Közép-Európa szoros együttműködését hangsúlyozta a keresztény civilizáció védelme érdekében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt a Szent György Rend által szervezett Közép-Európa Európáért címmel rendezett konferencián úgy fogalmazott: Szent István óta „szellemi értelemben minden gyökérzetünkkel” itt vagyunk és védtük a keresztény Európát a különböző támadásoktól, a mongol és a török birodalmaktól vagy „a keleti pogányság más formációitól”.
Kiemelte,
a keresztény civilizáció olyan történelmi adottság, ami az életformánk. Ez a keresztény civilizáció jelenti az emberi személy tiszteletét, a lelkiismereti szabadságot és a nők tiszteletét”
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
„Ezért semmi mást nem szeretnénk, mint ezt a keresztény civilizációt megvédeni” – jelentette ki.
Semjén Zsolt kiemelte: európaiságunk mellett közép-európaiak is vagyunk, közös a történelmünk, a mentalitásunk. Az itt élő népek „félszavakból is értik egymást” – mutatott rá.
Kifejtette:
a Habsburg-birodalom volt az a történelmi keret, amely évszázadokon át formálta gondolkodásunkat és mentalitásunkat. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek mentalitása olyan egység, amely egyedülálló érték Európában. Szeretnénk ezt a közép-európai egységet megőrizni és sajátos szolidaritást képviselni az Európai Unió szolidaritásán belül”
– fogalmazott.
Ez az örökség sajátos életformát is jelent – húzta alá. Hozzátette: lélekszámban kis nép vagyunk, ezer éve küzdünk a megmaradásért. A magyar történelem, kultúra és történelmi sorsközösség olyan érték, amit meg kell őriznünk, mert ha mi nem őrizzük meg, senki nem fogja helyettünk. Ezért vagyunk kényesek a nemzeti szuverenitásunkra – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy Magyarországon a Habsburg-Lotharingiai-ház nem kizárólag a történelem része, hanem része a magyar jelennek és a magyar jövőnek is. Magyarországot, a magyar diplomáciát két személy is szolgálja a Habsburg-Lotharingiai-házból, Habsburg György Párizsban és Habsburg Eduárd a Vatikánban, akik kiváló diplomatái Magyarországnak.
Fontosnak nevezte a magyar állam Habsburg-Lotharingiai-házzal kötött megállapodását a Habsburg Ottó Intézet budapesti felállításáról. Habsburg Ottó személye kiváló példa arra, hogy a Habsburg-ház nemcsak a történelemben meghatározó, hanem a jelenben és jövőben is szerepe van – mondta. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó karizmatikus személyéhez nagy szeretettel viszonyulnak Magyarországon.
Habsburg György párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy Európa és Magyarország történelme Franciaországban nem túlságosan ismert. Közép-Európában jobban ismerik Franciaország történelmét, mint fordítva, s ez azért probléma, mert emiatt sok itt születő döntést nem értenek, félreértenek, majd kritizálnak”
– mutatott rá.
Kiállt az európai államok együttműködése, a béke, a biztonság és stabilitás mellett. Azt látni, hogy az unió intézményeiben elfelejtették, mi volt az unió alapgondolata és egyre inkább ideológiai kérdésekkel foglalkoznak. Kijelentette:
Európa keresztény földrész, és Közép-Európában a keresztény értékeket nagyra tartják és képviselik. Továbbra is ezek képviseletén kell munkálkodni”
– rögzítette.
Baron Vinzenz von Stimpfl-Abele prokurátor az értékalapú politika fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a rend keresztény rend és tudatosan nevezik magukat európai rendnek. Mindkettőre nagyon büszkék – húzta alá. Arra törekednek, hogy Európa büszke és erős legyen, olyan, amely levonja a történelmi tanulságokat és tudatában van a közös történelmi értékeknek. Közép-Európának közös a múltja, a jelene és a jövője is – hangsúlyozta. Rámutatott, a jövőben Közép-Európa olyan motor lehet, amiből egész Európa profitálni képes.
Olyan Európai Uniót akarunk, amely kötelességének tekinti a keresztény gyökerek védelmét, mert Európa lelke a kereszténység”
– fogalmazott.
A Szent György Rendet Habsburg Ottó politikai elvei és elképzelései alapján fia, Habsburg Károly vezeti. A rend tizenhárom európai országban tevékenykedik, köztük Magyarországon is. A rendezvény célja Habsburg Ottó örökségének ápolása, tovább mélyítése volt.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Isten segítse, Elnök Úr! – írta Facebook-bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A KDNP szezonkezdő balatonalmádi frakcióüléséről posztolta az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Orbán Viktor évértékelőjéről osztotta meg az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A vadászat nélkülözhetetlen szerepet tölt be a vadgazdálkodásban és a felelős természetgazdálkodásban – mondta Semjén Zsolt a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 30. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás csütörtöki megnyitóján.
A magyar vadásztársadalom javaslatai és kérései alapján az utóbbi egy év során észszerű és életszerű törvények, méltányos jogszabályok születtek
– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is. A vitás kérdések megoldásai közül kiemelte a vadak és a járművek közúti ütközéséből eredő ügyek rendezését, ami azért fontos, mert korábban szinte minden esetben más ítéletet hoztak a bíróságok – fogalmazott. Semjén Zsolt üdvözölte, hogy az új jogszabály szerint a vadászatra jogosult nem tehető felelőssé az ütközésért, ha a vad a természetes viselkedéséből következően téved az útra. Ugyancsak egyetért azzal, hogy az üzemeltetők felelőssége megakadályozni a vadak bejutását az autópályákra, hiszen többek között ezért is kérnek úthasználati díjakat.
A mezőgazdasági vadkárok rendezését legalább ilyen súlyú kihívásnak tartja, de jelentős előrelépésnek tekinti, hogy a vadkárügyeket nem lehet a vadászatra jogosultak tudomása nélkül intézni, bejelenteni a közjegyzők helyett a települési jegyzőnél lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével létrejött vadkárprotokoll számokérhető vezérfonalként segíti a vadkárbecsléseket, a vadászati szervezetek és a gazdálkodói érdekképviseletek pedig a legutóbbi egyeztetésükön egyetértettek abban, hogy pereskedés helyett a megegyezést, a partnerséget kell ösztönözni a vadászok és a termelők közös ügyeiben
– mondta Semjén Zsolt, hangsúlyozva, hogy a vadakra senki nem tekinthet természeti csapásként, hiszen ők a természetben otthon vannak mindenütt, a mezőkön és az erdőkben egyaránt.
A miniszterelnök-helyettes szerint részben igazuk van ugyan azoknak, akik a túlszaporodott nagyvadállományokra panaszkodnak, de hangsúlyozta, hogy ez csak egyes térségekre igaz, de nem az ország minden részére, a vaddisznók állományai jelentősen meg is csappantak az utóbbi években az afrikai sertéspestis következtében. Csökkenteni elsősorban a szarvasok számát kell, különben betegségek jelenhetnek meg és tizedelhetik a túlszaporodott állományokat. Hozzátette, hogy a vadkárügyek rendezését az agrárkamara és a vadászkamara szakértői békéltetőként segítik. Az érdekképviseletek egyetértenek abban is, hogy becslések helyett tudományos alapossággal kell meghatározni a vadak létszámát, valamint azt, hogy egy terület mekkora állományt tarthat el. Semjén Zsolt a felmérések elkészítésében az akadémiai és egyetemi szakemberek segítségére is számít.
Nagy István agrárminiszter szintén úgy vélte, hogy az egészséges vadállományok fenntartásában a vadászat kulcsszerepet tölt be. A vadak az ország nemzeti kincsei, állományaik éppúgy hozzátartoznak a magyar tájegységek egyéni arculatához, mint más természeti adottságok. Optimális méretű állományok mellett a vadgazdálkodás összhangban működhet az mező- és erdőgazdálkodással, a következő évek egyik fontos feladata éppen ezért az lehet, hogy a vadak létszáma csökkenjen, ha szükséges, állományaik minősége viszont javuljon. A 2022-2023. évi vadgazdálkodási évben az ágazat eredménye meghaladta a 3 milliárd forintot, a magyar vadhús Európa-szerte kedvelt termék, csaknem 90 százaléka, évente mintegy 3500 tonna kerül külföldre, főképp Németországba és Olaszországba. A miniszter megjegyezte, hogy
a kormány vizsgálja a politikailag vezérelt divathullám, a műhús betiltásának lehetőségét is, amit azzal indokolt, hogy a biztonságos élelmiszer, ami jelentős részben a vadgazdálkodók munkáját dicséri, megérdemli a megbecsülést. A termőföld és az ember kapcsolatát nem megszakítani, hanem megerősíteni kell
– fogalmazott.
A tárcavezető elismerően beszélt az utóbbi évek eredményeiről, hiszen a tapasztalatok szerint a tájegységi fővadászok eredményesen működnek, a vadgazdálkodási tanácsok újjászervezése szintén sikeresnek bizonyult, a vadászokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek pedig jelentősen mérséklődtek. A bürokráciacsökkentés az elektronikus beírókönyv bevezetésével folytatódik, 2025 márciusától önkéntesen választható lesz a papíralapú helyett. A kormány elkötelezett az erdők állapotának és alkalmazkodóképességének javítása mellett, a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően 22 százalékról 27 százalékra nőhet az erdővel borított területek aránya. Az utóbbi 10 év során csaknem 45 ezer erdő jött vagy jön létre, 2027-ig csaknem 310 milliárd forint vidékfejlesztési forrás jut az erdőkre. Támogatást többek között Natura 2000-es területekre, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására lehet kérni, az első pályázatok a napokban jelennek meg – tette hozzá.
Az eseményen Semjén Zsolt a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai-díjas színművésznek, a Nemzet Művészének adta át. Az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérme kitüntetését Bodó Imre József, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója vehette át.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Vahagn Khachaturyan örmény államfő az örmény köztársasági érdemrendet adományozta Semjén Zsoltnak az örmény-magyar kapcsolatok helyreállításáért.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Tárgyalás a szentföldi keresztények támogatásáról – számolt be Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fogadta Pierbattista Pizzaballát, Jeruzsálem latin pátriárkáját. Magyarország segíti a szentföldi keresztényeket.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Mély fájdalommal értesültünk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonával történt tragédiáról.
A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánunk. Magyarország Kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez.
Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes
Fotó: hargitanepe.ro
