Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A pályázat olyan értékközpontú és értékteremtő, a gyermek és ifjúsági korosztály aktív részvételével megvalósuló kulturális programokat támogat, amelyek a határokon átnyúló magyar-magyar együttműködést szolgálják, hozzájárulnak a gyermek és ifjúsági kezdeményezések megvalósulásához, a határon túli magyar közösségek erősítéséhez, biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, a gyermek és ifjúsági korosztály tagjainak lelki és erkölcsi fejlődését.

A pályázati kiírás keretében egy magyarországi és egy határon túli ifjúsági szervezet pályázhat együtt közös kulturális program lebonyolítására.

A pályázatok támogatására 28 millió Ft áll rendelkezésre.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2013. november 29.

A pályázati kiírás és útmutató itt olvasható.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a vasárnapi Székelyek nagy menetelésének a legfontosabb üzenete az, hogy a Székelyföld, a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – mondta a politikus október 28-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben bontakozott ki a történelmi, kulturális, szociológiai, filozófiai, ismertelméleti vita arról a kérdésről, hogy van-e egyáltalán Székelyföld. Ez a szokatlan, meghökkentő megmozdulás, amelyen 120 ezer ember alkotott 53 kilométeres menetoszlopot, erre e vitára adott csattanós választ: a székelyek léteznek – hangsúlyozta Németh Zsolt.

A kormány feladata, hogy a székelyeket, az erdélyi magyarokat és a határon túli magyarokat együttérzéséről biztosítsa, támogassa őket – mondta. A közigazgatási átalakítással kapcsolatban pedig a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy természetesen Románia dönt a területi felosztásáról, de figyelembe kell vennie az Európa Tanács kisebbségi egyezményét, amely szerint nem lehet hátrányosan megváltoztatni a közigazgatási területek átalakításkor a kisebbségek etnikai arányát.

A Székelyek nagy menetelésének három fő célkitűzése volt: Székelyföld legyen önálló fejlesztési régió, legyen önálló közigazgatási egység, és induljon párbeszéd a román kormányzat és az erdélyi magyarok képviselői között – fejtette ki Németh Zsolt, megjegyezve: “ne számítson arra román kormányzat, hogy az erdélyi magyarok letesznek erről”.

Az államtitkár szerint ha az elmúlt időszakban és a székelyek menetelésén tanúsított egységet fenn tudják tartani az erdélyi magyar politika résztvevői, akkor van reális remény arra, hogy eredményt lehet elérni.

Németh Zsolt arról is szólt, hogy nemcsak a szervezőket, hanem a román hatóságokat is elismerés illeti meg, amiért biztosították a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát, amely a román demokrácia javára válik. Az államtitkár szerint ha Románia demokratikus állam, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni a 700 ezer székely ember akaratát.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére a két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti összefüggő menetoszloppal tiltakoztak Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, követelve Székelyföld területi autonómiáját. Az SZNT, akárcsak a többi romániai magyar politikai szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti kormány román többségű közigazgatási régióba akarja besorolni a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyéket.

A szervezők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén.

A székelyföldi demonstrációval párhuzamosan Magyarországon Budapesten és 13 más településen tartottak szolidaritási megmozdulásokat, valamint Európa és Észak-Amerika több városából is érkezett jelentés felvonulásokról.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ausztráliai látogatása végén a sydneyi, illetve új-dél-walesi magyarokkal találkozott, részt vett egy állampolgársági eskütételen, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségen a sydneyi Magyar Házban.

A miniszterelnök-helyettes a sydneyi Erzsébet Otthonban tájékoztatót tartott az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről és a jövő évi választásokra való regisztrációs lehetőségekről. Ezután a Délvidéki Magyar Szövetség klubházában részt vett csaknem ötven, külföldön született magyar állampolgársági eskütételén. Az ünnepség után a klubházban összegyűlt több száz érdeklődőnek előadást tartott, és a közös vacsorát megelőzően kérdésekre válaszolt – tájékoztatta Tamás Kinga konzul szombaton az MTI-t.

Semjén Zsolt a látogatás záró napján a lengyel főkonzulátuson megköszönte, hogy a lengyel állam lehetőséget biztosított egy magyar konzuli fogadónap megtartására.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett szombati megemlékezés a rookwoodi temető magyar részlegében kezdődött, ahol megkoszorúzta a Hősök Keresztjét, majd a magyar hősök emlékére tartott ökumenikus istentiszteleten vett részt, ezután pedig megtekintette a sydneyi Magyar Ház által szervezett emlékműsort.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a helyi magyar közösség meghívására szerdán részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ausztráliai ünnepségeken és állampolgársági eskütételen, és konzuli irodát nyitott meg Melbourne-ben.

Semjén Zsolt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Ausztrália legnagyobb magyar közösségi épületében, a Wantirnai Magyar Központban, és részt vett a forradalom emlékére szervezett hagyományos gyertyafényes megemlékezésen.

A miniszterelnök-helyettes több száz fő jelenlétében konzuli irodát nyitott meg a melbourne-i Bocskai Komplexumban.

A nap folyamán találkozott Victoria állam vezetőivel is – tájékoztatta Sikó Anna nagykövet az MTI-t.

Melbourne-i látogatását követően Semjén Zsolt Sydney magyar szervezeteit keresi fel. A miniszterelnök-helyettes látogatása során tájékoztatja Ausztrália magyarságát a jövő évi magyarországi választásokra való
regisztráció lehetőségeiről is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ez a galéria a nemzetegyesítés egyik hídfőállása – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes köszöntő beszédében. Amellett, hogy művészeti küldetést is teljesít, a kiállítóhely bemutatja az egyes nemzetrészek sajátos gazdagságát, amely nélkül csonka lenne a magyar kultúra, valamint megélhetővé teszi, hogy részesei lehessünk az egységes magyar kultúrának – tette hozzá a politikus.

Semjén Zsolt hangoztatta: a magyarság megmaradásához minden nemzetrészt meg kell őrizni, mert ezek gazdagságának az összessége adja a magyar kultúrának, örökségnek, jövőnek az egészét. Akkor tudjuk egységben látni a kárpátaljai, a felvidéki, az erdélyi és a magyarországi művészetet, hogyha időről időre vannak olyan fórumok, kiállások, ahol az egyetemes magyarság gondolatkörében a nemzetrészek be tudnak mutatkozni.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta: a Kárpát-haza Galéria a kiemelkedő külhoni, kortárs képzőművészeti értékek bemutatására született. Az alapító Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-medencei magyar kulturális tér fejlesztése, és a nemzeti összetartozás erősítése miatt tartotta fontosnak, hogy Budapest egy ilyen kulturális központtal gyarapodjon.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke arról szólt, hogy Kuti Dénes képeiben a fényesség fogta meg a leginkább. “A tárlaton látható képek közvetítő alkotások, születésükhöz Erdély kellett” – vélekedett.

Közölte, hogy jövőre elindul az MMA Nemzeti Szalon, az építészeti, a képzőművészeti, az ipar- és tervezőművészeti és a fotóművészeti szalon.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt kiemelte: fantasztikus munkát végeztek az ösztöndíjasok, “briliánsan megoldották” a feladatot, és abszolút pozitív visszajelzések érkeztek kinti tartózkodásukról.

Rámutatott: a magyarság megtartása tekintetében nem elegendő, ha Magyarországon jól mennek a dolgok. Fontos, hogy megerősödjön a Kárpát-medence magyarsága “az elszakított területeken”, és a diaszpóra a harmadik terület, amely a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú – hangsúlyozta, hozzátéve: eddig az emigráció, a diaszpóra magyarsága háttérbe szorult a Kárpát-medencei kérdésekhez képest.

Négy lépést tettek a diaszpóra magyarságának megőrzéséért – idézte fel Semjén Zsolt, aki elsőként a diaszpóratanács létrehozását említette, amely az ottani magyarság speciális problémáival foglalkozik, majd kitért arra, hogy 50 konzult küldtek a honosítás lebonyolításának megkönnyítésére.

Szólt még a tárgyi örökség mentéséről, dokumentálásáról a Julianus-program keretében, és negyedik lépésként a Kőrösi Csoma Sándor programról, amelynek közlése szerint a magyar identitás “felszítása” volt a célja. Sok helyen ez már alig pislákolt, ezért volt fontos a program elindítása – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra is: ha akarják, ha nem, a nyelvváltás előbb vagy utóbb be fog következni. A magyarságukban ugyanakkor azokat is meg kell tartani, akiket a nyelviségben már nem lehet. Ezért fontos, hogy előbb-utóbb angol nyelvi szekciót is létrehozzanak az adott diaszpóraszervezeteknél – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.

A program márciusban indult 47 ösztöndíjas részvételével, akiket öt-hat hónapos időtartamra küldött a kormány a diaszpóra területeire.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek akkor elmondta: a Kőrösi Csoma Sándor program célja, hogy minél jobban megismerjék a diaszpórában élők hétköznapjait és segítsék életüket. Teljesen más élethelyzetekről és megoldandó problémákról van szó esetükben, mint a Kárpát-medence magyarságánál – jelezte.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a fiatalokat a diaszpóraszervezetek igényeinek megfelelően választották ki, így volt olyan ország, ahová magyartanár, volt, ahová néptáncoktató vagy könyvtáros érkezett. Feladatuk volt még, hogy naprakész és korrekt információval szolgáljanak Magyarországról a diaszpórában élőknek. A fiatalok többsége az Egyesült Államokba, Kanadába utazott, de ment ösztöndíjas Ausztráliába, Dél-Amerikába, a nyugat-európai országokba, valamit Dél-Afrikába és Izraelbe is. A programra mintegy 480 millió forint állt rendelkezésre.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége 1928-ban alakult meg, majd a világháború után, a kényszerű emigrációt követően, a magyar szövetség 1954-ben Rómában szerveződött újjá. Méltó, hogy megemlékezzünk itt őrgróf Pallavicini Hubertről, báró Apor Gáborról (volt szentszéki nagykövetünkről), valamint Kállay Kristófról (aki az SMOM szentszéki követe volt). Az 1956-os antikommunista forradalom idején a lovagok segélyszállítmányokat juttattak Magyarországra, illetve a forradalom Vörös Hadsereg általi eltiprása után segítséget nyújtottak kétszázezer magyar menekültnek. Megemlítendő, hogy ez döntően járult hozzá az osztrák máltai szeretetszolgálat megalakulásához. A Szovjetunió összeomlása után 1989. február 4-én alakult meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Retorikai túlzás nélkül állíthatom, hogy mindennek világtörténelmi jelentősége volt, hiszen döntő módon járult hozzá a keletnémet menekültek ügyének felkarolásával ahhoz, hogy Magyarország, átengedve őket Ausztriába, megnyitotta a vasfüggönyt, lényegileg hozzájárulva a szocializmus összeomlásához és a két Németország egyesüléséhez. Az MMSZ ’98 óta kiemelten közhasznú szervezet, igen jelentős állami támogatással. Mára a legnagyobb karitatív, szociális intézmény, amelynek munkájához mintegy húszezer önkéntes kapcsolódik. Külön köszönetet kell mondanunk a szeretetszolgálat vezetőjének, Mons. Kozma Imre apostoli protonotárius, máltai káplánnak, akit Magyarországon mindenki csak Imre atyának tisztel.

A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége 1996. január 27-én tért vissza Rómából a Budai Várba. Az újjászervezésben kiemelkedő szerepe volt O’sváth György korábbi elnökünknek és Kállay Ubul Tamás jelenlegi elnökünknek. (O’sváth György elnök úrral kapcsolatban hadd említsem meg, hogy bíztatására használtuk ki rendi szempontból Magyarország és az ortodox egyházak jó kapcsolatait, és ennek keretében állította ki moszkvai látogatásom során az Orosz Ortodox Egyház Patriarchátusa azt a nyilatkozatot, amelyben deklarálja, hogy semmilyen „orosz ágat” nem tekint legitimnek, és csak és kizárólag a római SMOM-et ismeri el.) A magyar szövetség 173 tagjának – a magyar történelem viharaiból következően – egyharmada él Magyarországon. Ugyanakkor magyar máltai lovagok vannak a Felvidéken és Erdélyben, tekintve, hogy nem létezik önálló szlovák szövetség, és a magyar rendtagok Romániában is többségben vannak. Megható élményünk volt, hogy 2012-ben hivatalos romániai látogatása keretében együtt lehettünk nagymesterünkkel nemzeti szentélyünkben a csíksomlyói búcsún.

Az SMOM 1925-ben követséget állított fel Budapesten, majd a rendszerváltoztatást követően, 1990. július 13-án, Antall József kormánya idején megtörtént a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása.

Rendkívüli jelentőségű, hogy Kussbach Erik nagykövet úr és szerény személyem által folytatott tárgyalásokat követően 2010. november 29-én a Magyar Országgyűlés elsöprő többséggel megszavazta azt a kétoldalú együttműködési megállapodást, melynek értelmében a máltaiak az egyházéval azonos támogatást kapnak minden közfeladatot ellátó tevékenységük során. A ratifikációs okmányokat Rómában 2011. március 9-én cseréltem ki Fra Matthew Festing nagymesterünkkel. Európai uniós precedens szempontjából is fontos ez a megállapodás. Ugyanis Magyarországon az egyházi jogi személyek – legyen az iskola, kórház, szociális intézmény – fillérre ugyanazt az állami támogatást kapja, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézmény. Tehát: Magyarország teljességében ismeri el a máltaiakat:

1. mint szuverént: diplomáciai státusban,

2. mint a katolikus egyház szerzetesrendjét: az egyházi jogi személyeket megillető státusban.

3. A szeretetszolgálatot, a máltai alapítványokat és minden máltai intézményt: egyesületi jogi személyiségi státusban. De ez utóbbiakat úgy tekintjük finanszírozási szempontból, mintha egyházi jogi személyek lennének. Nem titkolom, hogy emiatt a nagyvonalúság miatt értek minket bizonyos kritikák, sőt támadások, nekünk azonban meggyőződésünk, hogy mindez nem kizárólag a rend érdekeit szolgálja, hanem egyúttal Magyarországét és a magyar népét. Ezért erre a szerződésre büszkék vagyunk.

A diplomáciai kapcsolatok keretében számos hivatalos államfői látogatásra került sor: Fra Andrew Bertie nagymester 1993-ban, 1996-ban és 2004-ben tett hivatalos látogatást Magyarországon. Fra Matthew Festing nagymesterünket pedig 2009-ben kétszer köszönthettük hazánkban. Göncz Árpád 1997-ben, Mádl Ferenc 2002-ben, Sólyom László köztársasági elnök úr pedig 2006-ban tett hivatalos látogatást a rend római központjában. A teljesség igénye nélkül, de ki kell emelnem a ’97-es novemberi látogatást, amikor a magyar elnök egyúttal részt vett Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatásán, akinek személyében a Szentatya először emelt a boldogok sorába magyar máltai rendtagot.

Mint sajnos a világon mindenütt, nálunk is bizonyos problémát jelentenek a jogalap nélküli, úgynevezett lovagrendek, s legfőképpen az ál-máltai rendek. Az ezekkel szembeni fellépése a rendnek jogilag nehézkes, sok esetben védjegy-jogi vitává válik megnyugtató eredmény nélkül. A rend részéről visszatérő jogos igény az ezekkel szembeni hatékony állami fellépés. Ezért Kussbach Erik és Kállay Ubul Tamással való hivatalos tárgyalásaimat követően Magyarország legfőbb ügyésze keresetet indított a Fővárosi Bíróságon az ál-máltai rendekkel szemben. Ennek a jogalapját az említett szerződés azon pontja alkotja, amely kimondja, hogy a szerződő felek biztosítják egymás nevének és szimbólumainak védelmét. Azt gondolom, hogy a rend egésze szempontjából jelentősége van annak, hogy nem a rendnek kell pereskednie, hanem maga az államhatalom lép fel az ál-máltai rendekkel szemben a törvény teljes szigorával.

Főméltóságú úr, kérem, engedje meg, hogy kifejezzem a Kormány részéről a SMOM és szolgálata iránti legmélyebb nagyrabecsülésünket, tiszteletünket és köszönetünket!

(semjenzsolt.hu)