Április harmadikán válassza a Fidesz-KDNP jelöltjét és listáját, a gyermekvédelmi népszavazás négy kérdésére pedig szavazzon nemmel!
Háború vagy béke, kudarcos múlt vagy sikeres jövő között kell dönteni. Vasárnap fel, győzelemre!
Kampányvideóval frissítve.
(semjenzsolt.hu)
Április 3-án számítunk az Önök támogatására! Együtt erő vagyunk!
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
“Az erdőtelepítés talán az egyik olyan dolog az életben, ami mellett minden érv van, vele szemben semmilyen érv nincs” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Fejér megyében végzett mintafásítási programjának hétfői átadó rendezvényén.
Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy egy olyan területen végzett minőségi erdőtelepítést a társaság, amely az ország legiparosodottabb része a Budapest-Győr tengely közepén, jelentős az urbanizáció és ahol történelmileg sem volt sok erdő.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az erdők megkötik a szén-dioxidot, a “Jóisten az erdőket erre találta ki, s mi a teremtés művét folytatjuk és utánozzuk”. Rámutatott, hogy a vízháztartás szempontjából is igen hasznosak az erdők, mert megkötik a záporok után lerohanó vizet, az állandó párolgással pedig jó klimatikus viszonyokat teremtenek.
A miniszterelnök-helyettes az ökológiai mellett gazdasági érveket is sorolt, példaként a bútoripart és építőipart említve, amely a világpolitika jelenlegi állása szerint rá lesz kényszerítve az importtól való részbeni függetlenedésre, mert Szibériából egyhamar nem fog érkezni faanyag Európába. Úgy vélte, a hazai faiparnak képessé kell válni a szükségletek egy részének fedezésére.
Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hazánkban 2,193 millió hektárnyi erdő található, ami további fás területekkel együtt 25,4 százalékos erdővel borított területet jelent. A cél a 27 százalék elérése lenne, amihez 147 ezer hektárnyi erdőterület hiányzik, ezek az elindított programokkal teljesíthetők lesznek.
Törő Gábor a Fejér megyei 2-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje is megerősítette, hogy az iparosultsággal ellentétben az erdős területek nagyságát tekintve Fejér megye nincs az országos élvonalban. Reményét fejezte ki, hogy a Vadex, amely felvállalta az erdőtelepítést, a következő években is folytatni fogja ezt az üdvözlendő gyakorlatot.
Majoros Gábor a Vadex vezérigazgatója közölte, hogy Balinka határában több éve végeznek erdősítési munkálatokat, összesen 37,7 hektárt telepítettek be döntően őshonos csemetékkel: a csertölgy mellett keménylombos fajtákat, valamint akácot, fenyőt és nemesnyárt ültettek el. A társaság közel 200 millió forint támogatást kapott az elmúlt években erdőtelepítésre – tette hozzá.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Választási fórum Kazincbarcikán, előtte látogatás a Szent Család templomban.
(semjenzsolt.hu, fotó, Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A vadászat a természetvédelem nélkülözhetetlen része, nélküle nincs fenntartható mezőgazdaság, sem korszerű erdő- és vadgazdálkodás – mondta a miniszterelnök-helyettes a 28. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (Fehova) csütörtöki megnyitóján, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
Semjén Zsolt szerint a Közép-Európában kiteljesedett magyar vadászati kultúra a legmagasabb szintet képviseli. Környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi hasznát a túlszaporodó ragadozók gyérítésével és a vadászati turizmus bevételeivel példázta.
Kiemelte, hogy csak belföldön 70 ezren vadásznak és 700 ezren horgásznak. Magyarország eddigi legnagyobb 21. századi rendezvényén, az “Egy a Természettel” Természeti és Vadászati Világkiállításon és a hozzá kapcsolódó programokon 1,6 millióan vettek részt. Ez majdnem kétszer annyi, mint ahányan az ellenzéki előválasztáson voksoltak – jegyezte meg. Egyben visszautasította, hogy a “belvárosi véleménybuborék” előre érdektelennek bélyegezte a rendezvénysorozatot, utána pedig értetlenkedett, miért volt ilyen népszerű.
Kovács Zoltán, az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításért felelős kormánybiztos közölte, hogy heteken belül megjelenik a rendezvény beszámolója, a szervezők pedig a tapasztalataik megosztásával és újabb rendezvények előkésztésével folytatják a munkájukat.
Kovács Zoltán olyan oktatási tartalmak összeállítását is sürgette, amelyeket iskolai tananyagként lehet hasznosítani. Javasolta egyúttal a Fehova kibővítését, hogy új látványosságoknak teret adva még több látogatót hozzon a Hungexpóra.
