Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára feltöltött videójában a kormányzat nemzetpolitikájáról beszél, amely az alábbiakban tekinthető meg:

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ukrajna nem lehet az Európai Unió (EU) tagja, amíg nem szünteti meg a Kárpátalján élő őshonos magyar kisebbség jogfosztottságát – hangoztatta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik péntek délutáni rendezvényén. A miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt vett részt a Brüsszeli tájkép csata után című pódiumbeszélgetésen, ahol leszögezte: magyar és román érdek is az, hogy szoros együttműködés legyen a két egymásra utalt ország között és olyan történelmi kiengesztelődés valósuljon meg Romániával is, mint Magyarország és Szerbia között.

Semjén Zsolt „nagy disznóságnak” nevezte, hogy Románia mindmáig nem léphetett be szárazföldi határaival a schengeni övezetbe, holott minden feltételt teljesített, mint ahogy Szerbiát is régen fel kellett volna venni az EU-ba.

Úgy értékelte: fontos, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálliberális nagykoalíciónak megvan az a politikai kockázata, hogy a kormánypártokkal szemben a szélsőségesen nacionalista AUR lesz a váltópárt.

Az európai parlamenti választások kapcsán a kereszténydemokrata politikus elmondta: érzelmileg is nehéz döntés volt számára az Európai Néppártból (EPP) történt kilépés, amelynek a KDNP 34 évig tagja volt. Úgy értékelte: a néppárt eltávolodott az alapítók konzervatív, kereszténydemokrata értékeitől és az utóbbi időben egy sor liberális pártot is soraiba fogadott csak azért, hogy a legnagyobb frakció maradhasson az EP-ben.

Mint mondta: politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az EPP-ben. A politikai ok az, hogy Magyar Pétert felvették a néppárti frakcióba.

Az elvi ok az, hogy a KDNP nem tud azonosulni azzal a néppárti állásponttal, amely feltétlen és teljes támogatást nyújt a háborút is beleértve Ukrajnának – magyarázta Semjén Zsolt.

Felidézte: a KDNP tagja volt annak az Antall József vezette kormányának, amely a világon elsőként ismerte el Ukrajna szuverenitását. Hozzátette:

aligha vádolhatják ukránellenességgel, hiszen annak idején személyesen vállalt szerepet abban, hogy az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort a magyar Országgyűlés elismerje népirtásnak, amelyet a Szovjetunió követett el az ukrán néppel szemben.

Leszögezte: amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait,

amire három módszert is kínált: az Európai Unió nyelveinek az elismerése Ukrajnában, a magyarság őshonos kisebbségként történő elismerése a krími tatárokhoz hasonlóan vagy – ami Semjén Zsolt szerint a legegyszerűbb lenne – azoknak a szerzett jogoknak a visszaállítása, amelyeket korábban élvezett a kárpátaljai magyarság.

Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határa, kik lesznek az európai uniós polgárok. Például a krími oroszok is?

Magyarországot bírálják azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását ellenzi a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, de Semjén Zsolt szerint az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborút jelentené.

„A józan ész és a normális erkölcsi érzék szerint el kell kerülni a legfőbb rosszat, el kell kerülni, hogy egy orosz-NATO háború legyen, annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, annak a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Tehát ezért vagyunk békapártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy jelen volt Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteki megbeszélésén és úgy értékelte: a tavalyi találkozóhoz képest látszott, hogy a „kapcsolatok javíthatók és javulnak és javítani is kell”. A bukaresti találkozó kapcsán az RMDSZ-elnök elmondta: a román schengeni csatlakozáshoz nyújtott következetes magyar támogatás nagyobb hangsúlyt kap ebben a félévben, amikor Magyarország tölti be az unió soros elnökségét. Úgy értékelte: előrébb léptek egy sor olyan közös beruházásban, amelye a vasúti összeköttetést, infrastruktúrát, energetikát érinti. Érdekeltek vagyunk a pragmatikus és rendszeres egyeztetésekben, a magyar-román kapcsolatok erősítésében, mert ez jó a mi közösségünknek – fogalmazott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök úgy értékelte:

június 9-én nagy győzelemmel zárta az RMDSZ az idei választási esztendő első évadát, de az őszi parlamenti és államelnök-választásokon is jól kell teljesítenie.

Bár Kelemen Hunor is bírálta az EPP-t, amiért a baloldal követésével, a liberálisok vagy a zöldek majmolásával feladja identitását, azt mondta, az RMDSZ nem lép ki a Néppártból, belülről próbálja visszatéríteni középjobboldali értékeihez. A balra tolódott az EPP szerinte „még javítható”, és rámutatott: a kisebbségvédelemben az RMDSZ támogatókra lelt a Néppártban és úgy látja, hogy most ott tudja leghatékonyabban érvényesíteni az erdélyi magyar közösség érdekeit.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Forrás: MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány soha nem kért olyat a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára – szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.

A miniszterelnök-helyettes a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott nemzetpolitikai kerekasztalon rámutatott: ha gyümölcsöző Magyarország és az utódállam kapcsolata, mint Szerbia esetében, akkor “méltó és igazságos”, hogy ebből a jó kapcsolatból a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön. Ha ellenben rossz, mint Ukrajna esetében, ebből semmilyen teher nem hárulhat a magyarországi ukrán kisebbség felé, mivel ők ebben nem felelősek.

Rámutatott: a magyar kormány természetesnek tartja, hogy például a magyarországi románság egyszerre teljes jogú része a magyar, illetve a román világnak; az alkotmány kimondja, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket.

Például a gyulai románság Magyarországon olyan szimbólumot használ a saját identitásának a kifejezésére, amilyent akar, úgy teszi ki a román zászlót, ahogy akarja, akkor énekli a román himnuszt, amikor akarja

– közölte, természetesnek tartva azt is, hogy a magyarországi románok felvegyék a román állampolgárságot.

A szomszédos államokkal való viszony kapcsán rámutatott: Slobodan Milosevic idejében senki nem gondolta volna, hogy “nem csak kiegyezés lesz Szerbiával, hanem kiengesztelődés is”. “Ha a szerbekkel meg tudtuk csinálni, akkor miért ne tudnánk megcsinálni a románokkal, szlovákokkal?” – tette fel a kérdést, aláhúzva: nem a magyar kormány “készülékében van a hiba”.

A mi kezünk ki van nyújtva a románság felé, a szlovákság felé, az utódállamok felé. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és az adott utódállammal a lehető legjobb viszonyban legyünk. Nem rajtunk múlik, hogyha például Ukrajnával ez nem így van

– szögezte le Semjén Zsolt.

Az ukrajnai helyzetről szólva rámutatott: azért nem érte orosz katonai csapás Kárpátalját, mert a magyar kormány nem engedi meg, hogy Magyarországon keresztül nyugati fegyverszállítás történjen Kárpátalja felé, hiszen akkor az oroszok szétlőnék a térséget. Hozzátette: azért nem halnak meg magyar fiatalok az orosz-ukrán háborúban, mert magyar állampolgárságot kapva időben át tudtak menekülni Magyarországra.

Innen üzenem magyarnak, ruszinnak, ukránnak, mindenkinek, hogy aki – ha katonaköteles, ha nem katonaköteles – Ukrajnából Magyarországra menekül, az Magyarországon teljes biztonságban van. És nem fogjuk őket visszaadni Ukrajnának, hogy kiküldjék őket a frontra, és meghaljanak egy olyan háborúban, amihez semmi közük

– jelentette ki Semjén Zsolt.

A határon túli magyar vezetőktől érkezett köszönetnyilvánításra reagálva kifejtette: a magyar kormány tartozik köszönettel a határon túli magyaroknak, hogy példát mutatnak magyarságtudatból, megmaradásból az anyaországi magyaroknak. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése az, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson magyarnak, ehhez minden támogatást megad. “Ahol csak pislákol a magyar tudat, oda mindent megadunk, hogy ez a szikra lánggá lobbanhasson” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Közölte: a célkitűzés négy alappillére közül első az identitásmegerősítés, ennek érdekében a magyar kormány közel ezer új óvodát épített, újított fel a Kárpát-medencében, és az oktatási rendszer teljes skáláját fenntartja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemig. Több mint 250 ezer külhoni magyar gyerek jár magyar iskolába, és az oktatási-nevelési támogatás összege a korábbi négyszeresére, 100 ezer forintra nőtt.

A második pillérre, a gazdaságfejlesztésre sem érkezett soha ilyen sok pénz, mivel cél, hogy ne csak megmaradjanak magyarnak a határon túli magyarok, hanem meg is tudjanak élni – húzta alá. Kulcsfontosságú a külhoni magyar politikai szervezetek támogatása is, alapvető nemzeti érdek a külhoni magyar polgármesterek, megyei elnökök, parlamenti képviseletek megléte, a kormányjelenlét – mondta.

Kiemelte, hogy megvalósult a nemzet közjogi egyesítése is, 1,2 millió ember tette le az állampolgársági esküt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményének nevezte, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti (EP-) választásokon, megmaradt a két erdélyi magyar EP-képviselő, és a Fidesz-KDNP-listán a Vajdaságnak és Kárpátaljának is lett képviselete.

Kitért a moldvai csángóknak a romániai önkormányzati választásokon elért kiemelkedő eredményére, közölve, hogy Bákó megyében a 7214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot hozott. Hangsúlyozta: a csángók megjelenését a politikai színpadon hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg. Aláhúzta: nincs alternatívája az etnikai politizálásnak, csak azok a magyar közösségek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van.

Elmondta: a nemzetpolitikai programok tovább zajlanak, az új tanévben is marad a 100 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás a bölcsődétől az egyetemig, és a hálózatépítés, -erősítés is tovább folyik.

Szöveg: kdnp hu – MTI

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán arról számolt be, hogy ma Budapesten az EU Katolikus Püspöki Konferenciáinak Bizottságával (COMECE) és az Európai Egyházak Konferenciájával (CEC) tárgyalt a magyar EU-elnökség kapcsán.

Kiemelte:

Megvédjük keresztény értékeinket!

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kereszténydemokrata Néppárt Manfred Weberrel való megbeszélés után egyértelművé tette, hogy egyfelől sem az EPP háborús doktrínájával nem tud azonosulni, másfelől erkölcsi okokból nem tudja elfogadni Magyar Péter felvételét az EPP frakcióba, illetve a Tisza Pártot az EPP-be. Miután Magyar Pétert a mai napon az EPP frakció mégis felvette, ezért a KDNP távozik az EPP-ből és annak frakciójából.  

Ez az EPP az identitásvesztő balratolódás következtében már nem az, aminek kereszténydemokrata alapítói megalkották. A kereszténydemokrata hangok az utóbbi időben egyre halkultak az EPP-n belül, az évek során egyre nehezebb kompromisszumokra volt szükség. Az EPP háborús doktrínája ellentétes azzal a béke melletti elkötelezettséggel, amiért annak idején magát az Európai Uniót létrehozták. Az EPP – ahova mostanra jutott – és Magyar Péter morálisan egymást minősítik…

A Kereszténydemokrata Néppárt a jövőben is – ahogy ezt immár 80 éve teszi – Magyarországon és az Európai Unióban továbbra is képviseli a magyarság érdekeit és a kereszténydemokrácia értékeit. Hölvényi György – élve az új mandátum nyújtotta lehetőségekkel – folytatja küzdelmét az üldözött keresztényekért.

Semjén Zsolt elnök

Hölvényi György alelnök, EP-képviselő

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ha Magyar Pétert az Európai Néppárt (EPP) frakciójába, vagy pártját felveszik az EPP-be, akkor a KDNP kénytelen távozni az Európai Néppártból – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.

A KDNP elnöke és Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a Karmelita kolostorban tárgyalt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével, majd ezt követően a sajtó képviselőinek elmondta: nagyon őszinte és korrekt beszélgetést folytattak, amelyen sok kérdést érintettek.

Világossá tették: Magyar Péter személye a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadhatatlan, felvételét nem tudják elfogadni a frakcióba, a Tisza Pártot pedig az Európai Néppártba.

Semjén Zsolt kiemelte:

a KDNP-nek nyolcvanéves története van, a Tisza Pártnak nyolcvan napos.”

A kisebbik kormánypárt elnöke rámutatott: ez a szituáció érzelmileg is nehéz, az EPP-hez tartozás identitás kérdése is a KDNP-nek.

Felidézte, hogy a KDNP az Európai Néppárt mindkét korábbi elődjénél teljes jogú tag volt. Előbb Antall József egykori miniszterelnök, utóbb Helmut Kohl egykori német kancellár invitálta a kisebbik magyar kormánypártot az EPP elődszervezeteibe – közölte.

Kiemelte:

az EP legnagyobb frakciójában a KDNP hangot tud adni a magyar nemzeti szempontoknak.”

A miniszterelnök-helyettes hozzátette, látható az a szempont, amelyet az Európai Néppárt képvisel: hét képviselő, az hét képviselő, és nem mindegy a Néppártnak, hány képviselője van.

A tanácskozáson szó volt az orosz-ukrán háborúról. Semjén Zsolt és Hölvényi György megerősítették a magyar álláspontot: Magyarország a béke oldalán áll, és kulcskérdés a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete.

A KDNP elnöke kérdésre Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester KDNP-t érintő kijelentéséről elmondta: kiváló városvezetőnek tartja, és egy helyi dolog volt, ami történt.

Értékelése szerint Cser-Palkovics András – akivel telefonon is beszélt -, nagyon korrekt levelet írt. Semjén Zsolt azt mondta, az ominózus műsorban a székesfehérvári polgármester nem fejezte be a mondatot, és azt a média felkapta.

“Abban igaza van Cser-Palkovics Andrásnak, hogy Székesfehérváron lehetne erősebb a KDNP, ezen dolgozni fognak a jövőben” – mondta.

Kitért arra is, hogy

amióta Latorcai Csaba a főtitkár a KDNP-nél, száz új pártszervezet alakult és több mint ezren léptek be a pártba.

Semjén Zsolt a jövőre nézve harmonikus együttműködésre számít Székesfehérváron.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A baloldali politikusoktól és a dollármédia oldalain a közelmúltban sorra érkeztek a nyilatkozatok és a cikkek, hogy a Fidesz a kommunikációjában azzal a kijelentésével, hogy az Európai Néppárt egy baloldali és háborúpárti pártcsalád, a szövetségesét, a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) is háborúpártisággal illeti. A szándékos, vagy ismerethiányból származó félremagyarázásra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reagált. A KDNP elnöke a Békemenet alkalmával adott interjút a Vasárnap.hu-nak, amelyben helyre tette a csúsztatásokat.

Miben volt más, és miért volt kiemelten fontos a mostani Békemenet?

A mostani Békemenet fölötte állt a párthovatartozásnak, mert a béke ügye nem jobb vagy baloldali kérdés. Van realitása annak, hogy az orosz-ukrán háború egy Oroszország-NATO háborúvá eszkalálódik, amikor már csak egy centire vagyunk a világháborútól, és egy világháború meg atomháborúban végződhet. Ezért azt gondolom, hogy most kell megállítani a háborús logikát, és váltani a béke irányába. Ez akkor lehetséges, a magyar kormány akkor tudja ezt hatékonyan képviselni, hogyha elsöprő erő áll mögötte. Jelenleg a nemzetközi politikában támogat minket Ferenc pápa, támogatja a béke ügyét a szlovák kormány, de ahhoz, hogy azt ki tudjuk fejezni, hogy a polgárok többsége nem a fegyvergyárak érdekeit képviseli, hanem az emberek érdekét, ahhoz szükséges, hogy egy monumentális erődemonstráció legyen a béke mellett – és úgy látom, hogy ebben jól állunk.

Úgy tűnik, hogy Manfred Weber vezetésével és Ursula von der Leyennel az Európai Néppárt balra tolódott és többek szerint háborúpárti álláspontot képvisel. Tényleg így van, vagy árnyaltabb a kép? Hogyan lehet elérni, hogy az Európai Néppárton belül fordulat következzen be?

Nagyon fontos látni, hogy az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb párt az Európai Parlamentben. Megjegyzem, hogy a KDNP előbb volt az Európai Néppártban, mint maga az Európai Néppárt, mert az a Kereszténydemokraták Európai Uniója (EUCD) és az Európai Demokrata Unió (EDU), tehát egy kereszténydemokrata és egy konzervatív párt egyesüléséből jött létre. A KDNP mind a kettőnek teljes jogú tagja volt. Az egyikbe Antall József hívott meg minket, a másikba Helmut Kohl német kancellár. Az kétségtelen, hogy az Európai Néppárt balra tolódott, de ez nem változtat azon, hogy az Európai Néppártban többféle álláspont van. Van kétségkívül háborús álláspont, de van békepárti álláspont is, és mi azért vagyunk az Európai Néppártban, hogy a béke álláspontját erősítsük.

Hiszünk abban, hogy az Európai Néppárt még visszavezethető az alapító atyák, Adenauer, Schuman és de Gasperi örökségéhez.

Nem könnyű, mert nem vagyunk többségben a Néppártban, de vannak békepárti erők, a mi dolgunk pedig az, hogy a békepárti erőket erősítsük.

Szöveg és fotó: vasarnap.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Puszta Sándor átélte a fronton a háború borzalmait, katolikus papként a béke embere volt – mondta a pap költő szobrának avatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Leányfalun, csütörtökön.

A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Szent Anna-templom kertjében felállított szobrot egyfajta történelmi igazságtételnek nevezte.

Úgy fogalmazott:

mert lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Puszta Sándor pap költő költészete a papságát fejezi ki, és a költészet nála pasztorális eszköz volt papi szolgálatához. Személyiségének másik fontos eleme – folytatta – a lokálpatriotizmusa, nála a patrióta és a lokálpatrióta teljes egységben volt, hiszen a patriotizmus a lokálpatriotizmusok összessége.

Semjén Zsolt a pap költő életéből három epizódot emelt ki. Ő közvetítette a rádióban az 1938-ban Magyarországon tartott Eucharisztikus Világkongresszust. Akkor úgy tűnhetett – mondta –, hogy „két neopogány hatalom”, a bolsevik Szovjetunió és a náci Németország szorításában vergődik a kereszténység, ezért a ’38-as eucharisztikus kongresszus egyúttal tiltakozás volt mind a Szovjetunió, mind a náci Németország befolyása, ideológiája ellen.

A kongresszusnak mintegy politikai üzenete az volt, hogy nem akarunk sem a nemzetiszocializmus, sem a kommunizmus vazallusa lenni”

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

Életének másik fontos korszaka – idézte fel –, amikor a fronton szolgált tábori lelkészként. Látta a magyar katonákat a fronton meghalni, látta a tömegsírokat, és látta, hogy a katonák megfagynak az orosz hómezőkön. Hangsúlyozta: e háborús tapasztalat alapján is tudatosan vált a béke emberévé.

Semjén Zsolt úgy folytatta: az a háború is a nagyhatalmak háborúja volt, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar katonák Oroszország közepén meghaljanak.

Azt mondta: Puszta Sándor életének harmadik kiemelt korszaka az üldözöttség, mellőzöttség időszaka. Megjárta az Andrássy út 60-at, a kádári konszolidációnak nevezett időszakban pedig mellőzték, háttérbe szorították, de ő mindig a keresztre feszített Úr Jézusra emelt szemmel fogadta el a szenvedést.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, azért kell szobrokat állítani nagyjainknak, mert az embernek szüksége van jelekre és szimbólumokra, amelyek a lényegre irányítják a figyelmét.

A szobrok emlékeztetnek voltaképpeni küldetésünkre”

– jelentette ki.

Puszta Sándor (1911-1983) 1937-től, 46 esztendőn keresztül, haláláig volt a falu katolikus papja, költői indulásakor Móricz Zsigmondtól kapott bíztatást. Leányfalu a mostani szoborállítás mellett a katolikus templom külső falán elhelyezett poszterkiállítással emlékezik meg a költőről, papról.

A mellszobor Páljános Ervin szentendrei szobrászművész alkotása.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ronald Reagan egykori amerikai elnök nem hagyta magát letéríteni a jó útról, megőrizte a békét és a jövőre vonatkozó üzenete ma egyre aktuálisabb – erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélt szerdán Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy nem pusztán nemes múltidézés a Ronald Reagan Emlékbizottság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciája az egykori amerikai elnök halálának 20. évfordulója alkalmából; Ronald Reagannek a jövőt illetően is súlyos üzenete van, amely egyre aktuálisabb.

Semjén Zsolt, aki egyúttal az emlékbizottság elnöke is, kifejtette:

mára elképesztő ellenszélbe kerültek a Reagan-i konzervatív, keresztény és patrióta, család- és embercentrikus gondolkodás „premisszái” a világban, amely politikai cselekvés zsinórmértékét a keresztény etika alapján ítélte meg a nemzet szolgálatában.”

Magyarország ezen gondolatok menedéke a radikális átalakuláson keresztül menő Európában – szögezte le. Feladatunk nemcsak saját nemzetünk, de egész Európa érdekében is, hogy ezeket az értékeket ne csak magánemberi szinten, de a politikában és az államirányításban is őrizzük, mellettük a közügyek intézésében is hitet tegyünk – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes idézte Condoleezza Rice volt amerikai külügyminisztert, aki Ronald Reagan budapesti Szabadság téri szobrának avatásán hangsúlyozta: az 1848-as forradalom és az 1956-os szabadságharc nemcsak a magyar, de az egyetemes történelem kulcsfontosságú, történelmet formáló eseményei voltak. Ezek az események inspirálták a szabad világban élőket, de akit a nyugati világ vezetői közül – Condoleezza Rice szerint – a leginkább megérintettek ezek a történések, az Ronald Reagan volt. Reagan elnök az események hatására fogadta meg, hogy mindig küzdeni fog az elnyomás alatt élőkért – emlékezett Semjén Zsolt. Megemlítette: a korábbi amerikai elnök nagyvonalúan támogatta az Egyesült Államokban emigrációban élő Varga Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt korábbi elnökét, hogy nemzetközi fórumokon hangot tudjon adni Magyarország kálváriájának.

Rámutatott, hogy

Közép-Kelet Európa a szabadságának visszanyerését leginkább három embernek köszönheti: Ronald Reagan elnöknek, Szent II. János Pál pápának és Gorbacsov elnöknek, akinek józan belátására is szükség volt, hogy elkerüljük a III. világháborút.”

A KDNP elnöke idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait a politikusi felelősségről: „szakértők hada elemzi a nemzetközi politikát, de ők bármikor tévedhetnek, szemben az államférfiakkal, akik egyszer dönthetnek. A történelem mond majd ítéletet minden lépésükről. Ronald Reagan jól döntött: a változást bölcsen irányította és megőrizte a békét.”

Semjén Zsolt megjegyezte:

Ronald Reagant nemcsak a politikusi döntés felelőssége terhelte, hanem az a speciális helyzet, hogy a saját legszűkebb szakértői közege próbálta meg lebeszélni „zseniális tervéről”, miszerint a később csillagháborús tervnek is nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezés előtérbe helyezésével rendítse meg a Szovjetuniót.”

Hozzátette: Reagan elnök azonban nem hagyta lebeszélni magát, ugyanis tudta magáról, hogy – ahogyan mondta – „randevúja van a sorssal”. A szovjet vezetők elhitték, hogy az Egyesült Államok a Stratégiai Védelmi terv megvalósításával máris hatalmas fölénybe került. A szovjet vezetők a fegyverkezési versenyt választották, és ez Reagan elnök szándékának megfelelően gazdaságilag, majd minden értelemben maga alá temette a Szovjetuniót – elevenítette fel a történelmi eseményeket.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott:

deja vu érzésünk lehet, mintha a kis Magyarország is szinte egyedül járná a világpolitika rögös országútján az erkölcse és meggyőződése szerinti útját, míg harsogva követelőző szirénhangok próbálják erről az útról letéríteni. Erősítsen bennünket Reagan elnök példája, aki nem hagyta magát letéríteni a jó útról!”

– szólított fel a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra is: bízik benne, hogy hamarosan megnyílhat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az a műhely, amely Reagan elnök szellemi örökségét őrizve keresi a változó világrend elvi alapjait.

Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter videoüzenetében Ronald Reagan nagyon fontos küldetésének nevezte, hogy a szovjet birodalomnak véget vessen. Felidézte, hogy Reagan elnök konzervatív értékeket képviselt és mélyen hitt az Isten, haza, család elvekben és a demokráciában.

A volt külügyminiszter háláját fejezte ki, hogy a bizottság tovább viszi az egykori amerikai elnök munkáját, hitvallását.