A Fidesz-KDNP az EU legsikeresebb politikai konstrukciója
2019. január 17.
Ossza meg ismerőseivel!
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pártszövetsége nemcsak a magyar történelem, hanem az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a párt évadnyitó rendezvényén csütörtökön.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalka művelődési házának színháztermében, több száz résztvevő előtt a kormányfőhelyettes azt mondta, az EU történetében példátlan, hogy egy politikai erő több mint egy évtizeden keresztül az abszolút többség fölött tud parlamenti választásokat nyerni.
“Harmadszorra nyertük meg kétharmaddal a magyar országgyűlési választásokat, ami nagyban köszönhető a külhoni magyaroknak, akik szavazataikkal nemzethűségről tettek tanúságot” – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt hozzátette, a pártszövetségben a KDNP világnézeti pártként, a Fidesz pedig “keresztény ihletettségű”, nagy néppártként funkcionál. Kifejtette, minden keresztény pártnak dilemmát okoz, hogy politikájában felvállalja-e az egyházi szempontból fontos, de a választókat kevésbé érdeklő témákat vagy nem ragaszkodik szorosan az egyház tanításához és a több szavazat érdekében engedményeket tesz. Semjén Zsolt szerint utóbbi megoldási lehetőséget választotta például a német CDU, amely mindent megtéve a voksokért feladta az eredeti kereszténydemokrata értékrendet.
“Én egy papírmasé kereszténységben nem vagyok érdekelt, ez engem nem érdekel” – mondta a KDNP elnöke, hozzátéve, az egyház társadalmi tanításai szerinti, “karakteres és hiteles” kereszténydemokráciára van szükség.
A választásokra utalva Semjén Zsolt jelezte, a Fidesz és a KDNP egymással nem konkurensek, hanem “bajtársi szövetségesek”, így elvárható tőlük, hogy megnyerjék a választásokat, elérjék a többséget és ennek eredményeképpen alakítsák Magyarországot. “A feladatot végrehajtottuk, megteremtettük azt a politikai konstrukciót, amely lehetővé teszi a keresztény értékek érvénysülését és képes az állam és az ország vezetésére” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes a 2019-es európai parlamenti választásra kitérve hangsúlyozta, jelenleg a migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést Magyarország és Európa számára. Mindenkinek a legelső kötelessége a saját családjának védelme, ezt követi a nemzet iránti felelősség, majd az emberiség felé mutatott elköteleződés. Szerinte Európa a migráció miatt “a lét és nemlét között tántorog”, ha Magyarország elveszítené magyar jellegét, etnikai és civilizációs értelemben is visszafordíthatatlan károkat szenvedne el.
A KDNP évnyitóján részt vett Seszták Miklós kormánybiztos, a párt alelnöke, a megyei pártszervezet képviselői, valamint a történelmi egyházak térségi vezetői.
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért a nemzetiségeknek nemcsak joguk, hanem küldetésük is, hogy megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségek díj átadásán hétfőn Budapesten.
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: minden nemzetnek és nemzetiségnek küldetése, hogy a saját örökségét megőrizze, kibontakoztassa, még gazdagabbá és mindenki számára megismerhetővé tegye. A magyarországi őshonos nemzetiségeknek ezen felül sajátos felelősségük és küldetésük is van, hiszen olyan egyedi értékgazdagságot hoztak létre, amelyet nem pótolhat sem a magyarság, sem az anyanemzetük – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: “hiszünk abban, hogy a nemzeti lét az emberiség értékgazdagsága (…), és ha a nemzetek eltűnnének, az egyetemes emberiség lenne örökre, pótolhatatlanul szegényebb”.
Kitért arra is: a magyar kormány természetesnek tekinti, hogy mind jogilag, mind anyagilag támogassa a nemzetiségeket. Példaként említette, hogy az új magyar Alkotmány államalkotó tényezőnek ismeri el a magyarországi őshonos nemzetiségeket és alkotmányos szinten garantálja a saját nyelvhez, kultúrához és oktatáshoz való minden jogukat.
Emellett 2011-ben megalkották az új nemzetiségi törvényt, amelyben lényegében azt kodifikálták, amit a magyarországi nemzetiségek kértek.
Kiemelte továbbá, hogy 2010 óta a nemzetiségek költségvetési támogatása a négyszerese a korábbi támogatás összegének.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint óriási bűnt követnek el azok a többségi társadalmak, amelyek szerint nincs szükség a nemzetiségekre, és nem támogatják a megmaradásukat.
Ha úgy döntenének Romániában, Ukrajnában vagy akár Magyarországon, hogy nem kell támogatni a kisebbségeket, visszafordíthatatlan folyamatot indítanának el – mutatott rá, hangsúlyozva, Magyarország feladata, hogy a nemzetiségeket támogató politikájával példát mutasson a Kárpát-medence többi országának és Európának is.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon mindenkinek van egy barátja vagy családtagja, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik. “Az, hogy erről nem beszélünk nap mint nap, jelzi, hogy Magyarországon a nemzetiségi létezés természetes”.
Hozzátette: a Nemzetiségek díj üzenete, hogy a nemzetiségek és a magyarság akkor tud továbbra is természetesen, egymást erősítve együtt élni, ha mindkét identitás erős.
Nemzetiségekért díjban azok részesülhetnek, akik “a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet” végeznek.
Az elismerést az idén tizennégy ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van a Parno Graszt roma zenekar, a Pyrgos Hagyományőrző Görög Néptáncegyüttes, a Szent Efrém Férfikar, Nikola Parov zenész, Albert Vendel, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori elnöke.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a Kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a Nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 185-en kapták meg.
(Forrás: MTI)
A májusi EP-választásnak komoly tétje van
2018. december 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Szombaton ülésezett a KDNP Országos Választmánya. Az eseményen felszólalók megerősítették, hogy Magyarország és Európa keresztény gyökereinek, a nemzetállamok sajátos karakterjegyeinek megőrzése jelenleg egyedül a kereszténydemokrata politika alapjain lehetséges. A 2019-es év feladatairól szólva Semjén Zsolt pártelnök kijelentette: a májusi EP-választásnak komoly tétje van Európa és hazánk jövője szempontjából.
Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt Országos Választmányának elnöke, az Országgyűlés alelnöke rávilágított arra, hogy a keresztény világnézeti alapú politizálás sikerének egyik legfőbb záloga a személyes hitelesség, aminek mércéje éppen ebben a politikai közösségben a legmagasabb. Latorcai János szerint képesnek kell lenni mindenkinek a megszólítására, akinek fontos a keresztény kulturális értékek megtartása és az európai nemzetek jövője.
Harrach Péterfrakcióvezető köszöntőjében bemutatta a választások után alakult új parlamenti képviselőcsoport elmúlt időszakban végzett munkáját. Említést tett a képviselők parlamenti felszólalásaiban érintett főbb témákról. A kereszténydemokrata társadalmi kapcsolatok erősítése érdekében tett lépések mellett kiemelte a közösségi médiumokon keresztüli kommunikáció egyre aktívabb használatát is.
Semjén Zsoltpártelnök, miniszterelnök-helyettes a legfontosabb aktuálpolitikai kérdéseket ismertető beszédében kifejtette, hogy a hazánkat kormányzó pártszövetség stabil világnézeti alapjait, a történelmi kereszténydemokrata eszmeiséghez való kötődését a KDNP hivatott biztosítani. A párt politikusai és szakemberei fontos területeken vesznek részt a gyermekes családok megerősítését, az ország biztonságát kiemelten kezelő kormányzati munkában.
Ezzel hozzájárulnak a korunk legfontosabb kihívásaira adott, Európa többi országa számára is példamutató megoldások kidolgozásához. A 2019-es év feladatairól szólva a miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a májusi EP-választásnak komoly tétje van Európa és hazánk jövője szempontjából.
Az őszi önkormányzati választások kapcsán a megyei közgyűlésekben, nagyvárosokban és kisebb településeken egyaránt szép számmal tevékenykedő KDNP-s politikusok lehetőségeiről is beszélt.
A közel háromszáz fő részvételével zajló esemény zárásaként Nacsa Lőrinc IKSZ-elnök felhívta a figyelmet a politikába csak most bekapcsolódó fiatalabb nemzedék közéletbe való bevonásának fontosságára. Az ifjú kereszténydemokraták vezetője külön hangsúlyozta a családokkal foglalkozó nemzeti konzultáción való részvétel jelentőségét.
MÁÉRT: jár az állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia
2018. november 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére.
A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság – mondta.
Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia.
Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek – tette hozzá Semjén Zsolt.
A magyar kormány 33 ezer külhoni magyar vállalkozás fejlesztésében vett részt – mondta, azt hangsúlyozta, hogy ezzel mindenki nyer, a külhoni magyarság, az ott élő többségi nemzet és a magyar gazdaság, mert a magyar GPD is bővül.
Beszámolt arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények száma 270, ezekről a Máért dönt.
A Szülőföldön magyarul program keretében 230 ezer, magyar iskolába járó gyereket támogatnak. A juttatás összege évi 22 400 forint, amelyet a Rákóczi Szövetség 10 ezer forinttal egészít ki – mondta Semjén Zsolt. Jelezte: arról folyik diskurzus, hogy az oktatási-nevelési támogatás esetében érvényesítsék-e a rászorultsági elvet.
Az óvodafejlesztési program részeként több mint 700 óvoda épül, illetve újul meg – mondta a politikus.
Semjén Zsolt kiemelte: az összes kutatás azt mutatja, ha egy gyerek magyar óvodába jár, akkor könnyebben megmarad az iskolarendszeren belül. Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül 140 ösztöndíjast küldenek a diaszpórába, a szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében pedig 73 ösztöndíjas utazik ki.
A Határtalanul programra 6 milliárd forintot biztosítanak, az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki úgy végzi el az iskoláit, hogy nem járt külhoni magyar területen.
Azt is finanszírozzák, ha külhoniak érkeznek Magyarországra – mondta.
Kárpátaljáról elmondta, hogy a magyar diplomácia minden, Ukrajnát érintő NATO- és uniós eseményt megakadályoz, amíg a jogsértések folytatódnak.
Az ottani magyar orvosok, ápolók, tanárok, lelkészek támogatását ugyanakkor megduplázzák, az éves összeg 500 ezer forint lesz, ami lehetővé teszi a szülőföldön maradásukat.
Potápi Árpád János közölte: 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján.
A nemzetpolitikai államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a programokra egymilliárd forint áll rendelkezésre, a forrás nagy része pályázati keret lesz, mintegy 20 százalékából táborokat, iskolai rendezvényeket támogatnak várhatóan.
Az egyes programelemeket decemberben dolgozzák ki, a tematikus év január 1-jén indul – mondta.
A zárónyilatkozatban első helyen szerepel Kárpátalja helyzete, az ottani magyarság mellett Magyarország, a magyar kormány és az összes külhoni régió kiáll – közölte Potápi Árpád János.
(Forrás: MTI)
Köszönet a Kárpátalja melletti kiállásáért
2018. november 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll a támadott nemzetrészek, így a kárpátaljai magyarok mellett. Semjén Zsolt erről a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. ülésén beszélt csütörtökön Budapesten, egyúttal köszönetét tolmácsolva a diaszpóra magyarságának.
A kormányfő helyettese rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről.
Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot – mondta.
Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete. Ez azonban nem volt mindig így – emelte ki Semjén Zsolt, aki hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék.
Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni. Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.
Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok – köztük a diaszpóra magyarsága – az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is – mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából. Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.
Közép-Európa sorsa a térség összefogásán múlik
2018. november 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai sorsközösség a kereszténység védelmében – a Hunyadiaktól napjainkig című konferencián szerdán a Parlamentben.
Semjén Zsolt rámutatott: e téren a visegrádi négyek örvendetes együttműködés reménységre ad okot.
A miniszterelnök-helyettes előadásában felidézte a Hunyadiak korát, az akkori történelmi eseményeket, és áttekintette, hogyan lettek a Hunyadiak a keresztény Európa védői. Kitért a nándorfehérvári diadalra, aminek eredményeként hetven évre elvették a törökök kedvét Magyarország megtámadásától. Felidézte Mátyás király trónra lépését, azt, hogy az uralkodó levélben biztosította a pápát, a törökkel szemben apja örökségét kívánja folytatni. Kiemelte: Hunyadi Mátyással összefüggésben a több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, a nagy király szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során – jegyezte meg Semjén Zsolt, aki úgy fogalmazott: Mátyás legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben.
Hozzátette: már a XIV. század elejétől megvolt a törekvés a környező országok uralkodóiban, hogy kialakítsanak egy Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot – és esetleg Ausztriát is – magában foglaló szövetséget. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit fenyegetett az akkor már a Balkán nagy részét is uraló Oszmán Birodalom. A hosszú csatározások után 1478-ban Mátyás békét kötött Ulászlóval, megegyezve Csehországon, majd nem sokkal később IV. Kázmér lengyel királlyal is. Későbbi kutatások kimutatták, hogy Mátyás leveleiben, a német birodalommal és az Itáliával folytatott tárgyalásaiban minduntalan felmerült egy nagy, török elleni támadó hadjárat terve. Hiába azonban a közép-európai béke, erre egymagában Mátyás már nem lehetett képes – mutatott rá.
Semjén Zsolt megállapította: a történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva szembeötlő, hogy ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől – rögzítette.
A miniszterelnök-helyettes Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő Szellembeszéd című versét idézte: “Magyarjaim, ha felemlegettek úgy négyszázötven esztendők múltán,legyetek résen. Új áfiummal: kolduló haddal vonul fel a szultán.”
“Legyünk résen, és a Hunyadiak példája, öröksége legyen vezércsillagunk!” – zárta előadását Semjén Zsolt.
Gaal Gergely, a Mátyás király emlékév tanácsadó testületének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a budapesti tanácskozással egyidejűleg Bécsben kiállítás nyílik. Hozzátette: a budapesti rendezvényen képviseltetik magukat a magyarországi kisebbségek, a Hunyadiak iránti tisztelet körükben is jelen van. Gaal Gergely párhuzamot vont a Hunyadiak korával és rámutatott: akkor is meg kellett védeni Magyarországot, és népeink komoly áldozatot hoztak Nyugat-Európáért.
A továbbiakban közöljük Semjén Zsolt teljes beszédét.
“Boldog az a nemzet, melynek az Úr az istene – olvassuk a 33. zsoltárban. És boldog az a nemzet – tehetjük hozzá –, melynek heroikus, küldetéses, ezeréves történelme van. A kettő összefügg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink!
A Mátyás-emlékév kapcsán jöttünk össze, hogy emlékezzünk nagy királyunkra. Gyakran halljuk, hogy felesleges a múlttal foglalkozni, inkább tekintsünk a jövőbe. Sokan a magyar kormánynak is felróják, miért tartjuk fontosnak a múltunkat. Az idő azonban a múlt–jelen–jövő egységében alkot egészet – akár személyes életétünk, akár a nemzetünk tekintetében.
Miért is szükséges visszatekintenünk? Néhány napja hajtottunk fejet mártír miniszterelnökünk, Tisza István halálának, pontosabban meggyilkolásának századik évfordulóján. Tiszával szemben különösen hálátlan volt az utókor, a korabeli országgyűlés néhány nappal a halála után még arra sem volt képes, hogy megemlékezzen róla. Hosszú évtizedeken keresztül elhallgatták, illetve kizárólag negatív kontextusban szóltak róla. Most azonban végre eljött a pillanat, a kormány évszázados sebet gyógyított be, amikor visszahelyezte a magyarság történelmi Pantheonjába.
Ez a példa is azt bizonyítja, mennyire fontos egy nemzet múltja, főleg akkor, ha helyre kell állítani a történelmi igazságot.
Hunyadi Mátyás esetében azonban semmiféle „átértékelés” sem szükséges, hiszen a több mint ötszáz évvel ezelőtti eseményeket a történettudomány feldolgozta, nagy királyunk szerepének és jelentőségének megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott, különböző politikai szándékok nem relativizálták és nem tudták kisajátítani.
Mátyás király alakja irodalmi és néprajzi szempontból is különleges rangot vívott ki magának. Soha senkiről ennyi népmese, monda, anekdota nem született, mint róla az évszázadok során: ő az álruhában a nép közé ereszkedő, a jókat és a szegényeket megsegítő és felemelő, a kapzsikat és gonoszokat megbüntető király.A XVI. századi krónikások, Benczédi Székely István vagy Heltai Gáspár – megszépítő messzeségből – dicsőítik: igazságos, jó, okos, nemzeti uralkodó. Benczédi négysorosa így fogalmaz:
Mátyást mostan választotta
mind ez ország királyságra,
Mert ezt atta Isten nekünk
menyországból oltalmunkra
Mátyás tehát az Ég ajándéka, aki a nemzet védelmére rendeltetett. És ezzel elérkeztünk a lényeghez: Mátyás legfőbb történelmi jelentősége a keresztény Magyarország és Európa megvédése az Oszmán Birodalom terjeszkedésével szemben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hogyan lettek a Hunyadiak a keresztény Európa védői?
A várnai csatavesztést követően Vitéz János levelet ír IV. Jenő pápának, amiben Hunyadi János véleményét is közvetítve kifejti, hogy a török fenyegetés veszélye mindaddig fennáll, míg nem aratunk végső győzelmet a mohamedán hadak felett. Itt rögtön összekapcsolja hazánk sorsát az egész keresztény Európáéval. Keserűen írja le, hogy bár egyetemes európai ügyről van szó, a magyarok csak ígéretek tömegét kapták, segítséget viszont semmit.
„Ám arra kérem Istent, ítéljen azok felett, akik ily csúf játékot űztek egy keresztény néppel! Ahány szomszédos fejedelem lakozik körülöttünk: a két moldvai, sőt bulgáriai, jó néhány albán, még a konstantinápolyiak is mindenfelől fegyveres segítséget ígérgettek, és invitáltak: repüljünk úgymond szélnél sebesebben, ők gondoskodnak majd minden egyébről… Megtapasztaltuk a dolgokat úgy, amint nem vártuk, milyen sötét háló az említett fejedelmek barátsága.”
Hunyadit azonban nem rendítette meg a csatavesztés. A püspök a levél végén barátja szavait így tolmácsolja: „Úgy vélem csak bele kell fogni újra, mert ha elmulasztjuk tovább terjeszteni a kereszténység határait, eddigi határainkat is elveszíthetjük… Végre is szilárdan eltökéltem, hogy ennek az ügynek szentelem életemet, ha kell a halálomat is… ha velem marad az ég malasztja, nem nyugszom, míg hazámról le nem mosom a vereség gyalázatát!”
1453 májusában elesik Konstantinápoly, mecsetté alakítják a Hagia Szófiát, és az utolsó kelet-római császár holttestén tiporva a mohamedán hatalom megjelenik Európában.
Rá közel két évre Frigyes császár birodalmi gyűlést hívott össze Bécsújhelyen. A hazánkat képviselő Vitéz János nem győzte hangoztatni, hogy a török nem csupán Magyarországot akarja elpusztítani, hanem egész Európát fenyegeti. „Miután leigázta a keleti birodalmat, célba vette a te római királyságod koronáit, megszállta Európa vidékeit egészen a Duna határvonaláig, a már régóta ostromlott Magyarország elpusztítására készül, ezután pedig téged próbál majd lerohanni… Hidd el bizton, ő nem csupán a kereszténység egy részének próbál ártani, hanem a katolikus vallást alapjaiban akarja megrendíteni…”
Frigyes persze korántsem érezte annyira drámainak a helyzetet, ami Magyarország számára fél évszázad elmúltával, Mohács után következett be. A bécsújhelyi találkozónak volt egy jelentős eredménye: a magyar követség itt találkozott Kapisztrán Szent Jánossal, itt hallották izzó szónoklatát, és hívták meg Magyarországra.
Nándorfehérvár alá 150.000 főnyi sereggel, 200 hajóval, és 300 ágyúval vonult fel II. Mohamed szultán. A legalább háromszoros túlerővel szembeni győzelem emberileg szinte megmagyarázhatatlan, sajátos események szerencsés összjátéka. Kapisztrán Szent János lelkesítő szónoklatai, sugárzó, szuggesztív hite, ahogy a keresztet felmutatva rohant előre a legnagyobb tűzben, és Hunyadi János vitézsége, személyes bátorsággal párosuló zseniális stratégiai érzéke meghozta a sikert.
Csak a csata utolsó pillanatait szeretném felidézni. Már minden lőszer elfogyott, és a várvédők végső elkeseredésükben égő venyigéket dobáltak a törökök közé, akik megrémültek lángra kapott ruhájuktól, és vad futásnak eredtek. A kereszteseket nem lehetett visszatartani, rázúdultak a túlerőben lévő törökökre, akik még az ágyúikat is hátrahagyva menekültek. Ekkor már Hunyadi is ott állt a hetvenéves ferences szerzetes mellett, aki rendíthetetlenül emelte a magasba a keresztet. Rendtársa visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a végső küzdelem előtt így buzdította a katonákat: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!”
Megfordították a török ágyukat, s azok tüzével verték vissza a janicsárjaival új rohamot indító szultánt. A konstantinápolyi templomok harangjaiból öntött török ágyúk végkép eldöntötték a csatát. A török futott, a szultán csak Szófiánál tért magához.
Néhány hét múlva Hunyadi János pestis áldozat lett. Kapisztrán még ott állt az ágyánál, ő még értesült Callixtus pápa öröméről, de nemsokára, éppen október 23-án ő is visszaadta lelkét a Teremtőnek. Mindenesetre hetven évre elvették a törökök kedvét Magyarország megtámadásától.
Callixtus pápa, aki komolyan vette a török elleni küzdelmet, sokat várt Hunyadi János fiának trónra lépésétől. Mátyás levélben biztosította a pápát, hogy a törökkel szemben apja örökségét kívánja folytatni. Folytatta is volna, ha nem ütközik komoly belső ellenállásba. Összeesküvő főurak gyűltek össze Frigyes német császár udvarában, aki természetesen minden támogatást megadott nekik, hiszen szeme előtt csak egy cél lebegett: a jogtalanul eltulajdonított Szent Korona mellé megszerezni a tényleges hatalmat is Magyarországon.
Mátyás váratlan támogatóra lelt a pápai trónon III. Callixtust követő II. Pius pápa személyben, aki megválasztása előtt Frigyes császár titkára volt. A szentatya követe,Carvajal bíboros hosszasan győzködte a császárt: „Kérem Felségedet, hogy ne bántsa ezt a királyt, akit Őszentsége a pápa, ha a szükség kívánná, fegyver hatalmával is kénytelen volna megvédeni, mert elmozdítása a kereszténységre hátrányos következményeket vonna maga után.”
Frigyessel egy időre úgy-ahogy helyre állt a béke, ha borsos áron is, de visszakerült a Szent Korona magyar földre, és 1464 márciusában Székesfehérváron Mátyás koronázását is meg lehetett tartani. Előtte azonban még hadjáratot vezetett a török által elfoglalt Boszniába, és karácsonykor visszafoglalta Jajca várat, kiszabadítva keresztény foglyok ezreit.
Mátyás népszerűsége egyre nőtt Európában. A neves olasz költő, Antonio Coctanzi dicsőítő költeményt írt a két Hunyadiról, Jánosról és Mátyásról, a régi, harcos hagyomány folytatóiról. Mátyás nevében a versre Janus Pannonius pécsi püspök válaszolt. Leírja a boszniai hadjáratot, keserűen sorolja fel Európa országainak közömbösségét, majd Mátyás nevében ígéretet tesz a török elleni háború folytatására:
„…És amit elkezdtem, mindaddig nem hagyom abba,
mígnem a tengeren át űzöm a vad törököt.
Már nem csak népünk hulltát kívánja, az összes
Krisztus-hívőkét szerte a föld kerekén.”
A magyar király keserűen tapasztalja, hogy hiába a lánglelkű II. Pius buzdítása Konstantinápoly visszafoglalására, a török ellenében a nyugati Európában nincs szövetségese. Míg Mátyás Szerbiában a törökkel hadakozott, azalatt egy török hajóhad szállt partra az olasz félsziget déli részén, és elfoglalta Otranto városát, ahol hatalmas vérengzést követett el. Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király nem bírt a törökkel, és Itáliát rettegés kerítette hatalmába.
Mátyás Magyar Balázs kapitányt küldte segítségül a bajba jutottaknak. A magyarok jó taktikával, heves küzdelemben elfoglalták azt az erődítményt, amely a várost vízzel látta el. A törökök kénytelenek voltak átadni a települést a magyar csapatoknak, és elhajóztak. Magyar Balázs katonáinak több mint a fele elesett a harcokban, de a törökök nem tudták a lábukat megvetni Itáliában.
Az, hogy III. Frigyes már a cseh királyság megszerzése kapcsán is állandó viszályt szított a magyarok és a lengyelek között – gyengítve ezzel a keresztény összefogás lehetőségét – közrejátszott abban, hogy Magyarország a török veszedelemmel szemben magára hagyott volt, sőt nyugat felől állandó veszélynek volt kitéve. E fenyegetettség határait igyekezett Mátyás mind messzebbre tolni hazánk határaitól, amikor bevonult Bécsbe.
Már a XIV. század elejétől megvolt a törekvés a környező országok uralkodóiban, hogy Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot – és esetleg Ausztriát is – egyesítsék. Kisebb-nagyobb mértékben mindenkit fenyegetett az akkor már a Balkán nagy részét is uraló Oszmán Birodalom. A hosszú csatározások után 1478-ban Mátyás békét kötött Ulászlóval, megegyezve Csehországon, majd nem sokkal később IV. Kázmér lengyel királlyal is.
Későbbi kutatások kimutatták, hogy Mátyás leveleiben, a német birodalommal és az Itáliával folytatott tárgyalásaiban minduntalan felmerült egy nagy, török elleni támadó hadjárat terve. De hiába a közép-európai béke, erre egymagában Mátyás már nem lehetett képes.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A történelem gyakran ismétli önmagát, ezért a múlt tanulságokkal szolgál a jelenre és a jövőre. Európa mai helyzetét látva két momentum szembeötlő: egyrészt ma is veszélyben Európa keresztény civilizációja, ha nem is az Oszmán Birodalom, hanem az iszlamizáció fenyegetésétől. Másrészt egész Közép-Európa sorsa azon múlik, hogy összefognak-e a térséget alkotó kis államok. A visegrádi négyek örvendetes együttműködése reménységre ad okot.
Idézzük újra Kapisztrán Szent János szavait: „Ó magyarok szegény fiaim, hozzátok helyre a kereszténység hibáját, álljatok ellene ellenségeiteknek!” Úgy tűnik, ma is ez a feladat vár ránk, de most már nem vagyunk egyedül!
Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő Szellembeszéd (Csontváry Zrínyi kirohanása című festményéhez) című versében így fogalmaz:
„Magyarjaim, ha felemlegettek
úgy négyszázötven esztendők múltán,
legyetek résen. Új áfiummal:
kolduló haddal vonul fel a szultán.”
Legyünk résen, és a Hunyadiak példája, öröksége legyen vezércsillagunk!”
(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)
A támadások megerősítik az embert
2018. október 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Hír TV Péntek 9 című műsorának vendége volt.
Elszaporodtak az őt ért személyes és politikai támadások – mondta a műsorban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes ezt úgy megszokta, hogyha dicséretet kapna, lelkiismeret-vizsgálatot tartana, mit csinált rosszul. De nem volt ez másként korábban sem, hiszen még fiatal politikusként, amikor egyes destruktív szekták vagy a szcientológia ellen felszólalt, az SZDSZ akkori miniszterei, politikusai elképesztő össztüzet zúdítottak rá.
A támadások sok esetben megerősítik az embert, hiszen eleve azt támadják, aki határozottan és markánsan képvisel egy értékrendet, és azok támadnak legerősebben, akik ezzel leginkább szemben állnak – mondta a miniszterelnök helyettes. A veszélyt az jelenti, ha a jobbító szándékú, építő kritika vagy a jogos kifogások hangjai a személyeskedés ricsajában elvesznek és a politikusok nem hallják meg ezeket a hangokat. „Keresztény emberként ezen segít az, ha az ember esténként lelkiismeret-vizsgálatot tart” – mondta a KDNP elnöke. A politikus lelkiismerete azonban nem csupán köz-, hanem magánemberként is érvényes: időt kell tölteni a családdal, a gyerekekkel. „A politikus Semjén Zsolt helyett vagy mellett sokszor a magánembernek kell viselnie a felelősséget” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A jövő heti parlamenti döntést követően a 2019-es európai parlamenti választáson az európai uniós lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok is szavazhatnak a magyarországi pártlistákra. Ez három csoportot érint: a kárpátaljai magyarságot, a vajdasági magyarokat és a világszerte diaszpórában élő magyar állampolgárokat. Természetesen azok a kettős állampolgárok, akik más európai uniós országban rendelkeznek állandó lakcímmel, az adott ország pártlistáira szavazhatnak, például a Székelyföldön élők a romániai pártlisták közül választhatnak – ismertette Magyarország miniszterelnök-helyettese. Ennek ellenére a javaslatot máris össztűz alá vette a baloldali ellenzék.
A hűvössé vált ukrán-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta: a konfliktus hátterében az ukrán-orosz konfliktus áll, ennek elszenvedői az orosz kisebbség mellett a más nemzeti kisebbséghez tartozók. A jelenlegi ukrán nacionalista kormány megvonta az ukrajnai kisebbségek alapvető jogait, ami tizenhatmillió orosz mellett több százezer sőt millió tatárt, lengyelt, románt, magyart érint. Semjén Zsolt magánvéleményként elmondta: az ukrán állam fél, hogy az orosz állampolgárság kiterjesztése az ország szakadásával fog felérni, de ezért azt nem az oroszokon, hanem másokon kéri számon, miközben alapvető feladatait képtelen ellátni, a társadalom pedig romokban hever. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a magyar állam segítségével elért eredményeket a kárpátaljai magyarság tekintetében. A kormány gazdaságfejlesztést hajt végre Kárpátalján, és ezeket semmi sem fenyegeti. Sok esetben az ottani magyar élet fennmaradásáért felelős lelkészek, tanárok, orvosok fizetését a magyar állam adja, amit az évek során megdupláztak.
A magyar állam biztosítja a hazai kisebbségek egzisztenciális megmaradásának feltételeit. Ennél fontosabb azonban a magyar nemzetpolitika azon alapelve, mely szerint a magyarságot minden olyan kisebbségi jognak meg kell illetnie, amire az Európai Unióban már példa van. Tehát ha egy dél-tiroli osztráknak jár a területi autonómia, akkor azt ne lehessen megtagadni a székelyföldi magyartól sem.
Semjén Zsolt szerint a legfőbb kérdés: mi végre van a magyar állam? Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam transzcendens küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor marad fenn, ha minden része fennmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A Semjén Zsolttal készült teljes beszélgetést ide kattintva tekintheti meg.
II. János Pál pápa az emberi jogok elszánt harcosa volt
2018. október 12.
Ossza meg ismerőseivel!
II. János Pál pápa az “igazság fényében” volt elszánt harcosa az emberi jogoknak – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a néhai egyházfőről rendezett nemzetközi konferencián pénteken, a Parlamentben.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a lengyel nemzeti emlékezet intézete közös konferenciáján Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a pápa elvetette a liberalizmus által kitalált, emberi jogoknak álcázott hazugságokat, mint például azt, hogy az embernek jogában áll megteremteni önmagát az emberi és a társadalmi természet törvényei ellenében.
Hozzátette: ő volt az, aki néven nevezte a magát haladásnak álcázó eszmék együttesét, a halál kultúráját és védte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig. Kitért arra is, az egykori pápa hangoztatta, hogy a teremtett embernek jogai mellett kötelességei is vannak Istennel, önmagával, felebarátaival, a nemzettel, a szülőhazával, a társadalommal, sőt az egész emberiséggel szemben.
Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában – mutatott rá Semjén Zsolt, aki kitért arra is, mennyi gúnyolódás kísérte az öt földrészen tett lelkipásztori látogatásai során a család védelme miatt.
Hangsúlyozta: Szent II. János Pál pápaságának következményei még messze vannak teljes kibontakozásuktól. Az életében bekövetkezett történelmi változások visszájára fordulhatnak a jelenlegi hatalmi központok túlnyomó többségében uralkodó keresztényellenesség következtében, ha a nagy pápa tanítását elhanyagolnák – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kitért az egyházfő utolsó éveire, arra, hogy a pápa szenvedéseit nem rejtette el, mert vallotta: így Jézus Krisztus szenvedéseit kiegészíti. Ezzel végső tanítást adott minden jóakaratú embernek, valójában az ő fájdalmakkal teli arcában az egész szenvedő emberiség arca lett láthatóvá. A miniszterelnök-helyettes arra szólított fel, amikor Szent II. János Pál pápaságának lelki-szellemi következményeit számba vesszük, ne feledkezzünk el e végső, nagy katekézisről, lelke-szelleme, munkásságának lényege jelen van napjainkban, közöttünk.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: Európa keleti részén bár először csodálkozva, később egyre nagyobb örömmel fogadták Karol Wojtyla pápává választását. Sokan az egyház megmentőjét látták benne, aki belülről ismerte a kommunizmust, és akit ezért nem lehetett “hazug szavakkal megtéveszteni”.
II. János Pál pápa szolgálatának kezdetén az egyház tekintélye megerősödött a kommunista országokban és szerte a világban. Nem csoda, hogy a kommunista hatalom a legádázabb ellenfelét látta a krakkói érsekben, vezetői pedig “mindent megtettek a pápa személyes és hivatali tekintélyének aláásásáért, akár életének kioltása árán is” – fogalmazott.
Veres András kitért arra: bár olyan országból származott, amelynek a világegyházzal kevés kapcsolata lehetett, mégis pápaságának kezdetétől képes volt az “egész egyházban, az egész világban gondolkodni és cselekedni”.
A pápa tanításáról szólva megjegyezte: minden pápánál többször nyilatkozott a házasságról és a családról. Az ezekről szóló tanítását érte a legtöbb kritika, de ő nem riadt vissza soha attól, hogy kimondja és megvédje az egyház tanítását az élet továbbadásáról és védelméről, mely “a családot egy férfi és egy nő szeretetszövetségének” tartja.
A pápa orvosi és bioetikai kérdésekről szólva “az élet Istentől származó méltóságára” figyelmeztetett – tette hozzá az MKPK elnöke.
Földváryné Kiss Réka köszöntőjében John Lukács amerikai történészt idézve tette fel a kérdést: vajon milyen jelentősége lehet egy egyházfőnek, egy lelkipásztornak a történelem formálásában?
A történész kérdései a következők: Ki gondolta volna, hogy II. János Pál pápa szavainak (Ne féljetek!) ilyen következményei lesznek? A lengyel pápa nélkül megmaradhatott volna-e a lengyel szolidaritási mozgalom? “A magyar 56 és a csehszlovák 68 után mert volna bármely kommunista szatellit állam kesztyűt dobni a Szovjetunió arcába, ha nincs mögötte erkölcsi erő?”
“Sikerült volna a békés rendszerváltás, ha nincsenek olyan történelemformáló, karizmatikus személyiségek, akik nem a politika eszközeivel, hanem az emberi lélek, az emberi hit, az ember megszólításának hiteles eszközeivel szólnak a társadalomhoz?” – sorolta a NEB elnöke.
Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke felidézte: a magyar és a lengyel nép története során számos alkalommal megtapasztalta, hogy a szabadság felbecsülhetetlen érték, amelyért meg kell küzdeni. De a kommunizmus évtizedei alatt mindkét országot segítette az emlékezet, hogy mennyi “bajból kerültünk már ki győztesen”.
A lengyel-magyar konferenciát Szent II. János Pál pápa pápává választásának 40. évfordulója alkalmából rendezték. A konferencia első részét kedden és szerdán a krakkói Jagelló Egyetemen tartották.
Karol Wojtylát 1978. október 16-án választotta Róma püspökévé a bíborosok testülete, ünnepélyes beiktatására 1978. október 22-én került sor. A pápa jelmondata: “Totus tuus” (Teljesen a Tiéd). Haláláig, 2005 áprilisáig vezette a katolikus egyházat. II. János Pál pápát 2014 áprilisában avatták szentté.
+
A továbbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédének leiratát.
Szent II. János Pál pápaságának következményei
Felsőházi terem, 2018. október 12.
Negyven évvel ezelőtt lelki és szellemi földrengés hullámai terjedtek az akkor még vasfüggönnyel kettéosztott Európa országaiban, de a többi négy földrészen is. Az epicentrum az Örök Városban, Rómában volt, a Szent Péter téren, amikor Jézus Krisztus földi helytartója, az újonnan megválasztott, ma már szentként tisztelt II. János Pál pápa megjelent az erkélyen, és az ott egybegyűlt százezres tömegen keresztül felszólítást intézett az egész emberiséghez: „Ne féljetek! Nyissátok meg szíveteket, nyissátok meg a határokat Krisztusnak!”
Bő negyedszázados pápaságának gazdag tanítását féltőn őrzi örökségként minden Istenben hívő jóakaratú ember, szerte az egész világon. Ezt a fölmérhetetlen gazdagságot néhány mondatban lehetetlen összefoglalni, ámde lehetséges belőle a legfontosabb összetevőket kiemelni. „Az igazság szabaddá tesz titeket” – szerette idézni az evangéliumot, amelyről bátran vallotta: „A pápának nem az a föladata, hogy megváltoztassa az evangéliumot, hanem hogy változatlanul megőrizze és továbbadja.” Az igazság fényében volt elszánt harcosa az igazi emberi jogoknak, s megkülönböztetve az ocsút a búzától, vetette el a liberalizmus által kitalált, emberi jogoknak álcázott hazugságokat, mint például azt, hogy az embernek jogában áll megteremteni önmagát az emberi és a társadalmi természet törvényei ellenében.
Mindeközben hangoztatta, hogy a teremtett embernek jogai mellett kötelességei is vannak Istennel, önmagával, felebarátaival, a nemzettel, a szülőhazával, a társadalommal, sőt az egész emberiséggel szemben. Ő volt az, aki néven nevezte a magát haladásnak álcázó eszmék együttesét, a halál kultúráját, és védte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig. Mindez nem tetszett a közvéleményt formáló, 68-as európai „elitnek”, és Szent II. János Pál egész pápasága alatt az igazságot gyűlölő média támadásainak, össztüzének volt kitéve, miközben tanítását elhallgatták, félremagyarázták, kiforgatták, eltorzították. Elég csak az Istentől akart család védelmére gondolni, amelyben egy férfi és egy nő felbonthatatlan életszövetségéből új életek születnek, amelyeket a szülők Isten áldásaként fogadnak. Mennyi gúnyolódás kísérte az öt világrészen megtett lelkipásztori látogatásai során a család védelme miatt!
Vagy gondoljunk az Öbölháborúra. A pápa egy híján hatvanszor ítélte el, mert tudta, hogy nem lehet országokat, archaikus társadalmakat szőnyegbombázással átvinni a nyugati demokráciába. Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában. Íme, a bővizű forrás, amelyből napjainkban is meríteni kell a devianciák halált hozó sivatagában vándorló keresztény népeknek, ha csak szándékosan nem akarnak szomjan halni.
Szent II. János Pál pápaságának következményei még messze vannak teljes kibontakozásuktól. Az életében bekövetkezett történelmi változások visszájára fordulhatnak a jelenlegi hatalmi központok túlnyomó többségében uralkodó keresztényellenesség következtében, ha a nagy pápa tanítását elhanyagolnánk. Emlékezzünk vissza pápaságának utolsó idejére, és 2005 tavaszára. Szenvedéseit nem rejtette el, mert vallotta: ezáltal Jézus Krisztus szenvedéseit kiegészíti. Ezzel végső tanítást adott minden jóakaratú embernek. Valójában az ő fájdalmakkal teli arcában az egész szenvedő emberiség arca lett láthatóvá.
Amikor Szent II. János Pál pápaságának lelki-szellemi következményeit számbavesszük, ne feledkezzünk el e végső, nagy katekéziséről. Porhüvelye békében nyugszik Szent Péter sírja közelében, munkásságának lényege jelen van napjainkban, közöttünk. Drága örökségünkkel az evangélium szellemében jól sáfárkodjunk!
Nagy Szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!
(Forrás: MTI/semjenzsolt.hu)
Átadták a megújult veszprémi érseki palotát
2018. október 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Megújult a veszprémi érseki palota, az épület csütörtöki átadó rendezvényét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olyan ünnepnek nevezte, amely “történelmünk piciny szeletének megújulását példázza”.
A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős kormányfőhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a palota falai a történelem során “megéltek kardcsörtetést, ágyúdörgést, pusztítást”. Hozzátette: a kormány szándéka, valamint a veszprémi érsek, Márfi Gyula személye garancia arra, hogy napjainkban magyar és keresztény élet tölti be az épületet.
A magyar kormány fordítja a legtöbb pénzt az Európai Unióban az egyház támogatására, ennek részeként újulhatott meg a palota mintegy 1,2 milliárd forintból – húzta alá.
Semjén Zsolt az épület történetéről felidézte, hogy a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei alapján. Ami a török vész nyomán nem pusztult el, azt a labancok semmisítették meg – mondta, hangsúlyozva, hogy Veszprémben különösen nagy pusztítással jártak a történelem viharai.
A 17. század végétől mindent újra kellett építeni, sorra emelkedtek templomok, épületek, istenházak, egész városok. Ezekkel büszkélkedhetünk ma is, hiszen a trianoni döntés megfosztott minket román és gótikus műemlékeink nagy részétől – mondta.
Barokk épületeink között számos egyházi tulajdonú építmény van, fenntartásuk ma már nem várható el pusztán a hívektől, ezek nemzeti műemlékek, amelyeket a kormány kiemelten kezel – mutatott rá.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a palota falai között számos kiemelkedő egyéniség megfordult, köztük Koller Ignác püspök és Mindszenty József, akit a nyilasok letartóztattak. Semjén Zsolt Klebelsberg Kuno gondolatait idézte, aki szerint “egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el”, alapvetően pozitív, konstruktív emberekre van szüksége.
A kormány ezt a gondolatot igyekszik igazolni a munkájával – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Márfi Gyula veszprémi érsek az állam és az egyház kapcsolatát modellértékűnek nevezte. Mint mondta, korrekt az együttműködés, és míg az államnak a természetes szükségletek kielégítése a feladata, addig az egyház dolga a természetfeletti szükségletek kielégítése.
Márfi Gyula arról is beszélt, hogy az egyház sok esetben támogatja az államot, majd hozzátette, egyetért a kormány migrációs politikájával.
Az egyház eszménye “az Istentől való természetes egység a sokféleségben, nem pedig az ember által elgondolt mesterséges egység az egyformaságban”. Nem lenne jó, ha Európa megszűnne a sokféle nemzet közössége lenni, és az sem, ha az utódoknak adót kellene fizetniük a vallás gyakorlásáért – mondta az érsek.
Márfi Gyula reményének adott hangot, hogy a megújult palota számtalan rendezvénynek adhat majd otthont a jövőben.
A alábbiakban közöljük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elhangzott beszédét.
Excellenciás Érsek Úr!
Tisztelt Egybegyűltek!
Ünnepelni gyűltünk össze e szép őszi délutánon. Ünnep számunkra, hogy történelmünk egy piciny szelete megújult, visszanyerte régi fényét, pompáját.
Veszprém az elsőként kialakított egyházmegyék egyikének központja, melynek alapításkori területe majd az egész Dunántúlt lefedte. Veszprém a királynék városa is volt, sőt már Géza fejedelem özvegyéért is ostromolta várát Koppány vezér. A régi, gótikus püspöki palota nagy része a török hódoltság idején elpusztult. Ami 150 év alatt nem pusztult el, azt megsemmisítették a labanc hadak, melyek 1704-ben felgyújtották a várost.
1765-ben fogtak hozzá az új püspöki palota felépítéséhez. Fellner Jakab tervei magukban foglalták a gótikus elődmaradvány romjait, így a palota falaiból a magyar történelem ezer évének atmoszférája árad. A mindenkori veszprémi főpásztor otthona az ország egyik legszebb barokk épülete.
A török hódoltság idején a szinte néptelenné vált országrészben elpusztultak városaink, váraink, templomaink. Kő kövön nem maradt. A XVII. század végétől mindent újra kellett építeni. És az ország hozzá is fogott: templomok épültek, amiknek kezdetben talán csak az első két sorát töltötték meg a hívők, de bíztak a jövőben. Sorra emelkedtek a semmiből a barokk és klasszicizmus jegyeit viselő istenházak, lakóépületek, egész városok.
Ezekkel büszkélkedhetünk ma is, hiszen Trianon fájdalmas döntése megfosztott minket román és gótikus műemlékeink nagy részétől. Barokk emlékeink között számos egyházi tulajdonú építmény van, amelyek fenntartása, javítása már nem várható el pusztán a hívek adományaiból. Annak tudatában, hogy ezek nemzeti műemlékek, az EU-ban a magyar kormány fordítja a legtöbb pénzt felújításukra, megóvásukra.
De térjünk vissza a történelemhez. Miről mesélnek ezek a falak? Látták Koller Ignácot, az építkező püspököt, Ranolder Jánost, a nőoktatás apostolát vagy „az ifjú lelkek ezernyi lakattal elzárt kincses birodalmához” szóló Tóth Tihamért. És látták Mindszenty Józsefet, aki 1944 őszén innét kezdeményezte a dunántúli püspökök memorandumát. Nem is maradt el a hatalom válasza. 1944. november végén a nyilas megbízott a katonaság részére próbált helyet foglalni a püspöki palotában, ami akkora már megtelt menekültekkel. Az egyház akkor is tudta, mi a feladata, és a főpásztor megnyitotta a palotát rászoruló honfitársaink előtt. A nyilas megbízott letartóztatta Mindszentyt, akit tizenhat kispapja kísért a veszprémiek csendes tüntetése mellett a fogdába. A bíboros Emlékirataiban úgy írja, hogy kétszáznegyven évvel ezelőtt elődje, Széchenyi Pál érezhette hasonlóan magát, mikor Heister generális hadai vadállati kegyetlenséggel gyilkolták le a város lakóit, és romboltak le mindent.
Veszprémnek amúgy is kijutott a magyar történelem véres eseményeiből. Koppány ostromát már említettem, de ostromolta a várat a tatár is, a török el is foglalta, kivonulásuk után csak romok maradtak. A fogságból visszatérő Mindszenty pedig a szovjet csapatok pusztításával találkozott.
Aztán jöttek a kommunizmus évei, és a főpásztorok mellett bajszos püspökök garázdálkodtak az épületben, és volt, amikor gazdátlanul maradt a ház, mert Badalik Bertalan megyéspüspököt a forradalom utáni időkben internálták. A rendszerváltás idején a püspöki kar legszókimondóbb püspöke, Szendi József állt az egyházmegye élén. Ő lett Veszprém első érseke.
„Mutasd meg, hogyan ünnepelsz, és megmondom, ki vagy.” E falak is sokféle „ünneplőt” láthattak már: dúló pogányt, vérgőzös labancot és egyházüldöző diktatúrákat. Megéltek kardcsörtetést, ágyúdörgést és bilincseket. Mi nem így ünneplünk. Tiszteljük a múltat, és nyitottan, bizakodva nézünk a jövőbe. Már Klebelsberg Kuno is felismerte, hogy „egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el, és pozitív, aktív, produktív, konstruktív emberekre van szüksége…” Mi itt most amellett teszünk tanúságot, amit egész kormányzásunk is igazol, hogy a nemzet mára megtanulta ezt a majd’ százéves leckét. Márfi Gyula érsek úr személye a garancia arra, hogy a most felújítva átadott palotát valódi magyar és keresztény élet fogja betölteni…
Biztatom Önöket és magunkat is, hogy ne álljunk meg ezen a ponton: a nagy múltú Veszprém városát építsük és csinosítsuk tovább, Isten és a haza nagyobb dicsőségére!
(semjenzsolt.hu)
Ha Ukrajna az EU-ba törekszik, akkor be kell tartania az ott érvényes jogokat
2018. szeptember 10.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar nemzet és így a kárpátaljai magyar nemzetrész soha nem követelt Ukrajnától olyat, amire ne lenne számtalan példa az Európai Unióban (EU), így minden, ami a magyar megmaradás érdekében magyar kérés, az evidencia az EU-ban – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén hétfőn Beregszászon.
Semjén Zsolt a beregszászi református templomban megtartott ünnepségen mondott köszöntőjében hangsúlyozta, ha Ukrajna az EU-ba törekszik, akkor be kell tartania az ott érvényes jogokat, például azt, hogy szerzett jogokat nem lehet visszavenni. Ha valaki be akar kerülni egy klubba, akkor annak szabályait be kell tartania – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy “Magyarország mindent megtett Ukrajnáért, így elsőként ismertük el az ország függetlenségét, s Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök volt az élharcosa annak, hogy a vízummentességet adjuk meg az ukrán állampolgároknak.” Jelezte, Magyarország mindig segítségére van Kárpátaljának és Ukrajnának, amikor arra szükség van, legyen szó akár árvízről, védőoltásokról járványok idején, vagy Kelet-Ukrajnában megsebesült katonák gyermekeinek magyarországi üdültetéséről. “Tehát mindent gesztust megtettünk Ukrajna, az ukrán nép felé, de a megmaradásunk érdekében azokhoz a jogokhoz, amelyeket megszereztünk, egész egyszerűen ragaszkodni fogunk, mert ezek az EU-ban bevett jogok” – emelte ki.
Utalva arra, hogy a Rákóczi-főiskola tanévnyitóit hagyományosan a beregszászi református templomban tartják, Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetpolitikája “mélységes keresztény gyökerekből indul ki”, ezért keresztény alapokon nyugvó értékeket vall, elutasítva mind a nemzetek létjogosultságát megkérdőjelező ideológiákat, mind a sovinizmust. Mint kifejtette, a magyarságnak minden nemzetrészre szüksége van, hiszen “a magyar nemzet fennmaradása csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész fennmarad.” Ehhez a magyar állam minden támogatást megad az élet minden területén – mondta, megjegyezve, hogy “2010 óta megtízszereztük ezt a támogatást, és különösen a legnehezebb élethelyzetben lévő nemzetrész, a kárpátaljai magyarság esetében.” A kárpátaljai magyarságnak a magyar állam által nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás jó a többségi nemzet tagjainak is és jó Ukrajnának is, hiszen itt történnek a beruházások – mutatott rá a többi között Semjén Zsolt, aki megköszönte, hogy idén ő kapta meg a beregszászi főiskola legmagasabb kitüntetését, a Rákóczi-gyűrűt, mint olyan anyaországi személyiség, aki sokat tett a felsőoktatási intézményért és a kárpátaljai magyarságért.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora beszédében sikeresnek nevezte a tanintézet elmúlt évi működését, kiemelve, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően a főiskola olyan sportlétesítményekkel gazdagodott, amelyek révén megoldódott a testnevelési oktatás kérdése és a diákok sportolási lehetősége. Jelezte, hogy az új tanévben a Kaposvári Egyetemmel és a Nemzeti Színházzal kötött megállapodásnak köszönhetően elindul a színészképzés a főiskolán.
A szakember azt is elmondta, hogy összesen 1420 diák kezdi meg a tanévet a főiskolán.
Köszöntőjében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt emelte ki, hogy a Rákóczi-főiskola múltja, jelene és jövője is szimbolikus az értékek, köztük a keresztény értékek megtartása, továbbadása, átörökítése tekintetében. Ennek kapcsán a politikus, az ünnepségen jelen lévő Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzóhoz fordulva, ukrán nyelven kifejtette, hogy a kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna európai integrációját, és békére, egyetértésre törekszik a többségi nemzettel és a többi ukrajnai nemzetiséggel, de nem engedhet szülőföldjén az anyanyelvének használatát biztosító jogaiból. Egyúttal köszönetet mondott a megyevezetőnek azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a nemzetiségek közötti béke megőrzése érdekében fejt ki Kárpátalján.
Az ünnepségen Hennagyij Moszkal köszöntötte a Rákóczi-főiskola diákjait, tanárait, és átadta Orosz Ildikónak Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter jókívánságokat tartalmazó levelét.