A megnyitó alkalmából az agrárminiszter a vadászokkal és a horgászokkal kiépített együttműködését eredményesnek, tevékenységüket társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt értékesnek, hagyományaikat megőrzésre érdemesnek nevezte. Nagy István hangsúlyozta, hogy a vadász soha nem öl feleslegesen, a vadállományt gondozza és gyarapítja, a horgászok pedig a természetes vizek védelmében, a vízminőség és a vízparti környezet javításában töltenek be nélkülözhetetlen szerepet.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke szerint a kormány közbelépése nélkül a természetes vizek jelentős része már magántulajdonban lenne, védelmükért a horgászok nem tehetnének semmit. Szűcs Lajos hozzátette, hogy a Mohosz az ország legnagyobb civil szervezeteként közfeladatok tucatjait látja el, és szükségesnek nevezte a természetvédelmi célú, horgász-vadász stratégiai együttműködés létrehozását.
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation, CIC) elnökhelyettese szerint Magyarország szerencsésnek tekintheti magát, amiért a vezetői a vadászok és a horgászok érdekeit is képviselik, hiszen ma a nagyvilágban ez egyáltalán nem általános. Philipp Harmer elismerően szólt a tavalyi világkiállításról is, hangsúlyozva, hogy a vadászat a természet védelméhez hozzájárulva társadalmi érdeket szolgál. A vadászoknak ezért törekedniük kell arra, hogy a tevékenységüket megismertessék és elfogadtassák a közvéleménnyel – tette hozzá.
A Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a rendezvény jelentőségéről kiemelte: a személyes találkozásokat a virtuális megoldások korában sem pótolhatja semmi. Ganczer Gábor felidézte, hogy az előző Fehova volt az elsők egyike a nagy rendezvények sorában 2021 őszén, és ma a vadászathoz kapcsolódóan Európa-szerte nincs ennél nagyobb esemény.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Hungary Helps Program keretében kedden Nouakchott érsekének adta át a Magyar Kormány sérült gyerekeknek küldött adományát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Azbej Tristan államtitkár, a KDNP alelnöke.
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Az őshonos nemzetiségeink gazdagítják Magyarország és az egész magyar nemzet “értékgazdagságát” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért Díjak átadásán pénteken, Budapesten.
A nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen a nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes hangsúlyozta: a magyarországi nemzetiségek elválaszthatatlan, integráns értékeit adják a magyar nemzetnek.
“Egy nemzetiség olyan sajátos gazdagságot őriz, amit rajta kívül senki más nem őriz” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Ha egy nemzetiség eltűnne a történelemből, akkor ezt az értékgazdagságot soha senki többet nem tudná megmenteni, megőrizni és nem tudná felajánlani magának az egyetemes emberiségnek – tette hozzá.
Mint mondta, ezért nagyon fontos, hogy minden nemzetiség megerősödjön abban, hogy büszke lehet arra, amit a történelem során az ősei és a most élő tagjai létrehoztak, mert ez a megmaradást és a jövőt jelenti.
Semjén Zsolt szólt arról: eredetileg az elismerés neve Kisebbségekért Díj volt, de ezt megváltoztatták, mert a kisebbségben mint szóban, van negatív asszociáció. “Attól, hogy egy közösség létszámában kevesebb, abból egyáltalán nem következik az, hogy értékében, szellemiségben, gazdagságában, eredményeiben kevesebb lenne bárki másnál” – fogalmazott.
A miniszerelnök-helyettes beszéde végén megköszönte a díjazottaknak a szolgálatukat, azt, hogy “mindannyiunkat gazdagítottak”.
A Nemzetiségekért Díjakat Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák.
A díjat idén nyolc embernek és öt szervezetnek ítélték oda. Díjat vehetett át Büdy Gézáné bolgár nemzetiségű néptánccsoport-vezető, Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Farkas Zsolt roma nemzetiségű koreográfus, zenekarvezető, Szidiropulosz Archimédesz görög nemzetiségű történész, tanár, Mándity Zsívko horvát nemzetiségű író, tanár, Gálity Vojiszláv szerb ortodox főesperes, püspöki helynök, Kucsera Andrásné nyugalmazott szlovák iskolaigazgató, Hirnök József néprajzkutató, szociológus. Elismerést kapott a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, a német nemzetiségi Gannai Asszonykórus, a Foaia romaneasca román hetilap szerkesztősége, a Ruszin Kulturális Egyesület, valamint az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért Díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért Díjnak nyilvánította.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
