Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

KRISZTUS A JÖVŐNK – dokumentumfilm Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásáról november 26-án (vasárnap), 11:20-kor a Duna Televízió műsorán.

A film előzetesét itt tekintheti meg:

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke és Nagy István agrárminiszter, a térség Fideszes országgyűlési képviselője részvételével emlékeztek Giesswein Sándor és Közi Horváth József katolikus papokra és keresztényszocialista politikusokra csütörtökön, Mosonmagyaróváron.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében Giesswein Sándorról azt mondta, hogy ő volt a magyar történelemben az első, aki a keresztény társadalombölcseletet összekapcsolta a politikai gyakorlattal úgy, hogy vállalta az aktuálpolitikai szerepet is.

Örökségének mai napig ható tanítása az – ami a kereszténydemokráciának egy sajátos karaktere –, hogy a politikai mezőnek nem egy, hanem két koordinátarendszere van

– húzta alá. Köznyelvileg persze jobb és baloldalra osztjuk a politikai palettát, de valójában két koordinátarendszer van. Az egyik a tradicionális értékek és azok tagadása, a másik pedig a munka-tőke koordinátarendszere – mondta.

Kifejtette: a tradicionális értékek védelme és azok tagadása tekintetében a kereszténydemokrácia egy markánsan jobboldali politikai filozófia, mert a hagyományos értékeket védi, az egyházat, a nemzetet és a családot. A balliberális oldal ezeknek a tagadása, mert vallásellenesek, a nemzeti szuverenitással szemben állnak és devianciákkal relativizálják a család fogalmát – tette hozzá.

A munka-tőke koordinátarendszerben a kereszténydemokrácia azonban mérsékelten baloldali felfogás, mert a munka elsődlegességét hirdeti a tőkével szemben

– fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a kereszténydemokraták szerint sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem állhat fent, viszont a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Ezzel szemben a liberálisok, akik a munka jogát és szempontjait alárendelik a tőkének, különösen is a multinacionális tőkének, e koordinátarendszerben valójában jobboldalinak tekinthetők – fejtette ki.

A miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy mindezt Giesswein Sándor jelenítette meg először a magyar politikai palettán.

Elmondta, hogy nem lehetett sikeres politikus, mert az ő korában a dualizmus idején a „liberális kapitalizmus diadalát” láthatták az emberek az egyik oldalon, a másikon pedig a szocializmus illúzióját.

A történelem azonban őt igazolta, mert a vadkapitalizmus embertelensége palástolhatatlanná vált, később pedig azt is láttuk, hogy hova vezet a marxista típusú szocializmus istentelensége

– emelte ki Semjén Zsolt.

Hozzátette: őt igazolta a történelem, ha az ő, vagy később Barankovics István kereszténydemokráciája érvényesül, akkor megmenekülhettünk volna a „vadkapitalizmus embertelenségétől, az osztályszocializmus embertelenségétől, később pedig a faji alapú szocializmus, a nácizmus embertelenségétől”.

Közi Horváth Józsefről elmondta, ő volt az egyetlen, aki a magyar országgyűlésben tiltakozott a német megszállás, az emigrációban pedig a szovjet megszállás ellen.

Nagy István ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Giesswein Sándor halálának 100. és Közi Horváth József születésének 120. évfordulója mutatja, hogy egy közösség életében mindig fontosak a példaképek.

Elmondta, hogy Giesswein Sándor 1905-ben kapott a magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként mandátumot és két évtizeden át képviselte az embereket. Az első világháború során egyre következetesebben lett békepárti.

Közi Horváth József lelkipásztori szolgálatát Magyaróváron kezdte, majd 1939-ben országgyűlési képviselővé választották a győri kerületből az Egyesült Keresztény Párt színeiben. Emigrációja során megalapította a Magyar Keresztény Népmozgalmat.

A megemlékezés a Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd Római Katolikus Plébániatemplomban szentmisével kezdődött, majd a beszédeket követően koszorúzással zárult.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ma is a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás védelme a feladatunk – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Fidesz 30., tisztújító kongresszusán szombaton, Budapesten.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a rendezvényen első felszólalóként a KDNP és a szövetséges társszervezetek nevében köszöntötte a résztvevőket.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a mi önértelmezésünk az, hogy a magyar történelem folyamának, a magyar küldetésnek a részesei vagyunk itt és most. Ennek a küldetésnek a fundamentuma Szent István – mutatott rá.

Az a Szent István, aki a keresztény civilizációt választotta, és úgy lett a keresztény Európa része, hogy eközben nem lettünk sem a Bizánci Birodalom, sem a Német-római Császárság hűbérese

– mondta, hozzátéve: pontosan ugyanez a feladatuk ma is, a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás védelme.

Semjén Zsolt kijelentette: készen állnak arra, hogy folytassák Szent István országépítő nagy művét.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy 79 évvel ezelőtt ezekben a napokban alakult meg a Kereszténydemokrata Néppárt Varga László otthonában. „1944-ben ellene mondva a náci ideológiának, diktatúrának és a német birodalmi megszállásnak, majd 1945 után ellene mondva a kommunista ideológiának és szovjet megszállásnak” – mondta. 1947-ben a Barankovics István vezette KDNP megnyerte a parlamenti választásokat, amit aztán a kommunisták a kékcédulákkal elcsaltak – jelentette ki. A párt vezetői vagy emigrációba kényszerültek vagy börtönbe kerültek, de egyikük sem lett kollaboráns – közölte. Kitért arra, hogy 1956-ban újjászervezték a pártot Bibó István és a forradalom támogatására és végül 1990-ben lettek Antall József kormányában rendszerváltoztató kormánypárt.

„Azóta Orbán Viktor minden korábbi, jelenlegi és jövőbeni kormányának tagja az ország építésében”– fogalmazott.

Kiemelte:

a KDNP nemcsak az egyetlen történelmi párt a magyar politika palettán, hanem az egyetlen világnézeti párt.

Rámutatott: minden keresztény párt esetében az a nagy kérdés, ha minden tekintetben hűségesek a keresztény történelmi egyházak társadalmi tanításához, akkor az sokszor nem találkozik a közízléssel. Ez annak a kockázatával jár, hogy elveszítik a lehetőséget az ország irányítására, formálására.

Semjén Zsolt azt mondta: a másik lehetőség, hogy engednek a „mainstreamnek” és egyre több és több kérdésben adják fel az autentikus keresztény álláspontot. Ezzel esetleg ideig-óráig meg lehet tartani szavazatokat, de a kérdés az, hogy akkor mitől keresztény párt – fogalmazott. Az önfeladás következménye – ahogy ezt Nyugat-Európában látják – a szellemi térvesztés mellett a szavazatvesztés – figyelmeztetett.

A mi válaszunk erre Magyarországon a KDNP és a Fidesz szövetsége, ahol a KDNP egy világnézeti párt, a Fidesz egy keresztény ihletettségű nagy néppárt

– rögzítette.

Szövetségük, kiegészülve a társadalom szinte minden szegmensével ma a magyar történelem és az európai unió legsikeresebb politikai formációja – mondta, hozzátéve: politikai csodaként negyedszer nyerték meg kétharmaddal a parlamenti választásokat.

Semjén Zsolt értékelése szerint ez nemcsak a politikai konstrukcióból következik, hanem az emberi minőségből is. Szövetségük kipróbált bajtársi hűség – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéket egy viccel minősítette. Azt mondta, úgy vannak, mint Grün, amikor nősül és megkérdezik tőle, milyen a mennyasszony. Úgy válaszol, ízlés dolga, nekem speciel nem tetszik.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség közelmúltban elhunyt elnökéről emlékezett meg. Úgy fogalmazott: harcostársuk, barátuk volt, a Kárpát-medencei magyarok egyik éktartó embere, aki tudott valamit, amit csak az igazán nagy államférfiak tudnak. Azt, hogy akkor vagy hű a nemzetedhez, akkor szolgálod közösségi vezetőként, ha a jövőjét biztonságba helyezed – mondta.

A külhoni magyar politikus „kopernikuszi fordulatként” jellemezte az Orbán-kormány által végrehajtott nemzetpolitikai változtatásokat, amelynek lényege, száz év után nem Magyarország van az egyik oldalon és határon túli magyar kisebbségek a másik oldalon, hanem magyarok vannak a határon innen és túl, akiket megillet az állampolgárság, kormányzati támogatás és a közös felelősség.

Ma nem az a kérdés, hogy ki mit kap a másiktól, hanem az a helyes megközelítés, hogy ki mit tud adni a másiknak – közölte, kiemelve: ma bátran és emelt fővel mondhatjuk, hogy az összes baj ellenére erősebbek vagyunk, mint bármikor az elmúlt száz évben.

Van okunk hinni abban, hogy a 21. század jobb lesz, mint a 20. század volt

– fogalmazott.

Kitért az elkövetkező időszakban, a környező országokban rendezendő választásokra, és azt mondta, egyetlen opció van, “győznünk kell”. A határon túli politikai közösségek számára csak akkor van győzelem, ha a magyarok szavazatainak 85-90 százalékát megszerezték. Az ötven százalék politikai halál, a 60 százalék, de még a kétharmad nem elegendő esetükben a sikerhez, a győzelemhez.

Kiemelte:

azért kell dolgozniuk, hogy a közösségüket ne hagyják politikai eszköz nélkül. Ez nemcsak egy politikai feladat, hanem morális kötelességük is

– jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus a jövőre nézve bizakodó volt, azt mondta, megszületett egy olyan Kárpát-medencei integráció, amely nemcsak nemzeti érték, de olyan példa is, amely megvilágítja a helyes utat.

Kijelentette: ők nem arra szerződtek, hogy nekik megmondják Brüsszelből, mi a helyes, hanem arra, hogy segítsék, hogy az őshonos kisebbségek ugyanazokat a jogokat élvezzék keleten, mint nyugaton. Ma a régióban kettős mérce van Magyarországgal és a romániai magyarokkal szemben is – tette hozzá.

Semjén Zsolt teljes beszéde az alábbiakban tekinthető meg:

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken, Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának – jegyezte meg.

Beszámolt a Welcome Office – Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető, interaktív és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt.

Magyarországon egyablakos ügyintézéssel 27 hazaváró ponton (kormányablaknál) szintén angolul és magyarul el tudnak intézni minden ügyet a hazatelepüléshez. A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról

– közölte.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg.

Felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt „cizellálják”. A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika – rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.

Kitért arra, hogy

2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot.

Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, de a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem. Semjén Zsolt 96 nemzeti jelentőségű intézmény 115 milliárd forintos támogatásáról számolt be.

Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence szerte – ismertette, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik.

A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program.

Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetés kiegészítést, hogy a magyar életet – „háború ide vagy oda” –, meg tudják őrizni Kárpátalján.

Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben.

Kijelentette:

a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb.

Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is – jegyezte meg.

Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni. Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet – húzta alá az államtitkár.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyar Diaszpóra Tanács XII. ülésén csütörtökön Budapesten.

Kiemelte: 2010-ben az alapoktól tudták újragondolni majd újraszervezni a világ magyarságát érintő politikát, a kihívásokat lehetősséggé változtatták.

A politikus a magyar állam értelmének és céljának nevezte, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar életminősége javuljon.

Akkor és csak akkor tud a magyar nemzet csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad

– húzta alá Semjén Zsolt, aki egy háromlábú székhez hasonlította a magyarságot. Az egyik láb az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, míg a harmadik a diaszpóra magyarsága, és ha bármelyik láb kiesik vagy eltörik, felborul a szék – mondta.

Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem mert a történelem viharai – Trianon tragédiája, a két világháború, a náci és kommunista diktatúra, a levert 56-os forradalom – miatt azzá váltunk.

Száz évig hátrány volt, hogy valaki magyar itt, az ideje, hogy végre előny legyen. Jobb iskolája legyen, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek és a magyar állampolgárság által a magyar nemzet teljes jogú tagja lehessen – mondta.

Kitért a nemzetpolitika négy alappillérére: az identitás megerősítésére, a nemzet közjogi egyesítésére a honosítás által, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programra és az etnikai magyar pártok támogatására. Felidézte, hogy

míg az alkotmány korábban úgy fogalmazott: Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért, az új alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel minden külhoni magyarért.

Kiemelte: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyarság támogatását, az akkori 13 milliárdos összeg idén már eléri a 150 milliárd forintot. Összesen 1300 milliárd forintot fordított az Orbán-kormány a külhoni magyarság támogatására. Ebből a forrásból 5500 szervezet részesült támogatásban, 40 ezer programot segítettek, hétezer jelentős beruházást hajtottak végre. A Szülőföldön magyarul program keretében 220 ezer külhoni magyar gyermek magyar oktatási intézményben történő tanulását támogatják gyermekenként évi 100 ezer forinttal – sorolta Semjén Zsolt, aki kitért arra is, hogy összesen 300 ezer külhoni gyermek tanul magyarul.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! program keretében tízezer tanulmányi kiránduláson 520 ezer gyermek járt külhoni magyar területeken. Csak idén 50 ezren utaztak és ezt egészítette ki a Rákóczi Szövetség programja, amely 13 ezer diákot érintett.

Kitért a külhoni magyarság számára is kiterjesztett családi támogatási formákra is, és elmondta: anyasági támogatást 51 ezren, babakötvényt 47 ezren igényeltek.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte a diaszpóra tanács felállítását és méltatta Répás Zsuzsanna egykori helyettes államtitkár érdemeit. Hangsúlyozta:

a testület lefedi a Kárpát-medencén kívül a világ magyarságát és testre szabott megoldásokat tesz lehetővé a felmerülő problémákra.

Beszámolt róla, hogy a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok részeként eddig ezer ösztöndíjas utazott, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy a gyökerükben emigráns szervezetek mára minden magyar otthonává váljanak az adott országban.

Beszélt a kormány radikális bürokráciacsökkentő intézkedéseiről is, jelezve: a külhoni pályázatoknál 2023-ban 2,5 millió forintig nem szükséges szakmai beszámoló, elég csak nyilatkozat a program megvalósulásáról, és a számviteli bizonylatok helyett elég egy összefoglaló.

A nemzeti virtuális tér fejlesztése lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok bárhol a világon regisztráció után a „teljes magyar államrezont” és a közmédia összes adását elérjék. A Welcome Office – Hazaváró Program keretében egyablakos ügyintézést biztosítanak, 27 kormányablaknál magyarul vagy angolul minden ügy elintézhető.

Emellett az anyakönyveknél és egyszerűbb állampolgársági papíroknál az angol, német és francia nyelv esetében nem kell fordítás és a többi nyelv esetében is radikálisan csökkentették a szükséges fordítási munkát és költségeket.

Szólt arról, hogy a diaszpórában is nagyszerűen működik a honosítás, „aki magyar állampolgár akart lenni, az lett”. Eddig összesen egymillió 175 ezren tettek állampolgársági esküt – jelezte.

Felajánlotta, hogy

ha a diaszpóra szervezetek adminisztratív problémát látnak a honosításnál, jelezzék és – ha a nagykövetség is támogatja – nemzeti érdekből elvégzik a honosítást.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 33 országból 82-en érkeztek a diaszpóra tanács ülésére. Közel száz szervezettel állnak folyamatosan kapcsolatban – jelezte.

Erős intézményrendszert hoztak létre és a gondoskodó nemzet programban idén is 500 millióval támogatták a diaszpóra szervezetek és hétvégi iskolák tevékenységét. Templomokat közösségi tereket építettek és újítottak fel – sorolta.

A pályázatokat 2024-ben is meghirdetik – közölte, hozzátéve: folytatódnak a fiatalok támogatását célzó programok is.

Az együttműködés a magyar nemzet megmaradásának kulcsa – fogalmazott. Hozzátette: a magyar nemzetet „hálózatok hálózatának” tekintik. Közölte, ha a diaszpóra tanács és a MÁÉRT jóváhagyja, 2024 az együttműködő nemzet éve lesz.

Az ülés elején néma felállással emlékeztek meg azon nemzettársakról, akik az elmúlt évben hunytak el, az államtitkár közülük is kiemelte Répás Zsuzsanna egykori helyettes államtitkárt és Cserháti Ferenc püspököt.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a KDNP elnökének gondolatai az Our Europe Konferencián, november 13-án.

A videó az alábbiakban tekinthető meg:

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon kéri ki a kormány az emberek véleményét a legfontosabb kérdésekben, és ezt képviseli az európai politika színpadán – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke kedden a Nógrád vármegyei Balassagyarmaton, sajtótájékoztatón.

A nemzeti konzultáció témáiból a migrációt, a családok védelmét és Ukrajna európai uniós csatlakozását emelte ki.

Semjén Zsolt kifejtette, Európában mindenkinek látnia kell, milyen súlyos következményei vannak annak a migrációnak, amelyet megfogalmazása szerint „nyugodtan nevezhetünk iszlám inváziónak is”.

Ténykérdésnek nevezte, hogy az iszlám migrációval dzsihadista harcosok tömege jön be Európába, ami kezelhetetlen biztonsági kockázatot jelent. A megoldás – tette hozzá -, hogy

nem szabad beengedni az illegális bevándorlókat Európába.

A kötelező elosztási kvóta képtelenség – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, példaként említve, hogy egy menekült nagy nehézségek árán valahogyan eljut Pakisztánból a németországi Hamburgba, ahol azt mondják neki, elviszik onnan Romániába. Három nap múlva újra Hamburgban lesz, hiszen nem lehet bezárni, rendőri vagy katonai őrizet alá helyezni – fűzte hozzá.

Nincs olyan migrációhoz való jog, hogy valaki tetszés szerint eldönthesse, hogy a világ mely országában akar élni, annak az országnak a hozzájárulása nélkül

– jelentette ki. Hozzátette, ha veszélyben van valakinek az élete, a testi épsége, a lelkiismereti szabadsága, ha valaki faji, vallási, politikai ok miatt veszélyeztetett, joga van a védelemre az első biztonságos országban, addig, amíg a veszély fennáll.

Semjén Zsolt kedden a Kereszténydemokrata est című rendezvényen vett részt Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón a családok és a gyermekek védelméről is beszélt, kiemelve: “a gyermekvédelmi törvény nem a felnőttekről szól”.

A felnőttek a magánéletükben azt csinálnak, amit akarnak, de a magyar állam a gyermekek védelmében nem engedheti meg, hogy bármilyen szexuális jellegű szervezet agitációt folytasson óvodában, iskolában, mert a gyermek szexuális felvilágosítása a szülőre tartozik – mondta.

A nemzeti konzultáció tekintetében említette az Oroszországgal szembeni tizenkettedik uniós szankciós csomagot is. A miniszterelnök-helyettes rámutatott:

hogy lehetne szó ennek elfogadásáról, amíg nem elemezték, hogy az előző tizenegynek mi volt a hatása?

És hogy lehet szó további pénzügyi segítségről Ukrajnának, amíg nem számol el az eddigi tengernyi támogatás felhasználásával?

Hozzátette, a magyar kormány nem tartja reálisnak Ukrajna uniós csatlakozását, mivel az ország háborúban áll, és „azt sem tudni, hol van a határa, kikből áll a népessége”.

Semjén Zsolt leszögezte, Ukrajnának vissza kell adnia az ott élő magyarok szerzett jogait.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A mi üzenetünk a nemzeti szuverenitás és a keresztény civilizáció – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hétfőn Budapesten.

Semjén Zsolt a Kereszténydemokrácia a 21. században – Felelősségünk Európáért címmel, a Konrad Adenauer Stiftung és a Barankovics István Alapítvány által rendezett pódiumbeszélgetésen az Andrássy Egyetemen úgy fogalmazott: a keresztény civilizáció számunkra a megmaradást jelenti.

Rámutatott: a magyarságnak Európába érkezése óta mindennapos küzdelem volt a megmaradás. Nem volt olyan évszázad a magyar történelemben, amikor ne lett volna kérdés, hogy a magyarság egyáltalán meg tud maradni, vagy eltűnik a történelemből.

Felidézte, hogy Szent István király a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar nemzetet.

Azt gondoljuk, azért maradtunk meg, mert hűségesek voltunk a Szent István-i örökséghez

– mondta.

Történelmi tény, hogy a magyar nemzet mindig akkor gazdagodott szellemiekben, anyagiakban és minden tekintetben, amikor hűségesek voltunk ehhez az örökséghez – közölte, hozzátéve: akkor torkollt katasztrófába a történelem, amikor akár balra, akár jobbra lecsúsztunk erről a Szent István-i útról.

Semjén Zsolt rámutatott: ma Európában pontosan meg kell határozni, mit értenek nemzeti gondolaton és elkötelezettségen.

Mi azt gondoljuk, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak és kizárólag az a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek: a magyar a magyarságát, a lengyel lengyelségét, a német a németségét, a francia a franciaságát

– mutatott rá, kiemelve: a nemzeti lét eltűnése az emberiség szegényebbé válását jelenti.

„Van egy csodálatos örökségünk, egy zseniális nyelvünk – kár, hogy rajtunk kívül senki nem érti -, van egy csodálatos kultúránk – kár, hogy nehezen lehet lefordítani –, és van egy heroikus történelmünk – kár, hogy szinte senki nem ismeri”, de a küldetésünk, hogy ezt megőrizzük és megmaradjunk – hangoztatta Semjén Zsolt.

Azért akarunk megmaradni, mert azt gondoljuk, ez a nyelv, kultúra és történelem az egyetemes emberiség számára olyan érték, amit csak mi tudunk adni – mondta, aláhúzva: azért nem nacionalisták, mert azt gondolják, minden nemzetnek ugyanez a küldetése.

Kijelentette: „semmi mást nem szeretnénk, csak megmaradni magyarnak”.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a puszta megmaradásunkat féltve nem akarunk olyan migrációt, amely az életformánkat és a keresztény civilizációt megváltoztatja.

Felidézte a török hódoltság idejét, és kitért arra, több millió magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a dzsihád és a saria árnyékában élni.

Semjén Zsolt kijelentette:

mindenkit tiszteletben tartanak, de a keresztény civilizáció nem lehet alku tárgya. Mindenkinek szabad értékválasztása van, de azt mi, magyarok nem engedjük meg, hogy Magyarországon, a keresztény civilizációt kétségbe vonják.

„Más lehet más, de hozzánk képest más” – mondta.

Hozzátette: az Európai Unió ma bűnben él, de nem bűnben fogant, ezért hisznek abban, hogy az európai civilizáció megmenthető.

„Mi Európa-pártiak vagyunk, és a programunk, hogy vissza az alapító atyák örökségéhez, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették fel az Európai Uniót” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Daniel Caspary, az Európai Parlament német CDU/CSU-képviselőcsoportjának elnöke arról beszélt, hogy hazájában és szinte egész Európában a társadalom heterogénebbé vált, a vallási és politikai spektrum egyaránt szélesedett.

A kereszténység felvétele óta Németországban idén először vallotta magát a lakosság kevesebb mint fele valamely keresztény felekezethez tartozónak – hívta fel a figyelmet.

Aláhúzta: a kereszténydemokrata politika azt jelenti, hogy a keresztény emberkép talaján állva politizálnak, a zsidó-keresztény kultúra jelentősen hozzájárult az alapvető európai értékekhez.

Kitért arra, hogy az állam csak korlátozottan képes beavatkozni a polgárok értékvitáiba, ugyanakkor „az értékalapot” valamilyen módon meg kell őrizni. Küldetésükként fogalmazta meg, hogy ezt a keresztény „értékalapot” megtöltsék, és ennek mentén politizáljanak.

A kereszténydemokrata politika lényeges eleme, hogy a társadalmat, a nemzeteket egyben tartsák – hangsúlyozta Daniel Caspary.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a KDNP alelnöke Helmut Kohl egykori német kancellárt idézte, miszerint Európát a kereszténydemokraták nem azért építették, hogy átengedjék a szocialistáknak.

