Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Szejm külföldön élő lengyelekkel való kapcsolattartás bizottságának küldöttségét fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán az Országházban.

A lengyel parlamenti bizottság elnöke, Anna Schmidt-Rodziewicz köszönetet mondott Magyarország Kormányának a Lengyelország melletti folyamatos kiállásért és megköszönte a hazánkban élő lengyel nemzetiség támogatását, amiből tapasztalat szerint is fontos programok és beruházások valósultak meg. Fontos és egyedülálló lépésnek nevezte, hogy a lengyel nemzetiség a parlamenti szószólója révén észt vehet a Magyar Országgyűlés munkájában.

A küldöttség érdeklődött a magyar nemzetpolitika iránt is, különösen is a határon túli és diaszpóra magyarsággal való kapcsolattartás formái és  az identitás megőrzését és a nyelvhasználatot célzó jó gyakorlatok iránt. Semjén Zsolt elmondta, hogy a az elmúlt években háromszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása, valamint beszámolt arról a szószólói rendszer hatékony működéséről, példaként említve a megbeszélésen is jelen lévő Csúcs Lászlóné lengyel szószóló aktív szerepvállalását és fontos munkáját.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt a honosítási folyamatokról, valamint a Nemzeti Regiszter működéséről és a határon túl élő, valamint a diaszpóra magyarsággal történő kapcsolattartás és a feléjük irányuló kormányzati támogatás formáiról és tapasztalatairól.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egy bő évezred magyar és lengyel történetét tárja az olvasók elé számos fotóval illusztrálva a Magyar emlékek Lengyelországban című kötet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiadvány keddi budapesti bemutatóján.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek vagy köszönőviszonyban sem állnak a valósággal. “Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk, nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla” – mondta.

Kiemelte: az Antall József Tudásközpont műhelyének gondozásában megjelent könyv találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával. Felidézte, hogy 2012-ben meghirdetették a Julianus-programot, amiben felhívást intéztek a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére. Megjegyezte: a Lengyelországban gyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetette a könyvben találhatókkal; sok átfedés volt, de a könyv több, teljesebb.

Hozzátette: Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhat az olvasó az emlékekben, bepillantást nyer egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, izgalmasan megírt történelmi epizódokkal – mutatott rá Semjén Zsolt, hangsúlyozva: bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni, óhatatlanul az jut az eszébe: “ezt látnia kell” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes a kötettel összefüggésben kitért a visegrádi négyek napjainkban meghatározó szerepére, amit a rendszerváltozás után Antall József hozott tető alá, Magyarország II. világháborús szerepére a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője idősebb Antall József volt. Felidézte 1956 megélését a két nép történelmében, aminek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé, a Szolidaritással való kapcsolatokat a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és Fidesz lengyel kapcsolatait, a szamizdat irodalmat.

Újdonságként említette, hogy a könyv részletesen beszámol a 21. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása visszatekintő a 21. századból a 20. századra – momdta Semjén Zsolt, aki végül Petőfi Sándor sorait idézte. “Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?”

Ünnepi köszöntőjében Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta: a kötet rendhagyó útikönyv, tükrözi a két nép barátságát, sors- és érdekközösségét. A magyarok mindig segítették, támogatták a lengyeleket szabadságuk elnyerésében – hangsúlyozta az igazgató, kiemelve a fotóművészek munkáit. Jelezte: a képek a Lengyel Intézetben is megtekinthetők.

Antall Péter, a tudásközpont igazgatója közölte: ez a kötet több, mint egy könyvsorozat része, tisztelgés saját családja előtt is.

Hozzátette: a könyv hiánypótló, amely lehetőséget kínál egy utazás előtt az otthoni felkészülésre, elmélyedésre, a fotóalbum és az útikönyv egységeként jellemezhető. 

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

Nagy fába vágta fejszéjét az Antall József Tudásközpont Könyvműhelye, amikor arra vállalkozott, hogy tematikus sorozatot indít a külhonban fellelhető magyar emlékekről. Két éve jelent meg a csehországi kötet, most pedig méltó folytatásként a Lengyelország magyar vonatkozású emlékeiről szóló munkát vehetjük kezünkbe.

Minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, egyszóval büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek, vagy köszönő viszonyban sem állnak a valósággal. Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk. Nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla.

A vállalkozás találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával is. Még 2012-ben meghirdettük a Julianus programot, amiben felhívást intéztünk a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére.

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Lengyelországban begyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetettem a könyvben találhatókkal, és hál’ Istennek sok átfedést találtam. De a könyv több, teljesebb. És ez az első, amit szeretnék kiemelni.

Mert túl azon, hogy Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhatunk az emlékek során, bepillantást nyerünk egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, de ami a legfontosabb: izgalmasan megírt történelmi epizódokkal.

Bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni óhatatlanul az jut eszébe: nekem ezt látnom kell.

Mikor Antall Péter felkért a könyv bemutatására, hosszasan tűnődtem, miről is kéne beszélni a kötet kapcsán. Mondjuk a visegrádi négyek mai időben meghatározó szerepéről, amit a rendszerváltozás után édesapja, Antall József hozott tető alá. Vagy Magyarország II. világháborús szerepéről, a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője nagyapja, idősebb Antall József volt.

De hálás téma a háború utáni nem hivatalos lengyel-magyar kapcsolatok története is. 1956 megélése a két nép történelmében, amelynek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé. A Szolidaritással való kapcsolatok a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és FIDESZ lengyel kapcsolatok, a szamizdat irodalom.

Vagy beszélhetnénk azokról a személyekről, akik a két nép közötti barátság letéteményesei voltak, így Engelmayer Ákos, az Antall-kormány varsói nagykövete, akit a kiadó az előszóban a könyv mentorának említ, vagy a könyv szerzője Kovács István, hazánk első krakkói főkonzulja, aki kikutatta és közzétette az 1848/49-es szabadságharcunkban részt vevő lengyelek történelmét.

De gondolom az itt jelenlévők számára mindezek elég ismert tények. Így aztán úgy döntöttem, inkább magáról a könyvről beszélek, illetve abból is kiragadok néhány részt, ami számomra is újdonság volt, illetve nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.

Ne feledjük, ezer év történelme vonul el előttünk kövek, várak, templomok, szobrok, táblák, ékszerek képében. Egy emlékműre írt két sor mögött fantasztikus történelem húzódik meg. Az Árpád-ház és a Piast-ház kapcsolata, közös szentjeink, közös uralkodóink, közös harcaink. Egymás segítése szabadságküzdelmeinkben.

Ahogy Kovács István bevezetőjében írja: „A két nép közötti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Európa legstabilabb határa a XI. század és 1920 között fennálló lengyel- magyar határ volt, amely a történelem során legfeljebb csak húsz, huszonöt kilométeres szakaszon változott meg.”

Ami újdonság, hogy a könyv részletesen beszámol a XXI. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása pedig visszatekintő a XXI. századból a XX. századra.

2011-ben Varsóban emléktáblát állítottak az 1920-as lengyel – bolsevik háborúban aratott lengyel győzelemhez nyújtott magyar segítség emlékére. Elgondolkoztató, hogy Lengyelországot az I. világháború győztes hatalmai közül egy sem támogatta, csak a vesztes Magyarország.

Örömmel fedeztem fel a könyvben O’sváth László varsói szobrát – mondhatnám azt is ismerősként üdvözöltem – hiszen 2011-ben engem ért a megtiszteltetés, hogy felavathattam.

Akkor arról beszéltem, hogy 1939 őszén, Magyarországon valami példás összefogás alakult ki, kezdve attól, hogy visszautasítottuk a németek átvonulási igényét.  Méltán lehetünk büszkék erre az időszakra, mint a nemzeti összefogás történelmi példájára. Egyszerű emberektől kezdve a közigazgatás legfelsőbb szintjéig, a kormánytól az ellenzékig egyként tette mindenki a dolgát.

Természetesen sok minden kellett ehhez. Olyan miniszterelnökök, mint Teleki Pál és Kállay Miklós, olyan belügyminiszter, mint Keresztes-Fischer Ferenc, és olyan főtisztviselők, mint idősebb Antall József és O’sváth László. Ők és munkatársaik voltak azok, akik nemcsak annyit tettek, amit munkakörük, hatáskörük előírt, hanem messze túllépték azt. Az ő bátor helytállásuk nélkül nem lehetett volna kapcsolattartás a Honi Hadsereggel vagy az emigráns kormánnyal. És egyáltalán, így lehetett a magyar föld a lengyel menekültek második otthona.

