Hatszorosára nőtt a magyarországi őshonos nemzetiségek támogatása az elmúlt időszakban – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden délután.
Semjén Zsolt rámutatott: az őshonos nemzetiségek státusza Magyarországon alkotmányos módon rendezett. Az alkotmány kimondja, hogy államalkotó tényezők – húzta alá, egyúttal kiemelve: a nemzetiségeket autonómia illeti meg. Beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban
hatszorosára nőtt a nemzetiségek támogatása. Míg 2010-ben 12 iskola működött csupán, ma már 112 van, ami 2500 pedagógust és több mint 20 ezer gyereket jelent. 1571 projektet tudtak támogatni, a nemzetiségi pedagógusok pedig plusz 40 százalék pótlékot kapnak.
Beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban hatszorosára nőtt a nemzetiségek támogatása. Míg 2010-ben 12 iskola működött csupán, ma már 112 van, ami 2500 pedagógust és több mint 20 ezer gyereket jelent. 1571 projektet tudtak támogatni, a nemzetiségi pedagógusok pedig plusz 40 százalék pótlékot kapnak.
Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló javasolta, terjedjen ki a mikrocenzusban a mintavétel a nemzetiségi kérdésekre is. Azt kérdezte, van-e esély arra, hogy közösen lépjenek fel a KSH felé?
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló megköszönte a kormánynak az együttműködési lehetőséget. Így a Szentgotthárdon található templom támogatását, és segítséget kért az apátistvánfalvai templomhoz is.
Ritter Imre bizottsági elnök, nemzetiségi országgyűlési képviselő és Szolga József horvát nemzetiségi szószóló egyaránt a nemzetiségek és önkormányzataik bővülő forrásairól szólt. Ritter Imre közölte: azt javasolja, hogy a nemzetiségi támogatásokat mentesítsék a kötelezettségvállalási moratóriumok alól.
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló szintén köszönetet mondott a kormánynak, kiemelve, hogy az elmúlt másfél évtized olyan fejlődést hozott minden nemzetiség életében, amire korábban nem volt példa. Egyúttal sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerb-magyar kisebbségi vegyesbizottság több mint tíz éve nem ülésezik, információik szerint a szerb fél elzárkózó magatartása miatt. Azt kérte, érjék el, hogy a testület ismét tanácskozzon.
Semjén Zsolt válaszában elmondta: a mikrocenzus kapcsán értelmes dolognak tartja, amit a KSH mond, a 3 százalékos mintavétel nagyon kicsi és az eredmény egy kisebb közösségnél nem lesz reprezentatív, így torz, rossz eredményt mutathat. A miniszterelnök-helyettes jelezte: abban partner, hogy csináljanak célzott szociológiai kutatást a KSH-val a nemzetiségek vonatkozásában.
A szlovén templom ügyében jelezte: ami az állagmegóváshoz szükséges, azt biztosítják, de az épület teljes tatarozására most nem tudnak egymilliárd forintot biztosítani. Azt javasolta, készüljön terv a munkálatok későbbi ütemezésére.
A szerb-magyar kisebbségi vegyesbizottságról elmondta: a kormány kész a tárgyalásokra, rajtuk nem múlik.
Semjén Zsolt további felvetésre kitért arra is, az, hogy milyen az ukrán-magyar viszony, az semmilyen tehertételt nem jelenthet az itt élő ukránok számára. Megjegyezte: nem tehető egyenlőségjel az őshonos ukránok és a menekült ukrán közösség közé. Előbbiek számára más típusú támogatásra van szükség – mondta. Ekkora ukrán oktatási igényre ugyanakkor például, ha a háború lezárul és a menekültek visszatérnek, nem lesz szükség – jegyezte meg, ugyanakkor jelezte, hogy az ukrán kulturális központot támogatják.
Az ülésen megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. Ritter Imre, rövid megemlékezésében kiemelte: a szabadság nem magától értetődő dolog, azért nap mint nap meg kell harcolni.
Szöveg: MTI / kdnp.hu
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
