Ideje, hogy előny legyen, ha valaki magyar + VIDEÓ
2025. december 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Száz évig, Trianon óta hátrány volt, ha valaki magyar, épp itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán, kedden.
Hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikájának filozófiai alapja a nemzet iránti elkötelezettség. Hozzátette, hogy ezen azt értik, hogy
az ember nemzeti közösségben születik, a nemzettől kapja a nyelvét, a kultúráját, a történelemtudatát, ezért a nemzeti lét: érték.”
Szavai szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ehhez egyfelől kell egy erős Magyarország, ami ennek a hátterét adja, másfelől pedig kell egy olyan nemzetpolitika, ami úgy támogatja a külhoni magyarságot, hogy az meg tudjon maradni identitásában és életlehetőségeiben – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta, hogy
a magyarság megmaradásának négy kulcseleme az identitásmegőrzés, a gazdasági támogatás, az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatása, valamint a honosítás általi nemzetegyesítés.”
Ezeket részletezve rámutatott, hogy 2010-ben csak 9 milliárd forint volt a határon túli magyarság éves támogatása, azóta évről évre százmilliárd forint jut ilyen típusú támogatásokra. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban tízezer beruházást valósítottak meg külhonban, miközben 6500 magyar intézmény, illetve szervezet működéséhez járultak hozzá. Semjén Zsolt kiemelte, hogy száz nemzetpolitikai jelentőségű intézmény kap állandó támogatást, de emellett 35 ezer nyílt pályázaton keresztül további szervezeteket is támogattak.
Arról is beszélt, hogy a határon túl hétszáz óvodát és bölcsődét felújítottak, valamint 150 újat felépítettek.
A Szülőföldön magyarul programban 100 ezer forintra emelték a külhonban magyar iskolába járó gyermekek családjainak támogatását, így ma 230 ezer gyermek tanul határon túl magyarul, magyar iskolában”
– közölte. Kitért a Határtalanul programra is, amelynek keretében jóval több, mint 10 ezer tanulmányi kirándulást szerveztek, így 600 ezer gyermek juthatott el intézményes formában külhonba.
A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 63 ezer nyertes pályázat keretében mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamnak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent.
Fontos a külhoni magyar politikai pártoknak a támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.
Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy
minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad.”
A honosításról beszélve Semjén Zsolt történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet és „nemzettársaink, honfitársaink és polgártársaink lehessenek”. Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság megállapítással, de a lényeg az, hogy 1 millió 200 ezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká” – fogalmazott.
A kárpátaljai helyzetet elemezve azt mondta, hogy az ukrán hatalom azt találta ki, hogy „fiktív bizottságokat hoz létre, hogy mutassa Brüsszelnek, a Velencei Bizottságnak, a nyugatiaknak, hogy ők mennyire komolyan veszik a kisebbségi és a nemzetiségi jogokat”. Leszögezte, hogy
a kárpátaljai magyarság legitim képviselője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.”
Hozzátette, hogy „nem fogadjuk el, hogy olyan álmagyarokat raknak oda, akik lehet, hogy származásilag magyarok, de nem a magyar érdekeket képviselik, nem a legitim magyar szervezetet képviselik, hanem alapvetően az ukrán propagandát mondják vissza brüsszeli és egyéb olyan fórumokon, ahol az ukrán állam azt akarja mutatni, hogy lépéseket tesz a nemzetiségi, kisebbségi jogok biztosítása tekintetében”.
A neki feltett kérdésekre válaszolva egyetértett azzal, hogy keményen ki kell állni a határon túli magyarságért, de rámutatott, hogy arról mindig előre egyeztetni kell a legitim külhoni magyar szervezetekkel és vezetőkkel.
A Benes-dekrétumokra feltett kérdésre válaszolva botránynak nevezte, hogy EU-s országban lehetnek kollektív jogfosztásra épülő törvények.
Kárpátaljára áttérve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy bizonyos szempontból a késői Szovjetunió ideje
a magyarság szempontjából könnyebb időszak volt, mint az ukrán nacionalizmus mostani időszaka”, mert a kialakult szituáció számos elemében katonai diktatúrára emlékeztet. Az Ukrajna területén élő kisebbségeket félelemmel tölti el az, hogy a náci kollaboráns Sztepan Bandera Ukrajna nemzeti hőse lehet”
– jelentette ki.
