Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Találkozás a Szentatyával és Parolin bíborossal a Vatikánban – közölte Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: © Vatican Media 

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán gratulált az RMDSZ-nek.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A romániai államfőválasztás első fordulója után veszélybe kerülhetnek az eddig elért eredmények, ezért a vasárnapi parlamenti választáson minden magyar szavazatára szükség van – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Kolozsváron.

A Kriza János Néprajzi Társaság felújított székházának avatóján részt vevő politikus az esemény után a sajtónak nyilatkozva elmondta:

a magyarságnak nem a román pártokat kell elemezni elsősorban, hanem minden magyart el kell hozni választani. Mert hogyha az RMDSZ nem lenne ott a román parlamentben, annak beláthatatlan, tragikus következményei lennének az erdélyi magyarságra és a magyar-román viszonyra is”

– jelentette ki Semjén Zsolt.

Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy minden magyar részt vegyen a választásokon, mert az elért eredményeket akkor tudja megvédeni az erdélyi magyar közösség, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti képviselete van és szerencsés konstellációban kormányra is kerülhet.

Kitért arra, hogy a román részvétel magas lesz, ezért minden magyarnak a szavazatára szükség van. Elmondta:

Magyarországon külön kérte a román állampolgársággal is rendelkező embereket, hogy újítsák meg okmányaikat, és vasárnap adják le szavazatukat az RMDSZ-re.”

„Hogyha az RMDSZ komoly erőként ott lesz a parlamentben, akkor ez lehetővé teszi az elért eredmények védelmét, és lehetővé teszi a magyar-román kapcsolatokat is” – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt elmondta:

Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek óriási szerepe volt abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerült elérni Románia teljes körű schengeni csatlakozását, ami a magyaroknak és románoknak is jó. A románságnak azt tudom mondani: egyetlen románnak sem lesz jobb attól, ha a magyaroknak rossz”

– tette hozzá.

A romániai államfőválasztás első fordulójának eredménye kapcsán újságírói kérdésre közölte: egész Európában látható, hogy a mainstream ideológia szembemegy az embereknek az értékítéletével, elvárásaival. Ennek nyomán kiszámíthatatlanná vált a belpolitika, közvélemény-kutatók ekkorát még nem tévedtek, mint a romániai államfőválasztáson.

Ez azt mutatja: mélységes elégedetlenség, protesztérzés van a társadalomban a mainstreamet szervilisen kiszolgáló politikával szemben”

– mondta.

Gratulált Kelemen Hunornak az államelnöki kampányához, fontosnak nevezve, hogy ez a román társadalom felé is szólt, és sok román emberre is hatott.

Kelemen Hunor elmondta: a vasárnapi parlamenti választásokon magas részvételre számít, ezért nagyon fontos mozgósítani a magyar közösséget. Elmondta,

azok, akik bekerültek az államfőválasztás második fordulójába, már előtte úgy szeretnének ráfordulni, hogy nyertek, ezért nagy erővel fogják mozgósítani a választóikat. Ha a magyar közösséget sikerül ugyanolyan mértékben mozgósítani, akkor biztosítva van az arányos képviselet a bukaresti parlamentben egy olyan időszakban, amikor 30 százalék fölötti a magyarellenes politikai erők aránya”

– mondta.

„Pecséttel a kézben tudunk harcolni sok magyar szavazattal azok ellen, akik sokszor, túl gyakran és nem visszafogottan a közösségre támadtak” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Aláhúzta:

december elsején a magyarok nem veszíthetnek, és a győzelem azt jelenti, hogy az RMDSZ megőrzi az erős képviseletet a román parlamentben.”

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyhangúlag fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külhoni magyar és anyaországi pártjai a zárónyilatkozatot a testület csütörtöki tanácskozásán – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Máért XXII. ülése után sajtótájékoztatón Budapesten.

Teljes nemzeti egység volt, a magyar belpolitikában szokatlan módon – értékelt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt jelezte, bár meghívták, a DK és a Momentum nem jött el, a többi párt módosításait beépítették a dokumentumba.

Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.

Kitért arra is, hogy

a magyar kormány minden eszközzel kiáll Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett. Románia minden feltételt teljesített, megérdemli a csatlakozást”

– közölte és a csatlakozást egyúttal magyar nemzeti érdeknek nevezte. Hangsúlyozta: a csatlakozás a határon túli magyarok szabad mozgásán túl, gazdasági bővüléssel is jár majd.

Beszámolt arról is, hogy 2010 óta 1400 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyarság identitásmegőrzésének támogatására, ami éves szinten 100 milliárdot jelent.

5500 külhoni magyar szervezettel vannak állandó kapcsolatban, 9300 nagyobb beruházást valósítottak meg. Kiépítettek számos hálózatot, ennek 12 ezer pedagógus, háromezer külhoni vállalkozó, 200 orvos, 200 újságíró a tagja és 1400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét támogatták”

– sorolta.

Az egyik legfontosabb magyarságmegtartó programként jelölte meg az oktatási-nevelési támogatást, minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg 230 ezer gyermek jár külhoni magyar oktatási intézménybe. Elmondta, mintegy ezer óvodát tataroztak és építettek a határon túl.

Kárpátalja vonatkozásában közölte: miközben sokan eljöttek a háború miatt, az összes iskola továbbra is működik.

Beszámolt arról is: a gazdaságfejlesztés területén 6200 pályázat nyert a gazdáktól a vállalkozó cégeken át 250 milliárd forintból.

Semjén Zsolt jelezte:

a jövő évi költségvetésben arra koncentrálnak, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzék és a háború alakulásának függvényében döntenek újabb beruházások indításáról.”

Kérdésre válaszolva közölte: a szlovákiai nyelvtörvény fájdalmas dolog, de a jó kapcsolatok arra valók, hogy a tervezet csupán tervezet maradjon. Kiemelte: a nyelvi jogoknak nem a korlátozása, hanem a kiterjesztése szükséges.

Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték:

2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését.”

Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé válnának. A jövő évi költségvetésben a nemzetpolitikai források biztosítottak, valamennyi kezdeményezést folytatni tudják – szögezte le.

Ismertetése szerint

október végéig mintegy 60 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást és mintegy 53 ezren kérték a babakötvényt.”

Az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus programokat – közte a 2024 – az együttműködés éve programot – és kijelentik, hogy készen állnak a nemzet küldetéséből teljesíteni a rájuk eső feladatokat. Ennek megkerülhetetlen része a nemzeti önazonosság erősítése a felnövekvő nemzedékben, így egyetértenek azzal, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában.

Kárpátalja vonatkozásában kijelentik, hogy az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. Kijelentik, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére és biztosítására. Egyetértenek abban, hogy a mielőbbi tűzszünet és béke jelenti a megoldást a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.

Erdély kapcsán rögzítették: aggasztónak tartják Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, valamint a visszaállamosítási kísérleteket az egyházi, közbirtokossági és magánjavak tekintetében. Aggodalommal tekintenek a tervezett közigazgatási átszervezésre, amely hátrányos helyzetbe hozná az erdélyi magyarságot. Arra biztatják az erdélyi magyarságot, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az év végi államelnöki és parlamenti választásokon, támogatva az RMDSZ listáján induló jelölteket.

Bíznak abban, hogy a fejlődő szlovák-magyar kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az államnyelvtörvény tervezett módosítása a magyar közösség szerzett jogait ne szűkítse.

Horvátország vonatkozásában gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége sikeréhez az áprilisi parlamenti választásokon, amely által a közösség megőrizte érdekérvényesítési lehetőségeit. Elégedettségüket fejezik ki, hogy – a HMDK-val partnerségben – az új horvát kormány elfogadta az új Nemzeti Kisebbségi Operatív Programot, amelynek horvátországi magyarságra vonatkozó célkitűzései megfelelő ütemben valósulnak meg.

Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány lehetőségként tekint arra, hogy világnemzetté vált a magyarság – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyar Diaszpóra Tanács XIII. ülésén szerdán Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem, mert viharos volt a történelmünk.

Úgy fogalmazott:

a magyarság az egész világon jelen van. A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság”

– mutatott rá.

Aláhúzta: a diaszpóra magyarsága hídfőállás Magyarország számára a kultúra, a gazdaság és az élet minden más területén.

Kitért arra is, hogy 2010 óta több mint tízszeresére nőtt a nemzetpolitikai terület támogatása. 5500 külhoni magyar szervezetet támogatnak és 9300 beruházást hajtottak végre – ismertette.

Beszámolt arról, hogy 3700 templomot tataroztak és kétszáz újat építettek. Egyikből sem lesz bevásárlóközpont vagy mecset – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy közel ezer óvodát és bölcsődét építettek vagy újítottak fel a külhoni magyar régiókban.

Semjén Zsolt kiemelte,

a külhoni oktatás nagy részét a magyar állam tartja fenn. A külhoni magyar iskolába íratott gyermekek után évi 100 ezer forintos támogatás jár, ezt 230 ezer gyermek után utalja a magyar állam, akik külhonban magyar iskolába járnak.”

A Határtalanul program keretében 530 ezer gyermek utazhatott külhoni magyar területekre, idén 52 ezer diák utazását támogatják. Szintén támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a külhoni magyarok hazánkba vagy más külhoni területekre utazzanak.

Semjén Zsolt rámutatott: a nemzetpolitika területén példaként tekint arra, amit Izrael megvalósít. A zsidóság bárhol él a világon, ha veszélyben érzi magát, Izraelbe mindig hazatérhet. Magyarország egy olyan ország, ahová minden magyar, éljen bárhol a világon, ha úgy érzi, bajban van, veszélyben van, mindig haza tud jönni – hangsúlyozta. Példaként említette a venezuelai magyarokat.

Hozzátette:

a Magyar Állam értelme és célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar hazája legyen.”

Semjén Zsolt a magyar nemzetet egy háromlábú székhez hasonlította, amely három lába az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága. Ha bármelyik lába kiesik, eltörik, maga a szék borul fel.

Kijelentette:

elkötelezettek, hogy a magyarság minden nemzetrésze csonkítatlanul fennmaradjon, ennek egyik eszköze a diaszpóra tanács.”

Rámutatott, számtalan programot visznek, ami bevált, cizellált és működő rendszer, és amilyen támogatási formát lehetett, kiterjesztettek a határon túli magyarságra, beleértve a diaszpórát is. Példaként említette az anyasági támogatást és a babakötvényt. Úgy fogalmazott: a nemzetegyesítést apró dolgokban is meg kell valósítani.

Kiemelte,

a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelyben eddig több mint ezren vettek részt, és amelynek révén az idén 150 ösztöndíjas utazott ki. A szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében 35 ösztöndíjast küldtek. 260 hétvégi magyar iskola működik a diaszpórában.”

Kitért a Hazaváró irodák létesítésére, amely Magyarországon egyablakos ügyintézéssel várja a diaszpórából hazatelepülőket.

Személyes életcélként jelölte meg a nemzet közjogi egyesítését az állampolgársági törvény által. Közlése szerint 1,2 millió magyar vette fel az állampolgárságot és vált nemzettársból honfitárssá és polgártárssá.

Semjén Zsolt szólt a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatásokról, és azt mondta: Magyarország a béke oldalán áll. Legyen igazságos béke, de ennek elemi feltétele, hogy a kisebbségi jogokat biztosítani kell – rögzítette.

Az a magyar érdek és az az emberiség érdeke, hogy a háború ne váljon orosz-NATO háborúvá, ha ez bekövetkezik, akkor az harmadik világháborút és atomháborút jelenthet.

Semjén Zsolt megköszönte a diaszpóra magyarságának a nemzethűségét, azt, hogy kiállnak a magyar ügy mellett.

Ahogy mi számíthatunk rátok, úgy ti is mindig számíthattok ránk”

– mondta.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte, idén 30 országból érkeztek résztvevők a diaszpóra tanács ülésére.

Kiemelte: nem lehet kisebb a cél, minthogy a magyar nemzet megmaradásán túl a nemzet felemelkedésén dolgozzanak. Minden magyar számít, éljen bárhol a világon – fogalmazott és azt ígérte, mindenki mellett kiállnak, akit jogsértés, joghátrány ér azért, mert magyar és vállalja a magyarságát.

Jelezte:

a kormány támogatja és a jövőben is támogatni fogja a diaszpóra közösségeket, az látszik a programokat áttekintve, hogy folyamatosan fejlődik a közösségek élete. Szólt arról is, hogy jövő évben kiírják a Kőrösi Csoma Sándor-program déli féltekére vonatkozó programelemét, ezzel újabb ösztöndíjasok utazhatnak ki.”

Örömét fejezte ki, hogy a diaszpóra közösségek nem izoláltan működnek, hanem a közös gondolkodás jellemző. Kitért arra, növekvő tendencia látható a hazaköltöző fiatalok esetében, amit üdvözölt.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a megkezdett programokat folytatják jövőre is, a tematikus év részeként.

A tervek szerint 2025 a jövő nemzedék éve lesz, erről a Magyar Állandó Értekezleten döntenek majd.

Beszámolt arról is, hogy Peruban újraalakult egy magyar szervezet, és Bolíviából is hasonló jelzés érkezett.

Közölte:

idén 202 pályázatot tudtak a diaszpórában támogatni az Együttműködő Nemzet Diaszpóra Program összesen 500 millió forintos keretéből. Példaként említette a többi között az amerikai magyar iskolák találkozójának, illetve a chilei-magyar kulturális hétnek a segítését.”

Az ülés elején megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, akinek tízéves államtitkári munkásságáról kisfilmet vetítettek le a résztvevőknek.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A 2024/25-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka működött – a szakképzést nem beleszámolva – egyházi fenntartásban, 230 ezer gyermek tanul ilyen iskolákban – számolt be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, a KDNP elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt csütörtökön.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: ezen intézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.

Kitért arra, hogy

hit- és erkölcstant 270 ezer gyermek tanul közoktatási intézményekben, az egyházi fenntartás aránya a gyermekvédelmi szakellátásban 74 százalék, a szociális alapszolgáltatásban 52 százalék.”

Beszámolt arról, hogy 2010 óta 3700 templom újult meg és 200 épült a Kárpát-medencében, 400 egyházi iskola felújítását és építését valósították meg Magyarországon, és összesen 179 ingatlanátadás történt az egyházak számára.

Kiemelte:

Magyarországon az egyházi intézmények finanszírozását a legszigorúbb egyenlőség alapján kell biztosítani, azaz az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza a közfeladatot ellátó egyházi intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó önkormányzati, állami intézményeket.”

Hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a vallásszabadság, a jogszabályok alapján tíz ember alapíthat vallási egyesületet, amiből 261 van jelenleg Magyarországon.

Az egyházakat az állam nem elismeri, hanem bírósági eljárással nyilvántartásba veszi, ilyen egyházból 14 létezik, a következő fokozat a bejegyzett egyház, és amelyekkel az állam megállapodást köt, az bevett egyházzá válik, ebből 32 van.”

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint tanulmányok tucatjai bizonyítják, az adófizetők forintjából premizálja a kormány az egyházi intézményeket, és nem igaz, hogy ugyanaz a támogatás jár az egyházi és önkormányzati, állami fenntartású intézményeknek. Az ingatlanátadást nem lehet másként értelmezni, mint vagyonátadásként – vélte.

Hibának nevezte, hogy az önkormányzat nem döntheti el, mire használja az adott ingatlant. Elismerte, hogy növekvő érdeklődés van az egyházi iskolák iránt, és vannak adatok arról, hogy a képzés minősége nagyon jó. Felvetette, hogy hány település van, ahol az egyetlen egyházi iskolába kell íratni a gyermekeket.

Idézte Semjén Zsolt kijelentését, miszerint egyik bűn sem elfogadható és súlyosan árt az egyháznak is. Miért nem lép a kormány semmilyen módon az egyházak öntisztulása érdekében, hogy vizsgálat legyen a „papi pedofília” ügyében? – kérdezte.

Vitányi István (Fidesz) megjegyezte: egykor „kényszerből” állami iskolába kellett járni. Kovács Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: mielőtt egy egyházi iskola elindul, hosszú procedúra zajlik le, az érintettek – köztük a szülők – szavaznak arról, akarják-e hogy az önkormányzati iskola helyett egyházi iskola működjön.

Kiemelte: nem állja meg a helyét, hogy kényszer hatására válna egyházi fenntartásúvá egy intézmény. Egyúttal a miniszterelnök-helyettes véleményét kérdezte a külföldön egyre inkább elszaporodó antiszemitizmus ügyében.

Szabó Szabolcs (Párbeszéd) egyetértett, hogy adófizetőként joggal várhatja el valaki, hogy azonos legyen az intézmények finanszírozása. Biztosítani kell, ha egy településen csak egy iskola van, az ne válhasson egyházivá, amit az állam ad át, mert ezzel nem érvényesül a világnézetileg semleges oktatás – mondta.

Kíváncsi volt arra, mire számíthat a magyar közösség a szlovák nyelvtörvény módosításakor?

Vejkey Imre (KDNP) a bizottság elnöke többek között azt kérdezte, hogy Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára hogyan kapott állami kitüntetést.

Semjén Zsolt közölte: egy kitüntetés az életút addig lezajlott eseményeire vonatkozik és ezügyben semmilyen pedofilügy „eltussolásáról” nem tud.

Elmondta azt is, régi vita, hogy az egyházi intézmények összességében több finanszírozást kapnak-e. Ha az örökjáradékot, az egy százalékot is beszámítják, akkor ezt lehet mondani, de ezeknek semmi köze az állam általi egyenlő finanszírozás elvéhez. Az egyházaknak lehetősége van hozzátenni a finanszírozáshoz, de senki nem akadályozza meg az önkormányzatokat, hogy szintén adjanak támogatást az általuk fenntartott iskoláknak.

Az önkormányzati tulajdonú iskoláknál a fenntartás átadásáról az önkormányzatok döntenek és ha ezt a döntést meghozzák, logikus, hogy a tulajdonosi jogokat is átadják az intézményfenntartó egyháznak, addig, amíg az egyház ellátja a közfeladatot”

– jegyezte meg.

Feltette a kérdést, miért van nagyobb joga annak, aki világnézetileg semleges iskolát akar, mint annak, aki katolikus vagy református iskolát. A világnézeti semlegesség nem jelentheti ennek ideológiaszerű kizárólagos preferálását

– rögzítette.

„Az egyházi pedofília” vádjáról szólva közölte:

botrányos, tűrhetetlen és elfogadhatatlan mindenfajta pedofília.”

Felidézte, hogy elfogadták Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, a minden intézményre kiterjedő átvilágítást, hogy ne lehessenek ilyen ügyek. A kormány mindent megtett, megalkották Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét – mondta és feltette a kérdést, az ellenzék miért nem támogatta a jogszabály elfogadását.

A felmerült gyanúkat tekintve mintegy féltucat ilyen egyházi ügy van, eközben hétszáz világi ember ül pedofília, vagy gyermekpornográfia miatt börtönben, az egyházi érintettség százada a világinak. Nincs különbség, egyházi vagy világi pedofília között, mindkettő tűrhetetlen – jelentette ki. Hozzátette:

semmi indok nincs arra, hogy az egyházi világot pellengérre állítsák, mindenkivel szemben ugyanolyan szigorral kell fellépni”

– mutatott rá.

Szomorú, hogy ismét előkerült a szlovák nyelvtörvény kérdése, aggodalomra ad okot a tervezet – közölte. A jó kapcsolatokat ki kell használni, hogy a törvény ne érintse a magyarság jogait, nem szűkíteni, hanem bővíteni kell a nyelvi jogokat.

Ennél súlyosabb az a jogfosztás ami Ukrajnában van”

– jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett a kormány.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Forrás: hirado.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden nemzet és minden nemzetiség egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan értékgazdagság, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet, nemzetiség adhat az egyetemes emberiségnek – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Budapesten.

A Magyarország EU tanácsi elnöksége alkalmával a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencián a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: az emberiség értékgazdasága a nemzetek, a nemzetiségek sokszínűségében áll fenn.

Ezért minden állam feladata az, hogy segítse, hogy a nemzetiségek az értékeiket megőrizhessék”

– hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes szerint a nemzetek és a nemzetiségek ügyében két filozófiai tévedést lehet elkövetni. Az egyik az, amikor nem tekintik értéknek a nemzeti létet – mint például az internacionalizmus – a másik pedig a sovinizmus, amikor egy nemzet életjoga alapján tagadja más nemzetek és nemzetiségek létezéshez való jogát – mondta.

Mi keresztény alapon mind a két szélsőséget elutasítjuk”

– szögezte le Semjén Zsolt.

A nemzetiségek értékgazdagságára példaként hozta a magyarországi németséget, akiknek kultúrája egyfelől része az egyetemes német kultúrának, másfelől pedig az egyetemes magyar kultúrának is, de olyan speciális és megismételhetetlen értékgazdasgság, amelyet csak és kizárólag a magyarországi németek tudnak megőrizni – utalt a sváb hagyományokra.

Ezért az a kormány filozófiája, hogy minden nemzetiség értékeit meg kell őrizni és államilag támogatni kell őket”

– mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Kitért rá, hogy a magyar törvényekben tudatosan kerülik a kisebbség szót, és beszélnek nemzetiségekről, mert a kisebbség valamilyen hiányt jelent a többséghez viszonyítva, holott a létszámbeli kisebbség nem jelent értékbeli kisebbséget.

Elmondta: Magyarország alaptörvénye tételesen leszögezi, hogy a kisebbségeknek joga van a szabad identitás vállalásához, az anyanyelv használatához, valamint a kulturális autonómiához is.

Ebben a formában a 13 őshonos nemzetiséget ismerjük el, ugyanis velük szemben diszkriminatív lenne, ha a közelmúltban idetelepült csoportok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a velünk évszázadok óta történelmi sorsközösségben élő őshonos kisebbségek”

– jelentette ki Semjén Zsolt.

Mióta a Fidesz-KDNP kormányoz a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 108-ra nőtt, ahol több, mint húszezer diák tanul, és korábban soha nem látott állami támogatást kapnak – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy az alkotmány deklarálja azt, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők. Mindegyiküket alanyi jogon megilleti, hogy parlamenti szószólójuk legyen, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén a nemzetiségeknek országgyűlési képviselője is lehet. Utóbbit a német nemzetiség tudta elérni – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a nemzetiségek országos szinten 13, területi szinten 44, települési szinten 1018 önkormányzattal rendelkeznek.

Amilyen jogokat mi a határon túli magyarság számára kérünk, azt mi száz százalékosan nyújtjuk azt itt élő nemzetiségek számára”

– emelte ki Semjén Zsolt, példaként említve, hogy Magyarország számára semmilyen problémát nem jelent, ha a nemzetiségek használják saját szimbólumaikat, vagy ha kettős állampolgárrá válnak.

Az őshonos kisebbségeink hídként működnek Magyarország és az adott utódállam között: ha egy ország és Magyarország között a viszony nem a legmegfelelőbb, abból semmilyen hátrány nem „áramolhat át” az adott magyarországi nemzetiségre, ha viszont a kapcsolat gyümölcsöző, akkor ennek gyümölcseiből részesüljön az adott magyarországi nemzetiség – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kardos Gábor kisebbségkutató, tanszékvezető egyetemi tanár ezután az uniós kisebbségpolitikáról szóló előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unióban nincs „nemzetiségi kisebbségi instrumentum”, az identitásvédő jogok nem kaptak és kapnak megfelelő védelmet.

Kifejtette: a kialakult helyzet egyrészt az Európai Bizottság, másrészt a tagállamok nemzeti kisebbségeket érintő kérdésektől való elfordulásával magyarázható.

Az Európai Bizottság kényes kérdésnek tekinti a nemzetiségi jogok védelmét, amelyből igyekeznek kimaradni. A Minority SafePack kérdéskörében a bizottság úgy gondolta, hogy nem hárul rá feladat. A tagállamok esetében pedig negatív konszenzus alakult ki a nemzetiségi jogok védelme terén, amelyet beárnyékol a bevándorolt kisebbségek problémája – jelezte.

Szavai szerint az Európai Unióban van védelem a diszkriminációval szemben, ugyanakkor az identitást védő jogok nem kaptak és nem kapnak megfelelő védelmet.

Az Európai Bizottság kényesnek, problematikusnak, a politikai rendszer működésével közvetlenül összefüggésben álló kérdésnek tekinti a nemzetiségi jogok védelmét, amelyekből igyekszik lehetőség szerint kimaradni”

– foglalta össze.

Hozzátette: a Minority SafePack kapcsán a bizottság egyszerűen arra a konklúzióra jutott, hogy „tulajdonképpen nincs mit csinálni, nincs jogalkotási helyzet, semmiféle feladat nem hárul rá”.

A bizottságot emellett rendkívüli módon foglalkoztatják a technikai problémák, elsősorban a kisebbségi nyelvek unión belüli használatával összefüggő nehézségek, főként a fordítási költségek”

– jegyezte meg.

Kardos Gábor rámutatott: a tagállamok egyik csoportjában az országok elismerik és megfelelő módon védik a nemzeti kisebbségeket, a másik csoportban azonban problémaként tekintenek rájuk.

A két csoport között negatív konszenzus alakult ki a kérdés hanyagolása miatt, amely arra a félelemre vezethető vissza, hogy a témakörben születő uniós jog tagállami szinten kötelező érvénnyel bírna.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán gratulált Donald Trumpnak. 

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Orosz Anna momentumos képviselő kérdésére válaszolt. 

A teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:

Orosz Anna kérdésének és Semjén Zsolt válaszának teljes leirata az alábbiakban olvasható:

Orosz Anna: Miniszterelnök-helyettes úr! Valószínűleg ön is tudja, hogy csak az elmúlt pár hétben, kizárólag Kalocsa-Kecskemét Egyházmegyében három katolikus papot függesztettek fel azért, mert vélhetőleg kiskorú gyermekekkel szemben éltek vissza szexuálisan. Belegondolni is borzalmas abba, hogy országszerte hány és hány áldozata van ezeknek az egyházon belüli visszaéléseknek, hiszen nyilvánvalóan a nyilvánosságot látott esetek csak a jéghegy csúcsát képezik. Ehhez képest csak a kegyelmi botrány kirobbanása óta a maga jó barátja – ön fogalmazott így – Balog Zoltán református püspök 6 milliárd forint értékben kapott állami vagyont. Maguk teljes intézményrendszereket adnak át az egyházaknak, óvodákat, iskolákat, középiskolákat, a komplett nevelőszülői hálózatot. Folyamatosan az Isten, haza, család, hazug képében tetszelegnek, pedig nyilvánvalóan hírből sem ismerik a Tízparancsolatot, nemhogy betartanák azt. Kérdésem önhöz, hogy mit tesz maga egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként az áldozatokért és azért, hogy minden gyermek biztonságban legyen az egyházi intézmények falai között is. Mit tesz azért, hogy az egyház kivesse magából a pedofil szörnyetegeket, mert jelen pillanatban tudja, hogy kiket vet ki leginkább a soraiból az egyház? Azokat a jóérzésű papokat, lelkészeket és hívőket, akik megpróbálnának valamit tenni a megtisztulásért és a feltárásért. Például azt az újbudai református lelkészt, Thoma Lászlót, aki szót emelt azzal szemben, hogy Balog Zoltán a mai napig püspöki rangban van a református egyházban. Szóval kérdésem, hogy mit tesz maga az áldozatokért, mit tesz a gyerekekért és mit tesz az egyház megtisztulásáért? Köszönöm!

Elnök: Megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon!

Semjén Zsolt: Köszönöm szépen! Igen, tisztelt elnök úr, képviselő asszony! Először is ezeket az ingatlan-juttatásokat nem Balog Zoltán püspök úr kapta, hanem a református egyház. Valójában még csak nem is a református egyház, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem. Ezt kollégiumként fogják használni, ami minden odajáró gyereknek a segítségére szolgál. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt. Egyébként, amit mond, abban annyi igazság van, hogy egyetlen ilyen ügy is botrány, visszataszító és tűrhetetlen! Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy a magyar kormány nem tűri ezt, zéró toleranciát hirdettünk a pedofíliával szemben, meghoztuk Európa legszigorúbb pedofil-ellenes törvényét. Milyen kár, hogy önök nem támogatták! Megcsináltuk az átvilágítást a gyermekvédelmi intézményekben. Milyen kár, hogy önök nemhogy nem támogatták, hanem lázítottak ellene! Na, most az egyházak vonatkozásában, kedves képviselő asszony, a helyzet az, hogy az egyházi intézményekben jóval kevesebb ilyen eset van, mint a világ intézményekben. Egy is sok és botrányos, de jóval kevesebb! Önök körülbelül fél tucat ügyet hoztak föl, nagyjából ennyi is van. Megkérdeztem a Belügyminisztériumot. Mit gondol, kedves képviselő asszony, hogy hányan ülnek ma börtönben pedofíliáért és gyermekpornográfiáért? Hétszázan. Hétszázan. Tehát az egyházi intézményekben százada van annak, mint ami egyébként világi esetben előfordul. Hangsúlyozom, hogy egy is tűrhetetlen és botrányos! Tájékoztatom továbbá a képviselő asszonyt, hogy az egyházi szabályok sokkal szigorúbbak, mint az államiak. Ferenc pápa rendelkezéseit, a Ti vagytok a világ világossága című rendelkezést száz százalékban hajtotta végre a Magyar Katolikus Egyház. Ön egyetlen esetet nem tud mondani, ahol bármilyen eltussolás történt volna. Egyébként, ha tudna, tegyen feljelentést! Megtenni kötelessége, hogyha ilyen esetről tudomása van. És azt is meg kell mondanom önnek, hogy olyan szempontból is szigorúbb az egyházi szabályozás, hogy ami államjogilag nem bűncselekmény, kánonjogilag az is a legsúlyosabb büntetést vonja maga után, lásd például Bese Gergő ügye. Tehát arra kérem, hogy ne vádaskodjon, hanem ha tudomása van bármilyen konkrétumról, tegyen feljelentést, amit megtenni erkölcsi kötelessége.

Elnök: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr! Egyperces viszontválaszra Orosz Anna képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

Orosz Anna: Kevés lesz az egy perc ennek a sok terelésnek a megválaszolására, de az elején kezdem. Jó, hogy felhozta a Károli Egyetemet, ugyanis onnan rúgták ki azt a református lelkészt, aki szót emelt azzal szemben, hogy Balog Zoltán továbbra is reformátusi püspöki rangban van. Aztán én értem, hogy magunk rengeteg jogszabályt hoztak a gyermekek védelmében állítólag, de ennek mégis mi az eredménye? Hetente jön ki egy hír arról, hogy éppen kit abuzáltak egyházi vagy állami intézményekben. Maga nem hogy nem tesz semmit ez ellen, nem hogy nem emel szót, hanem kitünteti például Tóth Tamást, aki eltussolta, aki segített két pedofil pap ügyének az eltussolásában. Aztán semmit nem szól azzal kapcsolatban, hogy Fohsz Tivadar a mai napig egy templom alapítványának a kuratóriumában ül. Ez az ember állítólag a saját nevelt lányát molesztálta, és tiltott pornográf felvételeket készített róla. Szóval mondja már meg, hogy azon kívül, hogy relaxációs tanyákon pihenget a Fideszes haverjaival, mégis mit tesz a gyermekek védelmében az egyházi intézményekben?

Elnök: Egyperces viszontválasz illeti meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat is. Parancsoljon!

Semjén Zsolt: Képviselő asszony, természetesen nem mond igazat. Először is Tóth Tamással kapcsolatban semmiféle eltussolásról nem tudok, továbbá semmiféle tanyán nem relaxáltam, sőt életemben nem voltam azon a tanyán, ellentétben az önök vádaskodásával. Ellenben ön részletesen beszámolhatna, hogy az ön önkormányzatában, a Szivárvány Óvoda tekintetében milyen tapasztalatai vannak? Képviselő asszony, a helyzet a következő: kilóg a lóláb. Önöket nem a gyerekek iránti aggódás motiválja, nem az irántuk való felelősségvállalás, nem az irántuk való szeretet, hanem az egyház iránti gyűlölet.

(Elhangzott: Parlament, 2024. november 4.)

semjenzsolt.hu