Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem lehetséges természetgazdálkodás vadászat nélkül, sem az agrárium, sem az erdészet, sem a természetvédelem tekintetében. Az ember nem lehetne a természet nélkül, de „filozófiai értelemben” a természet az emberre irányul. Ezért a természetet hasznosítani kell az ember javára – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen kedden Hatvanban.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a magyar vadászati kultúránkat Ázsiából hoztuk és Közép-Európában, a Habsburg Birodalomban vált a világ legmagasabb szintű vadászati kultúrájává, így „nekünk, magyaroknak ez a kelet-nyugati örökség hungarikum, olyan sajátos érték, aminek megőrzése feladatunk és küldetésünk”.

A múzeum létrehozásával kapcsolatban felidézte:

nem volt kérdéses, hogy az gróf Széchenyi Zsigmond, a legnagyobb magyar vadászíró nevét fogja viselni. A hatvani múzeummal a magyar vadászati kultúra olyan szentélye jött létre, amely két dolgot is be tud mutatni: egyfelől a világrekord trófeákon keresztül a magyar vadgazdálkodás minőségét, másfelől pedig vadászati kultúránkat.”

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a hatvani múzeum a zászlóshajó, de a cél, hogy legyenek regionális vadászati múzeumok minden városban, sőt minél több faluban is legyen legalább egy vadászszoba, ami bemutatja a helyi faunát – mondta. Kitért arra is, hogy

a hatvani múzeum a vadászokban tudatosítja a magyar vadgazdálkodás és vadászati kultúra értékeit, a nem vadászok számára pedig segít belátni a vadgazdálkodás és a vadászat szükségességét és bemutatja vadászati kultúránk nagyszerűségét, érzékelteti, megsejteti, hogy mit jelent vadásznak lenni.”

Szabó Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a gyerekek figyelmét fel kell hívni a kultúrának erre a szegmensére, meg kell mutatni, hogy a természetben való kintlét sokkal több örömet jelent, mint akármilyen technika világa – tette hozzá.

Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a vadászkamara számára rendkívül fontos a fiatal nemzedékkel való élő és közvetlen kapcsolat kialakítása és fenntartása. Mint elmondta az OMVK az elmúlt hat évben mintegy másfél milliárd forint forrást fordított vármegyei ifjúsági központok, bemutatóterek kialakítására, gyermekeknek szóló programok, táborok szervezésére, ifjúsági kiadvány szerkesztésére és ingyenes kiadására. A vadászkamara mintegy 50 ezer gyerekhez jut el évente – tette hozzá.

Az ünnepi eseményen mutatták be a Mestervonás című dokumentumfilmet, amely a múzeum elmúlt évtizedének jelentős eseményeit foglalja össze. A jubileumi rendezvény zárásaként pedig emlékplaketteket és emléklapokat adtak át.

A hatvani Grassalkovich-kastély épületében három szinten természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók – olvasható az intézmény honlapján.

A Mestervonás című dokumentumfilm az alábbiakban tekinthető meg:

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) küldetése a keresztény civilizáció, a magyar nemzeti szuverenitás és a magyar családok védelme – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kuratóriumi elnöke

A KDNP elnöke a Barankovics István halálának 50., Isépy Tamás és Kovács K. Zoltán kereszténydemokrata politikusok születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékrendezvényen úgy fogalmazott: a keresztény civilizáció védelme egyúttal a saját életformánk és életminőségünk védelme.

A magyar nemzeti szuverenitás védelméről szólva rámutatott:

az Európai Unió fontos eszköz a magyar megmaradás szempontjából, de nem a magyar történelem értelme és célja.”

Semjén Zsolt harmadik küldetésként a magyar családok segítését emelte ki, hangsúlyozva: Franciaország mellett Magyarország biztosítja a legjelentősebb összegű családtámogatást.

A miniszterelnök-helyettes az elkövetkező időszakot egy hármas jelszóval foglalta össze: „no migration, no gender, no war”. Nem akarjuk feladni keresztény civilizációnkat, nem akarunk mindenféle devianciát, a természet rendjét felborítani és nem akarunk belesodródni egy olyan háborúba, amely nem a mi háborúnk – jelentette ki.

Kiállt a kárpátaljai magyarság mellett és leszögezte: minden erővel azon vannak, hogy megakadályozzák, hogy a NATO belekeveredjen ebbe a háborúba.

Semjén Zsolt azt mondta:

a nyolcanéves KDNP és Barankovics István személye egymástól elválaszthatatlan, Barankovics István adta meg azt a karaktert, amely ma is a KDNP meghatározó sajátossága. Barankovics István lehetett volna a magyar Adenauer, megvolt hozzá a politikai karizmája, szellemi felkészültsége egyaránt”

– hangsúlyozta.

Az a korszak volt, amelyik megélte a faji és az osztályszocializmust néhány év alatt, és akinek, mint Barankovics Istvánnak, volt erkölcsi bátorsága 1944-ben szembeszállni a nácikkal és nyilasokkal, annak lehetett erkölcsi alapja szembeszállni a bolsevizmussal.

Kitért arra is:

a KDNP az egyetlen történelmi, az egyetlen kereszténydemokrata – keresztényszociális és világnézeti párt a magyar politikai palettán.”

Semjén Zsolt a hagyományos értékeket tekintve a KDNP-t markáns jobboldali pártként jellemezte, ugyanakkor a párt a munka és tőke koordinátarendszerében mérsékelt baloldalinak számít, mivel a munka elsőbbségét hirdeti a tőkével szemben – mutatott rá.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a világi dolgok mulandóak, de a kereszténység örök. A kereszténydemokraták ennek letéteményesei – fogalmazott, hozzátéve: örökségük egy kétezer éves örökség, ami ha nem népszerű, akkor is folytatni, vinni kell.

Rétvári Bence azt mondta, Magyarországon a kereszténydemokrácia ellenszélben született.

A KDNP nem a hamut őrzi, hanem a lángot, az örök értékeket kritikus helyzetben is kimondják, képviselik”

– hangsúlyozta, és felidézte mekkora bátorságra volt erre szükség nyolcvan évvel ezelőtt, a párt megszületésekor.

Azért is büszke identitásukra – folytatta – mert nyolcvan év után is „áll a kereszténydemokrácia”, s ami ennyi év után is létezik, az bizonyosan az igazság fontos részét volt képes megragadni.

Szólt arról is, hogy rendkívül szerencsés a nemzedéke, mert egy szabad világban nőhettek fel.

Az egyházi oktatáson keresztül is megerősíthették kereszténységüket, hitüket, s ez egy óriási háttér”

– húzta alá, kiemelve: a szabadságot meg kell védeni.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott:

a kereszténydemokrata politikusok, akikre emlékeznek, nem a múlt, hanem a jelen; a jelenünket nekik köszönhetik, nem csak a kereszténydemokraták, hanem egész Magyarország.”

Kiemelte: az, hogy ma szabadon élhetünk, Barankovics Istvánnak, Kovács K. Zoltánnak és Isépy Tamásnak köszönhető. Tevékenységük és munkájuk üzenete, hogy a kereszténydemokratáknak a demokráciát, a jövőt kell építeniük, ez az ő küldetésük.

Ők kereszténydemokrata politikusként azért amit tettek és amiben hittek, üldöztetésnek voltak kitéve, de ennek ellenére vállalták küldetésüket”

– idézte fel.

Szólt arról is, az, hogy Magyarország az elmúlt időszak kihívásait ilyen jól tudta kezelni, annak köszönhető, hogy a kormány kereszténydemokrata talapzaton áll, és ez akkor sem rengethető meg, ha Nyugatról meg akarják buktatni, vagy üldözik.

A feladatuk az, hogy akkor is vállalják a küldetésüket, ha az nem divatos vagy üldöztetést kell érte elszenvedni – összegzett. Kiemelte: a 21. század eszközeivel fel kell venni a kesztyűt a Nyugat-Európából napjainkban érkező kommunizmussal szemben. Erre képesek is lesznek, ha megtudnak újulni és a 21. század eszközeivel megszólítani az embereket.

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy ma kereszténydemokratának lenni pont ugyanazt jelenti, mint tegnap, tegnapelőtt, tavaly vagy nyolcvan évvel ezelőtt.

Hozzátette: a magyarok a szabadságnál csak egy valamihez ragaszkodtak jobban, a kereszténységhez.

Az előbbit-hosszabb rövidebb időre elvehették ugyan, de utóbbit sohasem. Bizonyos egyetemes értékek megkérdőjelezhetetlenek, egy valami állandó, a kereszténység, mint az ország fennállásának alapja”

– hangsúlyozta.

A Barankovics Alapítvány ünnepi rendezvényének részeként Semjén Zsolt délután koszorút helyezett el Barankovics István sírjánál a Nemzeti Sírkertben.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Voltaképpen ugyanaz volt a feladat Szent István idején – független magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele – 1848-ban – haza és haladás – vagy 1956-ban – a szovjet megszállók menjenek ki és legyen polgári demokrácia – és bizonyos értelemben ma is: nemzeti szuverenitásunk megvédése, másfelől pedig a keresztény civilizációnk megőrzése – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kassán, ahol köszöntőt mondott Magyarország főkonzulátusán, a nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson csütörtökön.

A miniszterelnök-helyettes ünnepi köszöntőjében párhuzamot vont a magyar történelem több kiemelkedő eseménye idején előállt helyzet s azok adta feladatok között, majd megállapította: a történelmi megemlékezések értelme az, hogy levonjuk a múltunkban rejlő tanulságokat és erőt merítsünk őseink példájából.

Rámutatott:

őseink olyan értékeket hoztak létre, amelyek a magyarság és az egyetemes emberiség számára is értékek. Leszögezte: ha az erre való büszkeség megvan a nemzet tagjaiban, heroikus történelmünk sorsközösségének tudata, az hogy egy csodálatos nyelvnek, kultúrának az örökösei vagyunk, akkor ez jelenti a megtartó erőt a következő évszázadokra.”

Elmondta: számos nagyszerű esemény van a magyar történelemben, de a magyar nemzet kollektív emlékezete azért mégis március 15.-hez köti a büszkeséget, ami a nemzet megmaradásának egyik garanciája.

Nekünk két dolgot kell egyszerre megcsinálnunk: nemzeti függetlenségünk megvédését, másfelől pedig saját nemzetünk kultúrájának, történelemtudatunknak, nyelvünknek, örökségünknek, az életformánknak a megvédését”

– mutatott rá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika értelmezésének tekintetében szólt arról is, hogy a magyarság nem tud csonkítatlanul fennmaradni, ha bármely nemzetrésze elvész. Rávilágított: a nemzetrészek pedig akkor tudnak megmaradni, ha egyfelől a magyar állam identitásvédelemmel és számos más módon ehhez hozzájárul, de alapvetően akkor, hogyha az adott külhoni magyarság meg akar maradni. Megállapította: ez a megmaradni akarás a többi nemzetrésznek és az egyetemes magyarságnak is erőt ad.

Adja a Jóisten, hogy 1848, ami csillag a magyar történelem egén, ez a csillag ma is utat mutasson nekünk”

– zárta beszédét Semjén Zsolt.

A fogadáson a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas magyar állami kitüntetések átadására is sor került, ezeket a Magyar Szövetség megyei képviselőinek, a Kassa megyei Nagy Györgynek, a Gömöri Kézművesek Társulása elnökének, illetve Auxt Ferenc besztercebányai képviselőnek ítélték oda.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Karmelita kolostor épületében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön.

Semjén Zsolt a kitüntetések átadása előtt elmondott beszédében felidézte: az emberiség történelmét végigkísérte, hogy a nemzetek elismerésben részesítették azokat, akik kiemelkedőt alkottak. Így volt ez a görögöknél, a rómaiaknál és a középkorban is, különösen a lovagrendekben. Utóbbiak teremtették meg a kereszt alakú kitüntetések hagyományát – emlékeztetett.

Úgy folytatta:

a mai magyar kitüntetések eredete éppen az 1848-1849-es szabadságharc küzdelmeire nyúlnak vissza. Ezen hagyományokat folytatták 1920-ban, majd 1990-ben Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke ugyancsak ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza az érdemkeresztek adományozásával.”

A politikus úgy vélekedett, hogy a kitüntetés fontos az egyes ember, az állam és nemzet egésze szempontjából egyaránt.

Az egyes embernek azt jelzi, hogy életműve nemcsak neki fontos, hanem másoknak is. Az állam szempontjából a rendkívüli értékek megteremtésének felismerését és elismerését jelenti, a nemzetnek pedig azt jelzi, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni, amelynek tagjai, a honfitársaink ilyen maradandó értékeket hoznak létre – sorolta.

A teljesítmény maradandó”

– emelte ki.

Végül a kormány nevében köszönetet mondott a kitüntetettek életművéért, ami nemzetmegtartó erőt jelent.

Köszönöm önöknek Magyarország kormánya nevében nemzetmegtartó szolgálatukat”

– fogalmazott beszédében a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt, és a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adta át 47 embernek példaértékű munkájuk, elhivatott és elkötelezett nemzetszolgálatuk elismeréseképpen.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország számít a Máltai Szeretetszolgálat karitatív munkájára – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Számíthatunk egymásra! 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 2024. március 4-én az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban emlékezett meg az ötven éve elhunyt Barankovics Istvánról, a párt egykori főtitkáráról.

„A keresztény ember nemcsak a saját személyes üdvösségén köteles munkálkodni, hanem rész kell vennie a társadalom megváltásának művében.” – írta Barankovics István

Tisztelt Elnök Úr,

Tisztelt Ház!

Ötven évvel ezelőtt, 1974. március 13-án, emigrációba kényszerülve, New York-ban hunyt el a modern magyar kereszténydemokrácia legnagyobb személyisége, Barankovics István. Nem csupán illő, de kötelességünk is megemlékezni róla e falak között, ahol a keresztény magyar jövőért vívta heroikus küzdelmét.

A katolikus egyház társadalmi tanításának fundamentumán álló hitvalló kereszténység, megkérdőjelezhetetlen nemzethűség és demokratikus elkötelezettség adta meg karakterét.

Barankovics István nyelvezetét, nemzet-felfogását Szabó Dezső ihlette és formálta, míg politikai gondolkodását az Anyaszentegyház szociális tanítása, illetve annak magyarországi hírnökei: Giesswein Sándor és Prohászka Ottokár.

1943-tól a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként a lapot a nemzetiszocialista ideológiával szembeni szellemi ellenállás egyik központjává tette. A nácizmussal szembeszállva a keresztény-politika természetéről a következőképp gondolkodott: „Határozottan elutasítjuk a nácizmussá fajult, túlértékelt faji gondolatot. (…) Magyarok maradván Európában, és európainak lenni itthon – ez a mi nacionalizmusunk credoja.”

A háború után a faji szocializmust az osztályszocializmus követte. Mindazonáltal felcsillant a remény, és Barankovics lehetett volna a magyar Adenauer. Az 1947. augusztusi nemzetgyűlési választásokat Barankovics pártja megnyerte, de a kommunisták százezres nagyságú kékcédulás választási csalást követtek el. A kommunista diktatúra egyre fojtogatóbb szorítására válaszolva Barankovics a győri kiáltványban fogalmazza meg a kereszténydemokrata párt programját:

„Programunk: a legbiztosabb és legszélesebb emberi jog. A legteljesebb szociális igazságosság és a legnagyobb szabadság, a természetfelettiség többletével. (…) A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték. (…) Nem csak hitrendszer, hanem egyben világnézet, azaz részleteiben kidolgozott kulturális szemlélet és társadalomtudomány is, amely gyakorlati útmutatást jelent a társadalmi és gazdasági élet számtalan területén. Igazságtalan volna tehát a politikai érvényesülés jogát éppen a keresztény világnézettől megtagadni.”

Barankovics parlamenti szereplésének, de talán közéleti pályafutásának is legmesteribb beszédét 1948. június 16-án, az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen tartotta. Ebben kifejtette, hogy az egyház nem csupán liturgikus, hanem belső természete és lényege szerint kultúregyház is. A vallásszabadság joga tehát nem merül ki az istentiszteletek és szentmisék megtartásának jogában. A katolikus egyház sohasem adta hozzájárulását ahhoz, hogy mintegy internálják a templomokba és beszorítsák a sekrestyébe.

1948 végére a kereszténydemokrácia és a kereszténydemokrata politikusok puszta létezése is veszélybe került. Barankovics kitartott, ameddig kitarthatott. 1949 februárjában, a Mindszenty-per árnyékában azonban nyilvánvalóvá vált: nincs tovább. Rákosi Mátyás maga szólította fel pártjának feloszlatására, egyben annak kimondására, hogy a Demokrata Néppárt antidemokratikus és népellenes politikát folytatott. Barankovics ehhez nem asszisztált. Rákosi figyelmeztetésére, hogy: “Nincs tisztában a helyzetével!”, így válaszolt:

„Tudom, hogy csak a lét és a becsület között van választásom, de a becsületet választom.”

És mielőtt elindult volna emigrációjába, ezt írja naplójába: “Emigrációba nem megy az ember, hanem kényszerül.” Pártját – gondolva a jövőre – nem feloszlatta, hanem csak felfüggesztette annak működését.

Egy szál aktatáskával ment a zöldhatáron át, a bizonytalanságba. Negyvenkét éves volt. Életének hátralévő 26 évében az Egyesült Államokban, emigrációban folytatta a munkát. Nem az emigráció szervezését tekintette fő feladatának, hanem a szellemi iránymutatást: előadásokat tartott, tanulmányokat írt.

Dacára Mindszenty József bíborossal való személyes ellentétének, Barankovics a hercegprímás jelentőségéről a következőképp nyilatkozott: „A fogoly és az azilumban élő Mindszenty bíboros az aktív egyházi ellenállás világszimbóluma.”

1974. március 13-án, 67 éves korában hunyt el. 2001 decemberében – hazahoztuk a New York-i szegénytemetőből, és immáron magyar földben a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lelte meg végső nyughelyét, egykori frakciótársai körében.

