Puszta Sándor pap költő a béke embere volt
2024. június 06.
Puszta Sándor átélte a fronton a háború borzalmait, katolikus papként a béke embere volt – mondta a pap költő szobrának avatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Leányfalun, csütörtökön.
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Szent Anna-templom kertjében felállított szobrot egyfajta történelmi igazságtételnek nevezte.
Úgy fogalmazott:
mert lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen”.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Puszta Sándor pap költő költészete a papságát fejezi ki, és a költészet nála pasztorális eszköz volt papi szolgálatához. Személyiségének másik fontos eleme – folytatta – a lokálpatriotizmusa, nála a patrióta és a lokálpatrióta teljes egységben volt, hiszen a patriotizmus a lokálpatriotizmusok összessége.
Semjén Zsolt a pap költő életéből három epizódot emelt ki. Ő közvetítette a rádióban az 1938-ban Magyarországon tartott Eucharisztikus Világkongresszust. Akkor úgy tűnhetett – mondta –, hogy „két neopogány hatalom”, a bolsevik Szovjetunió és a náci Németország szorításában vergődik a kereszténység, ezért a ’38-as eucharisztikus kongresszus egyúttal tiltakozás volt mind a Szovjetunió, mind a náci Németország befolyása, ideológiája ellen.
A kongresszusnak mintegy politikai üzenete az volt, hogy nem akarunk sem a nemzetiszocializmus, sem a kommunizmus vazallusa lenni”
– mondta a miniszterelnök-helyettes.
Életének másik fontos korszaka – idézte fel –, amikor a fronton szolgált tábori lelkészként. Látta a magyar katonákat a fronton meghalni, látta a tömegsírokat, és látta, hogy a katonák megfagynak az orosz hómezőkön. Hangsúlyozta: e háborús tapasztalat alapján is tudatosan vált a béke emberévé.
Semjén Zsolt úgy folytatta: az a háború is a nagyhatalmak háborúja volt, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar katonák Oroszország közepén meghaljanak.
Azt mondta: Puszta Sándor életének harmadik kiemelt korszaka az üldözöttség, mellőzöttség időszaka. Megjárta az Andrássy út 60-at, a kádári konszolidációnak nevezett időszakban pedig mellőzték, háttérbe szorították, de ő mindig a keresztre feszített Úr Jézusra emelt szemmel fogadta el a szenvedést.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, azért kell szobrokat állítani nagyjainknak, mert az embernek szüksége van jelekre és szimbólumokra, amelyek a lényegre irányítják a figyelmét.
A szobrok emlékeztetnek voltaképpeni küldetésünkre”
– jelentette ki.
Puszta Sándor (1911-1983) 1937-től, 46 esztendőn keresztül, haláláig volt a falu katolikus papja, költői indulásakor Móricz Zsigmondtól kapott bíztatást. Leányfalu a mostani szoborállítás mellett a katolikus templom külső falán elhelyezett poszterkiállítással emlékezik meg a költőről, papról.
A mellszobor Páljános Ervin szentendrei szobrászművész alkotása.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Ronald Reagan jövőre vonatkozó üzenete ma egyre aktuálisabb
2024. június 05.
Ronald Reagan egykori amerikai elnök nem hagyta magát letéríteni a jó útról, megőrizte a békét és a jövőre vonatkozó üzenete ma egyre aktuálisabb – erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélt szerdán Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy nem pusztán nemes múltidézés a Ronald Reagan Emlékbizottság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciája az egykori amerikai elnök halálának 20. évfordulója alkalmából; Ronald Reagannek a jövőt illetően is súlyos üzenete van, amely egyre aktuálisabb.
Semjén Zsolt, aki egyúttal az emlékbizottság elnöke is, kifejtette:
mára elképesztő ellenszélbe kerültek a Reagan-i konzervatív, keresztény és patrióta, család- és embercentrikus gondolkodás „premisszái” a világban, amely politikai cselekvés zsinórmértékét a keresztény etika alapján ítélte meg a nemzet szolgálatában.”
Magyarország ezen gondolatok menedéke a radikális átalakuláson keresztül menő Európában – szögezte le. Feladatunk nemcsak saját nemzetünk, de egész Európa érdekében is, hogy ezeket az értékeket ne csak magánemberi szinten, de a politikában és az államirányításban is őrizzük, mellettük a közügyek intézésében is hitet tegyünk – hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes idézte Condoleezza Rice volt amerikai külügyminisztert, aki Ronald Reagan budapesti Szabadság téri szobrának avatásán hangsúlyozta: az 1848-as forradalom és az 1956-os szabadságharc nemcsak a magyar, de az egyetemes történelem kulcsfontosságú, történelmet formáló eseményei voltak. Ezek az események inspirálták a szabad világban élőket, de akit a nyugati világ vezetői közül – Condoleezza Rice szerint – a leginkább megérintettek ezek a történések, az Ronald Reagan volt. Reagan elnök az események hatására fogadta meg, hogy mindig küzdeni fog az elnyomás alatt élőkért – emlékezett Semjén Zsolt. Megemlítette: a korábbi amerikai elnök nagyvonalúan támogatta az Egyesült Államokban emigrációban élő Varga Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt korábbi elnökét, hogy nemzetközi fórumokon hangot tudjon adni Magyarország kálváriájának.
Rámutatott, hogy
Közép-Kelet Európa a szabadságának visszanyerését leginkább három embernek köszönheti: Ronald Reagan elnöknek, Szent II. János Pál pápának és Gorbacsov elnöknek, akinek józan belátására is szükség volt, hogy elkerüljük a III. világháborút.”
A KDNP elnöke idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait a politikusi felelősségről: „szakértők hada elemzi a nemzetközi politikát, de ők bármikor tévedhetnek, szemben az államférfiakkal, akik egyszer dönthetnek. A történelem mond majd ítéletet minden lépésükről. Ronald Reagan jól döntött: a változást bölcsen irányította és megőrizte a békét.”
Semjén Zsolt megjegyezte:
Ronald Reagant nemcsak a politikusi döntés felelőssége terhelte, hanem az a speciális helyzet, hogy a saját legszűkebb szakértői közege próbálta meg lebeszélni „zseniális tervéről”, miszerint a később csillagháborús tervnek is nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezés előtérbe helyezésével rendítse meg a Szovjetuniót.”
Hozzátette: Reagan elnök azonban nem hagyta lebeszélni magát, ugyanis tudta magáról, hogy – ahogyan mondta – „randevúja van a sorssal”. A szovjet vezetők elhitték, hogy az Egyesült Államok a Stratégiai Védelmi terv megvalósításával máris hatalmas fölénybe került. A szovjet vezetők a fegyverkezési versenyt választották, és ez Reagan elnök szándékának megfelelően gazdaságilag, majd minden értelemben maga alá temette a Szovjetuniót – elevenítette fel a történelmi eseményeket.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott:
deja vu érzésünk lehet, mintha a kis Magyarország is szinte egyedül járná a világpolitika rögös országútján az erkölcse és meggyőződése szerinti útját, míg harsogva követelőző szirénhangok próbálják erről az útról letéríteni. Erősítsen bennünket Reagan elnök példája, aki nem hagyta magát letéríteni a jó útról!”
– szólított fel a miniszterelnök-helyettes.
Kitért arra is: bízik benne, hogy hamarosan megnyílhat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az a műhely, amely Reagan elnök szellemi örökségét őrizve keresi a változó világrend elvi alapjait.
Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter videoüzenetében Ronald Reagan nagyon fontos küldetésének nevezte, hogy a szovjet birodalomnak véget vessen. Felidézte, hogy Reagan elnök konzervatív értékeket képviselt és mélyen hitt az Isten, haza, család elvekben és a demokráciában.
A volt külügyminiszter háláját fejezte ki, hogy a bizottság tovább viszi az egykori amerikai elnök munkáját, hitvallását.
Trianont elfelejteni nem szabad, nem tudjuk és nem akarjuk
2024. június 04.
Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.
A trianoni békediktátum „örök seb, magyar stigma és a megmaradásnak a küldetése” – mondta Semjén Zsolt, aki szerint a nemzeti összetartozásnak három értelme van, amelyek mégis egy egységet adnak: a gyász, a tanulságok levonása, és a nemzeti büszkeség, hogy a magyarság megmaradt.
