Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor miniszterelnök Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel részt vett a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, ahol a magyar csapat is képviseltette magát, majd részt vettek a a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésén.

A III. Nomád Világjátékokon a magyarok öt sportágban összesen 16 versenyzővel állnak rajthoz: a küzdelmek vasárnap vették kezdetüket és szombatig tartanak Kirgizisztánban.

A megnyitót követően a kormányfő és miniszterei a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának ülésére is ellátogattak a kirgizisztáni Csolpon-Atában.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte: a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban – fogalmazott.

Úgy vélte, mindez azonban csak keret, “ebből még nem lesz élet”, mert akkor telik meg ez a keret “magyar élettel”, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: István szent király, államalapító király, de “a legpontosabb jelző az országépítő”. Szent István “materiális értelemben is országot épített”: templomokat, falvakat, városokat építtetett, de építette az országot a közigazgatás, az államszervezés szempontjából, megteremtette a keresztény magyar államiságot, az egyházszervezetet – sorolta.

Hangsúlyozta: Szent István “szellemi kisugárzása a mai napig egyben tartja a magyar nemzetet”. Akkor vagyunk hűségesek az örökségéhez, ha ebbe az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén; a kormányban, a parlamentben, az önkormányzatban, a tanári katedrán, az orvosi rendelőben, a földeken, a családban, ugyanis ez mind országépítés – magyarázta.

Semjén Zsolt szerint különösen így van ez a külhoni magyarság szervezeteinek vonatkozásában. A díjazottak “a Szent Istváni nemzetépítés olyan őrhelyén vannak, ahol különös felelősség és teher van rajtuk”, a határokon kívül a nemzet- és az országépítés a feladatuk – közölte.

Megjegyezte: a történelem viharai hozták, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon kívül él, “nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni”, hanem mert ilyen volt a történelem. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: “a Szent Istváni küldetés ma is aktuális”, a díjazottak megértették ezt, és folytatva Szent István művét, építik a magyar közösséget.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

A Külhoni Magyarságért Díj alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek a miniszterelnök évente tíz díjat adományoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával adják át.

Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Minority SafePack polgári kezdeményezés, Magyarország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programja és a felívelő pályán lévő szerb-magyar kapcsolatok jelentette pozitívumok mellett romániai igazságszolgáltatás helyzete és a kárpátaljai magyarság elleni támadások is kiemelt szerepet kaptak Tusványos hagyományos pénteki nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén. Elhangzott, érdemes lenne az erdélyi magyarok összefogását a politikai pártok szintjére is „kiterjeszteni”.

Első felszólalóként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese megköszönte azt „a nemzetpolitika sikerességét visszaigazoló és elismerő” támogatást, amelyet külhoni magyaroktól kaptak az országgyűlési választásokon. Az elszakadt nemzetrészekben élő magyar állampolgárok 96,4 százaléka szavazott Fidesz-KDNP-re. Semjén ugyanakkor kiemelte, ez a visszaigazolás megerősítése is annak, hogy minden nemzetrész felelős nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért.

A miniszterelnök-helyettes örömének adott hangot továbbá azért, hogy „a Vajdaságban a megvalósulás útjára lépett a magyarok kulturális autonómiája”, ez pedig megfogalmazása szerint olyan történelmi kiegyezés volt Szerbiával, ami Bukarest számára is jelzésértékű lehet. Az egyes nemzetrészek által elért hasonló sikerek hivatkozási alapok a többi számára is – tette hozzá –, a nehéz helyzetben lévő elszakított országrészekkel – Kárpátaljával vagy Erdéllyel – pedig éreztetni kell, hogy az összmagyarság mellettük áll.

Magyarellenes kampány Kárpátalján

A legsúlyosabb problémákkal szembesülő kárpátaljai magyarok képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szólt a több száz jelenlévőkhöz, mint mondta, az ukrajnai magyar kisebbség egy súlyos geopolitikai konfliktus színterére került, és ez sajnos várhatóan még hosszú ideig nem oldódik meg. Meglátása szerint Ukrajnában a nemzet átalakítása zajlik, olyan környezetben, ahol az alkotmányra fittyet hányó politikusok rendkívüli mértékben szűkítik a kisebbségi jogokat.

Ennek „ráadásaként” – folytatta – állandó magyarellenes kampányok miatt is szenvedniük kell, majd emlékeztetett ennek kicsúcsosodására, a február 27-én hajnalban Ungvár belvárosában a KMKSZ központi irodájánál elkövetett robbantásra. Borúlátó jövőképet festve Brenzovics elmondta, az elhúzódó belpolitikai válság megoldására a nemzetközi nyomás ellenére sem számít belátható időn belül, és biztos abban, hogy „a következő választások után sem fogunk a demokrácia jegyében ünnepelni”. „Ettől függetlenül kitartunk, megőrizve magyarságunkat” – jelentette ki.

Történelmi lehetőségek előtt

A kárpátaljaival meglehetősen kontrasztban álló vajdasági magyar kisebbségi helyzetről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke számolt be. Az elsőként itt, Szerbiában elindult magyar gazdaságfejlesztési program jelentette pozitívumokon túl a szerb többséggel történő „együtt építkezés” előnyei is szóba kerültek, mint Pásztor fogalmazott, „ez egy olyan nyugalmi időszak, amikor megpróbáljuk közösen begyógyítani a múlt sebeit”. Rámutatott, Szerbiában sikerült múlt év végén a parlamenttel egy olyan törvénycsomagot elfogadtatni, amely „rendezi az oktatás minden egyes részét”.

Emellett néhány hete egy újabb „csomag” – a kisebbségi kerettörvény, a nemzeti tanácsról szóló, az önkormányzati, illetve az anyakönyvekről szóló törvény – került a szerb parlament elé, ezek meglátása szerint „olyan módon kerültek elfogadásra, hogy előbbre tudjunk lépni.” A VMSZ-elnök a magyar gazdaságfejlesztési csomagra visszatérve elmondta, 11 ezer sikeres pályázatra számítanak, ez ugyanennyi család életkörülményeit javíthatja. „Emberemlékezet ilyen lehetősége a külhoni magyar magyarságnak nem volt” – fogalmazott.

Együttműködésben a siker kulcsa

A romániai magyar politikusok blokkjában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői is szót kaptak. Elsőként Tánczos Barna szenátor emlékeztetett, hogy „a centenáriumot ünneplő Románia nekünk, erdélyi magyaroknak nem sok okot ad az örömre”. Az RMDSZ-es szenátor meggyőződése, hogy a romániai közéletben egy újabb magyarellenes „hadszíntér” alakult: az igazságszolgáltatás.

Mint mondta, „ez nem a tömegek harca”, hanem a román „mesterlövészeké”, akik egy-egy jól irányzott „lövéssel” munkálkodnak, utalva „a B-betűsök fekete napjára” – a Beke-Szőcs ítéletre, a Bánffy-erdők államosítására, illetve a Battyháneum visszaszolgáltatására. Elmondta, parlamenti munkájuk során is állandó akadályokba ütköznek, „minden kis előrelépés elsüllyed a visszaküldés mocsarában, vagy alkotmánybíróságra kerül”, és szerinte ebben Klaus Johannis román államelnöknek is nagy szerepe van. Kitörési lehetőségként a magyar diplomácia román kormányra gyakorolt nyomását említette.

Az a jó, hogy erdélyi magyarokként összetartozunk, együtt erősek vagyunk, és ebben Magyarország kormánya rengeteget segít – emelte ki.

Bíró Zsolt MPP-elnök igyekezett a pozitívumokat kiemelni, bár „romániai magyar közösség ellehetetlenítését célzó ítéleteket” ő sem hagyhatta figyelmen kívül. Nagyszerű eredmények értékelte ugyanakkor a Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezést, viszont figyelmeztetett, „a következő időszakban észnél kell lenni, hogy ne csináljanak ebből magyar ügyet, a kezdeményezést ne szorítsák kárpát-medencei skatulyába”, hiszen ez összeurópai ügy. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatban kijelentette, fontos, hogy az erdélyi magyarság képviselve legyen a parlamentben, a magyar diplomáciának ugyanis ez nyújt kapcsolódási pontot a román kormánnyal. A romániai magyarságnak az Európai Parlamentben is ott kell lennie – tette hozzá.

Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásának szükségességét emelte ki felszólalásában Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke. „A magyarországi önkormányzati választások és a Minority SafePack is a közös munka sikere, a Kárpát-medence üzenni tudott Európa és a világ vezetőinek” – értékelt. Szerinte egyértelmű, hogy „sokkal erősebb és stabilabb lenne Románia Székelyföld autonómiájával, mint a saját magát gyengítő politikai elit vezetésével”. „Miért ne dönthetnénk saját sorsunkról? Bármilyen paradoxonnak hangzik, a székely autonómia követelése a legerősebb lojalitásnyiltakozat a mi részünkről a román állam irányába” – mondta, hozzátéve, hogy ez semmilyen módon nem jelentené az állami hatalom aláásását.

Végezetül mintegy, a romániai magyar politikai pártoknak tett partnerségi ajánlatként Szilágyi kijelentette, az EMNP az erdélyi magyar gazdasági terv és az előttünk álló választások vonatkozásában is a magyarországi választásokon, illetve a Minority SafePack esetében is sikeres együttműködési elvet tartja irányadónak. „Mindenkinek van hely a nap alatt, vannak, akik kis lépésekkel akarnak haladni, vannak, akik nagyobbakkal, de az biztos, hogy egy helyben nem toporoghatunk” – zárta beszédét.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetiségeink és a határon túli magyarok is “mi vagyunk”, együtt alkotva az egyetemes magyarságot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Levéltár Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállításának megnyitóján szerda este Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyarországi nemzetiségek egyszerre jelenítik meg anyanemzetüket, az egyetemes magyarságot, ugyanakkor azt a sajátos értéket is, amelyet magyarországi nemzetiségként egyedül ők képesek adni az anyanemzetnek, a magyarságnak és az emberiségnek.

Kitért arra: a magyarországi nemzetiségeket bemutató kiállításon “saját magunknak mutatkozunk be”, hiszen talán nincs is olyan ma Magyarországon élő magyar, aki ősei között kutatva ne találna határon túli magyart és valamilyen nemzetiséget is.

Hozzátette: nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként egységben látja feladatát, hogy szolgálja a külhoni magyarságot és a magyarországi nemzetiségeket.

Szabó Csaba, a levéltár főigazgatója köszöntőjében ismertette: amikor a kiállítást tervezték, szerették volna végigkövetni, hogy ezer év alatt hányszor találkozott a magyarság más nemzetekkel. Volt, amikor hívtuk őket, volt, amikor hívatlanul jöttek, volt, hogy barátok lettek és volt, hogy asszimilálódtak – mondta.

“Előfordult, hogy megsértettük a nemzetiségeinket” és az is, hogy “ők nem értették meg, amit a haza kínált nekik”, de “együtt éltünk a bajban” és közösek voltak a “sikereink is” – tette hozzá a főigazgató.

A kiállítás eredeti oklevelek, iratok, tárgyak segítségével ismerteti Magyarország nemzetiségeinek történetét.

A tárlat választ keres arra, miként viszonyultak az itt élők egymáshoz, mennyire volt ellenséges, barátságos vagy éppen közömbös a viszonyuk, és milyen mértékben integrálódtak vagy asszimilálódtak a nem magyar ajkúak.

A kiállításon megtekinthető rövidfilmeken bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, romák, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, zsidók, valamint mára eltűnt etnikumok képviselői jelennek meg, a látogatók így megismerkedhetnek a nyelvükkel, zenéjükkel is.

A nagyközönség a kiállítást egy évig láthatja az országos levéltár Bécsi kapu téri épületében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Országházban fogadta  Dara Murphy-t, az Európai Néppárt alelnökét, a 2019-es Európai parlamenti választási kampány kampányfőnökét.

A kereszténydemokrata pártelnök hangsúlyozta: a következő választás tétje, hogy megőrizhessük Európa alapító atyáinak örökségét, a zsidó-keresztény alapértékeket, a családok biztonságát, a nemzetek szuverenitását.

Semjén Zsolt hozzátette, ennek érdekében a KDNP a Fidesszel együtt aktívan részt vesz az Európai Néppárt kampányában.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

David B. Cornstein amerikai nagykövet fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 242. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián 2018. július 3-án.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitika legsikeresebb kezdeményezéseinek nevezte a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két program 2017/2018-as szakaszának záró rendezvényén.

A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese kiemelte: a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-programot öt éve, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-programot három éve indították útjára, és mára minden “olajozottan és cizelláltan” működik.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a korábbi kormányok idején a diaszpóra mindig kicsit “mostohagyerek volt”, háttérbe szorultak az ottani magyarság szempontjai. Ezért is döntöttek úgy, hogy külön szervezetet, Magyar Diaszpóra Tanácsot hoznak létre, amelyben “nem a futottak még” kategóriában vannak az ő szempontjaik.

A tanács delegáltjai részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet ülésein is, így a diaszpóra az egyetemes magyarság nemzetrészei között hasonló hangsúllyal jelenik meg – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a sikerekhez szükség volt a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasaira is. Arra, hogy az emigráns szervezeteket úgy alakítsák át, hogy azok minden magyar otthonává váljanak. Egyúttal pedig a fogadó- és mentorszervezeteknek is képesnek kellett lenniük az ösztöndíjasok fogadására – mondta Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: olyan sokrétű munka és küldetés, mint a két program esetében, nincs még egy, “valóban mindenesnek kell lenni”. Szükség van a magyar kultúra, a történelem tanítására, gasztronómiai ismeretekre, néptánctudásra, állampolgársági ismeretekre és egy nagy adag empátiára is.

Értékelése szerint mostanra “rendezett magyar világ van a diaszpórában”, az adott területen az ernyőszervezetek mondják meg, mi történjen, és a magyar kormány elfogadja iránymutatásaikat.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor-program 47 ösztöndíjassal indult. A következő pályázatokat 225 hellyel hirdették meg, ebből 150 a Kőrösi Csoma Sándor-program és 75 a Petőfi Sándor-program ösztöndíjkerete. Ugyanakkor nemcsak számában, hanem minőségében is gyarapodik mindkét program évről évre – összegzett.

Az eredmények közé sorolta, hogy a Petőfi Sándor-program keretében újraindult Brassóban a magyar népzene oktatása, Prágához közel magyar tanfolyamot indítottak, többen kaptak állampolgárságot az ösztöndíjasok munkájának köszönhetően, Moldvában elsőosztályos magyar tankönyv született.

A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében az ösztöndíjasok szerte a világban bekapcsolódtak a Mátyás király emlékévbe, gyermek- és családi programok indultak. Madridban erdélyi napot tartottak, Portugáliában virtuális könyvtár jött létre.

Kitért arra, hogy két új helyszínnel, Isztambullal és Kijevvel bővül a program.

A két program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nemzet közösségei távol Magyarországtól meg tudják őrizni identitásukat, kultúrájukat, és a hagyományápolás területén jelentős eredményeket lehessen elérni – jelentette ki az államtitkár.

(Forrás: MTI; kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy “Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak az Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.

Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen “túléltük, itt vagyunk”.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, “a magyarságot megölik” azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak rendezett megemlékezésen a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban 2018. június 4-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös összetartozás napi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: “a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak”.

Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, melyek közül “Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz”.

Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok – Románia és Ukrajna kivételével – mind kisebbek, mint hazánk.

“Túléltük Trianont és hiszünk abban, hogy megmaradunk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért. Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitás megőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Takaró Mihály irodalomtörténész közölte, hogy a jelenlévők közül szinte mindenki Magyarországról jött volna Trianon előtt, tehát máig hat az akkori döntés. Úgy vélte, ahhoz, hogy valaki jó magyar legyen, ma már nem kell fegyvert fogni, ököllel verni a falat, de van néhány teendő: törvényes párkapcsolatot, gyermekeket kell vállalni, fel kell nevelni és magyar iskolába járatni őket. Mert “aki magyarul ír, olvas, gondolkodik, ismeri a kultúra minden szegletét, annak a magyarság nem gúnya, hanem bőr, vagyis levehetetlen” – jelentette ki.

(Forrás: MTI; kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kolozsvárott hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében szombaton felavatták az Apáczai Csere János Gimnázium – magyar állami támogatással – kibővített, felújított épületét. 

A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentisztelet után mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek nevezte, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, „ha fogytán a muníció”. Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve köszönetet mondott a kolozsvári magyarságnak azért, hogy nem veszítette el a lényeglátását.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.

A miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy az intézmény stabil építőköve legyen az erdélyi magyarság megmaradásának. Bánfi Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, „a magyarság ügye is el van és el lesz intézve”.

A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)

A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült. A püspök úgy vélte: az építkezés csak most, az új épületrész felépítésével fejeződött be.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az Europassio szövetség 34. kongresszusának résztvevői nemcsak kulturális szereplők, hanem missziót teljesítenek, a mai ellenszélben óvják, őrzik az évszázados európai hagyományokat.  A kormányfő helyettese erről a kongresszus vendégeit köszöntve beszélt pénteken a Parlamentben.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a résztvevők ápolják és idehozták az európai keresztény kultúra egyik lényeges művészeti ágát, a középkori hagyományokon nyugvó szakrális passiók világát. Mostanra azonban már nem csupán művészeti és esztétikai kérdésekről van szó – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.  Rámutatott: Európa nem csupán kultúra, nem csupán életérzés, nem csupán földrajzi és gazdasági adottság, hanem lélek. “De most ez az Európa, a mi szeretett Európánk, Michelangelo és Mozart, Kant és Shakespeare, Goethe és Raffaello, Salvador Dalí és Bartók Béla Európája félelmetesen megváltozott. Hogy mennyire, azt naponta látjuk.” – fogalmazott.

Kiemelte: ma, amikor a keresztények üldözése világprogram lett, ma, amikor Európa elutasítja a keresztény jelképeket, ma, amikor meghatározó európai hatalmak vezetői tétlenül nézik egy másik világvallás erőszakosan térhódító hatalmát, akkor “befejezhetjük az esztétikai elemzéseket”.

A miniszterelnök-helyettes szerint ki kell mondani: a kongresszus résztvevői, akik jóhiszeműen összegyűltek egy művészeti seregszemlére, az európai keresztény passiók találkozójára, már nemcsak kulturális szereplők, nemcsak egy régi európai hagyomány mai képviselői.

Ők már egy misszió résztvevői, akik a mai ellenszélben óvják és őrzik az évszázados európai hagyományokat, akik ragaszkodnak elődeik évszázados hagyományaihoz. Egy misszió képviselői, akik látják a mai gyorsuló világ eltorzulását és mégis azt választják, hogy megőrzik a múlt értékeit, megőrzik Európát, megőrzik a keresztény civilizációt – mutatott rá a kormányfő helyettese.

Hozzátette: soha nem hitte volna, hogy életében még egyáltalán hősies tett és feladat, és nem is veszélytelen feladat lesz Európában, “a mi Európánkban” a kereszténység melletti kiállás. Ezt legalább még a dómok őrzik, az építészet, mint a megfagyott zene ódon köveivel még mutatja az irányt – fogalmazott Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy Budaörs rendezi az idei találkozót, ami szavai szerint nem véletlen, hiszen itt 1933-ban rendeztek először sokszereplős passiót az oberammergaui játékok mintájára. Kezdeményezője, szövegírója és rendezője Bató Géza volt – idézte fel, hozzátéve: a háború utáni kommunista évtizedekben nem engedélyezték a nagy létszámú és nyilvános egyházi rendezvényeket. Csak a rendszerváltás után, 2003-ban újították fel, Merényi Anna átdolgozásában és kiegészítéseivel – ismertette.

Semjén Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy napjainkban reneszánszát éli ez a szakrális műfaj, egyre több ország egyre több településén mutatják be különböző csoportok a passiójátékot, gyakran hatalmas, több száz fős statisztériával.

A Europassion egy európai passiójátszó-csoportokat tömörítő szervezet. A tagság minden olyan csoport számára lehetséges, akik Krisztus szenvedését állítják színpadra, és készen állnak a csatlakozásra.

(Forrás: MTI)