Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni budapesti sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt a határon túli magyarság elleni hangulatkeltésként értékelte a szavazati jog megvonására irányuló szándékot. Úgy fogalmazott:

nem gondolta volna, hogy 2004. december 5-e még egyszer előkerül, de van olyan párt, amelyik a zászlajára tűzte, hogy elvegye a határon túli magyarok szavazati jogát. Megjegyezte: ez alkotmányosan sem lehetséges.”

Arra az érvelésre, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, ne is szavazhasson, azt mondta: ez teljesen abszurd. Számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót. Példaként hozta a külföldön munkát vállalókat.

A zárónyilatkozatban szintén rögzítették, hogy egységesen kiállnak Brenzovics László mellett és amellett is, hogy a KMKSZ a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. A KMKSZ-t a kárpátaljai magyarság választáson hatalmazta fel a képviseletükre – rögzítette.

Az elfogadhatatlan, hogy a legitim képviselet helyett az ukránok álmagyar szervezetek képviselőit ültetik be a bizottságokba. Semmilyen legitimációval nem rendelkeznek és nem magyar, hanem ukrán érdekeket képviselnek”

– jelentette ki.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta tízezer beruházást hajtottak végre külhonban, 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Évről-évre száz nemzeti jelentőségű intézményt választ ki a Máért kiszámítható finanszírozással, ezen túl nyílt pályázatokon 35 ezer programot, szervezetet segítettek – ismertette. Külön kiemelte az óvodák megerősítését külhonban; 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, és 150 újat építettek. Emellett Kárpát-medence szerte 4000 templomot tataroztak, 200 újat építettek – sorolta.

Kitért arra is, hogy a Szülőföldön magyarul programban százezer forintos iskoláztatási támogatást biztosítanak, ennek köszönhetően 230 ezer gyerek jár magyar iskolába.

Ez a legnagyobb teljesítmény, ami a magyar megmaradás záloga”

– hangsúlyozta.

A Határtalanul! programban 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztak és 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösséghez. A családtámogatások közül az anyasági támogatást és babakötvény 70-70 ezren kapták meg.

Emellett 12 ezer pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel – akik a szűrőprogramokat végzik – és 200 újságíróval a határon túli médiumoktól rendszeres a kapcsolattartás, ahogy háromezer vállalkozóval is hálózatszerű kapcsolatot tartanak fenn.”

Ismertette: összesen 250 milliárd forintot fordítottak gazdaságfejlesztésre külhonban, 62 ezer nyertes pályázat volt. Tipikus “win-win” szituáció: jó a külhoni magyaroknak, az utódállamoknak és a többségi nemzet tagjainak, és a magyar gazdaságnak is – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy Kárpátalján egyetlen oktatási intézményt sem kellett bezárni a háború ellenére, ami a kárpátaljai magyarság hősiességét bizonyítja.

Összegzésként úgy fogalmazott:

mi a vásznat és a keretet adtuk, a festményt a külhoni magyarság, a nemzetünk festi.”

Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a parlamenti pártok közül a Momentum és a Párbeszéd nem fogadta el a meghívást a Máért-re, a DK nem is reagált. Azt mondta, sajnálja, hogy a magyar belpolitikában 2004. december 5-e árnyéka még mindig jelen van.

Kiemelte:

a magyar közösség jelentős része azt gondolja, egy a nemzet, az állam határai nem azonosak a nemzet határaival és helyes, ha olyan Magyarországot építenek, amelyik felelősséget tud viselni a külhoni magyarságért, beleértve a diaszpórát is. Ennek szellemében fogadták el a zárónyilatkozatot is”

– hangsúlyozta az államtitkár.

Kijelentette: nem brüsszeli, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló nemzetpolitikát kívántak folytatni.

A zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és az identitásunk megóvása. Megerősítették, hogy a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.

Románia kapcsán aggasztónak tartják a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését, a közhangulat romlását, az idegengyűlölet utcai atrocitásokba torkolló megnyilvánulásait, az erdélyi magyarok által is lakott településein. Elismerésüket fejezik ki a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum újbóli létrehozásáért. Gratulálnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sikeres szerepléséhez a 2024. decemberi parlamenti, valamint az államelnöki választásokon, továbbá az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához.

Támogatják a felvidéki magyar közösség törekvéseit, amelyek oktatási- és kulturális intézményhálózatuk megtartását, megerősítését és fejlesztését hivatottak szolgálni. Vajdaság vonatkozásában üdvözlik, hogy az április 16-án megválasztott új szerbiai kormányban a Vajdasági Magyar Szövetségnek továbbra is nyolc államtitkára van, így továbbiakban is biztosított nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalomban is a magyarság ügyeinek hatékony képviselete. Horvátország vonatkozásában elismerésüket fejezik ki és gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elért sikereihez az önkormányzati választásokon. Gratulálnak a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalakulása 35 éves évfordulójához, egyben a muravidéki magyar közösség szervezett érdekvédelme 50 éves fennállásához.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Száz éven át, Trianon után hátrány volt az, ha valaki magyar a Kárpát-medencében, ezért itt az ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar – mondta Semjén Zsolt, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt köszöntőjében a kormány nemzetpolitikai alapvetéseit összefoglalva kiemelte: mindenki, aki magyar állampolgár akart lenni, azzá válthatott és mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, az lehet.

A magyar kormány nemzetpolitikája arra irányul, hogy akiben csak pislákol a magyar identitás, az minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak. Ez a mi küldetésünk”

– fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: nemzetben elkötelezettek, ez az egész politikájuk fundamentuma.

Semjén Zsolt a nemzetet az emberiség termőformájának nevezte, aláhúzva, hogy

a nemzetpolitikánknak két tévedést kell elkerülnie.”

Az egyik tévedésnek azokat az ideológiákat tartotta, amelyek nem tekintik értéknek a nemzeti létet. Ilyen a szélsőséges kozmopolitizmus, ami egyfajta provincializmusnak tekinti a nemzeti léthez való ragaszkodást vagy a marxizmus, ami az internacionalizmus és az osztályideológia jegyében sok esetben ellenségnek tartja a nemzeti léthez való kötődést és ragaszkodást.

Keresztény alapon el kell utasítani ugyanakkor egy másik szélsőséget is, amit sovinizmusnak lehet nevezni és amely tagadja más nemzeteknek a létezéshez való jogát.

Mi azt valljuk, hogy minden nemzetnek a küldetése az, hogy megmaradjon, a saját értékeit kimunkálja, kidolgozza és az egész egyetemes emberiség számára elérhetővé tegye”

– fogalmazott, kiemelve: amikor elkötelezettek vagyunk a saját nemzeti megmaradásunk és fejlődésünk mellett, ugyanezt támogatjuk minden más nemzet tekintetében is.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: világnemzet lettünk, nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert ilyen a történelmünk.

Ez egyfelől kihívás, másfelől óriási lehetőség – hangsúlyozta.

Rámutatott:

a diaszpóra közösségei egy-egy hídfőállást jelentenek Magyarországnak, az egyetemes magyarságnak kulturális, gazdasági és bizonyos értelemben politikai szempontból is az adott ország felé, ahol élnek.”

A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte annak alkotmányos kimondását, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért, éljen bárhol a világban.

A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad”

– szögezte le.

Kiemelte: a diaszpóra magyarsága hasonlóan értékes része a magyarságnak, mint a Kárpát-medence nemzetrészei.

Semjén Zsolt felidézte, hogy 2010-ben még csupán 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ezt már a következő évben tízszeresére növelték, és eddig mintegy 1600 milliárd forintot fordítottak e célra. Jelezte: ezek az összegek csökkenni nem fognak, csak emelkedni.

Kijelentette: Magyarország kötelessége, hogy olyan támogatást nyújtson a diaszpóra számára, hogy megtudja őrizni magyarságát. Egyúttal biztosítékot kell nyújtani, hogy a világban lévő magyarok tudják: bármikor bármi történik, van egy ország, Magyarország, ahová mindig hazatérhetnek. Ennek zavartalan lebonyolításához nyújt segítséget a Hazaváró program.

Megjegyezte:

a diaszpórában élő magyarok nagy részének nincs oka, hogy elmeneküljön onnan, ahol él, de például a venezuelai magyarokat haza kellett menekíteni.”

Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy máshol nem lesz szükség ilyen akcióra a jövőben.

A kereszténydemokrata politikus szólt arról is, hogy az egyház megtartó erőt jelent a diaszpórában is, és szintén oroszlán részt vállalnak a magyarság megtartásában a cserkészek, az általuk szervezett ötven táborban már több mint 1800 fiatal vett részt.

Kitért a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelyet a nemzetpolitika egyik legsikeresebb programjaként jellemzett, és amelynek feladatai közé sorolta, hogy a diaszpóra gyökerében emigráns szervezeteiből olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek “minden magyar otthonai lehetnek”.

Jelezte:

a program két új helyszínnel – Izlanddal és Litvániával – bővül. A Kőrösi-program és a szórvány magyarságot segítő Petőfi Sándor Program keretében eddig összesen 1100 ösztöndíjas utazott ki.”

Fontosnak nevezte azt is, hogy minél inkább kössék össze a diaszpóra magyarságát hazánkkal, ennek érdekében speciális ösztöndíj-rendszert alakítottak ki, a nyugati diaszpórából 236 hallgató érkezett egyetemi tanulmányokat folytatni Magyarországra, ehhez jön még idén 164 hallgató 30 országból.

Semjén Zsolt kitért a magyar nemzet közjogi egyesítésére is, eddig 1,2 millióan váltak nemzettársunkból honfitársunkká, polgártársunkká, aki magyar állampolgárt akart lenni, az lehetett, és aki meg akar maradni magyarnak, annak minden támogatást megadnak ehhez.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy idén 31 országból hetvenen érkeztek a tanácskozásra, köztük két új közösség, a japán és a ciprusi magyarok képviselője.

Kiemelte: a veszélyek korát éljük, amelyet a háborús fenyegetettség, a migráció, a közbiztonság romlása jellemez. Észnél kell lenni, és meg kell határozni a fontos nemzeti célokat, azt, hogyan lehet a közösségeket megtartani. A 21. század egyik legfontosabb küzdelme az identitásért zajlik, ami arról szól, hogy a magyarságunkat és a kereszténységünket meg tudjuk-e őrizni – mutatott rá.

A mi válaszunk az erős, kis közösségekben rejlik, ebből épül fel a nemzet”

– fogalmazott.

Jelezte azt is, hogy mivel a jövő évi költségvetést már elfogadta az Országgyűlés, ezért már novemberben meghirdetik az Erősödő diaszpóra pályázatot, aminek kiemelt része az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünneplése lesz. Tervezik továbbá online magyar nyelvtanulási program indítását is a következő évben – közölte.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról számolt be, hogy 500 millió forint állt rendelkezésre az Erősödő diaszpóra program keretében vissza nem igényelhető támogatásokra.

Európa és az azon kívüli világ fele-fele arányban osztozik a forrásokon, és a közel kétszáz érvényes pályázat mindegyikét támogatni tudják. Jelezte azt is:

a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére vonatkozó felhívásait november 10-én hirdetik meg, a keretet öt fővel, harmincra növelik.”

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az RMDSZ kongresszusán Kelemen Hunor külön köszöntötte Semjén Zsoltot. „Köszönöm, Hunor! Isten éltesse az RMDSZ-t!” – írta posztjában a miniszterelnök-helyettes.

Fotó: RMDSZ

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán tett közzé fotókat az eseményről.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt egy ártatlan ember – szögezte le Orbán Viktor a Heteknek adott exkluzív interjúban. 

A miniszterelnök a szombaton közzé tett műsorban felvetette: miért pont Semjén Zsoltot pécézték ki? „Mindannyian tudjuk, hogy Semjén Zsolt, nem mondom, hogy szent ember, de majdnem. Nem, hogy az ocsmány bűnöktől, hanem még az esendőség bűneitől is alapvetően messze van. Egy ártatlan ember. Ebben az ügyben meg végképp az. De miért őt pécézték ki? Miért őt akarták pedofilváddal hírbe hozni? Azért, mert ő egy olyan pártot vezet, amely az egyetlen ideológiai párt a mai magyar politikában” – jelentette ki a kormányfő. Hangsúlyozta: „a KDNP-nek van egy nagyon erőteljes keresztény értékrendje, egy ideológiai párt. És a kulcsembere az elnökük. És azzal, hogy őt megpróbálták levadászni, miközben ártatlan, azzal valójában az egyetlen ideológiai alapon álló, keresztény magyar pártot akarták levadászni. És nyilvánvalóan az Egyházra is csapást lehetett volna mérni az ő személyén keresztül” – fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt még az ukrajnai háborúról és az abból való „kimaradás képességéről” is, Európa háborús tervéről, továbbá arról, hogy Brüsszelből illetve Ukrajnából le akarják váltani a magyar nemzeti kormányt. Kitért az Izraellel való speciális kapcsolatokra, Európa iszlamizációjára és az antiszemita gyűlölethullámra, a legfontosabbnak pedig a demográfia kérdését nevezte, szerinte a magyar kormány „jól teszi, amit tesz” a családpolitikában.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kérlelhetetlen ellensége vagyok a pedofíliának és a pedofiloknak, ebben a kérdésben nálam radikálisabb ember nem sok van az Országgyűlésben – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes kedden az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában.

Semjén Zsolt azt mondta, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén nem tervezte meg felszólalását, de az őt ért támadás, olyan mértékben az identitásába és személyiségébe vágott, hogy erkölcsi okokból fel kellett állnia.

Szavai szerint nem a politikai karakterét érte támadás, nem egy szellemi vita volt, hanem legbelső identitásában támadták meg.

A politikus emlékeztetett rá, szerepe volt abban, hogy Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét fogadta el a parlament.

Felszólalásban rögzítette, hogy az első volt, aki a keresztény értékek védelmében ki mert állni az LMBTQ lobbival szemben a politikai életben és az országgyűlésben.

Hangsúlyozta ugyanakkor, semmilyen összefüggés nincs ebben a vonatkozásban a pedofília és az LMBTQ között. A pedofília a legsúlyosabb bűncselekmény, már-már a gyilkossághoz hasonló.

Magyarország szabad ország mindenki úgy él, ahogy akar az alkotmány határain belül – mondta, hozzátéve: „senkinek nem adunk életvezetési tanácsokat, de az LMBTQ lobbit – pont a gyermekvédelem miatt – nem engedhetjük be az iskolákba és az óvodákba”.

A felszólalás harmadik állítása az volt, hogy a DK azért támadja, mert megvédte az egyházat a párt permanens akcióival szemben.

A politikai, ideológiai, filozófiai vitákra szükség van, közölte a miniszterelnök-helyettes és mindenkit biztatott arra, hogy politikai nézeteivel vitatkozzon, leszögezte ugyanakkor, egy ember hazugságokkal való tudatos tönkretétele és megalázása elfogadhatatlan.

Szervezett, megtervezett kormány elleni támadás történt külföldi szálakkal – mondta Semjén Zsolt. A szándék a magyar kormány megrendítése volt, azért, hogy ne legyen képes politikájának továbbvitelére, és így megvalósulhassanak olyan célok, melyek ellentétesek Magyarország érdekével – közölte, példaként említve az ukrán háborúba besodródást.

Nemzetpolitikai kérdésekre kitérve úgy fogalmazott, lelkesen támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását, s bízott abban, hogy a határon túli magyarság ügye, a kisebbségi problémák jó része megoldódik az uniós csatlakozással, de nem így történt. Az anyaországnak kell megoldania a kisebbségek helyzetét, mert az EU nem fogja, mondta.

Magyarország egész politikáját arra alapozza, hogy az utódállamokkal való kapcsolatban meghatározó, hogy a területükön lévő magyar nemzetrészek megkapják a megmaradásukhoz szükséges feltételeket – hangsúlyozta.

Mint mondta, Ukrajna esetében szó sem lehet semmilyen NATO vagy EU közeledésről amíg a kisebbségi magyarság helyzete nincs megoldva.

A magyar kormány növelte a Kárpátaljára érkező támogatást, amit mások mellett a tanárok, lelkészek, újságírók kapnak, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak – mondta a politikus.

Hangsúlyozta, a határon túli magyarság csak akkor tud megmaradni, ha anyagilag is képes boldogulni szülőföldjén. Ezért indultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok, amely minden egyes forintja helyben legalább még egy forint befektetést eredményez, a befektetés fele a hazai cégek expanziója révén pedig a magyar GDP-ben is megjelenik.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke interjút adott Rónai Egonnak:

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt fotókat a csütörtöki fórumról.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely