox hívőnek nyújtott lelki otthont, nemzetiségtől függetlenül. A 14. századtól imádkoztak itt ruszinok, románok és magyarok, közösen őrizve ősi hagyományaikat.
1646-tól indult az a közel egy évszázadot átölelő mozgalom, amelynek következményeképp az egyházmegye – elismerve a pápa főhatóságát – a katolikus egyházba tagolódott. Ettől kezdve beszélhetünk görögkatolikus egyházról. A magyar királyok azzal igyekeztek támogatni ezt a mozgalmat, hogy biztosítani akarták a görögkatolikus klérus és a hívek társadalmi egyenjogúságát. 1771-ben Mária Terézia kánonilag is megalapította a munkácsi egyházmegyét, és ezzel elkezdődött a görögkatolikus egyház kulturális felemelkedése.
A csehszlovák államhoz csatolt, majd a kérészéletű magyar fennhatóság után a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között. 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus vallás felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és az ortodox egyházak közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvez az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei esnek áldozatul mindenütt, ahol az államot a kommunista párt irányítja. Ez alól gondviselésszerűen kivételt jelentett Magyarország, ahol továbbra is élhetett, sőt fejlődhetett a görögkatolikus egyház.
A vértanúk sorát Demjanovics Péter parókus nyitotta meg, aki 1942 és ’44 között a Magyar Országgyűlésben felsőházi tag volt. 1944-ben letartóztatták, és hazaárulás címén kivégezték. Kórházi betegágyán lőtték agyon. Vértanú lett az egyházmegye püspöke, a 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor, és a Tódor püspök által titkosan szentelt két püspök, Orosz Péter és Chira Sándor.
1949 októberében Nyikolaj Szergejevics Hruscsov, akkor Ukrajna első titkára Sztálinnak írt jelentésében győzelemittasan számolt be a görögkatolikus egyház likvidálásáról. Érdemes néhány részletet kiragadni a jelentésből, ami igen jól tükrözi a barbár folyamatot. „Ukrajna nyugati és Kárpátontúli megyéinek felszabadítása a Szovjet Hadsereg által e megyék lakóssága körében mozgalmat váltott ki az Uniátus Egyház, mint a Vatikán ágentúrájának likvidálásáért, amely ellenségesen viszonyult a szovjet kormány és a párt intézkedéseihez és a nacionalista bandák aktív segítőtársa volt.”
A jelentés további részében beszámol arról, hogy a hatóságok utasítást kaptak, hogy ne akadályozzák az Elszenderedés napi, ünnepi pravoszláv búcsút, amit levélben köszöntött a pátriárka is. „A hívek előtt Makárij érsek, üdvözölte a pravoszláv lakósságot és gratulált az unió likvidálásával, a Vatikántól és a római pápától való megszabadulásával és az orosz Pravoszláv Egyházzal való teljes újraegyesülésével kapcsolatban… Az ünnepre összegyűlt lakósság kifejezte háláját a Szovjet Hadseregnek, a pártnak és a kormánynak az ukrán néppel való újra egyesülése miatt.”
A jelentés végén természetesen utal a további feladatokra, amik pillanatnyi kétséget nem hagynak senkiben, hogy a pravoszláv egyházra csak mint eszközre volt szükség. „Az Uniátus Egyház likvidálásával kapcsolatos nagy munka lefolytatása után a nyugati és a Kárpátontúli megyékben lépéseket foganatosítunk a tömegpolitikai munka megerősítése és a tudományos-felvilágosító propaganda vonatkozásában azzal, hogy kiragadjuk a lakósságot és különösen az ifjúságot a vallás befolyása alól.”
A több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. Vértanúk életüket áldozva, papok börtönben és kényszermunkában sínylődve tartottak ki a végsőkig. Voltak, akik látszólag kompromisszumot kötöttek az elnyomó államhatalommal, hogy megóvják nyájukat a szétszóratástól. Titkos püspökök igyekeztek biztosítani az apostoli folytonosságot, nem adva fel az újjászületés reményét. Családi, baráti kapcsolataik révén a magyarországi papok és hívek is szerény lehetőségeik szerint támogatták kárpátaljai hitsorsosaikat.
1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás. A legalizálási folyamat, amelynek során a görögkatolikus egyház szeretné visszakapni elkobzott templomait, parókiáit, persze korántsem zökkenőmentes. Az illegalitásból a napfényre lépett titkos hierarchiának számos nehézséggel kell szembenéznie, melyek nem csupán anyagi jellegűek. A nagy birodalom olvasztótégelyében jelentős népmozgások folytak, napjainkban pedig új államok keresik identitásukat, s ebbe a keretbe akarják szorítani az egyházakat is. A munkácsi egyházmegye azonban megtartotta egyházi önállóságát, püspöke közvetlenül a római Szentszék alá tartozik. A görögkatolikus egyház hívei számban megfogyatkozva, de új lendülettel keresik a megújulás összes lehetőségét. Ebben kezdettől fogva számíthattak a Hajdúdorogi Egyházmegye támogatására. Magyarországi görögkatolikus papok jártak át a határon túlra, hogy segítsenek a szolgálatban azokon a magyar parókiákon, ahol még nem volt önálló magyar pap. Mindmáig tizenöt papnövendék nevelkedett a testvéri szemináriumban, Nyíregyházán, ahol az oktatás már a II. vatikáni zsinat s az azt követő ökumenizmus szellemében folyik. Erre különösen nagy szükség van a régi sebek lassan gyógyuló folyamatában.
Az elmúlt negyedszázad annak a bizonyítéka, hogy a meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében ezalatt több mint száz új templom épült, 420 paróchián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük 7 magyar. Negyven városban és faluban végeznek magyar nyelvű istentiszteletet, Karácsfalván pedig anyanyelven folyik az oktatás a Sztojka Sándor Líceumban. Kárpátaljai zarándokok róják le hálájukat a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyen az Istenszülő könnyező kegyképe előtt. “
(Forrás: MTI)
A kárpátaljai magyar közösség összefogása sikerre vezetett
2015. október 26.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány üdvözli a kárpátaljai magyar közösség összefogásának eredményét a vasárnap tartott önkormányzati választásokon – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettesének értékelése szerint már a jelenlegi részeredmények alapján megállapítható, hogy a két magyar párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei közös listája stabilan elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Rámutatott: az összefogás eredményeként a beregszászi polgármester választáson – a két magyar párt támogatásával – fölényes győzelmet aratott Babják Zoltán. A részeredmények mutatják, hogy a tömbmagyar települések zömében a járási megmérettetésen is a KMKSZ listája vezet, ez az összeredményeket is jelentősen befolyásolja, például a nagyszőlősi, ungvári és beregszászi járásokban.
Az adatok bizonyítják, hogy az összefogás üzenete eljutott a kárpátaljai magyarság tagjaihoz, és az elért sikerekhez nagyban hozzájárult az is, hogy a Magyarországon dolgozók, tanulók éltek szavazati jogukkal, és részt vettek a szavazáson – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A mostani helyhatósági választásokon fogott össze először a két meghatározó kárpátaljai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, hogy közös jelöltlistát állítson a Kárpátalja megyei tanácsba (közgyűlésbe) és más önkormányzatokba.
(Forrás: MTI)
A múlt nem szakítható el a jelentől és a jövő útkeresésétől
2015. október 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Aradon, október 6-i ünnepi beszédében.
Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak.
Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig “minősíthetetlen stílusú támadások” érték Magyarországot.
Hangsúlyozta: ennek ellenére Magyarország továbbra is nyitott arra, hogy a két ország minél több szálon legyen összekötve. Ennek egyik jó példája az lenne, ha az osztrák és szlovák határhoz hasonlóan, “minél több határátkelő pont nyitna lehetőséget a mindennapi kapcsolatokra, hiszen csak így képzelhető el gazdasági együttműködés, az emberek között pedig minél szabadabb és szorosabb kapcsolat”.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a történelmi múlt nem szakítható el a jelentől és a jövő útkeresésétől.
Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság – különösen Aradon és a szórványban – ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét. “Szórványban élet-halál kérdése megmutatni, hogy vagyunk, és hogy bele akarunk szólni sorsunk irányításába” – mondta.
Az ünnepi beszédek után közös imádkozás és a koszorúk elhelyezése következett.
Aradon a megemlékezés délelőtt kezdődött, amikor Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak a római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére. Százhatvanhat éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét – tizenkét tábornokot és egy ezredest -, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává.
(Forrás: MTI)
Elismerés a főkonzulnak
2015. október 02.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyarság megmaradása és a magyar kultúra megőrzése érdekében a kanadai diaszpórában végzett fáradhatatlan munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Molnár András vancouveri tiszteletbeli főkonzulnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta át csütörtökön a Parlamentben.
Molnár András laudációja
Molnár András az 1960-as évek elején vándorolt ki Magyarországról. Felsőfokú tanulmányainak elvégzése után Luzernből Vancouverbe telepedett át, ahol építőipari vállalkozásba kezdett. Az általa alapított Molnar Group évtizedek óta Brit Kolumbia egyik vezető ingatlanfejlesztő cége. Molnár András a rendszerváltás utáni Magyarország elsőként kinevezett tiszteletbeli konzuljai közé tartozik, 1995-ben tiszteletbeli főkonzuli rangot kapott.
Molnár András az önkéntesen vállalt tiszteletbeli konzuli munkáját mintegy negyed évszázada nagy empátiával végzi, mindig nagy hangsúlyt fektetve a hazánk és Brit Kolumbia közötti kapcsolatok élénkítésére és mélyítésére, a magyar kultúra terjesztésére. Az általa vezetett főkonzulátus látja el – Magyarország Ottawai Nagykövetségének felügyelete mellett – a tartományban bajba jutott magyar állampolgárok érdekképviseletét.
Főkonzulként külön figyelmet fordít a honosítás bevezetése óta rendszeresített kihelyezett konzuli fogadónapok helyi megszervezésére és lebonyolítására, a magyar közösségekkel való kapcsolattartásra. Tiszteletbeli főkonzuli feladatai mellett Molnár Andrásnak jelentős szerepe van a brit kolumbiai magyarság és az anyaország kapcsolatának ápolásában, a diaszpórában élő magyarok magyarságtudatának fenntartásában és a magyarság egyesítésében. Személye töretlen megbecsülésnek és köztiszteletnek örvend úgy a helyi magyar közösségekben, mint a tartományi és kanadai üzleti és politikai körökben.
(semjenzsolt.hu)
A gazdáknál maradjon a haszon
2015. szeptember 24.
Ossza meg ismerőseivel!
Elkészült a Harangod-Mag cégcsoport húsüzeme Megyaszón, a 420 millió forintba került létesítményt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen.
A miniszterelnök-helyettes avató beszédében egyebek mellett arról szólt, hogy ez a beruházás egybeesik a kormány stratégiai célkitűzésével, amellyel arra ösztönzi a gazdákat, hogy minél inkább készterméket állítsanak elő és nem alapanyagot. Úgy fogalmazott: akik a feldolgozással és a késztermék előállításával foglalkoznak, azok “mind meggazdagodtak”.
Semjén Zsolt szerint ha egy cég csak alapanyagot termel, akkor a “hasznot mindig azok fogják lefölözni, akik a kész terméket állítják elő”.
A megyaszói cégcsoport az agrárium teljes vertikumában működik, megtermeli az alapanyagot, amelyet feldolgoz, és “eljut a késztermékhez”, és ez a legkifizetődőbb, a leggazdaságosabb – tette hozzá.
A politikus szólt az öntözéses gazdálkodás fontosságáról is. Mint mondta, a kormány stratégiai célkitűzése, hogy az “árvízvédelmet úgy kapcsolja össze az öntözéssel, hogy minél több vizet fogjunk meg, és az ország minél több területe legyen öntözött”. Azok a gazdák és agrárvállalkozások, amelyek nem tudnak öntözni, nehéz helyzetbe kerülnek, akik pedig tudnak öntözni, azok kiváló minőségű terméket tudnak elő állítani – szögezte le, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy gyakorlatilag ingyen, vagy minél olcsóbban tudjanak öntözni a gazdák.
Semjén Zsolt a megyaszói üzem beruházásával kapcsolatban szólt a munkahelyteremtés fontosságáról is. Mint mondta: lényeges, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó társaságok állattenyésztéssel is foglalkozzanak, mert ez teszi lehetővé, hogy helyben minél többen jussanak munkához.
A növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkozó, mintegy kétszáz embert alkalmazó nyolc tagvállalatból álló Harangod-Mag a húsüzem beruházásához csaknem 100 millió forintot nyert uniós pályázaton. Az üzem éves vágókapacitása 10 ezer sertés, 600 szarvasmarha, és 600 tonna húskészítményt szállít majd a piacra.
(Forrás: MTI)
A kulturális és a politikai nemzet fogalmai szétválaszthatatlanok
2015. augusztus 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint augusztus 20. arra szólít minden magyart, hogy legyen „kis Szent István az élet azon helyén, ahova a gondviselés állította”.
Semjén Zsolt kedden, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán, a Parlamentben úgy fogalmazott, hogy Szent István országépítő munkája akkor vihető tovább, ha mindenki kis Szent Istvánként tevékenykedik saját őrhelyén.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a magyar nemzet megmaradása egyrészt a nyelvi, kulturális és történelmi azonosságtudat megőrzésén, valamint az ehhez szükséges közjogi keretek biztosításán múlik.
Példaként említette, hogy Szent István a keresztény állam létrehozásával közjogi egységbe foglalta a magyar nemzetet, így a törzsek Magyarországából létrehozta az apostoli Magyar Királyságot. „Innentől kezdve ez az acélabroncs tartotta meg a kulturális értelemben vett nemzetet” – fogalmazott, hozzátéve, a kulturális és a politikai nemzet fogalmai azóta is szétválaszthatatlanok.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az államnak mindezek miatt szimbolikusan is el kell ismernie azokat, akik munkájukkal segítik a magyarság azonosságtudatának megőrzését.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta, a kormánynak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek eredményeként egyre több magyar születhet. A kabinetnek ösztönöznie kell azt is, hogy a Kárpát-medencében és a szórványban minél több fiatal válasszon magyar anyanyelvű iskolát – tette hozzá, majd példaként említette a külhoni magyar szakképzés megerősítésének szándékát.
Összesen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
Idén Miholcsa József erdélyi szobrász, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum, a felvidéki Dunaág Néptáncműhely, valamint a KOR-ZÁR verséneklő műhely, a vajdasági Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport, a kárpátaljai Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes, a Hollandiában élő Tóth Miklós István református lelkész és a Kanadában működő Szent Erzsébet Római Katolikus Magyar Egyházközség és Magyar Iskola vehette át a díjakat.
(Forrás: MTI)
Minden magyarnak megadjuk!
2015. augusztus 05.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar állampolgárság felvételére biztatta a kárpátaljai magyarokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, miután ötvenöt ottani magyar gyereket fogadott szerdán a Parlamentben.
A miniszterelnök-helyettes újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: minden kárpátaljai magyart megillet az állampolgárság. Vegyék is fel, mert ez egy lehetőség, hogy teljes jogú európai uniós polgárként kinyíljon számukra a világ – mondta, hozzátéve: akkor vannak biztonságban, ha van magyar útlevelük.
Semjén Zsolt a kárpátaljaiakhoz és a felvidékiekhez azzal az üzenettel fordult, hogy bár néhány ország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, ez szerinte hosszú távon fenntarthatatlan. A globalizációból fakadóan egyre többen dolgoznak külföldön, akik megszerzik az adott ország állampolgárságát – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: Csehország már megtette, és Szlovákia esetében is idő kérdése a kettős állampolgárság elismerése.
Ukrajnában valójában nem a magyarság miatt ellenzik a kettős állampolgárságot, hanem az ott élő csaknem húszmillió orosz miatt – tette hozzá. Kijelentette: Magyarország annak ad állampolgárságot, akinek akar; “minden magyarnak megadjuk”, és ezt nem kötjük senkinek az orrára. Az, hogy ki a magyar állampolgár, gyakorlatilag államtitok – fogalmazott.
