Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megkezdődtek az előkészületek a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 24. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Semjén Zsolt, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke hozzátette: az esemény megrendezését nagyban segíti, hogy az utóbbi években megújították a magyar vadgazdálkodás feltételrendszerét. Ennek során ésszerűbbé tették a fegyvertörvényt, új vadászati törvényt fogadott el az Országgyűlés, a kamarai törvény átalakítása megteremtette az Országos Magyar Vadászkamara finanszírozását, továbbfejlesztették a vadászok társadalmi kapcsolatrendszerét.

Kiemelte, hogy a fegyvertörvényt nemcsak ésszerűsítették, hanem bürokráciamentessé tették, példaként említette a felesleges engedélyek kivezetését, és elmondta, hogy a szakmai szervezetekkel tovább mélyítették az együttműködést. Az új vadászati törvény pedig a vadászat feltételeit modernizálta, így az véleménye szerint Európa legjobbjának számít, amit az is mutat, hogy az Országgyűlés konszenzussal fogadta el. Az új szabályozásban az üzemterv készítést a korábbi 10-ről 20 évre növelték, ami jobban igazodik a vadgazdálkodási ciklusokhoz, és rendezték a vadkárok megtérítésének módját is.

Kifejtette, a kamarai törvény lehetővé teszi, hogy a vadászkamara forrásként megkapja a vadászjegyekből származó bevételt, sőt még a külföldiek vadászjegyeit is a kamara adhatja ki. Ez lehetővé teszi, hogy működjön a vadgazdálkodási alap is. Javaslatot tett arra is, hogy a hatvani vadászati múzeum kerüljön a vadászkamara felügyelete alá, ezt az Országgyűlés elé is beterjesztik majd.

Jelezte: a 2021-es budapesti vadászati világkiállítás az első magyarországi vadászati világkiállítás fél évszázados jubileumával esik majd egybe. Az esemény megrendezésének előkészületeit megkezdték, a világkiállítást három helyszínen, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, a hatvani vadászati múzeumban, és a megújult Budapesti Állatkertben tartják majd. A rendezvény előkészítésének folyamatáról az évenkénti FeHoVa kiállításokon tájékoztatják a közvéleményt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bejelentette: a tárca indítványozza a vadhús és halhús áfájának 5 százalékra mérséklését, annak érdekében, hogy az egészséges, jórészt bio élelmiszerek szélesebb fogyasztói rétegekhez juthassanak el. Az indítványt várhatóan a következő költségvetés előkészítésekor nyújtják be, az áfacsökkentés fehéríti az ágazatot, munkahelyeket teremt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a FeHoVa a magyar vadászok ünnepe, idén 10 százalékkal több, 310 kiállító van jelen 17 országból, ami az esemény jelentőségét is mutatja. Ismertette: Magyarországon nőtt a vadhúsfogyasztás, a lőtt vad a vadgazdálkodási ágazat meghatározó bevételi forrása lett, 2005-höz képest 15-ről 25 százalékra nőtt  aránya az árbevételben, 2010-óta az értékesítési bevétel megduplázódott, 6 milliárd forint volt 2015-ben – ismertette.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kiállítást idén február 9 és 12. között rendezik, a négynapos rendezvény kínálatában fegyverbemutatók, vadászíjász-, solymász-, és kisállatbemutatók lesznek, a 22 állami erdészet bemutatja vadász- és kirándulóterületeit, megrendezik a FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokságot is.

A kiállítás résztvevőit köszöntötte Gabriel Csicsai, a díszvendég Szlovákia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, és George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szervezet Magyarország legnagyobb tagsággal rendelkező civil szervezete lett, mintegy 70 ezer taggal 400 ezerre bővült a létszáma. A FeHoVa – amely a régió legjelentősebb fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítása – tavaly 60 ezer látogatót vonzott a világ minden tájáról, idén sem számítanak kevesebb vendégre.

A kiállítás díszvendége Szlovákia, a rendezvényen látható Híres felfedezők jeles trófeái című kiállítás, 26 magyar világutazó legszebb trófeáinak tárlata, vagy a gróf Széchenyi Zsigmond halálának 50. évfordulójáról szóló megemlékezés, illetve I. Ferenc Józsefről mint vadászról szóló emlékkiállítás is.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédének teljes szövegét.

Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A FEHOVA alkalmat ad arra, hogy évről-évre összefoglaljuk azt, hogy mi az, amit már megtettünk, és mik azok, amik még előttünk állnak. A legfontosabb feladatunk a 2021-es Világkiállításunknak a professzionális előkészítése és megvalósítása. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, előtte a saját házunk táján kellett rendet tenni, és négy olyan fontos pillért felépíteni itt Magyarországon, amire rá tudjuk építeni nemzetközi vonatkozásban is a világkiállítást.

