Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormány 750 millió forinttal támogatja a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programot – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a tematikus év nyitókonferenciáján elmondta: a program célja, hogy gazdaságilag megerősödjön a magyarság a külhoni területeken. További célként jelölte meg, hogy emelkedjen a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkavállalókat alkalmaznak, valamint, hogy minél nagyobb vagyon összpontosuljon magyar kézben.

A miniszterelnök-helyettes arra számít, az idei tematikus évre biztosított kormányzati támogatás sok más forintot is megmozgat majd, és elkezdi “pörgetni” a gazdasági életet a Kárpát-medencében.

A keret magában foglalja forrástérkép készítését, munkaerőpiaci kutatásokat, konzultációkat, képzéseket, valamint hitelt és vissza nem térítendő támogatásokat.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ahhoz, hogy a magyar nemzet a szülőföldjén megmaradjon, fontos a kulturális támogatás, a közjogi kötelék az állampolgárság megadásával, de emellett az anyagi hátteret is biztosítani kell. Ezért az utóbbi egy évben kiemelt hangsúlyt fektettek a gazdasági támogatásra, ami a tematikus évek meghirdetésében is látható – mutatott rá, és felidézte, hogy előző évben a külhoni magyar szakképzést segítették.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra is: a kormány Délvidéken 50 milliárdot biztosít, részint hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában, a gazdaság megerősítésére.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: az a cél, hogy minél több magyar gyermek szülessen, és minél többen járjanak magyar intézményekbe. Csak rájuk fókuszálva, építve lehet a nemzetet fejleszteni – fogalmazott.

Elmondta: a program keretéből 525 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege, ebből 3-6 millió forintra pályázhatnak az egyes, 40 év alatti külhoni magyar vállalkozók. Számításai szerint mintegy 120 nyertes pályázó lesz.

Az a cél, hogy minden szempontból egy gazdasági egységként fogják fel a Kárpát-medencét, és a gazdaságpolitikai szemléletet erősítsék a nemzetpolitikában is – jelezte, és kitért arra is, hogy folytatják a szakképzés támogatását is.

Szeretnék felmérni azt is, milyen elképzeléseik vannak a külhoni magyar fiatal vállalkozóknak, mire van szükségük – jelezte.

A tanácskozáson, amelyen 187 fiatal magyar külhoni vállalkozó vett részt, a közreműködő tárcák és háttérintézmények elvi megállapodást írtak alá a program megvalósításáról. A program technikai lebonyolítását a Bethlen Gábor alapkezelő végzi.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt. A miniszterelnök-helyettes ezt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában jelentette ki csütörtökön.

Év- és helyzetértékelésében elmondta, hogy most már “zökkenő nélkül” működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek “minden magyarnak az otthonai lehetnek”, azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni – jegyezte meg.

Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpát-medencére is. A Petőfi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórának.

Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek “egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják”. Úgy fogalmazott: az első “finomhangolás” az volt, amikor a szakképzésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha “nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni”.

Kifejtette, hogy a Vajdaságban egy példátlan kezdeményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás, részint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehetővé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Ukrajnában “részben háborús, részben anarchikus” állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor “a legnagyobb probléma a létbizonytalanság”, ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.

Szlovákiáról és Romániáról Semjén Zsolt azt mondta, hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is a rendelkezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a támogatások odaítélésénél elsősorban Szerbiára és Ukrajnára összpontosít.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok” a Felvidéken, és a visegrádi együttműködés keretében a politikai kapcsolatok is jobbak, mint valaha. Úgy fogalmazott: “történelmi dolog”, hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ védelmében. Mindez “megágyaz” annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel – nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz.

A magyar-román viszony ugyanakkor nagyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát “sajnos visszalépésről kell hírt adnunk” – mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor “tudatosan rombolták” a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy “ha a jobbközép végre összeszedi magát” Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja “összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldöntötték, hogy az RMDSZ a legerősebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttműködés “nemzeti parancs”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Példátlanul sikeres a Fidesz és a KDNP szövetsége – közölte Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Értékelése szerint sem a magyar, sem az unió politikatörténetében nincs példa arra, hogy egy politikai közösség a hetedik választást nyeri meg abszolút többséggel. A KDNP elnöke úgy fogalmazott: nagy dolgokat tettek, és ezért nagy erők mozdulnak meg ellenük.

Magyarország 2010-ben nem csak az államcsődöt kerülte el, de azóta növekszik hazánkban a gazdaság, csökkentek az adóterhek, az államháztartási hiány és gyakorlatilag nincs infláció – mondta Semjén Zsolt a műsorban. A kormány véghezvitte a történelem legnagyobb rezsicsökkentését – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki az idei év nemzetpolitikai summájaként a nemzetegyesítést említette: közel nyolcszázezer fő kapott magyar állampolgárságot, főként a kedvezményes honosítással.

Semjén Zsolt szerint ez nem csak adminisztratív, de érzelmi kapcsolatot is jelent, hiszen az állampolgárság jogi kereteit a kulturális nemzethez tartozással kell kitölteni. Egyszerre vagyunk kultúr- és politikai nemzet. „Az állampolgárság tekintetében nem csak az érték-, hanem az érdekközösség is egy legitim dolog.” Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarságnak az állampolgárság a menekülést is jelenti egy olyan katonai szolgálat alól, amihez semmi közük.

Az első ciklusban inkább olyan szimbolikus dolgokon volt a hangsúly, ami az identitás megőrzésére irányult, például az állampolgárság, kulturális támogatás, de eljött az idő, hogy konkrét gazdasági segítséget nyújtsunk. Megjegyezte, hogy például a vajdaság tekintetében 50 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a magyar vállalkozások számára.

A legnagyobb kihívást most a migráció kérdése jelenti – mondta a miniszterelnök-helyettes. Magyarország bebizonyította a világnak, hogy meg tudja védeni a határait. „Az Európai Unió konferenciákat tart csupán, de nem volt eredményes.” Karitáció a migránsokkal szemben, de önvédelem a migrációval szemben – Semjén Zsolt szerint egyre elfogadottabb az uniós polgárok körében ez a gondolat.

A miniszterelnök-helyettes szerint az ellenzék tettei ellentétesek a józan ésszel és a természetes önvédelmi ösztönökkel. Mélységesen antidemokratikus és törvénytelen, amit tesznek. „Nem kérdezték meg az európai polgárokat, hogy akarnak-e együtt élni tömegével érkezett migránsokkal, akik párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ellenségnek tekintik a mi civilizációnkat és egyáltalán nem akarják betartani a törvényeinket.”

Más a menekült és más a gazdasági bevándorló, akik tekintetében nincs kötelezettségünk – jelentette ki Semjén Zsolt. Az ellenzék összekeveri a humanitárius segítséget a demográfiai kérdéssel, a népesség pótlásával, a kettőnek egymáshoz semmi köze. Semjén Zsolt szerint az a helyes, ha Magyarországon a népességhiányt családtámogatással oldja meg a kormány. „Ha mégis kívülről kívánjuk pótolni a hiányt, olyanokat kell az országba behívni, akik az európai kultúrkörben vannak, mert ők tudnak majd integrálódni és asszimilálódni.”

Az Európai Unió vezetőinek rögeszméjévé vált az Európai Egyesült Államok, úgy hisznek ebben, mint a kommunisták a kommunizmusban. Szerintük minden problémára ez a megoldás, és ennek állnak útjában az nemzetállamok. „A nemzetállamok szétverése érdekében Európán kívülről releváns tömegeket hoznak be, amelyeket kötelezően akarnak szétteríteni, mert ezek az emberek könnyen szembefordíthatók a nemzeti érdekekkel.” Semjén Zsolt szerint az EU-nak csupán egy eszköznek kellene lennie a magyarság boldogulásához. Nem hazánknak kellene provinciává változnia a Brüsszel által uralt Európai Egyesült Államokban – zárta le az interjút a miniszterelnök-helyettes.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A modernkori népvándorlás okozta nehézségekről és az azzal szembeni európai önvédelemről beszélt Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szombaton a párt országos választmánya előtt Budapesten. A rendezvényen Barankovics-emlékérmet vehetett át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként.

