Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt fotókat a KDNP-frakció tanácskozásáról. 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Sajtóreggeli, kötetlen beszélgetés a magyar sajtóval – írta közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a Nemzeti Fórum találkozójáról. 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A videó forrása: HVG

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban tekinthető meg: 

A videó forrása: a NIMRÓD Vadászújság Facebook-oldala

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, Magyarországon ésszerű és életszerű fegyvertörvény, vadászati törvény van. Nemzetközi vélemények szerint is a magyar vadászati törvény a legjobb.

A magyar agrártársadalom és vadásztársadalom között együttműködés van”

– hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Hozzátette, az agráriumot és a vadászatot nem lehet szembeállítani egymással, mivel Magyarországon a vadászati jog a földtulajdonon alapul. Ez kapcsolatot teremt a földtulajdonos és a vadászok között. Ezzel kizárták, hogy szükségtelen konfliktus legyen az agrárium és a vadászat között.

A megnyitón a miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy

a vad erdőn, mezőn otthon van, megilleti, hogy ott életlehetősége legyen, ennek kárát a földtulajdonosnak viselnie kell. Ugyanakkor a magyar vadászat gazdaközpontú, mert a vadászatra jogosult köteles vadkáralapot létrehozni, abba befizetni, és ebből a gazda megkapja a vadkárt.”

Nagy István agrárminiszter a megnyitón kiemelte, meg kell őrizni a föld biodiverzitását, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadgazdálkodás is.

Ismertette,

a 2023/24-es vadgazdálkodási évben 1449 vadászterületen 343 ezer nagyvadat hasznosítottak, mezei nyúlból és fácánból pedig összesen 562 ezret. Csaknem 73 ezer trófeát bíráltak el, 58 százalékuk őz-, 29 százalékuk gím-, 8 százalékuk dámlapátagancs volt.”

A vadgazdálkodás pénzügyi mérlege ugyanebben az időszakban a nehézségek ellenére is pozitív volt, az ágazat 3,7 milliárd forintos eredménnyel zárt. A magyar vadgazdálkodás fenntartható módon gazdálkodik a vadászható állatfajok állományaival, a tevékenység megfelel a nemzetközi egyezményekben és az uniós jogszabályokban foglaltaknak – jelentette ki Nagy István.

Az agrárminiszter szólt arról, hogy a vadgazdálkodás is a korszerű, elektronikus megoldások felé fordult, jogszabály-módosítással lehetővé válik az elektronikus beírókönyv alkalmazása is, amihez naprakész adatokat szolgáltató országos online rendszer kapcsolódik majd.

A 2025. október 1-jével bevezetendő elektronikus beírókönyv alkalmazását az állam finanszírozza, így a vadászatra jogosultak számára ingyenes lesz, használata pedig önkéntes”

– tette hozzá.

Szólt arról is, hogy 2014-től 2022 végéig több mint 43 700 hektárra igényeltek sikeresen támogatást erdőtelepítésre a Vidékfejlesztési programban, ebből már csaknem 32 ezer hektárnyi erdő jött létre. Emellett az állami erdészeti társaságok területén zajló mintafásítási és Újszülöttek erdeje programban 2020 óta összesen mintegy 1700 hektár új erdőt telepítettek.

A lehetőségek a jövőben bővülni fognak, az uniós Közös Agrárpolitika magyar stratégiai terve szerint ugyanis az előző ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig.

A pályázatok kiírása 2024 februárja óta folyamatos, lehet támogatást igényelni Natura 2000 területek kezelésére, erdőkárok megelőzésére és helyreállítására, fiatal erdők állománynevelésére. Az erdőgazdálkodóknak lehetőségük lesz pályázni erdőszerkezet átalakításra, örökerdők kialakítására és fenntartására, valamint az erdei infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatásokra is – ismertette Nagy István.

Az agrártárca vezetője köszöntőjében kitért arra,

a fenntarthatóság fontos szempont a halgazdálkodásban is, a horgászat ma már a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé tartozik Magyarországon. A regisztrált horgászok száma évről évre nő, meghaladja az 1 milliót, és ez azt bizonyítja, hogy a fenntartható halgazdálkodás tekintetében sikeres modell a természetes vizek horgászati célú hasznosítása.”

