Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.

„Mi az értelme annak, hogy egy állam kitüntetéssel jutalmazza a kiemelkedő teljesítményt, legyen az tudományos, művészi, sport- vagy az élet bármely területéről való nagyszerű eredmény?” – tette fel a kérdést köszöntőbeszéde elején Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kitüntetések története nagyon messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is láncokra fűzött fogakkal, karmokkal jelezték a hősies teljesítményeket, a görögöknél és a rómaiknál már a maihoz hasonló kitüntetési rendszerek alakultak ki (költői babérkoszorú, sportolói trófeák, katonai kitüntetések). Ezek a kitüntetések gyakran függetlenedtek az egyes történelmi koroktól és rendszerektől. A Napóleon által alapított becsületrendet például a restauráció után is megtartották a mai napig, a mai értelemben vett magyar kitüntetések pedig Mária Teréziával indulnak – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

A politikus hozzátette: ezek a kitüntetések nemcsak a kitüntetettek és a magyar állam számára fontosak – amely figyeli és értékeli, és példaként állítja a nemzet elé ezeket a teljesítményeket –, hanem mindenekelőtt az „egyetemes magyarság” számára bírnak jelentőséggel. Egy kis létszámú nemzet számára ugyanis csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel, hogy nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak – fűzte hozzá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán azt is megjegyezte, hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek transzcendens távlatot adó szent (Regnum Marianum), nemcsak zseniális hadvezér, aki sohasem vesztett csatát és a győzelmet mindig politikai eredményekre tudta váltani, nemcsak diplomata, aki az akkori élet minden fontos hatalmi központjában zarándokközpontot és ezáltal magyar központot hozott létre (Róma, Bizánc, Jeruzsálem, Aachen), hanem mindenekelőtt országépítő volt, akinek a vármegyéi és az egyházmegyéi a mai napig állnak.

Akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

—

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós orvos, Schöpflin György történész, politológus és Stumpf István alkotmánybíró.

A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.

A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.

Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében magyar elnök van-e vagy nincs, nem mindegy, hogy egy adott országban a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg részese-e a kormánykoalíciónak – mondta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn  az „Együtt a Kárpát-medencében!” címmel rendezett panelbeszélgetésen, melyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint a határon túli magyar pártok képviselői is részt vettek.

A mini-MÁÉRT-nak is nevezett tanácskozáson Semjén Zsolt felidézte: amikor 2010-ben kétharmados felhatalmazással elkezdtek kormányozni, már éveket gondolkodtak rajta, hogy mit kellene csinálni egy patrióta kormánynak a nemzetpolitika területén. Erre azért volt szükség, mert Gyurcsányék a 2006-os decemberi népszavazás előtti kampányukkal – és technikailag a MÁÉRT megszüntetésével – „lelki Trianont” okoztak a határon túli magyarságnak. Az első feladat tehát a romeltakarítás volt, utána lehetett építkezni, és ehhez paradigmaváltásra volt szükség.

Az első nagyon fontos pillér a nemzeti identitás megerősítése volt a határon innen és túl egyaránt. 2009-ben 9 milliárd forint jutott a nemzetpolitikára, ma 130 milliárd – pár év alatt tehát megtízszereződött az erre szánt összeg. A Kárpát-medencében közel 1000 óvodát építettek és újítottak fel. Ennek az a jelentősége, hogy ha a gyerek magyar óvodába jár, akkor a tapasztalatok szerint később is könnyebben megmarad a magyar iskolarendszeren belül. A másik végponton a Kárpát-medencében kiépítették a teljes magyar egyetemi oktatást (az erdélyi Sapientia, a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola, stb.), amihez egyébként a román állam például egy fillért nem adott – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes. A diaszpóra vonatkozásában létrejött a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor program, ahol ösztöndíjasakat küldenek ki az ottani magyar közösségekbe. Semjén Zsolt szerint olyan identitáserősítést hajtottak végre, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A második pillér, a nagy paradigmaváltás a gazdaságfejlesztés volt az elszakított területeken, mivel a határon túli magyaroknak nemcsak kulturális, hanem gazdasági erősödésre is szükségük van, ha meg akarnak maradni a szülőföldjükön. Korábban elképzelhetetlen összegekkel indult el a gazdaságfejlesztés. Ennek egyik „iskolapéldája” a szerb-magyar viszony, ahol a kezdeti ellenségeskedésből pár év alatt „win-win” szituáció alakult ki, ami tehát egyszerre jó a határon túli magyaroknak és az ott élő többségi nemzetnek, de még az anyaországnak is. Az ottani magyaroknak azért, mert meg tudnak élni a szülőföldjükön; a többségi nemzetnek azért, mert ők is részesülnek az infrastruktúra-fejlesztések, az új munkahelyek és a vegyes vállalatok hasznából; a gazdasági kimutatások szerint minden egyes határon túl befektetett forint plusz egy forint hasznot hoz helyben, és hasonlóan pozitív hatással van az anyaországra is.

