A Kereszténydemokrata Néppárt ugyanazt vallja 75 éve, viszont a megfogalmazás korról korra változik, éppen ezért a párt tagjainak feladata, hogy hűségesek legyenek az örök értékekhez és rugalmasak a megfogalmazás tekintetében – mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Kalocsán.
Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulásának 75. évfordulója alkalmából tartott hálaadó szentmisét megelőzően az MTI-nek kiemelte: a KDNP egy olyan sajátos párt, amely azért jött létre, hogy az evangéliumot képviselje a politikai életben. Hangsúlyozta: elveik lényege egyrészt az örök értékek megvalósítása a mindennapokban, másrészt az adott kor kihívásaira olyan válaszokat adni, amelyek megfelelnek a kornak, de mégis az örök értékekben gyökereznek – tette hozzá a párt elnöke.
A kereszténydemokrata politikus örök értéknek nevezte a perszonalitást, a személyiség tiszteletének elvét, a szolidaritást, a közösség gondolatát, illetve a szubszidiaritás elvét, a kölcsönös kisegítés elvét, amelyen az egész európai civilizáció nyugszik.
Semjén Zsolt szerint, ennek értelmében, amit egy kisebb közösség megtehet, azt egy nagyobb nem veheti el. A család feladatát például nem veheti el az állam, de ha a kisebb közösség valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni a saját feladatát, akkor a nagyobbnak ki kell segítenie – fogalmazott. Mint mondta: ezen nyugszik az egész önkormányzatiság gondolata, amely Arisztotelésztől ered, de Szent Tamásnál kristályosodott ki, és a keresztény társadalmi tanítás egyik fundamentuma – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a Kereszténydemokrata Néppárt politikája és a programja mindig kiszámítható, hiszen az egyház társadalmi tanításából következik.
Emlékeztetett: a Kereszténydemokrata Néppárt az egyetlen történelmi párt, az egyetlen világnézeti értelemben vett kereszténydemokrata párt a magyar politikai palettán.
Semjén Zsolt a Fidesz-KDNP szövetségét nemcsak a magyar történelem, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte, mert mint mondta, soha nem volt precedens arra, hogy egy évtizeden keresztül egy pártszövetség abszolút többség felett legyen, és ilyen óriási eredményeket érjen el.
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban tartott hálaadó szentmisén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek prédikációjában felidézte Barankovics István egyik parlamenti felszólalását, amellyel megvédte az egyházi iskolákat. Az iskolák államosításáról című beszédében a Demokrata Néppárt egykori elnöke XIII. Leó pápa egyik megállapítását idézte, amely szerint „az atyai hatalom olyan természetű, amelyet az állam sem el nem nyomhat, sem fel nem szívhat, mivel közös eredete van az emberiség életével”.
Bábel Balázs szerint az atyaság isteni eredetű, amelyben megkülönböztethető a biológiai atyaság és a lelki atyaság formája, de kiterjesztve a fogalmat, egy közösség atyjává válni a honatyaság. Az érsek szerint, a nemzetet, az embereket képviselő honatyai feladatokra méltóvá kell lenni, mert ez sokkal több, mint a szavazatok által elnyert parlamenti tagság. Óriási feladatnak nevezte, amihez fel kell nőni.
Hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt férfi és női tagjainak egyaránt nagyon nagy feladata van: példát kell mutatniuk, mert a mai világban kevés a jó példa. A példaadás viszont maradandó, ezért is fontos Szent József emlékezete.
Bábel Balázs kiemelte: Szent József tisztelete ugyanis megerősíti azt a közösséget, amely Krisztusra épül, amelynek Krisztus a központja, és amelynek befejezése a Krisztussal való végső találkozás.
A Kereszténydemokrata Néppárt megalakulásának 75. évfordulója alkalmából tartott hálaadó szentmisén részt vett többek között Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke, Süli János tárca nélküli miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke és a KDNP országgyűlési frakciójának tagjai, köztük Nacsa Lőrinc frakciószóvivő és Hargitai János, a KDNP ügyvezető alelnöke, Aradszki András és Földi László Pest megyei országgyűlési képviselők.
Az eseményről részletes tudósítást közölt a Hír TV, melyet ide kattintvalehet megtekinteni. Az M1 összeállítását itt nézheti meg.
Semjén Zsolt lesz a Hír TV “A nyolcas” műsorának vendége
2019. december 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a Hír TV A nyolcas című műsorában G. Fodor Gábor vendége volt. Szóba került a kereszténydemokrácia és az ebből eredő szabadság helyzete itthon és Európában, a kereszténységet fenyegető veszélyek, az igazság és a többség problémája, a kormány és az ellenzék – Aquinói Szent Tamás és Rejtő Jenő jegyében.
Adások:
vasárnap 20.05
(ism.) hétfő 05.00 és 11.05
(ism.) kedd 16.05
(ism.) csütörtök 2.00
Egyre többen vállalják fel nemzetiségi gyökereiket
2019. december 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek – hangoztatta.
A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.
Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják – ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.
Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért mindenki megtette a magáét. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségeket illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat – fűzte hozzá.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.
Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (…), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni – hangoztatta.
Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.
A miniszterelnöki döntés alapján 2019. évben a következő 13 személy és szervezet kapott kitüntetést:
Ábel János – a komlói és baranyai német közösségben végzett tanítói és közösségépítő munkája, valamint a helyi, a megyei és az országos német nemzetiségi közéletben betöltött tevékenysége elismeréseként;
Batyi Róbert – a klasszikus zene területén végzett tevékenységével a roma tehetségek felkarolásáért és társadalmi szerepvállalásáért;
Bonev Jordán – a hazai bolgár oktatásban, hitéletben, valamint a bolgár katonasírok megőrzése révén a Bulgária és Magyarország közötti kapcsolat megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért;
Dechandt Antal – képzőművészeti alkotásain keresztül a hazai német nemzetiség történelmi múltjának bemutatásáért és a magyar-német közösségi együttélésben vállalt szerepéért;
Gáspárné Kerner Anna – a nemzetiségi közéletben és nemzetiségi pedagógusként végzett munkájáért és emberséges, példamutató magatartásáért;
Jónás Judit – a hazai színházművészet területén elért sikereivel a roma kultúra és közösségi élet megismertetéséért és társadalmi elfogadásáért;
Kimpián Péter – a Magyar Rádió szerkesztőjeként a hazai románság életének, néprajzi hagyományainak, történelmi múltjának bemutatása révén nemzetisége kulturális önazonosságának megőrzéséért;
Nagy Mária a piliscsévi folklórhagyományok megőrzéséért, a Komárom-Esztergom megyei és az országos szlovák közösség kulturális fennmaradásáért, valamint közéleti szerepvállalásáért.
Papageorgiu Andrea – a hazai görögök kulturális teljesítményének hírnevét erősítő festőművészetben elért sikereiért;
Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület a magyarországi szerb néptánc- és népdalkincs bemutatásával és népszerűsítésével nemzetiségi hagyományaik megőrzésében vállalt negyedszázados teljesítményéért;
Taragyia Györgyné Klaics Emilia – a dél-magyarországi horvátok vallási és közösségi életében betöltött jelentős szerepéért;
Varga Erika – a roma viseleti hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért, valamint hazánkban és külföldön történő népszerűsítéséért;
Wolfart Jánosné – a hazai német középfokú és felsőfokú oktatásban szerzett közel öt évtizedes elévülhetetlen érdemeiért.
(Forrás: MTI)
Magyarország nem csak megmaradt, de erősödik
2019. december 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.
Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet.
Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat. Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása “értelmes és a cizellált módon” történik.
Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.
Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást – tette hozzá.
Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját.
Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák.
Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.
Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja a 1,1 millió az új magyar állampolgárok száma. Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.
Kérdésre válaszul közölte: a kormány döntése alapján a Trianon megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette: a magyarság nem veszítette le Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát. Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.
A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat.
A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták, a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futball-mérkőzéseknél. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.
A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba.
Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.
