Magyarországra érkezett I. Bartholomaiosz pátriárka
2023. szeptember 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországra érkezett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, akit a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szerda délután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát fogadta.
A pátriárka, akit a Pannonhalmi Főapátság hívott meg, hat napig tartózkodik Magyarországon. Ortodox egyházi vezetőként látogatásának középpontjában az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll – közölte a Pannonhalmi Főapátság és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Orthodox Exarchátus az MTI-vel.
A főpap egyebek közt részt vesz a pénteki Keresd a békét és járj utána! nemzetközi ökumenikus konferencián a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd szombaton találkozik az Ausztriai Metropólia és a Magyarországi Orthodox Exarchátus klérusával.
Ellátogat a bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostorba is, Szent Gellért Bakonybélbe érkezésének 1000., a bencés monostor újraalapításának 25. évfordulója alkalmából.
Vasárnap Isteni Liturgián vesz részt a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában, melyet a pátriárka elnökletével tartanak, aki aznap este meglátogatja a budapesti ukrán közösséget is.
Hétfőn, a látogatása utolsó napján, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Együtt a közös otthonért – ökumenikus és vallásközi teremtésvédelmi konferencián vesz rész, majd találkozik a magyar közélet képviselőivel.
I. Bartholomaiosz pátriárka legutóbb 2021 szeptemberében látogatott Magyarországra, amikor részt vett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett Statio Orbison is, amelyet Ferenc pápa mutatott be a Hősök terén. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
A látogatás jelentőségét méltatva a közleményben kitértek arra is, hogy az államalapítást megelőzően az ősi Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus már kapcsolatot ápolt a magyarsággal, elküldte Szent Hierotheosz püspököt a magyarokhoz a kereszténység terjesztésére. Ez a kapcsolat az államalapítást követően Szent István király munkája által tovább erősödött. Az évszázadok során az Ortodox Egyház nagymértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához.
Szöveg: MTI Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Amíg a magyar kisebbség sorsát garanciálisan nem rendezik, szó sem lehet Ukrajna EU vagy NATO-csatlakozásáról
2023. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU vagy NATO-csatlakozásról – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön.
Semjén Zsolt a Hír Tv Napi aktuális című műsorában felidézte: Magyarország korábban ajánlott megoldást erre a kérdésre. Az Európai Néppárt máltai kongresszusán Orbán Viktor azt mondta Porosenko akkori ukrán elnöknek, hogy ha Ukrajna az unió felé törekszik, akkor mind a nyelv, mind az oktatás kérdésében rögzítsék, hogy az unió tagállamainak a nyelve elfogadott Ukrajnában is. Ezt a javaslatot fenntartják továbbra is – erősítette meg.
Magyarország a kettős állampolgárságügyében pedig azt ajánlja – folytatta Semjén Zsolt –, hogy az EU és a NATO-tagországok állampolgárságát ismerjék el.
A legegyszerűbb azonban amit Magyarország ajánl, hogy ismerje el Ukrajna a magyarságot őshonos nemzetiségnek
– mondta a miniszterelnök-helyettes, kiemelve: a krími tatárok esetében ez biztosított, és ha az ő jogaikat a magyarságnak is biztosítanák, akkor „nagyjából rendben volna”.
Kiemelte, vannak a magyarságnak szerzett jogai, amit az ukrán-magyar alapszerződés garantál, ehhez kell visszatérni, mert az nagyon ingoványos talaj, hogy ilyen-olyan részletkérdésekről kezdenek el tárgyalni, amit demonstrálnak az unió és a Velencei Bizottság felé. Aztán születik egy jogszabálymódosítás, azt visszacsinálják az ukránok, vagy ha nem csinálják vissza, akkor is elszabotálják miniszteriális vagy helyi szinten – fejtette ki.
Semjén Zsolt azt mondta, ha Munkács polgármesterét, ezt a „magyargyűlölő maffiózót” nem tudja megfékezni az ukrán hatalom, akkor hogyan várhatják, hogy egy megállapodást végrehajtanak.
Kitért arra is, hogy a magyar nyelvű oktatást korábban a gyakorlatban is megvalósították, a magyar nyelvű oktatási rendszer a Maidan-i eseményekig tökéletesen működött. Ide kell visszatérni – rögzítette a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt arról, hogy Novák Katalin ukrán elnökkel tartott találkozóján Zelenszkij arról beszélt, hogy szorosabbra szeretnék a kétoldalú kapcsolatokat fonni, azokon javítanának, azt mondta: ezek szavak. Korlátlan lehetőségük lett volna a magyarság számára a minimális jogokat biztosítani.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, magyar nemzeti érdek Ukrajna létezése, Magyarország ismerte el elsőként a szuverén Ukrajnát. Felidézte, hogy Orbán Viktor „préselte ki” az unióból a vízummentességet az ukránok számára, és a magyarországi ukrán szószólóval Semjén Zsolt járta ki, hogy az Országgyűlés ismerje el a nagy éhínség megtörténtét.
Annyi segélyt, oltóanyagot, támogatást senki nem szállított Kárpátaljára és Ukrajnába, mint Magyarország
– sorolta.
Kijelentette: nem rajtunk múlik a jó viszony, boldogan támogatjuk Ukrajna EU-s vagy NATO-s elképzeléseit, ha ez a magyar nemzeti érdekeknek megfelel. A magyar nemzeti érdekek egyik legfontosabb pillére, hogy a kárpátaljai magyarság jogait minden tekintetben és csorbítatlanul biztosítani kell garanciális jelleggel – fogalmazott, megjegyezve: ne történhessen meg még egyszer az, hogy egyszer van, aztán elveszik.
Semjén Zsolt azt mondta,
szívesen segít és tíz perc alatt megírja azt a törvénymódosítást, ami összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal egyaránt.
Beszélt arról is, hogy konkrét, Magyarország irányába történt megkeresésről ukrán menekültek kiadására vonatkozóan nem tud, de általánosságban ukrán részről ez elhangzott. Megjegyezte, hogy a lengyelek eljárásán – ha igaz, hogy kiadnak ukrán menekülteket – megvan döbbenve. Az osztrákok és a csehek elutasító magatartását egyúttal nagyon deréknak nevezte.
Kijelentette: Magyarország egyetlen menekültet sem fog kiadni senkinek. Ennek első okát az elemi humánumban jelölte meg, másodikként a nemzeti okot nevezte meg. Mint mondta, nem fognak kiadni egy magyart, hogy kiküldjék a frontra meghalni egy olyan ügyben, amihez a magyarságnak semmi köze. Jogilag sem lehet kiadni – folytatta -, hangsúlyozva: a legelemibb dolog, hogy nem lehet kiadni valakit egy olyan országnak, ahol az élete veszélyben van, márpedig a fronton az emberek meghalnak.
Minden ukrán menekült Magyarországon teljes biztonságban van, szabad emberek, akik azt tesznek, amit akarnak: ha akarnak maradnak, ha akarnak tovább mennek nyugatra és akár vissza is mehetnek, de mi nem adjuk ki őket
– húzta alá.
Semjén Zsolt szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenséges hangulat fogadná az új ukrán nagykövetet Magyarországon. Aki most érkezik, nagyon szimpatikus interjút adott, úgy érzi, egy tiszta tanár ember, aki valóban az ukrán-magyar jó kapcsolatokért munkálkodik – mondta, egyúttal reményét fejezte ki, hogy van felhatalmazásra erre Kijevből. Milyen kár – jegyezte meg – hogy az elődjei nem ilyenek voltak.
Szöveg: MTI Videó: Hír TV
A győri Nagyboldogasszony-székesegyház újraszentelése
2023. szeptember 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása; a templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében.
A több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.
A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert.
A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik.
A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.
Kiemelte:
a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, Rómával való közösségben működik.
Ugyanakkor minden székesegyház az adott vidék önkifejezése is: jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg a templomot – mondta.
„Mi, győriek, büszkék vagyunk a templomunkra” – fogalmazott a főpásztor. Büszkék arra, hogy a székesegyházban van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Szent László hermája és az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is.
Hozzátette: a győriek szeretnék, ha a székesegyházukba betérő hívő ember mindig megtalálná az imádság helyét, és sok nem hívő is rálelne itt az Istennel való közösségre.
Veres András végül köszönetet mondott a felújítás támogatásáért a kormánynak, jelezve, hogy a templomfelújítás e hathatós segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. „Hiszem – fogalmazott a főpásztor –, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokló magyarországi híveket” támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.
Veres András az újraszentelés során elhelyezte az oltárban Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéjét.
A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke.
A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig.
A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását.
A templom a 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el.
A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették.
A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából.
A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.
Szöveg: MTI
Magyarország nem adja ki Ukrajnának a katonai szolgálatra alkalmas menekülteket
2023. szeptember 10.
Ossza meg ismerőseivel!
„Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának” – nyilatkozta Semjén Zsolt az atv.hu–nak. Kérdésükre azt is kijelentette: az adataikat sem adják ki.
A napokban jelent meg a hír: az osztrák hatóságok elutasították az Ukrajnából az országba érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását. A Do Rzeczy lengyel lap számolt be arról, hogy Ausztria az első Európai Uniós ország, amelyik megtagadja a hadkötelesek kiadatását Ukrajnának.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a lengyel kormányhoz közel álló Rzeczpospolita szerint Lengyelország megkezdte az Ukrajnát 2022. február 24. óta illegálisan elhagyó, hadköteles korú férfiak kiadatását az ukrán hatóságoknak.
Az Exxpress osztrák lapis azt írta, hogy „Ausztria egyértelművé tette: nem adják át Zelenszkijnek a katonai szolgálatra alkalmas ukránokat”.
Sajtóinformációk szerint Ausztriában jelenleg mintegy 14 ezer 18 – 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.
Minden Ukrajnából menekült szabad ember Magyarországon. Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e, vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának
– nyilatkozta Semjén Zsolt vasárnap az atv.hu-nak. „Minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy – ha ő úgy dönt -, visszamegy” – mondta kérdésünkre a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Minden Ukrajnából menekült Magyarországon biztonságban van. Sem őt, sem adatait nem adjuk ki!
– jelentette ki Semjén Zsolt a kérdésükre.
Szöveg és fotó: atv.hu
A tehetséges gyermekek taníttatása az egész nemzet érdeke (frissítve videóval!)
2023. szeptember 01.
Ossza meg ismerőseivel!
A tehetséges gyermekek taníttatása az egész nemzet érdeke, akkor tud egy nemzet gazdagodni minden szempontból, ha a gyermekek tehetsége minél inkább ki tud bontakozni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke pénteken Budapesten.
A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciója idén is csatlakozott az Ökumenikus Segélyszervezet „Iskolakezdés együtt!” elnevezésű adománygyűjtéshez, és ünnepélyes keretek között adták át a képviselőcsoport ajándékait.
Semjén Zsolt rámutatott: számos olyan segélyforma van, amely egy adott időszakban vagy pillanatban segítséget jelent. Egy gyermek esetében a tanulás lehetősége az egész későbbi életét meghatározza – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Aláhúzta: a szegénységből, a hátrányos helyzetből való kitörés is a tanuláson keresztül lehetséges. A tanulás, az, hogy mit tud elérni az iskolában a későbbiekben meghatározza, hogy milyen munkát tud végezni és végső soron majd az egész életét – mondta.
A KDNP elnöke szerint abban, hogy a gyermekek kedvet kapjanak a tanuláshoz és előre tudjanak haladni, a tanszerek alapvető jelentőséget játszanak.
Ha egy gyermek tehetsége, amit a Jóistentől kapott nem tud kibontakozni, mert esetleg árva, a szülei nem törődnek vele, hátrányos helyzetű, akkor nem tudja gazdagítani a közösséget sem
– mutatott rá.
A tehetséges gyermekek taníttatása az egész nemzet érdeke, akkor tud egy nemzet gazdagodni minden szempontból, ha gyermekek tehetsége minél inkább ki tud bontakozni. Ezért nemcsak az egyes gyermeknek jó a tanszertámogatás, hanem az egész nemzetnek – fűzte hozzá.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: régi hagyomány, hogy együttműködnek az Ökumenikus Segélyszervezettel iskolakezdési akcióban. Felidézte, hogy a Covid idején is több alkalommal igyekeztek támogatást adni a segélyszervezet munkájához.
Az Ökumenikus Segélyszervezetnek nagyon fontos társadalmi küldetése van, évtizedek óta olyan munkát végeznek példaértékű és nélkülözhetetlen
– mondta a KDNP frakcióvezetője .
„Jó segíteni, jó érzés adni” – fogalmazott. Hozzátette: igyekeznek a jövőben is mindent megtenni a magyar családok boldogulása érdekében.
Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója kiemelte: számukra az esélyteremtés olyan fogalom, amely a mindennapokat meghatározza.
Ez az összefogás is ebbe az irányba mutat, emögött az a felismerés áll, ami a hitvallásuk – fogalmazott.
Rámutatott: az akciójuk első szakasza sikeresen zárult le, elérték a kétezer tanszercsomagot.
Minden esetben célzott adományokról van szó, pontosan tudják milyen tanszerekre van szükség és hány éves gyermeknek kell segítséget nyújtani
– jelezte.
Az eseményről készült videó az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Keresztes Sándor emléktáblájának avatása
2023. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Keresztes Sándor az egyház és a magyarság napszámosa volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, méltatva a párt újjáalapítóját, egykori országgyűlési képviselőt, vatikáni nagykövetet emléktáblájának avatásakor csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: Keresztes Sándor hűséges volt egyházához és nemzetéhez, nála a katolikus hit és a kereszténydemokrácia egységbe forrt. Kereszténydemokrata meggyőződése a pápai szociális enciklikákon, végső soron az evangéliumon alapult.
Keresztes Sándort az egyház társadalmi tanítása vértezte fel a neopogány, Isten- és emberellenes, nyilas, kommunista diktatúrákkal szemben, személyes egzisztenciájának kockáztatása árán is szembeszállt ezekkel – mondta a KDNP elnöke.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a mai egyház- és nemzetpolitika több elemében Keresztes Sándorhoz nyúlik vissza.
Erős KDNP nélkül nem a magyar volna Európa legkereszténydemokratább kormánya, és így nem tudná védeni a keresztény civilizációt Európában
– tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Szólt arról is, hogy a magyar kereszténydemokrácia ujjászervezése mellett Keresztes Sándor az Antall-kormány vatikáni nagyköveteként sokat tett Gyulafehérvár érseki rangra emeléséért.
A Budafokon, a Kölcsey utca 4. számú ház falán elhelyezett emléktáblán az áll: haláláig itt élt Keresztes Sándor (1919-2013), a Kereszténydemokrata Néppárt alapítója, országgyűlési képviselő, vatikáni nagykövet. Az emléktáblát a KDNP és a család állította.
Szöveg: MTI
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Ahol templom és iskola épül, ott van jövő
2023. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Ahol templom és iskola épül, ott van jövő, és ahol gyerekek vannak, ott is van jövő, így a józsaiaknak is van jövőjük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Debrecen-Józsa városrészen épülő Szent György Katolikus Általános Iskola alapkőletételi ünnepségén.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, az egész országban nagy az igény az egyházi iskolákra, mert azokban „az ember teljes természete, antropológiai valósága meg tud jelenni az ember test, szellem, lélek összetettségében és egységében”.
Hozzátette: a kereszténység mindig tudta, hogy „a test jó, Isten által teremtett érték”, az iskolának pedig lényege a szellem, a tudás művelése és átadása.
Ugyanakkor az egyházi iskolák különlegessége, ami semmilyen más iskolában nincs, az a kápolna, mert az ember nemcsak test és szellem, hanem test, szellem, lélek összetettsége és egysége
– fogalmazott Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az egyházi iskola az egész embert nem csak oktatja, de neveli is olyan erkölcsi rend alapján, aminek a végső garanciája maga az Isten.
Ezért van, hogy az örök tízparancsolatnál „működőképesebb” (…) erkölcsi tanítást soha senki, semmilyen ideológia nem tudott adni, mégpedig azért, mert Isten nélkül végső soron nem lehet erkölcsöt megalapozni
– hangoztatta a politikus. Az egyházi iskolák az egész társadalmat gazdagítják – mondta Semjén Zsolt.
Balázs Ákos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere, a térség önkormányzati képviselője felidézte, hogy az elmúlt években a józsai városrészben felépült a Szent György-templom, és átadták a Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 100 gyermeket befogadó tagóvodáját. Jelezte, hogy a fejlődő városrészben, ahol a lakosságszám tíz év alatt kétezerrel bővült, és már több mint 13 ezren élnek ott, felújították az óvodákat, új bölcsőde épült, egy újabbnak pedig már a tervei készülnek.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, mielőtt megáldotta az új iskola alapkövét azt mondta, összefogással, szeretettel építik Isten országát. „Az élet teljessége maga a szeretet” – tette hozzá a püspök.
A négyszintes, 16 osztályos józsai római katolikus általános iskola nettó 2,5 milliárd forintos beruházását a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal támogatja – hangzott el a megnyitón.
Szöveg: MTI
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
A KDNP családi napja Héhalmon, 2023. augusztus 27-én (videó)
2023. augusztus 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Az alábbiakban tekinthető meg az országos családi napról készült kisfilm:
A nemzet megmaradásának alapja a család
2023. augusztus 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A nemzet megmaradásának alapja a család, melynek védelme, támogatása végigvonul a Kereszténydemokrata Néppárt történelmén egészen az alapítása óta – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap a Nógrád vármegyei Héhalmon, a KDNP országos családi napján, ahová mintegy ezerötszázan látogattak el.
Semjén Zsolt kiemelte: a KDNP az egyetlen olyan párt a magyar politikai palettán, amelynek az 1944-es megalakítása óta napjainkig minden egyes programpontja vállalható, és ténylegesen és lényegében meg is valósult.
A kereszténydemokrata pártelnök hangsúlyozta: a KDNP azokat segíti, akik a gyerekekért élnek, nem pedig azokat, akik a gyerekekből akarnak megélni.
A kormányfő-helyettes emlékeztetett: a KDNP családpolitikája két pillérre épül. Egyrészt a családok anyagi támogatására – például CSOK-kal, adókedvezményekkel –, másrészt a családok szellemi védelmére a napjainkban világszerte jelentkező támadásokkal szemben.
Semjén Zsolt leszögezte: a család érték, családban élni biztonság, s a kormány továbbra is védeni fogja az egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségén alapuló házasságot, a család intézményét.
Ahhoz pedig, hogy Magyarországnak továbbra is erős, kereszténydemokrata kormánya legyen, szükség van az erős KDNP-re – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
A jogszabály-változások életszerűbbé tették a vadászatra jogosultak, a vadászok, a gazdák és a társadalom kapcsolatát
2023. augusztus 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szombaton az országos vadásznapon, a Komárom-Esztergom vármegyei Csákányospusztán tíz pontban foglalta össze az elmúlt időszak jogszabály-változásait, amelyek – megfogalmazása szerint – életszerűbbé és ésszerűbbé tették a vadászatra jogosultak, a vadászok, a gazdák és a társadalom kapcsolatát.
Kiemelte, hogy rendeződött a vadak által okozott kár felelősségének kérdése, például a kerítéssel védett utakra (például autópálya) jutó vad és gépjármű ütközéséért nem tehető felelőssé a vadásztársaság.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a korábbi öt év helyett 30 napra módosult a mezőgazdasági vadkár miatt indítható kereset határideje.
A vadászati jogosultság nem lakcímhez, hanem magyar állampolgársághoz kötődik, tekintettel a külhoni magyarokra. Az ifjúsági vadászok letehetik a vadászvizsgát, és gyakorlott vadász mellett, kisebb kaliberrel 16 éves kortól foghatnak puskát a kezükbe, hasonlóan a sportlövőkhöz.
A hazai vadásztársadalommal összefogva – a vaddisznóállomány intenzív csökkentésével – sikerült megállítani az afrikai sertéspestis terjedését, Horvátországban azonban június végén a járvány újra terjedni kezdett – mondta Nagy István agrárminiszter.
Hozzátette, az ország érdeke, hogy megakadályozzuk a sertéspestis vaddisznókkal történő behurcolását, védve ezzel a Dunántúl túlnyomó részének mentességét. A védekezés érdekében eddig is jól működött a párbeszéd és az egyeztetés kultúrája, a szaktárca továbbra is számít a vadászokra – hangsúlyozta a miniszter.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként elmondta: az újságban szeretnék megteremteni és szinten tartani az ésszerű párbeszéd lehetőségét a vadászok és a társadalom között, valamint a diskurzust szolgáló közösségi eseményeket szerveznek és megkezdték a külföldi szaklapokkal való kapcsolatteremtést.
A rendezvényen Pechtol Lajos a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át szakmai életútja, a Fejér vármegyei vadászok több évtizedes érdekképviselete elismeréseként Semjén Zsolttól. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke Magyar Nemzeti Vadászrend elismerést adott át Imre Jánosnak és Király Istvánnak.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
