A közelmúltban elhunyt kiváló politikust, tudóst, közéleti embert sokan ismerték és becsülték a Felvidéken, de bízvást elmondható, hogy mindenütt a világban, ahol kutatóként, parlamenti képviselőként megfordult. Közvetlen, rokonszenves egyénisége nyugalmat sugárzott és még a leghevesebben vitatkozó embereket is lecsillapította.

A pozsonyi magyar kulturális élet egyik szervezőjeként, a szlovák főváros Csemadok-szervezeteinek vezetőjeként sokat tett az itt élő magyarok összefogásáért. Nagy érdeme van a hányatott sorsú és gyakran megrongált pozsonyi Petőfi-szobor helyreállításában és új helyének kijelölésében. Mindig szervezett és irányított, bár az ő esetében jobb és igazabb kifejezés a – szolgált. Díjat, kitüntetést nem sokat kapott életében, de annál több szeretetet, emberi melegséget, amelyet ő sokszorosan képes volt viszonozni.

A pozsonyi emlékesten megjelent két leánytestvére: Duka Zólyomi Ildikó csellóművész és Duka Zólyomi Emese muzikológus. Ők is sok érdekes történetet elmeséltek Duka Zólyomi Árpádról, aki az 1989-es rendszerváltás idején szépen ívelő tudományos pályáját cserélte fel a közszolgálattal, a politikusi tevékenységgel. Nyilván ez volt genetikailag is kódolva benne, hiszen édesapja, Duka Zólyomi Norbert is sokat fáradozott a szlovákiai magyarság érdekében, és emiatt 1945 után nemcsak ő, hanem családja is sok megpróbáltatásnak volt kitéve.

Ha egyszer megírják a felvidéki magyar politizálás legújabb kori történetét, Duka Zólyomi Árpádot minden bizonnyal a legkiválóbb és a legjellemesebb politikusok között fogják emlegetni. Halála nagy vesztesége a felvidéki magyarságnak. E mai megosztottságunkban talán az egyetlen olyan személyiség volt, aki képes lett volna újraegyesíteni bennünket. Milyen szomorú, hogy ilyen korán eltávozott.

(Forrás: Felvidék.ma)

Míg a konferencia első napja az állami kapcsolattartásra fókuszált és a résztvevő országok kormányzati diaszpóra politikáját mutatta be (így az ír, izraeli, román, olasz, cseh és szerb álláspontokat), a második napon civil és non-profit szervezetek képviselői és elismert egyetemi kutatók beszéltek a diaszpórával való kapcsolattartás motivációiról, stratégiáiról és eddigi eredményeiről.

A rendezvény második napját, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. A Kutatóintézet vezetője elemezte a „régi”, illetve az „új”, gazdasági migráció következtében kialakult külhoni magyar közösségek közötti különbségeket. Elmondta, különbségeket figyelhetünk meg többek között az integráció mértéke, illetve a Magyarországgal való kapcsolatok intenzitása között is. Kántor kiemelte a 2011-ben létrehozott Magyar Diaszpóra Tanács szerepét a magyar diaszpóra közösségekkel való kapcsolattartásban.

Martin Russel, az ír „Diaspora Matters” Intézet munkatársa rámutatott, hogy Írország egyike a vezető országoknak a diaszpórával való kapcsolattartás terén, ami annak is köszönhető, hogy a világon élő írek száma jóval meghaladja az anyaországban élőkét, így Írország kiterjedt kapcsolati hálózatokkal rendelkezik szerte a világban. Russel hangsúlyozta a hálózatépítés és diaszpóra mobilizációjának fontosságát, szem előtt tartva az anyaországtól távol élők kulturális-politikai erejét és az emberi tőke szerepét. Russel szerint szükség van az állami részvételre a diaszpóra politika alakításában, amelynek kölcsönös bizalomra kell épülnie.
Vartan Marashlyan, a Repat Armenia igazgatója elmondta, különböző történelmi és gazdasági okoknak köszönhetően népes örmény diaszpóra közösségek alakultak ki világszerte. Marashlyan ismertette a Repat Armenia szervezet munkáját, amelynek célja, hogy hazahozzák és „repatriálják” a határon túl élő örményeket. Eddig mintegy 600 embert sikerült bevonniuk a programba, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyág, Oroszország, Szíria és Libanon területéről.

Örményország különös figyelmet fordít az újabb generáció identitásának megőrzésére: cserkész, gyakornoki és önkéntes programokat, valamint különböző tanulmányi programokat szervez a diaszpórában élő fiatalok számára, amely során megismerhetik az örmény kultúrát és elsajátíthatják az örmény nyelvet vagy javíthatják nyelvtudásukat. Marashlyan kiemelt célként említette az identitás megőrzését, a kultúra és nyelv megismerését, az asszimilációs nehézségek minimalizálását, illetve a diaszpóra közösségek aktív bevonását a nemzetépítésbe.

Dr. Michal Nowosielski, a poznani „Institute for Western Affairs” vezetője elmondta, Lengyelország a rendszerváltás után kezdett el kellő figyelmet fordítani a diaszpórával való kapcsolattartásra, bár kiemelte, hogy Lengyelország 2004-es EU csatlakozása után teljesen meg kellett újítani az ország diaszpóra politikáját. Egy új migráció indult el a nyugat-európai országok irányába, ahol újabb lengyel közösségek jöttek létre. Nowosielski szerint Lengyelország megújult diaszpóra stratégiája inkább a lengyel érdekek külföldi képviseletére épül, mint korábban, amikor a kapcsolatok ápolása és a lengyel identitás megőrzése volt az elsődleges cél.

Ruxandra Trandafoiu, a manchesteri Edge Hill University román származású kutató professzora bemutatta nemrég megjelent „Diaspora Online” c. könyvét, amely elsősorban az 1989 után létrejött román diaszpóra közösségek online politikai véleményformálását és közösségépítő tevékenységét vizsgálja.

Lucie Slavíková-Boucher, a „Czech Schools Without Borders” non-profit szervet alapítója arról beszélt, hogy az elsőként Párizsban alapított cseh iskola hogy szolgálhatja a cseh identitás megőrzését. Európa nagyvárosaiban ma már több száz gyermek vesz részt a „cseh iskola határok nélkül” elnevezésű programban.

Anna Platonova, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) brüsszeli munkatársa felidézte, hogy idén júniusban a szervezet globális diaszpóra konferenciát szervezett Genfben, ahol 55 különböző ország kormányzati képviselője vett részt. Platonova beszélt az államok diaszpóra politikáinak motivációiról, mozgásteréről és intézményrendszeréről.

A konferenciát Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár zárta, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen konferenciák segítik az információcserét valamint a diaszpóra-politikában alkalmazott legjobb megoldások megismerését az egyes országok között.

(Forrás: kormany.hu)

Az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián az államtitkár kiemelte: az országok kapcsolata a kisebbségek tekintetében a nemzetközi előírások alapján kiegyensúlyozott. Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségeket, a területi integritás és a szuverenitás elvét, továbbá a magyar közösségek akaratát is, hogy megőrizzék identitásukat abban az országban, amelyben élnek – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország nem a nemzetállamon belül akarja egyesíteni a nemzetet.

Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is fontosnak tartja. Úgy látja, a hagyományos diaszpóraközösségek és az új migráns közösségek helyzete eltérő. Az utóbbi években új migráns közösségek jelentek meg: vélhetően 3-500 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön találtak állást – közölte. Hozzáfűzte: jelenleg politikai vita folyik arról, hogyan kellene kezelni ezt a helyzetet.

(Forrás: kormany.hu)

Az államtitkár találkozott Ungváron Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, majd kertészettel foglalkozó családi gazdálkodókat látogatott meg.  A Pro Agricultura Carpatika Alapítvány és a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködésének köszönhetően, májusban, 50 kárpátaljai gazdálkodó vehetett részt szakmai tanulmányúton Csongrád megyében.

A beregszászi gazdafórumon Budai Gyula hangsúlyozta, Magyarország Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság érdekérvényesítő képessége erősödjön Ukrajnában. Aláhúzta, hogy a szaktárca továbbra is a magyar gazdák helyzetének megerősítésére törekszik és minden szakmai segítséget megad, amire szükség van, azonban ehhez minél egységesebb kárpátaljai magyar gazdatársadalomra van szükség.

Ki kell használni Kárpátalja híd szerepét a szinte korlátlan lehetőségeket rejtő ukrán és orosz piac irányába – mondta az államtitkár. Utalt az idén májusban, Orosházán megalakult Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán belüli folyamatos eszmecsere fontosságára is, amely az új Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinációjával garantálja valamennyi kárpát-medencei magyar gazdálkodó érdekeinek megjelenítését és képviseletét.

(Forrás: kormany.hu)

Ezt Wetzel Tamás mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal hangsúlyozva ezeknek a híreknek a lejárató jellegét.

Kifejtette: az utóbbi időben több, a magyar egyszerűsített honosításról szóló negatív hír is megjelent, elsősorban a külföldi médiumokban. Szerinte ezek mögött helyi politikai motiváció is állhat. Példaként említette, amikor Ukrajnában, Szerbiában polgármestereket vádoltak meg a magyar állampolgárság megszerzésével, vagy hasonló történt két román politikus esetében. Másik példaként hozta, amikor olyan statisztikai adatok láttak napvilágot, amivel helyi, határon túli médiumok nem rendelkezhettek.
Közös jellemzője ezeknek a híreknek, hogy “pletykaszerű, visszaellenőrizhetetlen” információkat, sokszor dezinformációkat, és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmaznak – mondta.

A biztos szólt arról is, hogy eddig már több mint 510 ezren igényelték a magyar állampolgárságot és mintegy 430 ezren le is tehették az esküt. Eddig mintegy 11 ezer kérelmet utasítottak el, ami az összigénylés 2,5 százaléka. Törvényi kötelessége minden kérelmet átvevő hivatalnoknak, hogy leellenőrizze a magyar nyelvtudást és a magyar felmenők meglétét igazoló okiratokat – emlékeztetett, hozzátéve: ha ezek hiányában mégis ragaszkodik a kérelmező az igényléshez, az ügyintézőnek jeleznie kell, hogy nem felel meg a feltételeknek.

Kitért ugyanakkor arra is: vannak olyanok, akik kihasználják az emberek jóhiszeműségét, komoly összegeket kérnek, és jó kapcsolataikat ajánlják fel az állampolgárság elintézéséhez, miközben hamis információkat adnak. Wetzel Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy ez megvalósítja a befolyással üzérkedés büntetőjogi tényállását is. Aki csalárd módon jutott állampolgársághoz, tőle az 10 évig visszavonható. Erre a nyáron volt példa egy kárpátaljai kérelmező esetében, és itt büntetőeljárás is indult – jelezte.
A biztos kiemelte: a honosítás egyszerűen intézhető, nem kell rosszhiszemű embereknek ezért pénzt fizetni, és sok esetben a helyi magyar szervezetek ingyenesen segítséget nyújtanak a kérelmek kitöltéséhez, a fordítások elkészítéséhez.

Hangsúlyozta: az egyszerűsített honosítás továbbra is zökkenőmentesen zajlik, és ez nemcsak a magyar közigazgatás, hanem az egész magyar nemzet számára siker.

Nézze meg a Kormányportál felvételét!

(Forrás: kormany.hu)