Az elismerésre méltó életutak hozzájárulnak a nemzet megmaradásához + VIDEÓ
2026. március 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Fontos felhívni a figyelmet azokra az életutakra, amelyek inspirációt és példát jelentenek az egész magyar nemzet számára, ezáltal hozzájárulnak nemzetünk megmaradásához – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a március 15-i állami kitüntetések átadásán pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt arról beszélt, hogy az emberiség történetében mindig volt kitüntetés – nemcsak a rendkívüli katonai hőstettekért, hanem a művészi vagy sporteredményekért is járt látható módon viselt elismerés.
De nemcsak a múltunkban voltak nagyszerű eredmények, hanem itt és most, a mi korunkban, a mindennapjainkban is”
– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint a kitüntetés jó annak, aki kapja, hiszen elismerik, értékelik a munkáját, és jó annak is, aki adja, a magyar államnak, amelynek feladata, hogy a rendkívüli életutakat ismerje, felismerje és elismerje.
Jó továbbá a társadalom egészének is, hiszen egy kis nép számára a megmaradás szempontjából fontos az a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni”
– emelte ki.
Mint mondta, a most átadott Magyar Érdemrend különösen kötődik a magyar nemzethez, hiszen az 1848-49-es szabadságharc alatt alkották meg, és ugyan a kommunista rendszer eltörölte, de Antall József miniszterelnök a rendszerváltás után tudatosan nyúlt hozzá vissza.
Az ünnepi eseményen tízen vehettek át Magyar Érdemrend parancsnoki keresztet, mások mellett Cseri Miklós néprajzkutató, muzeológus, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója; Demján Sándorné, a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke; Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője; Marton Zsolt, a Váci Egyházmegye püspöke és Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő.
Hárman részesültek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben, köztük Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét tizenketten, a Magyar Arany Érdemkeresztet tízen, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet nyolcan, a Magyar Bronz Érdemkeresztet pedig ketten kapták meg.
Az eseményről készült videó az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Választások előtti vita Hiller István volt oktatási és kulturális miniszterrel + VIDEÓ
2026. március 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Választások előtti vita Hiller István volt oktatási és kulturális miniszterrel a Republikon Intézetben Horn Gábor kuratóriumi elnök meghívására – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.
A vitáról készült rövid videó az alábbiakban tekinthető meg:
A teljes vita megtekinthető az alábbiakban:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Csákberény a béke pártján!
2026. március 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke egy csákberényi fórumról osztott meg fotókat a Facebook-oldalán kedden.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A ciklus utolsó parlamenti ülésnapja és az azt követő ökumenikus hálaadás
2026. március 10.
Ossza meg ismerőseivel!
A ciklus utolsó parlamenti ülésnapja és az azt követő ökumenikus hálaadás Steinbach Józseffel, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökével és Kiss-Rigó Lászlóval, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökével – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a közösségi oldalán kedden megosztott képes beszámolójához.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Tiszaeszlár a béke pártján!
2026. március 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Tiszaeszlár a béke pártján! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden közösségi oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A béke embere, IV. Károly Emlékkönyvének bemutatója – VIDEÓ
2026. február 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnökének a könyvbemutatón mondott beszéde az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu
A diaszpóra magyarsága hídfőállás a világ országai felé
2026. február 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Hídfőállásként jellemezte a diaszpóra magyarságát a világ országai felé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Hétvégi magyar iskolák találkozóján pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt kifejtette: a magyar nemzet három sajátos részre tagolódik, a magyarországi magyarságra, a Kárpát-medencei magyarságra és a diaszpóra magyarságára.
Nem azért van így, mert így akartuk, hanem mert a történelem viharai következtében világnemzetté váltunk, a magyarság egy része külföldre szakadt a nagyvilágba – mutatott rá.
Kifejtette:
a magyar kormány feladata, hogy a kihívást lehetőséggé változtassa, a diaszpóra magyarságára, mint az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarság melletti nemzetrészre olyan programokat találjanak ki, ami a legkülönbözőbb körülmények között élők számára is lehetővé teszi a magyar identitás megőrzését.”
Semjén Zsolt felidézte: a kommunista rendszer 1990 előtt kifejezetten ellenségként tekintett a diaszpóra magyarságára amiatt, hogy jelentős részük éppen a kommunista rendszer elől emigrált. 1990 után ez megváltozott, de továbbra is egyfajta mostohagyermek maradt a diaszpóra.
Ezért gondolták 2010-ben – Répás Zsuzsanna akkori nemzetpolitikai államtitkárral közösen -, hogy létrehozzák a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és elindítanak speciális programokat, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program.
A miniszterelnök-helyettes a diaszpóra magyarságát egy-egy hídfőállásként jellemezte, rámutatva, rajtuk keresztül a világ legkülönbözőbb országaival tudnak gazdasági, kulturális kapcsolatba lépni.
Semjén Zsolt elmondta:
a hétvégi iskolák vonatkozásában nemcsak intézményeket támogatnak, hanem hálózatokat is szerveznek. Jelenleg 260 hétvégi iskolával állnak napi kapcsolatban, ezekben ezer szakképzett pedagógus tanítja a gyermekeket.“
Kitért a hétvégi iskolák számára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János karán indított akkreditált képzésre, amelyet eddig 74 pedagógus végzett el, 20-an mesterdiplomát is szereztek. A Rákóczi Szövetség táborainak köszönhetően ezer fiatal jöhet a diaszpórából, ami egy életre szóló élményt és megerősödést jelent számukra az anyaországgal. Idén már 250 nyertes pályázatot hirdettek kifejezetten diaszpóraprogramokra – emelte ki.
Semjén Zsolt a résztvevőknek azt mondta: Magyarországra hazajönnek, itthon vannak, Magyarország a hazájuk. Ha baj történik, mindig van egy ország, ahová hazajöhetnek, ezért is volt kulcsfontosságú a teljes jogú állampolgárság kiterjesztése. Példaként Venezuelát említette, ahonnan intézményes formában mentették ki a magyarokat ezres nagyságrendben.
A magyar állam feladata, ha valahol egy nemzetrész, magyar közösség veszélybe kerül, akkor tudják azt, mindig, mindenkor számíthatnak Magyarországra“
– hangsúlyozta.
Semjén Zsolt újságíróknak beszélt arról is, hogy a határon túli magyarok azáltal tudják biztosítani az elért eredmények megőrzését, saját támogatásukat, ha részt vesznek az országgyűlési választáson április 12-én, és olyan pártra szavaznak, amely a külhoni magyarság szempontjait is képviseli. Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazata van: egy, ahol lakik és egy a pártlistákra; a külhoni magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, a listás választáson vehetnek részt – jelezte. Amióta kiterjesztették a magyar állampolgárság lehetőségét az elszakított területeken élő és a világ magyarsága számára, onnantól a magyar Országgyűlés, valóban összmagyar Országgyűlés, minden magyar politikai akarata megtestesül benne – mondta.
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a diaszpóraközösségek lelke a hétvégi magyar iskolákban dobog. Ahol magyar gyermek van, ott van a magyar jövő – mondta és köszönetét fejezte ki azoknak, akik külön energiát és áldozatot fordítanak a gyermekek tanítására, magyar identitásukban történő megerősítésükre.
A legfontosabb tanítás, amit adhatnak a gyermekeknek, a példaadás, amit az államtitkár nemzetépítő munkaként értékelt.
Kiemelte:
ezen keresztül az adott diaszpóra közösség erősödik, és ezáltal, a magyar nemzet is erős tud maradni.”
Nacsa Lőrinc azt mondta: közös nemzeti érdek a hétvégi iskolák megmaradása és erősödése.
Az elmúlt 16 év eredményeit meg kell őrizni, olyan építkezés zajlik, amit nem érdemes pár másodperc alatt, mint homokvárat, lerombolni – hangsúlyozta.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Béke melletti kiállás Bonyhádon
2026. február 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Béke melletti kiállás Bonyhádon – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a csütörtöki fórumról megosztott fotókhoz a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Főhajtás Potápi Árpád barátom sírjánál
2026. február 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Főhajtás Potápi Árpád barátom sírjánál – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet
2026. február 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában olvasható, később digitális könyvként is elérhető, tudományos igényű, reprezentatív kiadványt csütörtökön mutatták be Budapesten.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, akinek az írása szintén megjelent a kötetben, a kiadvány ünnepélyes bemutatóján azt mondta: IV. Károly annak a két világnak a határán állt, ami egyfelől történelem, másfelől kihívásaival és meg nem oldott problémáival közvetlenül hat ki napjainkra, gondoljunk Trianonra vagy Közép- és Kelet-Európa helyzetére.
Kiemelte: IV. Károly volt az a Habsburg uralkodó, akit a magyar nemzet első pillanattól kezdve fenntartás nélkül fogadott el királyának. „Hiszen a kiegyezés után vagyunk, a nemzet szabad akaratából megkötötte a kiegyezést, ezért IV. Károly minden szempontból a magyar nép által elfogadott királyunk” – tette hozzá.
Ha egy szóval vagy egy jelzővel kell jellemezni IV. Károlyt, akkor ő a béke embere
– fogalmazott Semjén Zsolt, megjegyezve, ha egy békés korban élt volna, akkor valószínűleg nagy szociális reformerként vonult volna be az uralkodóink történetébe. Hozzátette: ez nem adatott meg neki, a legpusztítóbb háború közepén koronázták meg, és került a vállára egy birodalom terhe. „És ebben a szituációban, a háború időszakában is a béke embere volt” – hangsúlyozta.
A IV. Károllyal szembeni állandó vádak között említette, hogy irreális volt a politikai elgondolása, semmi realitása nem volt a béketörekvésének.
„Azt gondolom, hogy a történelem IV. Károlyt igazolta” – hangoztatta Semjén Zsolt. Mint mondta,
IV. Károly előre látta, hogy a háborút nem lehet megnyerni, Európa rettenetes szenvedéseket fog átélni, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig össze fog omlani.
A miniszterelnök-helyettes a kötetet méltatva – amelynek főszerkesztője Bódvai András –, kiemelte, hogy az előszót Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek írta.
A kötet írásairól szólva hangsúlyozta, izgalmas olvasmány Varga Zs. András jogfilozófiai gondolatsora az Apostoli Királyságról. Felhívta a figyelmet Szakály Sándornak a Horthy Miklós kormányzó és IV. Károly király tragikus, és a legmélyebb emberi dimenziókat, a nemzeti iránti felelősség határhelyzeteit felvető viszonyáról szóló írására, továbbá Kovács Gergelynek a boldoggá avatási eljárásról szóló cikkére, amely egyúttal IV. Károlyt egy másik dimenzióba is emeli, a szentek és boldogok sorába.
Semjén Zsolt kitért arra is: van valami nagyszerű abban, hogy első királyunk Szent István, az egyetemes egyház szentjeként és minden magyarok szentjeként vele kezdődik a keresztény magyar államiság története.
Van valami szépség abban, hogy utolsó koronázott királyunk, IV. Károly is a boldogok sorában van, ami számunkra, hívő emberek számára azt is jelenti, hogy nemcsak életpéldájukkal segítenek minket, hanem mennyei közbenjárásukkal is.
Kiss Róbert Richard szerkesztő az emlékkötetet és a szerzőket bemutatva szintén azt emelte ki, hogy a tudományos eredmények mennyire lényegesek és aktuálisak napjainkban is, és nem pusztán emlékezésről van szó, hanem a tudományos eredmények tanulságainak tovább gondolásáról is.
Az MTI-nek elmondta: a kötet igazolja, hogy IV. Károly békére törekvő uralkodó volt, amellett, hogy katonakirály is. Emellett a kiadvány számos történelmi fogalmat megmagyaráz, köztük például azt is, hogy miért viselte az „apostoli király” címet IV. Károly.
A magyarság, a magyar történelem nagy alakjainak munkásságát feldolgozó emlékkönyvek sorozatában megjelent kötetben Semjén Zsolt Két megemlékezés IV. Károlyról a Magyar Országgyűlésben című írása kapott helyet.
Az írások között van Ifjabb Bertényi Iván Gondolatok IV. Károly király magyarországi belpolitikájáról című munkája, valamint Lothar Höbelt I. Károly osztrák császár – A kül- és belpolitika kölcsönhatása című tanulmánya is. Szerepel továbbá az emlékkönyvben Habsburg-Lotharingiai Eduárd Boldog Károly emlékezete a Habsburg-családban című tanulmánya.
A sorozat eddig megjelent kötetei között van a Zrínyi Miklós, a Mátyás király, a Mária Terézia, a Szent László, a Luxemburgi Zsigmond és a Rákóczi Emlékkönyv. A következő kötet a Tisza István Emlékkönyv lesz.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
