Mivel emberek vagyunk, szükségünk van olyan szimbólumokra, mint a tér tekintetében a templom, azaz a szent hely, mint az egyház ünnepei, szentségei, vagyis a szent idő, és olyan tárgyakra, mint a liturgikus eszközök vagy az ikonok – mondta csütörtökön Semjén Zsolt a Görögkatolikusok évszázados öröksége című centenáriumi kiállítás megnyitóján Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban.
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kiemelte,
emberekként arra is szükségünk van, hogy az érzékszerveinkkel megragadható módon tudjuk a valóságot a tudatunkba hozni, szükségünk van az érzelmekre és hangulatokra, valamint a logikára is, hogy eljussunk az igazság felismerésére. Ezért van szükségünk egyházművészetre és teológiára.”
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az Abszolútum, az Isten ábrázolása sehol sem lehetséges, kivéve a kereszténységet. Azért, mert mint fogalmazott, egyedül a kereszténység tud arról, hogy az Isten emberré lett és az, hogy Istent ábrázolni lehet, azért van, mert az Abszolútum megtestesült a názáreti Jézusban.
Ezért, aki az evangéliumot hallgatja, Istent hallgatja, aki Krisztus ikonját nézi, Istent nézi, hiszen Krisztus Isten ikonja, és ezért legitim a kereszténységben az ikon, mert maga az Isten akarta azt, hogy ő Krisztusban, mint ikonban látható legyen, tapasztalható legyen, köztünk legyen”
– mutatott rá Semjén Zsolt.
Ebből, és abból, hogy az egyház az ő misztikus teste, az is következik, hogy testének, az egyház beteljesedett életű tagjainak, a szenteknek az ábrázolása szintén legitim – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Szolyák Péter, a múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a kiállításon huszonnyolc intézmény és parókia összefogásával hatvannyolc műtárgyat mutatnak be jövő év március 20-ig. A kiállított tárgyak között az abaújszolnoki oltárt vagy a kéziratos Tetraevangeliont is megtekinthetik a látogatók.
Megjegyezte, hogy
az elmúlt száz év egyháztörténeti összefoglalása és a hitélet alappillérei szép és logikus elrendezésben, a nagyközönség számára is érthető nyelvezettel tárulnak az érdeklődők elé.”
Kiemelte, hogy a tárlatban az okoseszközök „tudatos és arányos” használata jellemző, emellett felhívta a figyelmet az intézmény iskolák számára kidolgozott múzeumpedagógiai programjaira is. A múzeumpedagógia a jelen és a jövő modern múzeumainak is az egyik legfontosabb és egyre erősebb alappillére, melyre a Herman Ottó Múzeum már bő egy évtizede tudatosan épít – mondta.
Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy a tárlat nemcsak száz év értékeit mutatja be, hanem örökölt „kincsekből” is, több száz év templomaiból is vittek oda olyan értékeket, melyeket érdemes lesz megcsodálni.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Slachta Margit síremlékavató ünnepsége a Fiumei úti sírkertben – VIDEÓ
2024. szeptember 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közösségi oldalán tett közzé videót Slachta Margit síremlékavató ünnepségéről.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Slachta Margit – a keresztény feminista
2024. szeptember 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde Slachta Margit síremlékének avatásán.
Fiumei úti sírkert, 2024. szeptember 18.
140 éve született Slachta Margit szerzetesnővér, az egyház társadalmi tanításából fakadó szociális munka elkötelezettje, a Magyar Országgyűlés első női tagja. Isten és a Haza iránti megingathatatlan szeretete, a szolidaritás élethivatásként való megélése szilárd bástyává tette egy viharos korban.
Slachta Margit német-francia-történelem szakos tanár, alapításától, 1908-tól tagja a Szociális Missziótársulatnak, mely egyszerre volt a világra nyitott rend és modern szociális intézmény.
Keresztény feministaként szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratokat, felismerve az írott sajtó erejét. 1923-ban több nővértársával együtt elhagyja a Szociális Missziótársulatot és megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg. Slachta Margit a korban nőként és főleg szerzetesnővérként szokatlan módon a politika eszközeit választotta ahhoz, hogy mély hitéből sarjadó szociális eszméit megvalósítsa.
Saját maga úgy fogalmazta meg útjának stációit és motivációját, hogy a tevékeny szeretet először a szenvedők jajkiáltásai iránt ébred fel, ezt követően keresi a bajok gyökerét – ma az egyház társadalmi tanítása nyelvén ezt úgy mondanánk, hogy a strukturális igazságtalanságok okait –, s „az apostolkodás szellemével kívánja nemesíteni az emberpalántákat”, azaz az iskolák felé fordul, és a „szürke nővérek” arra is hivatást kaptak, hogy az „államhatalom nyelvén beszélve” politikai és jogi eszközökkel munkálkodjanak.
Ezért alapítja a Keresztény Női Tábort, amely a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani. 1920-ban volt az első olyan választás Magyarországon, amikor nők is szavazhattak, ekkor Budapest I. kerületében nyerve, első női képviselőként jutott be a Parlamentbe. Jelmondata így hangzott: „Hiszek minden jog forrásában és minden törvény szerzőjében, az egy örök Istenben”. IV. Károly királyhoz, a Habsburg Házhoz hű legitimizmusa hozzájárult ahhoz, hogy a Horthy-rendszer megszilárdulását követően, mandátuma lejártakor, a Szociális Missziótársulat elöljárója határozatban hívta vissza a közéletből. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke Haller István és Huszár Károly, korábbi miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Slachta parlamenti elvesztése a keresztény politika egészének „csatavesztés” és vissza kell őt hozniuk.
A második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt pedig életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Lélek szava című folyóirata nyíltan náciellenes volt, 1943-ban pedig a szlovákiai zsidók tervezett deportálása kapcsán kiharcolt egy pápai audienciát, aminek eredményeként XII. Piusz pápa tiltakozásra szólította fel a püspököket és a deportálás végül elmaradt. A Szociális Testvérek Társasága Margit testvér vezetésével bújtatta az üldözötteket a náci megszállás alatt, ennek lett vértanúja Boldog Salkaházi Sára. Izrael állam még életében, 1969-ben a Világ Igaza kitüntetést adományozta Slachta Margitnak.
Életrajzírói megemlékeznek egy szimbolikus képről, melyben mintegy összesűrűsödik Slachta Margit személye és munkássága: 1944. karácsonyán néhány testvére kíséretében egy teherautóra szerelt karácsonyfával járta az ostromlott Budapest utcáit. A jármű hangszórójából karácsonyi énekek szóltak, miközben zúgtak a felettük elhúzó bombázók.
Slachta a háborút követően újra életet lehelt mozgalmába, a Keresztény Női Táborba. 1944-1945. fordulóján tagja a KDNP tervezett pártvezetésének, de a Barankovics-Mindszenty véleménykülönbség és az a politikai-stratégiai döntés, hogy a KDNP modern polgári pártként szakított az első világháború utáni keresztény kurzus politikájával, eltávolította a kereszténydemokratáktól.
1945-ben a fővárosi helyhatósági választáson sem a kereszténydemokrata párt, sem a Keresztény Női Tábor nem kapott indulási engedélyt, ezért a Független Kisgazdapárt listáján jutottak két-két helyhez. Az 1945-ös országgyűlési választásokon – a Keresztény Női Tábor önállóságát megtartva, de egy másik párt listáján – pártonkívüli jelöltjeként jutott be a Parlamentbe. Erre azért volt szükség, mert a Keresztény Női Tábor ekkor sem kapta meg a hatóságoktól az önálló indulás jogát.
Míg a 20-as évek eleji ciklusában szociálpolitikai és nőjogi kérdésekben szólalt fel, addig az 1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki. Memorandumot juttatott el ez ENSZ-hez és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. A világháborút lezáró békeszerződés előkészítése és a határon túli magyar testvérei iránti felelősségvállalás oly erős kiállásra sarkallta, hogy Némethy Jenő kisgazda képviselő elismerően a Parlament egyetlen férfijaként beszélt a törékeny szerzetesnővérről.Kiállt azok mellett, akiknek „nincs saját hangjuk”. Tudta, hogy a változásokhoz neki is politikai hatalomra van szüksége, mert „nem szállhat szembe kard ellen nádpálcával”.
1947-ben a Keresztény Női Tábor önálló pártként indult a parlamenti választáson, Mindszenty bíboros hagyta jóvá a szervezeti szabályzatát. Négy mandátumot szerzett és ott ért el sikereket, ahol a nagyobb keresztény pártok nem indultak, így nem érhette az a vád, hogy megosztja a keresztény-nemzeti szavazatokat.
Kovács K. Zoltán, a történteket megélő kereszténydemokrata képviselőként úgy emlékezett vissza Slachta és a kereszténydemokraták viszonyára, hogy az eltérő hangnem és a politikai realitás másképp való felfogása ellenére azonos céljuk volt: az egyház társadalmi tanításával összhangban lévő társadalmi viszonyok megteremtése, amit csak erősített több kereszténydemokrata képviselő és a szerzetesnővér kiváló személyes kapcsolata. Slachta a megalakuló új Országgyűlésben a marxista osztálytársadalommal a krisztusi demokráciát helyezte szembe, miközben az Egyházat, a szentistváni hagyományból sarjadó nemzeti értékeket és a nők gazdasági-politikai jogait védte, a teljes magyarság elszánt védelmezőjeként. Margit testvér a Gondviselés által neki rendelt feladatként élte meg, hogy hozzájáruljon a pogány káosz megkereszteléséhez.
Tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, melyet „Úristen nélküli falanszternek” tartott. Legemlékezetesebb küzdelme az egyházi iskolák államosítását megelőző parlamenti viták során rajzolódott ki. Slachta, Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen. A Marosán György és elvtársai által folyamatosan támadott, megalázott és félbeszakított törékeny idős nővér 1948 júniusában 2500 levelet vitt be a Parlamentbe, melyek a szülői szervezetek és az egyházközségek tiltakozásai voltak. Slachta a másfél évnél alig hosszabb ciklus felében tudott csak aktívan politizálni: a tervgazdaságot ellenző felszólalása miatt Kéthly Anna 60 napra, az iskolatörvény vitáját követően pedig Marosán György egy évre záratta ki az országgyűlési munkából.
1949-ben a püspöki kar – a politikai viszonyok miatt – jobbnak látta, ha nem támogatja parlamenti indulását, amit a választási bizottság amúgy sem hagyott jóvá. Slachta Margitot megrendítette Mindszenty bíboros letartóztatása és a hercegprímásra zúdított hamis vádak özöne. Több hónapos hazai rejtőzés után angolszász követségi kapcsolatain keresztül két rendtársával előbb Ausztriába, majd Amerikába utazott. Szerzetestestvéreinek írt búcsúleve tanúsága szerint számolt azzal az eshetőséggel, hogy a diktatúra hatóságai miatt nem fog tudni hazatérni. Ez a félelem valósággá lett, Slachta pedig Buffaloban, a Szociális Testvérek Társaságának amerikai rendházában élt emigrációban. Itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven több beszédet mondott a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta. Ott hunyt el 1974-ben.
Slachta Margit jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül. Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy szeretettel harcoljon az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Rendtársa és életrajzírója, Mona Ilona az ószövetségi próféták kiállásához hasonlította Slachta sokak számára naivitásnak tűnő politikáját. De Slachta Margit tisztában volt azzal, hogy a végső győzelem csak Istennel és Istenben lehetséges, minden más csupán átmeneti. Ahogy fogalmazott: „mindent az örök cél és lélek szempontjából ítélek meg.” Vallotta, hogy „a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer.”
Kovács K. Zoltán így summázta Slachta Margit életművét, hogy olyan társadalmi és gazdasági rend építéséért küzdött, melynek középpontjában az Isten képére teremtett ember és ennek megfelelő társadalom kialakításának szolgálata áll.”
Margit testvér, életpéldáddal és közbenjárásoddal segíts minket ebben!
Semjén Zsolt beszéde az alábbi videón tekinthető meg:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Súlyos bűn, de van, ami még annál is súlyosabb!
2024. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Menthetetlennek, visszataszítónak és botrányosnak nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke annak a néhány papnak a közelmúltbeli botrányát, amelyek – mint mondta – „az egyházat és a keresztény közéletet egyaránt megrázták“.
Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szombati budapesti konferenciáján úgy fogalmazott: ami visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn és ezt nem kell azzal relativizálni, hogy az egyházban az ilyen események töredékei a világban hasonló intézményekben előforduló bűnöknek.
Egyik bűn sem elfogadható, botrányos és súlyosan árt az egyháznak”
– mondta.
Az is fontos, hogy reflektáljanak rá, ne hallgassanak szemérmesen: először is el kell ismerni, hogy ami szörnyű, az szörnyű, ami visszataszító, az visszataszító és ami védhetetlen, az védhetetlen.
Semjén Zsolt ugyanakkor felvetette, az egyház ellenségeinek és kritikusainak, akik a gender-ideológiát propagálják, nem azt kellene mondani, hogy „Welcome to the club”?
A KDNP elnöke úgy fogalmazott: visszataszító a kettős élet, a szemforgatás, mindez súlyos bűn. Ennél már csak egy súlyosabb bűn van, ha valaki erre még büszke is.
Amikor a saját, deviáns élethelyzetükből politikai ideológiát csinálnak és el is nevezik büszkeségnek. A legnagyobb bűn, ami létezik, ha a valaki a rosszat jónak mondja és a jót rossznak”
– fogalmazott, aláhúzva, itt van a „vízválasztó”.
Kitért arra is, hogy az egyház nem a szentek egyháza, hanem a bűnösöké is. Az egyház azért szent, mert Jézus Krisztus szent, és nem azért, mert minden egyes tagja szent. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egyházat minden időben ékesítik a szentek.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott:
a Pitagorasz-tétel akkor is igaz, ha matektanár alkoholista. Jézus Krisztus evangéliuma akkor is érvényes, ha a plébános részeges vagy bűnös.”
A KDNP elnöke beszélt arról is, hogy a magyar állam egészének és minden részének feladata identitásunk, a keresztény civilizáció védelme, és ezt rögzítették Magyarország alaptörvényében is.
Rámutatott: Magyarországon az állam és egyház egymástól elválasztva működik. Az egyházak közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, az állam pedig nem avatkozik szakrális kérdésekbe.
Kiemelte:
az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását. Egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a magyar hazának. A járható út a kettő harmonikus együttműködése az egész társadalom javára”
– mondta.
A magyar egyházpolitikai modell lényege az állam és egyház együttműködése a társadalom egészének javára – fejtette ki, hozzátéve: állam és egyház kapcsolatában alá-fölé rendelés nem fogadható el, csak szigorú egymás mellé rendelés, és Magyarországon ez meg is valósul.
Kitért arra is, hogy az a felfogás, hogy az egyház tartson egyenlő távolságot a különböző politikai felfogásoktól, teljes félreértés, mert nem az egyház “mozog” a pártokhoz képest, hanem fordítva, a pártok az egyházhoz képest, és az egyház annyiban működik együtt, amennyiben az adott párt keresztény értékeket képvisel. A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház közel álljon hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy igyekeznek képviselni az egyház társadalmi tanítását, ezáltal közel állnak az egyházhoz – mutatott rá Semjén Zsolt.
Szerinte ha kétségbe lehet vonni az egyház társadalmi tanítását, akkor a keresztény értékeket képviselő politikai pártnak nincs közéleti legitimitása.
Ha pedig őket ki lehet szorítani, akkor nincs aki megjelenítse az egyház társadalmi tanítását és az egyház visszaszorul a sekrestyébe”
– húzta alá.
Szólt arról is, hogy aki politikai szerepet vállal, a közéletben részt vesz, annak tisztességesnek és hatékonynak kell lennie. Ha valaki nem tisztességes, akkor az erkölcsi stiklik nem csupán a pártjának vagy magának okoznak kárt, hanem a kereszténységnek, az evangélium hirdetésének is.
Megjegyezte ugyanakkor: ha valakit támadnak, nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem tisztességes, hanem azt, hogy olyan hatékonyan képviseli a keresztény értékeket és érdekeket, hogy érdemes őt támadnia az egyházellenes erőknek.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a kereszténység, mint az egész kontinens közös öröksége az elmúlt két évezredben, iránymutató számunkra.
Az emberek egy része nem vesz tudomást a keresztényekről vagy egyenesen ellenük van – tette hozzá, és kitért a keresztények üldöztetésére, az eltüntetett köztéri keresztekre Nyugat-Európa-szerte.
Hangsúlyozta:
ha a keresztények, a keresztény értelmiségiek nem lennének, a világ végképp utat veszítene. Olyan világ jönne, ahol minden megengedett, ahol nincs morális iránytű, elmosódik a határ jó és rossz között”
– vélekedett.
Azok az alapértékek, amelyek egykor naggyá tették Európát, mára kiveszőben vannak, a család, a nemzet, a kereszténység emlegetése szinte szitokszónak számít. Kitért arra is, hogy Magyarország ebben a viharban állja a sarat és mint azt tette századokon keresztül, ma is védi a keresztény értékeket, a klasszikus európai életmódot, kultúrát. Számukra a család mindennek az alapegysége, enélkül nincsenek erős közösségek, együttműködő nemzetek sem – szögezte le Jakab István.
Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke a szervezet elmúlt 35 évét tekintette át, kiemelve, hogy az alapítóatyák üzenete 35 év után is világos és élénken él, és a küldetésük, a keresztény közösségépítés azóta sem változott.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A magyar kormány számára kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás biztosítása és támogatása az egész Kárpát-medencében
2024. szeptember 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány számára kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás biztosítása és támogatása az egész Kárpát-medencében – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt az Óbudai Egyetem 2024/25-ös tanévét megnyitó ünnepi szenátusi ülésen köszönetet mondott a felsőoktatási intézménynek, amely a kezdetektől mindig az összmagyarságban gondolkodott és küldetésének érezte, hogy az egységes magyar nyelvet ne csak a köznyelvi, hanem szakmai értelemben is biztosítsa.
A különböző tudományágaknak szaknyelve van és kulcsfontosságú, hogy a magyar tudományos nyelvet egységesen tudják művelni, az „ne essen szét”. Ez úgy lehetséges, ha olyan programok valósulhatnak meg, mint az Óbudai Egyetemen – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt rámutatott:
kulcsfontosságú az anyanyelven történő tanulás a nemzeti szempontokon túl azért is, mert a magyar nyelv zsenialitása révén tudományos eredményeket is megalapozhat.”
Felidézte, amikor Teller Edét megkérdezték arról, minek köszönheti, hogy a világ egyik legsikeresebb fizikusa, matematikusa, természettudósa lett, a tudós azt válaszolta: Ady Endrének, mert tőle tanulta meg mélységében azt a magyar nyelvet, ami olyan zseniális és hajlékony, hogy minden ötletét meg tudta általa fogalmazni.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: antropológiai értelemben csak arról lehet gondolkodni, amit nyelvileg ki tud valaki fejezni. Amit nem tud, az intuíció lehet, de következetes gondolkodás biztosan nem. Az sem mindegy, az anyanyelvünkön vagy egy tanult nyelven gondolkodunk. Rámutatott:
az az előny, hogy valaki az anyanyelvén tanulhat, akár a határon túl is, olyan szellemi előny, ami semmi mással nem pótolható.”
Nem mindegy ugyanakkor egy-egy nyelv minősége sem: nehezen vitatható, hogy a magyar nyelv a szó minden értelmében zseniális, és általa olyan dolgokat is meg tudunk ragadni, nyelvileg kifejezni, amit nem biztos, hogy más nyelven meg tudnánk tenni – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy számítanak az egyetemekre, azok nem önmagukért vannak.
Együtt kell élniük azzal a környezettel, amelyben léteznek, érezniük kell annak lüktetését és reagálniuk kell rá. Nem lehetnek béklyóban, dinamikusnak kell lenniük”
– hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez bizalom és partnerség kell. Ez az egymásra utaltság az, amiért a magyar kormány belevágott a felsőoktatás megújításába az elmúlt években.
Rámutatott: ezért kellett az a versenyképességi program, amelynek részeként a megújult egyetemi struktúrák lendületet tudtak venni. Összegzése szerint amit most látnak, azok élő, lüktető egyetemek, álmokkal bíró egyetemi vezetők, innovatív, kreatív diákok és társadalmi bizalom az egyetemeken.
Úgy értékelte, az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be, javultak a lemorzsolódási adatok, 30 százalékkal nőttek a nemzetközi publikációs adatok. Idén is több mint 120 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, több mint 100 ezren nyertek felvételt – sorolta.
Hozzátette:
egy kibontakozó magyar modellt látnak, amelynek alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia.”
Megállapítható, hogy a magyar modell működik – jelentette ki az államtitkár, és kitért a Pannónia Program elindítására is, amely tízmilliárd forintos kerettel a mobilitás támogatását célozza.
Varga-Bajusz Veronika külön köszöntötte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, megköszönve nemzetvédő munkáját. Gratulált továbbá Milák Kristóf úszónak, aki az Óbudai Egyetem első olimpiai bajnoka lett.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte: idén a tanévnyitó rendhagyó módon Kárpát-medencei felsőoktatási tanévnyitó is egyben.
Az ünnepséget a Kárpát-medencei összetartozás jegyében szervezték meg, kifejezve, hogy a Kárpát-medencei oktatási tér egységet alkot
– húzta alá.
Felidézte az egyetem online oktatási centrumának létrehozását, amelynek kötelékében már mintegy 80 ezren végeztek el valamilyen online kurzust.
Ismertette: az idén több mint 4300 hallgató kezdi meg tanulmányait a felsőoktatási intézményben, ami soha nem látott létszám az egyetem történetében.
A rektor kitért arra is, hogy lépésről lépésre emelték a minőségi követelményeket, hogy a legjobb hallgatókat vehessék fel. Az intézmény mérnökképzés iránti elkötelezettsége az elmúlt években még tovább erősödött – hangsúlyozta.
Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere, a fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány elnöke kiemelte: az idei tanévnyitó ünnepe az egyetemnek és az összmagyarsághoz kapcsolódó felsőoktatásnak egyaránt.
Rámutatott:
minden feltétel adott ahhoz, hogy az Óbudai Egyetem stabil tanévet kezdjen meg és tudjon végigvinni. Nagyon komoly csapatmunkára van szükség, hogy eredményeket érjenek el, illetve azokat megőrizzék és a jövőbeni kihívásoknak meg tudjanak felelni”
– tette hozzá.
Az egyetem tanévnyitóján részt vettek határon túli magyar felsőoktatási intézmények vezetői. Jelen volt továbbá mások mellett Varga Mihály pénzügyminiszter, az egyetem díszdoktora, a fenntartó alapítvány első kuratóriumi elnöke, képviseltették magukat az intézmény nemzetközi partnerei, a külföldi diplomáciai testület tagjai.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Idén is csatlakozik az Ökumenikus Segélyszervezet tanévkezdési akciójához a KDNP + VIDEÓK
2024. szeptember 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Az idei évben is csatlakozik a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt elnevezésű adománygyűjtéséhez, a kisebbik kormánypárt frakciójának ajándékait Semjén Zsolt pártelnök és Simicskó István frakcióvezető adta át csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt Jézus Krisztust idézve úgy fogalmazott, „nagyobb boldogság adni, mint kapni”.
Az is gazdagodik, értékesebb emberré válik, aki adja az adományt és segít egy embertársának, és jó annak is, aki kapja, jelen esteben a gyerekek, a tanulók – mondta.
Kiemelte a segélyszervezetek működésének fontosságát, és rámutatott:
rájuk az állami, önkormányzati intézményrendszer működése mellett is nagy szükség van.“
A karitatív szervezetek jelentősége a fizikai segítségnyújtáson túl abban is áll, hogy emberi szót, személyes kapcsolatot tudnak adni. Soha nem lehet nélkülözni a segélyszervezeteket, mert ezt a személyes pluszt semmilyen más intézmény nem tudja biztosítani – hangsúlyozta.
A gyerekek, akik kapják az adományt, sokszor nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is nehezebb helyzetben vannak, és az, hogy mások számára fontosak, megtartó erőt jelenthet számára”
– tette hozzá.
Nem tudhatjuk azt sem, milyen életutat indít el egy-egy ilyen adomány: lehet, hogy ezzel a füzettel és tollal egy új József Attilát , vagy a kockás füzettel egy új Nobel-díjas matematikust segítenek – jegyezte meg.
A pártelnök megköszönte, hogy a segélyszervezet idén is gondol a határon túli gyermekekre, és segíti a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai diákok beiskolázását. Egy nemzethez tartozunk, rájuk is gondolunk“
– fogalmazott.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: ötödik alkalommal csatlakoznak az adománygyűjtéshez, hogy a nehéz helyzetben lévő családok tanévkezdését segítsék többek között tanszer- és füzetcsomagokkal, iskolatáskákkal.
A KDNP és frakciója mindig is törekedett arra, hogy emberközpontú, keresztényszociális politikát folytasson“
– hangsúlyozta, felidézve, hogy történelmi gyökerek is erre predesztinálnak.
Örömmel segítik a segélyszervezet munkáját most tanévkezdéskor és máskor is – jelezte a frakcióvezető, aki szintén aláhúzta: szükség van a karitatív munkát végző segélyszervezetekre.
A politikus a KDNP legfontosabb céljának nevezte a jövőre nézve is, hogy a családokon segítsenek és a keresztény értékrendet megerősítsék.
Hangsúlyozta,
a kormány az elmúlt 14 évben számos családpolitikai intézkedést hozott a magyar családok megsegítése érdekében.“
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója köszönetet mondott az ajándékokért, és arról beszélt, hogy egységcsomagokat állítanak össze a tanévkezdésre, kétezer iskolatáskát szeretnének megtölteni. Ha ezt a célt elérik, akkor az egész évben működő Kapaszkodó Programot is támogatni tudják. A program keretében a hátrányos helyzetű gyermekekkel rendszeresen foglalkoznak az intézményekben, sokszor külön szakemberek bevonásával. A másik cél, hogy erősítsék a jelenlétüket Erdélyben és Kárpátalján is, és segítsék az ottani gyermekek beiskolázását – tette hozzá.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Videó: KDNP
Minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre
2024. szeptember 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt a program országos kiterjesztését bejelentő budapesti sajtótájékoztatón ismertette:
a kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne. A kormány egymilliárd forintot biztosít erre a célra a mostani tanévben”
– jelezte.
A miniszterelnök-helyettes a programot három az egyben programként jellemezte, amely eddig különállóan létező programelemeket egyesít: az iskolai történelemórát, a történelmi emlékhelyek emlékezetpedagógiai jó gyakorlatát és a tanórákon kívüli közösségteremtést.
A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik”
– mutatott rá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a nemzeti identitás megélése antropológiai lételeme az embernek. Akkor van megmaradás egy létszámában kis nemzet számára, ha minden egyes tagjában benne él az a tudat és az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, mert az őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek.
Ezen büszkeség alapjának a történelmi tudásnak kell lennie, s ennek a megélhetőségét, élményszerűségét teszi lehetővé ez a program”
– húzta alá.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a mai változó világban különösen fontos, hogy legyenek gyökereink, legyen hovatartozásunk, öntudatunk, mert ezek segítenek a küzdelmes feladatokban.
A köznevelésben is fontos cél a gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása, a legjobb tudásátadási módszer pedig az élmény – mondta a helyettes államtitkár.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv szerint is olyan módszerekre van szükség, amelyek távol állnak a frontális oktatástól, helyette tapasztalat- és élményalapú módszerrel adnak át tudást, amely így „mélyebben tud gyökeret ereszteni” a gyerekekben.
Hajnal Gabriella közlése szerint a programban a helyszíni látogatást megelőzi az iskolai felkészülés, és a kirándulás után egy „lecsengető”, reflexív részt is beépítettek.
Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ elnökhelyettese azt mondta, a program fontos célkitűzése, hogy bemutassa a közösségért való szolgálatot, azokat az embereket, akik akár az életüket is feláldozták a közösségért, a hazáért, így erősítve a fiatalokat abban, hogy ők is a közösségért tenni akaró emberekké váljanak.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a nemzeti emlékezetpedagógiai program szakmai tanácsadó testületének tagja kiemelte, a programmal szeretnék elérni, hogy erősödjön Magyarországon a nemzeti összetartozás érzése, a magyarok legyenek büszkék a múltjukra, ugyanakkor tudják vállalni történelmük egészét, azaz nemcsak a szépet és a jót, hanem a rosszat, a kudarcokat is.
Móczár Gábor, a programot kezdeményező és koordináló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, kutatások szerint a fiatalok vágynak aktívan kapcsolódni a történelemhez, a nemzeti múlt és a következő generáció közötti kapcsolatot pedig leginkább a közoktatáson belül lehet megteremteni.
A programot azért indítják 7. osztálytól, mert ekkor már van olyan alaptudása a gyerekeknek, amelyre építkezni lehet”
– tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a 85 emlékhelyből 47 helyszínen indul a program, szeptemberre már 15 500 gyerek jelentkezett, az iskoláknak pedig nem kerül pénzbe a részvétel.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Hálaadó szentmise az Esztergomi Bazilika teljes renkonstrukciójáért
2024. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A székesegyházak rekonstrukciójáról és a Pázmány új kampuszáról – Interjú Semjén Zsolttal
2024. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
– Ma van az Esztergomi Főszékesegyház rekonstrukciójáért hálát adó ünnepi szentmise. Ön annyit mondott, hogy: megígérték, megcsinálták.
– És ahogy ígértem, a történelmi egyházak összes püspöki székesegyházát, és mindezen túl a Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk és 200 újat építettünk!
– Mindennek valóban maradandó, emberöltőkre szóló távlata van.
– Ez a történelmi távlat például akkor tudatosult bennem, amikor negyed százada egyházügyi államtitkár koromban aláírtam – ezernyi, a kommunista rendszer által elvett egyházi ingatlan visszaadásán, rendezésén túl –, hogy visszaadom a Katolikus Egyháznak a Szent István Bazilikát és a Mátyás-templomot. Ilyenkor megtapasztalja az ember, hogy Isten a történelem ura!
– Mi az, ami még hátra van?
– 2020 tavaszán törvényjavaslatot nyújtottam be, amit elfogadva az Országgyűlés megalkotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óriási ingatlanjuttatásáról szóló törvényt, és vállaltuk azt is, hogy kulcsrakészre építjük meg. A Károli Gáspár Református Egyetemnél már megtettük ezt. Nemzeti ügy, hogy megépüljön a Pázmány a Belváros közepén, mint minden tekintetben XXI. századi katolikus universitas!
– A baloldal pártjai és a baloldali polgármester is támadja…
– Hát persze. A bolsevik reflexek, bolsevik reflexek. De ettől se nekem, se Lázár Jánosnak nincsenek álmatlan éjszakáink. Mi mindenkivel korrekt, méltányos viszonyra törekszünk az ügy érdekében, van, akivel lehet, kár, hogy van, aki konfrontációra játszik. De ahogy a mondás tartja: a kutya ugat, a karaván halad.
– Mi az, ami még prioritás?
– A Pázmány mellett szívügyem az általunk a konstantinápolyi ortodox egyháznak, az Egyetemes Patriarchátusnak átadott és teljes rekonstrukció alatt álló volt Károlyi-palota a belvárosi Múzeum utcában, ahol keleti keresztény testvéreink bizantinológiai és teológiai dialógus központot fognak működtetni. E két mű méltó mai megvalósulása és szimbóluma Szent István örökségéhez való hűségünknek!
Szöveg: vasarnap.hu Fotó: Miniszterelnökség
A józan ész ellenforradalma
2024. augusztus 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Megjelent Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének legújabb könyve A józan ész ellenforradalma címmel.
„Amikor a liberalizmus cégére alatt ellentmondást nem tűrő véleményterror fenyeget, ahol a politikai korrektség jelszavával még azt is megszabják, hogy mit mondhatok, és mit nem, akkor nyilvánvaló, hogy erre az antropológiai, szexuális, kulturális ’forradalomra’ csak egy válasz adható: az ellenforradalom. A téboly forradalmával szemben a józan ész ellenforradalma.”
