Tanulmányi pályázatok határon túli magyarok számára
2013. november 11.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévben a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik (tutoraik) részére a Márton Áron Kutatói Szakkollégiumi Programban való részvételre. A részletek itt olvashatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet a 2013/2014-es tanévben a magyarországi és szülőföldi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók és vezetőtanáraik (tutoraik) részére a Márton Áron Tehetséggondozó Szakkollégiumi Programban való részvételre. A részletek itt olvashatók.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet a „Soós Kálmán ösztöndíjra” (tanulmányi támogatásra) a 2013/2014-es tanévben szülőföldi felsőoktatási alap-, osztatlan, mester vagy doktori képzésben részt vevő horvát, ukrán, román, szlovák, szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára. A pályázati kiírások itt olvashatók.
(Forrás: kormany.hu)
A nemzet történelmében a talpra állás mindig új szellemiséget követelt
2013. november 09.
A nemzet történelmében a talpra állás mindig új szellemiséget követelt, mert “ez szükséges volt ahhoz, hogy megmaradhassunk magyarnak” – hangoztatta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium pénteki jubileumi ünnepségén.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt arra, hogy az intézményt 325 éve alapították, 200 éve vette át a ciszterci rend, és 75 éve áll az iskola jelenlegi épülete. Úgy vélte, a hármas ünnep elsősorban az újrakezdésről szól.
Emlékeztetett rá, hogy 325 évvel ezelőtt, 1688-ban a magyar történelem legnehezebb időszaka, a török hódoltság megszűnése után kellett újjáépíteni a hazát és az egyik első lépés az iskolaalapítás volt. Navracsics Tibor szerint 200 éve a ciszterciek iskolaátvétele is újrakezdés volt, hiszen egy anyagilag is nehéz helyzetbe került oktatási intézményt kell megújítaniuk. A 75 évvel ezelőtti, 1938-as dátum pedig nem csak rendezvényeivel és építészeti emlékeivel vívta ki a figyelmet, hanem a Trianon utáni felívelő időszak meghatározó éve volt – mondta.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzet történelme tele van újrakezdésekkel: vagy új hazát kellett találni, vagy újra kellett alakítani a hazát, mert megpróbálták elpusztítani és lerabolni, valamint megpróbálták megsemmisíteni szellemiségét, de sohasem sikerült.
Kiemelte: minden újrakezdés erősíti a nemzetet: a hármas évforduló nem csak Székesfehérvárt, a ciszterci rendet és a magyar oktatást erősíti, hanem a magyar nemzetet és nemzettudatot is. Ha mindig újra tudjuk kezdeni, akkor a jövőben sem fenyegethet minket olyan veszély, amely a megsemmisülésünket okozza – tette hozzá.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester az iskola egykori tanulójaként elmondta: sok diák járt a gimnáziumba, közöttük sok, később híres tudós, politikus vagy orvos, az évszázadok során a tanárok mindig értéket próbáltak átadni nekik.
Beszéde végén jelezte, hogy jövőre az önkormányzat és a ciszterci rend közösen igyekszik megújítani az épület homlokzatát és felújítani az intézmény előtti teret.
Dékány Árpád Sixtus zirci főapát kiemelte: olyan emberek jártak az iskolába, amelyek a múltat jelentik, de egyben kijelölik a jövőt is. Úgy vélte, hogy a jubileumi ünnepség lehetőséget ad arra, hogy mindenki tisztábban és világosabban lásson.
A ciszterci rend gimnáziumát 1948-ban államosították, majd 1954-ben József Attila Gimnázium lett a neve.
1992-ben a gimnázium tulajdonjoga visszakerült a rendhez. Az iskola neve előbb a Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium lett.
A ciszterci iskola diákjai közül kiemelkedett Simor János bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, Vajda János költő, Vörösmarty Mihály költő, Ybl Miklós építész, Semmelweis Ignác orvos, Lázár Ervin író, Lánczos Kornél matematikus, Szekfű Gyula történész, Wekerle Sándor háromszoros miniszterelnök, valamint Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.
(Forrás: MTI)
Emlékezés a sztálini terror kárpátaljai magyar áldozataira
2013. november 08.
Nem ünnepi beszéddel készültem, nem is egy akadémikus történészi fejtegetését adom, hanem mint a kormány egyházdiplomáciai ügyekért is felelős tagja Kárpátalja görög katolikus papságának áldozatvállalására emlékezem, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban volt Boldog Romzsa Tódor vértanú püspök emléknapja.
A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig az egyházközségeket beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulag koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem is tértek vissza.
Nézzük a történelmi előzményeket. A Vörös Hadsereg előretörésével visszafoglalta a szovjet területeket, és elfoglalták a szövetségesek közti egyezményekben a Szovjetuniónak ítélt országokat. A szovjet terjeszkedés nyugat felé létükben jelentett fenyegetést a katolikus közösségeknek, különösen a katolikus baltiaknak, a beloruszoknak, a nyugat-ukrajnai és kárpátaljai görög katolikusoknak.
Miután a szovjet vezetés felismerte, hogy az egyházak bármilyen szintű önállósága puszta létével veszélyes lehet az egységes szovjet birodalomra, a németek kiűzése után Sztálin elrendelte, hogy az ortodox egyház, sőt a görög katolikus (uniatus) egyház egész struktúráját is a moszkvai patriarchátuson belül szervezzék meg.
Az egyházakkal kapcsolatos lépések elvi hátterének összefoglalását G. G. Karpov államvédelmi ezredes fogalmazta meg először 1945-ben, és levélben küldte el azt a pártvezetésnek. A levél a Vatikánnal kapcsolatos történeti viszonyok összefoglalásával kezdődik, melyben Karpov elvtárs a Katolikus Egyházat szidalmazza. Leírja, hogy „az Orosz Ortodox Egyház, mely a múltban nem fejtett ki elég erőfeszítést a katolicizmussal szembeni harcban, a mai időkben komoly szerepet játszhat, és köteles játszani a katolikus egyház (és az uniatizmus) elleni harcban, mely a fasizmus védelmezésének útjára állt, és a világ háború utáni berendezésében igyekszik hatását érvényesíteni”.
Kiemelte a görög katolikus egyház Vatikántól való elszakításának szükségességét, és kifejtette az Orosz Ortodox Egyházhoz való csatolását célzó intézkedéseket. Ezek közül a legfontosabb „az uniátus egyházon belül iniciatív csoportot szervezni, mely köteles deklaratívan bejelenteni a Vatikánnal való szakítást, és felhívást intézni az uniátus papsághoz az ortodoxiába való áttérésre”.
Ezen feladatok végrehajtása elsősorban az NKVD-ra hárult, hiszen titkosszolgálati módszerekkel lehetett a leggyorsabb és leghatásosabb eredményeket elérni.
Az NKVD el akarta érni, hogy az uniós egyház tervezett megsemmisülése egyházi folyamatnak tűnjék. A hívekkel azt kellett elhitetni, hogy egyházi felsőbbségnek engedelmeskednek akkor, mikor a pártvezetés kívánsága szerint cselekszenek. Ezért meghamisították az 1945-ben megválasztott Alexij pátriárka pásztorlevelét, amely így azt sugallta, hogy Galícia katolikus ukránjait nyilvános hitehagyásra és az ortodoxiához való csatlakozásra szólítja fel. Az uniós (görög katolikus) egyház nem is kételkedett a körlevél eredetiségében, de mikor az egyházmegyék kollektíven megküldték csatlakozási nyilatkozatukat, Alexij pátriárka néma hallgatásba burkolózott. Mindez bizonyítja a pásztorlevél hamisságát.
1945 decemberében a Breszti Unió 350 éves évfordulóján XII. Pius pápa kifejtette a szovjet területeken lévő katolikus egyház helyzetével kapcsolatos véleményét. Róma igen jól volt informálva az egyház ortodoxiába való bekebelezésének kísérleteiről, és meg is nevezte ennek jogtalanságait. De még nem ismerte fel, hogy a titkosszolgálat áll az egész folyamat hátterében. Így az Alexij pátriárka nevében megjelent pásztorlevél hitelességéről is meg volt győződve. Moszkva rossz szemmel nézte, hogy a Vatikán szót emel a jogsértések miatt, ezért az NKVD komoly propagandával kezdte híresztelni, hogy a Vatikán áll a szovjetellenes kémkedés hátterében.
Kárpátalját 1944 őszén foglalta el a Vörös Hadsereg. Az itt kialakított ún. nemzeti tanács már 1944 végén kérte, hogy vegyék fel Kárpátalját a Szovjetunióba. Az új szovjethatalomnak problémát okozott, hogy a kárpátaljai lakosság nagy többsége görög katolikus vallást gyakorol. Ettől függetlenül a szovjetek által támogatott ukrajnai pártvezetés az egyházpolitikát az ukrajnai minta sikerességére alapozva igyekezett alakítani. Minden megpróbáltatás ellenére nagy számban maradtak azonban olyan hitvalló papok, akik ellenálltak az egyház megsemmisítésére irányuló törekvéseknek, vállalva a vértanúságot. Közülük Magyarországon a legismertebb Romzsa Tódor görög katolikus püspök.
Romzsa Tódor a görög katolikus Munkácsi Egyházmegyének 1944 szeptemberétől volt a püspöke. A Nagy Októberi Forradalom évfordulójára rendezett ünnepségre a püspököt is meghívták beszédet tartani. Szavait rögtön közölte a helyi és a moszkvai sajtó a következő cím alatt: A görög katolikus püspök arra kéri Sztálin generalisszimuszt, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozhasson. A püspök hiába tiltakozott a szerkesztőségben, azt a választ kapta, hogy csak kijavították, amit rosszul mondott. A hamisított beszéd Rómában nagy megdöbbenést keltett.
Ezt követően Hruscsov, aki ekkor az ukrajnai kommunista párt első titkára volt, Sztálinhoz fordult azzal a kéréssel, hogy engedélyezze számára a teljes görög katolikus egyházi vezetés titkos likvidálását Ungváron. Kijelentette, hogy Romzsa Tódor, a Munkácsi Egyházmegye püspöke aktívan együttműködik a kommunizmussal szembeni ellenállókkal, és kapcsolatot tart fenn a Vatikán titkos küldötteivel, akik aktív harcot folytatnak a szovjethatalom ellen, és támogatást nyújtanak az ellenállóknak. Azt írta még, hogy Romzsa és csoportja komoly fenyegetést jelent a régió politikai stabilitása számára, amely nem régen vált a Szovjetunió részévé. Tehát a szovjet vezetés itt is követte a már kitaposott utat: államellenes vádakra építette a leszámolást ellenfeleivel.
A püspök személyét annyira komoly fenyegetésnek találták – főleg Hruscsov –, hogy a helyzet „megoldásával” egy már bizonyítottan hatékonyan dolgozó NKVD-s tisztet bíztak meg, Pavel Anatoljevics Szudoplatov tábornokot.
Szudoplatov 1946-tól az Állambiztonsági Minisztérium különleges részlegének parancsnoka volt. A szovjet vezetés figyelmét 1938-ban Konovalec nacionalista vezető meggyilkolásával keltette fel. Innentől kezdve a likvidálások szekértőjeként dolgozott az OGPU-nál és utódszervezeteinél (NKVD, KGB). 1939-ben Sztálin megbízta a Trockij elleni merénylet megszervezésével, amelyet sikeresen végre is hajtott. A háború alatt a frontvonal mögötti szabotázs akciókat szervezte. A háború után Hruscsov irányításával az ukrán nacionalista felkelés szétverésében, illetve az egyházak beolvasztásában működött közre.
Rendelkezésünkre állnak 1996 őszén oroszul, majd nem sokkal később angol nyelven is publikált emlékiratai. Ebben részletesen tárgyalja Romzsa Tódor püspök meggyilkolásának előkészítését, körülményeit és kivitelezését. A merénylet szükségessége szempontjából fontos előzménynek tekinthető egy – a Vatikánból kapott – titkos jelentés, melyet Szudoplatov így kommentál: „Egy 1947-ben általunk külföldről kapott információból tudjuk, hogy a Vatikán az amerikai és angol hatóságok támogatását keresi, hogy segítséget nyújthasson a görög katolikus egyháznak, és a vele szoros kapcsolatban lévő ellenállóknak. Ez az információ nem csak Sztálinnak és Molotovnak, hanem az Ukrajnai Kommunista Párt központi bizottsága első titkárának, Hruscsovnak is át lett adva.”
Visszaemlékezéseiből következtetni lehet arra, hogy az információ valószínűleg az NKVD egyik, a Vatikánnal kapcsolatos felderítést végző ügynökétől, a Costa Rica-i, de valójában szovjet állampolgárságú Joszif Romualdovics Grigulevicstől származott. Őt valaha Trockij meggyilkolásáért Szudoplatovval együtt tüntették ki, a háború befejeztével Costa Rica vatikáni és jugoszláviai nagykövete lett. Értesülései alapján jelentette, hogy a Vatikán az ukrán görög katolikus egyház üldözése miatt Moszkvával szemben kemény álláspontra fog helyezkedni.
Hruscsov tudta, hogy Romzsa püspök információval rendelkezik az ukrajnai vezető körökön belüli helyzetről és az ukrán nacionalista mozgalom elnyomása érdekében tervezett intézkedésekről. Ismereteit görög katolikus apácáktól szerezte, akik szoros kapcsolatban álltak a megyei első titkár feleségével. Az információ az ukrán Párt vezetésen belüli viszonyokról Romzsán keresztül külföldre szivárgott, onnan pedig visszajutott Moszkvába. Mindez valós veszedelmet jelentett Hruscsov számára. Ezért kezdeményezte a Romzsával való titkos fizikai leszámolást. Sztálin eleinte nem adott engedélyt az ukrán állambiztonsági szerveknek az akcióban való részvételre. Később, mikor látta, hogy a helyzetet másképpen megoldani nem tudják, elfogadta Hruscsov véleményét, miszerint eljött az ideje a Vatikán „terrorista fészke” megsemmisítésének Ungváron.
A Romzsa püspök elleni támadás rosszul volt előkészítve, és híre még a kivitelezése előtt kiszivárgott nyugatra; egy svájci rádióban be is mondták. Hruscsov pánikba esett, és ismét Sztálinhoz fordult segítségért. Hangsúlyozta, hogy Romzsa Tódor magas rangú összekötők fogadására készült a Vatikánból. Ekkor Szudoplatov Ungvárra utazott különítményével együtt, ahol megkapta Moszkvából a főpap likvidálására vonatkozó parancsot.
1947 októberének végén teherautóval belehajtottak a lókai templom felszenteléséről hazafelé tartó püspök lovas kocsijába, majd a sérülteket vasdoronggal kezdték ütlegelni. Egy közelgő járműtől megijedve azonban a merénylők szétszaladtak, így a főpásztor csodával határos módon életben maradt, és az ungvári kórházba került. Ott egy NKVD-s beépített nővér mérgezte meg, Romzs Tódor november 1-jére virradó éjszaka halt meg.
Ellentétben az ukrajnai görög katolikus egyházzal, ahol a titkosszolgálat jelentős eredményt ért el a görög katolikusok ortodoxiába való kényszerítésében, Kárpátalján még a püspök halála után is kevés sikerrel jártak. A papság sorsa hosszú börtönbüntetés, munkatábor, majd a későbbiekben elmegyógyintézeti kezelés lett.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Puskás László atyának, aki lankadatlanul kutatja a KGB egykori levéltári anyagait, és felbecsülhetetlen szolgálatot tesz, hogy mi, kései utódok megismerjük a történelmi tényeket. Természetesen a római katolikus és a református egyház sem kerülhette el a szenvedést, a vértanúságot. De erről már szóljon az utánam következő, a Gulág poklát megjárt Gulácsi Lajos püspök úr.
(semjenzsolt.hu)
A magyar nyelv napja – négy város közös ünneplése
2013. november 08.
Debrecen Balatonfüreddel, Kecskeméttel és Nagyszalontával közösen ünnepli november 13-án a magyar nyelv napját.
A magyar nyelvről és nemzetiségekről szóló törvénycikk 1844. november 13-i szentesítésének napját 2011-ben nyilvánította az országgyűlés a magyar nyelv napjává, így a fiatal ünnepnek még nincs szokásrendje, azt folyamatosan alakítani kell – emlékeztetett Halász János kultúráért felelős államtitkár november 8-án a programokat bemutató debreceni sajtótájékoztatón. A politikus elmondta azt is, hogy a különböző városok kulturális műhelyei összefogással, közös programokkal tudják megtölteni az ünnepet, ezért 2 millió forinttal támogatják Debrecen és testvérvárosainak idei rendezvényeit.
Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke a programokat bemutatva felhívta a figyelmet a városukban nyíló képkiállításra, amely a kárpát-medencei Arany János-szobrokat mutatja be. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere a városi Cifrapalotában tartandó versfelolvasási maratont emelte ki, míg Somogyi Béla debreceni alpolgármester jelezte: már ezernél is több fiatal regisztrált a Nagytemplomban tartandó közös versolvasásra. A négy városban tartandó versolvasásokon délelőtt 11 órakor egyszerre szavalják a diákok Csokonai Vitéz Mihály Magyar! Hajnal hasad!, valamint Buda Ferenc Isten szalmaszálán című verseit. Somogyi Béla hozzátette: Debrecenben összesen 11 helyen rendeznek programokat a magyar nyelv napján.
György Géza, a debreceni Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója az intézmény több mint 400 éves működését döntő fontosságúnak nevezte a magyar nyelv terjesztésében, hiszen voltak korok, amikor a hazai magyar nyelvű könyvek 90 százaléka a cívisvárosban készült. Az Alföldi Nyomda egyben a hazai reformáció és protestantizmus történetének is meghatározó szereplője volt, az intézmény ezért mindenki számára látogathatóvá teszi november 13-án az egyébként csak korlátozottan látogatható nyomdaipari múzeumát – tette hozzá a vezérigazgató. A sajtótájékoztató után a résztvevők megnyitották az Ifjú Kézművesek X. Országos Kiállítását a debreceni Művelődési Központ belvárosi közösségi házában.
(MTI)
Támogatás a határon túli magyar nyelvű oktatás megerősítésére
2013. november 07.
Az EMMI köznevelésért felelős államtitkára 2013. november 6-án hozott döntést három, a határon túli magyar közoktatás megerősítését célzó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet által közösen meghirdetett pályázatról.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdésében felsorolt országok területén, valamint Ausztriában az iskolai tanórán kívüli, az önazonosság-tudat megerősítését, a magyarság szellemi értékeinek megismertetését szolgáló magyar nyelvű közoktatási programok támogatására kiírt pályázatra 118 kérelem érkezett, a döntés értelmében 62 pályázó kapott összesen 18 millió forint értékben támogatást.
A szórványban folyó oktatás támogatására (a Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovákiában szórványterületen dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, az utazási, valamint a kollégiumi ellátás költségeihez történő hozzájárulásra) kiírt pályázat keretében 40 szervezet részesült összesen 21 millió forint támogatásban.
A Julianus Testvériskola Program keretében határon túli középfokú oktatási intézmények részére a 2013/14-es tanévben megvalósítandó középiskolai osztálykirándulások támogatására kiírt pályázat 10 millió forintos keretösszegéből 41 középiskola kapott támogatást a programok megvalósításához.
Az elnyert összegek jogcímenként és a nyertes szervezetek listája itt található.
(Forrás: kormany.hu)
A Benes-dekrétumok ellentétesek az EU jogával
2013. november 07.
Rétvári Bence szerint a felvidéki magyarság második világháború utáni jogfosztását eredményező 1945-ös Benes-dekrétumok ellentétesek az unió jogával, Szlovákia és Csehország mégis fenntartja azokat. A kereszténydemokrata politikus előadása a KDNP és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén hangzott el Budapesten, szerdán.
Az államtitkár más hivatalos elfoglaltsága miatt nem volt jelen a rendezvényen, előadását felolvasták.
Rétvári Bence úgy véli, hogy a dekrétumok hátráltatják a visegrádi együttműködést.
Az 1945-ös kassai kormányprogram nyomán megszületett 143 elnöki rendeletből 13 közvetlenül, 20 közvetve sújtotta a csehszlovákiai magyar és német kisebbséget, a rendelkezések célja pedig elsődlegesen az etnikailag homogén Csehszlovákia létrehozása volt.
A magyar és német nemzetiségűeket többek között megfosztották állampolgárságuktól, befagyasztották bankbetétjeiket, az állami alkalmazottakat elbocsátották, a hallgatókat kizárták az egyetemekről. A csehszlovákiai kisebbségek elleni támadássorozat része volt a gróf Esterházy János elleni per, melyben fasizmussal való együttműködés miatt hoztak halálos ítéletet – melyet életfogytiglanra változtattak – miközben korábban éppen Esterházy volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben tiltakozott a zsidók deportálása ellen – derült ki Rétvári Bence előadásából.
Az államtitkár szerint ideje, hogy a Benes-dekrétumok “a történelem szemétdombjára kerüljenek”.
Horváth Attila jogtörténész előadásában beszélt arról, hogy a Benes-dekrétumok nem csupán jogfosztást jelentettek, de az ingatlan- és részben az ingóvagyontól való megfosztását is, továbbá az érintettek társadalombiztosításának megszüntetését, de ezeknek az elnöki rendeleteknek a következménye az is, hogy a felvidéki magyar gyermekek négy éven át nem járhattak iskolába.
Ezen a területen a világháború után a népbíráskodás is a magyarság ellen fordult, 75 ezer háborús bűnöst találtak a felvidéki magyarok körében – ez egész Európában példátlan arány – az ezen eljárásokban elítéltek egy részének azonban büntetlenséget ígértek a csehszlovák hatóságok, ha áttelepülnek Magyarországra – ismertette a szakember.
Miután a nyugati nagyhatalmak csak a csehszlovákiai németek egyoldalú kitelepítését támogatták, a felvidéki magyarságét nem, a csehszlovák hatóságok kezdeményezésére sor került a szlovák-magyar lakosságcserére, melynek keretében több mint 70 ezer, jobbára módos felvidéki magyart kényszerítettek vagyona hátrahagyásával áttelepülésre. Eközben Magyarországról önként, toborzás hatására költözhettek Csehszlovákiába, akik erre vállalkoztak – mondta Horváth Attila.
Hozzátette: a hátrányos megkülönböztetés az 1948-as csehszlovákiai kommunista hatalomátvétellel látszólag véget ért, mindenki egyenlő lett a diktatúrában, ám valójában a felvidéki magyarok ezután kettős elnyomásban éltek, a kommunista diktatúra mellett az etnikai diszkrimináció is sújtotta őket.
Bár Szlovákia az EU tagja, ott még sem érvényesül minden vonatkozásban az unió joga, hiszen a Benes-dekrétumokat nem lehet megszűntnek tekinteni és így még mindig nincs elégtétel a jogfosztásokért – fűzte hozzá Horváth Attila.
(Forrás: MTI)
Tárgyalja a kormány a vatikáni szerződés módosítását
2013. november 06.
Szerdai ülésén tárgyalja a kormány a vatikáni szerződés közelmúltbeli módosításának aláírt szövegét, és ha jóváhagyja, benyújtják azt a parlamentnek – mondta SemjénZsolt a Demokratikus Koalíció (DK) szerdai sajtótájékoztatójára reagálva az MTI kérdésére.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt követelte, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a vatikáni szerződés októberben aláírt módosításának szövegét. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a kormány “titkos körülmények között” módosította szerződést, és elfogadhatatlannak tartják, hogy annak tartalmát nem ismeri az ország. Erős a gyanú, hogy “itt a vatikáni mutyi”, és a DK nem szeretné, ha a “vatileaks-iratokból” derülne ki, hogy mit művelt a kormány – mondta.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese egy más témában tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ez a felvetés megint Gyurcsány Ferenc beteges egyházellenességéből és tájékozatlanságából adódik. Az elsőt nem kívánta kommentálni, a másikra úgy reflektált: semmiféle titkosságról nincs szó.
A nemzetközi szerződésekről szóló jogszabályok szerint a felek megtárgyalják az esetleges változtatásokat, ezt követően megtörténik az aláírás, amit október 21-én az Országházban a kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Szentszék részéről pedig Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius megtett. Majd ezután a kormány áttekinti az aláírt szöveget, benyújtja azt az Országgyűlésnek, és akkortól válik nyilvánossá a parlament honlapján.
Az aláírt megállapodást szerdai ülésén tárgyalja a kormány, és ha jóváhagyják, benyújtják azt az Országgyűlésnek – jelezte. Gyurcsány Ferenc, amikor rászánja magát és felmegy a honlapra, ott meg fogja találni a teljes szöveget, és mint Semjén Zsolt mondta, “reméli, hogy megérti annak tartalmát”.
Semjén Zsolt leszögezte: akkor jártak volna el jogszabálysértő módon, ha az aláírt megállapodás szövegét a benyújtás előtt bárkinek kiadják.
A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi, 1997-es megállapodásának módosítása szerint az államival azonos módon biztosítják a katolikus egyházi intézmények finanszírozását. Semjén Zsolt az ünnepélyes aláírás után kiemelte: a megállapodás kitér az adó egy százalékának a kérdésére, a katolikus felsőoktatás és a közgyűjtemények helyzetére. Emellett rendezik a római Pápai Magyar Intézet régóta húzódó ügyét is – közölte.
Az egyházi diplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes már az eseményen jelezte: a nemzetközi megállapodást törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, teljes egészében akkor lesz megismerhető.
(Forrás: MTI)
A kormány kiáll a nemzeti kisebbségek védelméért
2013. november 05.
A magyar kormány következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek jogainak diszkriminációmentes biztosításáért, és kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek az EU bővítési folyamatában is – hangsúlyozta Győri Enikő az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt 2013. november 4-én.
A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az Európai Bizottság bővítési csomagját értékelte a bizottság tagjai előtt, majd képviselői kérdésre válaszolva részletesen kitért a nemzeti kisebbségek védelmére is.
Az államtitkár Szerbia európai integrációját említette példaként arra, hogy hogyan is szolgálhatja a bővítési folyamat a nemzeti kisebbségek, azon belül is a határon túli magyarok érdekeit. Győri Enikő emlékeztetett, hogy a magyar kormány két évvel ezelőtt tiltakozott a kollektív bűnösség szellemét újraélesztő szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása ellen, amit nem kétoldalú kérdésként, hanem egyetemes alapjogi ügyként kezelt.
A magyar nyomásgyakorlás végül sikerrel járt: a szerb parlament 2011. december 5-én elfogadta a restitúciós törvény a helyi magyarság szempontjából megfelelő tartalmú változatát: az elfogadott jogszabály kizárta a kollektív bűnösség elvét és az egyéni felelősséget helyezte előtérbe. A magyar kisebbség szempontjából kedvező döntés nyitotta meg akkor az utat Szerbia tagjelölti státuszához való magyar hozzájáruláshoz, és Magyarország azóta is aktívan támogatja és segíti Szerbia és a térség országainak európai integrációját.
Győri Enikő aláhúzta: a csatlakozási folyamat alapjogi feltételrendszere nagyban segíti a kisebbségek jogbiztonságának szavatolását a bővítési folyamatban résztvevő országokban.
Az államtitkár hozzátette, hogy Szerbiával várhatóan januárban megindulnak a csatlakozási tárgyalások, magyar kormány pedig a tárgyalási folyamat minden egyes szakaszában kiemelt figyelmet fordít a kérdéskörre és minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy megfelelő szintű védelemben részesüljenek a határon túli magyarok.
(Forrás: kormany.hu)
Nemsokára befejeződik a kárpátaljai partnerségi fejlesztési program
2013. november 05.
Nemsokára befejeződik Kárpátalján a keleti partnerségi fejlesztési program, amelyhez Magyarország és Ukrajna egyaránt egymillió dollárral járult hozzá – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón november 4-én Budapesten.
A héten Kárpátaljára látogató államtitkár beszámolt arról, hogy a tavaly nyáron a kárpátaljai megyei tanáccsal megkötött szerződés alapján 56, magyarok által használt oktatási, kulturális és közművelődési intézményt újítottak fel. Felhívta a figyelmet arra: ez a program Kárpátalja valamennyi magyarlakta járását érintette. Megjegyezte, hogy a partnerségi program segítette a beregszászi színház felújítását is.
Németh Zsolt kiemelte az 56 felújítás közül a Kárpátalján, Beregszász központjában működő magyar II. Rákóczi Ferenc Főiskola “hosszú, több éven keresztül húzódó” fejlesztését, amelynek keretében tetőcserepeket és nyílászárókat cseréltek, illetve renoválták a hatezer négyzetméteres épület homlokzatát.
Kitért arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban ebben az épületben írta alá a magyar állam és a főiskola közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást.
Az államtitkár reményének adott hangot, hogy a kárpátaljai megyei vezetőkkel meg tudnak állapodni abban, hogy folytassák ezt az együttműködést, “egyfajta poszt-vilniusi keleti partnerséget” megvalósítva, amelynek középpontjában ezúttal a beregszászi állami levéltár felújítása lehet.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnával gazdasági, határ menti és kisebbségi vegyes bizottságot is létrehozott Magyarország. Úgy fogalmazott: “az elmúlt héten diplomáciai nagyüzemnek voltunk szemtanúi Budapesten”, és ez folytatódik majd a következő hetekben Budapesten és más európai városokban.
Közölte: kiemelt témája ezeknek a tárgyalásoknak az, hogy Ukrajna még ebben a hónapban a vilniusi csúcstalálkozón aláírhatja az EU-val a társulási megállapodást, amely mellett Magyarország elkötelezte magát, mert ez magyar termékeknek az ukrán piacra való bejutását segítheti elő.
Rámutatott: Ukrajna “útelágazáshoz érkezett”, döntenie kell, hogy az orosz vámunióhoz vagy az európai szabad piachoz csatlakozik, és minden jel szerint eldöntötte, hogy az utóbbit választja, erre pedig “meglehetősen durván reagált az orosz fél”. Ugyanebben a helyzetben van Moldova és Grúzia is – fűzte hozzá.
Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy a csatlakozási szerződés útjában álló Julija Timosenko-ügy kérdésében “körvonalazódik a megoldás” ezekben a napokban. A “transzatlanti biztonsági architektúrának” megkerülhetetlen tényezője egy szuverén, erős, független Ukrajna, ez az oka Magyarország határozott támogatásának – állapította meg.
A keleti partnerség az EU 2009-ben indított kezdeményezése, az a célja, hogy szorosabbra fűzze az unió kapcsolatait Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Grúziával.
(Forrás: MTI)
Siker a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozása
2013. november 05.
A miniszterelnök “kárpát-medencei mércével” sikerként könyvelte el a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy az erről szóló jogszabályban meghatározott lehetőségeket a tanács teljes mértékben ki tudja használni.
A kormányfő a Jobbik képviselőjének kérdésére válaszolva elmondta, sikernek tartja, hogy a kormány a legtöbb szomszédos országgal el tudta fogadtatni a kettős állampolgárságot. Közölte: azt javasolja, hogy Magyarország most semmilyen feltételt ne támasszon Ukrajnával szemben az EU által már megfogalmazott elvárásokon túl. Szerinte ennek majd akkor lesz értelme, ha Ukrajna – a november végére tervezett megállapodás révén – eljut oda, hogy az uniós tagságáról érdemben tárgyaljon.
Orbán Viktor hozzátette: ahhoz, hogy Magyarországnak valaha is erős tárgyalási pozíciói legyenek Ukrajnával szemben, közelebb kell engedni az Európai Unióhoz, sőt hívni kell oda. Szerbiában pedig – folytatta – már megállapodás született egy autonómiaforma létrehozásáról, ez a Magyar Nemzeti Tanács. “Végezzük el azt a munkát, amit el lehet végezni. Nem tartom helyes nemzetpolitikának azt a gondolkodásmódot, hogy amikor van egy lehetőségünk, amit megragadhatnánk, azon túlnyúló elvi lehetőségeket vetünk fel, és ezzel elveszítjük a lehetőségét annak, hogy elérhessük azt, amit valójában elérhetnénk” – mondta.
(Forrás: MTI)