Semjén Zsolt közölte: az állampolgársági kérelmek száma meghaladta a 750 ezret, több mint 700 ezren tettek esküt, és a kérelmek száma év végére várhatóan eléri a 800 ezret. Megerősítette, hogy a kormányzati ciklus végére várhatóan meglesz az egymillió esküt tett új magyar állampolgár.
Kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyarság olyan háborús helyzetben van, amiről nem tehet, nagyhatalmi játszmák áldozata. Velük is meg akarják fizettetni ennek az árát, amikor “törvénytelenül katonának hívnak be magyarokat”. Ugyanakkor nem ők vették el a sokmilliós nemzetiségtől a nyelvi jogokat, nem ők felelősek azért. ami a Krímben és a Donyeckben történik – emelte ki, és jelezte: Magyarországra bármikor jöhetnek, itt biztonságban lesznek.
A most a Parlamentbe látogató gyerekekről szólva kiemelte: fontos, hogy lássák Magyarországot, de legalább ennyire fontos, hogy a magyarországi gyerekek intézményes formában együtt legyenek külhoni magyarokkal. Ez a garancia arra, hogy nem fogják “leukránozni” vagy turistának nézni őket. Ahol már személyes kapcsolatok vannak, ott evidencia, hogy ők ide haza jönnek – mutatott rá Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: fontos az is, hogy minden magyar gyerek – itthonról és a határon túlról is – ellátogasson a Parlamentbe, ez ugyanis az ő országgyűlésük. A külhoni magyarság esetében ez különösen fontos, nekik, magyarként jár az, hogy ők a Parlamentben és ebben az országban otthon legyenek – fogalmazott.
Sipos Géza, a csoport vezetője, a beregszászi Sámuel Alapítvány elnöke köszönetet mondott azért, hogy a magyar kormány testvérként tekint rájuk és nem feledkezik el róluk. Kiemelte: nagyon sokat jelentenek nekik a bátorító szavak.
Az ötvenöt kárpátaljai magyar gyerek a Sámuel Alapítvány és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szervezésében látogat Magyarországra. Olyanok kaptak helyet a csoportban, akik soha nem jártak még Budapesten. A kétnapos körúton Kelet-Magyarország és Budapest történelmi nevezetességeivel ismerkednek.
(Forrás: MTI)
Elérte a 750 ezret az állampolgársági kérelmek száma
2015. július 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Elérte a 750 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és a 700 ezredik ember is letette az állampolgársági esküt – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MTI-nek szerdán adott nyilatkozatában.
Semjén Zsolt a számok alapján tarthatónak látja azt a célt, hogy a ciklus végére, azaz 2018 elejére – a kedvezményes honosítással – meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Ők azok, akik korábban nem voltak magyar állampolgárok, de a magyar kultúrához kötődnek, beszélik a nyelvünket, és a felmenőik a Magyar Királyság területéről származtak – mondta.
Ezen kívül – folytatta a KDNP elnöke – a tervek szerint a ciklus végére megközelíti majd a százezret azoknak a száma, akik esetében nem honosítanak, hanem megállapítják az állampolgárságukat. Ők jellemzően olyanok, akiknek a szülei vagy a nagyszülei a mai Magyarország területéről mentek ki például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Ezek a leszármazottak születetten magyar állampolgárok – hiszen magyar állampolgártól származnak -, de nem volt megállapítva a magyar állampolgárságuk – ismertette.
A miniszterelnök helyettese a legszigorúbb államigazgatási folyamatnak nevezte az állampolgársági eljárást, amit azzal indokolt, hogy minden kérelmezőt legalább háromszorosan ellenőriznek: közigazgatási, közbiztonsági és nemzetbiztonsági kontroll alatt zajlik a procedúra.
Szavai szerint a honosítás a magyar állam történetében példátlan munka, amelyet “Magyarország a jövőben is töretlen lendülettel folytat”.
“Fontos látni azonban, hogy az utódállamok ellenérdekeltek a honosításban, ezért például dezinformációkkal igyekeznek azt akadályozni, de nem sok sikerrel, sőt úgy tűnik, mostanra többé-kevésbé ők is beletörődtek abba, hogy a honosítás egy példátlanul sikeres, elgáncsolhatatlan folyamat” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Beszámolt továbbá arról, hogy a külhoni magyarok körében a konzulátusok konzuli napokat szerveznek – jellemzően kisebb településeken is – a honosítási eljárás intézése érdekében.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta azt is: a nemzetpolitika “egységes ívet alkot” 2010-től kezdve, amikor lefektették az alapokat az alkotmányban, az állampolgársági, valamint a nemzeti összetartozásról szóló törvényben. A kormány pedig egy jottányit sem fog változtatni e sikeres nemzetpolitikán – jelentette ki.
Semjén Zsolt jelezte ugyanakkor, hogy a nemzetpolitikai munka bővül. Erre példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor-programot – amelyben magyarországi fiatalokat küldenek ki a diaszpóra magyar szervezeteihez, hogy segítsék azok közösségépítő munkáját -, továbbá a különböző, például a külhoni óvodákra, iskolákra fókuszáló tematikus éveket. Megjegyezte azt is, hogy nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a külhoni fiatalok szakképzésének támogatására, valamint a gazdaságra, ami szerinte kulcsfontosságú az egzisztencia megteremtésében.
A miniszterelnök-helyettes végül nyomatékosította: Magyarország senkinek sem ad ki állampolgársági információt. Ezért arra biztat, hogy aki olyan országban él, amely nem ismeri el a kettős állampolgárságot – ilyen például Szlovákia -, az jöjjön át bátran Magyarországra, itt elintézik a honosítás államigazgatási eljárását, és megkapja a magyar útlevelét.
Jelezte azt is, hogy a Demokrácia Központok mellett megállapodtak az RMDSZ-szel is a honosítást támogató irodahálózatról, ami segít annak biztosításában, hogy a kérelmek száma változatlanul magas maradjon.
(Forrás: MTI)
A határok nélküli Európától nem tántoríthat el az illegális migráció
2015. július 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Elkészült az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakasza. A sztrádát, a Csanádpalota–Nagylak határátkelőhelyet, valamint román oldalon a Nadlac (Nagylak) és Pecica (Pécska) között megépült 16 kilométeres A1 gyorsforgalmi útszakaszt szombaton adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország számára kiemelt fontosságú a határon átnyúló fejlesztések megvalósítása.
A kormány célul tűzte ki, hogy minden autópályát kiépít a határig, és ebben a magyar–román autópálya-kapcsolat megteremtése jelentős mérföldkő – tette hozzá.
Magyarország számára alapvető fontosságú a szomszédos országokkal fenntartott jó viszony, ezért arra törekszünk, hogy Romániával is minél több olyan projektet valósítsunk meg, amely előbbre viszi közös dolgainkat – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki különösen fontosnak mondta a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai hálózatok összekapcsolását.
Az uniós integrációnak köszönhetően az elmúlt években kezdett kibontakozni a határok nélküli Európa. Bár az utóbbi hónapok eseményei rámutattak az uniót érő kihívásokra, az illegális migráció problémája és kezelése nem tántoríthat el minket az akadálymentes kapcsolattartás elősegítésétől – fogalmazott.
Semjén Zsolt közölte, várja az észak-erdélyi autópálya megépülését is, annak érdekében, hogy Erdély magyarok által is nagy számban lakott területein is áthaladjon egy gyorsforgalmi út.
Marius Nica, a román kormány európai alapokért felelős minisztere történelmi mérföldkőnek nevezte a magyar–román kapcsolatokban a két ország autópálya-összeköttetésének megteremtését. Az autópályák és a határátkelőhely megépítése kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a két kormány képes együttműködni a két ország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében – mondta.
Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője közölte, az M43-as autópálya új 23,1 kilométer hosszú, kétszer kétsávos, burkolt leállósávos szakaszán három csomópont és tizennyolc híd épült. Az új útszakaszon két pihenő is létesült, egy a Krak-érnél, egy pedig Kövegynél. A beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Kft. volt, a nettó 46,49 milliárd forintos építési költség 85 százalékát uniós támogatás fedezte.
