A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot
2019. augusztus 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából hétfőn kitüntetéseket adott át az Országházban.
„Mi az értelme annak, hogy egy állam kitüntetéssel jutalmazza a kiemelkedő teljesítményt, legyen az tudományos, művészi, sport- vagy az élet bármely területéről való nagyszerű eredmény?” – tette fel a kérdést köszöntőbeszéde elején Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kitüntetések története nagyon messzire nyúlik vissza. Már az őskorban is láncokra fűzött fogakkal, karmokkal jelezték a hősies teljesítményeket, a görögöknél és a rómaiknál már a maihoz hasonló kitüntetési rendszerek alakultak ki (költői babérkoszorú, sportolói trófeák, katonai kitüntetések). Ezek a kitüntetések gyakran függetlenedtek az egyes történelmi koroktól és rendszerektől. A Napóleon által alapított becsületrendet például a restauráció után is megtartották a mai napig, a mai értelemben vett magyar kitüntetések pedig Mária Teréziával indulnak – ismertette a miniszterelnök-helyettes.
A politikus hozzátette: ezek a kitüntetések nemcsak a kitüntetettek és a magyar állam számára fontosak – amely figyeli és értékeli, és példaként állítja a nemzet elé ezeket a teljesítményeket –, hanem mindenekelőtt az „egyetemes magyarság” számára bírnak jelentőséggel. Egy kis létszámú nemzet számára ugyanis csak akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel, hogy nincs még egy nemzet, amelynek uralkodóháza annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház, vagy arányait tekintve annyi Nobel-díjas tudósa lenne, mint a magyarságnak – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán azt is megjegyezte, hogy Szent István nemcsak a magyar történelemnek transzcendens távlatot adó szent (Regnum Marianum), nemcsak zseniális hadvezér, aki sohasem vesztett csatát és a győzelmet mindig politikai eredményekre tudta váltani, nemcsak diplomata, aki az akkori élet minden fontos hatalmi központjában zarándokközpontot és ezáltal magyar központot hozott létre (Róma, Bizánc, Jeruzsálem, Aachen), hanem mindenekelőtt országépítő volt, akinek a vármegyéi és az egyházmegyéi a mai napig állnak.
Akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. „Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét” – fogalmazott.
Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely
—
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós orvos, Schöpflin György történész, politológus és Stumpf István alkotmánybíró.
A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Bodó Imre szentszéki tanácsos, kézdiszárazpataki plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát.
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános, Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője, Dénes Zoltán Mihály címzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense.
Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke.
Fotó: Kormany.hu / Botár Gergely
Megalakult a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara
2019. augusztus 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát, amelynek fővédnöke a kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke szerdán az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.
Az ellenzék részéről érkező kritikákra válaszul idézte azt a statisztikai adatot, miszerint minden egyes határon túli régióban befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményezett az érintett területen, és közben az anyaországi GDP-ben is legalább 50 fillérnyi növekedést biztosított. A gazdaságfejlesztés ezért szerinte a tipikus „win-win” (nyertes-nyertes) szituáció, hiszen az jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzethez tartozóknak (munka, befektetések) és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővülni tud.
„Azért fontos ennek a kamarának a létrejötte, mert nagyon bonyolult szempontokat kell összehangolni” – magyarázta Semjén Zsolt, utalva a különböző valutanemek, jogi szabályozások, jóléti vagy szegénységi helyzetek okozta anomáliákra a környező országokban. Az együttműködésben érintett cégek körét taglalva felidézte: csak Szlovákiában közel 10.000, Erdéllyel, Vajdasággal együtt pedig már több tízezer cég érdekelt tisztán piaci alapon a határon túli ügyekben – és persze számos külhoni cég is érdekelt a magyarországi magyar gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes végezetül megköszönte Parragh László áldozatos munkáját.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette, hogy már a jelenlegi kamarai testület is egy több mint 60 országban érdekelt céghálózatot fog össze. A gazdasági szakember tapasztalatai szerint, ha valahol megjelenik az üzleti érdek, akkor nagyon sikeresen tud jelen lenni a magyar kamara is az adott országban – a hagyományos nyugat-európai együttműködések mellett a magyar-orosz, magyar-arab, magyar-török és magyar-kínai tagozatok újabb keletű sikerét is említve. Ugyanakkor a kárpát-medencei kapcsolatépítési próbálkozások eddig gyakrabban vallottak kudarcot – fűzte hozzá.
Parragh László felidézte, hogy amikor a projekt elindult, még csak az alapvető statisztikai adatok sem álltak rendelkezésre, ezek elkészítése volt az első lépés. Egy másik fontos tényező, hogy a magyar intézményrendszerben nagyon sok intézmény van, amely a külgazdaságban érdekelt – ezt a hálózatot kellene hatékonyabban felhasználni és összekapcsolni egymással. A kamarai elnök alapvető fontosságúnak tartja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is, hiszen az a térségben jelenleg túlnyomóan kelet-nyugati irányú és a legtöbb országban erősen fővároscentrikus.
„Az észak-déli irányok nagyrészt nincsenek kiépülve, ebbe még komoly energiákat kell fektetni, ahogy az energetikai infrastruktúrába is” – jegyezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Azt sem lehet elhallgatni, hogy van olyan szomszédunk, amely gyakorlatilag háborúban áll, ha nem is forró, de nem is hideg háborúban” – utalt a kárpátaljai régióval kapcsolatos nehézségekre.
A magyarság politikai és gazdasági törekvéseit a szomszéd országok részéről övező gyanakvással kapcsolatban Parragh László megjegyezte: „mi abból indul ki, hogy üzletemberek vagyunk, ami jó a másiknak, az jó üzlet nekünk.” Gyors gazdasági áttekintésében elmondta, hogy a térségből Románia – Németország után – a 2., Szlovákia a 3. legjelentősebb gazdasági partnerünk; de például Horvátország is a magyar import 12%-val, az export 15%-val van jelen a gazdaságunkban, Szerbiával pedig 2017-ben közel 30%–kal nőtt a gazdasági együttműködés, és ez az EU-s integráció felgyorsulásával csak tovább fog bővülni.
A kamarai elnök egyenként köszönetet mondott a tizennégy alapító tagnak, és ismertette az új kamara működésének alapelveit, amely a magyar törvények szerint, magyar bankszámlával, magyar irányítással fog működni, de bárki csatlakozhat hozzá jelképes tagdíjért. Parragh László végezetül azt is elmondta: a 2010-es kormányváltás előtt sok közgazdász még megmosolyogta az olyan ígéreteket, mint például az 1 millió új munkahely, ma már azonban nem hangzik hihetetlennek, hogy – a jelenlegi gazdasági növekedés ütemét tartva – Magyarország 2030-ra a térség meghatározó gazdasági erejévé válhat.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt lesz a Vasárnapi Újság vendége
2019. június 29.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, június 30-án reggel 6 és fél 9 között sugárzott műsorában beszélgetést hallhatnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével.
A beszélgetés egyik apropója, hogy nemrég mutatták be Semjén Zsolt Földön és égen című kötetének lengyel-magyar kétnyelvű kiadását. A kötet digitális változatát magyar nyelven ide kattintva érheti el, itt pedig egy angol nyelvű ismertető olvasható, és letölthető a kötet ötnyelvű – a magyaron kívül angol, német, olasz, orosz – kiadása is.
A kötet a Barankovics István Alapítvány gondozásában jelent meg, további információk az alapítvány munkatársaitól kérhetők.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt publishes new book on modern-day Christianity
2019. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Recently saw the launch of a new book by Zsolt Semjén, Deputy Prime Minister. Titled “On Earth as it is in Heaven“, the volume offers indispensable advice for living life in accordance with traditional Christian values.
Drawing on his background as a theologian and religious philosopher, Deputy PM Semjén condenses the key teachings of Christianity into 100 essential theses. In traditional fashion, these are complemented with Semjén’s own ponderings on the question of nationality, nationalism, and everyday life in the church. In addition, there’s also a detailed bibliography allowing readers to acquaint themselves with the hundreds of resources quoted in the text.
“Does the European Union have a soul? Will it transform into an intellectually, culturally coherent community, or will it remain an economic-political cooperation instead?” he asks in the book. “What would the future of the Union look like without a universally applicable code of conduct, or one, universally-applicable code of conduct?” he adds.
“For the European community to have a future, it must return to its Christian roots. Christianity and the European community are indivisible. Christianity can exist without Europe, but Europe will fall into despair without it,” he argues.
Deputy PM Semjén names the Christian Democratic party as the bearer of a brighter future, because this is the party that insists on efficiency and decency. According to the author, the KDNP is the most successful formation in the history of politics, a force to be reckoned with in the EU and beyond.
A 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége ma is iránymutató
2019. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Az idén alapítása 75. évfordulóját ünneplő Kereszténydemokrata Néppárt szellemi öröksége, az értékrend, amit alapítói létrehoztak, ma is iránymutató – mondta Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten.
Semjén Zsolt a KDNP alapító köréhez tartozó Kovrig Béla amerikai emigrációban írt, a magyarországi katolikus demokratikus mozgalmakról szóló könyvének bemutatóján kiemelte: ha 1947-ben Barankovics István miniszterelnök lehetett volna, személyében egy „közép-európai Adenauer” állt volna Magyarország élére. Nemcsak arról van szó, hogy Barankovics István abszolút felkészült ember volt, de egész Európában példátlan műveltségű és felkészültségű kör vette őt körül.
Óriási lehetőség volt a magyar nemzet előtt 1947-ben, és bár a szovjet megszállás miatt Barankovics István és köre nem kerülhetett hatalomra, az értékrend, amit létrehoztak, ma is útmutató – mondta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra: a mai Fidesz-KDNP koalíció, egy néppárt és egy világnézeti párt szövetsége csírájában már 1947-ben is megvolt, hiszen Barankovics István úgy gondolta, hogy míg a KDNP a világnézetet adja, addig a kormányzáshoz szükséges “szavazó tömeget” a Kisgazdapárt hozza.
Kovrig Béla könyvéből idézett, aki szerint a keresztény párt fejezetten világnézeti, de nem egyházi vagy felekezeti. Tehát nincs szándékban az egyház körében és segítségével tagokat toborozni. Az egyháznak nincs és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához közelebb állnak, mivel a keresztény állameszme követelményének akarnak a közéletben érvényt szerezni.
Semjén Zsolt felidézte: Barankovics István végül akkor hagyta el Magyarországot, amikor Rákosi Mátyás tervbe vette egy Rómától független magyar katolikus egyház létrehozását. Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról beszélt, Kovrig Béla könyve képet ad arról, hogy az európai gondolkodás milyen bázisa volt Magyarországon a harmincas évektől, majd hogyan küzdöttek ugyanezek az emberek az emigrációból, amerikai egyetemeken, könyvtárakban és szerzetesi szobákban, hogy megőrizzék az európai és magyar értékeket. A könyvből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata gondolkodás alapja az ember teremtett volta. A könyv másik sajátossága az a felelősség, amit szerzője a magyar nép iránt érez a távolból is – tette hozzá Hölvényi György.
Petrás Éva történész, a könyv szerkesztője ismertette: Kovrig Béla Katolikus demokratikus és szociális reformmozgalmak Magyarországon című könyvét már amerikai állampolgárként, a Marquette Egyetem szociológiaprofesszoraként írta az 1950-es évek második felétől 1961-ig. Műve a magyar katolikus politizálás panorámaképe.
Eszmetörténeti, politikatörténeti és szociológiai megközelítések váltogatott alkalmazásával, nemzedéki tagolásban, Széchenyi István munkásságától indulva saját koráig mutatja be és értékeli a katolikus politikai gondolkodás fejődését Magyarországon. A könyv utószava szerint Kovrig Béla 1990-ban született Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált állam- és jogtudományokból. 1923-tól Bethlen István miniszterelnök személyi titkára volt, 1927-től a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium munkatársaként dolgozott. Részt vett az 1928. évi öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény kidolgozásában.
1938-ban Imrédy Béla miniszterelnök felkérte a Miniszterelnökség akkor alakuló új ügyosztálya, az V. Társadalompolitikai Osztály vezetésére. Teleki Pál miniszterelnöksége idején részt vett a Nemzetpolitikai Szolgálat létrehozásában.
Teleki halála után a kolozsvári egyetem dékánja, majd rektora lett. Kovrig Béla pályáját meghatározta, hogy katolikus közéleti szereplőként tevékenykedett. Közéleti szerepnek és a katolikus elkötelezettségének köszönhetően kulcsszereplője lett annak az Apor Vilmos győri püspök által 1943 augusztusában összehívott megbeszélésnek, ahol döntöttek a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSZN) létrehozásáról.
A KDNP elődjének tekinthető szervezet céljául tűzte ki az ország demokratikus és szociális megújulását a katolikus mozgalmak hozzájárulásával, valamint a „totalitarizmusokkal szembeni fellépést”. A KSZN világi vezetőjeként küzdött a szélsőjobboldal előretörése ellen és részt vett az antifasiszta ellenállásban. Az alakuló KDNP-nek nem kívánt elnöke lenni, mert a háború után már nem akart részt venni a politikai életben.
1945-től a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban dolgozott, majd a Műszaki Egyetemen, később az Agrártudományi Egyetemen, 1947-től az Egri Érseki Jogakadémián oktatott. Korábbi politikai szerepvállalása miatt 1948-ban emigrálni kényszerült, 1949-től 1962-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Egyesült Államokbeli Milwaukee-ban élt és az ottani egyetemen tanított.
(Forrás: MTI)
Etióp keresztény vezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor és Semjén Zsolt
2019. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A migráció Európára és Afrikára gyakorolt hatásairól valamint a keresztényüldözésről volt szó Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az etióp keresztény vezetők tárgyalásán Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, valamint Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója megbeszélésére eredetileg idén tavasszal került volna sor, ám a március 10-én történt etióp légi katasztrófa, illetve az ennek kapcsán Etiópiában elrendelt nemzeti gyász miatt a látogatás elhalasztásáról döntöttek.
A keddi tárgyaláson az etióp keresztény vezetők a magyar kormányfőnek és helyettesének kifejtették: egyházaik ellenzik a kivándorlást az afrikai országokból; azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak. Mint fogalmaztak, a szülőföldjüket elhagyók kiszolgáltatottakká, embercsempészek “játékszereivé” válnak. Elismeréssel szóltak arról, hogy Magyarország számos etiópiai fiatalnak biztosított ösztöndíjat, akik tanulmányaik befejezése után hazatértek, hogy szolgálják országukat. A bíboros köszönetet mondott mind az etióp kormánynak, mind Magyarországnak ezért a lehetőségért, valamint azért is, hogy a magyar kormány anyagilag támogatja egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését.
A megbeszélésen egyetértettek, hogy Európának törekednie kellene arra, hogy hű maradjon keresztény örökségéhez. A Nyugatnak nem szabadna szégyellnie kereszténynek lenni, akár válságok idején, akár jobb időkben – hangzott el.
Etiópia lakossága közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő 30 ország közé tartozik.
Földön és égen – könyvbemutató június 18-án, a Lengyel Intézetben
2019. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
2019. június 18-án, 18 órakor kerül sor Semjén Zsolt: Földön és égen című könyvének magyar és lengyel nyelvű bemutatójára.
A könyvbemutató során köszönetet mond Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója.
A szerzővel Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyés püspök és Szalai Attila diplomata, a könyv fordítója beszélget.
A rendezvény helyszíne: Lengyel Intézet, Budapest, Nagymező u. 15.
(semjenzsolt.hu)
Nem hagyjuk magunkat!
2019. június 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szerint amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói Szűzanya szavát. Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes üzent Csíksomlyóról: “nem hagyjuk magunkat!”
A püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt. Pál József Csaba úgy vélte: mint minden édesanya, Mária is annak örül legjobban, ha gyermekei békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. „Nemcsak Svájcot, hanem minket is meg fog csodálni a világ, ha összefogunk” – jelentette ki a püspök. Úgy vélte azonban, hogy az összetartásnak irányultsága is kell, hogy legyen. Ez az irányultságot az adja, hogy közösen hallgatunk a Szűzanyára és a fiára.
„Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is” – jelentette ki. Szent II. János Pál pápától idézte, hogy a közösség lelkülete az a képesség, hogy a jót lássuk meg a másikban. Úgy vélte: a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. „Nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudjuk megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymásnak, kell tudnunk kiegészíteni egymást. Ha a másik nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti, hogy nem testvérem, hiszen közös mennyei atyánk van” – fogalmazott a püspök.
Jó hírként közölte, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. „Nem lehetünk pesszimisták, ha nagyon sok okunk is van rá” – jelentette ki. Úgy vélte: az Isten szeretete nélkül sem egy nép sem egy birodalom nem állhat fel sokáig. Ha az Isten iránti szeretet az első helyen van, a múlt szenvedései is javukra fordulnak. Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál.
A prédikációban az úzvölgyi katonatemető kapcsán kialakult konfliktusra is kitért. „Itt nem két nép áll egymással szemben. Meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink, és nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy Isten segítségével meg fog oldódni, de nekünk meg kell őrizni emberi és keresztényi méltóságunkat” – jelentette ki. Széchenyit idézve mondta: „kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk”.
A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a „csíksomlyói katedrálisban” köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.
Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke felidézte, ahogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát, Szent Péter utódját. Mint fogalmazott: „először fordult elő, hogy ideengedték a Szentatyát”, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.
Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a Szűzanya tisztelete összefogja a népet.
A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként a vadásztársak nevében 85. születésnapja alkalmából Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntötte Bodrogi Gyula színművészt, és a Hubertus Kereszt gyémánt fokozatát adományozta neki szombaton a Komárom-Esztergom Megyei Vadásznapon, Császáron.
(Forrás: kdnp.hu)
Elsöprő győzelmet aratott a Fidesz-KDNP
2019. május 27.
Ossza meg ismerőseivel!
99,9 százalékos feldolgozottság melletti hivatalos adatok alapján 52,14 százalékkal kimagasló sikert aratott a Fidesz-KDNP, amely 13 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.
A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után, 43,36 százalékos részvétel mellett, aFIDESZ-KDNP – 1 777 757 (52,14 százalék) szavazatot kapott, mely 13 mandátumot jelent a szövetség számára.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.