(Forrás: MTI)
Ötszörösére nőtt az őshonos nemzetiségek támogatása
2019. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Ötszörösére nőtt az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 óta – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
A politikus az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a magyar lakosság közel 6,5 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. Utalt arra: az alaptörvény kimondja, az őshonos magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Semjén Zsolt hangsúlyozta: rájuk a magyar nemzet szerves és elszakíthatatlan részeként kell tekinteni, történelmi sorsközösséget alkotnak a magyar nemzettel, és a magyar nemzetre jellemző értékgazdaságnak az ő kultúrájuk is a része.
Kiemelte a külhoni magyarság és a nemzetiségek közötti hasonlóságot, és kitért az őshonos magyarországi nemzetiségek híd szerepére is az anyaország és Magyarország között. Rámutatott: ha ez a hídszerep gyümölcsöző, akkor abból részesedik a magyarországi nemzetiség és az anyaországában élő magyar kisebbség egyaránt. Ha nem ilyen szerencsések a kapcsolatok, akkor annak nem lehet kárvallottja a magyarországi nemzetiség, a magyar államnak ugyanúgy támogatnia kell őket – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása megötszöröződött, és a forrásokat felelősen és ésszerűen használják fel. Egyúttal jó döntésnek nevezte, hogy a Bethlen Gábor alapkezelőn keresztül történik a pénzek kiutalása.
Kitért arra is: a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 91-re emelkedett, ami 15 ezer diákot jelent a 2019/20-as tanévben. Jelezte: nyitottak a további intézményátadásokra.
A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek felvetésére elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségek tulajdonába kerüljenek oktatási intézményeik. Logikus és ésszerű, hogy annak a tulajdona legyen az épület, aki a közfeladatot ellátja, és kész ebben a tekintetben tárgyalásokat folytatni – közölte.
Megjegyezte: a nemzetiségi pályázatokra kiosztott források 2018-hoz képest 40 százalékkal nőttek. A forrásokat tovább növelik – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy már ősszel meghirdették a jövő évi pályázatokat.
Komoly előrelépésként értékelte, hogy idén januártól a nemzetiségi óvodapedagógusoknak ösztöndíjat vezettek be, ezt 2020-tól kiterjesztik a nemzetiségi tanítói és tanárszakoknál is. Szólt a nemzetiségi pedagógusok bérpótlékának emeléséről is, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés.
A nemzetiségi törvényről szólva problémaként említette, hogy ma öndefiníció kérdése, ki vallja magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ami azt eredményezi, hogy szélhámosok kalózkodnak e területen. Jogos, hogy ezt némely nemzetiségek szóvá teszik, emiatt számos anomália jelentkezik – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Szerinte objektív szempontokat is figyelembe kellene venni, mint például a származás, a nyelvismeret, vagy az adott nemzetiség kultúrájának ismerete. Ugyanakkor ezt a kérdést csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha a 13 nemzetiség „falanxként” mögötte áll, tartalmi konszenzus van, és így tudják a jogszabály konkrét szövegét megfogalmazni.
A kérdések során a nemzetiségek képviselői többek között a gazdálkodási szabályok – így az elszámolási időszak – megváltoztatását vetették fel. Elhangzott, hogy jó lenne, ha lehetne amortizációs, felújítási alapot képezni. Szóba került az is, hogy nemzetiségi köznevelés nem csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben folyik, és a Klebelsberg Központ intézményeiben számos probléma jelentkezik.
Ritter Imre, az Országgyűlés – német – nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségi pedagógus programnál áttörést értek el, és fontos előrelépésnek tartotta a köznevelési törvény módosítását, a nemzetiségi pedagógus pótlékok emelését. Azt kérte, a magyar kormány a továbbiakban a lehető legnagyobb érzékenységgel és empátiával támogassa céljaik elérését.
Semjén Zsolt válaszában szövetséget ígért a bürokrácia elleni harcban, amellyel, szavai szerint töretlen, „folyamatos csatában állnak”.
Személyes javaslatként fogalmazta meg, hogy nézzék meg a települési önkormányzatokra, illetve az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat, és a kettő közül a nemzetiségi önkormányzatok esetében azt kellene alkalmazni, amelyik a kedvezőbb.
A gazdálkodással összefüggésben jelezte: a működési támogatások tárgyévhez kötöttek, a feladatalapú támogatások felhasználása két évig lehetséges. Ez a szabályozás a teljes magyar államigazgatásban – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy az egyes felvetésekről konkrét leírt javaslatokat szeretne kérni, hogy azokat könnyebben tudja képviselni.
A miniszterelnök-helyettes a Klebelsberg Központtal összefüggésben egyeztetést ígért Rétvári Bence, Emmi parlamenti államtitkárral, és egy körlevelet is kilátásba helyezett az iskolaigazgatóknak címezve, a nemzetiségi szempontok figyelembe vétele érdekében.
(Forrás: MTI)
Ukrajna és Magyarország is érdekelt a kapcsolat rendezésében
2019. november 16.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.
A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit “elég botrányosnak” tartotta.
Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.
Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak – sorolta.
Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.
Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem – akiknek nincs uniós lakcímük – az EP-választásokon is.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyarpártok szövetsége és tanácskozási fóruma.
Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett.
Semjén Zsolt elmondása szerint ezt az ülésen szóvá tette Kelemen Hunor RDMSZ-elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és a diaszpóra részéről Bihari Szabolcs is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: “akkor inkább maradjanak otthon”.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel.
Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.
Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.
Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.
A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van.
Kitért arra is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői ott lesznek az újjáépült és pénteken megnyíló Puskás Arénában a Magyarország-Uruguay futballmérkőzésen.
(Forrás: MTI)
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat
2019. október 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat kedden a Parlamentben, az ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a magyar állam elismeri azokat a rendkívüli teljesítményeket, amelyek a humán-, a természettudományok, a művészetek, vagy a teológia területén megjelennek.
Elismerésben részesült idén Latorcai-Ujházi Aranka kiemelkedő ikonfestészeti munkásságáért, és Rokay Zoltán professzor több évtizedes tanszékvezetői, hiánypótló fordítói tevékenységéért. A díjakat Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Semjén Zsolt köszöntőjében rámutatott: amikor a díjat létrehozták, volt egyfajta értetlenkedés bizonyos szekularista körök részéről, hogy mi köze a magyar államnak egy teológiai jellegű elismeréshez. Kiemelte: a magyar állam nem foglal állást teológiai kérdésekben, ahogy matematikai, társadalomtudományi vagy művészeti kérdésekben sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar állam ne ismerné el azokat a rendkívüli érdemeket, amelyeket valaki a humán, a természettudományok, a művészetek, vagy a teológia területén elér – fűzte hozzá. Ugyanakkor a magyar állam ezt sem közvetlenül teszi, olyan szaktekintélyeket kértek fel, akiknek a véleménye megkérdőjelezhetetlen, és az ő tudományos értékelésüket fogadják el.
Az idei díjazottakat méltatva kiemelte: nagyon fontos a tudományos munkásság, a tudományos eredmények megjelenése, de hasonló jelentősége van annak, hogy a tudomány elefántcsonttornyából élet legyen. Rokay Zoltán a tudományos munkát ötvözi a tanítással, teológus és papi nemzedékeknek adja át tudását.
Latorcai-Ujházi Aranka munkásságáról szólva azt mondta, a szent művészet része a teológiának, legyen az szent zene, vagy képzőművészet, festészet, jelen esetben elsősorban ikonfestészet. A szakralitás vonatkozásában is joga van mindenkinek az önkifejezésre, joga van mindenkinek az Istenélményét, az Isten keresését kifejezni olyan stílusban, amilyenben gondolja. Amikor azonban ez teológiává, a liturgia részévé válik, akkor nem szakadhat el a megszentelt hagyományoktól – mutatott rá. Hangsúlyozta: egy ikonnak tükröznie kell az évezredes hagyományokat, az egyház hitét. Latorcai-Ujházi Aranka nem önmagát állítja a középpontba, hanem a személyes imádságán keresztül megtapasztalt Istenélményt, valódi hűségben a megszentelt hagyományokhoz.
Latorcai-Ujházi Aranka 1953-ban született Gyomán, római katolikus családban nőtt fel. 1965-től szülővárosában művészeti képzésben vett részt, 1985-től ikonfestészeti tanulmányokat folytatott, illetve ezzel párhuzamosan teológiai területen is képezte magát. Ikonképein fellelhető a kutatói alaposság mellyel megőrzi az ikonfestészet hagyományait – hangzott el a díjazott laudációjában. Művészeti készségét és tudását külföldi tanulmányutakon is bővítette, számos egyéni és csoportos kiállítása volt idehaza és külföldön, több mint 120 cikk jelent meg munkásságáról művészeti és egyéb folyóiratokban, több görögkatolikus templomban szentelték fel ikonképeit.
Rokay Zoltán professzor Szabadkán született 1947-ben, Zágrábban volt elsőéves kispap, majd teológushallgató. Tanulmányokat folytatott Innsbruckban, 1973-ban szentelték pappá, Óbecsén lett plébános. 1989-ban Innsbruckban teológiai doktorátus szerzett biblikus témában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2000-ben habilitált. Számos publikációt tett közzé német és magyar nyelven, filozófiai jegyzetei és könyvei több egyetemen segédkönyvek, tankönyvek. Kiemelkedik fordítói munkássága, görögből és latinból olyan műveket fordított magyarra, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak töredékesen.
Soltész Miklós államtitkár a díjazottak köszöntve úgy fogalmazott: mindketten példát mutatnak a következő nemzedékeknek. Rámutatott: nemcsak az a fontos, hogy valaki sikereket érjen el tudással, művészettel, vagy bármi mással, hanem az is, hogy az emberség is jelen legyen.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténészre emlékezve, aki 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. Fraknói Vilmos a középkori magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben pedig arbei címzetes püspök lett.
(Forrás: MTI)
Családot csak férfi és nő alapíthat
2019. október 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Az 1989-es békés rendszerváltásnak megvolt a politikai és az erkölcsi ára is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kedden Budapesten, a Vatikáni Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös konferenciáján. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a résztvevőkhöz küldött üzenetében úgy fogalmazott, hogy a tőlünk nyugatra lévő társadalmak és vezetőik nemcsak elfogadták az Isten nélküli életet, hanem kívánatosnak, követendőnek tartják.
Erdő Péter beszédében felidézte: a békés átmenet ára volt, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormányok olyan megállapodások alapján jöttek létre, amelyeket kommunista vezetők kötöttek egymással vagy másokkal. Ezzel megmaradt a jogi értelemben vett folytonosság a kommunista állammal és annak intézményeivel.
Hozzátette: a békés változás értelmében nem álltak bosszút a korábbi rendszer vezetőin. Volt ugyan néhány törvény, amely a “megtisztulást kívánta szolgálni, de ezek sem tették összeférhetetlenné az új rendszerben vállalt politikai funkciókat az előző rendszerbeli politikusi múlttal”.
A bíboros kitért arra: a rendszerváltoztatás békés voltának másik ára az lett, hogy “kezdetben nem volt legitim a személyes tulajdon”. Egyes kommunista vezetők a nemzeti vagyont árulták nemzetközi vállalatoknak. Az új tulajdonosok bezárták a gyárakat, növelve a munkanélküliséget.
Míg a kommunista propaganda egykor azt sulykolta a tömegekbe, hogy a dolgozók számára egyedül a munka jelenti a becsületet, addig az új rendszerben a társadalom azzal szembesült, hogy sokak munkáját feleslegesnek tartják, és a gazdagság nem a munkából, hanem gyakran tisztességtelen üzletekből származik – közölte.
Úgy fogalmazott: “ezeknek a körülményeknek a hatására számos posztkommunista országban a társadalom bűnöző módon kezdett viselkedni”. Magyarországra is bejutottak a nemzetközi bűnszervezetek, megjelent a kábítószer-kereskedelem, sőt – bár Kelet- és Délkelet-Európánál kisebb mértékben – a szerv- és az emberkereskedelem is.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon általában nem szolgáltatták vissza a kommunizmus idején elkobzott javakat. Az elvett földek után tulajdonosaik kárpótlási jegyeket kaptak, a gyárak tulajdonosai nem kaptak semmit, és az egyházak sem kapták vissza termelő javaikat.
Közölte, egy 1991-es törvény rendelkezett ugyan arról, hogy visszaszolgáltatják az egyházaknak azokat az épületeket, amelyeket 1948-ban vallásos vagy közhasznú tevékenységre használtak, de csak azokat, amelyeket korábban nem privatizáltak. A visszaszolgáltatás folyamata igen körülményes volt. Évről évre halogatták az épületek visszaadását, végül az Apostoli Szentszék és Magyarország megállapodott abban, hogy az egyház lemond ezen épületek feléről, és becsült értékükből az állam létrehoz egy alapot, amelyből évről évre részesül majd az egyház.
Erdő Péter elmondta: az egyházon belüli békés átmenethez nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltozást közvetlenül megelőző években a szentszék, a kormány egyetértésével, számos új püspököt nevezett ki.
Felidézte: Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán azt kérte a magyar püspököktől, ne foglalkozzanak túl sokat a múlttal, hanem nézzenek előre. Kérésére valamennyi egyházmegyében zsinatokat szerveztek, amelyek hozzájárultak a II. vatikáni zsinat eredményeinek és a kánonjog újításainak bevezetéséhez.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében úgy fogalmazott: “a tőlünk nyugatra lévő” társadalmak és vezetőik “elfogadták az Isten nélküli szekularizált életet, mi több, kívánatosnak, sőt más népek számára is kötelezően követendőnek tartják”.
Mindeközben a “szerény, hitéhez hűséges kisebbség tehetetlenül nézi, vezetői miként száműzik a közéletből a keresztény gyökerekből táplálkozó, eleddig természetesnek tartott igazságokat, például azt, hogy családot csak férfi és nő alapíthat” – fogalmazott.
XVI. Benedeket idézte, aki szerint a férfi és a nő egyenjogúsága a történelem során csak azokban a társadalmakban valósult meg, ahol a keresztény hit elterjedt. Benedek pápa ezért is óvott attól, hogy nem keresztény néptömegek rendezett vagy rendezetlen keretek között bebocsátást nyerjenek a keresztény gyökerekkel rendelkező Európába – tette hozzá Semjén Zsolt.
Federico Lombardi, a Ratzinger Alapítvány elnöke, a szentszék korábbi szóvivője átadta Ferenc pápa és XVI. Benedek emeritus pápa üdvözletét a konferencia résztvevőinek.
Felidézte: II. János Pál pápa 1992-ben arra figyelmeztetett, a szabadságát visszanyert Európának ismét egységessé kell válnia, ismét “két tüdővel” kell lélegeznie. Húsz évvel később XVI. Benedek pápa Csehországban azt mondta, a vallásszabadság visszanyerése után minden embernek újra fel kell fedeznie keresztény hagyományait, és azt kérte a vallási közösségektől, hallassák hangjukat a társadalomban. A berlini fal leomlásának 25. évfordulóján pedig Ferenc pápa figyelmeztetett arra, minden falat le kell dönteni, amely felosztja világot, “falak helyett hidakra van szükség”.
A három pápa útmutatása alapján fontos, hogy Európa keleti és nyugati fele odafigyeljen egymásra és újra felfedezze keresztény gyökereit – tette hozzá Federico Lombardi.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében azt mondta: a posztmodern korban sokan eljutottak a teljes reményvesztésig és önfeladásig.
Joseph Ratzingert idézve hangsúlyozta, hogy miközben az egyház hitét sokan fundamentalizmusként bélyegzik meg, a relativizmus diktatúrája van kialakulóban. Ez semmit nem ismer el, ami végleges, és egyedül a saját akaratát és vágyát teszi meg mértéknek.
A Ratzinger Alapítvány, amelyet 2010-ben alapított XVI. Benedek, rendszeresen szervez konferenciákat szerte a világban. A kétnapos budapesti szimpózium célja, hogy az egyház társadalmi tanításának tükrében vizsgálják a kommunizmus összeomlása után lezajlott változásokat a közép-európai térségben.
(Forrás: MTI)
Három embernek köszönhetjük, hogy szabadon, magyarként, keresztényként élhetünk
2019. szeptember 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Felavatták a Szent II. János Pál pápáról elnevezett teret kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson. Az 1991-es máriapócsi pápalátogatás helyszínén rendezett ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes méltónak és igazságosnak nevezte, hogy a teret a néhai katolikus egyházfőről nevezték el, akinek Magyarország, Közép-Európa és az egész emberiség is hálás lehet.
„Nem evidencia az, hogy szabad vallásgyakorlat van, egyházi iskolák vannak, szabad a hitoktatás, és egyáltalán nem evidencia az, hogy szuverén Magyarország van és például a szovjet megszálló csapatok nincsenek Magyarországon” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szavai szerint ezer történelmi állítást is lehet mondani arra a kérdésre, hogy minek köszönhetik a magyarok a szabadságukat, „de a történelmi igazság az, hogy három embernek köszönhetjük azt, hogy mi most itt szabadon, magyarként, keresztényként élhetünk, ez a három ember II. János Pál pápa, Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov”.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: Reagan ismerte fel, hogy a Szovjetunió az összeomlás szélén van, az Egyesült Államok pedig gazdasági és katonai fölényét kihasználva térdre kényszerítette a rivális nagyhatalmat. Kellett hozzá egy „épeszű” ember, Mihail Gorbacsov is, aki inkább lebontotta a Szovjetuniót, ahelyett, hogy belevitte volna az emberiséget a harmadik világháborúba – tette hozzá.
Spirituális és szellemi értelemben II. János Pál pápa az, akinek köszönhetjük szabadságunkat. Amikor őt pápává választották, akkor kapta azt a halálos sebet a Szovjetunió, amiből nem tudott már felállni – jelentette ki Semjén Zsolt.
A korábbi katolikus egyházfő 1991-es magyarországi apostoli útján augusztus 18-án látogatott el Máriapócsra, ahol a háromszázezer zarándok jelenlétében részt vett a nagybúcsún és a Hajdúdorogi Egyházmegyét akkor vezető Keresztes Szilárd püspökkel együtt szent liturgiát mutatott be. Erre emlékezve névadó táblát állítottak fel a róla elnevezett téren, amelyet Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi megyéspüspök áldott meg.
Az eseményen részt vett Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az ünnepségen II. János Pál pápáról Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök mondott emlékező beszédet.
(Forrás: MTI)
A házasság intézményét kedvezményekkel támogatja a magyar állam
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Mi a magyar állam értelme és célja? A magyar államnak a célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon, ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül. A kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet – ahogy minden nemzet – egyszeri és megismételhetetlen érték – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán pénteken.
Senki nem adhatja a világnak az értékeknek, azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, csak mi, magyarok. Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy dallal, végső soron Isten egy gondolatával, ha a magyarság eltűnne. Ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése.
Ebből az következik, hogy magyar gyerekeknek kell születni, magyar kultúrában, magyar nyelvben felnőve. Ezért mi elutasítjuk a migrációt, és támogatjuk a családokat. Mert elvileg migrációval is lehetne darabszámban pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet általuk pótolni. Azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötődnek szorosan lakóhelyhez, természetesen kiterjesztjük a külhoni magyarságra is.
Örömmel jelenthetem, hogy ennek a hatása már szépen látszik a külhoni magyarság tekintetében is. A cél az, hogy legalább annyi magyar gyermek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja. Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba.
Mivel Magyarország az I. világháború óta egy olyan ország, mely körös-körül önmagával határos, azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kormány kiterjeszti a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik. Miután mi egy keresztény civilizációjú ország vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítettük, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata. Ebből következik az is, hogy minden gyermeknek joga van anyára és apára. A gyermekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.
A házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azt, hogy családban szülessen a gyermek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik. A családtámogatásoknál ugyanakkor nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a „pro life” mozgalmak támogatását.
Ha ugyanis a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele. Ezért az alkotmány azt is kimondja: a magzati élet emberi élet, és a fogantatásától védett.