A legelső volt – miután az Országos Magyar Vadászati védegylet elnökévé választottak -, hogy ésszerű fegyvertörvényt hozzunk, ami megszünteti a vadászok, a sportlövők, a fegyvergyűjtőknek az értelmetlen, bürokratikus vegzálását. Azt kell mondanom, hogy a lehető legjobb fegyvertörvényt tudtuk megalkotni. Gondolok arra, hogy nem szükséges most már minden fegyver megszerzéséhez külön végigcsinálni az engedélyeztetési eljárást. Hiszen ha van három fegyverem és szeretnék egy negyediket, akkor miért kell ezért végigcsinálni elölről az egész engedélyezést, hiszen vagy alkalmas vagyok fegyvertartásra vagy nem. Ha alkalmas vagyok, akkor lehessen egy negyedik is, ha pedig nem, akkor egyáltalán ne tarthassak fegyvert. Hasonlóképpen nincs értelme annak, ami korábban volt, hogy lejár a fegyvertartási engedély. Miért járna le? Ha valaki pl. bűncselekményt követ el, akkor vonják be a fegyvertartási engedélyét, de annak nincs értelme, hogy ötévente újra és újra hosszabbítgatni kell. Vagy például az az abszurd dolog, ami korábban volt, hogy ha elmentünk valahova vadászni, és bementünk egy étterembe ebédelni, vagy a mosdóba, akkor vinni kellett magunkkal a puskát, mert a lezárt csomagtartóban nem lehetett otthagyni. Teljesen ésszerűtlen, életszerűtlen dolog volt, ezt is megszüntettük. Különösen fontosnak tartom azt, hogy megszüntettük a fegyvereknek tízévente kötelező műszaki vizsgáztatását, hiszen ez is csak „pénzkiszedés” volt a vadászoktól. Lehetővé tettük a lőszerek újratöltését, vagy például olyan dolgokat is, hogy korábban tiltották a fegyverek reklámozását. Micsoda őrültség az, hogy egy fegyverbolt nem reklámozhat fegyvert? Ez ugyanolyan hülyeség, mintha egy cipőbolt nem reklámozhatna cipőt. Vagy gondoljunk arra, hogy korábban megbüntették azt a vadászt, akinél zsigerelő kés volt. Most a vadászok vihetik magukkal a vadászkést. Tehát az első pillér, amit megcselekedtünk, az a fegyvertörvénynek az ésszerűsítése, és a fölösleges bürokráciának a lebontása.

A második nagy pillér a megállapodások megkötése a vadászattal szorosan összefüggő szervezetekkel, különböző minisztériumokkal, hazai és nemzetközi szinten. Például az Igazságügyi Minisztériummal, következésképpen nem kerülhet olyan jogszabály a kormány vagy az Országgyűlés elé, – ami a vadászokat érinti -, hogy ne lenne egyeztetve a vadászati szervezetekkel. Példás az együttműködés a Földművelésügyi Minisztériummal, minden, ami a vadászati ágazatot érinti, korrekt módon megtárgyalásra kerül a szakminisztériummal. Döntő fontosságúnak tartom a természetvédőkkel való megállapodás aláírását. Sokan azt mondták, hogy kibékíthetetlen ellentét van a természetvédők és a vadászok között. Bebizonyítottuk, hogy nem így van. Ésszerű egyességre tudtunk jutni minden fontos kérdésben, gondoljunk például a szalonka monitoringra. Fontos megállapodásunk van a horgászokkal, a MOHOSZ-szal, így 60 ezer vadász kapott 420 ezer horgász szövetségest, de megjegyzem horgász barátaink is igen jól jártak, mert Fazekas Sándorral együtt nem kis szerepünk volt abban, hogy minden természetes víz horgász-kezelésbe került, és a hústermelési célú, hogy úgy mondjam ipari halászatnak véget vetettünk a természetes vizeken, s horgász barátaink megkapták  a természetes vizeket. Nemzetközi vonatkozásban a C.I.C.-vel és az SCI-vel állapodtunk meg. Azért ha visszatekintünk egy évtizeddel korábbi állapotra, akkor láthatjuk, hogy mind a sajtóban, mind a társadalomban nagyon sokat javult Magyarországon a vadászat megítélése és elfogadottsága. CITES ügyekben is ésszerű módon egyszerűsítettük a bürokráciát, ha valakinek van papírja arról, hogy ő szabályosan ejtette el az adott vadat, akkor nem kell további nemzeti parki engedély, meg valamelyik iskola szertárának a hozzájárulása, meg ilyen bürokratikus dolgok. Hasonlóképp örömmel jelentem, hogy az Európai Unióban is – Hölvényi György EP képviselő úr vezetésével – a fenntartható vadászat érvrendszerével megakadályozzuk a vadászat ellenes mesterkedések megvalósulását.

A fegyvertörvény és a különböző szervezetekkel való megállapodás után a harmadik – és talán legfontosabb – pillér az új vadászati törvénynek az elfogadása, amit lényegében konszenzussal fogadott el a Magyar Országgyűlés. Itt azt kell mondanom, hogy ez megint forradalmi újdonság volt, hogy kétszer is megkérdeztük az összes vadászatra jogosultat, hivatásos vadászt, hogy ők mit gondolnak, milyen problémákat látnak, milyen törvényt szeretnének. A beérkezett javaslatokat feldolgoztuk és így egy koherens javaslattal tudtunk menni a Földművelésügyi Minisztériumhoz, akik nagyon komoly szakmai munkával a kodifikációt elvégezték, és ezt a konszenzusos, kiérlelt, minden érdekelt racionális szempontjait érvényesítő vadászati törvényt az Országgyűlés elfogadta, és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez ma Európa legjobb vadászati törvénye. Nem véletlen, hogy sok ország átveszi. Most csak három dolgot emelek ki: először is a 20 éves haszonbérleti üzemtervi ciklust, tehát a vadászati ciklus 20 év lett 10 helyett. Ez teljesen ésszerű, hiszen a szarvasbika golyóéretté válása 12 év, akkor nyilvánvalóan 10 év alatt nem lehet felelős vadgazdálkodást folytatni. Az arasson, ki vetett. A 20 év elsősorban a magyar vadállomány védelmét jelenti és biztonságot a vadászatra jogosultaknak. Az is fontos, hogy meg tudtuk védeni a 3000 hektáros minimális területnagyságot, mert ha ez nem lett volna, akkor az átmenő vad lelövésére rendezkedtek volna be, amire tragikus példákat láthatunk tőlünk nyugatra… A felelős vadgazdálkodás érdekében visszaállítottuk a trófeabírálatnál a mínusz pontokat. Kifejezetten az ökológia jegyében a tájegységeket meghatároztuk, amelyeknek élén egy-egy tájegységi fővadász áll, akiket a magyar állam fizet. Itt külön szeretném a két egyetemnek – Sopronnak és Gödöllőnek – megköszönni a szakmai munkáját, Csányi professzor úrnak és Faragó rektor úrnak és munkatársaiknak.  A legneuralgikusabb kérdésben, a vadkár-kérdésben is kompromisszumra jutottunk. Itt szeretném megköszönni az Agrárkamarának és a Vadászkamarának, hogy ezt a nagyon kényes megállapodást létre tudtuk hozni, amivel mind a gazdák, mind a vadászatra jogosultak a józanész és a közös felelősség alapján jól járnak.  Az, hogy földtulajdonosi alapon van a vadászat, ez a rendszerváltoztatáskor eldőlt, de az elő-haszonbérleti jogot ki tudtuk kötni a törvényben, ennek köszönhetően mindazok, akik korrekt módon gazdálkodtak, kifizették a földtulajdonosoknak a haszonbérleti díjat, tisztességesen rendezték a gazdákkal a vadkárt és nem kerültek összetűzésbe a vadászati hatósággal, mert betartották az üzemtervet és a vadászati jogszabályokat, azok folytathatják a vadászatot. A probléma ott van, akik a földtulajdonossal – legyen az magántulajdonos vagy az állam -, nem jöttek ki, akik nem fizették ki a vadkárt a gazdáknak, vagy akik – és ez a legjellemzőbb –, társaságon belül összevesztek, – azokkal nem tudtunk mit kezdeni. De nagyon fontosnak tartom – és ez Szabó Ferenc barátunknak és csapatának a munkáját dicséri-, hogy tízből nyolc vadászatra jogosult ugyanaz maradt, mint aki korábban volt. Akik tehát tisztességgel gazdálkodtak, kijöttek a gazdákkal, és betartották a szabályokat, azok jellemzően folytathatják a következő 20 évben is a vadgazdálkodást. Örömmel jelentem Önöknek, hogy a földtulajdonosi gyűlések kb. 97 százaléka lezajlott, úgyhogy március elsejével zökkenő nélkül indulhat a 20 éves új ciklus. És csak a károgóknak szeretném jelezni, hogy míg 10 évvel ezelőtt ezer fölötti fellebbezés, per és bírósági ügy volt, most mindössze százvalahány, tehát a 10 évvel ezelőtti jogi hercehurcáknak mindössze kb. 10 százaléka! Pedig a tét a duplája, hiszen nem 10, hanem 20 évről van szó. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy az a gentleman agreement, ami korábban köttetett az állami erdészetek üzemi területei és a vadásztársasági területek között, az korrekt módon betartásra került: az állami üzemi területek és a vadásztársasági területek aránya lényegében nem változott, sőt egy kicsit elmozdult a vadásztársaságok javára, de alapvetően maradt a konszenzus. Összefoglalólag: az új vadászati törvény Európa legjobb vadászati törvénye, ami radikálisan csökkentette a felesleges bürokráciát, és az értelmetlen anyagi terheket.

A negyedik nagy pillér – tehát a fegyvertörvény, a megállapodások és vadászati törvény után – a kamarai törvény. Itt Lázár Jánossal közösen benyújtott törvényjavaslatunkra az Országgyűlés meghozta azt a törvényt, ami a vadászjegyek bevételét teljes egészében meghagyja a Vadászkamaránál, és a külföldi vadászok jegyét is a kamara adja ki, következésképpen ezután igen nagy összeggel gazdálkodhat a Vadászkamara. Rövidesen pedig benyújtjuk az Országgyűlésnek, hogy a hatvani múzeum a Vadászkamara tulajdonába kerüljön, mert az a normális és az a helyes, hogy ha a vadászati múzeum a vadászoknál van, nem pedig az önkormányzatnál vagy az államnál. A működést természetesen a magyar állam anyagilag garantálja. Nem csinálok titkot, Suba Imrét szeretném majd felkérni arra, hogy ennek az intézménynek az igazgatója legyen, erősítve a szlovák-magyar kapcsolatot is.

És így jutunk el a világkiállításhoz, amit az 1971-es Vadászati Világkiállítás 50. évfordulójára rendezzük meg. A sajtó egy része nekem esett azzal a hülyeséggel, hogy akkor ez most Kádár János megdicsőülését jelenti-e? Az a helyzet, hogy a magyar vadgazdálkodásnak két csúcspontja volt: gróf Károlyi Lajos Tótmegyere a két világháború között,  a második világháború után pedig a ’71-es Vadászati Világkiállítást. Ahogy az 1920-30-as évek Tótmegyere nem Horthy Miklósról szól, ugyanúgy ’71 sem Kádár Jánosról, hanem a magyar vadgazdálkodásról! De most mondom, hogy történelem-hamisítást nem fogunk elkövetni, és ha a bemutatott trófeát Horthy lőtte, akkor az lesz odaírva. Ha Kádár lőtte, akkor Kádár János lesz odaírva, vagy ha román barátaink trófeákat hoznak, és az van ráírva, hogy elejtette Nicolae Ceaușescu, vagy Mihály király, akkor az lesz ráírva. Mert ilyen volt a történelem. Ez a Világkiállítás a vadgazdálkodásról szól és nem a politika-történetről. A Vadászati Világkiállítás egy virtigli vadászati világkiállítás lesz a fenntarthatóság jegyében, a közép-európai és nemzeti hagyományaink jegyében, a nagyszerű magyar vadgazdálkodás jegyében, de szeretnénk, hogy minél szélesebb beágyazottsága legyen, ezért nagyon hangsúlyos programsorozat lesz a horgászattal kapcsolatban, a lovas sporttal kapcsolatban, vagy kutyás és solymász barátainkkal kapcsolatban. De ugyanígy a sportlövészet, az erdészet, a természetvédelem, a művészetek – a vadászat a művészetben és művészet a vadászatban – illetve a gasztronómia és borászat tekintetében is. Két nagyszabású kerekasztal megbeszélést bonyolítottunk le eddig a legfontosabb területeket megjelenítő mintegy félszáz szervezet képviselőivel. Megállapodtunk, hogy mindenki leírja azt a víziót, azt az álmot, azt az elképzelést, amit ő szeretne, majd ezt egységes egésszé, egymást erősítő programsorozattá fogjuk rendezni. A C.I.C. a szakmai védnökséget és segítséget vállalta. Köszönöm gróf Károlyi Józsefnek – Gróf Károlyi Lajos unokájának -, hogy elvállalta a miniszteri biztos szerepet. Három központi helyszíne lesz a világkiállításnak: a Hungexpo, a hatvani vadászati múzeum (addigra már a kamara égisze alatt), illetve az Állatkert, ami addigra Európa legmodernebb állatkertje lesz. Tehát ez a grandiózus három helyszín, de piramisszerűen az egész ország be tud mutatkozni, a különböző tájegységek – beleértve a magánjellegű gyűjtemények is, mint pl. Hídvégi Béla keszthelyi múzeuma, vagy Kiss B. Zoltánnak a vásárosnaményi gyűjteménye -, de ugyanígy a kisebb településeken is legyen egy-egy vadászszoba, ahol a helyi értékeket be tudják mutatni.

 Összefoglalólag tehát, minden barátunktól – horgászok, lovasok, kutyások, művészeti ágak, gasztronómia – azt kértük, hogy mindenki írja le, hogy mi a vízió, álom, elképzelés, amit szeretne, majd a következő lépésben, ennek az évnek a második felében ezt egységes programmá szerkesztjük, úgy, hogy a különböző időpontok és események egymást erősítsék, egymásra épüljenek, és jövő ilyenkor a Fehován már azt fogjuk bejelenteni Önöknek, hogy a megvalósítás is elindul.

Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg az idei Fehovát!

(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjújában.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia egyetemet említette.

Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.

Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.

Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, “az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”.

Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben “minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik “a védelmi lépéseket”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor – mint mondta – “megtettük azokat a lépéseket”, hogy “senkinek a haja szála” ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.

Szlovákiával “szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok” a visegrádi együttműködésen (V4) belül – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt.

Semjén Zsolt szerint, aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, “kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket “fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a kisiskolák megmentését említette.

Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás megőrzéséhez szükséges támogatást.

Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülnie.

Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont “abszurd”, hogy “nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat “nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják – hangoztatta -, példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.

Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia “de facto megvalósult a Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. “Ki gondolta volna ezt (…) a milosevici időben?” – tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.

A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány – közölte. “Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A jövőben erős képviselete lesz az erdélyi magyarságnak a román törvényhozásban.

Ez a nagyszerű eredmény visszaigazolta, hogy a magyarság sorskérdéseiben erkölcsi parancs az összefogás, és nem engedhető meg a széthúzás.

Köszönet illet minden felelősen gondolkodó, nemzetünkért, erdélyi közösségünkért cselekvő magyart, aki szavazatával hangsúlyos képviselethez juttatta képviselőinket Bukarestben.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egészen biztos, hogy a Kárpát-medencében, de nem Magyarországon élő magyar közösségek helyzetéről, a nekik nyújtható és nyújtandó segítség mértékéről és állapotáról más képe van egy magas posztot betöltő kormányzati tisztviselőnek, mint az érintetteknek. A MÁÉRT idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét kérdezte a felvidek.ma. Az interjút teljes terjedelmében közöljük.

–          Ön szerint milyen helyzetben van ma a felvidéki Magyar Közösség Pártja?

–          A Magyar Közösség Pártja stabilizálta a helyét, ami egy rendkívül komoly teljesítmény. Nagyon erős és elkötelezett szavazóbázisa van, ami magas szlovákiai szavazói részvétel esetén viszont nem elég a pozsonyi parlamentbe szükséges 5 %-hoz, hanem annál ugyan nem sokkal, de alacsonyabb. Szerény szlovákiai választói aktivitás esetén viszont elég! Ugyanakkor akár bent vannak a pozsonyi parlamentben, akár nem, vitathatatlan, hogy a magyarlakta országrészekben regionális pártként ők a meghatározó erő. A Magyar Kormány számára nem elengedhetetlenül szükséges, hogy partnere parlamenti párt legyen az adott országban. Természetesen mi örülünk annak, ha ez mégis így van, és többnyire minden támogatást meg is adunk ehhez, de azt is nagyon nagy értéknek tekintjük, ha a magyar közösség egy stabil, regionális párttal rendelkezik. És az MKP ilyen!

A szavazóbázisa biztos, megújuló, és erős pártstruktúrával is rendelkezik. Ráadásul, miután a felvidéki magyarok a szlovák-magyar határ mentén élnek, ezért az ottani települések szoros együttműködést alakítottak ki a szomszédos magyarországi megyékkel. Ennek is szerepe van abban, hogy az MKP hosszú távon kiszámítható, komoly erő, amiből az is következik, hogy akár a következőkben is átlendülhet a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöbön, és akkor immár parlamenti párt lehet!

–          Mi a véleménye a vegyes pártot illetőleg?

–          A Most-Híd kérdését sem kívánom megkerülni, hiszen ők is Szlovákia politikai életének a formálói. Szerencsétlen és tragikus, hogy a magyarság abba a helyzetbe került, hogy egy tisztán etnikai és egy vegyes párt közül kellett választania! Ráadásul sokan arra a következtetésre jutottak, ha a helyzet ilyen, akkor inkább egyáltalán nem vesznek részt a választásokon, vagyis a magyar szavazóbázis széthullott!

Ha a Felvidéken többen lennénk, akkor megkerülhetetlenek lennénk. Akkor Szlovákiában nem lenne ilyen nyelvtörvény, és az állampolgársági törvény is más lenne, a V4-ek együttműködése pedig gyorsabb, és sikeresebb lenne, hiszen olajozottabban működne. A fő problémánk a Híddal a Kárpát-medencében főként az, hogy megalapozza a félelmünket. Ugyanis ha létrejön egy vegyes párt, utána könnyen bekövetkezhet, hogy ebben a vegyes szlovák pártban előbb lesz egy magyar tagozat, majd a magyar tagozat esetleges felbomlása esetén néhány magyar képviselő marad.

Ezért a MÁÉRT a statútumában ki is mondta, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek kizárólag az etnikai magyar pártokat tekinti. De abban például mi nem foglalunk állást, ha az MKP a Híddal tárgyal. Ha az ottani legitim magyar civil szervezetek: a Csemadoktól, a pedagógusok szövetségén át a Via Nováig ezt fontosnak látják, és ebben megegyezésre is tudnak jutni, nem fogjuk őket ebben akadályozni.

–          Mi a helyzet ugyanebben a kérdésben Erdélyben? Ott december 11-én parlamenti választások lesznek.

–          Erdélyi vonatkozásban tisztában kell lenni azzal, és itt a személyes pártszimpátiáknak nem szabad szerepet játszaniuk, hogy ha az RMDSZ megroppan és – ne adj Isten! – nem, vagy csak nagyon megroggyant állapotában jut be a bukaresti parlamentbe, mondjuk 5% alatti eredménnyel, akkor ennek nem az lesz a következménye, hogy egy másik magyar párt jut oda be, hanem nem lesz ott a magyarok közül senki.

Veszélyes, hogy a magyar értelmiség ideológiailag a román pártstruktúrába kezd el integrálódni, hogy a székelyföldi polgármesterek esetleg elkezdenek kliensrendszeri alapon helyezkedni, hogy valamiképpen mégiscsak juthassanak forrásokhoz, mert ez az erdélyi magyar érdekképviselet végét jelentené!

Ezért van minden összefogásra és szavazatra szükség, és ezért kulcsfontosságú, hogy december 11-én legyen meg az 5 százalék, már csak azért is, mert Romániában az úgynevezett regionalizáció réme is fenyeget bennünket, melynek során Maros, Hargita és Kovászna megye tömbmagyarságát különböző régiókba sorolnák be. Ha a három megyével ezt megteszik, és egyiküket Brassóhoz, másikukat a kolozsvári régióhoz csatolják, ahol e jelentős iparterületek óriási román többséggel rendelkeznek, akkor ott a magyarság nyomasztó kisebbségbe szorul, ami a magyar érdekérvényesítés megroppanását jelentené. Mindezt csak úgy tudjuk megakadályozni, hogy az RMDSZ kellő súllyal jelen van a bukaresti parlamentben.

A MÁÉRT és a Magyar Kormány is felszólította a román állampolgársággal is rendelkező magyarokat, hogy vegyenek részt a választásokon. Ez végül is nem személyes szimpátia kérdése, mert Kövér László házelnök úrról például tudható, hogy volt konfliktusa az RMDSZ-szel. De az adott helyzetben a kérdés nem az, hogy valaki nekem szimpatikus-e, vagy volt-e vele vitám, hanem létfontosságú, hogy a magyar párt, a Magyar Összefogás bent legyen a bukaresti parlamentben!

Az utóbbi hónapokban a Vajdaság, majd utána Kárpátalja kapott jelentős gazdasági támogatást. A felvidéki politikusok között van, aki sérelmezi, hogy különösen a Felvidék keleti része: az Ipolyságtól a Királyhelmecig húzódó területsáv mostohagyermeke a szlovák államnak. Úgy látják, hogy a helyzet itt rosszabb, mint bárhol másutt. Erre persze a magyar politikusok mondhatják, hogy az aggteleki térség, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákia határával érintkező járásai szintén Magyarország mostohagyermekeinek számítanak.

–          Voltak-e, vannak-e az említett régió felemelésével kapcsolatos elképzeléseik, vagy a helyzet az, hogy bár voltak ilyenek, de egyszerűen nem jut rá anyagi erő?

–          Most jutottunk el először oda, hogy Magyarországon stabil állapotok vannak. A bővülő gazdaság gyümölcsét mindenki élvezheti: fizetés- és nyugdíjemelésről is szó van. Nagy összegű gazdasági támogatást tudunk ezért nyújtani – elsősorban a Vajdaságnak, majd Kárpátaljának is. Miért pont nekik? Azért, mert ők vannak az unión kívül. Vagyis uniós pénzekhez ők ilyen formában nem tudnak hozzájutni. Gazdasági értelemben Szlovákia nem szegényebb, mint Magyarország, Románia pedig szintén az Európai Unió része. Tehát nekünk az első segítséget oda kellett juttatni, ahol az ínség a legnagyobb és egy nem uniós ország nyilvánvalóan nehezebb helyzetben van, például azért is, mert nincs módja uniós pályázatokhoz hozzájutni. Ráadásul Kárpátalján kvázi háborús helyzet van…

–          Aminek következtében bármikor menekülésbe kezdhetnek az emberek…

–          Behívhatják őket katonának, vagyis a katonai behívó, de a nyomor és a kilátástalanság elől is útra kelhetnek. Kétségtelen, hogy a Felvidék keleti részén nehéz a helyzet. Persze az is igaz, hogy Miskolc és Kassa között a helyzet szintén hasonló, sőt, ettől keletre a magyar oldalon sem Kánaán például Borsod északi része. De azért mégsem hasonlítható össze azokkal az állapotokkal, amelyekkel Kárpátalján találkozik az ember.

Mindemellett nem teszünk le arról, hogy lépésről lépésre a Délvidék és Kárpátalja mellett az erdélyi és felvidéki vállalkozóknak is nyújtsunk segítséget.

(Forrás: felvidek.ma)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A honosítás kezdete óta 920 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Közlése szerint a diaszpórában közel 100 ezer az úgynevezett állampolgársági megállapítások a száma, és emellett 820 ezren vannak, akik honosítással magyar állampolgárságot szereztek. A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy tartani fogják ígéretüket és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár.

Beszámolt arról is, hogy negyven ország diaszpóra gyakorlatát tekintették át, kiemelve abból a leghasználhatóbb elemeket. Szólt arról a diaszpóra stratégiáról is, amit várhatóan tanácskozáson fogadnak majd el, ennek része lesz diaszpóra központ létrehozása, a magyar nyelv tanításának erősítése és a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok erősítése.

Semjén Zsolt kitért a Kőrösi Csoma Sándor programra, amelynek célja a diaszpóra magyarságának segítése. A program keretében immár 100 ösztöndíjast küldenek ki, akik többek között magyar nyelvet, néptáncot tanítanak. A cél a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezetek létrehozása, ami minden magyar otthona lehet – mutatott rá a kormányfő helyettese.

Beszélt a Mikes-programról is, amelynek lényege a hagyatékok összegyűjtése. Ezek közül a rendkívüli értékek gyűjteményekbe kerülnek, a többit kárpátaljai iskoláknak küldik el. Szintén a magyarság értékeinek számbevételét célozza a Julianus-program – jelezte, s felhívta a figyelmet a nemzeti regiszterre is, ahol magyar és angol nyelven lehet tájékozódni.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: míg a Kádár-rendszer idején a diaszpórát ellenségnek, majd mostohagyereknek tartották, a mostani kormány családtagként tekint rá. Rögzítette: a magyar kormány számára minden magyar egyaránt fontos felekezettől, világnézettől függetlenül. Egyúttal azonban azt is jelezte, hogy a diaszpóra szervezetek esetleges vitáiban a magyar állam és kormány nem kíván igazságot tenni.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a tanács immár hatodik alkalommal ült össze. 2011-ben még 49 szervezet vett részt munkájában, a mostani ülésen 76 tömörülés képviselői vannak jelen. A testület négy kontinentális és egy interkontinentális szekciót működtet, s közreműködnek tevékenységében az egyházak és a cserkészek is. Reményei szerint a jövőben tovább bővül a részt vevő tagszervezetek, illetve képviselők száma.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a következő években szeretnék a diaszpóra magyarságát ezer szállal kötni a Magyarországhoz. Ehhez erős anyaországra van szükség, olyanra, amelyikre a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők is feltekintenek. A tanácskozás végén a résztvevők várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Problémamentes és harmonikus az együttműködés a Magyarországon akkreditált konzuli misszióvezetőkkel – mondta Semjén Zsolt egy szakdiplomáciai fórumon hétfőn, Budapesten.

A kormányfő helyettese kiemelte: napjainkban az együttműködés egyre szélesebb területet ölel fel, s a mostani gazdasági környezetben egyre nagyobb erőforrást jelent a tiszteletbeli konzuli intézmény. Kitért arra, hogy az illetékes tárcák dolgoznak a konzuli munkát segítő mentességek és kiváltságok harmonizálásán, így a konzuli képviselők számára adandó különleges rendszám ismételt bevezetésén is.

Semjén Zsolt a magyar kormány nevében köszönetet mondott a konzuli misszióvezetők szolgálataiért, amellyel Magyarország számára értéket teremtenek. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 85 országban nagykövettel, további 81 országban pedig tiszteletbeli konzulokon keresztül képviselteti magát. Hozzátette: gyakorlatilag a világ összes országával diplomáciai kapcsolatot tart fenn Magyarország, s az együttműködés több mint 80 százalékban nagyköveti szinten történik.

Kitért arra is, hogy a tiszteletbeli konzulok működése a nemzetközi jog által elismert és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben foglaltak szerint történik. Ez komoly nemzetközi presztízst, magas szintű politikai és gazdasági beágyazottságot jelent a világ bármely országában. Tiszteletbeli konzulnak lenni egy különleges klubtagsághoz hasonlatos, ahová csak személyes érdemek, alkalmasság és komoly diplomáciai egyeztetéseket követően lehet bekerülni – fogalmazott.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: szükség van a tiszteletbeli konzulokra, kapcsolatrendszerük olyan mértékű, amelynek előnyét minden ország szívesen használja. Kiemelte: Magyarország számára elengedhetetlen a professzionális együttműködés, a politikai szintű kapcsolattartás, így a külügyi tárca egy éve miniszteri biztosi felügyeleten keresztül koordinálja a diplomáciai intézményrendszert.

Kitért arra is, hogy fontos, a külgazdasági célok mellett a misszióvezetők ismerjék a kormány külpolitikai stratégiájának más területeit is. Jelezte, évente két misszióvezetői fórumot tartanak, a hétfői a szakpolitikai területeket tekinti át.

Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy rendkívüli “turbulencia” van a nagyvilágban, ami nehezen kezelhető. Elkerülhetetlennek nevezte, hogy ezt “a káoszt” definiálják, és egyfajta új rendet hívjanak életre. A migrációs áramlatnak nincs vége. Bár egyelőre kontrollálni tudja Magyarország a helyzetet a határainál, de ehhez Európától túl sok segítséget nem kap – jegyezte meg, kiemelve: nincs globális program, amivel a helyzetet kezelni lehetne.

Kitért arra, hogy Magyarország exportvezérelt, nyitott gazdaság, s érdekelt azon globális tőkemozgásokban, amelyek nélkül a gazdasági prosperitás nem fenntartható. A legnagyobb probléma a gazdasági növekedés fenntarthatóságának a kérdése – hangoztatta Mikola István, aki fontosnak nevezete, hogy azokat a start-upokat megtalálják, amelyek képesek a nemzetközi tőkepiacokra kijutni. Hozzátette: a nyitott, exportvezérelt országok érdekeltek a szabadkereskedelmi megállapodásokban is, de fontos, hogy ezek jó megállapodások legyenek. Nem kiszolgáltatni akarják a magyar gazdaságot a tőkepiacoknak, hanem piacot szeretnének nyerni – hangsúlyozta az államtitkár, aki nagy fantáziát lát a keleti és déli nyitás politikájában.

A keleti nyitás egyértelműen sikeres, a déli területeken pedig nagy szükség van a magyar tudástőke alkalmazására – fejtette ki, és példaként említette élelmiszer-biztonsági láncok kiépítésének szükségességét. Megemlítette: csak akkor lehetnek sikeresek, ha azon országok kultúráját, történelmét ismerik, ahol piacokat szeretnének nyerni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország javítani fogja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, “soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk, hanem a Demokrata Párt ideológiájával” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek nyilatkozva, miután a Vatikánban találkozott Ferenc pápával a szerdai általános audiencián.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke üdvözölte Donald Trump megválasztását, hangsúlyozva, hogy a KDNP mindig is a republikánusokat tekintette testvérpártnak.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a balliberális nyomás ellenére az amerikai nép “nem hagyta magát belekényszeríteni az establishmentbe”. Hozzátette, hogy Magyarország javítani fogja kapcsolatait az Egyesült Államokkal: “nekünk soha nem az Egyesült Államokkal volt vitánk, hanem a Demokrata Párt ideológiájával” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.

Úgy vélte, Donald Trump lehetőség arra, hogy visszatérjen a korábban Ronald Reagan képviselte republikánus politika, “ami nekünk a szabadságot, Amerikának a nagyságot jelentette”.

Semjén Zsolt a Vatikán közelében október 13-án felállított Misericordia (Irgalmasság) című magyar képzőművészeti projekt (misericordiaroma.com) záróeseményére érkezett az olasz fővárosba. Részt vett Ferenc pápának a Szent Péter téren tartott szerdai általános audienciáján, amelyen gyűrűcsókra járult az egyházfőhöz.

A pápával folytatott találkozón Semjén Zsolt szólt a magyar művészi installációról, amely Magyarország tisztelgése kívánt lenni a pápa által meghirdetett irgalmasság szentéve előtt, valamint a magyar művészet bemutatását is szolgálta. Semjén Zsolt elmondta az egyházfőnek, hogy az installáció jövő pünkösdre Csíksomlyóra kerül át.

A miniszterelnök-helyettes Szent Márton ezüstérmét adott át Ferenc pápának a szent november 11-i ünnepe és a magyarországi Szent Márton-emlékév alkalmából.

Beszámolt az egyházfőnek arról, hogy nemrég Buenos Airesben az ott élő magyar közösséggel találkozott, amelynek tagjait az argentin származású pápa is jól ismeri. A világban élő magyarság összefogása, a nemzeti identitás megőrzése nagyon fontos – mondta Ferenc pápa, aki magyarul, “Isten éltessével” köszöntötte a magyar kormány képviselőit.

Semjén Zsoltot Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kísérte.

Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta, a Vatikán elismeréssel fogadta, hogy a magyar kormány keresztényüldözés elleni államtitkárságot hozott létre. Jelenleg a világban 250 millió embert üldöznek vallásáért, köztük 200 millió a keresztény, és erről a keresztény Nyugat nem vesz tudomást – mondta. Kiemelte, hogy az államtitkárságnak “erős az üzenete”, mivel Magyarország az első, amely a keresztényüldözés elleni fellépést nem egy NGO-ra, vagyis egy nem kormányzati szervezetre bízta, hanem beemelte az államrendszerbe, így deklarálva, hogy különleges a kapcsolata a kereszténységgel.

 (Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A felvidéki és az egyetemes magyarság életében Duray Miklós intellektuális értelemben mindig is az iránytű szerepét töltötte be – jellemezte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar politikust, könyvének bemutatóján kedden, Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 című kétkötetes könyvének bemutatóján kiemelte: bár sűrűn tapasztalhatjuk, hogy a mögöttünk hagyott időszak igen bizonytalan, de a saját történelmünket nekünk kell megírni.

Kitért arra, hogy első találkozásuk a politikussal bő negyedszázada volt, de már hallott róla korábban is. Hallhattak róla a Kádár-korszak Pestjén, még ha a hatalom szerette volna is azt a látszatot kelteni, mintha nem is létezne. Felidézte Duray Miklós életútját, és kitért a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulására, amelynek vezetője lett.

1968. augusztus 21-én a Szovjetunió nem hagyott lehetőséget a legcsekélyebb változtatásokra sem, és ahogy 1956. november 4-én Magyarországot, úgy Csehszlovákiát is a szovjet tankok lánctalpai szántották fel – mondta.

A bevonulás tanulsága Duray Miklós szerint az volt, hogy Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye ’56 magyarországi tragédiája és ’68 augusztusa. Az első világháború végétől ötven évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a három közép-európai történelmi nemzet, a lengyel, a cseh és a magyar eljusson a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére – idézte Semjén Zsolt a felvidéki magyar politikust.

A miniszterelnök-helyettes kitért a 26 évvel ezelőtti rendszerváltozásra, és kiemelte: emblematikus személyek álltak a lengyel, vagy litván kommunistaellenes mozgalmak élén, akiknek akkoriban megtanulta a világ a nevét.

Ilyen szerepet játszott a felvidéki magyarság életében Duray Miklós. Vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét, de sem Duray Miklóst, sem az Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki Semjén Zsolt.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke személyes emlékeit idézte fel, majd kiemelte: Duray Miklós túlélt minden nehéz történelmi időszakot, ahogy Wittner Mária ’56-os forradalmár, vagy Tőkés László.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a Magyarság Házában tartott rendezvényen azt mondta: Duray Miklós életútját követi a két kötet. Kitért a felvidéki magyar politikusnak a státusztörvény kezdeményezésében játszott szerepére, és arra, hogy Duray Miklós később teljes mellszélességgel kiállt mellette.

Hajthatatlan volt amikor szabadlábon, és akkor is, amikor börtönben képviselte a felvidéki magyarság érdekeit, és következetesen és egyúttal kíméletlenül teszi ezt a mai napig – mutatott rá.

Duray Miklóssal mindig nagyon jó találkozni. Duray Miklós egyszerre tájékozódik jól nemzetközi területen, de ugyanakkor jól eligazodik Budapesten is, tudja a felvidéki magyarságot kívülről látni – fogalmazott. Felvidéki magyarnak lenni ma sokszor kilátástalansághoz közeli állapotot, felvidéki magyar politikusnak pedig a csalódások sorát jelenti – tette hozzá Németh Zsolt, aki szerint a rendszerváltással a demokrácia csak a szlovákoknak jött el. Az unióban pedig csak addig harcolnak a kisebbségi jogokért, amíg be nem lép egy ország a szervezetbe – jegyezte meg.

A rendezvényen részt vett Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc lényegében megmentette a nyugati világ több országát attól, hogy ott a kommunizmus hatalomra kerüljön – vélekedett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy könyvbemutatón.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Kovrig Béla Nemzeti kommunizmus és Magyarország című könyvének bemutatóján a KDNP elődpártja, a Demokrata Néppárt történetét felidézve kiemelte: a párt által megfogalmazott eszmeiség azért nem tévesztett irányt, mert az egyház társadalmi tanítására épült. Ez az eszmeiség az, amely a mai polgári, keresztény és nemzeti oldal számára egyfajta előképként vállalható – tette hozzá.

Semjén Zsolt a keresztényszociális mozgalmak idejéről szólva elmondta: “a diadalmas kapitalizmussal” szemben megjelent a keresztényszociális gondolat. A Rerum Novarum pápai enciklikát lefordították a politika nyelvére, kísérletet téve, hogy bemutassák: az óriási eredmények mellett óriási hiátusok is vannak. Ezzel szociális alapon mondtak kritikát a liberalizmusról és a vadkapitalizmusról – mondta a politikus.

Szólt az 1947-es választásokról és a Barankovics-párt heroikus küzdelméről a kommunizmussal szemben. Mint mondta, egyöntetűen szembeszálltak a faji és osztályalapú szocializmussal, annak hasonlóságát felmutatva.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy 1956 februárjában jelentették be a Demokrata Párt újjászervezését. Kovrig Béla zseniális megállapításai között említette, hogy a néhány nap után levert forradalomról a heroizmus maradt meg a nemzet emlékezetében. Olyan étosz és kép maradt meg a nemzet egységéről minden szempontból, ami mindenki számára vállalható és nem kiradírozható a magyar történelemből – fogalmazott.

Azáltal, hogy 200 ezer embert elüldözött a kommunista rendszer, a magyar forradalom és szabadságharc lényegében megmentette Európát az eurokommunizmustól és több országot attól, hogy a Szovjetunió támogatásával, demokratikus választáson a kommunisták kerüljenek hatalomra. A szovjet tankok brutalitása és a távozók beszámolói “kinyitották a szemeket” – mondta Semjén Zsolt, aki szerint a nyugatiaknak “térden állva kellene hálát adniuk a magyaroknak, hogy megmentették őket a kommunizmustól”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Konrad Adenauer a kereszténydemokrácia legnagyobb alakja – állapította meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egykori kancelláról tartott nemzetközi konferencián.

Semjén Zsolt a Konrad Adenauer – kereszténydemokrata és európai államférfi címmel rendezett tanácskozáson kiemelte: Konrad Adenauer filozófiai értelemben megmutatta, hogy a kereszténydemokrácia a kereszténység fundamentumára épít, és nem politikai technikákra és stratégiákra.

Kiemelte az egykori német politikus, kancellár egyház társadalmi tanításához és az evangéliumhoz való hűségét. Adenauer keresztény, kereszténydemokrata, nemzeti és európai politikus volt – összegzett.

Hozzátette: Konrad Adenauer nagyon nehéz szituációban vette át Németország vezetését, a nemzet fogalma terhelt volt a harmadik birodalom miatt. Adenauer azonban egyensúlyt tudott tartani a józan és a természet rendjének megfelelő nemzeti elkötelezettség és az európai egység tekintetében.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a görög kultúrából, a római jogból, a germán államszervezésből, a zsidó etikából a kereszténység hozta létre azt a megismételhetetlen civilizációt, amit ma Európának neveznek.

A kereszténységgel lehet vitába szállni, kritizálni, vagy akár tagadni, de ez nem változtat azon, hogy az európai civilizáció keresztény civilizáció. Ennek ugyanakkor az iszlám, bár egy nagy világvallás és kultúra, nem része – rögzítette.

A magyar identitás pedig az iszlámmal szemben áll, hiszen “testünkkel védtük” a keresztény Európát 300 éven át – mutatott rá Semjén Zsolt.

Frank Spengler a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: Konrad Adenauer 1950-től 1966-ig a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke is volt, németként, európaiként és keresztényként határozta meg magát.

Nagy államférfi, kitűnő európai volt – jellemezte az egykori német politikust. Mindig arról beszélt, hogy Európának nemcsak közös háznak, hanem a szabadság házának is kell lennie minden európai számára.

Felidézte az 1956-os forradalom kapcsán általa mondottakat, miszerint a magyarok a szabadságért harcoltak.

Masát András, a konferenciának helyt adó Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora arról beszélt, hogy Adenauer felismerte korának legfontosabb problémáit, nevén nevezte őket és határozottan cselekedett. Két alapfeltételnek tekintette a békét és a szabadságot az ember élete szempontjából – mondta.

Manfred Emmes Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy Konrad Adenauer a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja volt, majd kiemelte: egy egész korszakot határozott meg. Konrad Adenauert nem terhelte a harmadik birodalom múltja, sőt a náci rendszer üldözte is, és hitelesen tudta képviselni az újrakezdést.

(Forrás: MTI)