A politikus, aki az Európai Néppárt frakciójának szakmai vezetője az Európai Parlament fejlesztési bizottságában, rámutatott: nem tréfa az a helyzet, ami most van, Európában változásra van szükség.

Európa kereszténydemokrácia nélkül nem jött volna létre, nem létezne és a jövőben sem létezhet enélkül

– fogalmazott, hozzátéve: a felelősségük óriási. Biztonságra és normalitásra épülő Európára van szükség, a család legyen család, a nemzet legyen nemzet, a sokszínűség legyen sokszínűség – összegzett.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarországi nemzetiségekre nem lehet negatív hatással az, ha Magyarországnak nem felhőtlen a viszonya az adott anyaországgal – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, a KDNP elnöke hétfőn éves parlamenti meghallgatásán.

A politikus a magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt beszélve azt nevezte kiindulópontnak, hogy az Alaptörvény szerint a 13 őshonos magyarországi nemzetiség államalkotó tényező és önkormányzatisággal rendelkezik.

Elmondta, arra törekednek, hogy Magyarország és a nemzetiségek anyaországa között minél szorosabb és jobb viszony legyen.

Ha nem felhőtlen a viszony Magyarország és valamelyik anyaország között, abból nem áramolhat át semmilyen negatívum a magyarországi nemzetiségre

– fejtette ki.

Semjén Zsolt példaként említette, hogy most hűvös a viszony Ukrajna és Magyarország között, ebből azonban semmilyen hátránya nem lehet a magyarországi ukránságnak.

Úgy folytatta, ha jó és gyümölcsöző a kapcsolat az anyaországgal, mint a szerbek esetében, akkor a jó együttműködés gyümölcseiből részesedik az adott nemzetiség is. A szerb-magyar kapcsolatok kedvező alakulásában kiemelte a nemrég elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szerepét.

Államigazgatási szempontból helyesnek tartotta, hogy egy kézben van a három terület, a nemzetiségek, a határon túli magyarság ügyei és az egyház, hiszen ezek szorosan összetartoznak.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a nemzetiségek költségvetési támogatását hatszorosára növelték meg, a nemzetiségi intézmények száma pedig a nyolcszorosára emelkedett.

2010-ben mindössze 12 nemzetiségi iskola volt, 2023-ban viszont már 106 van, ahol 20 ezer diák tanulhat

– tette hozzá.

Közölte, idén 1,3 milliárd forintnyi pályázati lehetőséget nyitottak meg és az elmúlt időszakban mintegy ezer beruházási projektet hajtottak végre kétmilliárd forint értékben.

Semjén Zsolt beszélt a nemzetiségi pedagógusok pótlékának emeléséről, valamint arról is, hogy a nemzetiségi pedagógus ösztöndíjprogram 900 millió forintos keretéből eddig hétszázan kaptak támogatást. Nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat 2011-től négyszáz tanuló kapott összesen 320 millió forint értékben – részletezte.

A beruházások közül kiemelte a fővárosi Rákóczi úton lévő szlovák evangélikus templom és központ felújítását, a bolgár oktatási és kulturális központ építésének jelentős támogatását, továbbá a biatorbágyi német általános iskola megépítését.

A nemzetiségi iskolákban túljelentkezés van, ami mutatja azt, hogy minőségi oktatást biztosítanak, és azt, hogy a szülők tudják, a gyereküknek javára válik az, ha több nyelvben és kultúrában van otthon

– mondta.

Semjén Zsolt előre írásban és a bizottság tagjaitól helyben is kapott kérdéseket.

A miniszterelnök-helyettes Alexov Lyubomir szerb szószóló felvetésére, aki egy szerb ortodox temetői parcella kialakítását kérte, azt mondta, az ügyben a Budapesti Temetkezési Intézet az illetékes, de szívesen segít az ügyben. A szerb szószóló és Szolga József horvát nemzetiségi szószóló is kérte a szerb-magyar, illetve horvát-magyar vegyesbizottság felélesztését.

Kissné Köles Erika szlovén szószóló javaslatára válaszolva Semjén Zsolt ígéretet tett arra, hogy pénzjutalmat biztosítanak a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjhoz.

Semjén Zsolt a nagyberuházásokkal kapcsolatban rögzítette, minden megkezdett beruházást befejeznek, azokat a beruházásokat pedig, amelyek nemzetiségi szempontból múlhatatlanul szükségesek, akkor is megvalósítják, ha a költségvetés helyzete az adott évben szűkösebb.

Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló arról beszélt, hogy nem tudja, mi lesz most Lengyelországban a választások után, de bízik benne, hogy továbbra is jók lesznek a lengyel-magyar kapcsolatok. Semjén Zsolt kijelentette: a lengyel-magyar barátság nem függ kormányoktól.

Grexa Liliána ukrán szószóló egyetértett azzal, hogy soha nem volt még olyan hűvös a magyar-ukrán viszony, mint most, de úgy látta, a magyarországi ukrán nemzetiség és az ukrajnai menekültek is minden támogatást megkapnak.

Akopjan Nikogosz örmény szószóló Semjén Zsolt szerepét emelte ki abban, hogy helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Örményország között. A miniszterelnök-helyettes erre azt mondta, a múltat rendeztük, a jövő tekintetében minden nyitva van.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az egyházi óvoda nem teológiai ismereteket ad át, de bizonyos vallásos érzékenységet, nyitottságot már a legkisebb korban is meg lehet éreztetni a gyerekekkel – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Zalaegerszegen.

A politikus az egymilliárd forintos beruházással felújított és kibővített – a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában működő – Szent Család Óvoda ünnepélyes átadásán arról is beszélt, hogy az óvoda nem gyermekmegőrző, hanem az ember legfogékonyabb korszakának alakítója.

Abban a korban, amikor a testi képességeink, az intellektuális képességeink, az érzelmi intelligenciánk képessége megalapozódik, és kifejlődnek azok a készségek, amelyek aztán az embert egész életében meghatározzák

– mondta.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, az egyházi oktatási-nevelési intézmények különleges ereje, hogy „tisztában vannak az ember antropológiájával”, test, szellem, lélek összetettségével, egységével. Az ilyen intézményekben a testet a tornaterem, a szellemet a könyvtár, a lelket a kápolna szimbolizálja.

Az iskola alapküldetése a szellem művelése, a célja a tudomány, a tudás, az ismeretek átadása. Az egyházi intézmények „rendkívüli többlete” a kápolna, ami a lelki, transzcendens nyitottság megalapozását kínálja – jegyezte meg a politikus.

Arra is kitért, hogy amikor Mindszenty József iskolát vagy óvodát avatott, mindig felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztényeknek különleges ereje és példája van: Názáret, a Szent Család, a magyar keresztény állam megalapításakor pedig ott volt példaként a magyar szent család: Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre családja is.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott:

egyre nagyobb a szülői igény az egyházi nevelési intézményekre, az állam, az egyház és az önkormányzat csak eleget tesz a szülők akaratának. Ez a természetes, hogy helyreállt a dolgok normális rendje, Zalaegerszegen példaértékűen együttműködik az egyház, az önkormányzat és a magyar állam.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) felidézte, hogy Mindszenty József hívta Zalaegerszegre a Notre Dame Női Kanonok és Tanítórendet, amely ma is működteti a néhai hercegprímásról elnevezett iskolát és gimnáziumot. Meglátása szerint az oktatási intézmény „egy kis oázis”, amelyhez az óvoda az iskolai előkészítést szolgálja.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 2014-ben indították el azt a városi programot, amelynek célja volt, hogy tíz év alatt valamennyi oktatási-nevelési intézményt felújítsanak. Az elképzelést szinte teljesen megvalósították mára, köztük a mintegy egymilliárd forintos beruházással, kormányzati, egyházi és önkormányzati együttműködésben felújított és kibővített Szent Család Óvoda is szerepel.

Kovácsné Ujj Andrea óvodavezető elmondta: az óvoda 1997-ben nyitotta meg kapuit, majd 2011-ben lett egyházi fenntartású intézmény. Kezdetben két csoportban 47, jelenleg öt csoportban 135 gyermeket nevelnek.

A felújított és kibővített zalaegerszegi óvodát Székely János megyés püspök áldotta meg.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség