Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP szezonkezdő balatonalmádi frakcióüléséről posztolta az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor évértékelőjéről osztotta meg az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vadászat nélkülözhetetlen szerepet tölt be a vadgazdálkodásban és a felelős természetgazdálkodásban – mondta Semjén Zsolt a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 30. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás csütörtöki megnyitóján.

A magyar vadásztársadalom javaslatai és kérései alapján az utóbbi egy év során észszerű és életszerű törvények, méltányos jogszabályok születtek

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is. A vitás kérdések megoldásai közül kiemelte a vadak és a járművek közúti ütközéséből eredő ügyek rendezését, ami azért fontos, mert korábban szinte minden esetben más ítéletet hoztak a bíróságok – fogalmazott. Semjén Zsolt üdvözölte, hogy az új jogszabály szerint a vadászatra jogosult nem tehető felelőssé az ütközésért, ha a vad a természetes viselkedéséből következően téved az útra. Ugyancsak egyetért azzal, hogy az üzemeltetők felelőssége megakadályozni a vadak bejutását az autópályákra, hiszen többek között ezért is kérnek úthasználati díjakat.

A mezőgazdasági vadkárok rendezését legalább ilyen súlyú kihívásnak tartja, de jelentős előrelépésnek tekinti, hogy a vadkárügyeket nem lehet a vadászatra jogosultak tudomása nélkül intézni, bejelenteni a közjegyzők helyett a települési jegyzőnél lehet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével létrejött vadkárprotokoll számokérhető vezérfonalként segíti a vadkárbecsléseket, a vadászati szervezetek és a gazdálkodói érdekképviseletek pedig a legutóbbi egyeztetésükön egyetértettek abban, hogy pereskedés helyett a megegyezést, a partnerséget kell ösztönözni a vadászok és a termelők közös ügyeiben

– mondta Semjén Zsolt, hangsúlyozva, hogy a vadakra senki nem tekinthet természeti csapásként, hiszen ők a természetben otthon vannak mindenütt, a mezőkön és az erdőkben egyaránt.

A miniszterelnök-helyettes szerint részben igazuk van ugyan azoknak, akik a túlszaporodott nagyvadállományokra panaszkodnak, de hangsúlyozta, hogy ez csak egyes térségekre igaz, de nem az ország minden részére, a vaddisznók állományai jelentősen meg is csappantak az utóbbi években az afrikai sertéspestis következtében. Csökkenteni elsősorban a szarvasok számát kell, különben betegségek jelenhetnek meg és tizedelhetik a túlszaporodott állományokat. Hozzátette, hogy a vadkárügyek rendezését az agrárkamara és a vadászkamara szakértői békéltetőként segítik. Az érdekképviseletek egyetértenek abban is, hogy becslések helyett tudományos alapossággal kell meghatározni a vadak létszámát, valamint azt, hogy egy terület mekkora állományt tarthat el. Semjén Zsolt a felmérések elkészítésében az akadémiai és egyetemi szakemberek segítségére is számít.

Nagy István agrárminiszter szintén úgy vélte, hogy az egészséges vadállományok fenntartásában a vadászat kulcsszerepet tölt be. A vadak az ország nemzeti kincsei, állományaik éppúgy hozzátartoznak a magyar tájegységek egyéni arculatához, mint más természeti adottságok. Optimális méretű állományok mellett a vadgazdálkodás összhangban működhet az mező- és erdőgazdálkodással, a következő évek egyik fontos feladata éppen ezért az lehet, hogy a vadak létszáma csökkenjen, ha szükséges, állományaik minősége viszont javuljon. A 2022-2023. évi vadgazdálkodási évben az ágazat eredménye meghaladta a 3 milliárd forintot, a magyar vadhús Európa-szerte kedvelt termék, csaknem 90 százaléka, évente mintegy 3500 tonna kerül külföldre, főképp Németországba és Olaszországba. A miniszter megjegyezte, hogy

a kormány vizsgálja a politikailag vezérelt divathullám, a műhús betiltásának lehetőségét is, amit azzal indokolt, hogy a biztonságos élelmiszer, ami jelentős részben a vadgazdálkodók munkáját dicséri, megérdemli a megbecsülést. A termőföld és az ember kapcsolatát nem megszakítani, hanem megerősíteni kell

– fogalmazott.

A tárcavezető elismerően beszélt az utóbbi évek eredményeiről, hiszen a tapasztalatok szerint a tájegységi fővadászok eredményesen működnek, a vadgazdálkodási tanácsok újjászervezése szintén sikeresnek bizonyult, a vadászokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek pedig jelentősen mérséklődtek. A bürokráciacsökkentés az elektronikus beírókönyv bevezetésével folytatódik, 2025 márciusától önkéntesen választható lesz a papíralapú helyett. A kormány elkötelezett az erdők állapotának és alkalmazkodóképességének javítása mellett, a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően 22 százalékról 27 százalékra nőhet az erdővel borított területek aránya. Az utóbbi 10 év során csaknem 45 ezer erdő jött vagy jön létre, 2027-ig csaknem 310 milliárd forint vidékfejlesztési forrás jut az erdőkre. Támogatást többek között Natura 2000-es területekre, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására lehet kérni, az első pályázatok a napokban jelennek meg – tette hozzá.

Az eseményen Semjén Zsolt a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai-díjas színművésznek, a Nemzet Művészének adta át. Az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérme kitüntetését Bodó Imre József, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója vehette át.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Vahagn Khachaturyan örmény államfő az örmény köztársasági érdemrendet adományozta Semjén Zsoltnak az örmény-magyar kapcsolatok helyreállításáért.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Tárgyalás a szentföldi keresztények támogatásáról – számolt be Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fogadta Pierbattista Pizzaballát, Jeruzsálem latin pátriárkáját. Magyarország segíti a szentföldi keresztényeket.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megismeri-e kormányát Orbán Viktor? Ilyen volt Semjén Zsolt kisgyerekként.

A videó az alábbiakban tekinthető meg:

@viktor_a_tiktokon Ki-kicsoda a kormányból. Te hányat találtál el? #orbanviktor #miniszterelnok #follow #fyp #foryou #SzentkirályiAlexandra #LázárJános #SzijjártóPéter #SzalayBobrovniczkyKristóf #NagyIstván #TuzsonBence #OrbánBalázs #SemjénZsolt ♬ eredeti hang – Viktor a TikTokon

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mély fájdalommal értesültünk a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákotthonával történt tragédiáról.

A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánunk. Magyarország Kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez.

Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes

Fotó: hargitanepe.ro

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gratulálunk a VMSZ-nek a választási sikerhez!

– írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán vasárnap este.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarországi nemzetiségek olyan értékek hordozói, amiket kizárólag ők adhatnak az anyanemzetnek, a magyar nemzetnek is, és végeredményben az egész emberiségnek – mondta a miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, a KDNP elnöke csütörtökön Budapesten, a Nemzetiségekért díjak átadásán.

Semjén Zsolt a nemzetiségek napja alkalmából tartott ünnepségen rámutatott, az emberiség történetében mindig volt valamilyen látható jel – például irodalmi babérkoszorú, olimpiai érem, katonai kitüntetés –, amely a rendkívüli érdemeket és teljesítményeket jutalmazta. Ez megerősítése annak, hogy az illető teljesítménye másoknak is fontos.

A kitüntetés, díj annak a közösségnek a legfontosabb, amelynek a tagja kapja, hiszen – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes – megerősíti, hogy érdemes, büszkeség ahhoz a közösséghez tartozni, mert a tagjai rendkívüli teljesítményekre képesek.

De fontos Magyarországnak is – tette hozzá –, hogy a polgárai olyan eredményeket érnek el, ami mindannyiunknak büszkeség. Ez a díj tehát megerősítő az adott nemzetiség közösségének és megerősítő az egész magyar társadalomnak – szögezte le Semjén Zsolt a díjátadó ünnepségen.

Ha a Magyarországon élő 13 nemzetiség eltűnne a történelemből, ezt az értékgazdagságot soha senki nem tudná megőrizni. Ez az a felelősség és küldetés, amit a magyar állam értékel, ismer és elismer. Ennek a kifejezése ez a nemzetiségi díj

– fogalmazott a politikus.

Az elismeréssel a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző embereket és szervezeteket jutalmazzák – hangzott el a díjátadón.

A díjat idén tizenegy embernek és három szervezetnek ítélték oda. Elismerést vehetett át mások mellett Rizojanisz Kosztasz, aki Beloiannisz település polgármestereként két évtizeden át dolgozott a görög nemzetiség épített, hitéleti és kulturális értékeinek megőrzéséért, Valcsev Ivanov János, a miskolci bolgár nemzetiségi önkormányzat elnöke, Gerner Éva, az MTVA nemzetiségi és külhoni főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetője; díjban részesült az Azonos Hullámhosszon Alapítvány, az Opanke Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a Velká Bukovinka szlovák nemzetiségi néptánccsoport és énekkar, valamint Haboriy Petro-Demian, aki lelki támogatást nyújt a magyarországi ukrán hívőknek.

A díjakat Orbán Viktor miniszterelnök nevében Semjén Zsolt Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen adta át.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely