Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden magyar azzal a küldetéssel születik, hogy szolgálja a nemzet megmaradását és értékeit megőrizze az egész emberiség számára – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Tehetség határok nélkül gálán a fővárosi Nemzeti Színházban.

A gyermekvédelmi ellátásban nevelkedő gyermekek részére szervezett Varázscsepp Országos Tehetségkutató Verseny győzteseit, valamint határon túlról érkező fiatalok produkcióit felvonultató, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó eseményen Semjén Zsolt elmondta: a magyar állam feladata keretet teremteni a nemzet megmaradásához, például a kettős állampolgárság megadásával és a határon túli magyar közösségek, kulturális és oktatási intézmények támogatásával, ugyanakkor a nemzet tagjainak felelőssége, hogy “hajszálgyökerek sokaságával”, személyes kapcsolatokkal szője át a Kárpát-medencét.

Mindehhez a pénteki gálához hasonló kezdeményezésekre, valamint olyan intézményekre van szükség, amelyek teret adnak a gyerekek számára a tudományos, művészeti vagy sport területén birtokolt tehetségük kibontakoztatására és személyes kapcsolatok megteremtésére a Kárpát-medence más részein élő nemzettársaikkal – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a gála jó alkalom arra is, hogy kimutassuk nyitottságunkat a szomszédos népek értékei felé.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője megnyitó beszédében kiemelte: csillogó tehetségek mutatkoznak be a pénteki gálán. A Nemzeti Színház felelősségének érzi a fiatalok felkarolását – tette hozzá.

Az esemény megnyitóját követő sajtótájékoztatón a gálát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal közösen szervező Niké Sportegyesület – Magyar Sportakadémia tiszteletbeli elnöke, Orbán Győző arról beszélt: az egyesület mintegy 10 éves tapasztalata az, hogy a szabályozott körülmények között űzött sport képes javítani a hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek esélyein.

Részt vett az eseményen Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint köszöntőt mondott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Pedagógus Szövetség elnöke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Huba utcai Kármelhegyi Boldogasszony-templomban és rendházban május 28-29-én kétnapos konferencián emlékezett meg a magyarországi kármelita rend arról, hogy ötven évvel ezelőtt, 1966. május 29-én adta vissza lelkét a Teremtőnek Marcell atya, kármelita szerzetes. A rendezvény nyitóbeszédét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tartotta.

Semjén Zsolt konferencia megnyitó beszédében elmondta: tavaly ünnepeltük a keresztény misztika egyik legnagyobb alakja, a kármelita Avilai Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulóját. Az ő és Marcell atya élete is egyértelműen megmutatja, hogy mindnyájan meg vagyunk hívva a lelki élet teljességére, hogy a belső várkastély felragyogjon. Ez teljesen független a hivatásunktól, élethelyzetünktől. Semjén Zsolt föltette a kérdést, mit jelent a Miatyánkban szereplő fohász: „Jöjjön el a Te országod”. Jelenti egyrészt azt, amit Szent Pál mond, hogy az idők végezetén megvalósul Isten egyetemes uralma. Másrészt azt is jelenti, hogy engedjük be a szívünkbe Jézus Krisztust. A miniszterelnök-helyettes szerint nem keresztény magatartás az, ha valaki úgy gondolkozik: elmegyek vasárnaponként a szentmisére, próbálok katolikus elvek szerint élni, de egyébként nem törődöm azzal, hogy mi lesz a hazámmal, mi történik a világban. A keresztségben kapott küldetésünk ugyanis arra szól, hogy a mi kis világunkat – ahová a Gondviselés kegyelméből kerültünk – elmozdítsuk az evangélium irányába, próbáljuk meg a környezetünkben Krisztus királyságát építeni. Tanárként, orvosként, lelkipásztorként, ki-ki a maga területén. Semjén Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta: a magunk ereje soha nem elég ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon, ehhez mindig szükségünk van Isten kegyelmére.

Felidézte Marcell atya Szépszeretet című önéletírásából azt a részt, amelyben egy színházi élményét meséli el: a főszereplő házaspár sokféle nehézséggel néz szembe, és végül már csak abban reménykednek, hogy majd a szolgálólányuk, Vica megoldja a gondjaikat. Marcell atya ezt úgy értelmezte, hogy amit mi nem tudunk megoldani, azt majd a Szűzanya közbenjárása révén megoldjuk, Isten kegyelmével. Marcell atya teljes mértékben ráhagyatkozott Krisztusra és Máriára, minden gondját eléjük tárta. Ez a máriás lelkület különösen fontos nekünk, világban élő embereknek. Természetesen mindent meg kell tennünk, ami rajtunk múlik, de emellett ne felejtkezzünk el kérni a Szűzanya közbenjáró segítségét. Hagyatkozzunk mindenkor a Gondviselésre, és ne a saját akaratunkhoz ragaszkodjunk. Erre példa nekünk Marcell atya élete.

Semjén Zsolt szerint Marcell atya és a szentek tekintetében három dolgot kell különösen végiggondolnunk. Az egyik, hogy a szentek radikálisan felszólítanak bennünket, hogy törekedjünk az életszentség megvalósítására. A másik, hogy az Úristen az Ő végtelen kegyelméből úgy rendezi el a világ dolgait, hogy mindig legyenek közöttünk szentek, a legsúlyosabb megpróbáltatások, legsötétebb diktatúrák idején is. Végül pedig a szentek segítenek rajtunk azáltal, hogy közbejárnak értünk Istennél. Semjén Zsolt állítja: személyes életében többször is megtapasztalta, hogy Marcell atya közbenjárt érte az Úrnál.

(Forrás: magyarkurir.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint minden jó, ami közelebb visz a határon túli magyar nemzetrészek autonómiájának megteremtéséhez és minden rossz, ami ettől eltávolít.

Semjén Zsolt a Joggal Európában című, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott autonómiatörekvéseket áttekintő könyvének bemutatóján csütörtökön, Budapesten azt mondta: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ennek feltétele, hogy minden nemzetrésze megmaradjon, a nemzetrészek megmaradása pedig az autonómia megvalósulásától függ – fejtette ki. Ha van autonómia megmaradunk, ha nincs, akkor ez kérdéses – fogalmazott a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az autonómiatörekvések és -követelések nem függhetnek a környező országok, utódállamok politikai szituációjától és tetszésétől, ezek megvalósulásához ragaszkodni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a külhoni nemzetrészek is akarják az autonómiát és ezért lépéseket is tegyenek.

Erről vitát kell kezdeményezni a többségi nemzetrészekkel, és meg kell értetni, hogy ezek a törekvések nem irányulnak a többségi nemzet ellen. A tapasztalatok azt mutatják, ahol megvalósult az autonómia, minden fél jól járt és ez lehet a garanciája a békés létnek.

Hozzátette: az autonómia koncepciókat nem Budapesten kell meghatározni, minden nemzetrésznek testre szabott módon magának kell kidolgoznia a saját koncepcióját, vagy koncepcióit, s azt a legitim magyar szervezeteknek kell képviselniük. Ehhez a magyar kormány minden segítséget meg fog adni – ígérte.

Kitért arra is, hogy Erdélyben a tömbmagyarság esetében a területi autonómia, a partiumi magyarság esetében a kulturális autonómia speciális formája, míg a csángók esetében a személyelvű autonómia lehet a megoldás. A különböző koncepciók ugyanakkor függnek az adott utódállam a történelmi és kulturális viszonyaitól,  például a délvidéki, vajdasági autonómia koncepciót nem lehet egy az egyben átemelni Kárpátaljára.

Megjegyezte: a tömbterületeken Trianon óta most fordul elő először, hogy a magyarság “asszimilál” például vegyes házasságok révén a többségi nemzethez tartozókat. Szerbia és Ukrajna vonatkozásában a délvidéki és kárpátaljai részeken olyan vegyes házasságokból származók, akiknek már alig pislákolt a magyar identitása elkezdtek a magyarság ügyei felé fordulni. Ezt szeretnék tovább erősíteni, ezért például a kulturális támogatások összegét olyan mértékben emelték meg, amire korábban nem volt példa.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak tartotta, hogy noha magyar belpolitika elég viharos, de nemzetpolitikai téren a három legfontosabb kérdésben – az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia szükségessége – teljes politikai és társadalmi konszenzus van.

A magyar államnak pedig offenzívát kell indítani az összes nemzetközi fórumon az autonómia törekvések érdekében, hiszen “ami másnak jár, nekünk is jár” – összegzett.

A könyvet áttekintve kiemelte, hogy az végig veszi a körülöttünk lévő nemzetrészeket és elemzi ott lévő helyzetet, lakossági arányokat, összetételt, és terminológiailag is tisztázza a fogalmakat

Kérdésre szólt arról is: a kisebbségi jogok szempontjából csalódás az Európai Unió. Nem gondolták, hogy a szervezetben meg lehet tenni azt, amit ma Szlovákiában, hogy a magyar orvos a magyar betegével elvileg nem beszélhetne magyar nyelven. Hozzátette: arra nem számíthatunk, hogy az unió az utódállamok felé ezt ki fogja kényszeríteni, de az unióban megvalósult autonómia formákat tudjuk követelni.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében a magyarság száma és aránya folyamatosan csökken, bár a fogyás mértéke eltérő ütemű. A tömbmagyarság arányaiban nem, de számában csökken a Kárpát-medencében, a szórványban viszont drasztikus a fogyás, van olyan hely, ahol a 75-80 százalékot is eléri.  Az a cél, hogy minden lehetséges módon próbálják megállítani ez a folyamatot – rögzítette az államtitkár, aki szerint az elmúlt években a nemzet közjogi egyesítése mellett nagy lépéseket tettek, hogy gazdasági értelemben is egy térről beszéljenek.

A könyv közös munka eredménye, abban részt vettek a Kárpát-medencei külképviseletek, konzulátusok, és hozzájárult összeállításához a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Bethlen Gábor alap is. Olyan kötetről van szó, amely hasznos segítség lehet a mindennapokban is. Új autonómia koncepciót nem tartalmaz, az eddigieket tárják az olvasók elé. Autonómiát ugyanakkor csak úgy lehet teremteni, ha az érintettek igénylik és mindent megtesznek ennek érdekében – hangsúlyozta.

Szili Katalin elmondta: egy év alatt állították össze a kötetet, amely az elmúlt 25 év autonómiatörekvéseit tekinti át, illetve azokat a jogi kereteket amelyeket Európai biztosít.

Kiemelte: Magyarország és a magyar nemzet európai keretek képzeli el az autonómia koncepciók megvalósítását. Nemcsak a tömbben, hanem a szórványban élők autonómia törekvéseivel is foglalkozni kívánnak – jelezte.

A kötetben arra is kitérnek, hogy maguk a közösségek milyen fogalmakat használnak, a koncepciók mit tartalmaznak. Közölte: következő lépésként a személyelvű autonómia feltételeit tekintik át, az ezzel összefüggő összegzést novemberben, a magyar szórvány napjára szeretnék az asztalra tenni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A lengyel-magyar barátságnak nem csak az elmúlt ezer évben, hanem ma is vannak aktualitásai – jelentette ki Semjén Zsolt pénteken a győri városházán, ahol a tizedszer megrendezett lengyel-magyar barátság napján Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnökre emlékeztek.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a történelem viharában már többször kipróbált barátság kifejezi a magyar-lengyel testvéri kötődést, egységünket közös érdekeink képviseletében, “így a visegrádi négyek keretében való önvédelmi szolidaritásunkat migrációs ügyben, de azt is, hogy nem engedjük Brüsszel lengyelellenes kettős mércéjét a lengyel kormánnyal és Lengyelországgal szemben”.

“A két nép közötti erős kötelék olyan minőség, amit nem szabad veszni hagyni, a kölcsönös, évszázadok alatt is megszakítatlan barátságot a mai körülmények között is ápolni kell” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében emlékeztetett arra is, hogy tíz éve, 2006. március 24-én Győrben avatta fel a két akkori köztársasági elnök, Lech Kaczynski és Sólyom László a lengyel-magyar barátságot kifejező mészkőszobrot, a két, egymásba fonódó tölgyfát a Bem téren. A győri kezdeményezést pedig egy évvel később a magyar és a lengyel parlament is felkarolta, és március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.

Semjén Zsolt beszédében felidézte Lech Kaczynski életét és 2010. április 10-ei tragikus halálát, amikor a szmolenszki repülőtéren leszállás közben lezuhant az a repülőgép, amely őt, feleségét és a lengyel politikai elit több más tagját szállította. A delegáció az oroszországi Katynba tartott, hogy fejet hajtson a 70 évvel korábban meggyilkolt több ezer lengyel katonatiszt emléke előtt.

“Lech Kaczynski úgy halt meg, ahogy élt, hazáját szolgálva” – fűzet hozzá Semjén Zsolt.

A lengyel-magyar barátság napjának tizedik évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián Piotr Naimski, a lengyel-magyar parlamenti csoport elnöke Jaroslaw Kaczynski üzenetét tolmácsolva elmondta, hogy az egykori államfő magyarokkal kapcsolatos politikája és tevékenysége az ezeréves barátságot tükrözte mindig.

A győri lengyel nemzetiségi önkormányzat által szervezett esemény végén a Győri Nemzeti Színház aulájában emléktáblát avatnak majd, Lebó Ferenc győri szobrászművész fehér márványból készült alkotását. A táblán felül Lech Kaczynski domborképe, alsó részén a lengyel-magyar barátság jelképe, az összefonódó két tölgyfa látható. Alatta magyarul és lengyelül is az olvasható, hogy “Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök győri látogatásának tizedik évfordulójára”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.

A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.

Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, “arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen 150-en vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a 100 ezredik magyar diák látott el külhoni magyar területre.

Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése – mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.
A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának – mutatott rá.
A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.

A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.

A KMKF plenáris ülése délután zárónyilatkozat elfogadásával zárul.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Mikheil Janelidze grúz külügyminisztert szerdán a Parlamentben fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A vendéglátó hangsúlyozta, Magyarország támogatja az EU vízumliberalizáció lehetőség szerinti mielőbbi bevezetését Grúziára vonatkozóan. A tárgyalás során a felek reményüket fejezték ki, hogy a befektetési és gazdasági kapcsolataink is hamarosan a kétoldalú politikai aktivitás szintjét fogják tükrözni. A gazdasági együttműködés perspektivikus területei lehetnek, többek között: a mezőgazdaság, az energetika, a vízgazdálkodás, valamit a gyógyszeripar.

A miniszterelnök-helyettes üdvözölte az országaink között korábban megindult közvetlen légi járatok adta lehetőségeket is. A két politikus nagy jelentőséget tulajdonított a kétoldalú oktatási csereprogramnak, a Stipendium Hungaricumnak, mely lehetővé teszi egyetemi hallgatók kölcsönös fogadását, ami mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálja.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák” az Európai Unióban jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Semjén Zsolt pénteken Pascal Fontaine Út Európa szívébe című könyvének budapesti bemutatóján Pilinszky János költőt idézve azt mondta: az Európai Unió olyan állapotban van, hogy erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák”, mert a gazdasági válság és a migráció képében Európát két olyan kihívás érte, amelyre nem volt felkészülve.

A KDNP elnöke a kereszténydemokrata képviselőcsoport és az Európai Néppárt 1953 és 2009 közötti európai parlamenti történetéről szóló könyv bővített magyar kiadásának bemutatóján, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a kereszténydemokrácia által képviselt örök értékeket és józan észt állította szembe az Európai Unió bürokráciáját szerinte uraló “68-as társaság” erkölcsi relativizmusával és doktrinerségével.

Értékelése szerint ez a “68-as vonal” uralja a EU parlamentjét, az uniós bürokráciát, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol zöldnek nevezve magát, és erkölcsi értelemben mindent relativizál, ugyanakkor doktriner módon a saját ideológiájához akkor is ragaszkodik, ha az a valósággal teljesen ellenétben van. Az értékek relativizálására példaként a svéd liberálisokat hozta fel, akik a nekrofíliát és az egyenes ági rokonok közötti szexuális kapcsolatot akarták legalizálni.

A migráció kérdésével kapcsolatban leszögezte: katasztrofális következményekkel jár, ha összekeverik a menekültek ügyét, a munkaerő behívását és a demográfiai kérdéseket. Szerinte ugyanis a világtól elszakadt doktriner ideológia éppen ezt teszi. Hangsúlyozta, hogy a demográfiai kérdéseket az országoknak saját maguknak kell megoldaniuk, ezért evidensnek nevezte annak támogatását, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Értékelése szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az európai kultúrkörön kulturális és etnikai értelemben kívülről engedünk be tömegeket, demográfiai okokra hivatkozva.

“Ezt egyszer lehet elrontani (…), és velük kell együtt élni, nemcsak nekünk, hanem a gyerekeinknek és az unokáinknak is” – fogalmazott. Semjén Zsolt emberi jogi alapon, a keresztény humanitás jegyében természetesnek tartja az életükért menekülők befogadását, de szerinte ezt csak annyi ideig kell megtenni, amíg a menekült életének veszélyeztetése ténylegesen fennáll. “Ha ez megszűnt, akkor szépen menjen haza” – mondta. Hangsúlyozta: a menekültkérdésnek a munkaerőhiányhoz sincs semmi köze. “Ha Németországnak munkaerőhiánya van, akkor miért nem Spanyolországból visznek át, európai kultúrkörből munkásokat, akik ráadásul nem analfabéták, európai nyelvet beszélnek, nem tekintik ellenségnek a német civilizációt?” – tette fel a kérdést.

A KDNP elnöke szerint a “68-as társulattal” szemben a kereszténydemokrácia az örök értékeket, a tízparancsolatot és a józan észt képviseli. Hangsúlyozta: ma Magyarországon a KDNP az egyetlen történelmi, világnézeti és keresztényszociális párt.

Rocco Buttiglione, a kereszténydemokrata Unione di Centro Italia párt országos tanácsának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az evidenciák valóban elbukni látszanak Európában a nő és férfi közötti kapcsolat esetében is. Hangsúlyozta: ezért mondanak nemet az azonos neműek házasságára és mindenekelőtt az azonos nemű párok örökbefogadási jogára. Szerinte ma egész Európa keresi az identitását, a néppártok és a kereszténydemokrácia is válságban van és populista mozgalmak kerülnek előtérbe.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő az alapértékek képviseletét hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a hitben élő ember, legyen keresztény, muzulmán vagy zsidó, megérti egymást, mert az alapvető értékek minden vallásban fellelhetők.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma Szényei Gábor alelnök kezdeményezésére még 2013-ban döntött arról, hogy kiadja Pascal Fontaine munkáját. Az európai fordítások sorában a magyar kötet egyedülálló abból a szempontból, hogy az eredeti szöveg kibővült a hazai kereszténydemokrácia párhuzamos történetének bemutatásával.

A könyv szerzője, Pascal Fontaine politológus 1974 és 1979 között Jean Monnet, az unió egyik alapító atyjának titkáraként dolgozott, majd előbb adminisztrátorként, később kabinetfőnökként az Európai Parlament egyik elnöke, Pierre Pflimlin munkáját segítette, végül 1995 és 2008 között az EP-frakció főtitkárhelyettese volt. A monográfia frakcióülések és tanácskozások, valamint az európai parlamenti viták jegyzőkönyveinek felhasználásával készült, amelyeket belső használatra készített jegyzetek, memoárok, a legfontosabb főszereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

A mintegy 150 oldalas magyar kiegészítést a Barankovics István Alapítvány kereszténydemokrácia tudásbázis kutatócsoportja – Szabó Róbert muzeológus, Petrás Éva történész és Kiss Mária Rita, történész és politológus – készítette.

(Forás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendezett állapotok vannak a külhoni magyarságot érintő kérdésekben, és a legfontosabb programok működnek. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtti éves meghallgatásán a kormányfő helyettese beszélt az állampolgársági kérelmekről, a külhoni magyar fiatal vállalkozók tematikus évéről és a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról.

Semjén Zsolt tájékoztatta a nemzeti összetartozás bizottságát, hogy eddig 801 ezer állampolgársági kérelem érkezett, 750 ezren már letették az esküt, az állampolgárság megállapítását 60 ezren kérték.

Az állampolgársági kérelmek közül 28 ezret utasítottak el – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra is, hogy bár a kérelmek száma természetszerűleg csökken, főként a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be igényt, de az egymillió új állampolgár elérhető, ez reális szám.

Szólt arról, hogy sikeres volt a tematikus évek programja, s idén a külhoni fiatal vállalkozók évére 750 milliót különítettek el. Attól, hogy kulturális területen biztosítják a magyar identitást, még nem biztos, hogy valaki a szülőföldjén marad, ha nehéz a gazdasági helyzet – indokolta a kezdeményezést. A kormányfő helyettese a diaszpóra kiemelten sikeres programjának nevezte a Kőrösi Csoma Sándor programot, amely a Kárpát-medencére vonatkoztatva kiegészült a Petőfi Sándor programmal. Előbbiben 100 ösztöndíjas vesz részt és közel egymilliárdos a keret, utóbbiban 50 ösztöndíjast küldenek ki és 350 milliós forrás áll rendelkezésre. Szólt a testvér települési programról, amelyre 150 milliós keretet fordítanak. Jelezte: a Határtalanul! program keretében a százezredik diák járt külhoni magyar közösségnél.

Közlése szerint felmérik a magyar többségű települések és egyházi intézmények helyzetét, célként fogalmazta meg, hogy minél több gyermek szülessen a magyar, a diaszpórában a vegyes házasságokban, minél több gyermek járjon magyar nyelvű óvodába, szerezzen szülőföldjén magyar intézményben diplomát, növekedjen a magyar nyelvű munkavállalókat alkalmazók aránya és a magyarság kezében összpontosuló vagyon. Semjén Zsolt beszámolt a Vajdaságban indult 50 milliárdos gazdaság fejlesztési programról, és hangot adott azon véleményének, hogy ha a források rendelkezésre állnak a következő ilyen programot Kárpátalján kellene elindítani.

Kitért arra, hogy tavaly a nemzetpolitikai terület támogatása – a tárcák forrásait nem számítva – mintegy 22 milliárd volt, az összeg folyamatosan bővült az elmúlt esztendőkkel. Rögzítette: a kormány elsősorban katalizátor szerepre törekszik.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: a 22,3 milliárdos támogatási keretből a nemzetpolitikai államtitkárság fejezetében 5,8 milliárd, a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 16,5 milliárd szerepelt és közel 5 milliárdot a rendkívüli kormányzati intézkedések fejezetéből különítettek el a tavalyi évben. Rendkívül fontos és kiemelten sikeres programnak nevezte a külhoni magyar szakképzés évét, ez még nem zárult le, különböző fejlesztésekre, programokra idén is 500 millió áll rendelkezésre és szeretnék a jövő évi költségvetésbe is betervezni ezt a forrást. Az államtitkár szerint a Kárpát-medencében nem munkanélküliség, hanem munkaerő-hiány van, és a szülőföldön való boldogulás egyik eszköze lehet a szakképzés fejlesztése. Kitért az idei programra és jelezte: áprilisban pályázatot hirdetnek a külhoni magyar vállalkozóknak 525 milliós kerettel, egy-egy vállalkozó 3-6 millióra nyújthat be kérelmet. Kitért arra, hogy a tervek között szerepel diaszpóra központ létrehozása, a források rendelkezésre állnak, felhasználják a Mikes és Julianus programok tapasztalatait, az összegyűlt értékeket. 80 millió forintot fordítanak a Márton Áron emlékévre, a programok már elindultak – jelezte.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott elmondta: Joggal Európában címmel áttekintést készítettek a különböző autonómia törekvésekről és a szomszédos országok jogi szabályozásáról, arról, mennyiben szolgálhatja az önrendelkezést. A megbízott hasonló látlelet készítene a szórvány magyarságról is.

Szávay István (Jobbik) szerint egész pályás letámadás zajlik az erdélyi magyarság ellen, úgy látta: a román-magyar kapcsolatok mélyponton vannak. Üdvözölte a gazdaságfejlesztési programot, de azt mondta, egyre kevésbé átláthatók ezek a források. Bírálta a pályázati pénzek elosztását is. Várható-e, hogy a Most-Híddal való kiegyezés a hétvégi szlovákiai választási eredmények ismeretében – kérdezte.  Kiss László (MSZP) a külügy és a nemzetpolitika lépései között nem érez összhangot, szintén megjegyezte a rossz román-magyar kapcsolatokat, és provokációnak nevezte Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását. Szászfalvi László (KDNP) szerint a szórványt középpontba kell állítani, és kiemelte az egyházak lehetséges szerepvállalását.

Semjén Zsolt közölte: a védhatalmi státusz, amit Tőkés László korábbi felvetése szerint Magyarország Erdély felett vállalhatna, az ő javaslata, nem a magyar kormányé, de hasonlóra volt példa Ausztria és Dél-Tirol esetében. Szerinte joga van a politikusnak ilyen véleményt megfogalmazni, s a kitüntetés visszavonásának időzítését nehéz másként értelmezni, mint provokációt. Jelenleg nyomás van a magyar kormányon, hogy a konzulok számát Romániában csökkentsék, de ezt nem szeretnék. Más kérdés kapcsán azt mondta, a Hídhoz való viszony fundamentális, ha a Magyar Közösség Pártja megállapodik velük, akkor a magyar kormány nem ellenzi, de a Most-Híd létrejöttével az egész Kárpát-medencére veszélyes jelenséget indított el a magyar képviseletre nézve – mondta Semjén Zsolt, akinek komoly fenntartásai vannak a párttal kapcsolatban. Kitért arra is, ha a polgármesterek kérik, készek közreműködni a felvidéki magyar kisiskolák fenntartásában, ahogy Kárpátalja esetében is biztosítják a szükséges forrásokat. Jelezte: Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetséget támogatják, ők tudták az ottani magyar közösséget megszólítani.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Talán elkerülhetők lettek volna mind a nácizmus, mind a bolsevizmus borzalmai, ha a politika hallgatott volna az egyház tanítására – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól szóló konferenciakötet bemutatóján hétfőn Budapesten. Semjén Zsolt rámutatott: a katolikus egyház nem kizárólag a tanításával mutatott irányt, hanem aktívan mentette is az embereket a náci és a bolsevik időkben.

Kiemelte Angelo Rotta apostoli nuncius szerepét, aki „sok zsidó honfitársunkat megmentette”, a nácizmus bukása után, a bolsevizmus idején mégis fasisztaként ítélték el és kiutasították az országból. Személye és sorsa mutatja a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, és azt a tanulságot, hogy az istentelen rendszer mindig embertelen, az embertelen rendszer pedig mindig istentelen is egyben – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt felidézte: hol helyettes államtitkárként hol miniszterelnök-helyettesként végig részt vett a szentszéki-magyar vegyes bizottságok munkájában. E munka során a legszembeötlőbb az volt számára, hogy nem létezik a magyar társadalomnak olyan területe, ahol ne lenne jelen az „egyház szolgálata” – mondta.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott: az Apostoli Szentszék delegációjával tárgyalni a „legizgalmasabb, legpezsgőbb dolog”, hiszen a világegyház éppen világegyház voltából kifolyólag el tudja mondani, hogy egy bizonyos problémát hogyan kezelnek más országok. Ezért ezek a tárgyalások az egész állam működése szempontjából is tanulságosak és inspirálók voltak.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: az Apostoli Szentszék az egész katolikus egyházat képviseli, így Magyarország kapcsolata a Szentszékkel a „saját valóságunkkal, saját kultúránkkal és életünkkel való kapcsolat is”.

A bíboros szólt arról, hogy Magyarországnak mindig volt kapcsolata a Szentszékkel, még ha nem is mindig közvetlen diplomáciai kapcsolat. Magyarország számára ez a kapcsolat nagyon értékes, és fontossága mutatja azt is, hogy hogyan szeretne Magyarország az európai népek családjában helyet foglalni.

Erdő Péter szerint a kereszténység olyan közös eleme az európai népek kultúrájának, amely lehetővé teszi, hogy minden nép megtartsa saját azonosságát, ugyanakkor az azonos értékek mentén közös cselekvésre is képessé teszi őket.

Alberto Bottari de Castello, apostoli nuncius köszöntőjében úgy fogalmazott, a most megjelent kötet „közös értékeinkhez való szeretetteljes ragaszkodásunk jele”.

A Magyarország és a Szentszék 1920 és 2015 között diplomáciai kapcsolatait bemutató kötet a 2015 áprilisában a Parlamentben és 2015 júniusában a Római Magyar Akadémián tartott konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és előadások szerepelnek. A könyv törzsanyagát a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetével foglalkozó tanulmányok teszik ki. A kötet harmadik része a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállítását és az elmúlt 25 év kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megnyílt Budapesten a 23. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás, a nemzetközi kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez.

Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog – tette hozzá.

Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot – mondta.

Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg. A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik – a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet – hangsúlyozta.

Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára. Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe.

Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát – jelezte. A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket – mondta Szűcs Lajos.

A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.

(Forrás: MTI)