Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gratulálunk a VMSZ-nek a választási sikerhez!

– írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán vasárnap este.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarországi nemzetiségek olyan értékek hordozói, amiket kizárólag ők adhatnak az anyanemzetnek, a magyar nemzetnek is, és végeredményben az egész emberiségnek – mondta a miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, a KDNP elnöke csütörtökön Budapesten, a Nemzetiségekért díjak átadásán.

Semjén Zsolt a nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen rámutatott, az emberiség történetében mindig volt valamilyen látható jel – például irodalmi babérkoszorú, olimpiai érem, katonai kitüntetés –, amely a rendkívüli érdemeket és teljesítményeket jutalmazta. Ez megerősítése annak, hogy az illető teljesítménye másoknak is fontos.

A kitüntetés, díj annak a közösségnek a legfontosabb, amelynek a tagja kapja, hiszen – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes – megerősíti, hogy érdemes, büszkeség ahhoz a közösséghez tartozni, mert a tagjai rendkívüli teljesítményekre képesek.

De fontos Magyarországnak is – tette hozzá –, hogy a polgárai olyan eredményeket érnek el, ami mindannyiunknak büszkeség. Ez a díj tehát megerősítő az adott nemzetiség közösségének és megerősítő az egész magyar társadalomnak – szögezte le Semjén Zsolt a díjátadó ünnepségen.

Ha a Magyarországon élő 13 nemzetiség eltűnne a történelemből, ezt az értékgazdagságot soha senki nem tudná megőrizni. Ez az a felelősség és küldetés, amit a magyar állam értékel, ismer és elismer. Ennek a kifejezése ez a nemzetiségi díj

– fogalmazott a politikus.

Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák – hangzott el a díjátadón.

A díjat idén tizenegy embernek és három szervezetnek ítélték oda. Elismerést vehetett át mások mellett Rizojanisz Kosztasz, aki Beloiannisz település polgármestereként két évtizeden át dolgozott a görög nemzetiség épített, hitéleti és kulturális értékeinek megőrzéséért, Valcsev Ivanov János, a miskolci bolgár nemzetiségi önkormányzat elnöke, Gerner Éva, az MTVA nemzetiségi és külhoni főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetője; díjban részesült az Azonos Hullámhosszon Alapítvány, az Opanke Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a Velká Bukovinka szlovák nemzetiségi néptánccsoport és énekkar, valamint Haboriy Petro-Demian, aki lelki támogatást nyújt a magyarországi ukrán hívőknek.

A díjakat Orbán Viktor miniszterelnök nevében Semjén Zsolt Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen adta át.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Akkor tud a legkönnyebben megvalósulni a magyarországi segítség és támogatás Szerbiában, ha a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nagy súllyal tud jelen lenni a vajdasági és a szerbiai politikai életben – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a délvidéki Csonoplyán.

Hozzátette:

A magyar állam természetes módon minden külhoni magyar közösséget támogat, de azért azt látni kell, hogy egész más minőségben tud megvalósulni ez a támogatás akkor, hogyha olyan intézményrendszer van, amely képes fogadni és szervezni a magyarországi támogatásokat.

Mint mondta, a Vajdaságban ilyen a VMSZ. Ezt a szerepet pedig csak akkor tudja a továbbiakban is betölteni, ha meghatározó súllyal van jelen az országos és tartományi intézményekben – magyarázta.

Semjén Zsolt rámutatott: Pásztor Istvánnak, a VMSZ október végén elhunyt elnökének jelentős szerepe volt a magyar nemzetpolitika kialakításában, és abban a fantasztikus eredményben, ami a Vajdaságban a magyar kulturális autonómia megvalósulását jelenti, és a magyar-szerb megbékélés tekintetében.

Megismételte, hogy Magyarország akkor tudja igazán támogatni a Vajdaságot, a gazdaságfejlesztést és az identitásmegőrzést, ha a Vajdasági Magyar Szövetség megkerülhetetlen politikai súllyal rendelkezik Szerbiában.

Ezért minden szavazat számít

– húzta alá, arra biztatva mindenkit, hogy vegyen részt a december 17-i előrehozott parlamenti és tartományi választáson.

A miniszterelnök-helyettes azt is kiemelte, hogy 2010 óta a Kárpát-medencében mintegy 3700 templomot tataroztak, és több mint kétszáz új templomot építettek. Csonoplyán egy hittantermet építettek, ami Semjén Zsolt szerint azért is fontos, mert helyben nincs magyar oktatás, így a magyar nyelv ápolásának a legfontosabb helyszíne ez a hittanterem lesz.

Száz évig hátrány volt, hogy magyarok vagyunk. Most végre legyen előny, hogy jobb minőségű a magyar óvoda, a magyar iskola, mint a többségi nemzethez tartozók intézményei a Kárpát-medencében

– hangsúlyozta.

A VMSZ politikusai a helyszínen elmondták, a Vajdasági Magyar Szövetségé az egyetlen magyar lista a választásokon, és a VMSZ az a párt, amely a megfelelően tudja képviselni a vajdasági magyarok érdekeit, ahogyan tette ezt a múltban is.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az a közfeladat-átvállalás, amelyet a görögkatolikus egyház Magyarországon végez, bizonyítja a görögkatolikus közösség életerejét és életrevalóságát – mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes csütörtökön Debrecenben.

Semjén Zsolt a Hajdúdorogi Főegyházmegye debreceni görögkatolikus oktatási és képzési központja felújított épületének ünnepélyes megszentelésén azt mondta, a keleti, bizánci hagyomány megkerülhetetlen a magyar egyház és Magyarország történetében: ha ez nem volna, szegényebb lenne a magyar egyház, az egyetemes egyház és Magyarország is.

Szavai szerint a magyar görögkatolikus egyház őrzi, ápolja, műveli e hagyományokat, amivel mindannyiónkat gazdagít.

Az átadott oktatási központ kapcsán kiemelte: az nem bezárkózó görögkatolikus erőd, hanem értékgazdagságot kisugárzó központ, egyrészt szellemi értelemben, másrészt azok a fiatalok, akik ott tanulnak, az élet minden területén megállják a helyüket az ott kapott értékekkel.

Semjén Zsolt kiemelte:

az egyházi oktatási intézmények sajátja a teljesség, amit a test, a szellem és a lélek antropológiai összetettsége és egysége jellemez.

Azt mondta, „kevés olyan jó helyre menő ingatlanadomány volt” az országban, mint az egykori debreceni MÁV-területek átadása az egyháznak.

Megemlítette, gyakran az a vád éri a kormányt, hogy “ingatlanokat játszanak át” az egyházaknak, holott ez fordítva igaz: az emberek akarják egyházi iskolákba járatni a gyerekeiket, az egyház hajlandó átvenni és működtetni az intézményeket, a közfeladat-átvállalást pedig a kormány támogatja.

Az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza az egyházi és az állami iskolákat

– jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte, a város kiváló oktatási rendszere tette lehetővé, hogy Debrecen az ország gazdasági húzóerejévé válhat.

Azt mondta, a családok nagy bizalommal fordulnak az egyházi oktatási intézményekhez: minden negyedik diák egyházi iskola jár, aminek Debrecenben megvannak a történelmi alapjai.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita – amikor megáldotta az intézményt – jelezte: aki áldást mond, Isten jelenlétét hozza ide, mert „az áldás maga az Isten”.

A magyar görögkatolikus egyház feje emlékeztetett: a debreceni oktatási és képzési központ mellett az elmúlt csaknem öt esztendőben nyolc helyen építettek, illetve újítottak fel óvodákat az ország különböző térségeiben, a debreceni intézményátadás egyúttal óvodafejlesztési programjuk zárórendezvénye is.

Az egykori debreceni Faraktár utcai MÁV oktatási központ egymilliárd forintnyi, jelentős részben kormányzati forrásból újult meg: az ötezer négyzetméteres épületkomplexumban több oktatási intézmény – óvoda, szakképző, speciális nevelési igényű gyerekek foglalkoztatója – mellett a Szent Lukács görögkatolikus szeretetszolgálat irodai központja is helyet kapott.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Isten éltesse 70. születésnapján Ternyák Csaba egri érsek atyát! – közölte Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Dokumentumfilm készült Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásáról.

A film az alábbiakban tekinthető meg:

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ülésezett a KDNP Országos Választmánya – tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes siófoki fóruma a Nemzeti Konzultációról.

A videó az alábbiakban tekinthető meg:

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Meg kell védeni Magyarország keresztény civilizációját az Európára zúduló iszlám inváziótól – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzeti konzultáció keddi siófoki állomásán.

Semjén Zsolt kiemelte: a keresztény civilizációt úgy védhetjük meg, ha kitöltjük a nemzeti konzultációt, ezzel felhatalmazást adva a kormánynak, hogy Brüsszelben is meg tudja védeni a keresztény kultúránkat, nemzeti szuverenitásunkat, családjainkat – húzta alá.

Szavai szerint „három kérdésben is harcban állunk Brüsszellel”.

Az első, hogy nem engedjük be az illegális migrációt Magyarországra, szó sem lehet kötelező betelepítési kvótáról

– jelentette ki.

A másik kulcsfontosságú téma Ukrajna. Semjén Zsolt emlékeztetett: a nyugati terv az volt, hogy Ukrajna megnyeri a háborút nyugati segítséggel, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrán ellentámadás kudarc, a szankcióktól az orosz gazdaság nem roppant meg, és Putyin elnök sem rendült meg hatalmában. Ezzel ellentétben Európa belerokkant a szankciókba – fogalmazott. Ebből az következik, hogy egy új Ukrajna-stratégiára van szükség – szögezte le.

Mint mondta, irreális, hogy most Ukrajnát felvegyük az Unióba.

Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy

válaszolni kell arra a kérdésre, hol van Ukrajna határa? Van egy nemzetközi jogilag elismert határa, ám jelentős területeit az orosz hadsereg ellenőrzi. Lakossága többsége elhagyta Ukrajnát, és állam létét is az EU segélyei tartják fent.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ha Ukrajna uniós országgá válna, akkor egy háborúban álló országot vennénk fel az unióba, és könnyen háborús konfliktusban találnánk magunkat. Ráadásul attól kezdve az agrártámogatások, a kohéziós pénzek Ukrajnába mennének – jegyezte meg.

Kijelentette: nem reális Ukrajna felvétele az Európai Unióba, hanem egy speciális státuszt kell ajánlani az országnak, mint például Törökország esetében.

Semjén Zsolt a gyermekvédelmi törvény kapcsán elmondta, a gyerekek szexuális felvilágosítása a szülőkre tartoznak, nem pedig LMBTQ lobbi-csoportokra – jelentette ki.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar egyházpolitikai modell lényege az, hogy az állam és az egyház együttműködésre törekszik az egész társadalom javára – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, a KDNP elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén tartott éves meghallgatásán.

A politikus azzal kezdte, hogy az egyház „sui generis valóság”, így nem az állami intézményrendszer valamely alrendszere, hanem az állammal azonos jogú valóság, és ebből következően állam és egyház viszonyában nem lehet alá-fölé rendeltség, csak a legszigorúbb mellérendeltség.

A kiegyensúlyozott magyar egyházpolitikai modell a két szélsőség – az államegyház-modell és a szeparációs modell – között van, és az együttműködő elválasztás kifejezéssel jellemezhető

– mondta Semjén Zsolt, kiemelve: az elválasztás lényege az, hogy az állam nem illetékes dogmatikai, kánonjogi kérdésekben, az állam és az egyház elválasztása megtörtént, de a hangsúly az együttműködésen van.

Mégpedig azért, mert „az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak” – fogalmazott a politikus, megjegyezve, a kettő szembeállítása skizofrén állapotot eredményezne.

Kiemelte, az állam feladata kettős az egyházakkal kapcsolatban: azok szabadságának a biztosítása, valamint az egyházak által átvállalt közfeladatok ellátásának finanszírozása.

Az utóbbiról szólva Semjén Zsolt úgy fogalmazott:

a fundamentum az egyenlő finanszírozás. Ha nem ez történne, akkor a vallásos emberek kettős adófizetésre lennének kényszerítve

– mondta, mivel adójukból fenntartják az összes állami intézményt és hogy emberi jogukkal élhessenek fenn kellene tartaniuk pluszban az egyházi közfeladatot ellátó intézményeket, majd rámutatott: az állam az egyházi intézményeket ugyanúgy finanszírozza, mint a hasonló feladatot ellátó állami vagy önkormányzati intézményeket.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az állampolgár dönti el, hogy például milyen iskolába járatja vagy milyen kórházba viszi a gyerekét. Az egyházi intézmények azért működnek, mert a lakosság jelentős része ezt választja. Az állam ezt elismeri és finanszírozza – mondta.

Az egyházak által ellátott közfeladatokról szólva elmondta, 2010-től különösen nőtt az egyházi oktatási intézmények száma, ma már a teljes közoktatás 16 százalékát teszik ki, és ilyen intézménybe – szakképzéssel együtt – 260 ezer gyerek jár.

Fontos lépésnek nevezte az etika tantárgy, illetve a felekezeti hit- és erkölcstan válaszhatóvá tételét az állami általános iskolákban. A diákok fele hit- és erkölcstanra jár, ez 270 ezer gyereket jelent.

Elmondta, a felsőoktatás 10 százaléka egyházi.

A gyermekvédelmi és szociális ellátásról szólva közölte: a gyermekvédelmi szakellátás 6,5 százaléka volt egyházi 2010-ben, 2022-ben ez az arány, már 74 százalékra nőtt, és ez azt jelenti, hogy 21 ezer férőhely egyházi ellátású. A nevelőszülői férőhelyek számának 98 százaléka egyházi, a gyermekotthoni férőhelyeknek 16 százaléka. A szociális szakosított intézmények esetében ez az arány 2010-ben 15 százalék volt, 2022-ben pedig már 30 százalék.

Semjén Zsolt közölte:

2010 óta Magyarországon és a Kárpát-medencében több mint 3700 templomot újítottak fel és 200 új épült.

A politikus emlékeztetett, hogy három pápalátogatás volt “a magyarsághoz”, és ezt példátlan egyházpolitikai sikernek értékeli.

A beszámolóját követően Semjén Zsoltot Fekete-Győr András (Momentum) a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat megszüntetését kezdeményező és a vendégmunkásokról szóló javaslatról, valamint a Hazaváró Irodákról, Sebián-Petrovszki László (DK), a bizottság alelnöke a papi pedofília kapcsán megfigyelhető kormányzati „hezitálásáról”, Pajtók Gábor (Fidesz) pedig a vallásos meggyőződésűek számának „radikális csökkenésére” vonatkozó népszámlálási adatokról kérdezte.

Semjén Zsolt elmondta,

a munkahelyi orvosi vizsgálat kötelező jellege megmarad minden olyan foglalkozási területen, ahol az ésszerű. Ennek meghatározása a szakminiszterek feladata.

Megjegyezte azt is, hogy a cégek irányából érkezett a bürokráciacsökkentéssel összefüggő javaslat, mert például számos helyen kiüresedett, puszta pecsételéssé vált az üzemorvosi ellátás.

A politikus kiemelte, a vendégmunkásokra vonatkozó javaslat is gazdasági természetű, mert a helyzet az, hogy Magyarországon a probléma nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány, azaz vannak bizonyos munkák, amelyekre nem találnak itthon és az Európai Unióban sem munkavállalót. Tehát ezekben az esetekben nagyon korlátozott módon be lehet hívni az unión kívülről is munkaerőt – magyarázta, hozzátéve: ezekben az esetekben nem lehetséges a családegyesítés és nincs letelepedés. Az idegenrendészeti szabályozás azért is vált szükségessé, mert minden Magyarországon tartózkodó emberről meg kell tudni mondani, hogy milyen alapon van itt – mondta Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta:

a Hazaváró program alapvetően a diaszpórára vonatkozik, ezért is van a magyar mellett angolul is. Évi 20 ezer olyan magyar jön haza külföldről, aki életvitelszerűen kint élt

– közölte.

A DK-s politikus a papi pedofília kapcsán tett felvetésére reagálva Semjén Zsolt azt mondta: amit a DK-sok elvárnának, az alkotmányellenes és abszurd. Egyrészt az állam és az egyház szétválasztása következtében a magyar állam nem írhat elő egyházi szabályozást, másrészt az állam foglalkozás szempontjából nem tehet különbséget az állampolgárok között aszerint, hogy valaki pap, tanár, vagy mérnök. A pedofilokkal szemben nulla toleranciát érvényesít az állam – hangsúlyozta. Megemlítette azt is, hogy Ferenc pápa rendelkezései folytán ma a katolikus egyház alkalmazza a legszigorúbb szabályokat.

Semjén Zsolt a legutóbbi és a 2011-es népszámlálási adatok közti nagy eltéréseket az anonimitás megszüntetésével és főleg az online kitöltés következtében az önkéntes válaszadás kihagyásának lehetőségével magyarázta. Mint rámutatott, az önkéntesen kitölthető kérdésekre csak 60 százalék válaszolt, és ezért nemcsak a katolikusok „tűntek el”, hanem például ugyanígy csökkent a nem vallásosak száma is: 300 ezerrel kevesebben mondták azt, hogy nem vallásosak, illetve 2011-ben 140 ezren azt, hogy ateisták, míg 2022-ben csak 40 ezren. Látható, hogy a változásoknak lényegileg nem társadalmi, hanem a KSH megváltozott módszertanában keresendő oka van.

Vallási vonatkozásban a hazai és a nemzetközi kutatások azt támasztják alá, hogy nincs érdemi változás a 2011-es népszámláláshoz képest – mondta Semjén Zsolt.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség