Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Amikor a nemzet a világpolitika viharaiban útkereszteződésnél áll, érdemes azokra a csillagokra tekinteni, akik utat mutatnak – mondta a miniszterelnök-helyettes a leányfalui Ravasz László Emlékház Márton Áron kiállításának megnyitóján szombaton.

Ravasz László református, Mindszenty József katolikus, Ordass Lajos evangélikus és Márton Áron erdélyi katolikus főpap életpéldája, tanítása, kereszténysége és magyarsága az a csillag, ami ma is utat mutat – tette hozzá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a gondviselés különleges kegyelme, hogy a kommunizmus legnehezebb időszakában a keresztény történelmi egyházak élén olyan férfiak álltak, akik személyükben is megtartó erőt jelentettek a hívek és minden magyar számára.

Semjén Zsolt rámutatott: ők a keresztény tanítás alapján a személy védelmében álltak ki a nácizmussal és a bolsevizmussal szemben, s akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának. A négy főpap személyében vállalta a vértanúságot a náci időkben, ezért személyükben demonstrálták azt, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényegét tekintve hasonló, sőt, ugyanabból a gyökérből van. Mind a négy főpap személyében szimbolizálta azt, hogy a 20. század legszörnyűbb ideológiái, a nácizmus és a bolsevizmus lényegüket, gyökerüket és esszenciájukat tekintve hasonló, sőt ugyanaz a valóság.

A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy személyükben demonstrálták azt is, hogy a kereszténység és a magyarság, a nemzethez való tartozás nem egymással szemben áll, hanem egymásra utal. Mint fogalmazott, a magyaroknak az egyetemes emberiség szempontjából elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, kimunkálása és felmutatása, mert “ez az a gazdagság, amit csak mi magyarok adhatunk az egyetemes emberiségnek”, és ők ezt a magyarságot akarták megőrizni.

Hozzátette: azért maradtunk meg, mert volt egy Szent István királyunk, Ravasz László, Ordass Lajos, Mindszenty József és Márton Áron pedig a Szent István-i fundamentumra épített, a kereszténységre és a magyarságra.

A kiállításon bemutatott Márton Áron (1896-1980) Erdély római katolikus püspöke volt, aki következetesen kiállt minden diktatúra ellen, s a romániai kommunista rendszer alatt kétszer is fogságot szenvedett. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben lett a legerősebb az egyház Európában.

Az életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás szombattól látható a leányfalui Ravasz László Emlékházban.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Önök büszkék lehetnek egyetemükre, amely világviszonylatban is rendkívül elismert és sikeres – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten, a Magyar Állatorvostudományi Egyetem doktorrá avató és diplomaosztó ünnepségén.

A miniszterelnök-helyettes szerint a sikeres modellváltás tovább növelte az intézmény lehetőségeit, majd kijelentette: Magyarország kormánya továbbra is elkötelezetten támogatja az egyetem fejlesztését.

Semjén Zsolt szerint az egyetem világban való tekintélyét mutatja az is, hogy a hallgatók mintegy 67 százaléka külföldi. Úgy vélte, a világ különféle pontjairól érkező hallgatók a diploma után Magyarországnak és a szakmának egyfajta nagykövetei lesznek. Önök, akik a nagyvilágból jöttek hozzánk nagykövetei és hídfőállásai a gyümölcsöző nemzetközi szakmai kapcsolatoknak – jelentette ki Semjén Zsolt, majd felhívta a figyelmet a Magyar Állatorvosok Világszervezetére, amely összefogja a hazánkban diplomázott állatorvosokat.

A Kárpát-medencéből érkező hallgatókhoz szólva a miniszterelnök-helyettes felidézte Trianon tragédiáját. Mint mondta, annak idején úgy fogalmazták meg, hogy “nem a magyar állatorvosok hagyták el a határokat, hanem a határok hagyták el a magyar állatorvosokat”. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Trianon után száz évvel is mindegyik generáció kötelezettsége a nemzetegyesítés, amely elsősorban a magyar nyelv művelésén múlik. Kijelentette, hogy Magyarország feladata a határon túli magyaroknak is biztosítani, hogy az anyanyelvükön gondolkodhassanak és tanulhassanak.

Semjén Zsolt szerint Magyarországon az agrárium tekintetében az állatorvosi tudás megkerülhetetlen, de a magyar gazdaság szempontjából is létfontosságú. Mint mondta, a társállatok és háziállatok vonatkozásában is nagy munkát végeznek az állatorvosok, hiszen sok esetben egy kutya vagy macska az ember egyetlen társaként segít át a nehézségeken.

A közel kétszáz éve nagy hagyományokkal rendelkező egyetem az állatorvosi tudományterület világrangsorában jelenleg a 150. helyen áll – hívta fel a hallgatók figyelmét Hankó Balázs, a KIM felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára, kiemelve azt, hogy az intézmény az elmúlt két évben 35 százalékkal erősítette a tudományos imputját.

Hankó Balázs azt mondta, az egyetem kétezres hallgatói közösségéből minden három hallgatóból kettő külföldről érkezett, angolul vagy németül tanul, de a nemzetközi beágyazottságot jelzi az is, hogy az intézmény 77 élő, nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.

Az államtitkár hangsúlyozta: céljaik között szerepel, hogy 2030-ra legyen olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb 100 egyeteme között van és legyen legalább három olyan intézmény, amely Európa legjobb 100 felsőoktatási intézménye között foglal helyet. Reményeik szerint e négy egyetem közül az egyik az állatorvostudományi egyetem lesz – mondta, kiemelve: mindent meg tesznek azért, hogy a háborús infláció ellenére is az idei év campus-fejlesztési költségét biztosítani tudják.

Hankó Balázs szerint az elmúlt években versenyképességi fordulat valósult meg a felsőoktatásban. Mint mondta, az állatorvostudományi egyetem mellett még tíz magyar intézmény tartozik a világ 28 ezer egyeteme közül a legjobb 5 százalékba.    Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2021-ben 26 százalékkal növekedett a legnívósabb nemzetközi szakmai lapokban megjelent tudományos közlemények száma. Az állatorvostudományi egyetemnek is köszönhetően az elmúlt 10 évben megduplázódott a nemzetközi hallgatók létszáma, amely idén már meghaladja a 41 ezer 700 főt – tette hozzá az államtitkár.

Hankó Balázs szerint ma tíz felvett hallgatóból nyolc állami ösztöndíjas, de nő az ösztöndíjprogramok száma is: jelenleg 33 ösztöndíj 180 ezer hallgatót ér el évi 72 milliárd forint összegben. Az államtitkár a modellváltás sikerének nevezte azt is, hogy a fenntartó alapítványok és kuratóriumok még további tízezer hallgatónak biztosítanak egyedi kiválóság, kiemelt területek alapján ösztöndíjat. A Marek József Alapítvány ösztöndíja a haszonállottenyészet és az élelmiszerlánc-biztonság területén támogatja az állatorvostudományi egyetem hallgatóit – mondta.

Sótonyi Péter rektor arról beszélt, hogy immár 236-ik alkalommal adnak át doktori címet és diplomát, idén 85 magyar és 105 angol nyelvű állatorvos hallgató kapja meg az oklevelet.

Az egyetem rektora szerint az állatorvosi diploma hagyományosan magas színvonalat képvisel, de jóhírét a több mint 60 országból érkező, idegennyelvű képzésben végzett állatorvosok is öregbítik szerte a világban.

Az ünnepségen az állatorvos doktori oklevél mellé felsőfokú vadászati és vadgazdálkodási végzettséget igazoló tanúsítványt is kap 23 hallgató, akik elvégezve a vadgazdálkodási szakirányú képzést hozzájárulnak a vadászok és az állatorvosok szakmai együttműködéséhez – hangsúlyozta Sótonyi Péter.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta” – mondta évértékelőjében a miniszterelnök, aki szerint két ellenség leselkedik ránk: a háború és az infláció.”  A Mandiner összefoglalója.

Két ellenség, két veszély leselkedik ránk. „Az egyik a háború, a másik az infláció” – értékelte a jelenlegi helyzetet a miniszterelnök.

„Ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad: az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni” – mondta Orbán Viktor. „De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból?”– tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki a kérdést meg is válaszolta: Meggyőződésem szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes.

A különbség az eszközökben: tűzszünet kell!

„A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, magára vállalná a háború pénzügyi terheit és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal” – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, a baloldallal szemben a kormány másként cselekszik. Mi ezt nem tesszük. Mi nem szállítunk fegyvert. A pénzzel is csínján bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami bennünket illet, Brüsszel majd Ukrajnának adja oda – mondta.

Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna. A különbség az eszközökben van, a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal. A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv. Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – fejtegette Orbán.

„Legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, túlbecsüli a saját erejét és alábecsüli a háború kockázatos következményeit” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban. Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták – jelentette ki a miniszterelnök.

„Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar halt már meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – tette hozzá.

Jóbarát után présember

Egy évvel ezelőtt másként döntött Nyugat: nem elszigetelte, hanem regionális szintre emelte a háborút. Ami történt, egy újabb erős érv a brüsszeli nagyállam ellen és a nemzetállam mellett – fogalmazott Orbán Viktor.

Arról beszélt, a németek eleinte határozottan a háború ellen voltak, majd oldalt váltottak, és nem egyszerűen átálltak a háborúpártiak oldalára, hanem rögtön az élre álltak.

A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor nekik is át kell állniuk.

„Ketten maradtunk a béke pártján: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kelll számítanunk” – fogalmazott. Őszintén szembe kell nézni Orbán szerint, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Szerinte jó ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre agresszívabb lesz. A miniszterelnök nem ígérte, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat.

Provokációk, sértegetések, fenyegetések és zsarolások. Már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson, hangzott el az évértékelőn.

„Biden elnök a jó barát ( André Goodfriend – a szerk) helyett egy présembert, press mant küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot” – szólt oda a budapesti nagykövetnek, David Pressmannek Orbán.

A részletek elolvashatóak a Mandiner összefoglalójában.

(Forrás: Mandiner, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Karmelitában ünnepi koncert keretében avatták fel Kisléghi Nagy Ádám Sacra Conversazione című festményét.

Képriport.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Elbúcsúztunk XVI. Benedek pápától, tanítása iránytű

– írta a gyászszertartást követő, bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Képriport.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A katolikus tankönyvcsalád kiadása a vallásszabadság megvalósulásának egy fejezete – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Szent Imre-tankönyvcsalád bemutatóján hétfőn Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: az egyház küldetése az üdvösség és az egész ember szolgálata, és e szolgálatából következik, hogy közfeladatot vállal át az államtól, például az egészségügyben, a szociális szférában vagy az oktatásban.

Az állam pedig “felismeri és elismeri” ezt a szolgálatot, és az “állampolgári jogegyenlőség alapján” ugyanúgy finanszírozza az egyházi közfeladatot átvállaló intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó államiakat.

Hozzátette: ha az állam nem ezt tenné, nem pusztán állami és egyházi intézmény között tenne különbséget, hanem gyerek és gyerek, beteg és beteg, szociális ellátott és szociális ellátott között.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: valójában nem a kormány akar bizonyos állami intézményeket egyházi fenntartásba adni, hanem az állampolgárok döntenek azzal, hogy a gyerekeiket egyházi intézményekbe íratják. Az állam pedig ezt a döntést akceptálva egyfelől ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint a sajátjait, másfelől biztosítja az egyház szabadságát.

Az egyház szabadságának a biztosítása a közoktatásban azt jelenti, hogy miközben elvárja az állami elismeréshez szükséges feltételek teljesülését, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket és az egyház sajátos lelki küldetéséhez és szellemi valóságához az autonómiát és szabadságot.

Mindennek pedig tükröződnie kell a tankönyvekben is. Az egyház maga határozhatja meg, hogy mi az a sajátos lelkiség, amelynek tükröződnie kell ezekben a tankönyvekben. Ezért valósul meg ezekben a könyvekben a vallásszabadság – jelentette ki.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke felidézte: 2018-ban kezdte meg az MKPK fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet a tananyagfejlesztést, melynek eredményeként 2021-ben – 76 év szünet után – megjelenhettek a katolikus közismereti tankönyvcsalád első kötetei a Szent István Társulat kiadásában.

Veres András kiemelte: meggyőződése, hogy a tankönyvcsaláddal nemcsak a katolikus, hanem a teljes közoktatást sikerült jelentős mértékben erősíteni.

Kitért arra: a tankönyvcsalád legnagyobb elismerése, hogy 2021-ben az akkor megjelent 9. és 10. évfolyamos tankönyvekből az iskolák több mint 40 ezret rendeltek, az idei tanévben már több mint 100 ezer diák tanul ezekből a könyvekből. A papíralapú tankönyvek mellett digitális katolikus tananyagtár fejlesztését is megkezdték, ahol a tankönyvek okostankönyv-változatai mellett tanári segédanyagok, katolikus hittankönyvek és digitális osztályterem is rendelkezésre áll. A 2021 őszétől elérhető a www.kattan.hu oldalra eddig csaknem 200 iskolából regisztráltak már – tette hozzá.

Veres András megköszönte a magyar államnak a támogatást a tankönyvcsalád kiadásához, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatán keresztül biztosított.

Kovács Örs, a történelemtankönyvek főszerkesztője jelezte, az új történelemkönyv-sorozat “toleráns és nyitott” könyv. Nemcsak attól katolikus, hogy bővebben jelenít meg vallás- és egyháztörténeti témákat, hanem egyes esetekben teret ad a történelmi szembenézésnek is.

Azt is mondta, a nehéz kérdéseket igyekeztek több irányból megközelíteni, és a diákoknak adott forrásokon és feladatokon keresztül lehetőséget adni a véleményformálásra.

Hozzátette: a tankönyv nem szerkezetében, inkább tartalmában és módszertanában akar újat mutatni, emellett célja a leckék feldolgozásánál az önálló tanulás segítése.

Sályiné Pásztor Judit, az irodalomtankönyvek főszerkesztője arról beszélt: a tankönyvben a keresztény szellemiség a tantervben előírt művek megközelítésében és a törzsanyaghoz képesti többletben jelenik meg.

A Bibliát és a középkori irodalmat részleteseben tárgyalja a katolikus irodalomtankönyv, megjelenik benne a vallomásos irodalom, tárgyal magyar papköltőket és foglalkozik a 20. századi francia katolikus irodalommal is.

Valaczka András, a magyar nyelv tankönyv főszerkesztője elmondta, a tankönyvkészítésnél fontos szempont volt a felismerés, hogy nemcsak a nyelvtant, hanem magát a magyar nyelvet kell tanítaniuk. Ezért minden más tananyagnál nagyobb arányban vannak a könyvekben feladatok, amelyek a mai chat-világban “13 szóval gazdálkodó” gyerekeket arra ösztönzik, hogy mélyebb és teljesebb módon vegyék bitokba az anyanyelvüket.

A könyv másik alapfelvetése, hogy a “nyelvvel gondolkodni tanítunk”. A magyar nyelv az a hely, ahol a saját szellemi működésükre kell rácsodálkozniuk a gyerekeknek, és meg kell érteniük, hogy a “beszédtett” eszméjének megfelelően a szavak valójában cselekedetek – mondta, megjegyezve, a mai világban a legtöbb bűnt szavakkal követjük el.

A bemutatón kiosztott sajtóanyag szerint a most már 9-12. évfolyamok számára elérhető történelem, magyar nyelv- és irodalom tankönyveket és a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményeket a Szent István Társulat adja ki gimnáziumban, szakgimnáziumban és technikumban tanuló diákok számára. A tankönyveket bármilyen fenntartású intézmények rendelhetik a 2022. évi tankönyvjegyzékből a Kellón keresztül, de használatuk a katolikus fenntartású intézmények számára sem kötelező.

A bemutatón részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP Országos Választmánya (KDNP OV) szombaton tartotta ülését. A párt legfőbb döntéshozó szerve minden évben hagyományosan az adventi időszakban tartja egész napos tanácskozását. Az ország minden részéből érkező küldöttek Latorcai János, a Nagyválasztmány elnökének bevezetője és Balog Zoltán református püspök igehirdetése után Navracsics Tibor területfeljesztési miniszter, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke aktuális ügyekről szóló tájékoztatását hallgathatta meg, ezt követően a párt további vezetői tartottak előadást.

Képriportunk a testület ülésén készült.

(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)