Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Tusnádfürdőn.

A Tusványoson tartott Nemzeti kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája

 

– fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetétben mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik. Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon. 75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta.

A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta.

Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.

Ez egy erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak

 

– húzta alá. Hangsúlyozta, hogy ez „a bölcsőtől az egyetemig jár” és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.

„Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell” – fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.

Semjén Zsolt kijelentette:

a magyar kormány 2010 után már első évben megtízszerezte a nemzetpolitikai támogatásokat, melyek azóta minden évben nőnek. Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben

 

– jelentette ki.

Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek – közölte.

Felidézte, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1000 óvoda épült, újult meg Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében több, mint 3000 templom építése, tatarozása zajlik. „Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont” – mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.

A Körösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.

Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.

Beszélt arról, hogy a gazdasági támogatás terén paradigmaváltás történt, hiszen ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek meg tudjanak maradni, nem elég az identitásőrzés, de a megélhetést is biztosítani kell. Ezért a magyar kormány 60 ezer pályázatot támogat, 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre.

Minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az ott két forintot generál – jelentette ki Semjén Zsolt.

Fontosnak nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, mint mondta, az elmúlt időszakban „több mint 1 millió 100 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”. Ezt személyes élet céljának nevezte.

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: Magyarország keresztény civilizációjú államként csakis a béke pártján állhat, és a Ferenc pápáéhoz legközelebb álló álláspontot képviseli. Véleménye szerint a békéhez két dolog kell: biztonsági garanciát adni mindenkinek és biztosítani a kisebbségek jogait.

Magyarország nem akar újabb vasfüggönyt, még ha annak most a nyugati oldalán is áll, az az érdeke, hogy egyáltalán ne legyen háború és új vasfüggöny

 

– mondta. Ezért azonnali tűzszünetet és utána a béketárgyalások mielőbbi elkezdését szorgalmazza – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar egyházpolitikai modell az együttműködésre épül, „nem pedig az állam és az egyház egymástól való teljes elszakítására” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Budapesten.

A Magyarországi Baptista Egyház (MBE) új, Benczúr utcai székháza, a Baptista Ház átadóünnepségén mondott köszöntőjében kiemelte, Magyarországon az állam és ez egyház elválasztása úgy valósul meg, hogy az egyház nem gyakorol közhatalmi funkciót, az állam pedig nem avatkozik szakrális, teológia kérdésekbe és az egyház belső életébe.

Hozzátette ugyanakkor:

a szeparációt nem kell úgy túlfeszíteni, hogy hermetikusan elzárjuk őket egymástól, hanem azok harmonikus együttműködésére kell törekedni. E gondolat antropológiai alapjának nevezte, hogy egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak.

Semjén Zsolt beszédében méltatta mindazt, amit a baptisták adtak az egyetemes kereszténységnek és a Kárpát-medencében a magyarságnak. Megemlékezett arról, hogy 1978-ban a magyar baptisták felvetésére egy zseniális prédikátor Billy Graham és az Egyesült Államok akkori elnöke, Jimmy Carter jóvoltából hazakerülhetett a magyar Szent Korona.

A magyar állam és kormány mindezzel tisztában van, ezért nem véletlen, hogy átfogó megállapodást kötött a Magyarországi Baptista Egyházzal, ami számos dolgot – köztük az ingatlanjuttatás lehetőségét, az intézményfenntartás támogatását – tesz lehetővé – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a magyar állam pontosan ugyanúgy finanszírozza az egyházi, közfeladatot ellátó intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeket.

Szavai szerint a baptista egyház lelki természetű küldetéséből következik a közfeladatok ellátásának biztosítása. Amikor az egyházak közfeladatot vállalnak át, a teljes ember szolgálatát végzik

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

A baptista iskolák példáját felhozva arról beszélt, hogy az egyház szabadsága a többi között teológiai és egyházszervezeti értelemben feltétlen és megkérdőjelezhetetlen, mert az állam feladata a vallásszabadság biztosítása. Ugyanakkor – folytatta – az állampolgári jogegyenlőségből következik, hogy nem lehet különbséget tenni finanszírozás tekintetében állami és egyházi iskola között.

Semjén Zsolt kijelentette: büszke arra, hogy ez az egyházpolitikai modell működik. A társadalom nagyon bízik az egyházi intézményekben, megsokszorozódott az egyházi iskolákba járó gyerekek száma.

A miniszterelnök-helyettes biztosította hallgatóságát arról, hogy a magyar kormány értékeli azt a szolgálatot, amit a baptisták ellátnak.

Papp János, az MBE elnöke közölte: új székhelyüket az egyház szervezeti és lelki központjaként szeretnék működtetni, a következő hónapokban indul a beköltözés és a birtokba vétel, reményeik szerint az épület szeptembertől „nyitva áll mindenki előtt”; 2018-ban a kormánytól kapták az épületet, hogy missziós, oktatási és szociális célra hasznosítsák. Köszönetet mondott az épületért és a felújítási, fejlesztési támogatásért.

Szavai szerint a házra nagy szüksége volt az egyháznak, mivel közösségük, szolgálatuk egyre bővül. A baptisták több mint 300 helyen vannak jelen Magyarországon gyülekezeteikkel, köznevelési intézményeikkel több mint 15 ezer diáknak, szociális intézményeikkel naponta 26 ezer embernek „lehetnek segítőtársai”.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az egyházak feladatátvállalásával kapcsolatban azt hangsúlyozta: „mi nem a hatalom közelségét keressük, hanem a szolgálat lehetőségét”.

Úgy vélte:

ha az egyházak figyelnek Isten akaratára, akkor az intézményrendszer sohasem lesz cél, hanem mindig eszköz lesz.

Az épületre a világon több mint 51 millió bemerített hívőt képviselő Baptista Világszövetség főtitkára, Elijah Brown kért áldást.

Forrás: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Maszol információi és a birtokába került fényképek alapján úgy tűnik, elbontották az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben. Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében. A bíróság azonban jogerős ítéletben kimondta, hogy a terület Csíkszentmártonhoz tartozik és a betonkereszteket illegálisan emeltette Dománfalva önkormányzata, amelyet ugyanakkor arra köteleztek, hogy állítsa vissza a katonatemetőt eredeti formájába. Bár korábban Dormánfalva és a Bákó Megyei Prefektúra is hangosan tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen, most úgy tűnik, csendben mégis teljesítették kötelezettségüket.

A Bákó megyei Dománfalva (Dormănești) önkormányzata által engedély nélkül elhelyezett, az állítólagosan ott eltemetett román katonák emlékére emelt kereszteket a Csíkszentmárton javára szóló jogerős bírósági ítélet után csütörtökön felszedték és egy Bákó megyei teherautóra pakolták, majd evlitték a helyszínről.

A Maszol információi és a birtokába került fényképek alapján úgy tűnik, elbontották az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben. Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében. A bíróság azonban jogerős ítéletben kimondta, hogy a terület Csíkszentmártonhoz tartozik és a betonkereszteket illegálisan emeltette Dománfalva önkormányzata, amelyet ugyanakkor arra köteleztek, hogy állítsa vissza a katonatemetőt eredeti formájába. Bár korábban Dormánfalva és a Bákó Megyei Prefektúra is hangosan tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen, most úgy tűnik, csendben mégis teljesítették kötelezettségüket.

A Bákó megyei Dománfalva (Dormănești) önkormányzata által engedély nélkül elhelyezett, az állítólagosan ott eltemetett román katonák emlékére emelt kereszteket a Csíkszentmárton javára szóló jogerős bírósági ítélet után csütörtökön felszedték és egy Bákó megyei teherautóra pakolták, majd evlitték a helyszínről.

Kerestük Dománfalva polgármesterét, Toma Constantint, aki titkárnője szerint nem tartózkodott a hivatalban. Ezen egyébként nem lepődtünk meg, mert amikor Úzvölgye ügyében korábban is kerestük, sosem volt elérhető. Minden esetre a hivatali vezetékes telefonszámon azt ígérték, hogy amint tud, a polgármester visszahív (máskor is ezt mondták, de erre sosem került sor).

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere a Maszol megkeresésére elmondta, éppen úton van a helyszínre. A betonkeresztek lebontásáról akkorra ígért részletesebb tájékoztatást, amikor majd „a saját szemével is meggyőződik” arról, hogy valóban felszedték a törvénytelenül elhelyezett emlékjeleket.

Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Facebook-bejegyzésben jelentette be: „Ebben a pillanatban szállítják el a törvénytelenül felállított betonépítményeket az úzvölgyi haditemetőből.” Hozzátette: az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók, és Dormánfalva felismerte, hogy kötelezettségüket teljesíteniük kell.

Borboly Csaba megemlítette az is, hogy „nagyon sok fenyegetést” kapott az elmúlt hónapokban, de nem foglalkoztak ezekkel, a kollégáival folytatták a munkát. „Hittünk és hiszünk az igazságban, tettük a dolgunk” – írta a tanácselnök.

Bontás az éj leple alatt

Constantin Toma, a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármestere küldött egy csapatot az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtökre virradó éjszaka, hogy lebontsa a 2019-ben illegálisan felállított betonkereszteket – számolt be a Ziaruldebacau.ro.

A portál szerint az úzvölgyi sírkertben csak az Európai Unió és Románia zászlaja marad meg az új parcellán. Az emlékművet ugyanakkor Dormánfalvára helyezik át, a kereszteket pedig a bákói hősök temetőjében állítják fel újra.

Az ítéletet hajtották végre

Mint ismert, a Bákó Megyei Törvényszék február 14-ei ítélete jóváhagyta a Moinești-i Bíróság tavaly márciusban hozott határozatát, amely kimondta, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelenül jegyeztette be sajátjaként a ma már elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjét – amit a Hargita megyei Csíkszentmárton gondozott, és amit a közemlékezet első világháborús magyar és német hősök végső nyughelyeként tartott számon (a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak) –, ezért a telekkönyvből törölni kell a moldvai város tulajdonjogát.

Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében, s egy román emlékművet és több mint 50 betonkeresztet állított fel az állítólagosan ott nyugvó román katonák emlékére (később a román hősi halottakat számon tartó országos bizottság is elismerte, hogy az elesett román katonákat másutt hantolták el). Az építkezési felügyelőség és a művelődési minisztérium is megállapította, hogy Dormánfalva törvénytelenül hozta létre a román katonasírok parcelláját a magyar katonai temetőben.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Azóta a román nacionalista szervezetek több megemlékezést is tartottak a katonatemetőben, és bár a bíróság kimondta – a múlt héten jogerősen is –, hogy a román parcellát önkényesen alakították ki, és le kell bontani a kereszteket, a Calea Neamului szélsőséges szervezet és a magyarellenességéről hírhedt, futballhuligánból lett parlamenti képviselő, George Simion is kijelentette, hogy „minden áron megvédik a temetőt”.

(A Maszol.ro cikke alapján)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Több mint mint egymillió ember menekült az orosz-ukrán háború elől Magyarországra – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Máriapócson, karitatív adomány átadásán.

Magyarország mindenkinek igyekszik segíteni, aki segítséget kér – mondta.

Hozzátette, az állam önmagában nem tudná elvégezni ezt a munkát, kulcsfontosságú hozzá az egyházak segítsége. Ők osztják szét az adományokat; ők tudják a legjobban, kik a legrászorultabbak és hol van a legnagyobb szükség – közölte.

Elmondta:

a kormány hálás a különböző karitatív szervezeteknek.

Kiemelten megköszönte a Konstantini Szent György Rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adományát, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat autóival juttatnak el Kárpátaljára.

Bourbon Károly azt mondta, nagy örömöt jelent számára, hogy Máriapócson lehet, hiszen a helyből „sugárzik a hit”.

Hozzátette: igyekeznek segíteni a konfliktus áldozatait, céljuk, hogy a leginkább rászorulókhoz jusson el.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke elmondta, az adomány harmincmillió forint értékű, egy részét Ukrajnába szállítják a belső menekültek ellátására, másik részét a Magyarországra menekült emberek támogatására fordítják.

Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke a közmédiának úgy fogalmazott, nagy segítséget jelentenek a segélyszállítmányok, és jó érzés, hogy a magyar állam, a nép, az egyházak, az emberek és a különböző társadalmi szervezetek összefogtak és segítettek a rászorultaknak.

Forrás: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ferenc pápa rendkívül sikeres magyarországi apostoli látogatása emlékére három aranyérmet készíttetett. Egyet Ferenc pápa kapott, a másik kettőt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Az érmeket ünnepélyes keretek között Erdő Péter bíboros és Veres András, a püspöki konferencia elnöke adta át a Karmelita kolostorban.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Nem beszélnek a politikáról, mert nem jutnának el a rántott húsig”

Hiller István azt vetette közbe, hogy néhány hete jelentek meg a 2022-es adatok, amelyekből kiderült, hosszú évek után ismét többen hagyták el az országot, mint amennyien hazaköltöztek. „Természetesen a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a boldogulásuk, anyagi kérdések miatt mentek. Több pénzt keresnek, aztán majd visszajönnek. Ez olyan egyszerű képlet, ami szimplán akár igaz is lehetne, de nem mondja el a teljes igazságot” – folytatta a politikus.

Az MSZP képviselője nem arról a 37 éves szakmunkásról beszél, akinek Magyarországon van a családja, viszont külföldön dolgozik három évet, majd visszatér. Azokra a fiatalokra gondol, akik az egyetem elvégzése után vagy közben elhagyják az országot, külföldön kapnak először munkalehetőséget, és nagy valószínűséggel nem jönnek vissza.

Az országunk hangulata, amelyért a politika a felelős, igenis hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem kis számban elmennek az országból

– vélekedett Hiller István, aki szerint ezt nem lehet egyszerűen eurókkal és a GDP-vel leírni. Tömegével tudna olyan családokat, közösségeket mondani, ahol előre tisztázzák, például egy ebéd alkalmával nem beszélnek a politikáról, „mert nem jutnának el a rántott húsig, már a húslevesnél szétmenne a család. Ha ezt épeszű vitának gondoljuk, akkor ezeket a szempontokat hozzuk be. Azt állítom, hogy a vitát, különböző nézőpontok ütköztetését sokkal szívesebben fogadják, mint azt, hogy nincs vita, kinyilatkoztatás van, és előre megmondom neked, hogy a te véleményed micsoda”.

Annak lehettünk tanúi, amikor Hiller István politikus lenyomta Hiller István professzort

– kapta vissza a szót Semjén Zsolt, aki megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy bár hektikus, de trendszerűen elindult a folyamat, amelyben körülbelül annyian jönnek haza, ahányan elhagyják az országot. Ezt a kérdést pedig érdemes összehasonlítani például Romániával és Lengyelországgal, ahonnan rengetegen vándorolnak ki: „nem akarom idealizálni az itthoni állapotokat, de a térség egészével együtt érdemes ezt nézni”.

„A Huxit fel sem merült a magyar kormányban”

Semjén Zsolt szerint tévedés azt gondolni, hogy a kettős állampolgárság megadása hozzájárult ahhoz, hogy elvándoroljanak a magyarlakta területekről, „román útlevéllel ugyanúgy el lehet menni Spanyolországba, mint magyarral”. A nem uniós tagállamok esetében sem tartja ezt érvnek az állampolgárság megadása ellen, „mert például a kárpátaljaiaknak is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy el tudjanak menni tanulni, dolgozni, ahova szeretnének”.

A miniszter hangsúlyozta, erkölcsi, történelmi igazságtétel is volt megadni az állampolgárságot. „A magyar nemzetnek mindig volt kettőssége, egyfelől kultúrnemzet vagyunk, amit összetart a nyelv, a történelemtudat és a kultúra, másfelől politikai nemzet is volt a magyar, amit összetartott a magyar közjog.” Semjén Zsolt azt az álláspontot képviseli, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van.

Hiller István a 2004-es népszavazási kampányról – amelyben az akkori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem támogatta a kettős állampolgárságot – is kapott kérdést. A szocialista politikus leszögezte, nem pártdokumentumokat jött ismertetni, hanem a saját gondolatát, amely ugyan jórészt annak a politikai közösségnek is a véleménye, amelyhez tartozik, de valamikor kisebbségben van, „aztán ha választási vereséget szenvedünk, kongresszusi döntés lesz a véleményemből”.

„Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, a nemzet részének tekintek, éljen a határon belül, vagy azon túl” – tisztázta Hiller István, aki elárulta, 2012-ig jelentős belső vita folyt a szocialista pártban, ez a vita nem 2004-ben kezdődött, „annak eredménye egyébként az én politikai közösségem és a baloldal megosztottságához nem kis mértékben hozzájárult”.

Magyar szociáldemokrata vagyok, a fogalom magyar és szociáldemokrata része is fontos számomra. Össze kívánom kapcsolni a baloldaliság és a nemzet ügyét. Amikor miniszter voltam, akkor is így gondoltam. Az MSZP 2012-ben egy nemzetpolitikai programot megfogalmazva, nyilvánosságra hozva, mindazt, ami 2004-ben történt, felülvizsgálta, és azért elnézést kért. Ezzel nem mindenki értett egyet a baloldalon, viszont ma az MSZP-n belül meghatározó és többségi álláspont.

Hiller István elmondta azt is, az Európai Unió fontos elem, erőteljes nemzetkarakterisztikai szempont a magyarság és európaiság kapcsolata, szervezetileg, valamint mentálisan is. Az MSZP-s képviselő büszke arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, pontosan érti „mit mond a kormánypropaganda az EU-ról”. A nemzet számára az uniós tagságot nagyszerű dolognak tartja, és minden olyan felvetést, ami azt vizsgálja, hogyan lehet érdemes gyengíteni a kapcsolatot, ellenez. „Tagnak lenni lehetőség és jog. Alakítani a belső viszonyokat és elfogadni a közös normákat, ez jelen pillanatban nemcsak aktuálpolitikai, hanem jövőbeli nemzetépítési kérdés. A távlatos nemzetfelfogásomban a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolata kiegészül a magyarság egészének európai kapcsolatrendszerével. Előnyös, ha minél több magyar a Kárpát-medencében olyan országban él, amely az Európai Unió tagja.”

Semjén Zsolt világossá tette:

A Huxit fel sem merült a magyar kormányban. Ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel. Világéletemben EU-párti voltam, és a magyar kormányban soha nem merült fel, hogy ki kellene lépnünk. Én még az Európai Néppártban is maradtam.

A miniszter a bővítést illetően is egyetért, „Szerbiát már rég fel kellett volna venni az EU-ba”. Az egyik aktuális problémának a migránsügyet nevezte: „azt, hogy ki élhessen Magyarországon, a magyar nemzet dönti el, nem Brüsszel, de ez nem azt jelenti, hogy ki kellene lépni az EU-ból. Ha az EU a nemzetállamok álláspontját jobban figyelembe vevő politikát folytatott volna, akkor lehet, hogy az Egyesült Királyság nem lépett volna ki. Európa-pártiak vagyunk, de azt gondoljuk, az EU-t úgy kell alakítani, hogy az alapító atyák örökségéhez térjünk vissza”.

Semjén Zsolt jelezte, a határon túli kisebbségek védelmében sokkal többet várt az EU-tól a csatlakozáskor. „Azért az mégiscsak botrány, hogy a Minority SafePacket, ami az őshonos kisebbségek jogainak biztosításáról szólt és sok millió polgár aláírta, úgy söpörte le a bizottság, mintha soha nem is lett volna.”

A 2004-es népszavazási kampányról Semjént Zsolt úgy vélekedett: „Gyurcsány Ferenc óriási hibát követett el, amikor a határon túli magyarok állampolgárságával szemben szállt be a kampányba. Ha én lettem volna Gyurcsány Ferenc, pragmatikus alapon azt mondtam volna, támogatom, hogy a külhoni magyarok megkapják az állampolgárságot, ha félt a szavazati jogtól, még át tudta volna vinni a korlátozott állampolgárságot. Ha akkor ő ennek az élére áll, a jobboldal nem tudta volna nemzetellenességgel vádolni a baloldalt. Óriási hibát követtek el, hogy a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, ennek tragikus következményei lettek, a külhoni magyarság lelki Trianonként élte meg”. Ezért volt a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány első törvénye a kettős állampolgárság megadása, „ezt a lelki Trianont igyekeztünk enyhíteni”.

„Nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk”

Semjén Zsolt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban leszögezte,

nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk. Ott voltam, amikor elsőként ismertük el a szuverén Ukrajnát. Alapvető nemzeti érdek, hogy Oroszország és köztünk legyen egy állam.

A miniszter hozzátette, a magyar nemzeti érdek tekintetében megkerülhetetlen kérdés a kárpátaljai magyarság helyzete. Beszámolt egy korábbi, informális megbeszélésről is, ami Orbán Viktor és Petro Porosenko között zajlott. A magyar fél azt ajánlotta, ha az ukránok tartanak az oroszoktól, akkor lehetne egy olyan megoldás, hogy csak az Európai Unió és a NATO-országok esetében ismerik el a kettős állampolgárságot. „A másik az oktatási rendszer, nem adtunk okot az ukránoknak a magyar kisebbség oktatási jogainak elvételére. Amit csináltak, az ellentétes az ukrán alkotmánnyal, az ukrán–magyar alapszerződéssel és a nemzetközi dokumentumokkal. Ukrajna felfoghatatlan okból ellehetetlenítette a magyar nyelvhasználatot és a magyar nyelven történő oktatást.”

Semjén Zsolt szerint minden megoldódna, ha őshonos kisebbségként ismernék el a kárpátaljai magyarságot. Azt is megemlítette, hogy az EU-hoz csatlakozni szándékozó Ukrajna az Európai Unió nyelveit elismerve azoknak a kisebbségeknek, amelyek az EU valamelyik nyelvén akarnak tanulni, adja meg ezt a lehetőséget.

Hiller István hangsúlyozta, „egy ország egy másik szuverén országot megtámadott, területének durván 20 százalékát megszállás alatt tartja. Nincs olyan, valóban európai értékeket magáénak valló gondolkodó, aki ezt elfogadhatná, mert akkor felborul minden, amiért a második világégés után kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata emberek létrehozták az EU-t”.

A szocialista politikus is úgy látja, nemzeti érdek egy jól működő, szuverén Ukrajna létezése. Semjén Zsolttól azt kérte,

mondja el a kormányülésen, hogy a háborúpárti baloldal emlegetése politikai és történelmi hamisítás. Én nem vagyok háborúpárti, miközben baloldali vagyok. Azt akarom, hogy béke legyen Ukrajnában.

Hiller István a hadifogságból szabadult, Magyarországra érkezett katonák ügyére kitérve úgy fogalmazott, „az érdekel, hogy tizenegy hadifogoly szabad ember. Ez helyes. Örömmel üdvözlöm. Azt a részét, hogy a nemzetközi jog nyelvén hogyan kell ezt megoldani, oldja meg a külügyminisztérium”.

Semjén Zsolt nem tárhatta fel minden részletét az ügynek, de elismerte, ő koordinálta a folyamatot, és logisztikailag élete egyik fő művének tartja. Az egész alapvetően egyházi vonatkozásban történt, ezért szerinte

fontos látni a jogi helyzetet, ezeket az embereket az orosz állam a hadifogságból elengedte, amikor az egyház közvetítésével Magyarországra kerültek. A sajtóban megjelent állásfoglalásokban van egy alapvető tévedés, nem hadifoglyok, Magyarországon nincsenek hadifoglyok. Az ő státuszuk semmiben nem különbözik attól a mintegy 1,2 milliónyi ukrán emberétől, akik Magyarországra jöttek.

Semjén Zsolt azt is világossá tette, ha Ukrajnát előzetesen tájékoztatják erről, az oroszok nem engedik el őket. „Nem adtunk okot Ukrajnának arra, hogy ebben a kérdésben harci dobokat üssön. Humanitárius okból magyar kötődésű embereknek segítettünk kiszabadulni a hadifogságból.”

Forrás: index.hu
Borítókép: Neményi Márton/Népszava

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Őszentsége Illés, Georgia patriarchája megáldotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, és áldását adta a magyarokra!

Nagy megerősítés, Isten embere idős kora ellenére fogadott

– fogalmazott a találkozót követően Semjén Zsolt.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ma Ecsmiadzinban fogadott II. Karekin Katholikosz Őszentsége, az örmények pátriárkája, akinek átadtam a Károli Gáspár Egyetem díszdoktorátusát, és meghívtam egy magyarországi látogatásra.

(semjenzsolt.hu)