Az, hogy ez a háború kitört, annak az egyik oka a kisebbségek jogfosztása és az ukrán ultranacionalizmus volt – érvelt, hozzátéve, erre a megoldás az autonómia lenne.
Egy másik kérdésre azt felelte, hogy
a Tisza Párt gazdasági elképzelései olyan következményekkel járnának, hogy például a Sapientia Egyetem fenntarthatatlanná válna.
Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a Tisza Párt és a DK között egyfajta „szereposztás” van, az utóbbi párt azt követeli, hogy vegyék el a külhoni magyarság szavazati jogát, ami egyébként mélyen alkotmányellenes és természetesen a kormánytöbbség nem engedi.
Semjén Zsolt éves meghallgatásáról, tájékoztatójáról a teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Akiben csak pislákol is a magyarság, az minden segítséget megkap a Magyar Kormánytól ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak – VIDEÓ
2025. december 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Akiben csak pislákol is a magyarság, az minden segítséget megkap a Magyar Kormánytól ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn a Facebook-oldalán, mely mellé az alábbi videót közölte:
semjenzsolt.hu
Áldott Adventet kívánok! – VIDEÓ
2025. november 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára töltött fel videót advent első vasárnapján.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu
Semjén Zsolt beszéde a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek találkozóján – VIDEÓ
2025. november 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban tekinthető meg, amit a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek találkozóján mondott csütörtökön Tatán:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármesterei találkoznak Tatán + VIDEÓ
2025. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel rendelkező, a Ramsari Egyezményt aláíró városok polgármestereinek negyedik találkozója kezdődött pénteken Tatán, az előadások és a kerekasztal-beszélgetések mellett a résztvevők ellátogatnak a vadlúd sokadalomra, amikor az Öreg-tavon ötvenezer madár mozgása figyelhető meg.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a vizes élőhelyeket védő Ramsari Egyezmény a modern nemzetközi természetvédelmi egyezmények közül a legrégebbi, 1971-ben írták alá az iráni Ramsar városában. Hozzátette,
Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, és azóta 29 területet jelölt ki ramsari területként, ezzel lefedve az ország közel három százalékát; ezek között egyedi helyet foglalnak el a Tatai-tavak, amelynek védelmét kezdetektől fogva Tata városa biztosítja.”
Semjén Zsolt kiemelte,
az Európai Unió 2024-ben megalkotott természet-helyreállítási rendelete lehetőség arra, hogy lépéseket tegyünk a klíma-adaptáció, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntarthatóbbá tétele érdekében.”
A miniszterelnök-helyettes elmondta, európai uniós társfinanszírozással, a nemzeti parki igazgatóságok kivitelezésében 60 élőhely-rekonstrukciós projekt valósul meg a 2021-2027-es költségvetési időszak során, amelyek révén 73 ezer hektáron javítják a természetközeli élőhelyek állapotát.
Michl József (Fidesz-KDNP), Tata polgármestere közölte: Magyarországon egyedüliként települése rendelkezik a „ramsari város” címmel.
A tatai pályázat az Öreg-tó madárvonulásban betöltött szerepét, és e nemzetközi viszonylatban is egyedülálló szerep megőrzéséért kifejtett helyi tevékenységet hangsúlyozza”
– tette hozzá.
A tatai vadlúd sokadalom az Öreg-tavat, valamint az ott zajló egyedülálló vadlúdvonulást állítja középpontba. Az Európa hidegebb vidékeiről érkező több tízezer vadlúd mozgásának megfigyelése köré épülő esemény az elmúlt 25 év alatt Magyarország legnépszerűbb, leglátogatottabb természetvédelmi fesztiválja lett – emelte ki a polgármester.
A ramsari egyezmény 174 országot tömörít. Első alkalommal 2017-ben hirdették meg a ramsari város pályázatot, melyre Magyarország Tatát akkreditálta. 2018-ban 18 városnak ítélték oda a kitüntető címet, a nemzetközi egyezmény rangos elismerésében akkor Tata mellett 6 kínai, 4 francia, 4 dél-koreai, valamint 1-1 madagaszkári, Sri Lanka-i és tunéziai város részesült.
A tatai találkozóra 15 ország 25 városának delegációja, valamint további számos ország, illetve nemzetközi szervezet szakértője érkezett, összesen mintegy 200-an lesznek jelen a világ minden tájáról.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az emberi jogok alapja az, hogy Isten az embert saját képmására teremtette + VIDEÓ
2025. november 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Az emberi jogok végső alapja az, hogy Isten az embert saját képmására teremtette – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a közösségi oldalára szerdán feltöltött videójában.
A teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
Magyarországon a megoldás az igazság és a többség kérdésére a Fidesz és a KDNP szövetsége + VIDEÓ
2025. november 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországon a megoldás az igazság és a többség kérdésére a Fidesz és a KDNP szövetsége – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára feltöltött videójában szerdán.
A teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
A politika változhat, de a lengyel-magyar barátság örök!
2025. november 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke megbeszélést folytatott Ewa Slaba Maria lengyel szószólóval, amelyről a Facebook-oldalán is beszámolt, és azt írta: a politika változhat, de a lengyel-magyar barátság örök!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A templom a keresztény civilizáció iránytűje + VIDEÓ
2025. november 23.
Ossza meg ismerőseivel!
A templom az élő hit helye, de a nem vallásos emberek számára is keresztény civilizáció jelképe, iránytűje, “felkiáltójele” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon, a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyház megáldását követő köszöntőjében.
Kiemelte:
a kormány teljesítette vállalását, és valamennyi történelmi egyház, köztük a görögkatolikusok püspöki széktemplomát felújította.”
Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy a Kárpát-medencében felújítottak háromezernyolcszáz templomot, felépítettek kétszáz újat és egyikből “sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont”. Felújítottak továbbá kétezerkétszáz plébániát és parókiát, négyszáz iskolát és négyszáz óvodát, amiből kétszáz vadonatúj – jelezte a politikus.
Hozzátette:
az állami iskolákban minden második gyerek hit- és erkölcstant tanul állami finanszírozással, ha ehhez hozzászámolják az egyházi iskolákban eleve hittant tanulókat, akkor elmondható, hogy ma Magyarországon milliónyi gyerek részesülhet államilag finanszírozott módon hitoktatásban és több százezer gyerek járhat egyházi iskolába.”
“Ma Magyarországon a közoktatás húsz százaléka egyházi, a felsőoktatás tíz százaléka egyházi, a szociális ellátásnak több mint 50 százaléka egyházi, a gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig 98 százaléka egyházi” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ez mutatja, milyen szerepe van az egyházi intézményeknek a magyar társadalomban, és mutatja az állampolgárok bizalmát az egyházi intézményekben.
Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak”
– hangoztatta Semjén Zsolt.
A kisebbik kormánypárt elnöke a templomok felújításával kapcsolatban azt mondta, a műemléki megőrzésük túl azon, hogy a híveknek szakrális hely, a kulturális értékeket gyarapítja, és hozzájárul az identitás megőrzéséhez.
Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte, ahogy “Hajdúdorogon szoros egységben van a város és a templom élete”.
A politikus szerint ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a mai Európai Unióban “keresztény identitásunk támadás alatt van”. Különösen fontosnak nevezte, hogy
magyar és európai identitásunk védelmében kiálljunk a kereszténység mellett, megújítsuk templomainkat, amelyek iránytűk és felkiáltójelek”.
Hozzátette: ilyen támadás ma a mainstream ideológiában keresztény gyökereink megtagadása, és az iszlám inváziónak való behódolás.
Fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma – amin az emberi jogok alapulnak – a keresztény teológiából ered”
– mondta Semjén Zsolt.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor azt mondta, a “gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen”. Az egyház egységben van Istennel – mondta a metropolita, aki beszédében az egyházat Krisztus titokzatos testének nevezte.
Szavai szerint akkor lesz a templom élő, ha “a mi életünk is templommá válik”. Kocsis Fülöp a székesegyház megáldásakor felidézte a hajdúdorogi görögkatolikusok történetét, akik “példaképei a görögkatolikusoknak az egész Kárpát-medencében”.
Hajdúdorog görögkatolikus temploma, a főegyházmegye első székesegyháza több mint egy évig tartó, átfogó felújítás után várja a híveket, akik vasárnap körmenettel tisztelegtek templomuk előtt.
Semjén Zsolt beszéde az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az olasz kereszténydemokrácia és az európai egység kialakulása + VIDEÓ