A harmadik pillér, hogy a magyar állam intézményes formában támogatja az utódállamokban a magyar pártokat, mert ez a magyar nemzeti érdek és ez következik az alkotmányból. Mégpedig azért, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. Szerinte ma Trianonra az egyetlen lehetséges választ a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadása által és az említett kulturális-gazdasági-politikai támogatások jelentik. A honosítások száma 1.100.000-hez közelít – értékelte az eredményeket Semjén Zsolt.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: Szerbiában a magyarság olyan közösség, amelyre felnéznek a teljesítménye, a szülőföldhöz való ragaszkodása miatt, és jó ideje már nem tekintik politikai, biztonsági kockázatnak a magyar közösséget. Emlékeztetett rá: ez azért nagyon jó hír, mert a magyarok és a szerbek legutóbb Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala idején harcoltak együtt. A politikus azt is kedvezőnek ítélte meg, hogy Szerbiában legitim mást gondolni az első világháborút követő átalakulásokról, mint amit a többségi nemzet vall. Ezért a magyarság képviselői ott lesznek a Trianon évfordulója alkalmából tartandó szerbiai rendezvényeken, és elmondják az álláspontjukat.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: a szerbiai példa a kárpátaljai magyaroknak is erőt ad. Hozzátette, Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. “Nincs olyan alapítványunk, szervezetünk, amely ellen ne folyna per szeparatizmus, és más légből kapott vádak miatt” – fogalmazott. Kijelentette: tulajdonképpen akkor dőlt el, hogy a magyarok nem lesznek ott Ukrajna törvényhozásában, amikor – törvényellenesen – az ukrán választási bizottság három választókerületbe osztotta szét a magyarok lakta területeket.
Brenzovics kijelentette: a 30 éve szabadon szlogen Kárpátalján már nem igaz. A költőt idézve hozzátette: “ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson, és hozzánk szegődjön a gyalázat!”

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: a felvidéki magyarság európai parlamenti képviseletének az elvesztése után az a feladat, hogy felszámolják a bizalmatlanságot az MKP és a Most-Híd vegyes párt között, és “egy zászló alá gyűjtsék a felvidéki magyarságot”. Úgy vélte, ha nem lesz összefogás, és a felvidéki magyarság nem kerül be a pozsonyi parlamentbe, abba a helyzetbe kerülnek, mint a kárpátaljai magyarok.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben, és amely nehézzé teszi a változtatást. Úgy vélte: ennek egyik forrása, hogy a román állam harminc éve kimondva vagy kimondatlanul kockázati tényezőnek tekinti a magyarságot. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokról szólva azt tartotta kérdésnek, hogy a magyar pártok együtt tudnak-e dolgozni, illetve Székelyföldön tisztességesen tudnak-e megmérkőzni egymással.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy – ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak – állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.

Semjén Zsolt videóüzenetet is küldött Tusványosról, mely itt tekinthető meg:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt a KDNP elnöke, minisztetelnök-helyettes interjút adott a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának könyve, a Földön és égen ötnyelvű megjelentetését követő új, lengyel-magyar kétnyelvű kiadásának bemutatása alkalmából.

A műsorban szóba került Magyarország helye az Európai Unióban, a kereszténydemokrácia helyzete, a kormány nemzet- és egyházpolitikája, valamint a könyv születésének körülményei is.

Semjén Zsolt a könyv keletkezéséről elmondta, hogy tavaly, Orbán Viktor felkérésére, a kötcsei találkozón összefoglalta a kereszténydemokrácia legfontosabb pontjait mint filozófiai eszmerendszert, megkülönböztetve a liberalizmustól és a szocializmustól. Az előadás sikerére való tekintettel felkérést kapott, hogy annak tartalmát egy tanulmánykötetben is fogalmazza meg. Ezt meg is tette, de be kell látni, hogy manapság viszonylag kevés ember van, aki monográfiákat olvas. Ezért gondolta, hogy összefoglalja 100 rövid pontban, hogy a legfontosabb üzenetek a nagyközönséghez is eljuthassanak.

A nemzet- és egyházpolitikai témákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy neki politikusként is, íróként is sajátos nézőpontja van, hiszen a teológiától indult, édesanyja pedig erdélyi, tehát mindkét területhez erős személyes kötődése van. Így, mielőtt felkérték volna nemzet- és egyházügyi miniszternek, már régóta foglalkoztatták ezek a kérdések.

Politikusként a legfontosabb feladata a nemzet közjogi egyesítése, valamint az egyházak társadalmi jelenlétével összefüggő kérdések rendezése volt. Mire a könyvek írásához hozzáfogott, a programja már megvalósult: például az egyházi oktatási intézmények aránya ma Magyarországon eléri a 15%-ot, az összes egyházi intézmény aránya pedig a 20%-ot.

A nemzetpolitika tekintetében fontos eredmény, hogy 2010 óta 1.100.000 új magyar állampolgárt honosítottak, tehát a nemzet közjogi egyesítése a gyakorlatban is megtörtént. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az a politikai közösség, amihez tartozik: a Fidesz-KDNP szövetséget a magyar és az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte.

A könyv harmadik nagy témájával, a kereszténydemokráciával kapcsolatban elmondta, hogy az nem egyoldalúság, nem valami leszűkítés. A kereszténydemokrata értékrendben a személyiség és a közösség értékei eredeti egységben vannak. A liberalizmus a személy értékeit olyannyira eltorzította, hogy az elszakadt a közösségtől, és eljutott az individualizmusig. Ez nyilvánvalóan egy antropológiai tévedés, hiszen a közösségtől kapjuk a nyelvünket, a kultúránkat, a gondolkodásunkat.

A másik oldalon a szocializmus szintén elszakította a személyiséget a természetes közösségektől, így az egy társadalom-gépezet láncszemévé degradálódott, és kollektivizmussá torzult maga a szolidaritás. A kereszténydemokrácia nagy ereje abban van, hogy teljességében tudja látni az embert: a perszonalitás a személyiséget hangsúlyozza a maga természetes kapcsolati hálójában, a szolidaritás pedig a közösség javára ügyel. A kettőnek az egységbe hozása az, amit a kereszténydemokrácia szubszidiaritásnak nevez, vagyis a kölcsönös kisegítés elvének.

Ami azt jelenti, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol azok keletkeztek, és egy magasabb szint nem veheti el egy alsóbb szint feladatát, csak akkor, hogyha az nem képes megoldani, de akkor is úgy, hogy az a továbbiakban képes legyen önmagán segíteni. Az egész önkormányzatiság gondolata ezen a filozófián nyugszik. A perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás az az elvrendszer, ami egységben tudja látni az ember személyiségét az ember közösségével, beleértve annak transzcendentális nyitottságát is.

És ezért ezek nem zárójelbe teendő filozófiai adatok, hanem valóban abból kell kiindulni, olyan politikát kell folytatni, ami megfelel az ember antropológia természetének. Ilyen például az, hogy van nemzetünk, hogy transzcendens kérdésekhez kötődünk, ezért van egyházunk, hogy családban élünk. A kereszténydemokrácia ezért nem utópia, nem egyoldalúság, ellentétben a liberalizmussal és a szocializmussal.

Évszázadok óta egy liberális, bolsevik, vagy újabban ezek ’68-as kiadása próbálja a kereszténységet kilúgozni a mindennapokból, a társadalomból és magából Európából. Ez először is történelemhamisítás, hiszen az európai civilizáció per definitionem keresztény alapú civilizáció: a görög kultúrából, a római jogból, az ószövetségi etikából és a germán államszervezésből (gondoljunk például Nagy Károlyra) mint építőkockákból a kereszténység építette fel az európai civilizáció katedrálisát. Megkockáztatom, hogy a kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne kereszténység nélkül.

Ezért van az, hogy még a keresztény civilizáció tagadása is, Voltaire-től Marxig csak egy keresztény kultúrkörben értelmezhető. Egy buddhista kultúrkörben nincs értelme Marxnak például. A keresztény civilizáció tehát az az alap, amin fel tudjuk építeni azt a kultúrát, azt az életformát, ami megfelel a hagyományainknak. Nagyon fontos látni, hogy amikor ezt kétségbe vonjuk, akkor a saját kultúránk alapjait vonjuk kétségbe.

És például az iszlám is azért tud benyomulni Európába, mint kés a vajba, mert itt nem egy ellenállással találkozik, hanem egy vákuummal. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a keresztény civilizáció a mi védelmünket szolgálja, a hagyományos életformánk, a gondolkodásunk, a mentalitásunk, észjárásunk keretrendszerét adja, és aki ezt megtagadja, az végső soron a saját kulturális alapjait tagadja meg.

A civilizációnk másik védelmi keretét a nemzetállamok jelentik. Emlékszem, amikor Antall József azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, micsoda támadást kapott nemcsak az utódállamok részéről, hanem a magyar liberális baloldal részéről is, az SZDSZ-től az MSZP-ig, hogy nacionalista, és így tovább. Pedig a legtermészetesebb dolgot mondta ki, sőt tulajdonképpen nagyon enyhe dolgot mondott ki, amin helyes volt, hogy túlléptünk.

Mert a magyar miniszterelnök nem pusztán lélekben minden magyar miniszterelnöke, hanem a dolog természetéből eredően az anyaország felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a földkerekségen. Ebből kifolyólag az új Alaptörvénybe pontosan beleírták, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez (ami elég megfoghatatlan dolog), hanem felelősséget visel minden magyarért, a Kárpát-medencében vagy a világ bármely pontján. A külhoni magyarságnak ez egy olyan lelki megerősödést adott, ami megerősíti nemcsak a kultúrnemzethez tartozásukat, hanem az identitásukat és végső soron az egyetemes magyar nemzetet.

A teljes interjú meghallgatható itt. A könyv magyar változata itt letölthető.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Recently saw the launch of a new book by Zsolt Semjén, Deputy Prime Minister. Titled “On Earth as it is in Heaven“, the volume offers indispensable advice for living life in accordance with traditional Christian values.

Drawing on his background as a theologian and religious philosopher, Deputy PM Semjén condenses the key teachings of Christianity into 100 essential theses. In traditional fashion, these are complemented with Semjén’s own ponderings on the question of nationality, nationalism, and everyday life in the church. In addition, there’s also a detailed bibliography allowing readers to acquaint themselves with the hundreds of resources quoted in the text.

“Does the European Union have a soul? Will it transform into an intellectually, culturally coherent community, or will it remain an economic-political cooperation instead?” he asks in the book. “What would the future of the Union look like without a universally applicable code of conduct, or one, universally-applicable code of conduct?” he adds.

“For the European community to have a future, it must return to its Christian roots. Christianity and the European community are indivisible. Christianity can exist without Europe, but Europe will fall into despair without it,” he argues.

Deputy PM Semjén names the Christian Democratic party as the bearer of a brighter future, because this is the party that insists on efficiency and decency. According to the author, the KDNP is the most successful formation in the history of politics, a force to be reckoned with in the EU and beyond.

The book is available here.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az idén alapítása 75. évfordulóját ünneplő Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége, az értékrend, amit alapítói létrehoztak, ma is iránymutató – mondta Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten.

Semjén Zsolt a KDNP alapító köréhez tartozó Kovrig Béla amerikai emigrációban írt, a magyarországi katolikus demokratikus mozgalmakról szóló könyvének bemutatóján kiemelte: ha 1947-ben Barankovics István miniszterelnök lehetett volna, személyében egy „közép-európai Adenauer” állt volna Magyarország élére. Nemcsak arról van szó, hogy Barankovics István abszolút felkészült ember volt, de egész Európában példátlan műveltségű és felkészültségű kör vette őt körül.

Óriási lehetőség volt a magyar nemzet előtt 1947-ben, és bár a szovjet megszállás miatt Barankovics István és köre nem kerülhetett hatalomra, az értékrend, amit létrehoztak, ma is útmutató – mondta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra: a mai Fidesz-KDNP koalíció, egy néppárt és egy világnézeti párt szövetsége csírájában már 1947-ben is megvolt, hiszen Barankovics István úgy gondolta, hogy míg a KDNP a világnézetet adja, addig a kormányzáshoz szükséges “szavazó tömeget” a Kisgazdapárt hozza.

Kovrig Béla könyvéből idézett, aki szerint a keresztény párt fejezetten világnézeti, de nem egyházi vagy felekezeti. Tehát nincs szándékban az egyház körében és segítségével tagokat toborozni. Az egyháznak nincs és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához közelebb állnak, mivel a keresztény állameszme követelményének akarnak a közéletben érvényt szerezni.

Semjén Zsolt felidézte: Barankovics István végül akkor hagyta el Magyarországot, amikor Rákosi Mátyás tervbe vette egy Rómától független magyar katolikus egyház létrehozását. Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról beszélt, Kovrig Béla könyve képet ad arról, hogy az európai gondolkodás milyen bázisa volt Magyarországon a harmincas évektől, majd hogyan küzdöttek ugyanezek az emberek az emigrációból, amerikai egyetemeken, könyvtárakban és szerzetesi szobákban, hogy megőrizzék az európai és magyar értékeket. A könyvből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata gondolkodás alapja az ember teremtett volta. A könyv másik sajátossága az a felelősség, amit szerzője a magyar nép iránt érez a távolból is – tette hozzá Hölvényi György.

Petrás Éva történész, a könyv szerkesztője ismertette: Kovrig Béla Katolikus demokratikus és szociális reformmozgalmak Magyarországon című könyvét már amerikai állampolgárként, a Marquette Egyetem szociológiaprofesszoraként írta az 1950-es évek második felétől 1961-ig. Műve a magyar katolikus politizálás panorámaképe.

Eszmetörténeti, politikatörténeti és szociológiai megközelítések váltogatott alkalmazásával, nemzedéki tagolásban, Széchenyi István munkásságától indulva saját koráig mutatja be és értékeli a katolikus politikai gondolkodás fejődését Magyarországon. A könyv utószava szerint Kovrig Béla 1990-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált állam- és jogtudományokból. 1923-tól Bethlen István miniszterelnök személyi titkára volt, 1927-től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. Részt vett az 1928. évi öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény kidolgozásában.

1938-ban Imrédy Béla miniszterelnök felkérte a Miniszterelnökség akkor alakuló új ügyosztálya, az V. Társadalompolitikai Osztály vezetésére. Teleki Pál miniszterelnöksége idején részt vett a Nemzetpolitikai Szolgálat létrehozásában.

Teleki halála után a kolozsvári egyetem dékánja, majd rektora lett. Kovrig Béla pályáját meghatározta, hogy katolikus közéleti szereplőként tevékenykedett. Közéleti szerepnek és a katolikus elkötelezettségének köszönhetően kulcsszereplője lett annak az Apor Vilmos győri püspök által 1943 augusztusában összehívott megbeszélésnek, ahol döntöttek a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSZN) létrehozásáról.

A KDNP elődjének tekinthető szervezet céljául tűzte ki az ország demokratikus és szociális megújulását a katolikus mozgalmak hozzájárulásával, valamint a „totalitarizmusokkal szembeni fellépést”. A KSZN világi vezetőjeként küzdött a szélsőjobboldal előretörése ellen és részt vett az antifasiszta ellenállásban. Az alakuló KDNP-nek nem kívánt elnöke lenni, mert a háború után már nem akart részt venni a politikai életben.

1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, majd a Műszaki Egyetemen, később az Agrártudományi Egyetemen, 1947-től az Egri Érseki Jogakadémián oktatott. Korábbi politikai szerepvállalása miatt 1948-ban emigrálni kényszerült, 1949-től 1962-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Egyesült Államokbeli Milwaukee-ban élt és az ottani egyetemen tanított.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szerint amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói Szűzanya szavát. Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes üzent Csíksomlyóról: “nem hagyjuk magunkat!”

A püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt. Pál József Csaba úgy vélte: mint minden édesanya, Mária is annak örül legjobban, ha gyermekei békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. „Nemcsak Svájcot, hanem minket is meg fog csodálni a világ, ha összefogunk” – jelentette ki a püspök. Úgy vélte azonban, hogy az összetartásnak irányultsága is kell, hogy legyen. Ez az irányultságot az adja, hogy közösen hallgatunk a Szűzanyára és a fiára.

„Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is” – jelentette ki. Szent II. János Pál pápától idézte, hogy a közösség lelkülete az a képesség, hogy a jót lássuk meg a másikban. Úgy vélte: a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. „Nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudjuk megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymásnak, kell tudnunk kiegészíteni egymást. Ha a másik nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti, hogy nem testvérem, hiszen közös mennyei atyánk van” – fogalmazott a püspök.

Jó hírként közölte, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. „Nem lehetünk pesszimisták, ha nagyon sok okunk is van rá” – jelentette ki. Úgy vélte: az Isten szeretete nélkül sem egy nép sem egy birodalom nem állhat fel sokáig. Ha az Isten iránti szeretet az első helyen van, a múlt szenvedései is javukra fordulnak. Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. 

A prédikációban az úzvölgyi katonatemető kapcsán kialakult konfliktusra is kitért. „Itt nem két nép áll egymással szemben. Meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink, és nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy Isten segítségével meg fog oldódni, de nekünk meg kell őrizni emberi és keresztényi méltóságunkat” – jelentette ki. Széchenyit idézve mondta: „kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk”.

A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a „csíksomlyói katedrálisban” köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.

Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke felidézte, ahogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát, Szent Péter utódját. Mint fogalmazott: „először fordult elő, hogy ideengedték a Szentatyát”, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.

Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a Szűzanya tisztelete összefogja a népet.

A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, a párt országgyűlési képviselőcsoportja koszorúzásának másnapján rótta le kegyeletét az úzvölgyi katonatemetőben. A kereszténydemokraták elnöke kijelentette: “minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék”.

Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy virágot helyezzen el ősei és halottai sírján – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután szerdán felkereste Romániában az úzvölgyi katonatemetőt.

„Egy nagykorú nemzet nem lehet halottgyalázó, minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék” – tette hozzá a kereszténydemokrata pártelnök.

Semjén Zsolt a Facebookra feltöltött videofelvételen kiemelte: a magyarok tisztelik mindenkinek a halottait, legyenek azok románok, osztrákok, németek vagy oroszok. Kijelentette: a magyarok ugyanígy elvárják, hogy tiszteljék a halottait.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott.

Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta.

A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón összegyűlt hívő tömeg előtt bemutatott szentmiséjén.

„…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől” – hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál közbenjárt azért, hogy így legyen.

Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé, nem adhat rá ürügyet.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

99,9 százalékos feldolgozottság melletti hivatalos adatok alapján 52,14 százalékkal kimagasló sikert aratott a Fidesz-KDNP, amely 13 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után, 43,36 százalékos részvétel mellett, a FIDESZ-KDNP – 1 777 757 (52,14 százalék) szavazatot kapott, mely 13 mandátumot jelent a szövetség számára.

A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nagyon magasnak minősítette az európai parlamenti (EP-) választás részvételi arányát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap nem sokkal a szavazókörök zárása után újságíróknak.

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán 18.30-ig a jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Semjén Zsolt a kormánypártok eredményvárójának helyszínén, a budapesti Bálna rendezvényközpontban köszönetét tolmácsolta minden magyarnak.

Kiemelte: nagyszerű dolog, hogy ennyivel többen elmentek voksolni, mint korábban, ez nyilvánvalóan nagy legitimációt ad a megválasztott képviselőknek.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes külön megköszönte a határon túli magyarok – köztük a vajdaságiak és a kárpátaljaiak – részvételét és szavazatait. „Egy nemzethez tartozunk, köszönöm nekik is, hogy nemzethűségről tanúságot téve ők is részt vettek a mostani voksoláson.”

Semjén Zsolt végül köszönetét fejezte ki a kormánypártok aktivistáinak az általuk „elvégzett heroikus munkáért”.

(Forrás: MTI)