Kiemelte,
azt az igazságtalanságot, hogy hazánk kétharmadát elrabolták, a történelmi Magyarország lakosságának a felét elszakították tőlünk, és a magyarság egyharmada idegen impérium alá került, már sokan elmondták ünnepségeken, elmondják iskolákban; elmondták, elmondják és el fogják mondani az idők végezetéig a családokban”.
A tanulságokról szólva kulcsfontosságúként említette, hogy „lássuk, hogy mi történt, hiszen ez a tanulság szolgál útravalóul számunkra a következő években, évtizedekben, évszázadokban”.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „halálos veszély az, amikor külső és belső ellenségeink egy kottából játszva támadnak rá Magyarországra”. A trianoni békediktátum és a magyar történelem nagy tanulsága, hogy ha „belső ellenségeinket meg tudjuk fékezni, akkor külső ellenségeink sem bírnak velünk” – tette hozzá.
Szerinte
a magyarok egy csodálatos, zseniális nyelvnek és egy egyedülálló, különleges kultúrának az örökösei, művelői, valamint a heroikus magyar történelem sorsközösségének tagjai.”
Hangsúlyozta, „ezt a gazdagságot csak mi, magyarok tudjuk megőrizni”.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette, „jogos az a büszkeség, hogy túléltük Trianont”, hiszen – mondta – úgy szabták meg a határokat, hogy „Magyarországnak ne legyen nyersanyagforrása, a vizeink forrásvidékét elszakítsák, a vasútvonalakat levágják”, így az ország ne tudja túlélni „a trianoni országcsonkítást”.
Semjén Zsolt szerint
a kedden Sátoraljaújhelyen átadott Nemzeti Összetartozás Hídja maga az összetartozás szimbóluma. Az építmény nemcsak mérnöki alkotás, hanem olyan jelkép is, mely összeköti a magyart a magyarral, az emlékezést a reménnyel, a gyászt a büszkeséggel és Trianon kálváriáját a magyar feltámadással.”
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere a köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, a több mint 720 méter hosszú építmény a „21. század hídja”, mely összeköti a magyarság korszakait és történelmét a jelennel.
Varga Tamás, a beruházást kivitelező Graboplan-Industrie Kft. ügyvezetője a rövid beszámolójában ismertette, hogy a terhelési vizsgálatok alkalmával 300 ember súlya alatt a híd 1,2 métert süllyedt lefelé, a téli és a nyári állapot között pedig 2 méter magasságkülönbség jelentkezik majd.
Az ünnepi műsor után a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték a Nemzeti Összetartozás Hídját.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Békemenet a békéért
2024. június 01.
Semjén Zsolt: Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország
2024. június 01.
Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország, amelyik meg akar maradni, büszke nyelvére, kultúrájára, történelmére és erős ahhoz, hogy megvédje nemzeti érdekeit, a határon túl élő nemzettársait – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Zebegényben a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott, hogy
a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény három gondolat köré épül: a gyász, a tanulságok levonása és a büszkeség, hogy túléltük Trianont.
A Trianonra való visszaemlékezéskor fontos, hogy ne a fájdalom, ne a gyász legyen az egyedüli, a kizárólagos, mert a tanulságok levonása szolgál útravalónak a következő évszázadokban – mutatott rá.
Most Európában, egy újabb egyre szélesedő háború közepén, egy világháború kockázatának az árnyékában különösen fontos emlékezni arra: egyetlen háború sem kezdődött úgy a történelemben, hogy amikor elindították arra gondoltak volna, ami a vége lett – figyelmeztetett.
Trianonban Magyarország tönkretételénél vádolták az országot a háború kirobbantásával. Az országcsonkításra az indok az igazságtétel volt a nemzetiségek számára. Pedig Magyarország nem robbantotta ki azt a háborút. Tisza István volt az, aki a legkeményebben ellenezte Magyarország háborúba lépését kijelentve, hogy azzal “mindent elveszthetünk, és semmit sem nyerhetünk” – idézte fel Semjén Zsolt.
Megjegyezte azt is, hogy Ausztria-Magyarország, és a Magyar Királyság semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint a kor bármelyik állama. “És ami tételesen is megfogalmazható, hogy sokkal jobban és méltányosabban bánt a nemzetiségeivel, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal.”
A tanulságok levonásáról beszélve Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyetlen ív vezetett el Trianonhoz, ami kezdődött a liberális Jászi Oszkárral, Tisza István gyalázásával, a Magyar Királyság becsmérlésével és rágalmazásával bel- és külföldön. Ez a médiatámadás, ez a rágalmazás, ez a lázítás vezetett el Jászi Oszkártól a tehetségtelen és alkalmatlan Károlyi Mihály uralmáig, majd onnan Kun Béla vörös terrorjáig – közölte. Ez egyetlen ív volt, ami Magyarország tönkretételéhez vezetett – mondta.
Hozzátette:
külső ellenségeinkkel valahogy megküzdünk, belső ellenségeinket is valahogy féken tartjuk, de a nemzet számára az a halálos szorítás, amikor külső és belső ellenségeink együtt támadnak minket.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy egy csodálatos nyelvnek, egy egyedülálló kultúrának és egy heroikus történelem sorsközösségének örökösei a magyarok, “amit csak mi tudunk megőrizni, rajtunk kívül senki sem”. Ezért akarunk megmaradni!
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia seregei megindultak dél felé, Tisza Istvánon kívül nagyon kevesen látták, hogy ebből mekkora tragédia lehet. Elindult egy háború, amit a birodalmi érdekek mozgattak, és szörnyű következménye lett, sok-sok millió ember halálával.
Számunkra a 20. század történelme alapján minden háború olyan veszélyt jelent, amit a kitörésekor, a kezdetekor sohasem láthatunk
– mondta, hozzátéve, hogy a birodalmi döntések számunkra a 20. században mindig hátrányosak voltak. Az emlékhely, az országzászló, június 4-e és a Nemzeti összetartozás napja emlékeztessen minket arra, hogy mi magyarok mindig összetartozunk – hangsúlyozta.
A 110 évvel ezelőtti történések másik fontos tanulsága, “hogy mi magyarok még egyszer nem hibázhatunk. Egy háború kapcsán nem hibázhatunk. Kétszer a 20. században nagyon súlyos árat fizettünk ezért, többet mi, magyarok nem fizethetünk ekkora árat mások, más birodalmak háborújáért” – fogalmazott.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsolt az egyiptomi házelnököt fogadta
2024. május 30.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita kolostorban fogadta Hanafy Gebalyt, az egyiptomi Képviselőház elnökét.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Kampánygyűlés Gávavencsellőn, hajrá, Fidesz-KDNP!
2024. május 28.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Antall József rakta le a fundamentumokat
2024. május 23.
A gondviselés kegyelme, hogy a kommunizmus után olyan államférfit adott nekünk, mint Antall József. A szocializmus után a fundamentumokat ő rakta le – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár Mi ezt valljuk című kiadványa első és második kötetének bemutatóján, csütörtökön Budapesten.
Az Antall József 1990 és 1993 között rögzített, kormányüléseken elmondott hozzászólásait tartalmazó kötetek bemutatóján a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Antall József „erkölcsi politikát folytatott, és szó szerint életét adta a hazáért.”
Antall József a történelemben gondolkodott – hangsúlyozta, hozzátéve: a volt kormányfő nem epizódnak tekintette személyét és szolgálatát, hanem a magyar történelem egészének ívében.
Amikor őt olvassuk, látjuk az elmúlt ötszáz évet és látjuk a távlatokat”
– húzta alá, megjegyezve: Antall József „nem egy pillanatban gondolkodott, hanem a magyar történelmi kontinuitásban.”
Ez a történelmi gondolkodás a mai mainstream politikájában szinte nem létezik – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szavai szerint Antall József meghatározó kijelentése volt, amikor azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke.
Akkor addig lehetett elmenni, hogy ezt ki merte mondani”
– fogalmazott, hozzátéve: innen már „csak egy lépés volt” a státusztörvény alapján a magyar igazolványok kiállítása, mostanra pedig 1,2 millió határon túli nemzettársunk vált honfitársunkká, kapta meg a magyar állampolgárságot.
A miniszterelnök-helyettes felidézte, Antall József mondta neki egyszer, hogy „nem a templom köveibe, hanem az egyházi iskolákba kell befektetni.”
Úgy folytatta:
piarista diákként Antall József tudta, hogy a keresztény civilizáció védelme szempontjából is mit jelent, ha az egyházi gimnáziumból jövő következő generáció értelmisége meghatározó helyeken lesz a magyar életben.”
A kötetben bemutatott jegyzőkönyvekről szólva Semjén Zsolt azt mondta: utólag persze könnyű kritikát megfogalmazni, hogy elmulasztott lehetőségek, ilyen-olyan hibák, illúziók, de aztán a csodálat fogalmazódott meg benne, hogy Antall József nem tévesztett utat és ő rakta le a fundamentumokat.
Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója köszöntőjében elmondta: az intézet alapvető célja és feladata, hogy a rendszerváltás utáni első magyar kormány, az Antall-kormány és a Boross Péter vezette kormány működését próbálja bemutatni „források és hiteles adatok alapján.”
Szavai szerint a kötetek bemutatják, hogy „egy demokráciába induló ország kormányfője” miként látta a világot.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A békét kértük a Szűzanyától Csíksomlyón
2024. május 18.
A békéért imádkoztunk, a békét kértük a csíksomlyói Szűzanyától a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi búcsún a zarándokokkal – jelentette ki a közmédiának nyilatkozva a zarándokok között jelen lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
A Kereszténydemokrata Néppárt Csíksomlyóra rendszeresen visszatérő elnöke rámutatott: a litániában is azt imádkoztuk a hívekkel, hogy a Szűzanya a béke királynője, és a hegynyeregben több százezren kértük tőle a békét.
Hogy segítsen minket abban, hogy végre békesség legyen, mert ez az emberiségnek és nekünk, magyaroknak is a létérdekünk”
– fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok.
Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben”
– összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a közmédiának nyilatkozva elmondta: a Csíksomlyóhoz közeli Csíkkarcfalva szülöttjeként számára a zarándoklat távban rövidebb, de lélekben ugyanolyan hosszú és mély, mint bárkinek, aki bárhonnan Csíksomlyóra zarándokol.
Emlékeztetett: a csíksomlyói búcsú jó alkalom elcsendesedni, imádkozni és arra gondolni, hogy a jövőt illetően mire van szüksége a magyar közösségnek a Kárpát-medencében ahhoz, hogy építkezni tudjon.
Azt gondolom, 2024-ben annál fontosabbat nehezen lehetne mondani, mint hogy legyen béke, mert a béke az életnek a támogatását, életpártiságot jelent. És aki az élet pártján van, az az építkezés pártján van, és az tulajdonképpen a Teremtő pártján van, a Teremtő mellett áll”
– foglalta össze Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint óriási feltöltődést nyújt, ha az ember része lehet a nagyon sok emberből összeálló zarándokseregnek. Úgy vélte, ha több százezer ember egyszerre gondolkodik, imádkozik, annak biztos, hogy van eredménye a lelkekben, a közösségben.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Átadták a felújított gyalui várkastélyt Erdélyben
2024. május 17.
Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély „magyarságunk megőrzésének” eszköze.
A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt.
Szép és megtartó mindez, hogy évről-évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg”
– mondta további avatásokat vetítve elő.
Közölte: elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették. „Történelmi tettnek” nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta. Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.
Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.
Semjén Zsolt rámutatott:
Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát”
– mondta.
Hangsúlyozta: a nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. „Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése” – mondta.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészetté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. „Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – fogalmazott.
Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni.
Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastély nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot”
– mondta.
Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is „a kultúrák találkozására” ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, melyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott – mondta.
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. „Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen” – fogalmazott.
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere a település történelmének román vonatkozásait idézte fel, a falut a multikulturalizmus, a békés együttélés szimbólumának nevezve. Örömét fejezte ki, hogy a felújított kastély révén a település felkerül a turisztikai térképre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megnyitó után a többi romos erdélyi kastélyra is felhívta a figyelmet, melyeket még meg kell menteni.
Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette.
A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorázása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykert a Várkert Fesztiválnak is otthont ad, amelyet idén május 24. és 26. között tartanak. Péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, melyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