Varsóban, nem messze a magyar nagykövetség épületétől állították fel idősebb Antall József és Henrik Slawik szobrát. A két politikus asztal mellett ül és beszélget. Mondhatnánk, kordivatnak megfelelő zsánerszobor. De a beszélgetés mögött sok minden rejlik, hiszen emberek tízezreinek életéről szólt.

A varsói felkelés idején a város körül állomásozó magyar csapatok és a lengyel felkelők közötti kapcsolatokról, tárgyalásokról, és együttműködésről, a felkelőkhöz átállt magyar katonákról a szovjet megszállás idején írott tankönyvek mélyen hallgattak. Kovács István számos adattal látja el az olvasót. De mindennél beszédesebbek a város körüli ápolt magyar sírok, és megemlékező táblák.

Csak a fővároshoz közeli Milanówek város eseményeiről szólnék. A lengyelek részt vettek a magyar tábori miséken, a magyarok fegyverrel és lőszerrel látták el őket, sőt még gépjárművezetői tanfolyamot is szervezetek. De labdarugó- mérkőzés is volt magyarok és lengyelek között.

Aztán megismerhetjük a könyvből Varsó magyar utcáit is. Csak egy kis példa: „A Varga Béla plébános sétány és a Henrik Slawik sétány kereszteződésében lelünk rá a Magyar barátok terére. Nem messze innen található egy utca, amely idősebb Antall József nevét viseli, valamint egy O’sváth László rondóra keresztelt körforgalom. Ursynówban a Teleki Pál utcáról fordulhatunk be a Bogláriak utcájába és onnan vissza a Keresztes-Fischer Ferenc körtéren át rátérünk a Baló Zoltán ezredes utcára. Ennek közepén pedig megpihenhetünk az 1956-os magyar forradalom körtéren.”

És ekkor egy kicsit pironkodhatunk. Mikor lesz Budapesten Keresztes-Fischer, vagy Teleki Pál utca? A szocialista-liberális városvezetés még a szobrát is kiűzte a városból. Azt hiszem, e téren még akad teendőnk.

Az 1956-os forradalom napjaiban és utána több városban tartottak tüntetést, közülük az olsztyni volt a legnagyobb. A Vörös Hadsereg tér névtáblát lecserélték Magyar Felkelők terére. Ez persze sokáig nem maradhatott, de a hatalom nem merte visszaállítani a Vörös Hadsereg teret, így kompromisszumos megoldásként Bem tábornokról nevezték el. 2006-ban az eseményekre emlékező táblát helyeztek el a téren.

Szczecinben 1956. december 10-én a szovjet konzulátus épületét foglalták el a tüntetők. A poznaniak emléktábláján városuk és Budapest sorsa elválaszthatatlanul összefonódott 1956-ban. Ugyanitt egymás mellett emlékeznek Mansfeld Péterre és a tizenhárom évesen Poznanban lelőtt Romek Strzalkowskira.

Torunban az egyetemisták tiltakozásáról emlékezik tábla, Bydgoszczban Eryk Bazylczukra, a magyar forradalom résztvevőjére emlékeznek. De a sort hosszasan folytathatnánk.

2006. március 24-én Lech Kaczynski lengyel államfő és Sólyom László köztársasági elnök aláírták a győri nyilatkozatot, és felavatták a lengyel-magyar emlékművét Győrött a Bem téren. E kezdeményezés folytatásaként 2007. március 23-tól ünnepeljük a lengyel-magyar barátság napját. Két évre rá Jaroslawban is hasonló emlékművet állítottak.

Úgy gondolom a hely és az alkalom méltó arra, hogy itt emlékezzek meg az azóta elhunyt Ottófi Rudolfról, Győr kereszténydemokrata alpolgármesteréről, aki a barátság napja előkészítésének fáradhatatlan szorgalmazója, motorja volt.

Kedves Barátaim!

Hosszasan sorolhatnám még az emlékeket, idézhetném a történeteket. De inkább figyelmükbe ajánlom a könyvet, örömüket fogják lelni benne.

Nekem nem marad más hátra, mint köszönetet mondani mindazoknak, akik a könyv létrehozásán munkálkodtak. És megerősíteni mindnyájunkban a lengyel-magyar barátság eszményét. Ehhez Petőfi sorait hívom segítségül:

Két nemzet van egyesülve bennünk,

S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar!

Van-e sors, amely hatalmasabb, mint

E két nemzet, ha egy célt akar?

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A migráció esetében az a helyzet: ha elrontjuk, soha többé nem tehető jóvá, és nemcsak a mi életünk megy rá, hanem a gyermekeink és az unokáink élete is, sőt az ő életük még inkább – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Bayer-show című műsor vasárnapi adásában az ECHO TV-n. A kormánypárti politikus szerint a birodalmi politikát pártoló brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a birodalmi Európa legnagyobb ellenfeleit, a nemzetállamokat, és ehhez segítséget az Európán kívüli migrációban, a nemzeti kötődés nélküli migránsokban látja.

A KDNP elnöke úgy véli, Brüsszel vezető politikusai súlyos veszélynek teszik ki az európai polgárokat, miközben a jó ember szerepében tetszelegnek, amikor arról beszélnek, hogy a „jó emberek befogadják a migránsokat, a rossz emberek pedig nem”. Semjén Zsolt szerint az egész migrációs válság következményeit a jövő generációi fogják viselni és a bevándorláspárti EU-s vezetők neve egy idő után szitokszó lesz az európai kultúrkörben. A politikus nem zárja ki, hogy kvázi polgárháborús veszély fenyeget.

Lángba borulhatnak a külvárosok

Mi fog történni? Egy migráns hátterű fiatalember meg fog erőszakolni egy tizenéves német kislányt, az apja pedig majd agyonlövi. A migránsgettóban lázadás lesz, meg fogják támadni a német falut, azok pedig meg fogják védeni magukat. Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig és égni fognak a külvárosok – figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre Semjén Zsolt.

Magyarországot folyamatosan súlyos kritikák érik a migrációs politikája miatt és támadás érte a magyar kormányt azért is, mert az üldözött keresztényeknek nyújt segítséget – hívta fel rá a figyelmet a műsorban Magyarország miniszterelnök-helyettese. A kereszténydemokrata politikus közlése szerint hazánk azzal, hogy helybe viszi a segítséget, az erejéhez mérten sokkal nagyobb támaszt nyújt, mint a gazdag nyugati országok. Semjén Zsolt kiemelte: a keresztényeket is fenyegeti ugyanaz a veszélyeztetettség és nyomor, mint az adott régióban élő összes többi embert, de ráadásul – ahogy fogalmazott – a keresztények a muszlim tengerben duplán veszélyeztetettek.

Jogunk van az önvédelemhez

A józan ész alapján el kell ismerni, hogy a nemzeteknek joga van az identitáshoz és az önvédelemhez, a mi elsődleges állami feladatunk, hogy a magyar embereket és az európai polgárokat megvédjük. A segítséget oda vigyük, ahol baj van, mert ez következik a józan észből, és ez következik a keresztény etikából is – emelte ki a KDNP elnöke. Szerinte akik humanista szerepben tetszelegnek, egyáltalán nem gondoskodnak sem a családtagjaikról, sem pedig a nemzetükről, de nagy általánosságban „az emberiséget akarják boldogítani”. A kereszténydemokrata álláspont ugyanakkor az, hogy állapotbeli kötelességünk és felelősségünk sorrendje: család, nemzet, majd az emberiség.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy Brüsszelben sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak sem pedig Csehországnak nem akarják elfogadja a szolidaritás azon formáját, hogy Ukrajnából elmenekült emberek sokaságát fogadták be. „Ez is rávilágít arra, hogy ők miért nyomják az Európán kívüli migrációt. Az Európán kívülről érkezett migránsok soha nem lesznek európaiak, soha nem lesz nemzeti kötődésük, hanem mindig is egy idegen test lesznek a keresztény európai civilizációban” – magyarázta a politikus. Rámutatott: az Európai Uniót birodalomként felfogó brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a nemzetállamokat.

Meg akarják dönteni a nemzetállamokat

A balliberális erők nem elég erősek, hogy meg tudják gyengíteni a nemzeti erőket, ezért hozzák be az Európán kívüli idegeneket, akik soha sem fognak a nemzeti erőkhöz kötődni. Ők és a balliberális erők összeadódva azt gondolják, hogy meg tudják dönteni a nemzetállamokat és így létrehozni azt az európai egyesült államokat, amiben ők ugyanúgy hisznek, mint a kommunisták a kommunizmusban, ami pontosan ugyanolyan utópia is egyébként – tette hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Az ECHO TV Bayer-show című műsorának január 7-ei adása ide kattintva teljes egészében megtekinthető, a Semjén Zsolt KDNP-elnökkel készített interjú 22:00 percnél kezdődik.

A műsor ismétlése az ECHO Televízióban is megtekinthető a következő időpontokban:

január 8. 01.50

január 8. 09.05

január 12. 13.05

január 13. 00.05

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európa jövője iránti felelősséget hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kormánypárt országos választmányának szombati budapesti ülésén.

A politikus értékelése szerint „Brüsszel kettős bűne miatt” veszélyben van a keresztény civilizáció. Kifejtette: az egyház-, család- és nemzetellenesség tudatosan rombolja a keresztény értékeket. Semjén Zsolt a jakobinus, kommunista, liberális és ’68-as ideológiákat mind a szabadkőműves hagyományokra vezette vissza, elítélve a kereszténység relativizálását.

A demográfiai vákuum okaként jelölte meg a család tudatos rombolását, az anyaság „zárójelbe tételét”, a férfi és nő házasságának megkérdőjelezését. A nemzetellenességről szólva pedig kijelentette: az európai világot megvető iszlám ellenállás nélkül, mint kés a vajban hatol át.

A miniszterelnök-helyettes Brüsszel másik bűneként a migráció megszervezését azonosította, inkorrektnek nevezve a helyzetet a bevándorlást elutasítókkal és magukkal a migránsokkal szemben is.

Vitatta az arab tavasz kirobbantásának értelmét, utalva arra, hogy keresztényüldözéshez, romboláshoz vezetett.

Semjén Zsolt megjegyezte: ebben a helyzetben az embercsempészek NGO-kkal (nem kormányzati szervezetekkel) együttműködve szervezték meg a migrációt, Angela Merkel német kancellár pedig saját állampolgárai és más tagállamok megkérdezése nélkül, korlátlanul meghívta a bevándorlókat. Antidemokratikusnak, törvénytelennek és inkorrektnek nevezte a történteket, bírálva, hogy amikor ott kezelhetetlenné vált a helyzet, akkor „ide akarják lőcsölni” azokat, akik nem elég képzettek ahhoz, hogy Németországban dolgozzanak.

A kereszténydemokrata politikus aggodalmának adott hangot, hogy először ugyan csak 100, majd 1000 bevándorlóról van szó, később párhuzamos társadalmak jönnek létre, és végül a saría árnyékában kell élniük az embereknek a saját hazájukban. Felvetette ezzel kapcsolatban: miért nem a dúsgazdag olajállamok fogadják be saját hittestvéreiket?

Az nyeri a választást, aki egyben van

Semjén Zsolt a belpolitikáról szólva örök tanulságnak nevezte, hogy az nyeri a választást, aki egyben van.

Az egész polgári jobbközép világ ma egy táborban van, a baloldal és a „nehezen meghatározható Jobbik” pedig darabokban – mutatott rá, meghatározónak nevezve Orbán Viktor miniszterelnökkel való kipróbált barátságát, továbbá a Fidesz és a KDNP bajtársi szövetségét.

Ezzel szembeállítva a politikus egy tál skorpióhoz hasonlította a baloldalt, ahol a szereplők marják egymást, hiányzik „az emberi minőség”, és ezért nem képesek életképes szövetségre.

Semjén Zsolt a részvevőknek azt is bejelentette: Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter a KDNP színeiben indul a parlamenti választásokon, Hollik István pedig Budapest belvárosában, Rogán Antal jelenlegi körzetében lesz a kormánypártok jelöltje.

A pártelnök méltatta a KDNP-s minisztereknek és államtitkároknak a családi adózás és az egyházi oktatás területén elért eredményeit, és további aktivitást szorgalmazott párttársainál.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Unió nem maradhat fenn másként, mint az európai értékek alapján, ami nem más, mint a keresztény civilizáció és az európai nemzetek sorsközössége – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk címmel csütörtökön Budapesten rendezett konferencián.

Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi. Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra – mondta.

Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon hangzott el.

Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.

S bár a tagság nem “fenékig tejfel”, de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, ami Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, s “időtávban mérve” Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.

Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is – fogalmazott.

Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, s aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció “katedrálisát” a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.

Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.

Vannak emellett “természetjogi valóságok is” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a gender-ideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is.

A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, s kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.

Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amiben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, s most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.

Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű.

A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.

”Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki” – tette hozzá.

Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és “saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez”.”Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel”, Isten ajándékát, amelyet “őriznünk, védenünk kell” – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: “imádkozunk és dolgozunk” egy olyan Európáért, amely “tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig”, “befogadó a családok iránt”, “tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot”, és elismeri a népek lehetőségét, hogy “méltó módon tiszteljék” a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot – mondta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vehette át kedden Budapesten a Duna Televízió által alapított, az idén hatodik alkalommal odaítélt Duna-díjat, amelyet az egy nemzetben gondolkodás előmozdításában partner személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda.

Ez a díj a magyarság érdekében, a nemzet ügyében végzett szolgálatot állítja példaképül a világ magyarsága elé – mondta méltatásában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy közéleti pályája során Pásztor István mindvégig kiemelt figyelmet fordított a Vajdaság politikai és gazdasági helyzetének javítására, “mert a célja a szülőföld megerősítése volt”, és ebben szerb partnereivel is konstruktívan működik együtt.

Felidézte: egy évtizede, Pásztor István pártelnökké választása után a VMSZ megerősödött, nyitott a többi vajdasági magyar párt és szervezet felé; ezek a szervezetek rövid időn belül korábban nem tapasztalt együttműködésre léptek.

Pásztor Istvánnak volt ereje és bátorsága ahhoz, hogy a VMSZ szerb politikai kapcsolatrendszerét is átstrukturálja – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a korábbi koalíciós partner, a Demokrata Párt “mintegy évtizedes, mind szorítóbbá váló öleléséből kilépve” újra az önálló vajdasági politizálás útjára lépett.

Eközben – hangsúlyozta – a VMSZ egyszerre nézett szembe a történelmi múlttal és tett a megbékélésért, amiben kiemelkedő Pásztor István szerepvállalása. Hozzátette, a tavalyi parlamenti választások eredményeként négy, a magyarok számára meghatározó területen delegálhatott államtitkárt a párt.

A kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal szemben a vajdaságiak jogai az utóbbi években nem szűkültek, ugyanakkor a magyar kormánnyal közösen sikeres gazdaságfejlesztési program működik a területen, és a vajdasági az egyik legszervezettebb magyar közösség a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt szerint az teszi Pásztor Istvánt a délvidéki magyarság meghatározó vezetőjévé, hogy “volt és van elképzelése arról, hogy az ott élőknek mire van szükségük a megmaradáshoz, a fejlődéshez, a gazdagodáshoz”, politikailag éleslátó, szókimondó, határozott vezetőként, napjaink egyik legkarizmatikusabb Kárpát-medencei vezetőjeként említve őt.

A díjazott az eseményen azt mondta: mindig magyarnak érezte és vallotta magát, és az elmúlt kilenc évtizedben először fordul elő, hogy ez Vajdaságban nem hátrányt jelent.

Magyarnak lenni ma a Vajdaságban előnyt, megbecsültséget jelent, mert sikerült elérni, hogy a szerb társadalomban “elfogadnak, megbecsülnek bennünket”, közösségileg és egyénileg is – mondta Pásztor István, mindezt a szülőföldön boldogulás alapfeltételeként említve.

Hozzátette: ez egy csaknem hét éve, a magyar kormánnyal közösen tett erőfeszítés eredménye, mert “meggyőződésünk, hogy a nemzet akkor tud épülni és erősödni, hogyha a nemzet minden egyes része épül és erősödik, és ezt a feladatot mindenkinek saját magának kell ellátnia”.

Mint mondta, az ehhez szükséges koordinált együttműködés az utóbbi években olyan szerteágazóvá és gazdaggá vált, amiről korábban nem is álmodtak, így az ott élő mintegy kétszázezer magyar meggyőződéssel vallja, hogy boldogulni tud a szülőföldjén.

Pásztor István nagyrabecsülésének adott hangot a határon túliak számára “a közmédiát megkerülhetetlen hírforrássá és intellektuális táplálékká” tevő munkával kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a közösségek megtalálták a helyüket ebben a struktúrában, és részei lehetnek a nemzet közös terének.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az a negyedszázada elindult Duna Televízió hozta létre ezt az elismerést, amelynek feladata, hogy “a 20. században szétszabdalt területeket összekösse édes anyanyelvünkkel és a magyar kultúrával”.

Mint mondta, ma is szükség van olyan szervezetekre és hétköznapi hősökre, akik a nemzet összetartásának áldozatos munkáját elvégzik.

Az elismerést hatodik alkalommal ítélték oda; először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, tavaly pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt a díjazott.

A díjat jelképező szobor Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.

 (Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége. Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat. A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, “kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan, mint egy tál skorpió – mondta. Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár. (Forrás: MTI-fidesz.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: töretlen lendülettel és növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Jelezte: idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket.

Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Sikeresen teljesült, hogy a Magyarországhoz köthető emigráns szervezetek minden magyar otthonát jelentsék az adott országban – tette hozzá.

Ismertette: folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el.

A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500, diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.

Három új támogatási formáról is beszámolt: 213 hétvégi magyar iskolát kérdeztek meg arról, mire van szükségük, és ennek alapján pályázati úton kapnak támogatást például eszközökre, tanárok kiküldetésére.

Külön pályázati keretet különítettek el a külhoni szervezetek támogatására, és azokat a lelkészeket is segítik, akik a diaszpórában élő gyülekezeteket gondozzák.

Megerősítette: bármely magyarnak, éljen a világ bármely részén, mindig van hová hazajönnie.

Kitért arra, hogy “borzasztó állapotok” vannak Venezuelában, ellehetetlenült az egyébként jól szituált magyarok helyzete. Számukra lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek Magyarországra – mondta, akár soron kívüli honosítást, letelepedési engedélyt is kilátásba helyezve nem magyar házastársak esetében.

A segítségnyújtás formái között megemlítette a diplomák soron kívüli honosítását, a munkahelykeresés támogatását, és a nyelvtanulás biztosítását.

Aki úgy érzi, el kell jönnie, Magyarország biztosítja, hogy hazajöhet – rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: sokezres magyar közösségről van szó Venezuelában, és szerinte mintegy 100 család fontolgatja, hogy Magyarországra jöjjön.

Jelezte, hogy megvan az egymilliomodik magyar állampolgár. Jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió ezernyolcszázötvenkilenc. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az eskütétel december 5-én lesz.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-an képviseltették magukat.

Az ülés zárónyilatkozattal fejeződik be délután, ebben várhatóan szerepel, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek el. A résztvevők szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar iskolákkal, és támogatják a Minority SavePack kezdeményezést is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk.

Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia pénteki, zárónapján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg.

Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.

A kormányfő helyettese sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés “lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint “kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes “mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.

Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében. Szólt arról is, hogy az EU-ban azon az állásponton voltak, hogy ezeket a feladatokat elláthatná egy államon kívüli NGO, emberi jogi szervezet is.

Beszámolt arról, hogy falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte.

Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte.

További felvetésre arról, hogy Törökországban erősödne a keresztényellenes hangulat, azt mondta: van egy bizonyos iszlamizáció, de ez nem állítható párhuzamba azokkal az iszlám országokkal, ahol keresztényüldözés zajlik. Törökországgal kitűnőek a kapcsolatok, és a keresztényeket állami szinten nem üldözik. Soha nem érkezett kifogás arra vonatkozóan sem, hogy az egyetemes patriarchátussal kiemelt kapcsolatot ápolnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek.

Hozzátette: szeretnének közép-európai összefogást megvalósítani, hogy ne csak az legyen, hogy “Hungary helps”, hanem az is legyen, hogy “Central-Europa helps”.

Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek közös érdeke, hogy az az aktív, munka- és tanulásképes ifjú generáció, amelynek tagjai közül sok millióan útra kelnek Európa és Észak-Amerika felé, azt az országot gyarapítsa, ahol született. Kitért arra is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében hatezer fiatal tanul Magyarországon, akik visszatérnek majd hazájukba. Megjegyezte: ezen fiatalok negyven százaléka moszlim hátterű, de őket is szívesen látják, amennyiben a kultúránkat és törvényeinket tiszteletben tartják.

A miniszter bemutatta a tárca területért felelős új helyettes államtitkárát Azbej Tristant és az utazó nagykövetet Heltai Pétert, aki az egyes, nem csak a keresztényeket támogató segélyprogramok koordinálását is végzi.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a romániai Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán.

Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon. Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem “valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.

A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt. Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák “fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak.

A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet “hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje.

A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba.

A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is.

(Forrás: MTI)