Ülést tartott szombaton a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmánya. A párt budapesti rendezvényén Barankovics Emlékérmet vehetett át Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, a kereszténydemokrata értékrend kezdetektől való képviseletének és napról napra való megvalósításának elismeréseként. Mellette Farkas László, az Etikai Bizottság elnöke is ebben az elismerésben részesült.

A tanácskozáson Semjén Zsolt, a párt elnöke, miniszterelnök-helyettes értékelte a hazai és a nemzetközi politikai helyzetet, különös tekintettel a modernkori népvándorlás okozta nehézségekre. Kiemelte a bevándorlással szembeni európai önvédelem, és az egyes migránsokat megsegítő karitatív hozzáállás fontosságát.

Balog Zoltán miniszter beszédében hangsúlyozta a keresztény értékrend kormányzati jelenlétét, annak valós megnyilvánulásait az adórendszertől kezdve a családpolitikán át az oktatásig.

A kormányzati munkáról, a jelen helyzet adta kihívásokról és feladatokról, valamint a különböző lehetőségekről és tervekről beszélt Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Simicskó István, a honvédelmi tárca vezetője.

A KDNP parlamenti munkáját Harrach Péter frakcióvezető értékelte.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Diaszpóra Tanács sikeresnek ítéli a honosítást és az állampolgárság megállapítását, és bíznak benne, hogy a lehetőséggel minél többen élnek majd a jövőben. Többek között ezt tartalmazza a tanács V. ülésén, szerdán egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat, amelyet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ismertetett sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt elmondta: 60 ezer állampolgársági megállapítást végeztek el, és a közel 740 ezer esküt tevővel együtt, az év végére mintegy 800 ezer új magyar állampolgár lesz. A ciklus végére egymillió lesz azok száma, akik magyar állampolgárrá válnak – erősítette meg.

A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága üdvözölte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amelynek keretében százan utaznak ki a kinti közösségek megerősítésére. Idén már 26 országban tevékenykednek ösztöndíjasok, és a programra egymilliárd forint áll rendelkezésre. Az új állomások között említette Görögországot, Törökországot, Ciprust és Új-Zélandot.

A résztvevők, a zárónyilatkozat szerint, reményüket fejezték ki, hogy a program 2016-ban is folytatódik.

A tanács üdvözölte a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről gondoskodást vállaló Mikes Kelemen program eredményeit. Semjén Zsolt jelezte: a programot idén digitalizálással, történeti kutatásokkal és életút interjúk készítésével egészítették ki, ennek keretében 10 ösztöndíjas érkezett a diaszpóra szervezeteihez.

A dokumentum alapján a tanács támogatja azt a döntést is a diaszpóráról összegyűlt tudás bemutatására Emigrációs és Diaszpóra Központ jöjjön létre, amely vállalja a diaszpóra gyűjtemények adatbázisban való feldolgozását, az ott élőkkel való kapcsolat erősítését, és állandó, valamint időszaki kiállításokon mutatja be a magyar emigráció történetét, a témában tudományos és ismeretterjesztő előadásokat, konferenciákat szervez.

Támogatják továbbá a világban fellelhető magyar értékeket és emlékeket bemutató Julianus Program folytatását, és üdvözlik, hogy általa már több száz magyar emlék vált elérhetővé a Nemzeti Regiszteren. Arra biztatják a tagszervezeteket, hogy adatszolgáltatásukkal, saját gyűjtésükkel járuljanak hozzá a kataszter folyamatos bővítéséhez.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a diszpóra tanács fontos szerepet játszik magyar államérdek szempontjából. A diaszpóra mára egységes és rendezett szervezet, amely nagy szolgálatot tesz Magyarországnak. Megrendítő az a hazafiasság, amivel kiálltak a magyarság mellett, amikor erre szükség volt – fogalmazott a kormányfő helyettese.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hozzátette: kiegészült a dokumentum Reconnect Hungary program folytatásával. (A 2012-ben indított ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”- programokkal rokon. Célja, hogy egy kéthetes magyarországi program keretében azon, magyar felmenőkkel rendelkező észak-amerikai fiatalok, akik keresik vagy erősíteni szeretnék magyar identitásukat, megismerkedhessenek az anyaország társadalmi, kulturális és gazdasági életével.)

Az ülésen, az államtitkár beszámolója szerint, kiemelték a résztvevők a kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor program jelentőségét is.

Kitértek arra is: a történelmi egyházak kiemelkedő munkát végeznek a nemzeti identitás megtartásában.

A Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit este vendégül látja a Parlamentben a Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Világnemzet vagyunk, és a diaszpóra magyarsága kapocs az összmagyarság vonatkozásában – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén szerdán, Budapesten.

A kormányfő helyettese a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő tanácskozást megnyitva kiemelte: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította. Emlékeztetett a különböző előjelű diktatúrákra, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére, a kényszerű emigrációra. Azt mondta: ebből a látszólagos hátrányból kellett megpróbálni előnyt kovácsolni, ami láthatóan sikerül is.

Világnemzet vagyunk, a világ minden részén vannak szervezett magyar közösségek, amelyek nem úgy viselkednek, mint “egy szabadcsapat vagy valamilyen partizánalakulatok, hanem rendezett hadseregként” – fogalmazott.

Semjén Zsolt megköszönte, hogy a diaszpóra magyarsága és szervezetei hazafiként álltak ki, amikor Magyarországot méltatlan támadások érték. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: ez nem volt könnyű feladat, ellenszélben megmaradni, és kiállni a magyar érdekek mellett, de megtették.

Hozzátette: ezt Magyarországról nehezebb lett volna így megoldani, hiszen ők ismerik az ottani miliőt és nyelvet. Azt is megköszönte, hogy amikor a Kárpát-medence magyarságát érte támadás, vagy méltánytalanság, akkor a világ magyarsága állt ki mellettük. Példaként említette a székely zászló ügyét, és azt mondta: amikor korlátozni akarják a székelyeket, hogy saját nemzeti szimbólumaikat használják, tiltakozásként nemcsak a magyar Országgyűlés épületén lobog a székely zászló, hanem a világ minden részén. Így az egész világon tudatosult, van olyan, hogy Székelyföld és székely zászló – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága elvégezte az emigráció szervezeteinek átalakítását, és azok ma már minden magyar otthonai lehetnek, akkor is, ha csak pár évre megy ki valaki dolgozni, vagy tanulni, vagy oda házasodik. Ez szintén nem volt könnyű munka – összegzett Semjén Zsolt.

Az esemény elején Pleskó László, a Dél-afrikai Magyar Szövetség elnöke felmutatott egy transzparenst, amelyen az állt: Nándorfehérvár 1456 = Röszke 2015.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a kárpátaljai magyarság – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Szolyván, a kárpátaljai magyar férfilakosság szovjet lágerekbe történt 1944 novemberi elhurcolásáról való megemlékezésen.

A deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban Semjén Zsolt hangsúlyozta: “ahol állunk, temető, 15 ezer ártatlan honfitársunk tömegsírja”. Erről negyven esztendőn keresztül beszélni sem lehetett, holott nincs olyan kárpátaljai magyar család, amelyet a háború utáni megtorlás ne érintett volna – tette hozzá, megjegyezve, hogy változik a világ, s a Szovjetunió a történelem szemétdombjára került.

Abban a történelmi pillanatban – folytatta – voltak, akik úgy érezték, hogy méltó emléket kell állítani a mártíroknak. Az 1989-es gondolatot tettek követték, és 1994. november 22-én felavatták az emlékparkot – emlékeztetett. “Nagy esemény volt ez az ötvenedik évfordulón, de mégsem örülhettünk felhőtlenül. Magyarországon, az akkori kormányzatot hidegen hagyta a határon túli magyarok sorsa, sem a televízió, sem a napilapok nem tudósítottak az eseményről; és addigra már a kárpátaljai magyarság soraiban is felütötte a fejét a megosztottság” – mutatott rá.

Semjén Zsolt kifejtette, az elmúlt húsz évre visszatekintve az eredményeket kell hangsúlyozni: a kárpátaljai magyarság önszerveződését, a kulturális és karitatív szervezetek megalakulását és áldozatos munkájukat. De nem mehetünk el szó nélkül az ellentétek mellett sem, mert a megosztottságnak az egész magyarság látta kárát – mondta, megállapítva, hogy a nemzet szolyvai Golgotáján már tavaly csírájában megjelent a megegyezés lehetősége, hiszen a Munkács-Szolyva utat végig gyalogló, örvendetesen nagy létszámú fiatal nemzedék felemelő módon adta meg a tiszteletet az áldozatoknak. “Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a magyarság” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az októberi ukrajnai önkormányzati választások mindennél ékesebben bizonyították, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.

“Nagy siker ez a kárpátaljai magyar közösség számára: a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet (a Szolyván hosszú idő óta először közösen emlékező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)) összefogásának köszönhetően kiemelkedő eredmény született. A kárpátaljai magyar közösség megmutatta erejét, és bebizonyította, hogy képes kiállni saját érdekeiért” – hangoztatta.

Úgy vélte, ezáltal sikerült megállítani, sőt visszafordítani az elmúlt tíz évben kialakult negatív tendenciát, hiszen a kárpátaljai magyar közösségeknek lesz érdekképviselete a megyei, járási, városi és helyi önkormányzatokban, és magyar képviselők nélkül ezek a testületek nem hozhatnak döntést.

A magyar kormány kezdettől fogva kezdeményezője és támogatója volt a két magyar szervezet összefogásának, s a kárpátaljai magyar közösség az összefogással megragadta a történelmi lehetőséget – mondta Semjén Zsolt.

Kifejtette: ismerve az áldatlan ukrajnai állapotokat, a magyar állam segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, így a magyar kormány külön pályázati támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar pedagógusokat, lelkészeket, hitoktatókat, egészségügyi dolgozókat, valamint az óvodai gyermekétkeztetést. A magyar kormány számára fontos – az etnikai határokon átlépve – az egész kárpátaljai magyar közösség segítése, így például a magyarországi önkormányzatok által felajánlott támogatások, illetve a kárpátaljai gyerekek magyarországi táboroztatása – emelte ki.

Elődeink hamvai fölött kérem önöket, hogy emlékezzünk a világháború és az azt követő terror összes magyar áldozatára, tudatában annak, hogy csak így tudjuk megadni nekik az őket megillető végtisztességet – mondta emlékező beszéde zárásaként a politikus, hozzáfűzve: “soha ne felejtsük, hogy a halál után jön a feltámadás mind az egyes ember, mind a nemzet életében, ennek a szimbóluma a mai nap”.

Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyar mártírok áldozata nem volt hiábavaló. Utalva a 70 évvel ezelőtti háborús eseményekre a kelet-ukrajnai háborús konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazta.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke emlékezésében kifogásolta, hogy az ukrán állam még mindig nem rehabilitálta a 71 évvel ezelőtti kárpátaljai deportálások ártatlan magyar áldozatait. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán parlament hamarosan megszavazza azt a törvénytervezetet, amelyet képviselőként még Gajdos István terjesztett a törvényhozás elé a bolsevik terror ártatlan kárpátaljai magyar áldozatainak hivatalos megkövetéséről.

Először vett részt szolyvai megemlékezésen Kárpátalja megye kormányzója Hennagyij Moszkal személyében, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján mindig békében éltek a különböző nemzetiségek. Hangsúlyozta, hogy soha nem ismétlődhetnek meg a hét évtizeddel ezelőtti tragikus események.

A kárpátaljai magyar történelmi egyházak püspökeinek gyászszertartása után Semjén Zsolt, az ukrajnai magyar diplomáciai képviselet és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői, a magyar és az ukrán parlament jelen lévő képviselői, valamint Kárpátalja megye kormányzója megkoszorúzta a sztálini terror magyar áldozatainak emlékművét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

“Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló” – mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

“A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére” – jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Utóbbiak részeként, 2013 februárjában a Hargita megyei román kormánymegbízott személyesen nyújtotta át Bíró László csíkmadarasi polgármesternek azt a határozatot, amely 4000 lejes bírsággal sújtotta a magyar nemzeti lobogó használatát. Mindez a 21. században elfogadhatatlan – mondta a székely zászló debreceni avatásán Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

A polgármester elmondta azt is, hogy a városházára is minden alkalommal kitűzik a székely lobogót, amikor erdélyi magyarok tesznek állampolgársági esküt. Debrecenben eddig 13500 külhoni magyar ember tett állampolgársági esküt – közölte Papp László.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy “együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket” – mondta.

“Mit akarunk mi?” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is: szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed. Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

“Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (…), de “nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a “székely zászló” elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik “közös ügyekben együtt tudtak lépni”.

“Közös ügyeinkért Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Felvidéken képesek vagyunk együtt gondolkodni, együtt lépni” – mondta a romániai magyar politikus.

A debreceni Székelyek parkjában ezt követően felvonták a székely lobogót.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erkölcsi kötelességünk megakadályozni a szórványban élő magyarság fogyását – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar szórvány napján rendezett tematikus napon.

Semjén Zsolt az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, a szórvány magyarságra nagy figyelmet kell fordítani, ezért is indult számos kormányzati program.

A szórványban élők megtartásának egyik legfontosabb feltétele a magyar állampolgárság, “ugyanis ez olyan közjogi kötődést ad a magyar nemzethez, ami generációról generációra megmarad”, a másik pedig úgynevezett “szórvány központokat” kell létrehozni, elsősorban iskolákat, líceumokat – fejtette ki.

Semjén Zsolt kiemelte a szórványmagyarságot segítő Petőfi-programot, ahol fiatalok vállalják a szórványban élők tanítását, és a helyi szervezeteket is segítik abban, hogy a magyar identitás őrzői legyenek.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy csak azt lehet megtartani magyarságában, aki meg is akar maradni. De aki e mellett dönt, annak minden segíteni meg kell adni, anyagilag, állampolgársággal, oktatással.

Az Országgyűlés november elején nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává. Erről a napról néhány éve az erdélyi magyarság már megemlékezik, az anyaországi kezdeményezésbe pedig a tematikus nappal a közmédia is bekapcsolódik.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a magyar nemzet megmaradásának egyik legfontosabb fundamentuma az autonómia kivívása.

Semjén Zsolt az Értjük egymást? címmel, a fővárosi Magyarság Házában pénteken rendezett konferencián úgy fogalmazott: minden jó, ami az autonómia felé vezet és minden rossz, ami annak feladását jelenti. Az utódállamokkal összefüggésben kiemelte: tudatosítani kell az ottani társadalmakban, hogy az autonómia törekvéseink nem irányulnak senki ellen és senkinek az érdekét nem sértjük.

Ahol megvalósulhatott az autonómia, ott egyúttal gazdasági növekedés is beindult, erőforrások szabadultak fel – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint ha jogfosztás van, a kisebbség rosszul érzi magát a szülőföldjén, és aztán ebből sok minden következhet.

Rögzítette: az autonómia megadása nem kegy, hanem jog, ami minden kisebbséget megillet. A miniszterelnök-helyettes előadásában kifejtette: a közösségek Európában és az egész világon nemzeti alapon szerveződnek. Ténykérdés, hogy a nemzeti lét az emberiség létformája, minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar – mondta.

Hozzátette: ez igaz a többségi és a kisebbségi nemzetrészekre egyaránt. Kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, s ezzel kinyilvánították azt is, hogy támogatják a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, azaz autonómiáját.

Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben a parlamenti pártok körében és a magyar társadalomban konszenzus van. Így abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, ehhez elválaszthatatlanul a szavazati jog és megilleti őket az autonómia. A magyar nemzetrészek nem követelnek semmi olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott a nemzetközi jog vagy az unió ajánlásai alapján – mondta.

Ha elfogadnánk, hogy létezik olyan közösségi jog, ami az unión belül más nemzetnek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy alább valóak vagyunk a többi nemzetnél. Ami másnak jár, az nekünk is jár, amit másnak szabad, azt nekünk is szabad – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki rögzítette: ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum vagy önfeladás.

Kitért arra is, hogy nincsen “egyenautonómia-koncepció”, ahány nemzetrész van annyiféle koncepciót kell kidolgozni, saját testre szabott módon, s ebben segíteni kell a külhoni nemzetrészeket. Nem Budapestről kell megmondani, egy adott nemzetrész milyen koncepciót képviseljen, más a tömbmagyarságot megillető területi, és más a szórványmagyarság kulturális autonómiája – fejtette ki.

Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott utalva a tanácskozás címére rámutatott: reményei szerint olyan párbeszéd kezdetén vannak, amelynek végén az Értjük egymást mögé pont kerülhet. Az autonómiával összefüggésben a magyar-magyar párbeszéd mellett a szomszédos államokkal való párbeszédet és a valódi európai gyakorlat megvalósítását emelte ki. Hozzátette: ő azt vállalta, hogy segíti a kooperációt és a párbeszédet.

A szórvány és a tömbmagyarság közötti kooperáció elengedhetetlen, hogy a szülőföldön való megmaradást és boldogulást segíteni tudják – mutatott rá Szili Katalin, aki kitért arra, hogy egy egészen új Európában élnek a 21. században, és ebbe kell elhelyezni elképzeléseiket. Az autonómia az állam és nemzeti közösségek kompromisszumán alapulva jöhet létre, kizárólag európai keretek között – rögzítette.

Bencze Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója arról beszélt: az anyanyelv meghatározza egyúttal a világlátást is.

Duray Miklós, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tanácsadója vitaindítójában kiemelte: az autonómia nem is annyira nyelvi, hanem politikai, gondolkodásbeli, illetve jogi kérdés. Az autonómia az önállóság, az önrendelkezés megjelenítésére utal – mondta, és szembe állította heteronómiával, ami megalkuvás, beolvadást jelez. A homogenizáció pedig semmi mást nem jelent, mint asszimilációt – mutatott rá.

Duray Miklós szerint tudatosítani kell, hogy az autonómiának többféle formája létezik: területi és kulturális. Emellett vannak átmeneti állapotok is, erre példaként a délvidéki területi tanácsokat említette. Ő magát nem tekinti sem kisebbséginek, sem nemzetiséginek, hanem magyarnak – fogalmazott.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója felidézte, hogy az elmúlt 25 évben megfogalmazódtak az autonómiaigények, megszületettek a vonatkozó tervezetek, és egyúttal belső viták mellett tematizálódott ez a kérdés. A többségi állam részéről fő szabályként negatív viszonyulás tapasztalható, nemzetközi porondon megfogalmazódtak ugyan pozitív javaslatok, de nincs kötelező érvényű dokumentum ezen a téren – összegzett.

Rögzítette: az autonómia legitimációja nem kérdés, a kisebbségnek ez biztosíthatja a reprodukcióját. Nem szabad várni a közösségépítéssel az önrendelkezés eléréséig, csak erős közösségek tudják az autonómiát kivívni – mutatott rá az igazgató, és fontosnak nevezte az anyaország szerepét, hozzáállását is. Tájékoztatni kell a többségi nemzetet is, el kell magyarázni a törekvéseket – közölte.

(Forrás: MTI)