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, a vadászati szakmai munka intenzív évet tudhat maga mögött, utalt arra, Magyarország soros EU-elnöksége alatt sikerült egy olyan nyilatkozatot elfogadtatni, amely az agrárvilág jövőjével kapcsolatban lefektette azokat az alapelveket, hogy egyensúly legyen a vadászok, földművelők, környezetvédők között, együttműködésen alapulva.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség tavaly sikeres évet zárt, és több mint 1 millió regisztrált horgászt tudott képviselni. Gazdálkodásuk stabil, 2025 január elsejétől pedig visszakapták a Tisza-tó halgazdálkodási jogát.

A megnyitón köszöntötte a magyar vadász társadalmat Philipp Harmer, a CIC elnöke, és elismerően szólt a magyar vadászok nemzetközi tevékenységéről.

Az eseményen bejelentették, hogy

tavaly decemberben 39 helyszínen szerveztek jótékonysági vadászatot, ezáltal az Országos Jótékonysági Vadászat (OVJ) eddigi adománya 41 millió forinttal nőtt, és meghaladja a 263 millió forintot. Az összeget orvosi eszközök beszerzésére lehet fordítani, így országszerte 25 kórház gyermekosztálya részesült támogatásban.”

A FeHoVa megnyitóján kitüntetéseket is átadtak. Magyar Nemzeti Vadászrend kitüntetést vett át Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-Vidéki Vadgazdák Szövetségének korábbi elnöke.

A Vadászkamara Aranyérme elismerésben részesült Dargay Eszter, a Belügyminisztérium jogi és koordinációs helyettes államtitkára, Soós Istvánné, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője. Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést kapott Baráth Béla, a Nyírerdő Zrt. gúthi erdészetének hivatásos vadásza.

Az eseményről készült fotógaléria IDE kattintva tekinthető meg.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországon ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, ugyanis a kormány világossá tette, hogy az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagógában.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye a zsidó emberek számára. Nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, biztonságban gyakorolhatják a vallásukat, aki pedig ellátogat Budapestre, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést – fogalmazott a politikus a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) eseményén.

Közölte,

a zsidó közösséggel összefogva a kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon, miközben az elmúlt évtized geopolitikai eseményei nyomán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, és egyre többen támadják Izrael Államot, illetve egyesek megkérdőjelezik a létét is.”

Semjén Zsolt felidézte, történelmünk egyik legnagyobb tragédiája az a kegyetlenség, amelynek a budapesti nagy gettó utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, és több tízezer embert zsúfoltak össze a területen, akik leírhatatlan körülmények között szenvedtek. Naponta 80-120 ember vesztette életét a gettóban.

Európa utolsó, egyik legnagyobb gettójának területén a felszabadításakor csaknem 3 ezer temetetlen holtest hevert, akiket tömegsírokban temettek el. Meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta, hogy a 2023. október 7-én, Izraelben történt terrortámadás óta több figyelmet kell fordítani az antiszemitizmus elleni fellépésre. Magyarország viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy a magyar állam több intézkedést meghozott az elmúlt években az antiszemitizmus elleni fellépés érdekében – mutatott rá.

Az alaptörvény a nemzet szerves részének tekinti a zsidóságot, a büntető törvénykönyv büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát, a közösség elleni uszítást, erőszakot és a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását, illetve a magyar uniós elnökség alatt a zsidó közösséggel folytatott közös munka eredményeként megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia”

– sorolta. Szintén a magyar uniós elnökség sikerének nevezte, hogy 2024-ben az EU Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében. Ez rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban – fűzte hozzá.

A kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépés három legfontosabb irányának nevezte az oktatást, a közéleti kommunikációt és a jogi fellépést, hozzátéve, hogy a gettó áldozatait és azokat a bátrakat, akik mentették az embereket, soha nem felejtik el, ahogyan soha nem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem.

Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetője emlékeztetett: ugyan 80 évvel ezelőtt megfékezték a náci őrületet, ám az antiszemitizmus újra megjelent mind Európában, mind Észak-Amerikában, és a holokauszt óta a legmagasabb szinten van.

A magyar kormánynak és a magyar nép hozzáállásának köszönhetően szerencsére ez nem jellemző Magyarországra, és Izrael nagyra értékeli a kormány antiszemitizmussal kapcsolatos zéró toleranciáját.

A zsidóságot sokan próbálták elpusztítani a történelem során: a babiloniak és a rómaiak eltűntek, a nácikat legyőzték, a zsidóság viszont négyezer éve kitart”

– mondta. Ugyan a 2023. október 7-i terrortámadás miatt a zsidóság a holokauszt óta a legborzalmasabb időszakot éli át, azóta legyőzték a Hamászt és a Hezbollahot is, és meggyengült az Irán által Izrael köré font tűzgyűrű.

Mester Tamás, a BZSH elnöke azt mondta: fejet hajtanak mindazok előtt, akik életüket vesztették a vészkorszakban, és tisztelettel adóznak a túlélők előtt, akik tanúságot tettek az emberi bátorság és élni akarás erejéről. A gettó ugyanis nemcsak a fizikai elzárást jelentette, hanem egy olyan helyet, ahol az emberi méltóságot és reményt próbálták megsemmisíteni. A gettóba zárt 70 ezer ember története nemcsak a magyar zsidóság tragédiája, hanem az egész ország közös fájdalma – mondta.

A felszabadulás napján nemcsak életek menekültek meg, hanem megszületett az ígéret is, hogy soha többé nem engedhetjük meg az embertelenség és a kirekesztés uralkodását”

– tette hozzá.

Ugyanakkor – folytatta – az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozásáról szól, hanem arról is, hogy tanuljunk belőle. Ugyanis az antiszemitizmus nem tűnt el a világból, ezért kötelesség szembeszállni ezekkel az erőkkel. Közlése szerint senki nem gondolhatott arra az elmúlt évtizedekben, hogy nyugat-európai és tengeren túli hittestvéreik egyszer a magyarországi zsidóságot fogják irigyelni, mert hitük megélése mellett békében és biztonságban élhetnek.

Ez az eredmény a magyar kormány következetes politikájának, annak is köszönhető, hogy nem engedi megtelepedni a fundamentalista, radikális iszlám híveit Magyarországon”

– emelte ki.

A továbbiakban megemlékezett azokról, akik a vészkorszak alatt mentették a zsidó embereket, köztük Salkaházi Sáráról, Sztehlo Gáborról, Raul Wallenbergről, Angelo Rottáról és idősebb Antall Józsefről. Azt sem felejtik, hogy a gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, megmentve emberek tízezreinek életét – mondta Mester Tamás.

A megemlékezésen az Izraeli Védelmi Erők főkántora, Shai Abramson énekelte el Izrael Állam himnuszát, illetve tartott előadást, továbbá levetítettek egy filmet, amelyben túlélők elevenítették fel a vészkorszak eseményeit. A rendezvény zárásaként a résztvevők a gettó felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából felavatták a zsinagóga Wesselényi utcai oldalán lévő sírkert boltívén elhelyezett emléktáblát.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Isten segítségével kezdjük az új évet. Házszentelés a Karmelitában – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán. 

Fotó: Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Újraválasztották Semjén Zsoltot a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökévé öt évre a párt vasárnapi budapesti országos választmányi ülésén.

Semjén Zsolt politikai értékelő beszédében kiemelte:

ha nincs erős KDNP, nincs erős Fidesz-KDNP-szövetség, és nincs győzelem 2026-ban.”

A miniszterelnök-helyettes úgy értékelt, felelősségük messze túlmutat egy párt iránti felelősségen, ez az ország és Európa iránti felelősség.