Adja Isten, hogy hűségesek maradjunk örökségéhez!

A beszédről készült videó az alábbiakban tekinthető meg: 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Közép-Európa szoros együttműködését hangsúlyozta a keresztény civilizáció védelme érdekében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt a Szent György Rend által szervezett Közép-Európa Európáért címmel rendezett konferencián úgy fogalmazott: Szent István óta „szellemi értelemben minden gyökérzetünkkel” itt vagyunk és védtük a keresztény Európát a különböző támadásoktól, a mongol és a török birodalmaktól vagy „a keleti pogányság más formációitól”.

Kiemelte,

a keresztény civilizáció olyan történelmi adottság, ami az életformánk. Ez a keresztény civilizáció jelenti az emberi személy tiszteletét, a lelkiismereti szabadságot és a nők tiszteletét”

– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

„Ezért semmi mást nem szeretnénk, mint ezt a keresztény civilizációt megvédeni” – jelentette ki.

Semjén Zsolt kiemelte: európaiságunk mellett közép-európaiak is vagyunk, közös a történelmünk, a mentalitásunk. Az itt élő népek „félszavakból is értik egymást” – mutatott rá.

Kifejtette:

a Habsburg-birodalom volt az a történelmi keret, amely évszázadokon át formálta gondolkodásunkat és mentalitásunkat. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek mentalitása olyan egység, amely egyedülálló érték Európában. Szeretnénk ezt a közép-európai egységet megőrizni és sajátos szolidaritást képviselni az Európai Unió szolidaritásán belül”

– fogalmazott.

Ez az örökség sajátos életformát is jelent – húzta alá. Hozzátette: lélekszámban kis nép vagyunk, ezer éve küzdünk a megmaradásért. A magyar történelem, kultúra és történelmi sorsközösség olyan érték, amit meg kell őriznünk, mert ha mi nem őrizzük meg, senki nem fogja helyettünk. Ezért vagyunk kényesek a nemzeti szuverenitásunkra – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a Habsburg-Lotharingiai-ház nem kizárólag a történelem része, hanem része a magyar jelennek és a magyar jövőnek is. Magyarországot, a magyar diplomáciát két személy is szolgálja a Habsburg-Lotharingiai-házból, Habsburg György Párizsban és Habsburg Eduárd a Vatikánban, akik kiváló diplomatái Magyarországnak.

Fontosnak nevezte a magyar állam Habsburg-Lotharingiai-házzal kötött megállapodását a Habsburg Ottó Intézet budapesti felállításáról. Habsburg Ottó személye kiváló példa arra, hogy a Habsburg-ház nemcsak a történelemben meghatározó, hanem a jelenben és jövőben is szerepe van – mondta. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó karizmatikus személyéhez nagy szeretettel viszonyulnak Magyarországon.

Habsburg György párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy Európa és Magyarország történelme Franciaországban nem túlságosan ismert. Közép-Európában jobban ismerik Franciaország történelmét, mint fordítva, s ez azért probléma, mert emiatt sok itt születő döntést nem értenek, félreértenek, majd kritizálnak”

– mutatott rá.

Kiállt az európai államok együttműködése, a béke, a biztonság és stabilitás mellett. Azt látni, hogy az unió intézményeiben elfelejtették, mi volt az unió alapgondolata és egyre inkább ideológiai kérdésekkel foglalkoznak. Kijelentette:

Európa keresztény földrész, és Közép-Európában a keresztény értékeket nagyra tartják és képviselik. Továbbra is ezek képviseletén kell munkálkodni”

– rögzítette.

Baron Vinzenz von Stimpfl-Abele prokurátor az értékalapú politika fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a rend keresztény rend és tudatosan nevezik magukat európai rendnek. Mindkettőre nagyon büszkék – húzta alá. Arra törekednek, hogy Európa büszke és erős legyen, olyan, amely levonja a történelmi tanulságokat és tudatában van a közös történelmi értékeknek. Közép-Európának közös a múltja, a jelene és a jövője is – hangsúlyozta. Rámutatott, a jövőben Közép-Európa olyan motor lehet, amiből egész Európa profitálni képes.

Olyan Európai Uniót akarunk, amely kötelességének tekinti a keresztény gyökerek védelmét, mert Európa lelke a kereszténység”

– fogalmazott.

A Szent György Rendet Habsburg Ottó politikai elvei és elképzelései alapján fia, Habsburg Károly vezeti. A rend tizenhárom európai országban tevékenykedik, köztük Magyarországon is. A rendezvény célja Habsburg Ottó örökségének ápolása, tovább mélyítése volt.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Isten segítse, Elnök Úr! – írta Facebook-bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely