Meg kell erősíteni a külhoni magyar jogásztársadalmat
2013. december 04.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint ha a külhoni magyar jogásztársadalmat meg tudják erősíteni, az az egész közösség javát szolgálja. Erről Répás Zsuzsanna beszélt szerdán a Szász Pál tanulmányi ösztöndíjas hallgatók évadnyitó szakmai szemináriumán a fővárosban.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, többszörös volt az ösztöndíjra a túljelentkezés, ami azt mutatja, hogy jó a híre a programnak. Hozzátette: az előző évi ösztöndíjasok jól teljesítettek, sok fiatal jogász civil szervezetek munkájában is részt vesz.
Fontosnak tartotta, hogy a jogászok jól reagáljanak a szülőföldjükön megfogalmazódó olyan problémákra és ügyekre, amelyek az emberek hétköznapjait érintik.
Az ösztöndíjjal a külhoni magyar jogásztársadalmat szeretnék megerősíteni és fejleszteni – mondta. Jó úton indultak el, és a magyarországi és külhoni jogásztársadalom között kialakuló kapcsolatok a jövőbeni együttműködés alapjait jelentik – tette hozzá. Répás Zsuzsanna azt kérte a fiatal ösztöndíjasoktól, hogy elkötelezettségüket továbbra is őrizzék meg.
Az ösztöndíjat 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alapította a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel együttműködve. A program szakmai részének megvalósításában a Budapesti Ügyvédi Kamara vesz részt.
A nemzetpolitikai államtitkárság korábban az MTI-vel azt közölte, a másodszor meghirdetett ösztöndíj célja, hogy olyan jól képzett, a nemzet iránt elkötelezett, a magyar és a többségi állam szerinti szaknyelvet egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerzett jogászai legyenek a külhoni magyar közösségeknek, akik hozzájárulnak a magyarság jogi megerősítéséhez.
Az a cél, hogy olyan szakértői gárda jöjjön létre, amely magabiztosan jár el a szakmai kérdésekben, tudásával hozzájárul a magyar jogászszakma és a jogásztársadalom nemzetközi megbecsültségéhez – írták.
Az ösztöndíjprogram keretében a nyertes pályázók egy-egy budapesti ügyvédi irodában töltik a nyári gyakorlatukat, és ezalatt magyarországi ügyvédek segítik őket. A programban 25 ösztöndíjas vesz részt.
A támogatási keretösszeg 15 millió forint, amelyből minden ösztöndíjas 600 ezer forint támogatásban részesül a 2013/2014. évi tanulmányi időszak 12 hónapjára.
Az 1881-ben Nagyenyeden született Szász Pál 1910-től a magyar parlamentben a magyarigeni választókerület országgyűlési képviselője volt, Tisza István legközvetlenebb munkatársai közé tartozott. 1933-ban a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lett. Vidéki gazdatanfolyamokat indított, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombardon pedig Kós Károly tervei alapján gazdasági iskolát épített fel. A bécsi döntés után a magára maradó dél-erdélyi magyarság segítségére sietett. 1951 nyarán letartóztatták, és a Márton Áron-perben nyolc év börtönre ítélték. 1954-ben Dél-Romániában, az Ocnele Mari-i börtönben halt meg.
(Forrás: MTI)
Fontos, hogy megismerjük múltunkat, gyökereinket
2013. december 03.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy megismerjük múltunkat, gyökereinket, szerinte az ember akkor válik “egésszé”.
Répás Zsuzsanna kedden Budapesten, a Balassi Intézet diaszpórából érkezett magyar, illetve magyarul tanuló külföldi hallgatóinak karácsonyi ünnepségén hozzátette: ezt a közösségi élményt, a magyarsághoz kötődés élményét élhetik át a mostani ünnepségen mindazok, akik akár származásuk, akár tanulmányaik révén kötődnek a magyarsághoz.
Elmondta: a Balassi Intézet hallgatói különböző okból tanulmányozzák a magyar kultúrát és nyelvet. Vannak, akik szeretnék jobban megismerni a gyökereiket, azt a kultúrát és országot, ahonnan a családjuk származik, mások tanulmányaik révén kötődnek a magyar kultúrához.
Az intézetben valamennyien megismerhetik az együvé tartozás, vagyis egy olyan közösséghez tartozás élményét, amit a magyar nyelv és kultúra köt össze – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A magyar művelődés nemzetközi intézményeként, a külföldön működő magyar kulturális intézetek tevékenységének koordinátoraként is működő Balassi Intézetben mintegy 200 hallgató ismerkedik a magyar nyelvvel és kultúrával 10 hónapos ösztöndíjak keretében. Határon túli, illetve a diaszpórában élő magyarok és hungarológiai diszciplínákat tanuló külföldiek.
Az ünnepségen kínai, japán és kongói hallgatók közösen adták elő a Csengőszó című karácsonyi dalt. Először mindannyian az anyanyelvükön, majd közösen magyarul.
(Forrás: MTI)
A Kárpát-medencei összefogásból építkezhetünk a jövőben
2013. december 02.
A Kárpát-medencei összefogás fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár a romániai Bihardiószegen, amikor pénteken átadta a Miénk a város! játék 51 Csodasarok főnyereményének egyikét az ottani általános iskola első osztályos nyerteseinek.
Répás Zsuzsanna az átadó ünnepség után az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a Kárpát-medencei összefogás az, amiből a jövőben építkezni lehet.
A helyettes államtitkár örömét fejezte ki, hogy a játékba sokakat sikerült bevonni, a gyerekeket, szüleiket és a pedagógusokat egyaránt. Fontosnak nevezte, hogy a gyerekek egyszerre élhették át a közös munka sikerét és az adományozás örömét.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve program keretében awww.mienkavaros.hu honlapon szeptember végén indult játék kisiskolások számára.
A gyerekeknek ügyességi-műveltségi feladatokat kellett megoldaniuk, a leggyorsabbak, legügyesebbek, legaktívabbak egy Csodasarkot nyerhettek, amelyet egy külhoni magyar kisiskolás osztállyal rendelkező intézménynek ajánlhattak fel. A Csodasarok 100 ezer forint értékben tartalmaz fejlesztő játékokat, könyveket, CD-ket, amelyekkel a gyermekek közösségben játszhatnak.
A tájékoztató szerint alig több mint egy hét után már hétszáz felhasználó kapcsolódott be, a játék végére kétezer kisiskolás játszott a honlapon. A legtöbb pontot összegyűjtő gyerekek közül 51 nyert egy-egy Csodasarok főnyereményt.
A gyerekek lelkesen játszottak, sok pedagógus és szülő is kapcsolatba lépett velünk, mert fontosnak tartották a célt, hogy a kisiskolások közösségükért vagy éppen egy magyarországi kisiskolás esetében egy külhoni magyar közösségért játszhattak – olvasható a háttéranyagban.
(Forrás: MTI)
A határon túli magyarság megmaradása a közösség erején múlik
2013. december 01.
A határon túli magyar közösségek megmaradása azon áll vagy bukik, hogy az individualista teljesítmény elérése vagy az összetartozás érzése lesz-e az erősebb – jelentette ki Hoffman Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztérium köznevelésért felelős államtitkára a Kárpát-medencei irodalom és történelem szakos tanárok konferenciájának megnyitóján.
Hangsúlyozta: a jövőben az órákra való felkészülésben, a tanításban, a naprakész tudás érdekében végzett kutatómunkában egyetlen vezérelv fogja a szavakat és a tetteket irányítani: az igazság.
Az államtitkár kiemelte, maradandó szellemi teljesítményt nemcsak írók, művészek nyújthatnak, hanem tanárok is, az ő teljesítményük a diákjaikban él tovább. Különösen igaz ez a határon túl, ahol a magyar irodalom és történelem tanárok végvári kapitányokként vívnak harcokat az utolsó emberig.
Hoffman Rózsa szólt arról is, hogy Magyarországon már nem kell letagadni az alapvető igazságokat, „de ne higgyük, hogy nem forognak ma is féligazságok közszájon és a médiában”.
A 20. század abszurd történelmének korcs kinövései nem tűntek el, csak indulatokat fűtő politikai hőmérséklet kell, hogy a televényből újabb és újabb hajtások nőjenek, és fenyegessék kipárolgásukkal a közös levegőt – fogalmazott az államtitkár.
A konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Rákóczi Szövetség és Eger városa rendezte meg a Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév részeként.
(Forrás: MTI)
Pozsonyban utcára vonul a magyar érdekképviselet
2013. november 28.
2013. december negyedikén (szerdán), délután három órakor a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa előtt Pozsonyban a kisiskolák sorsa és az oktatásügy általános helyzete kapcsán demonstrációt tartanak a szlovákiai magyar civil szervezetek és politikai pártok.
A demonstráció – melynek során egy koporsóban szimbolikusan is eltemetik a kisiskolákat – a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, továbbá az MKP és a Most-Híd politikusainak szervezésében zajlik, az eseményre a szlovák ellenzéki pártok képviselői is meghívást kaptak.
Az önkényes, szakmai egyeztetések nélküli döntések elleni fellépés mindenki közös ügye nemzetiségre és ideológiára való tekintet nélkül.
A tiltakozások apropóját Dušan Čaplovič iskolaügyi miniszter reformtervezete szolgáltatja, melyet most tárgyal a parlament, és amely a megszűnés szélére sodorja a legtöbb kisiskolát. A változások fokozottan veszélyeztetik a nemzetiségi oktatásügyet és a magyarság jövőjét is, hiszen tovább gyengülnek a helyi közösségek.
Az iskolaügyi miniszter tervezete kapcsán már korábban is egyeztetésekre került sor az MKP, a Most-Híd és a civil szakmai szervezetek között, de hiába jutottak a felek közös álláspontra, a hatóságok képviselői nem voltak hajlandóak az érdemi egyeztetésre, a kormány részről az elemi jóakarat teljes hiánya volt tapasztalható.
A tiltakozás helyszíne szimbolikus: a szlovák parlament, ahol a törvénymódosítást elfogadják. Egy olyan időszakban kerül sor erre, amikor Szlovákiában a szlovák radikális nemzeti mozgalmak egyre nagyobb teret szereznek, és a kormányzati politika nem tesz semmit ellene, populista fellépéseivel olykor erősíti is azokat.
Nagy szükség van arra, hogy közösen hallassuk hangunkat: az iskolák, tanítók, szülők, az iskolák volt diákjai, az érdekvédelmi és civil szervezetek és a pártok.
A szervezők szándéka, hogy a közösség számára fontos és szimbolikus ügyek a korábbinál hangsúlyosabban és látványosabban kerüljenek be a köztudatba, a rendezvény egyben alapot szolgáltat ahhoz, hogy a hasonló, a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekről érdemi szakmai egyeztetés legyen a jövőben, és a megegyezés határozza meg a további döntéseket.
Az oktatásügy nem pártpolitikai ügy! Közösségünk és gyermekeink jövője a tét!
Az akcióra a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! – közölte a Felvidék.ma-val Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, aki a tüntetést magánszemélyként jelentette be. A megmozdulás megszervezésében és előkészítésében viszont a Kerekasztal struktúráin túl egyenlő szerepet vállal szakpolitikusai révén a Magyar Közösség Pártja (Szigeti László, A. Szabó László) és a Most-Híd (Érsek Árpád és Ožvald Erzsébet), Bárdos Gyula (Csemadok), Pék László (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) és Mézes Rudolf (Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége) is.
(Forrás: Felvidék.ma)
Folytatódik a Kárpát-medencei örökségvédelmi program
2013. november 26.
A következő esztendőben is az ideihez hasonló nagyságrendű forrást szán a kormány a Kárpát-medencei örökségvédelmi programra, amelynek során így további határon túli magyar műemlékek újulhatnak meg.
A projekt előzménye az első Orbán-kormány idején elindított, majd a következő kabinet által leállított Nemzeti Kulturális Örökség program volt, melynek 1,2 milliárd forintos keretéből jelentős összeg jutott határon túli magyar műemlékek felújítására. Ennek folytatásaként indult el három államtitkárság összefogásával 2012-ben a Kárpát-medencei örökségvédelmi program – emlékeztetett a projekt keddi budapesti sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Hammerstein Judit tájékoztatása szerint a kormány a program keretében tavaly 70 millió, idén pedig már 115 millió forintot fordított több tucat határon túli magyar műemlék felújítására.
Hölvényi György, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a program kultúr-, egyház- és nemzetpolitikai céljai egymástól elválaszthatatlanok, hiszen a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli magyarok hitükben, kultúrájukban megerősödve közösségeket alkothassanak. Jó példa erre a korábban csaknem 50 évig elhagyatva álló alvinci református templom, amely felújítása után ismét egyházi hely lett, és így egy szétszóródóban lévő közösség éledt újra – jegyezte meg.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szintén hangsúlyozta, hogy a határon túli területeken a kulturális örökség megőrzésének jelentős nemzetmegtartó ereje van. A program keretében megújuló műemlékek a magyar jelenlét akár ezeréves bizonyítékai, emellett élő közösségi színterek is – mutatott rá.
A projektnek köszönhetően megújulhatott többek között a radnóti Kornis-Rákóczi-kastély, a mezőgecsei Kajdy-kúria, a vedresábrányi, a küküllővári, a szászsebesi, a székelydályai, a borbereki, az égei, a siteri, a felsővályi, a magyarvistai, a tornai és a huszti templom, és a magyar állam hozzájárult a gyulafehérvári székesegyház fejedelmi kapujának restaurálásához is – közölte a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna az MTI kérdésére azt mondta, hogy a projekt folytatását jövőre is hasonló nagyságrendű forrással tervezi a kormány.
Hammerstein Judit az MTI-nek beszámolt arról is, hogy a Kárpát-medencei örökségvédelmi programon kívül a magyar állam további határon túli műemlék-felújítási projektekben is részt vesz, egy szlovák-magyar EU-projekt keretében újulhatott meg például az alsósztregovai Madách-kúria, és a két állam hasonló együttműködésben tervezi a borsi Rákóczi-kastély rekonstrukcióját is.
(Forrás: MTI)
A külhoni magyar kisiskolások éve program utolsó rendezvénye Szabadkán
2013. november 26.
A magyarságismeret oktatásához biztos ismeretek kellenek – hangzott el hétfőn Szabadkán a külhoni magyar kisiskolások éve program utolsó rendezvényén.
A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint a rendezvényen, amelyen több mint 150 pedagógus vett részt, azt is kiemelték, hogy a magyarságismeret oktatásakor a pedagógusnak biztos ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy mi a magyar, milyen a magyar történelem, milyenek a magyar etnikai sajátosságok.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy nagyon fontos a szülők szerepe, mert az ő kezükben van a döntés, “hogy anyanyelvi oktatási intézménybe adják a gyermeket”. Az idei programmal kapcsolatban kiemelte, hogy ellátogattak a határon túli területekre, és a szülők, illetve a pedagógusok mellett a gyerekeket is megszólították. Emellett továbbképzéseket is szerveztek.
Maglai Jenő, Szabadka új polgármestere a rendezvényen hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a pedagógusok a nemzeti öntudatot is “betáplálják a jövő generációjába”. Hozzátette: “azok a nemzetek és azok a népek tudnak megmaradni a történelmi viharokban, akiknek a nemzettudata, az önbizalma erős és kitartó” – hangsúlyozta Maglai.
A pedagógusoknak Répás Zsuzsanna módszertani csomagokat adott át. Elmondta: jövőre a felsősöket szólítják meg.
(Forrás: MTI)
A külhoni magyarság értékeit is védi a hungarikumtörvény
2013. november 21.
Felvidéki magyarok előtt népszerűsítette a hungarikumokat, és beszélt azok külhoni piacra jutási lehetőségeiről Kardeván Endre Kassán, szerdán a Pasztorációs Központban.
A szlovákiai Wekerle Vállalkozói Körök klub jelleggel kínálják a hasznos üzleti információkat, programokat az érdeklődőknek. Az államtitkárt a rendezvényen a hungarikumtörvénnyel kapcsolatban elmondta: bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül az arra érdemes bekerüljön a Nemzeti Értéktárakba. Az egyes értékek értéktárakba való felvételére területi elv szerint helyi és külhoni szinten tehető javaslat. A Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartásba vételét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határozza meg. E nemzeti értékek kedvező elbírálás esetén a külhoni magyarság értéktárát gyarapítják – mondta el az államtitkár.
A külhoni magyarság értéktárába történő felvételhez eddig benyújtott javaslatok a következők: a kurtaszoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése, a deáki római katolikus templom, a bényi rotunda és a kéttornyú templom, a kőtés, a pozsonyi kifli és a paprikás kattancs. Ezen értékeknek a jövőben komoly szerepük lehet a vidéki turizmusban és vendéglátásban, a környezet- és tájvédelemben, a kedvezőtlen adottságú térségek felzárkóztatásában, a népességmegtartásban, a foglalkoztatásban – fogalmazott a kassai rendezvényen Kardeván Endre.
(Forrás: kormany.hu)
A nemzetpolitika akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért
2013. november 17.
December elején eléri a félmilliót a magyar állampolgársági esküt letett határon túl élő magyarok száma – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Hír Televízió P8 című műsorában visszautasította Gyurcsány Ferenc azon vádjait, hogy a vatikáni szerződés mutyi lenne, a módosítás szerinte csak a jelenlegi adótörvények változásaihoz igazodik.
A vártnál is több határon túli magyar kéri a magyar állampolgárságot, decemberre meglesz az 500 ezredik eskütétel is, de ez a szám később elérheti majd akár az egymilliót is – jelentette ki a Hír Televízió P8 című műsorában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, a többiek regisztrációt követően levélben voksolhatnak a jövő tavaszi országgyűlési választásokon.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a nemzetiségi jogok minden nemzet alapvető jogai közé tartoznak, de a nemzetpolitika csak akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért. Semjén Zsolt a vatikáni szerződés módosításáról azt mondta, a változtatásra azért volt szükség, mert az egykulcsos, 16 százalékos adó miatt a személyijövedelemadó-összbevétel is radikálisan csökkent, így ebből az egyházaknak ajánlható egy százalék összege is kevesebb lett.
Semjén Zsolt visszautasította Gyurcsány Ferenc vádjait, aki azt mondta, vatikáni mutyiba kezdett a kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint a volt kormányfő egyházellenes indulatból beszél, a szerződés ugyanis csak annyit rögzít, hogy a közfeladatok ellátásáért egyenlő finanszírozás jár.
(Forrás: MNO)
Ösztöndíj pályázat határon túli fiatal magyar oktatóknak
2013. november 15.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet pályázatot hirdet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíjra a 2013/2014-es tanévben a szülőföldi felsőoktatási intézmények valamelyikében oktatói tevékenységet folytató román vagy szerb vagy szlovák vagy ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára.
A pályázati kiírás tartalmát az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Balassi Intézettel együttműködve dolgozta ki, a pályázatot a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Szövetség a Közös Célokért révkomáromi irodája, a Szabadkai CMH Iroda, a Beregszászi Agora Információs Központ és a Balassi Intézet lebonyolítói közreműködésével hirdeti meg.
További részletek itt olvashatók.
(Forrás: kormany.hu)