Semjén Zsolt kiemelte:

a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyet a nyilasterror és a náci megszállás közepén mertek elődeik megalapítani, éppen 80 évvel ezelőtt. Akiknek volt bátorságuk ellene mondani a barna diktatúrának, azoknak lett erkölcsi alapjuk ellene mondani a vörös diktatúrának is”

– mondta.

Rámutatott: a KDNP azért létezhet már 80 éve, mert az alapító atyák szellemi alapjain állnak, és az örök igazságot képviselik a változó mindennapok világában.

Aláhúzta:

ma Magyarországon a KDNP az egyetlen kereszténydemokrata-keresztényszociális párt, és ez így volt a kezdetektől fogva.”

Giesswein Sándor katolikus pap volt, aki meghirdette a keresztényszociális gondolatot mind a vadkapitalizmussal, mind pedig a marxizmussal szemben, és az 1947-es választás sikerét a Barankovics-pártnak az adta, hogy erős szociális háttere volt – idézte fel.

Kiemelte: köznyelvi értelemben a politikai palettán a KDNP markánsan jobbközép párt, vallja a hagyományos keresztény értékeket, a nemzeti identitás védelmét, politikájának középpontjában a családok támogatása áll. Ugyanakkor a munka-tőke koordinátarendszerben a szociális igazságosság szempontjából mérsékelten baloldali gondolatot is képvisel, azaz nem tagadják a tőkét, de a munka oldalán állnak – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy

a KDNP az egyetlen világnézeti párt. Kifejtette: ahhoz, hogy a politikai súlya meglegyen egy pártnak, meg kell szerezni a társadalmi többséget, azonban utóbbi ízlésvilága sokszor nem találkozik az egyházias tanítással.”

Úgy fogalmazott: személy szerint nem akar olyan pártot vezetni, amelyik feladja a hitvalló kereszténységet, de “hitbuzgalmi egyesületként” sem szeretné látni a KDNP-t. A történelmi megoldás: a Fidesz és a KDNP szövetsége, amely a magyar és az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója.

Szólt arról, hogy 34 évig volt a KDNP az Európai Néppárt, illetve elődpártjai tagja, ha valaki „beágyazott” volt, akkor az a KDNP volt. Kitartottak az utolsó pillanatig, ameddig még emelt fővel ki tudtak tartani – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: ez a Néppárt már nem az, amihez annak idején csatlakoztak, teljes az önfeladás, sem értékrendileg, sem belpolitikai szempontok miatt nem lehetett tovább maradni.

Az újonnan létrejött Patrióták ma a harmadik legnagyobb tömörülés az Európai Parlamentben, ugyanakkor reális, hogy belátható időn belül a második legnagyobb képviselőcsoport lesz”

– jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy

Magyarország ma tematizálja az európai politikát. A migráció kérdésében a napnál világosabb, hogy nekik volt igazuk, és az idő még inkább igazolni fogja ezt

– hangsúlyozta.

Szerinte hasonló a helyzet a genderlobbi területén is, a transzgender olyan mértékben ellentétes a józan ésszel és a természet rendjével, hogy annak abszurditása a társadalom egésze számára nyilvánvalóvá válik.

Semjén Zsolt szerint „a legsúlyosabb kérdés a háború és béke kérdése”. A magyar álláspont, hogy a legnagyobb rossz egy atomháború, ami akkor következhet be, ha kirobban a harmadik világháború ami akkor történhet meg, ha NATO-Oroszország összeütközéssé eszkalálódik a helyzet.

Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelmével reális, hogy elindulhassanak a tűzszüneti tárgyalások, amelynek három szorgalmazója van: a pápa, Orbán Viktor és Donald Trump. A tűzszünetet követhetik a béketárgyalások”

– mondta.

Az országos választmány elnökének a vasárnapi tanácskozáson Latorcai Jánost, ügyvezető alelnöknek Latorcai Csabát, pártügyésznek Vejkey Imrét választották. A KDNP alelnöke Azbej Tristan, Hölvényi György, Juhász Hajnalka, Rétvári Bence, Seszták Miklós és Soltész Miklós lett. Automatikusan a párt alelnöke a mindenkori frakcióvezető, jelen esetben Simicskó István.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely