A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a szervezet rendezvényén.
A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható – tette hozzá. II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie. Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség – mutatott rá. Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén – mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig „könnyűlovasság”.
A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány „nem átalott saját nemzete ellen kampányolni” 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat – mondta a kormányfő helyettese.
Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával – tette hozzá.
Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam – mondta.
Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében.
Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják.
Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség – mondta.
(Forrás: MTI)
A szenvedélyünk Magyarország
2019. május 23.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány ars poeticája, a szenvedélyünk Magyarország, ennek a szenvedélynek a megvalósítása pedig az országépítés – fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen.
Semjén Zsolt a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium torna- és vívócsarnokának későbbi alapkövébe helyezendő időkapszula megáldása alkalmából kifejtette: Budapesten megszámlálhatatlan, hogy hány daru mutatja az építkezéseket, de vidéken is épülnek az utak, a házak, a rendelők, a sportpályák és a magánházak. „Hogy országépítők legyünk, annak egyik szimbolikus pontja a sportcentrum”, hiszen ez a jövőbe való beruházást jelenti – hangoztatta. „Akkor lehet országot építeni, ha mindenki a maga helyén megteszi azt, ami az építésből az ő dolga”. A zalaegerszegi egyházi iskola sportcentruma pedig azért realitás, mert mindenki, a szülők, az egyház, a város és a megye megtette, ami a dolga volt, s erre a kormány sem mondhatta azt, hogy nem támogatja. Semjén Zsolt szerint, akik nem tarják magukat hívő embernek, azoknak is érdeke, hogy valami szép, valami jó megvalósuljon. Az egyházi iskoláknak is az a feladata, hogy ne csak magas színvonalon oktasson, de olyan embereket is neveljen, akik értékeket képviselnek. „A világ jobbítása az egyházi iskolák célja”. Arányaiban Magyarország adja a legnagyobb egyháztámogatást az Európai Unióban, de „ennél jobb befektetés nem lehet, „történelmileg és szociológiailag is igazolt az egyházi iskolák ereje és szerepe – vélekedett a politikus. Jelenleg Magyarországon az iskoláknak nem egészen 20 százaléka van egyházak kezében, ami azt mutatja, hogy az emberek bíznak az egyházakban, szívesen adják a gyerekeiket ilyen intézménybe. „Az egyházi iskolákból kikerülő gyerekek tudása, tartása példaértékű”, oktatásuk a keresztény civilizációt közvetíti, ami egyaránt szolgálja a gyerekek, az ország és Európa érdekeit is – jelentette ki Semjén Zsolt. Francoise Debeaupte, az iskolát fenntartó Notre Dame női kanonok- és tanítórend rendfőnöke felidézte, hogy 90 éve alapították a zalaegerszegi oktatási intézményt, akkor áldották meg a jelenlegi ünnepségnek is helyet adó kápolnát. Jelezte, hogy a kormány a torna- és vívócsarnok építésére 2,5 milliárd forintot meghaladó támogatást ítélt meg. A leendő sportcentrum nemcsak edzéseknek és sportversenyeknek biztosít majd helyet, de lehetőség lesz kulturális események rendezésére is. „Minden adott, hogy a fiatalok fejlesszék fizikai és mentális képességeiket” – fogalmazott. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), miniszteri biztos egyebek közt arról beszélt, hogy a miniszterelnök hétpontos programját azért is kell támogatni, mert nem lehet hit nélkül családot nevelni, tanítani, vagy bármilyen munkát végezni. A Mindszenty József által egykor elvetett mag „nagyon jó talajra hullott” – fűzte hozzá a tanítórend fejlesztésére utalva. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) kitért arra, hogy 1928-ban az akkoriban Zalaegerszegen tevékenykedő későbbi bíboros, Mindszenty József hívta a zalai megyeszékhelyre a rendet, amely egy évre ár kezdte el a tanítást. Az 1948-as államosítás, majd a rend 1950-ben történt feloszlatása után 1993-ban kezdték meg az oktatást újra a Mindszentyről elnevezett iskolában, ahol ma mintegy 700 diákot tanítanak, nevük pedig szorosan összekapcsolódott a vívósportággal is.
(Forrás: MTI)
A magyar emberek nem akarnak kevert népességű országban élni
2019. május 08.
Ossza meg ismerőseivel!
A bevándorlás kérdése a legfontosabb ma Európa számára – mondta a miniszterelnök-helyettes a Fidesz-KDNP országjárásán Barcson. Semjén Zsolt megjegyezte: a brüsszeli vezetés inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus.
A politikus kiemelte: a magyar emberek kifejezték, hogy nem akarnak kevert népességű országban élni, ez pedig a kormányt is kötelezi arra, hogy megvédje a nemzeti szuverenitást és a keresztény civilizációt. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az életnek vannak olyan dolgai, amiket utólag helyre lehet hozni, de a bevándorlás nem ilyen.
A kereszténység a „karitászt”, a jótékonyságot írja elő, ami megvalósul a helyben történő segítéssel is. Ez a Hungary Helps – Magyarország segít program. Senki sem írhatja nekünk elő, még a brüsszeli bürokraták sem, hogy ellenőrizhetetlen tömegeket fogadjunk be egy velünk többnyire ellenséges kultúrából. Állítsuk meg a migrációt, hajrá Fidesz–KDNP! – zárta szavait Semjén Zsolt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Hír TV Magyarország élőben húsvéti adásának, amelyben a Macron francia elnök által hirdetett nemzetközi pénzgyűjtő akcióról is kérdezte Földi-Kovács Andrea.
Ez a szörnyű tragédia nem csak a francia nemzetet érinti, hanem az egyetemes emberiséget, hiszen mindannyiunk keresztény és kulturális örökségének felbecsülhetetlen értéke a Notre-Dame – mondta el Semjén Zsolt a székesegyházat ért tűzvészről.
A miniszterelnök-helyettes a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt is megjegyezte, ebben a francia szekularista egyházellenes politika vastagon benne van.
„Franciaországban államosították a templomokat, ehhez képest Franciaország, ami elvileg egy jóléti, nyugati ország, egy töredékét sem volt hajlandó adni a Notre-Dame tatarozásához” – mutatott rá.
Semjén Zsolt leszögezte, amennyiben nemzetközi mozgalom indul a Notre-Dame támogatására, Magyarország, mint keresztény ország ezt meg fogja fontolni. Hozzátette: eleve nem lett volna szabad hagyni, hogy ilyen lerombolt állapotba jusson.
A miniszterelnök-helyettes szigorúan magánvéleményét is megfogalmazta a Hír TV műsorában. „Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta – mint az egyház legidősebb leánya, hisz úgy hívták régen Franciaországot – a saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk. Adja Isten, hogy ez a tragédia egy olyan jel legyen, ami felrázza a francia nemzetet és nem csak a templomnak az újraépítése tekintetében, hanem a saját nemzeti önbecsülésük, a saját történelmük, a saját franciaságuk, a saját kereszténységük tekintetében.”
„Nem titkolóztunk, mert nincs miért” – interjú Veres András püspökkel
2019. április 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Furcsa módon a kommunizmus rendőrsége is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk kevesebb kiskorúak elleni bűncselekmény történt a katolikus egyházban – mondta Veres András győri püspök, a püspöki kar elnöke a nepszava.hu-nak.
– Nemzetközi tanácskozást rendeznek a jövő hónapban Budapesten a „kiskorúak védelmének fontosságáról”. A magyar püspöki kar ennyivel elintézi a papi zaklatások ügyét, vagy várható valamilyen folytatás?
– Elsődlegesen a megelőzés lehetőségeiről tárgyalunk majd, tehát egy szakmai konferenciáról van szó. Mindenképpen jó lenne, ha megjelenne, mert különben, sajnos, egyoldalúvá válik minden nyilatkozat: ahogyan a Szentatya is hangsúlyozta, a kiskorúak zaklatása és szexuális molesztálása legkevésbé egyházi ügy. Alapvetően világi jelenségről van szó. Az egyházi személyek által elkövetett bűncselekmények aránya 0,4-0,5 százalék körül mozog. A fennmaradó 99,5 százalékról senki nem beszél. Ferenc pápa ezért – az egyházon belül tett intézkedéseken túl – a politikusokat is felkérte, hogy lépjenek fel a rendkívül súlyos problémával szemben. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy az egyházban egyetlen eset is megengedhetetlen. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is mindent megtett, amit csak meg tudott tenni.
– Mit?
– II. János Pál pápa 2001-ben arról rendelkezett, hogy minden zaklatásos ügyet a hittani kongregáció elé kell vinni. Később – amikor már XVI. Benedek volt pápa – újabb körlevél született arról, hogy minden püspöki karnak eljárási rendet kell kidolgoznia az ilyen ügyek kezelésére. A magyar püspöki kar ezt az eljárási rendet megalkotta és el is fogadta 2012-ben.
– Miért nem tájékoztatták erről a közvéleményt?
– Egyházon belüli intézkedésről volt szó, hiszen a mi személyeinkre, intézményeinkre vonatkozik. Tudomásom szerint ez a világi intézmények esetében sincs másképpen.
– Nyilvánosan hozzáférhető a püspöki kar által elfogadott eljárási rend?
– Sok olyan dokumentum van, ami az egyház belső életéről szól. Ezek azok számára elérhetőek, akiknek ezt alkalmazniuk kell. Bár én akadályát sem látnám, hogy ez mások számára is hozzáférhető legyen, csak eddig ez a kérés fel sem merült.
– Hány magyarországi egyházi személy ellen indult eljárás – akár katolikus, akár világi bíróságon – 2012 óta?
– Pontosan nem tudom megmondani. Nem kaptunk rá felkérést, hogy készítsünk összesített statisztikát, és nem is érzem szükségét ennek, mert minden egyházmegye és minden szerzetesrend maga jár el a saját ügyeiben. Nekem tizenegynéhány ilyen esetről van tudomásom.
Melyik döbbentette meg a leginkább? Egyiket sem ismerem részleteiben, sőt a legtöbbet egyáltalán nem ismerem, csak hallottam az eljárásról.
– Akadt olyan elkövető, aki a szűkebb környezetéhez tartozott?
– Hála Istennek: nem.
– Külföldön sorozatban törtek ki a botrányok, a szexuális visszaélések megrengették a világegyházat. Magyarországon miért volt ilyen nagy a csend?
– Nem titkolóztunk, mert nincs miért. Nálunk valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint más országokban. Én úgy látom, a magyar ember és a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést.
– Legalább ennyire elterjedt idehaza a hallgatás és az áldozathibáztatás „kultúrája” is.
– Ezzel együtt a gyerekek védelme erősen benne él a magyar társadalomban. Amikor börtönökben jártam, hogy fogvatartottakkal találkozzak, mesélték: igen nehéz annak, akiről kiderül, hogy gyerek sérelmére követett el bűncselekményt. A többiek ellehetetlenítik az életét.
– Azok az országok, ahol sok visszaélésre derült fény, nem elég gyerek- és családbarátok?
– Meglátásom szerint liberálisabbak nálunk. Mi a helyzet a döntően katolikus Spanyolországgal? Vagy Írországgal? A nyugati társadalmak jelentős részére érvényes a liberális szellemiség. A „liberálist” nem politikai kategóriaként használom, hanem az emberek felfogását meghatározó kifejezésként. Magyarországon egyébként van még egy ok, amiért a múltban kevesebb visszaélés történhetett. A kommunizmus idején a politikai rendőrség szigorúan fellépett a kiskorúak elleni bűncselekményekkel kapcsolatban, még az egyházi közösségekben is.
– Tessék? A Kádár-rendszer titkosszolgálatának is köszönhető, hogy a katolikus egyházban kevés volt a zaklatás?
– Igen, bármilyen furcsán hangzik, indirekt módon a kommunista rendszer is szerepet játszott ebben, de ez csak egy feltevés a részemről.
– A hívek mennyiben várják el, hogy az egyház megbüntesse a zaklató papokat?
– Ambivalens a dolog. Egyrészt fontos tisztázni, hogy mi minősül zaklatásnak. Vannak, akik átfogó, teljes tisztázást és nyilvánosságot igényelnek, s vannak, akik szeretnék, hogy ezek csöndben intéződjenek el. Itt jegyzem meg, nekünk az ártatlanság vélelmére is ügyelnünk kell. Csak akkor tekinthető bűnösnek valaki, ha bebizonyosodik a bűnössége. Megtörtént ugyanis, hogy ártatlanul vádoltak meg valakit. Ha viszont kétséget kizáróan kiderül valakiről, hogy bűnös, akkor arról a belső nyilvánosságban a hívek is értesülnek.
– A püspöki kar tagjai mentálisan felkészültek rá, hogy ilyen kényes ügyekkel foglalkozzanak?
– Természetesen, hiszen ez a feladatunk, és szakértők bevonására is sor kerül, ha arra szükség van. Hangsúlyozom, hogy a zaklatásokkal, szexuális visszaélésekkel szemben az egyházban zéró tolerancia van érvényben. A jövőben még nagyobb gondot fordítunk a megelőzésre. Megismétlem, amit a március 25-én kiadott közleményünkben is írtunk: döntöttünk arról, hogy pedagógus szakvizsgára felkészítő akkreditált továbbképzést indítunk gyermek- és ifjúságvédelmi szakirányban. Ennek képzési terve a Pápai Gergely Egyetem gyermekvédelmi intézetének ajánlásain és más hazai példákon alapul.
– Térjünk át a közéletre. A püspöki kar elnökeként hogyan látja: „jó irányba mennek a dolgok” Magyarországon?
– Szerintem ön is tudja, mi a véleményem erről. A magam részéről fontosnak tartom, hogy hazafias, az egyházak és a kereszténység iránt elkötelezett kormánya legyen az országnak. Az ilyen kormány másképpen politizál, mint az elődei. Még akkor is, ha mindenki követhet el hibákat.
– Milyen hibákat követett el a fideszes kormány?
– Úgy fogalmaztam: „követhet”. Hiszen emberek vagyunk, a hibázás lehetőségét nem szabad kizárni. Nem szeretném a sajtót felhasználni arra, hogy a kritikáimat közvetítse. Van rá mód, hogy ne az újságokban tegyem szóvá az észrevételeimet.
– Hanem? Milyen fórumon?
– Személyes találkozások alkalmával. Rendszeresen adódnak ilyen lehetőségek.
– A törvény szerint járó juttatásokon felül a katolikus egyház százmilliárdos nagyságrendben kapott állami támogatást. Nem érzi aggasztónak, hogy az egyház anyagilag függ a kormánytól?
– Korábbi időszakokban előfordult, hogy az egyházi iskolákat hátrányban részesítették, még a normatív támogatások sem érkeztek meg maradéktalanul. Most nincs ilyen probléma. A törvényben előírt források azonban csak a működtetéshez elegendők, a fejlesztésekhez újabb összegek kellenek. Ugyanúgy, ahogyan az állami intézmények esetében is. Nem rossz helyre megy a pénz: az egyházi iskolákba is magyar adófizető állampolgárok gyerekei járnak. A kulturális értékeink ügyében ugyanez a helyzet. Templomaink a magyar állam kincsei. A templomok építésének költségeit régebben sem a hívek, hanem elsősorban az állam vagy arisztokraták fedezték. Valamilyen mecenatúrára tehát szükség volt akkor is. Valóban többet kapunk, mint más kormányok idején, ahogy több más egyház is.
– Feladatának tekinti-e a katolikus egyház, hogy tompítsa azokat a feszültségeket, amelyeket a kormány „migránsozós” és „sorosozós” kampányai keltettek a társadalomban?
– A Szíriában és a térség más országaiban élő püspökök abban kérték a közreműködésünket, hogy segítsük a keresztényeket a szülőföldjükön maradni. A keresztények létszáma vészesen csökken, rengetegen menekültek el a hazájukból. Márpedig a cél az, hogy mindenki a saját országában boldogulhasson. A magyar püspöki konferencia már több alkalommal szervezett gyűjtést annak érdekében, hogy hozzájáruljon az ottani keresztény közösségek megerősítéséhez. Európa sok bűnt követett el ezekkel az országokkal szemben, kötelességünk segíteni.
Csakhogy a kérdésem a súlyos közpénzekből megvalósított gyűlöletkeltő kampányokra vonatkozott. Közvetve a kérdésére válaszoltam, amikor arról beszéltem, hogy mit tartunk fontosnak: a megfogyatkozott keresztény közösségek támogatását, és nem azt, hogy egy politikai párt mit gondol valamiről.
– Felmérések szerint Magyarországon változatlanul nagyok, bizonyos mutatókban mintha még nőnének is a különbségek a tehetősebb és a leszakadó térségek között. Hogyan egyeztethető össze mindez a társadalmi igazságosságról szóló keresztény tanításokkal?
– Létezik az a mondás, hogy „csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam”. Magyarország keleti részében születtem, nyugati részében teljesítek püspöki szolgálatot. Van összehasonlítási alapom. Amikor hazamegyek a Nyírségbe, olyan állami pénzből végrehajtott beruházásokat és fejlesztéseket látok, amilyeneket Nyugat-Magyarországon sem. Nem akarom kétségbe vonni a kimutatások megbízhatóságát, de nekem vannak más személyes tapasztalataim.
(Forrás: nepszava.hu)
A Néppárt térjen vissza keresztény civilizáció értékeihez
2019. március 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A mi célunk az, hogy maradjunk a Néppártban (EPP) és a Néppárt visszatérjen az alapító atyák értékeihez, ami a keresztény civilizáció és a nemzetek Európájának a gondolata – mondta Semjén Zsolt az atv.hu-nak, hozzátéve: „a jelenlegi helyzetben nagy hit kell a Néppárthoz, de nekünk nagy a hitünk”.
Arra, hogy ez az a helyzet, amikor arról folyik a vita, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztik, Semjén Zsolt azzal reagált: „Csigavér, mi maradunk, aztán pedig meglátjuk.
A KDNP a rendszerváltás óta tagja az Európai Néppártnak és nincs olyan javaslat napirenden, amely a Fidesszel együtt a magyar kereszténydemokraták kizárását vagy tagságának felfüggesztését javasolja – ezt már Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő mondta a pestisrácok.hu-nak. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: „Az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk, hogy a Néppárt visszataláljon a valódi kereszténydemokrata politikához, addig maradunk tehát, amíg ennek esélyét látjuk.”
Hollik István azt is elárulta: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke több tárgyalást is folytatott az Európai Néppárt egyes tagpártjaival és kiderült: igenis szép számban maradtak még olyan politikusok az EPP-ben, akik társak ebben a küzdelemben.
Hollik István elmondta: természetesen Orbán Viktor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke folyamatosan egyeztet a kérdésben.
(Forrás: kdnp.hu)
A Szentszék szíriai nunciusát fogadta Semjén Zsolt
2019. január 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Mario Zenari bíborossal, a Szentszék Szíriába akkreditált nunciusával tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budapesten, a Miniszterelnökség Karmelita épületében hétfőn.
A diplomata – aki 2008-óta teljesít szolgálatot Szíriában – köszönetét fejezte ki Magyarország cselekvő szolidaritásáért, mellyel az üldözött, a háború áldozataivá vált keresztények mellé áll. Kiemelte azt a segítséget, melyet Magyarország Kormánya a – Zenari bíboros kezdeményezte – Nyitott Kórházak projekt támogatásában nyújt a szükséget szenvedőknek.
(semjenzsolt.hu)
A fák arra dőlnek… – Seregély István emlékére
2019. január 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Az óév utolsó napján Seregély István visszaadta lelkét a Teremtőnek. Az alábbi írással Lukács Tamás, a KDNP volt országgyűlési képviselője emlékezik a nyugalmazott egri érsekre.
Seregély érsek úrnak az egyik kedvenc szavajárása az volt, „A fák arra dőlnek, amerre nőnek”.
Ez a mondat jutott eszembe, amikor meghallottam a halálhírét. Nem tudtam, hogy ez a mondat az erdész édesapjától származik, vagy a hűségben megélt és a hitelességgel megpecsételt hivatás mondatta csak vele.
Biztos, hogy sokan és méltón fognak ezekben a napokban megemlékezni róla, hiszen egy olyan főpap távozott közülünk, aki a rendszerváltás időszakának hiteles tanúja volt. Kötelességét egyszerűségben, feladatait nagylelkűségben teljesítette, döntéseiben az irgalmat gyakorolta.
Mégis számunkra, számomra személye és személyisége adja meg a kegyeleti érzést.
Sokan azt mondták róla, hogy meglátásaiban, megnyilatkozásaiban pesszimista volt. Utólag kiderült, csupán realista. Gyakorta mondta: „Negyven év elnyomását negyven év alatt lehet visszaépíteni.”
Az életútjából és a természetéből adódott, hogy a napi politikától igyekezett távol tartani magát. Hiszen ahhoz a papi nemzedékhez tartozott, akik kispapként megtapasztalták az ateista elnyomó rendszer szigorát, a forradalom utáni terrort és manipulációt, és tudhatták, hogy amíg a rendszer fennáll, addig nem lesz vallásszabadság. Azt viszont nem sejthették, hogy akkor sem, ha a rendszer foszlányai még fennmaradnak.
E nehézségek ellenére érdekelte a közélet, amelyhez mindig keresztény értékrendi alapon viszonyult. Talán a személyi kapcsolódások tették, hogy különös módon figyelemmel kísérte a KDNP újkori történetét, hiszen Csépe Béla osztálytársa, Básti Tamás ministránsa, jómagam pedig két évtizeden át áldoztatója voltam. Ezért keseredett el, amikor külső erők hatására belső feszültségekkel terhelve az egyetlen értékalapú pártot szétverték. Amikor beszámoltam róla, hogy kizártak a pártból, szomorúan rám nézett és csak annyit kérdezett „ki maradt még?”.
Ezért volt számára az újjáépítés örömteli, és barátságot ápolt Semjén Zsolttal is. Látta, hogy a szövetség értékalapú.
Az értékek alapján történő vélemények az igazán időt állók és csak az ilyen megnyilvánulások az igazán megalapozottak.
Majdnem tíz évvel a 2015-ös migrációs válság kialakulása előtt figyelmeztetett, hogy amennyiben a gazdasági rend kisemmizi a jóléti társadalmakon kívüli világban élő embereket, meg fognak indulni. Egy darabig lehet ezt a helyzetet rendőri vagy katonai eszközökkel kezelni, de a megoldást mégis az alapoktól kell kezdeni.
Isten irgalmában bízva ismételjük mind, akik ismertük és szerettük, hogy a fák arra dőlnek, amerre nőnek. „A Szent István alapította egri egyházmegye nyolcvanadik főpásztora megtért gazdájához.” Oda, ahová mindig vágyott, ahol várja boldog Brenner János, akivel együtt szentelték és osztálytársa, Csépe Béla. Feltámadás örömében reménykedünk, hogy egyszer mindnyájan együtt leszünk.
Lukács Tamás
Felbecsülhetetlen látképgyűjtemény
2018. december 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Erdély településeinek 1544 és 1800 között készült grafikus ábrázolásait gyűjti egybe és mutatja be Szalai Béla Iconographia locorum Transsylvaniae címmel magyar, román és angol nyelven megjelent kötete, melynek magyarországi bemutatóját hétfőn tartották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) könyvtárában. A könyvbemutatón részt vett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes.
A könyvet ismertető Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: Szalai Béla munkája felbecsülhetetlen látképgyűjtemény, ezenfelül egyedülálló katalógusa Erdély ikonográfiájának. A szerző az Erdély településeit ábrázoló látképeket, hadi rajzokat, festményeket, adományleveleket, emlékérmeket, emléklapokat, céhleveleket gyűjtötte össze, azonosította be, rendszerezte és magyarázta meg. Összesen 65 település 650 felkutatott és részletesen leírt ábrázolása szerepel a könyvben – mondta.
Tamás Sándor beszélt arról is, hogy az ábrázolások többsége valamilyen hadi eseményhez köthető, hiszen akkoriban egy település akkor vált fontossá, ha hadi jelentősége volt. Ezért készült a legtöbb látkép Nagyváradról – tette hozzá. Megjegyezte: a képek mellett fontos történelmi források a rajzokon lévő címek is, hiszen az, hogy a latin mellett melyik nyelvet használták, jelzi Erdély korabeli etnikai összetételét.
Monok István, az MTA Könyvtárának főigazgatója a szerzőt méltatva hangsúlyozta, hogy a mérnöki pontosság és a humán szakember felelősségtudata egyszerre jellemzi munkáját.
Szalai Béla gyűjtőmunkája során egyrészt teljességre törekedett, másrészt a könyv mutatórendszerével jól használható, logikusan fölépített kötetet készített. A könyvtárigazgató kitért arra is: egy-egy kép leírása mögött olykor hetek munkája, máskor több évig tartó levelezés áll, ha tehát egy kép alatt az olvasható, hogy a metszet készítője ismeretlen, az olvasó biztos lehet abban, hogy ezt az állítást évekig tartó munka előzte meg.
Szalai Béla arról beszélt: a könyvben szerepel 100 képleírás, amelyhez kép nem tartozik, mert a hasonló ábrázolások közül a “legmutatósabbakat” válogatta be kötetébe. Arról is beszélt, hogy a hatalmas adatbázis nem lehet teljes, hiszen biztosan sok kép előkerül még. Hangsúlyozta: egy-egy kutató elszigetelt munkája mellett szükség lenne arra is, hogy a magyar múlt tárgyi emlékeinek gyűjtése és őrzése ugyanolyan intézményes keretek között működjön, ahogyan a könyvtáros és levéltáros szakma alkotóközössége dolgozik.
A könyv az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program keretében készült, a 380 oldalas színes kötet az ArtPrinter Könyvkiadó, a Székely Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Iskolaalapítvány közös gondozásban jelent meg. A könyvbemutatón részt vett mások mellett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára; Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
(Forrás: MTI)
Elhunyt Hirt Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője
2018. december 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Búcsúzunk Tőled Bajtársunk! Az Örök Világosság fényeskedjék neked!
+
Az 1967-ben született Hirt Ferenc 2006 óta volt tagja az Országgyűlésnek, háromszor választották meg Tolna megyében egyéni parlamenti képviselőnek, a legutóbbi, idén áprilisi választáson a kormánypártok országos listájáról került a Házba.
