Megbeszélés Bécsben Norbert Hoferrel (FPÖ), a Nemzeti Tanács 3. elnökével. Együtt a szuverenitás, a keresztény civilizáció és a családok védelmében
– tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Isten veled, Bajtársunk! Pásztor István temetése Szabadkán – tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, a vajdasági magyar közösség vezetője, Magyarország Kormányának meghatározó stratégiai partnere és barátja.
Pásztor István egész életével szülőföldjét és közösségét szolgálta. Teljes élete és politikusi pályafutása során a vajdasági magyarság megmaradásáért és megerősítéséért dolgozott. VMSZ elnökként végzett tevékenysége eredményeként a vajdasági magyarság mára a Kárpát-medence legszervezettebb nemzetrészévé vált.
Állhatatos, kitartó munkájával nemcsak a magyarság ügyei, hanem a szerb-magyar kapcsolatok erősítése terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett, hidat képezve a két kormány, a két ország, a két nemzet között. A szerb-magyar kölcsönös megbékélés útján tett lépések sorozata Pásztor István személyes szerepvállalása nélkül nem jöhetett volna létre és emelkedhetett volna a térségben példaértékű szintre.
Személyében a magyar nemzet egyik legkarizmatikusabb politikusa távozott közülünk. Politikai éleslátásáról, határozott kiállásáról és szókimondásáról ismert vezető volt, akit az egységes magyarságba vetett hite vezérelt össznemzeti boldogulásunk kérdéseiben. Ezt a meggyőződését őszintén, határozattan és következetesen képviselte minden körülmények között.
A nemzetért végzett fáradhatatlan szolgálata örök példa marad mindnyájunk számára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Potápi Árpád János államtitkár
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Petőfi Sándor szabadságszeretete, a nemzeti értékek létrehozására ösztönző programja révén kivételes nemzeti hőssé vált – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn Szatmárnémetiben, ahol leleplezte a költő új, egész alakos bronzszobrát.
Semjén Zsolt az István téren megtartott avatási ünnepségen csaknem ezer ember előtt arról beszélt, a népi-nemzeti értékekre és a magyarság érdekeire épülő világszemlélete kiállta az idők próbáját, ezzel pedig olyan célt fogalmazott meg, amely ma is képes az új nemzedékek megszólítására.
Petőfi töretlen népszerűségének titka kétségkívül az életmű gazdagsága, sokszólamúsága és költői ereje
– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Megjegyezte, a költő a történelemben nemcsak az átfogó víziót látta, hanem inkább az erkölcsi felemelkedés példáit kereste.
Azokat a helyzeteket kereste – folytatta – , ahol az ember az erényei révén magasodik a tömeg fölé, és azokat az embereket, akik a saját érdekeiket háttérbe szorítva képesek a köz ügyét szolgálni.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született költő sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a mai modern magyar nemzet megszületése jelent.
Ezért szól a Petőfi-bicentenárium az anyanyelvi kultúráról és azokról a program ideje alatt keresett válaszokról, amelyek a következő kétszáz évben biztosíthatják ennek az értéknek a fennmaradását az egész Kárpát-medencében
– tette hozzá.
Petőfi Sándor Szatmáron töltött éveit felidézve megerősítette, a költő szerelme és az itt alkotott költeményei révén ezer szállal kötődött ehhez a tájhoz, és a szabadságharc alatt a szatmáriakkal együtt harcolt. Kifejtette, a feljegyzések szerint a költő például Szászsebesnél a golyóktól mentette meg szatmári harcostársait, és most is „az ellenséges tűztől” védelmezi magyar nemzetét.
Szavai szerint ma is vannak világhatalmak, akik „így vagy úgy, de lőnek ránk és vannak nagyhatalmak vasmarkában tartott, illetve zsebében levő hatalmacskák, akik szintén előszeretettel lövöldöznek ránk”, de egy Petőfi-vers magunkban történő elmondása önmagában is „büszkeséget és megtartó védelmet jelent, mintegy elhárítva az identitásunkra lőtt golyókat”.
Megjegyezte, Petőfinél a magyar szabadság és a világszabadság egyet jelentett, ezért minden nemzet és minden ember szabadságáról beszélt
Azok a törekvések, amik a körülöttünk élő népekkel szembe akarnak állítani minket Petőfi ürügyén, azokat a politikai diszlexia kategóriájába kell sorolni
– jelentette ki Semjén Zsolt.
Rámutatott, azzal, hogy Szatmárnémeti Deák Árpád szobrászművész alkotásával tiszteleg a magyar nemzet költője előtt, a szatmáriak és az összmagyarság megmaradni akarását képviseli.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta, Petőfi „diadalmasan” jelen van a mindennapokban, jelen például a köztereken, a nyelvben, a beszédfordulatokban, és idézi őt az is, aki „nem figyelt a magyarórán”, és az is, aki a szabadságról vagy a szerelemről beszél.
Nincs divatja, egyszerűen itt van velünk, magyarokkal, kétszáz esztendeje
– hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kifejtette, számára Szatmár és vidéke volt a legfőbb helyszíne az alkotásnak, Szatmárnémetiben 46, Nagykárolyban 6, Erdődön 12, míg a közeli Koltón 31 versét írta meg Petőfi, közülük több a magyar irodalom legnagyobb remekei közé tartozik.
Utalt arra, az eleven emlékezet dacára másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy előbb egy mellszoborral emlékezzen meg róla a város, majd újabb húsz évnek ahhoz, hogy egész alakos szobra álljon Szatmárnémetiben.
Kereskényi Gábor, a város RMDSZ-es polgármestere a szobor létrehozására utalva elmondta, a városi RMDSZ-ben megszületett szoborállítási ötletet az Identitás Alapítvány kuratóriuma karolta fel, Deák Árpád alkotását pedig az eddigi, István téri mellszobor helyén helyezték el.
Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el a szobor talapzatán.
Szöveg: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Magyar-georgiai közös kormányülés Tbilisziben – tette közzé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közösségi oldalán.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Semjénné Menus Gabriella, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium ének-zene tanára, kórusvezető karnagya és egyházzenésze mesélt élete meghatározó eseményeiről, Isten segítségéről és gondoskodásáról a Mária Rádió Magyar nagyasszonyok című műsorában.
A teljes felvétel ITT hallgatható meg.
(semjenzsolt.hu)
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) több mint „profán” világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás Erdélyben, ami példa az egyetemes magyarság számára az egész Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szombaton Marosvásárhelyen.
A politikus részt vett az egyetem napja alkalmából megtartott ünnepségen, amelyen Bocskai-díjjal tüntették ki az intézmény alapításában, fejlesztésében nyújtott segítségéért.
Beszédében hangsúlyozta: az egyetem neve nem véletlen, keresztény karakterére utal. Bölcs választás volt, hiszen a tudományra (scientia), az észre (ratio), a kihívásokra adott megfelelő válaszra (prudentia) is utalhatott volna – mondta, hozzátéve: „de a Sapientia több mindezeknél”.
Emlékeztetett:
az egyház ősi hagyománya Szűz Máriát Sedes Sapientiae-nek, a bölcsesség székének, a bölcsesség katedrájának nevezi, ami arra utal, hogy a Sapientia névnek transzcendens távlata van. A világi egyetemek feladata, hogy műveljék és közvetítsék a tudományt, megélhetést adó szakmaiságot biztosítsanak a hallgatóknak, amit a Sapientia is teljesít, de egyúttal a magyar megmaradás „arany fedezete” is
– mondta.
Semjén Zsolt a világhírű atomfizikust, Teller Edét idézte, aki azt mondta mikor megkérdezték, hogy minek köszönheti természettudományos karrierjét, azt a meglepő választ adta: Ady Endrének. Mert nem tudunk valamiről gondolkodni, ha azt nyelvileg nem tudjuk kifejezni. Először is, anyanyelven más minőségben tudunk gondolkodni, mint egy tanult nyelven. Másodszor pedig egyáltalán nem mindegy az adott nyelv minősége, gazdagsága, kifejező képessége, „a magyar nyelv zsenialitása teszi lehetővé a zseniális gondolkodást”.
Hozzátette, hogy az anyanyelv kulcsfontosságú az egyes ember számára, hogy kibontakozhasson, és a nemzet számára is, mert ez a „végső végvár”, a megmaradás garanciája.
A világpolitika szétszakíthatott minket államhatárokkal, de a gondolkodásunkat, a nyelvünket, a tudatunkat nem tudja szétszakítani
– jelentette ki. Semjén Zsolt hangsúlyozta: ezért fontos a tudomány szempontjából is a magyar köznyelv használata mellett az egységes magyar szaknyelv, hogy az elszakított területeken is magyar nyelven lehessen tudományt művelni.
„Nem a Sapientia tartozik köszönettel nekünk, mi tartozunk köszönettel a Sapientiának, hogy példát ad nekünk magyarságból, megmaradásból” – szögezte le.
Tonk Márton rektor rámutatott: a Sapientia az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb Kárpát-medencei projektje. Döntő szerepe volt ebben az egyetem és a magyar kormány közötti stratégiai partnerségnek – mondta.
Első ízben mondhatjuk el, hogy a Sapientia és az önálló erdélyi magyar felsőoktatás regionális hálózata kialakult, és e tekintetben immár egy post factum helyzetben vagyunk
– jelentette ki a negyedik, a Sepsiszentgyörgyi Kar önállósodására utalva.
Felidézte a kezdeteket, a tamáskodók karát, majd számokkal támasztotta alá, hogy nem nekik lett igazuk: az erdélyi magánegyetemen mintegy 7000-en végezték el az alapképzést, közel ezren a magiszteri képzést.
Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke az egyetem létrejöttét a rendszerváltás utáni legnagyobb erdélyi csodának nevezte. Kiemelte, hogy közössége nem társadalmi szerepekre épült, hanem az emberre. „Nem elég egy nemzet tagjainak, hogy egymást részesíteni tudják anyagi, szellemi, lelki javakban, hanem mindezt megelőzően, kölcsönösen egymásra van szükségük” – mondta.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy katedrálishoz hasonlította az egyetemet, rámutatva: úgy lehet maradandót alkotni, ha megőrizzük a meglévő értékeket, és arra építjük az újakat.
Erdélyben itt ennek van hagyománya. A transzilvanista gondolat erről szól
– mondta a politikus, hozzátéve, hogy a Sapientia sem véletlenül választotta székhelyéül Bocskai István kolozsvári szülőházát, és nevezte el róla a díját.
Úgy vélte, a díjazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a múltból építkező, jövőbe tekintő álláspontot képviseli, azon kevesek közé tartozik, aki a transzilván értékeket, a transzilván embert, a transzilvanista közösséget is érti. „Ennek nyilván megvannak a családi gyökerei, hagyományai, de attól el is lehet szakadni. Ő nemcsak nem szakadt el ettől, hanem ezt erősítette” – mondta a díjazott erdélyi származására utalva.
Tonk Márton egy személyes ajándékkal is kedveskedett Semjén Zsoltnak: gróf Bánffy Miklósnak egy lovakat ábrázoló rajzával ajándékozta meg.
A számos egyházi és világi elöljáró, partneregyetemi vezető jelenlétében megtartott ünnepségen tiszteletbeli professzori címet vehetett át Bakk Miklós politológus, a Kolozsvári Kar nyugalmazott docense, míg Gagyi József és Pletl Rita marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok professor emeritus, illetve emerita címet vehettek át, és az egyetem több alkalmazottját is díjazták.
A magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen jelenleg összesen mintegy 2200 diák tanul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Őszentsége I. Bartholomaiosz pátriárka látogatása a Karmelitában – tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
A teremtésvédelem küldetése, hogy Istentől az emberre ruházott felelősséggel, kertként művelje a világot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn az Együtt a közös otthonért címmel rendezett konferencián. A konferencia főelőadója, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a közös gondolkodás és cselekvés fontosságát hangsúlyozta a teremtésvédelem területén.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös teremtésvédelmi konferenciáján Semjén Zsolt arról beszélt: Isten a teremtéskor a világba mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. Két tévedés, két bűn van a kerttel, pontosabban a kert Alkotójával szemben:
az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják
– fogalmazott.
Semjén Zsolt rámutatott: az ember nem létezhetne a természet nélkül, ugyanakkor a természet az „emberre irányul, benne és általa válik tudatossá”. Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, amely a természet ellenségének tekinti az embert.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, a mai mainstream zöld ideológia és a keresztény teremtésvédelem közötti döntő különbség, hogy a zöld ideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben „természetellenes dolgokat” propagál az ember és a társadalom esetében – mondta, példaként említve a gender-ideológiát.
Ezzel szemben a teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért a természet rendjét védi az ember és a társadalom vonatkozásában is.
I. Bartholomaiosz előadásában arra hívta fel a figyelmet: ahogyan bolygónk egyensúlyvesztését sem egyenként idéztük elő, úgy a természeti környezet egyensúlyát sem tudjuk helyreállítani egyedül.
Az éghajlatváltozásra adott közös válasz magában foglalja más keresztény felekezetek meghallgatását, valamint az orvostudomány és a természettudomány tanulmányozását és alkalmazását is – mondta a pátriárka.
Az egyházfő hangsúlyozta azt is:
az ökológiai válság nem politikai kihívás és nem is tudományos vagy technológiai probléma. A világ érzékelésének módját kell megváltoztatni, különben továbbra is csak a tünetekkel fogunk foglalkozni, nem pedig az okokkal.
Meglátása szerint az egyház arra hivatott, hogy megtestesítse a Miatyánkban is szereplő mondatot: „amint a mennyben úgy a földön is”, vagyis Isten országa és az emberi társadalom globális közösségét.
Ugyanakkor a „sajnálatos valóság az”, hogy az egyház és tágabb értelemben a vallás gyakran vonakodik válaszolni a világ leglényegesebb problémáira.
Elmondta, ezért 2017-ben létrehozott egy 12 tagú, teológusból, papokból és laikusokból álló különbizottságot az ortodox egyház társadalmi tanításának megfogalmazására. Az elkészült, A világ életéért című dokumentum segít szembenézni a rasszizmus és a szegénység, az emberi jogok és a bioetika, valamint a technológia és az éghajlatváltozás modern kihívásaival. Ugyanakkor célja nem az, hogy előíró válaszokat adjon, hanem hogy párbeszédet indítson el az egyháznak a világban betöltött szerepéről.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében kiemelte: a környezetvédelem „hitünk fényében” a teremtett világ védelmét jelenti. Ez viszont azt jelenti, hogy „felelősségünk Isten előtt érvényes, ő bízta ránk a teremtett világot, de nem azért, hogy féktelenül kizsákmányoljuk, hanem hogy bölcsen gondozzuk azt”.
Hangsúlyozta:
a teremtésvédelem olyan feladat, amely meghaladja az ember erejét, hiszen nem is ismerjük a teremtett világ összes törvényszerűségét. Újra és újra tapasztaljuk, hogy egy-egy nagy természetátalakító törekvés váratlanul olyan károkat okoz, amilyenekre a szakemberek sem számítottak
– jegyezte meg.
A teremtés védelmében ezért egyszerre kell „megfeszítenünk emberi képességeinket és imádkoznunk Istenhez”, kérni őt, hogy adjon világosságot a kutatóknak, az újítóknak és jó ötleteket a társadalmak szervezőinek, hogy segíthessék az igazság egyre mélyebb megismerését, amit pedig felismertek, azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják igazságban, igazságosságban, szeretetben és szabadságban – mondta Erdő Péter.
Peter Turkson bíboros, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke előadásában kiemelte: az egyház a Szentírásból kiindulva vallja, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, a föld porából és a saját lelkét lehelve belé. Test és lélek együtt alkotja tehát az embert, és ez eleve integráns lénnyé teszi.
Kitért arra: Isten az édenkertbe helyezve Ádámot két szóban jelölte ki az ember feladatát a rábízott kertben: művelje és őrizze azt. A művel szó a héber eredetiben „szolgálni”-t is jelent. Az ember célja tehát, hogy szolgálja Istent a teremtésben és megőrizze a rábízott teremtett világot.
Azt is mondta, az ember sérülékeny és tökéletesíthető. Figyelmeztetett: a transzhumanizmus, mely korábban az emberek tökéletesítését, gyógyítását tűzte ki célul, manapság egy másik, veszélyes irányba is elindult: megpróbál túllépni a természet korlátain és az embert kiléptetni eredeti meghatározottságából.
A konferencia résztvevői aláírtak egy deklarációt a teremtett világért vállalt közös felelősség fontosságáról.
A dokumentumról szólva Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte: a béke, az igazságosság és a teremtett világ védelme szervesen összekapcsolódik. Nincs igazságos háború, csak igazságos béke, és minden háború ökológiai katasztrófával is jár, amely a legszegényebb rétegeket sújtja a leginkább.
Semjén Zsolt teljes beszéde ITT olvasható.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Kiegyezni a politika is tud, de kiengesztelődni csak a lélek és ebben megkerülhetetlen szerepe van az egyházaknak – mondta a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Pannonhalmán.
„Mi reménykedünk a kiegyezésben, de ennek végső alapja a kiengesztelődés, és ebben nagy tisztelettel figyelünk az egyházakra” – tette hozzá Semjén Zsolt a bencés főapátságban rendezett, Keresd a békét és járj utána! nemzetközi ökumenikus konferencián.
A konferencián I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka elmondta, a természettel való béke összefonódik az embertársakkal való békével. A társadalmi igazságosság feltételezi az Istennel való békét.
A pátriárka hozzátette, a béke egy másik szó a Krisztusban való megújulásra, a keresztény egyházi létezésre. Az ortodox egyház az isteni liturgiában imádkozik a felülről jövő békéért, és az egész világ békéjéért.
Az egyház békéért való munkálkodása valójában életének, igazságának lényeges kiterjesztése, melyhez az egyház egységéért folytatott küzdelem is hozzátartozik, mely az ökumenikus mozgalom keretein belül zajlik – emelte ki I. Bartholomaiosz.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát köszöntőjében rámutatott, ez a konferencia jel a világ számára, hogy különböző felekezetek és különböző földrészek Istenben reménykedő, krisztushívő tagjai képesek szót érteni, a közelmúlt sebeit gyógyítani, felelősséget vállalni a jövő társadalmának békéje érdekében.
Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke úgy vélte, különleges keresztény adomány, hogy ökumenikus keretekben az egyházak úgy tudnak összejönni, imádkozni, gondolkodni és cselekedni, ahogy mások nem.
Elmondta, arra van szüksége a világnak, hogy „együtt legyen közös keresztény üzenetünk, hitvallásunk, melyben a közös legalább annyira fontos, mint maga az üzenet”.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta, a vallási töredezettség idején megjelenik együttműködés szelleme, a kölcsönös tisztelet szükségessége.
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka a Pannonhalmi Főapátság meghívására érkezett hatnapos látogatásra Magyarországon, ortodox egyházi vezetőként látogatásának középpontjában kifejezetten az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll.
Semjén Zsolt teljes beszéde ITT olvasható.
Szöveg: MTI
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
