A küldetésünk az, hogy aki meg akar maradni, az megmaradhasson magyarnak
2024. október 29.
A magyar kormány küldetése, hogy katalizátora legyen annak, hogy a magyar közösségek hajszálerekkel hálózzák be a Kárpát-medencét és a diaszpórát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt, kedden Budapesten.
„A küldetésünk az, hogy aki meg akar maradni, az megmaradhasson magyarnak” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Rámutatott:
a magyar állam értelme és célja nem pusztán az államigazgatási feladatok ellátása, hanem az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad, mert ha bármelyik nemzetrésze eltűnik, az egyetemes magyarság csonkul meg”
– hangsúlyozta.
Semjén Zsolt éves beszámolójában kitért arra, hogy 2010 óta közvetlen formában 1400 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásokra. Ez az összeg 2009-ben még csupán 9,1 milliárd forint volt – jegyezte meg.
Közlése szerint 5500, Kárpát-medencében és diaszpórában működő intézmény és szervezet munkájához járultak hozzá és 9300 beruházást valósítottak meg 330 milliárd forintból.
Kitért arra, hogy
96 nemzeti jelentőségű intézmény és program kiszámítható finanszírozását biztosítják. Az oktatási és nevelési támogatást 100 ezer forintra növelték és 230 ezer gyermek után folyósítják.“
Az óvodafejlesztési program keretében csaknem ezer óvoda épült, illetve újult meg.
A Határtalanul! program keretében eddig 530 ezer diák juthatott el külhoni magyar területekre. A mostani tanévben a gazdasági nehézségek ellenére 1672 utazáson 52 ezer diák vehet részt“
– ismertette Semjén Zsolt.
Szólt arról, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor Programokon keresztül ezer ösztöndíjas segítette eddig a szórvány- és a diaszpóra szervezetek munkáját.
Hálózatokat építenek a Kárpát-medencében: a pedagógusszövetségeken keresztül 12 ezer pedagógussal tartanak intézményes kapcsolatot.
Közel 3000 külhoni vállalkozó tevékenységét segítik. A gazdaságfejlesztési programról szólva hangsúlyozta: ez jó az ottélő magyarságnak, mert lehetővé teszi a szülőföldön történő megélhetést, jó a többségi nemzethez tartozóknak és az utódállamnak, mert invesztíció érkezik az országba. Nem utolsósorban jó Magyarországnak is, mert gazdasági expanziót jelent – mutatott rá.
Semjén Zsolt a honosításról szólva kiemelte: a nemzet közjogi egyesítése erkölcsi kötelességük volt és sokaknak – például a kárpátaljai magyarságnak – ez az életet jelentette. Összesen eddig 1,2 millióan éltek a kedvezményes honosítással, illetve a diaszpórában az állampolgárság megállapításával. Úgy fogalmazott: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, felvehette.
Éves szinten nagyságrendileg tízezres kérelemmel számolnak a jövőben“
– jelezte.
Megerősítette az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatását, ahogy eddig, úgy a jövőben is így járnak el. Ez helyes és ésszerű, akár tetszik az utódállamoknak, akár nem – mondta.
Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy „a nemzetpolitika és az egyházpolitika a kormány egyetlen sikerágazata”, ami a Kárpát-medencei és az egész magyarság szempontjából fontos. A jövőbeni érdekérvényesítéshez, az autonómia megvalósításhoz ugyanakkor szükség lenne erős szövetségesekre az EU-n belül – hangsúlyozta. Azt kérdezte, van-e esély a magyar ügy mellé szövetségeseket találni?
Dócs Dávid (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, a nemzetpolitika az egyik legfontosabb terület, ha a nemzetre nem fordítanak energiát, saját halálos ítéletüket írják alá. Elismerve az eredményeket, de úgy látja, a súlypont némileg átbillent, az anyaországban úgy tűnik ellenérzést szül, ha jobban támogatják a külhoni magyarságot, mint az ittenieket. Példaként hozta az iskolakezdési támogatást.
Szászfalvi László (KDNP) a megvalósult valóságról beszélt az elmúlt 14 év nemzetpolitikájával kapcsolatban. Nem oldalak vitája zajlik, nem pusztán álmokról, tervekről beszélnek, hanem olyan látásmódról, amit sikerült megvalósítani – közölte. Ez példaértékű és történelmi jelentőségű, egyfajta egységet teremtettek a nemzetpolitikai területen – összegzett és kiemelte a hálózatépítést.
Pánczél Károly (Fidesz) a nemzetpolitikai sikerek mellett az ország biztonsági helyzetét és a családtámogatási terén elért eredményeket hangsúlyozta.
Semjén Zsolt kifejtette:
az a normális, ha mindenki a saját európai pártcsaládjában megteszi, amit nemzeti ügyekben meg kell tenni. Ugyanakkor ennek nem szabad önfeladásig mennie“
– mutatott rá.
Kitért arra is, illúzió volt azt gondolni, hogy a kisebbségi jogok megoldásában előrelépést lehet elérni az Európai Unióban, példaként azt hozta fel, hogy nem vették napirendre az őshonos kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.
Nem a mi készülékünkben van a hiba:
Szerbiával történelmi kiegyezést és kiengesztelődést sikerült elérni. Ebben nagy szerepe volt az egyházaknak“
– vélte, hozzátéve: nemzeti kormányok között lehetőség van az előrelépésre. „A mi kezünk ki van nyújtva szomszédaink felé” – fogalmazott.
Kitért arra is, fő célja, hogy a határon túli magyarságot ne lehessen szembeállítani az anyaországival. Mindent összeszámítva a külhoni magyar gyermekek kevesebbet kapnak, mint az anyaországiak, mivel számtalan támogatási formát a határon túliakra nem lehet kiterjeszteni. Fontosnak tartotta, hogy minden magyarra számítanak, de azt is, hogy a magyar állam ne legyen résztvevője az ottani esetleges „politikai vircsaftnak”.
A bizottsági ülés előtt megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, aki 2014-től töltötte be ezt a tisztséget.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
1956-ban kettős támadás ellen kelt fel a magyar nemzet
2024. október 23.
A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával szemben, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Albertirsán, az Irsai evangélikus templomban tartott istentisztelet után rendezett 1956-os megemlékezésen.
Semjén Zsolt arról beszélt, hogy a nemzet életében ugyanúgy megvannak az ünnepek, mint a családok vagy az egyház életében; olyan kitüntetett napok, amikor a nemzet történetének nagy eseményeire emlékezünk.
Az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből. A történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik”
– fűzte hozzá a politikus.
Kifejtette, hogy állami és nemzeti ünnepeink – augusztus 20-a, március 15-e és október 23-a – történéseiből az a tanulság vonható le, hogy a magyar nemzet életében mindig ugyanaz volt a feladat: egyfelől a nemzeti szuverenitás megteremtése, megvédése, másfelől az idők jelének felismerése, a szükséges társadalmi változások végrehajtása.
Szent István király idején ez úgy hangzott, hogy a szuverén magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele által a keresztény Európához való csatlakozás; 1848-ban ez úgy hangzott, hogy haza és haladás, tehát a szuverenitás visszaszerzése és a szükséges polgári átalakulás megteremtése; 1956-ban pedig úgy hangzott, hogy menjenek ki a szovjet megszálló csapatok, álljon vissza a nemzeti szuverenitás és a proletárdiktatúra őrületéből térjünk vissza a polgári demokráciához – sorolta.
Semjén Zsolt arról a tanulságról is beszélt, hogy miközben keletről egy barbár birodalom szállta meg Magyarországot, nyugatról pedig azt harsogta a Szabad Európa Rádió, hogy jönnek az amerikai csapatok, jönnek az ENSZ-csapatok.
Amikor ezt mondták, akkor már az Egyesült Államok és a Szovjetunió régen megegyezett, hogy a szovjetek nem avatkoznak be Szueznél, az amerikaiak pedig nem avatkoznak be Magyarországon”
– fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a szovjetek által exportált, Magyarországra erőltetett marxista ideológia idegen a magyar nemzet mentalitásától. Az osztályideológia jegyében elvették az emberek tulajdonát, a materializmus jegyében el akarták venni az emberek hitét az egyházak szétverésével, az internacionalizmus jegyében meg akarták szüntetni a nemzethez tartozást, a hazaszeretet, és a szocialista embertípus őrületében bomlasztották a családokat is.
Ez az ideológia embertelen, ezért istentelen, s mert istentelen, ezért embertelen”
– fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy 1956 spontán forradalom volt, amelynek nem volt egyetlen karizmatikus vezetője, hanem a magyar nép volt a főszereplője. Szimbolikusan ugyan meg lehet jelölni két embert, akik meghatározóak voltak, egyfelől Nagy Imrét, másfelől Mindszenty Józsefet.
Nagyon mást gondoltak a világról, de haza és szabadság tekintetében nagyrészt hasonlóan gondolkodtak; mindkettőjüknek helye van 1956 és így a magyar nemzet panteonjában”
– mondta a miniszterelnök-helyettes.
Nagy Imre szembe tudott nézni tévedéseivel, és a vértanúságot is vállalva népe mellé állt. Mindszenty Józsefnek nem kellett jó oldalra állnia, mert mindig jó oldalon, Isten, egyház és haza mellett állt, nemzete lelkiismereteként.
Hozzátette:
1956-nak nemcsak a magyar történelem, hanem a világtörténelem tekintetében is meghatározó jelentősége volt, mivel az első szeget ütötte be a Szovjetunió és a marxizmus-bolsevizmus koporsójába.”
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Elment a magyar nemzetpolitika hű katonája. Isten veled, Árpád!
2024. október 17.
Elhunyt Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitika hű katonája – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Facebook-oldalán.
Forrás és fotó: Semjén Zsolt Facebook-oldala
Isten veled, Imre Atya!
2024. október 17.
Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője.
1940. június 4-én Győrzámolyban született. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett. Döntése komoly elkötelezettséget jelentett, hiszen 1958-ban a papi hivatást választó fiatalok biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság zaklatni és üldözni fogja őket.
Kozma Imre atyát 1963-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Tát-Dorogbányán volt, majd áthelyezték Budapestre. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált. Szokatlan hangvételű, szókimondó prédikációi sokakat megszólítottak, a fiatal felnőtteknek tartott konferencia beszédei alatt zsúfolásig megtelt a templom. Kozma Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták és kizárták az egyetemről.
Pályafutásának következő állomása a zugligeti Szent Család plébániatemplom volt. Százak által látogatott hittan óráin azt tanította, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat, a templom falain kívül a mindennapokban is meg kell élni hitünket. A közösség tagjainak konkrét segítő feladatokat kellett vállalniuk, ekkor alakult ki az az önkéntes hálózat, amely később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapját adta.
Az 1989-ben megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását szervezte meg. A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, melynek során 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon. A romániai forradalom alatt segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagy számú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet. Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai. Három és fél évtized alatt a Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb magyarországi karitatív szervezetté vált, amely szociális, oktatási és egészségügyi ellátásokból is hálózatot épített ki, intézményeiben és önkéntes csoportjaiban naponta átlag 17 ezer emberről gondoskodik.
1997-ben Kozma Imre atya felvételét kérte a Betegápoló Irgalmasrendbe, mely irányítása alatt megerősödött, és kórházaival az egészségügyi ellátás jelentős szereplőjévé vált. Ötvenhét évesen lett szerzetes, a legtöbben ilyenkor már a visszavonulásukat tervezik, ő a keresztény szemléletű orvoslás újraélesztését tűzte célul, és 82 éves koráig vezette a rend hazai szervezetét.
Pályafutása utolsó szakaszában éppolyan energikus volt, mint fiatalon. 2013-ban pappá szentelésének ötvenedik évfordulójára készülve gyalogosan végigjárta papi szolgálatának állomáshelyeit, 73 évesen 140 kilométeres zarándoklatot tett egy szerzetestársa kíséretében.
Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel. 1996-ban az Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Isten Veled, Tanár Úr, köszönjük életpéldádat! Jelenits István piarista szerzetes temetése
2024. október 15.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Fókuszban a területfejlesztés! Őszi szezonnyitó KDNP-frakcióülés Esztergomban
2024. október 13.
(Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
Írásbeli válasz Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőnek
2024. október 10.
Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásban kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest arról, hogy tartott-e és tart-e fenn jelenleg munka- vagy egyéb kapcsolatot a Ferenc pápa budapesti szentmiséjének szervezésében is aktív, ám pedofília miatt jelenleg felfüggesztett kecskeméti plébánossal, H. Róberttel?
Semjén Zsolt írásbeli válaszát az alábbiakban közöljük:
Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) és (9) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterhez intézett „Tartott-e és tart-e fenn jelenleg munka- vagy egyéb kapcsolatot a Ferenc pápa budapesti szentmiséjének szervezésében is aktív, ám pedofília miatt Jelenleg felfüggesztett kecskeméti plébánossal, H. Róberttel” című, K/9441. számú írásbeli kérdésére a hivatkozott törvény 42. § (2) bekezdése alapján az alábbi választ adom.
Nem.
(Csak pedagógiai okokból válaszolva:
1. Kérdése újfent nem érint kormányzati feladatot.
2. Csillapíthatatlan érdeklődése kielégítésére tanulmányozza – most és a jövőben – korábbi válaszaimat.
3. Soltész Miklós Államtitkár Úr kapcsán ismét felhívom becses figyelmét arra, hogy neki (is) ez a munkája, az egyháziakkal való személyes kapcsolattartás természetes és szükséges ahhoz, hogy feladatát el tudja látni. Kérdése akkor lenne értelmes, ha ez a kapcsolattartás azután lett volna, miután az illető viselt dolgai ismertté váltak. Mindez viszont korábban történt! Honnan kellett volna erről tudnia? Jövőbe kellene látnia? Vagy Ön szerint minden vele munkakapcsolatba kerülő embert előzetesen nyilatkoztatnia kellett volna/kellene annak szexuális beállítottságáról/aberrációjáról? Így a kérdése burkolt vádaskodása abszurd.)
Semjén Zsolt írásbeli válasza IDE kattintva, Vadai Ágnes írásbeli kérdése pedig IDE kattintva érhető el.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Átadták Esztergomban a ferences gimnázium új épületszárnyát és tornacsarnokát
2024. október 04.
Átadták pénteken a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium új épületszárnyát és tornacsarnokát, a négymilliárd forintos beruházás állami támogatásból valósult meg.
„Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak” – mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
A politikus hozzátette,
mivel a vallásos emberek nem másodrangú állampolgárok, az állam feladata hogy a közfeladatot átvállaló egyházi intézményeket ugyanúgy finanszírozza, mint állami vagy önkormányzati társaikat.”
Rámutatott, azért van túljelentkezés az egyházi iskolákban, mert ezek természetükből adódóan a test-szellem-lélek összetettségének egységében gondolkodnak.
A tanterem és a tornacsarnok mellett templom is van, így az ember teljességét szólítják meg”
– fogalmazott.
Semjén Zsolt elmondta, a rendszerváltás óta közel húsz százalékra emelkedett az egyházi oktatás aránya, ami az óvodától az egyetemig negyedmillió diákot jelent.
Köszöntője előtt a ferences templomban Erdő Péter esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét celebrált Assisi Szent Ferenc tiszteletére, majd megáldotta az új iskolai szárnyat.
Szánthó Gellért, az intézmény igazgatója korábban az MTI-nek elmondta, hogy a gimnázium új épületszárnnyal és tornacsarnokkal való bővítésére kormány támogatásával csaknem négymilliárd forintot használtak fel.
A gimnáziumban a fedett tornacsarnok létrehozásán túl az épületegyüttes iskolai szárnyán hat tantermet alakítottak ki, a kollégiumot közösségi terek létrehozásával bővíttették, és felújították az iskola udvarát, ide sporteszközöket helyeztek.
A tornacsarnok középen kettéosztható, így egyidejűleg alkalmas edzésekre, iskolai testnevelésre, szabadidősportokra, illetve bérleményként hasznosítható. A száz ülőhelyes lelátó tetején pihenőparkot alakítottak ki.
Az iskolában négy-, illetve hatosztályos rendszerben 250 diák tanul, és szinte mindenki kollégista. Az intézménybe az ország különböző részeiből érkeznek diákok és jellemzően havonta egyszer utaznak haza, így a gimnázium fejlesztése új szabadidős lehetőségeket nyit meg számukra.
Az intézményt 1931. szeptember 8-án alapították mariánus ferencesek, még Szent Antal Reálgimnázium néven. Helyén a kolostor már régebb óta működött, ugyanis a ferencesek itt telepedtek le a városban 1222-ben.
A gimnázium a középkori rendház helyén, az esztergomi Bottyán János utcában, a belvárosban található a vele egybeépült kolostorral és a Szent Anna ferences templommal. A szocializmus évei alatt az iskola egyike volt a nyolc egyházi fenntartásban működő gimnáziumnak.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az Egri Bazilika megáldása
2024. szeptember 28.
Ígéretünknek megfelelően kitataroztuk az összes történelmi egyház összes püspöki templomát, székesegyházát!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
In memoriam Jelenits István
2024. szeptember 26.
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében, a feltámadásba vetett hittel és imáinkkal osztozunk a Piarista Rend szerzetesei, tanárai és diákközösségei Jelenits István tanár úr elvesztése felett érzett fájdalmában.
Jelenits István kimagasló teológusként, irodalomtörténészként és pedagógusként maradandót alkotott. Életműve nem csupán a katolikusok, hanem az egész nemzet számára mértékadó, melyet a neki adományozott Magyar Corvin-lánc kitüntetés is kifejez.
Élete és öröksége nemcsak szerzetes- és diákgenerációknak, hanem mindannyiunknak követendő példa marad.
Semjén Zsolt
a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
Fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya
