Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjátadón.

Budapest, 2020. szeptember 24.

Kérem, engedjék meg, hogy gróf Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatával köszöntsem Önöket:

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” A klebelsbergi gondolat ma is helytálló.

Mégis, most mindannyiunkhoz szól a kérdés: miért a kultúra?

Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a szó eredetét. A latin „colere” igéből származó kifejezés jelentése művelni, pontosabban a földet megművelni. Átvitt értelemben elsőként Cicero használta a „cultura animi” – a lélek művelése – kifejezést. Cicero megállapításától kezdve évszázadokon keresztül kikezdhetetlennek bizonyult az a megállapítás, hogy a lélek – miként a termőföld – csak műveléssel képes maradandó értéket teremni.

Ez alapján valljuk mi is azt, hogy a kultúra megmaradásunk egyik záloga.

A Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj, amely idén 15 éves hagyományra tekint vissza, megfelel ennek a gondolatnak, hiszen elismerés a nemzetiségi kultúra maradandót alkotó képviselőinek. Olyan személyeket és szervezeteket tüntetünk ma ki, akik elismerésre méltót végeztek és végeznek, a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű, kulturális örökség megtartásáért, kibontakozásáért, és így hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek nem csak együttéléséhez, hanem kölcsönös gazdagodásához.

A művészeten keresztül könnyebb megértenünk azon honfitársainkat, akik valamely nemzetiségi közösségben – de a magyar nemzet egészébe illeszkedve – élnek, egy gazdagabb, de olykor mégis nehezebb kettősségben. Olyan egyedi kultúrát őriznek, amelyeket sem a többségi, sem az anyanemzet nem tud helyettük megőrizni. Ezt az értékgazdagságot csak Önök őrizhetik meg és csak Önök hozhatják létre! Hagyománytisztelő, de élő kultúrájuk egyaránt gazdagítja a nemzetiségi közösségük, a magyar nemzet, a Kárpát-medence, a kontinens és végeredményben a világ egyetemes műveltségét.

Munkájuk nem egy asszimilálódó, eltűnő népcsoport eltűnő hagyományának vitrinbe helyezett története, hanem elvetett mag. Ez a mag kihajt és növekedik a gyermekek-fiatalok révén, akik a nemzetiségi oktatási és kulturális intézményekben tanulnak és a helyi közösségekben valóságként mindezt meg is élik.

Ezek a kisközösségek évtizedekig „nemzetiségi és etnikai kisebbségként” szerepeltek a közbeszédben és a hivatalos fórumokon. Nem kaptak megfelelő figyelmet, mert az internacionalista szocialista államhatalom úgy vélte, önmagától „megoldódik” a nemzetiségi kérdés, mivel a kisebbségek ugyanolyan jogokat kaptak, mint a többség, és így majd sikeresen asszimilálódnak. Bizony akkor kevesen merték felvállalni származásukat, mivel emlékeztek még arra, hogy milyen sors jutott a kisebbségeknek a XX. században: üldöztetések, elűzetések, lakosságcserék.

2010-ben az Alaptörvény elfogadásakor a kisebbség kifejezést, amely mennyiségi alárendeltséget sugallt, töröltük, és visszatértünk a több száz éves magyar hagyományhoz: a „nemzetiség” fogalmához. Az Alaptörvény deklarálja, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség államalkotó tényező, és joga van az önazonosságukhoz és önkormányzatukhoz, az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához és továbbadásához.

Köszönet és elismerés azoknak, akik kiemelkedő szakmai életútjukkal, nemzeti közösségük szolgálatával, az anyanyelvi kultúrájuk széleskörű megismertetésével, és nagyszerű egyéni teljesítményük révén kiérdemelték a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat!

Szívből gratulálok!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Személyes üzenetem az erdélyi magyar közösségnek a romániai önkormányzati választásokra. Az RMDSZ az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a romániai magyar emberek védelmére. Szeptember 27-én szavazzanak bizalmat a Szövetségnek!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az egész ország életét szolgálja, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, a kormány pedig mindig is értékelte az egyházi iskolák munkáját – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján.

Semjén Zsolt kiemelte: Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között.

Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor a hanyatló katonai erényeket már felváltotta a “gladiátorcelebek” kultusza, amikor a klasszikus római jogi és kulturális értékeket felváltották a “mindenhonnan beáramló devianciák”, amikor a család helyett a “legelképesztőbb aberrációk” lettek úrrá. Szent Benedek ekkor a természetellenességgel szemben a természetfölöttit állította – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án.  Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

Hozzátette, épp azért tudta Szent Benedek a természetest képviselni, mert a természetfelettit mutatta fel, hiszen a természetfeletti a természetesre épül. Ezért az antik világ értékeit pont a bencések mentették át – mutatott rá.

Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.

Részletezte, hogy különösen igaz ez az emberkép tekintetében, mert a keresztény emberkép alapján áll a bencés iskola, amely azért fontos, mert mindennek a kiindulópontja az emberkép. “Ha ez torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom is egyoldalú, torz és embertelen legyen” – mondta.

Kitért arra is, hogy a keresztény emberkép a test-lélek-szellem összetettségén áll, amely különösen igaz Pannonhalmán, ezért ott a teljes ember bontakozhat ki. Ez fontos ma, amikor sokan tagadják azt, hogy az iskolának volna nevelési feladata – jegyezte meg.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

A keresztény emberképhez a nemzet is hozzátartozik – folytatta. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, “ezért valamilyen módon az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál”. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a 7. és 9. évfolyamos diákok előtt tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus tavasszal megtorpanásra késztette a gazdaságot világszerte, hónapok óta félelemben tartja emberek milliárdjait. A megtorpanás azonban ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

Megtanultunk figyelni és vigyázni egymásra – mondta, majd arra intett, hogy “ne lazuljunk ezután sem”, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.

A főapát a tanévnyitó előtt újságíróknak elmondta, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban mintegy 430 diák tanul. A határon túli tanulóknak korábban kellett érkezniük, ők még karanténban vannak és a második tesztjükre várnak. Hozzátette, hogy több szabályt is szigorítottak, így például kevesebben tartózkodhatnak egyszerre egy helyiségben, emellett a beköltözéskor most nem az egész család kísérhette el a tanulót, hanem csak egy rokona.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyéspüspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A karitatív szervezetek szolgálata pótolhatatlan, mivel képesek személyessé tenni a segítségnyújtást – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a budavári Karmelita kolostorban.

Semjén Zsolt a fogadáson, amelyen a kormány megköszönte a karitatív szervezetek koronavírus-járvány idején végzett munkáját, illetve az adományozok felajánlásait, kiemelte: a magyar állam egy járvány idején képes lezárni az országhatárokat, tud egészségügyi intézkedéseket hozni és lélegeztetőgépeket beszerezni, meg tudja szervezni az ország ellátását, de a segítséget személyessé tenni csak a karitatív szervezetek és az adományozók képesek.

A miniszterelnök-helyettes megköszönte a karitatív szervezeteknek azt is, hogy képesek voltak összehangolni a munkájukat.

Kitért arra: a segélyszervezetek munkája a társadalom kohéziója szempontjából is megkerülhetetlen, hiszen személyes hálózatot alakítanak ki a segítő és a segített között. A nehéz helyzetbe került ember pedig nemcsak a kapott adománynak örülhet, hanem annak is, hogy valaki gondolt rá, valakinek fontos.

Semjén Zsolt hozzátette: a kormány a továbbiakban is megad minden segítséget a karitatív szervezetek működéséhez.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke kiemelte: a nemzeti összefogás telefonvonalán, illetve átutalással több mint 270 millió forint támogatás érkezett a humanitárius tanács számlájára, emellett sok cég segített például gyógyszerek, maszkok, higiéniai termékek, autók felajánlásával.

A cégek felajánlásaiból 14 héten keresztül 19 megyében és Budapesten csaknem 500 állami, egyházi és civil fenntartású intézményben tudtak segíteni több százezer embernek, valamint bajba jutott családoknak – közölte.

Kiemelte, a karitatív szervezetek munkája a járvány idején más volt, mint a korábban sokszor gyakorolt segítségnyújtás természeti katasztrófák alkalmával Magyarországon és az egész Kárpát-medencében.

A koronavírus-járvány idején új szabályokat kellett hozni, de az emberek megértették, hogy másként kell segíteniük, hogy nem mehetnek személyesen segíteni, ahogy korábban, ugyanakkor szükség van a támogatásukra.

Hozzátette: az NHKT jogszabály alapján a veszélyhelyzet megszűnése után még fél évig működik. Ez idő alatt a felajánlott és el nem költött pénzből autókat vesznek, amelyeket ápolónők és orvosok használnak majd, illetve a karitatív szervezeteknek higiéniai szereket vásárolnak, készülve a járvány esetleges második hullámára.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete a fogadáson lejátszott videoüzenetben arról beszélt: a járvány idején végzett karitatív munka legfontosabb része az volt, hogy a hat nagy segélyszervezet már a járvány elején összefogott, és ezzel még hatékonyabbá tették munkájukat.

Ugyancsak fontos volt, hogy az önkénteseiket igazoló azonosító kártyát készítettek, megelőzve ezzel a visszaéléseket – mondta.

A hat legnagyobb hazai karitatív szervezet: a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat alkotja a Karitatív Tanácsot, amely veszélyhelyzet idején Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsként működik, kiegészülve a Belügyminisztérium, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkárságának képviselőivel.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„1944 májusában behívtak munkaszolgálatra, Pest környéki gyárakban kellett árut vinnünk. Október 15-én Szálasiék átvették a hatalmat, de minket egy ideig a vatikáni védlevél megóvott. Nemsokára azonban kivittek a pályaudvarra deportálásra. Láttam, hogy itt a döntés pillanata. Nagyon sajnáltam otthagyni a hátizsákomat és szép pulóverem. A végén mégis otthagytam. Elég jó télikabát volt rajtam, az Északi teherpályaudvaron sok civil is sétált. Így levettem a sárga karszalagom, elvegyültem az emberek közt, és szépen kisétáltam a pályaudvarról. A Mária utcai jezsuita rendház főnöke adott menedéket. Többször volt nyilas razzia, de házkutatás során nem találtak meg a nyilasok, pedig nem lett volna nehéz megtalálni engemet. Azt hiszem, megvesztegették őket. 1945. január 17-én érkeztek meg az oroszok, akkor lettem újra szabad.”

Így ír önéletrajzában Harsányi János közgazdász, akit zsidó származása miatt 1944 májusában munkaszolgálatra hívtak be Budapesten. Századát hamarosan Ausztriába deportálták, ő azonban megszökött a pályaudvarról, és a Mária utcai Jézus Szíve-templom pincéjében kapott menedéket. A rend ezekben a hónapokban közel kétszáz zsidót bújtatott józsefvárosi központjában, amiért a mentőakció fő mozgatója, Raile Jakab jezsuita – akit sokan Raoul Wallenberggel emlegettek egy lapon – 1991-ben elnyerte a posztumusz Jad Vasem-díjat.

Most, Harsányi János születésének 100. évfordulóján, május 29-én a Harsányi János Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek képviselői emléktáblát helyeztek el a rend Párbeszéd Házának falán a VIII. kerületi Horánszky utca 22. szám alatt. Az alkotás azt a tényt örökíti meg, hogy a magyar jezsuiták a vészkorszakban hazánk később világhírűvé vált fiának, valamint közel 200 üldözött sorstársának adtak itt menedéket 1944 novembere és 1945 januárja között.

Harsányi János később az Egyesült Államokba távozott, és ott fejtett ki meghatározó tudományos tevékenységet elsősorban a játékelmélet terén, melynek elismeréseként 1994-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. Művei között ugyanakkor egyaránt találunk jogtudományi, döntéselméleti, kommunikációs, valamint számítástechnikával, az etikával és a filozófiával kapcsolatos könyveket, de matematikai modelljei a tőzsdén vagy éppen a biztonságpolitikában is jól hasznosíthatók. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök például a karibi válság idején arra kérte fel, hogy elemezze, mekkora az esélye egy újabb világháború kitörésének.

A fasori evangélikus gimnáziumba járt, előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán, s később, külföldön élve is megmaradt magyarnak, és minden viszontagság ellenére halálág kötődött szülőhazájához, a magyar kultúrához. Harsányi János életének és munkásságának részletes leírása ezen a linken, a jezsuiták zsidómentő tevékenységének háttere pedig ezen a linken olvasható.

Az avatáson beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán főtanácsos, Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke, Simon János, a Harsányi János Tudásközpont igazgatója, valamint Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Házának igazgatója.

(Forrás: jezsuita.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gábor Dzsingiszt, Hollandia korábbi kereszténydemokrata parlamenti képviselőjét, a holland kormány egykori államtitkárát köszöntötte 80. születésnapja alkalmából Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, mely az alábbiakban olvasható.

Isten éltessen 80. születésnapod alkalmából!

Nemzetünkért és a kereszténydemokráciáért – az emigrációban is – elkötelezett életed egy kortalan lendülettel munkálkodó ember életútjának mérföldköve. Kereszténydemokrata munkásságod, a magyarság védelme, a holland-magyar kapcsolatok munkálása, mezőgazdasági professzionalitásod, tanulságos könyved – és még sokáig lehetne folytatni a sort – nem kizárólag a Te életed mérföldkövei, hanem példa és útmutatás nekünk!

Számos hozzád kötődő emléket és kedves gesztust őrzök az elmúlt évtizedekből. Ereklyeként vigyázom azt a CDA-fejléces papíron írt leveledet, amiben rábeszéltél, hogy induljak Giczy Györggyel szemben az elnökválasztáson a KDNP megmentéséért. Ugyanilyen féltett kincs lett az az elnöki kalapács is, amit a ’89-es (újjá)alakuló ülésen Keresztes Sándornak adtál, majd tőle örökül kaptam.

Az évtizedek alatt velem megosztott bölcs meglátásaidért, tanácsaidért nagy hálával tartozom. Kereszténydemokrata közösségünk nevében is szeretettel és tisztelettel köszöntelek, további életedre Isten bőséges áldását kérem!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor miniszterelnök levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz a március 15-i nemzeti ünnepen, melyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.

1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint idei ünneplésünknek különös hangsúlyt ad, hogy száz évvel vagyunk a trianoni országvesztés után. “Akárcsak 172 évvel ezelőtt, amikor Gábor Áron nélkül gyorsan elbukott volna a szabadság ügye, Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk” – írta, hozzátéve: “a ’48-asok követőiként azt kívánjuk, s arra esküszünk, hogy az egyedülálló nyelvi, szellemi és kulturális örökséget, amelyet több mint ezer év leforgása alatt a Kárpát-medencében létrehoztunk, megtartjuk, és mindannyiunk javára tovább is gyarapítjuk”.

Orbán Viktor levelét úgy zárta: “engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap – közölte az Alkotmánybíróság. A kormány saját halottjának tekinti a vasárnap elhunyt Balsai Istvánt – tudatta az Igazságügyi Minisztérium közleményben. Requiescant in pace!

Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be.

Balsai István 1947-ben született Miskolcon. 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel avatták doktorrá. 1972-től ügyvédjelölt, 1974 és 1990 között ügyvéd, 1995 és 2007 között magánügyvéd volt. 1989-ben az MDF tagjaként részt vett a háromoldalú politikai tárgyalásokon, majd az MDF jogi szakértőinek egyike, választási felelős volt. 1990 és 1994 között Antall József, majd Boross Péter kormányának igazságügyi minisztere. 1990-től országgyűlési képviselő: előbb az MDF-frakcióban, majd 2004-től független, 2005-től pedig a Fidesz-KDNP-frakcióban. Az egyes parlamenti ciklusokban több parlamenti bizottság tagja, illetve vezetője volt.

Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől.

„Az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Balsai István személyében gyászolják az ügyvédi hivatás jó ismerőjét, a volt országgyűlési képviselőt, az első szabadon választott kormány igazságügy-miniszterét és az Alkotmánybíróság tagját” – olvasható az Ab honlapján.

Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

“Az Igazságügyi Minisztérium nevében búcsúzunk az életének 73. évében elhunyt dr. Balsai István alkotmánybírótól, volt országgyűlési képviselőtől, a rendszerváltoztatás utáni demokratikus jogállam első igazságügyi miniszterétől” – áll a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett közleményben.

Balsai István nem csupán a rendszerváltoztatás során volt aktív, hanem a negyven évnyi diktatúra után a magyar jogállam alapjait lefektető törvények jelentős része is a nevéhez köthető.

“A volt igazságügyi minisztert a magyar kormány saját halottjának tekinti. A család fájdalmában osztozunk. Isten nyugosztalja” – áll a közleményben.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Dr. Dézsi Csaba András, Győr január 26-án megválasztott polgármestere dr. Pergel Elzát, a KDNP győri szervezetének elnökét nevezte ki egyik alpolgármesteréül. Feladat- és hatáskörébe tartoznak az önkormányzati egészségügyi, szociálpolitikai, köznevelési és esélyegyenlőségi feladatok felügyeletével, koordinálásával kapcsolatos teendők. Továbbá ő tart kapcsolatot a nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint a kulturális intézmények közül a Győri Balettel, a színházzal, a Győri Filharmonikus Zenekarral és a Generációk Művelődési Házával.

Gratulálunk!

Pergel Elzával új munkahelyén, a városházán beszélgetett a kisalfold.hu.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta a Moldovai Köztársaság magyarországi hivatalos látogatáson tartózkodó  külügy- és európai integrációs miniszterét, Aureliu Ciocoit hétfőn Budapesten a Karmelita épületben.

A szívélyes hangulatú találkozón a miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy Magyarország egy politikailag és gazdaságilag stabil, folyamatosan fejlődő Moldovai Köztársaságban érdekelt, ezért is üdvözölte hazánk elsők között a jelenlegi kormány gyors megalakulását. Rámutatott, fontos számunkra, hogy uniós tagországként is elősegítsük Moldova modernizációját, érdekeltek vagyunk abban, hogy szélesítsük a két ország szaktárcáinak együttműködését.

Moldova külügyminiszterét fogadta Semjén Zsolt (Fotó: Váli Miklós)

Aureliu Ciocoi kifejejtette,  Moldova kiemelt partnerként tekint Magyarországra, egyben köszönetét fejezte ki a kapcsolatok további erősítésének szándékáért.

(semjenzsolt.hu)