Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magas volt a részvétel és elsöprő volt a nemek támogatása – értékelt a kormánypártok eredményváróján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.  A kormány megkapta a politikai felhatalmazást, hogy Magyarországot megvédje Brüsszelben és minden helyszínen a kötelező betelepítési kvótától – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kvótareferendum befejezése utáni sajtótájékoztatón, vasárnap Budapesten.

A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes a kormánypártok eredményváróján úgy értékelt, hogy magas volt a részvétel és elsöprő volt a támogatása a nemeknek, azaz a kormány álláspontjának.

Hozzátette: miközben a politikai felhatalmazással élni fognak, humanitárius és a keresztény alapon „a migránsok irányába karitász, a migrációval szemben pedig önvédelem lesz”.

Rámutatott: a migránsok áldozatok, és Magyarország a karitatív szervezetek támogatásán keresztül, illetve költségvetési forrásból erőn felül járul hozzá, hogy a saját földjükön emberhez méltó életet élhessenek, azoknak pedig, akik már különböző táborokban vannak, jobb életminőségük lehessen.

Reményét fejezte ki, hogy az unió és a gazdag nyugati országok is hasonlóképpen fognak cselekedni.

A kormányfő helyettese köszönetet mondott minden szavazónak, aki élt állampolgári jogával és voksolt a kvótareferendumon. Külön köszönetet mondott azon határon túli magyar szavazóknak, akiket sok esetben csak közvetetten érint a migráció, akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában, hogy „eljöttek és sorsközösséget vállaltak” a magyar nemzettel.

Gulyás Gergely: elsöprő győzelem a kényszerbetelepítés elutasítóinak

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a felső korlát nélküli kényszerbetelepítést elutasítók elsöprő győzelmeként értékelte a vasárnapi kvótanépszavazást az exit pollra és a részvételi adatokra hivatkozva.

„A választópolgárok döntését (…) magunkra nézve kötelezőnek tekintjük” – mondta a politikus, a parlament alelnöke vasárnap este, a kvótanépszavazás lezárulta után a kormánypártok eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében.

Közölte: jogi értelemben a döntés az Országgyűlés kezében marad, de politikai értelemben a választók döntése „mindannyiunkat kötelez”.

Gulyás Gergely az exit pollok és a napközbeni részvételi adatok alapján ismertette: a választási részvétel 45 százalék körül lesz, az érvénytelen szavazatok aránya 5 százalék alatt várható, a nem szavazatok száma pedig 95 százalék körüli többségben lesz az igenekkel szemben.

A vasárnapi nap elsöprő győzelem a felső korlát nélküli kényszerbetelepítést elutasítóknak, továbbá mindazoknak, akik hisznek abban, hogy az erős Európai Unió alapjai csak az erős nemzetállamok lehetnek. Elsöprő győzelem azoknak is, akik hisznek a demokráciában, valamint abban, hogy a választókat közvetlenül érintő legfontosabb kérdésekben érdemes közvetlenül hozzájuk, a választópolgárokhoz fordulni – fogalmazott a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese.

Nyilatkozatában köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a referendumon, és külön azoknak, akik ugyan nem a kormánypártok szavazói, de átlátták, hogy „egy olyan nemzeti ügyben kell kiállni Magyarország mellett, amely párthovatartozásra való tekintet nélkül évtizedekre határozza meg közös jövőnket”.

Gulyás Gergely értékelése szerint ennek köszönhető az a “rendkívüli megerősítés”, amely mögött – az exit poll felmérések alapján – több szavazó áll, mint amennyien annak idején a magyar EU-csatlakozást támogatták. A magyar választók akkor is és most is helyesen döntöttek – jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1990 óta a magyar választók között alig volt példa hasonló nagyságú összefogásra, „ha volt rá példa egyáltalán”.

A népszavazást azért kezdeményezték, hogy a felső korlát nélküli kényszerbetelepítés brüsszeli ötletét megakadályozhassák, és „az elnyert felhatalmazással közelebb kerültünk ehhez a célhoz” – zárta szavait a fideszes politikus.

(Forrás:  MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A miniszterelnök-helyettes a legsúlyosabb tévedésnek nevezte a menekültek ügyének összekeverését a munkaerőhiány és a demográfia kérdésével.

Semjén Zsolt kedden, a Fejér megyei Polgárdiban tartott lakossági fórum előtt újságíróknak azt mondta: bebizonyosodott, hogy “a magyar kormány járt a józan ész útján, a német politika pedig életidegen vonalon mozgott”. A miniszterelnök KDNP-s helyettese közölte: aki valóban menekült, arról humanitárius és keresztény kötelesség gondoskodni, azonban csak az tekinthető menekültnek, akinek élete nemzeti, vallási vagy politikai meggyőződése miatt veszélyben van. Ez azonban az érkezők töredékére igaz csak, és a valódi menekültekről is elsősorban a szülőföldjükön kell gondoskodni – tette hozzá.

Semjén Zsolt a munkaerőkérdésről szólva kifejtette: ha igaz lenne a németek állítása, hogy munkaerőhiány miatt támogatják a bevándorlást, akkor Spanyolországból vinnének dolgozókat, ahol rendkívül magas a munkanélküliség. Ráadásul a migránsok jó része soha az életben nem fog integrálódni, nem akar dolgozni, nem akar megtanulni németül, nincs szakmája és analfabéta – mondta.

Ha Magyarországon több százezer muszlim lesz, akkor létrejön egy párhuzamos társadalom, és állandó társadalmi konfliktusok alakulnak ki – figyelmeztetett. Miután pedig jobbak a demográfiai mutatóik, “pillanatokon belül” felforgatják a befogadó ország életformáját, kultúráját, nemzetiségi, vallási örökségét, aminek beláthatatlanok a következményei – fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes szerint Angela Merkel német kancellár politikája törvénytelen és antidemokratikus: törvénytelen, mert nem tartotta be a schengeni megállapodást és “úgy hívott ide milliókat, hogy nem kérdezte meg a többi országot”, antidemokratikus, mert elfelejtette megkérdezni a német népet, kivel akarnak együtt élni.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a migráció kérdésében nem szabad hibázni. “Ha most hibázunk, azt nem lehet helyrehozni: ha itt lesz több százezer muszlim, soha többet nem lehet őket innen kitenni, gyerekeink fejkendősök között járnak majd iskolába és a saría fenyegetése alatt kell élnünk” – fogalmazott.

Törő Gábor a térség kormánypárti országgyűlési képviselője a mintegy százötven jelenlévő előtt kijelentette: sorsfordító népszavazás lesz október 2-án, amely párbeszédet teremthet a magyar kormány és Brüsszel között.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Ince pápának múlhatatlan érdemei vannak Európa keresztény öntudatának felrázásában, Magyarország török megszállás alóli felszabadításában és az iszlám hódítás megállításában.

A miniszterelnök-helyettes pénteken a főváros I. kerületében beszélt erről, amikor Buda 1686-os visszahódításának alkalmából megemlékezést tartottak és megkoszorúzták a pápa egész alakos szobrát. Semjén Zsolt felidézte a történelmi előzményeket és kitért az 1456-os nándorfehérvári diadalra, amely – emelte ki – azért következhetett be, mert a nemzet egységes volt, le tudták verni a törököt, meg tudták védeni Európát, meg tudták állítani az iszlám hódítást. Ez a nemzeti egység már nem volt elmondható 1526-ban, a mohácsi vésznél, amikor a kiállítható keresztény sereg harmada ment csupán a királlyal a mohácsi síkra. Nem volt egységes az ország és gyenge kezű volt a király is – idézte fel.

1541-ben Buda elvesztése következett, aminek örökre szóló tanulsága  van – emelte ki Semjén Zsolt, aki kitért arra, hogy a nép felét a török hódítás alatt kiirtották, az országot romba döntötték, és Magyarország a Mohács előtti nagyságát, erejét, már nem tudta visszaszerezni.

Megmaradásunk annak köszönhető, hogy sikerült visszafoglalni a török hódítóktól Budát – hangsúlyozta a kormányfő helyettese. Kiemelte: akkor volt egy nagy pápa, aki felrázta Európa keresztény lelkiismeretét, pénzt és segítséget küldött a magyaroknak. Ince pápa ki merte mondani, a keresztény Magyarországnak küldetése ellenállni az iszlám hódításnak, a török megszállásnak, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, keresztény magyarok és keresztény európaiak – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kívánja, hogy Ince pápa példája meghallgatásra találjon a magyarok szívében és Európa fülében.

A Budavári Önkormányzat tizennegyedszer rendezi meg a Magyar nyelv és könyv ünnepét péntektől vasárnapig. Az ünnepségsorozat első napján hagyományőrzők által kísért menet indult az 1686-os emlékparkból. Az eseménysorozatot délután Czakó Gábor Kossuth-díjas író nyitja meg.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormányzati kommunikáció elégtelensége és a gazdasági tárca kellő támogatásának hiánya is közrejátszott Semjén Zsolt szerint abban, hogy a szabad vasárnapot eltörölték. A KDNP elnöke emellett az egyházügyi törvény alkotmányellenes passzusát illetően is utalt a kormánytöbbség felelősségére lapunknak adott interjújában, amelyben beszélt a kedvezményes honosítás miatt hazánkra nehezedő titkosszolgálati nyomásról, és Angela Merkel mellett bírálta a pápa retorikáját is.

– A vasárnapi boltzár bevezetését tavaly a KDNP legnagyobb sikerei közé sorolta, ám az intézkedést azóta eltörölték. Mégsem volt akkora siker?
– Önmagában az is eredmény, hogy keresztül tudtuk vinni, és még fontosabb, hogy az elmúlt évben beigazolódott: a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak. A munkavállalók kifejezetten jól jártak vele, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kapnak pihenőnapot, mivel a vasárnap helyett kiadott hétköznapon sokkal kevesebb lehetőségük van együtt lenni családjukkal. A probléma az, hogy a lakosság jelentős része szabadságkorlátozásként élte meg és nem sok szolidaritást mutatott a kereskedelmi dolgozókkal.

– Egyesek szerint azért visszakoztak, mert féltek attól, hogy az ellenzék végigvisz egy sikeres népszavazást.
– Persze. Mérlegelni kellett, hogy mi a következménye, ha a két népszavazást (a migrációról szólót és a szabad vasárnapról szólót) egy időben kell megtartani. A kvótareferendum élet-halál kérdés a nemzet számára, ennek eredményét nem lehetett kockára tenni, így nem volt más választás, mint visszavonni.

– Stratégiai visszavonulás?
– Inkább taktikai. Szívem szerint én beleálltam volna a népszavazásba, annál is inkább, mert ebben a tárgyban a kormányzati kommunikáció a kezdetektől fogva felemás és bizonytalan volt, a kommunikációnk – nem akarván felemelni a témát – lényegében hallgatott. És ami azt illeti – és ezt nem Varga Mihály személyére mondom – a gazdasági tárca fél, vagy inkább negyed szívvel állt csak az ügy mellé, voltaképpen sose támogatták. A kampány lehetőséget adott volna az eredmények bemutatására, például arra, hogy mennyire megnőtt a hétvégi családi programok száma. Ráadásul én a szabad vasárnapot kiterjeszteném más ágazatokra is a munkavállalók védelmében.

– Hamarosan kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. Van új javaslatuk ezzel kapcsolatban?
– Azt kell elérni, hogy a szakszervezetek is tűzzék végre a zászlajukra a kérdést. Mutassuk be a pozitív tapasztalatokat, és így győzzük meg az embereket. Különben 1989 óta lépésről lépésre minden fontos programpontunkat sikerült kitartó munkával megvalósítani: a magzati élet védelme bekerült az alaptörvénybe, bevezettük a családi adózást – szóval a szabad vasárnapot sem adjuk fel.

– A kudarcoknál maradva, az Alkotmánybíróság (AB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által is kifogásolt egyházügyi törvény módosítását máig nem sikerült keresztülvinni. Letettek róla?
– A ballib média állításaival szemben a törvény legfontosabb céljait elérte és működik. Gondoljon csak arra, hogy a rendszerváltozás után több mint 300 olyan társulatot jegyeztek be egyházként, amelynek jelentős része nem is folytatott vallási tevékenységet. Ezeket kipenderítettük az egyház kategóriából és az abból következő kedvezményekből. Bár botrányosnak tartom, hogy a szcientológusok székházat építhettek Budapesten, de legalább nem vallási, hanem civil szervezetként tehették ezt. A visszaélések, a destruktív álegyházak ellen tehát nagy lépést tettünk előre. És maga a törvény lényegi része kiállta az idők próbáját. Hiszen csak azon van vita, hogy a szektaszerű képződmények közül melyik egyház és melyik nem.

– Attól tartok, a bírák ezt másként látják.
– Zárójelben mondom, az eredeti – az egyházbejegyzési rész tekintetében is kompromisszumos – KDNP-s javaslatot az utolsó pillanatban írták át, és azt az átírt részt támadta csak az AB és az EJEB. Azért meszelték el a törvényt, mert szerintük az Országgyűlés nem dönthet az egyházak bejegyzéséről. Ugyanakkor ezek a testületek egyszer sem emeltek szót az ellen, hogy a nemzetiségek elismeréséről szintén az Országgyűlés dönt. Márpedig az egyházi és nemzetiségi ügyek emberi jogi szempontból paralel módon vannak.

– Szóval, mikor módosítják végre az egyházügyi törvényt?
– Amint újra kétharmadunk lesz.

– Nem lenne egyszerűbb kompromisszumos javaslattal előállni?
– Próbáltuk, de az ellenzéki frakciók folyamatosan változtatják az álláspontjukat. Legalább tíz egymásnak ellentmondó MSZP-s álláspontot tudnék Kósáné Kovács Magdától Lendvai Ildikón keresztül a mostani vezetésig felsorolni. A Jobbik is kihátrált a szükséges módosítás mögül.

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évek óta növekszik a házasságkötések száma Magyarországon. Ellenben ha a születési és halálozási adatokat egybevetjük, nem igazán látszik, hogy nagy áttörést sikerült volna elérni az elmúlt években.
– A demográfia az egyik legfontosabb kérdés a nemzet megmaradása szempontjából. A kormány olyan családtámogatási rendszert hozott létre, amely anyagilag is ösztönzi a gyermekvállalást. Például a háromgyerekeseknél havi százezer forint marad, tehát lényegében nem fizetnek személyi jövedelemadót, a családok igénybe vehetik a családi otthonteremtési kedvezményt stb. Fontos az is, hogy azokat támogatjuk, akik a gyermekeikért élnek, és nem azokat, akik a gyerekeikből akarnak megélni.

– Van egy sokat emlegetett céljuk: egymillió új magyar állampolgár a ciklus végig. Meglesz?
– Reális cél, ami a nemzet közjogi egyesítését jelenti. És ha megenged egy személyes megjegyzést – ez az életcélom. Eddig 780 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével és tettek állampolgársági esküt azok közül, akiknek a felmenői a Magyar Királyság polgárai voltak és beszélik a nyelvünket, a diaszpóra tagjai közül pedig 70 ezer embernek állapítottuk már meg az állampolgárságát. Összességében tehát 850 ezernél járunk!

– Számos visszaélés vetett árnyékot a kedvezményes honosításra. Előfordult, hogy az irodájából vitték el a jegyzőt a rendőrök. Sikerül megakadályozni a további csalásokat?
– Nem véletlen, hogy a honosítási eljárást áttettük a kormányhivatalokhoz. A honosítás a magyar államrezon talán legnagyobb feladata, minden kérelmező államigazgatási, közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenőrzésen megy át. Persze ahol emberek vannak, van ügyeskedés is, de az „árnyékvetés” mögött nem egy esetben bizonyos ellenérdekű országok titkosszolgálati akciói álltak, amelyek így próbálták megakadályozni, de legalább nehezíteni a kedvezményes honosítást. Ehhez megnyertek magyarországi újságírókat is: egyeseket beugrattak, másokat talán meg is fizettek.

– Az utóbbi időben úgy tűnik, megerősödött a politikai kapcsolat a környező országokkal, a migrációs válság és a Brüsszel elleni harc mögött azonban elveszni látszik a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése. Szlovákia hozzáállása a felvidéki magyarsághoz például nem nagyon javult… Miért nem lépnek fel a magyarokat sújtó jogsértések ellen?
– Fellépünk. És mindenekelőtt arra szeretném biztatni a felvidéki magyarokat, hogy jöjjenek át és bátran kérvényezzék a magyar állampolgárságot. Magyarország senkinek nem adja ki az adataikat, így – ha csak ők maguk nem jelzik az ottani hatóságoknak – nem érheti őket retorzió. De hogy a konkrét kérdésre válaszoljak: például a Jobbik szerint amíg a nemzetiségi kérdés nem jut nyugvópontra, minden más irányú kapcsolatot be kellene fagyasztanunk Pozsonnyal. Én viszont azt gondolom, hogy az erős politikai és gazdasági kapcsolatok megágyaznak annak, hogy a kényes kérdésekről is őszintén tudjunk beszélni. A V4-ek tekintetében kialakult egy bizalmi viszony, ez lehet az előrelépés egyik alapja.

– Szűk másfél hónap van a kvótareferendumig. Tartogatnak valamilyen nagy dobást, hogyan akarják felpörgetni a kampányt?
– Azt tudatosítjuk, hogy ha most mi, magyarok, hibázunk, akkor azt később nem lehet helyrehozni. Október 2-án a magyar nemzetnek azt kell eldöntenie, hogy akar-e iszlám tömeggel együtt élni vagy sem. Én nem akarom, hogy a gyermekeink, unokáink a saría árnyékában éljenek. Sarkosan fogalmazva: Szent István országa soha nem lehet kalifátus! De azt sem engedhetjük meg, hogy úgynevezett párhuzamos társadalom alakuljon ki. Nézze, a három vallás összehasonlítása tekintetében: a zsidóság egyetlen nem zsidót sem akar zsidóvá tenni, a kereszténység pedig egy missziós vallás, nem kényszerít senkit semmire, mivel a hit kegyelem, amit csak szabad akarattal lehet elfogadni. Az iszlám viszont hódító vallás. El kell olvasni a Koránt és az iszlám történetét. Megjegyzem, a szó is meghódolást jelent. Én tisztelem az iszlámot mint világvallást és nagy kultúrát, de látom azt is, hogy a saría bevezetésének kísérlete és a dzsihadizmus előbb-utóbb a valóság része lesz. Ettől kell megóvnunk a nemzetet. Különben 150 éves tapasztalatunk van róla…

– Az unió vezetőit a vallási-kulturális kérdéseknél nyilvánvalóan jobban érdekli a humanizmus, a munkaerőhiány és a kontinens demográfiai válsága.
– A három összekeverése azonos a nemzet – és Európa – öngyilkosságával. A személyében politikai, etnikai, vallási üldözést szenvedett embereknek természetesen védelmet kell adni addig, amíg az életük veszélyben van. A foglalkoztatás tekintetében, ha tényleg munkaerőhiány miatt van szükség a migrációra, akkor miért nem például Spanyolországból hoznak be munkaerőt, ahol óriási a munkanélküliség? Ami pedig a demográfiát illeti, Európának saját magát kell fenntartania: a családok megerősítésén, a gyermekvállalás anyagi és morális ösztönzésén keresztül. És ha mégis arra szorul egy ország, hogy kívülről kell népességét pótolnia, az integrálhatóság, a józan ész és az életösztön szabályai szerint akkor is csak olyan csoportokat szabad beengedni, akik kulturális-vallási és etnikai szempontból is európainak tekinthetők.

– Amit ön állít, az szöges ellentétben áll a szintén kereszténydemokrata Angela Merkel elképzeléseivel.
– Ez politikailag valóban nem könnyű, hiszen egy pártcsaládhoz, az EPP-hez tartozunk. A CDU a kereszténydemokrata pártok zászlóshajója, noha egyre kérdésesebb a C betű létjogosultsága az önfeladásuk miatt. Sajnos az a politika, amit migrációügyben művelnek, részint törvénytelen, részint pedig antidemokratikus. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, és antidemokratikus, mert elfelejtették megkérdezni a német népet, hogy akar-e tömeges idegen kultúrákból való bevándorlást, akar-e a német nép együtt élni az iszlámmal. Attól tartok, e politika képviselőinek neve történelmi távlatban szitokszó lesz Németországban és szerte Európában.

– Még kellemetlenebb lehet, hogy a balliberális sajtó rendszeresen a kormányoldal orra alá dörgöli Ferenc pápa szavait. Vele sem ért egyet?
– Van egy bibliai kifejezés: „mindenki a saját fügefája alatt”. Nem a másé alatt – a sajátja alatt. Szent II. János Pál pápa nagyon pontosan kifejtette, hogy a nemzeteknek joguk van az identitásuk védelméhez. Amire a baloldali sajtó hivatkozik, az a pápának bizonyos lapinterjúkban ad hoc módon kifejtett személyes véleménye, amire természetesen nem vonatkozik a tévedhetetlenség. Én nem pusztán tisztelettel és jóakarattal, hanem imádságos lélekkel próbálom értelmezi a Szentatya szavait, de bevallom, hogy vannak nehézségeim. Érteni vélem Ferenc pápa egyetemes szempontját – azt, hogy a szegények pápájaként értelmezi a küldetését. A szegényeket pedig – jelen esetben – azonosítja a harmadik világból érkezett migránsokkal. Igen. De mi van velünk, középosztálybeli európaiakkal? A mi családjaink biztonságával? A nemzetünk és kultúránk identitásának önvédelmi jogával? Azok a keresztény püspökök egyébként, akik az iszlám szorításában működnek, árnyaltabban látják ezt a kérdést.

– Beszélgetésünk során többször szóba került Szent István király. Igaz, hogy ön járt közben azért, hogy ortodox szentté avassák?
– Valóban, és ezt tartom életem egyik legnagyobb sikerének, amit együtt vittünk végbe Mihail Sztaikosz, a Konstantinápolyi Patriarchátus azóta sajnos elhunyt magyarországi exarchájával. A szentté avatási bullát 2000-ben a bazilika előtt Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka jelenlétében olvashattam fel. Ez szó szerint történelmi esemény, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta Kelet és Nyugat első közös szentje a mi Szent István királyunk.

(Forrás: magyaridok.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fontos gesztusokat tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyette a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetéének megnyitóján.

Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk: az első világháború körüli gazdasági kivándorlás miatt, azért, mert a második világháború előtt és után több hullámban sokan kénytelenek voltak elmenekülni, továbbá nagy érvágás volt az 1956 leverése utáni menekültáradat, majd a Kádár-rendszer alatti disszidálások. Emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehetőséget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes szerint a diaszpóra a kezdetektől mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádár-rendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy élő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetből a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették – magyarázta.

Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása “az elszakított részek” magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenni nekik, megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még élőbb kapcsolatot az anyaországgal – idézte fel.

Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek voltak, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre őket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszpóra megmaradása miatt.

Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben “már csak pislákol” a magyar identitás, mert már sokadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra: a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak – vagy őseinek – az egyharmada határon túli területről érkezett. A cél “az egész világot behálózni a magyar üggyel”, ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböző részeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot – mutatott rá.

Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvevőinek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy “minden magyart szeretünk”. Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják őket az emberek és a szervezetek egymás közötti “belső intrikáiba”, konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük – vélekedett.

Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni őket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai.

A miniszterelnök-helyettes végül “a nemzet egyesítésének missziójaként” értékelte a program résztvevőinek tevékenységét.

A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-, és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a programokra 692-en jelentkeztek, közülük 92-en kizárólag a Petőfi Sándor-programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor-programot preferálta.

Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrétű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életút-interjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vehetnek részt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Külhoni Magyarságért Díj egyik üzenete, a politikai azt fejezi ki, hogy nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken, az elismerések budapesti átadásán.

A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket – jelentette ki Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: a díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el.

A mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az “erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, “akiket koncepciós módon hurcoltak meg”.

Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet – fejtette ki Semjén Zsolt.

Kijelentette: világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét.

Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy akkor van megmaradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmarad, ha elvész valamelyik, akkor “az egyetemes magyarság csonkul”.

Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.

Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos Csíkszereda alpolgármestere.

Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zártak le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az országos korrupcióellenes ügyosztály vizsgálatot indított.

A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.

Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú – felerészben magyar ajkú közösségben – Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival.

Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. A kettézárt falu anyagának gyűjtése során jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki, hogy a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le, a faluban nyissanak határátkelőt. Ebben Zelei Miklós oroszlánrészt vállalt. Szelmencen 2005. december 23-án megnyílt átkelő.

Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A győri Nagyboldogassszony-székesegyházban ünnepélyes szentmise keretében iktatták be Veres Andrást, a Győri Egyházmegye új püspökét, szombaton. A beiktatáson részt vett Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius. A kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, valamint Soltész Miklós államtitkár képviselte. A szentmisén részt vett Harrach Péter a kereszténydemokraták frakcióvezetője, Salamon László alkotmánybíró és Hölvényi György EP képviselő is.

Ferenc pápa idén május 17-én nevezte ki Veres Andrást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét a Győri Egyházmegye püspökévé, áthelyezve őt a szombathelyi egyházmegye éléről, ahol tíz évig szolgált.

Győrbe azért kellett új püspököt kinevezni, mert az egyházmegyét 1991 óta vezető Pápai Lajos 2015. szeptember 6-án betöltötte 75. életévét, és – a kánonjogi szabályok szerint – benyújtotta nyugdíjazási kérelmét Ferenc pápának. Veres András a Szent István által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye 78. püspöke.

A beiktatáson részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, az MKPK szinte valamennyi tagja. A kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár képviselte. Az ünnepélyes szentmisén részt vett Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője feleségével, Csilla asszonnyal, Hölvényi György, kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, az EP vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke, Lanczendorfer Erzsébet, a győri Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tiszteletbeli elnöke, Firtl Mátyás kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, valamint Dr. Salamon László és Dr. Balsai István alkotmánybírók is.

Veres András az MTI-nek elmondta: abban, hogy Ferenc pápa új szolgálati helyre nevezte ki, mindenféleképpen az „atyai szeretet gesztusát is” látja, hiszen Győrből kevesebb mint feleannyi idő Budapestre érni, mint Szombathelyről, így reményei szerint lényegesen könnyebb lesz ellátnia MKPK-elnöki feladatait.

Veres András arról is beszélt, hogy új egyházmegyéjében először is tájékozódnia kell, meg kell ismernie az egyházmegye sajátosságait. Ugyanis bármilyen kicsi is Magyarország, mégis minden egyházmegye más, és mások a kormányzásával járó kihívások is. A Szombathelyi Egyházmegyében, amelynek eddig püspöke volt, többnyire kistelepülések vannak, a Győri Egyházmegyében ezzel szemben inkább nagyobb települések és városok, ez pedig másfajta lelkipásztori munkát igényel.

Hozzátette: támaszkodhat elődje, Pápai Lajos segítségére is, aki kispap korában elöljárója volt, és akivel azóta is „jó emberi kapcsolatban” van.

A Szombathelyi Egyházmegye jövőbeni vezetéséről Veres András elmondta: az egyházmegye tanácsadó testületének nyolc napon belül kormányzót kell választania, aki addig irányítja majd az egyházmegyét, amíg Ferenc pápa kijelöli az új püspököt.

Veres András 1959. november 30-án született Pócspetriben. A Győri Bencés Gimnáziumban érettségizett, felsőfokú teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte, licenciátust morálteológiából szerzett a római Alfonsiana Egyetemen. 1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban, 1990-től 1996-ig az Egri Papnevelő Intézet teológiai tanára és prefektusa, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996-tól 1998-ig a római Pápai Magyar Intézet rektora volt. 1998-ban nevezték ki az MKPK titkárává.

Veres Andrást 2000. január 6-án II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: „Adduxit eum ad Jesum” (“Elvitte őt Jézushoz”). Szombathelyi megyés püspökké 2006. június 21-én XVI. Benedek pápa nevezte ki, az MKPK elnökének 2015 szeptemberében választotta meg a testület.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott sajtótájékoztatón pénteken, Kisvárdán.

A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állampolgársági megállapítást – mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet. A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár – jelentette ki.

Semjén Zsolt a határon túli magyarság képviselőivel megtartott sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt a várhatóan az év végén tartandó romániai parlamenti választásokon. Elmondta, a mintegy hárommillió Nyugat-Európában élő és dolgozó román állampolgár levélben szavazhat, az ő távolmaradásuk a voksolástól súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet Romániában.

“Miután akaratunkon kívül világnemzetté váltunk, nem lehet közömbös számunkra, hogy mi történik a körülöttünk lévő országok magyarsága szempontjából” – fogalmazott a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt megismételte, fontos, hogy a honosított magyarok és a – román állampolgársággal rendelkező – magyarországi románok egyaránt leadják majd voksaikat.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, egy sikeres önkormányzati választás után nagyon fontos, hogy megőrizzék az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, mert a helyhatóságok erejét meg lehet duplázni a mögöttük álló parlamenti frakcióval.

A román kormány által bevezetett levelezéses szavazás regisztrációköteles, ezért az RMDSZ is arra buzdít minden érintettet, hogy a következő hónapokban regisztráljanak a levelezéses szavazásra az interneten – figyelmeztetett Kelemen Hunor. Hozzátette, a szavazás technikai részleteit a magyar kormány segítségével a médián keresztül eljuttatják majd a román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a felvidéki Érsekújvárban, az MKP tisztújító kongresszusán mondott beszédében. A KDNP elnöke szerint ugyan az MKP a legutóbbi választáson nem jutott be a parlamentbe, de nagyon komoly eredményt ért el, nagyon komoly erő és érték van benne.

A felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán díszvendégeként mondott rövid beszédében Magyarország kormánya nevében „a magyar pártként” üdvözölte a jelenlévőket, ami kongresszusi küldöttek soraiban szűnni nem akaró tapsot váltott ki.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az MKP olyan parlamenti választáson van túl, amelyen nem sikerült ugyan ismét parlamenti párttá lennie. De nagyon komoly eredményt ért el, mert megmutatkozott, hogy a magyarok lakta részeken a magyar választók többsége az MKP-t támogatja, amely mögött nagyon komoly erő és érték van. „A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként tekint a Magyar Közösség Pártjára” – tette hozzá.

Semjén Zsolt elmondta: a politikai cél az, hogy az MKP parlamenti párttá váljon, de látni kell azt is, hogy az MKP regionális pártként is hatalmas és nagyon erős értéket képvisel. Rámutatott: a Kárpátalján a KMKSZ egy regionális párt, mégis ugyanolyan fontosnak számít Magyarország számára mint a parlamenti képviselettel rendelkező külhoni magyar pártok.

Berényi József, volt MKP elnök a felvidéki magyar párt tisztújító kongresszusán mondott értékelő beszédében az elmúlt évek – a helyi magyar közösség életét és a párt jövőjét leginkább befolyásoló – történéseit idézte fel, köztük az MKP által a különböző választásokon elért, többnyire jónak értékelt eredményeit is. Berényi az eredmények között említette az első szlovákiai, magyar államfőjelölt, Bárdos Gyula indítását valamint azt is, hogy a 2016-os parlamenti választásokon nyitott és „egyesült” listát sikerült indítania a pártnak, amit akkor is előrelépésnek tartanak, ha nem sikerült bejutniuk a parlamentbe.

Hangsúlyozta: a parlamenti választás – amelyen az MKP-nak 30 ezer szavazat hiányzott a parlamentbe való bekerüléshez – megmutatta „nagyon nagyok a gondok” s azok abból eredeztethetőek, hogy nagyon komoly identitásváltáson megy át a felvidéki magyarság, amire viszont nagyon nehéz megtalálni a válaszokat. „Erre a jelenségre nekem is inkább kérdéseim, mint válaszaim vannak” – jegyezte meg.

Az MKP volt elnöke beszédében kitért a felvidéki magyar párt és a Most-Híd vegyes párt közötti viszony alakulására is. Elmondta: az MKP kész volt egy nyílt, tisztességes és egyenlő felek közti koalíciós lista felállítására, de a Most-Híd ezt elutasította ezt, mivel az MKP nem volt hajlandó feladni pártidentitását  és ragaszkodását az etnikai politizáláshoz. „Én továbbra is úgy gondolom, hogy ragaszkodnunk kell az etnikai párthoz, pedig látható, hogy nagy nyomás lesz a következő vezetésre, hogy ezt adja fel” – tette hozzá.

Az MKP tisztújító kongresszusának küldöttei az új elnök mellett párt új alelnökeit, teljes elnökségét valamint – a párton belüli második legmagasabb tisztségnek – az OT-elnöknek a személyéről is szavaznak. Az elnöki posztra Őry Péter önkormányzati alelnököt és Menyhárt Józsefet, a párt dunaszerdahelyi járási elnökét jelölték.

Az eredményeket a tervek szerint késő délután ismertetik.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mindszenty József a 20. század erkölcsi iránytűje volt, mert egész életében, minden helyzetben, minden előjelű diktatúrában az igazság oldalán állt, és ezzel példát mutatott nemzetének – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.

A politikus a Jézus Szíve ferences plébániatemplom mellett kialakított Mindszenty-kert és az egykori hercegprímás alakját felidéző szobor avatásán arról beszélt: Mindszenty Józsefet “minden diktatúra, minden állomáshelyén letartóztatta”: Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kommünje, a náci uralom idején a nyilasok Veszprémben, Rákosi kommunista rendszere pedig Esztergomban.

Mindszenty személyes életútja azt bizonyítja, hogy mind a náci, mind a bolsevik rendszer “egygyökerű és lényegileg hasonló, mind a kettő istentelen és embertelen”.

A hercegprímás mindkét diktatúrának vértanúja volt – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Úgy folytatta: nemcsak nekünk, magyaroknak volt meghatározó Mindszenty szolgálata, hanem egész Európa számára, mert ha nem lett volna az ő és az 1956-os forradalom vértanúsága, akkor “Nyugat-Európa beleszédülhetett volna az eurokommunizmusba”.

Franciaországban vagy Olaszországban “egy lépésre voltak a kommunista pártok, hogy hatalomra kerüljenek”, de Mindszenty és a magyar forradalom időben felébresztette az embereket – mondta.

SemjénZsolt közölte: a hercegprímás “nem illetéktelenül avatkozott a politikába, egyszerűen állampolgári kötelességét teljesítette”.

Az ő életében ugyanis – illegitim megszállások alatt – az 1937-es történelmi alkotmány volt érvényben, amely alapján a hercegprímás volt az ország legfőbb közjogi méltósága, ezért ő ” az alkotmányból következő közjogi kötelességét teljesítette” – tette hozzá.

Mindszentyt azzal is vádolják, hogy legitimista, királyságpárti volt, “de ezt legitim módon tette”, mert a királyságot Magyarországon legitim módon soha nem törölték el. A második világháború utáni ideiglenes kormánynak erre nem volt felhatalmazása, és amikor az államformát megváltoztatták, szovjet megszállás volt, tehát nem volt szabad döntési lehetősége a magyar népnek – érvelt a miniszterelnök-helyettes.

Úgy vélekedett, hogy Mindszenty azért a 20. erkölcsi iránytűje, mert “minden helyzetben, egész életében, minden előjelű diktatúrával szemben a jó oldalon állt, az igazság oldalán állt, és ezáltal példát mutatott az egész nemzetének”.

A magyar állam – tiszteletben tartva azt, hogy nem avatkozik szakrális kérdésekbe – mégis minden eszközzel támogatja Mindszenty József boldoggá avatását, “mert a magyar nép a hitérzéke alapján pontosan tudja, hogy Mindszenty szent” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A szobor- és kertavató ünnepségen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mindszenty 1917-ben hittanárként érkezett Zalaegerszegre, majd 1919-től 25 éven át volt a zalai megyeszékhely apátplébánosa.

“A 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi alakja” a városban töltötte aktív éveinek jelentős részét, és nevéhez iskolafejlesztés, templomépítés, múzeum- és nyomdaalapítás is fűződik – mondta.

A polgármester hozzátette: a Modern városok program keretében Mindszenty-múzeum és -zarándokszállás is épül a zalai megyeszékhelyen, és a mostani avatással hivatalosan elindul a több mint ötmilliárd forintos városfejlesztést jelentő Mindszenty program.

A Mindszenty-kertet és a Párkányi Raab Péter szobrászművész által készített életnagyságú gránitszobrot Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg. A rendezvényen köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Ocsovai Grácián ferences plébános.

(Forrás: MTI)