A Makó és az országhatár közötti sztrádaszakasz az e-matricás rendszerben 2015 végéig díjmenetesen használható, a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű tehergépjárművek számára díjköteles. A Csanádpalota-Nagylak határátkelőhely a román oldalon épült meg. Mindkét irányban négy-négy sávot alakítottak ki a személygépjárműveknek, illetve a teherforgalomnak, valamint két sávot az autóbuszoknak. Két-két mérleget is építettek, és kialakítottak egy több mint száz férőhelyes kamionparkolót is.
A veszélyes anyagot és élőállatot szállító kamionoknak továbbra is a 43-as úton lévő nagylaki határátkelőt kell használniuk. A Nagylak (Nadlac)– Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lett Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
Mindszenty József bíboros, hercegprímásra emlékeztek újmiséjének századik évfordulóján szülőfalujában, Csehimindszenten. A Vas megyei község katolikus temploma előtti téren Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét, amelyen részt vett Alberto Bottari de Castello Magyarország apostoli nunciusa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Erdő Péter szentbeszédében elmondta: Mindszenty József szülői házának egyszerűsége a názáreti ház képét idézi, a „ház lelke” pedig mélyen vallásos édesanyja, aki a bíboros életében mindvégig erősítő, éltető, eligazító jó szellem maradt.
Szólt arról, hogy Mindszenty fáradhatatlanul dolgozott, odaadóan imádkozott és mindig tevékeny szeretettel fordult a közösség gondjai felé, miközben életében gyakran találkozott az erőszakkal, a szenvedéssel, amelynek nemcsak szemlélője, hanem maga is elszenvedője volt.
Püspöki és később prímási megnyilatkozásai világosak és erőteljesek voltak, stílusukban gyakran egyéniek, de a bennük szereplő témák és állásfoglalások mégis hasonlítanak számos más püspöki és pápai beszédhez megnyilatkozáshoz – hangsúlyozta.
Erdő Péter szerint a katolikus püspököknek azért kell foglalkozniuk városuk, országuk, népük ügyeivel, mert a világnézet, a vallás, a gyakorlatban is következményekkel jár. Szavai szerint ugyanakkor nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad iránymutatást az embernek.
„A püspök szerepe a tanúságtétel, és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között” – mondta.
Erdő Péter szentbeszédében rámutatott: amikor Mindszenty József elfogadta a prímási kinevezést, tudatában volt annak, hogy az milyen következményekkel járhat. Végrendeletében maga vallott erről amikor megjegyezte: olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel.
Mindszenty József rendíthetetlenül képviselte mindazt, amiben hitt, teljes szívéből és lelkéből szerette Istent és embertársait, érzékeny volt minden sérelemre és embertelenségre, szenvedélyesen szerette a hazáját és az egyházát. Szavai szerint Mindszenty, akinek boldoggá avatási ügye már a római szakaszban jár, méltó arra, hogy példaképünk legyen.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében biztos erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József életpéldáját, akiről szólva kiemelte: soha nem kellett felülvizsgálnia értékrendjét és nézeteit, mindig a jó oldalon állt.
Szavai szerint lelkisége évtizedeken keresztül a nemzeti identitás megtartását jelentette mind a határon túl, száműzetésben élni kényszerült magyarok számára, sőt jelentős szerepe volt abban is, hogy felnyitotta a nyugati országok szemét a szocialistának nevezett ideológia lényegét illetően.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke emlékeztetett arra, hogy Mindszenty Józsefet egyaránt üldözték a nácik és a bolsevikok, ezzel bizonyítva, hogy mindkét ideológia keresztényellenes és emberellenes.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Mindszenty József életszentségét ma már ellenségei sem kérdőjelezik meg, Magyarország új alaptörvénye pedig teljesen rehabilitálta felfogását, vagyis azt, hogy alkotmányos és állampolgári kötelességének tett eleget, amikor beleavatkozott a politikába.
A szentmise befejező részében a hívek Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak, majd Déri Péter csehimindszeti plébános mondott köszönetet azoknak, akik lehetővé tették a község katolikus templomának felújítását, amit alig két hete szentelt újra Veres András szombathelyi megyéspüspök. Elmondása szerint szintén állami támogatásból és adományokból sikerült felújítani Mindszenty szülőházát is, amely ma múzeumként és zarándokhelyként szolgál.
