A vajdasági magyarokban a választás nemzeti kérdés
2014. február 04.
A március 16-ára előre hozott szerbiai és az április 6-i magyarországi parlamenti választás is téma volt Orbán Viktor miniszterelnök és a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) vezető Pásztor István keddi budapesti megbeszélésén – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a kormányfő és a VMSZ elnöke áttekintette a vajdasági magyar kulturális autonómia továbbépítésének lehetőségeit a szerbiai európai uniós csatlakozási folyamat és a szerb alkotmánybírósági döntés tükrében. Utóbbi értelmében a Vajdaság statútumát át kell dolgozni vagy újra kell írni.
Orbán Viktor és Pásztor István egyetértett abban, hogy a magyar kormány és a VMSZ között 2010-ben született stratégiai együttműködésnek nincs alternatívája, a klasszikus kisebbségi kérdésekben – így az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat területén – a határozott és tervezett cselekvési program “a nemzeti érdekérvényesítés sikerének kulcsa”.
A VMSZ ezt figyelembe véve dolgozta ki választási programját, amelynek részleteit a párt elnöke ismertette a kormányfővel. Beszámolt a terület- és gazdaságfejlesztési programjukról, valamint az elöregedő háztartások és az újra fokozódó elvándorlás miatt magukra maradó idősek segítését célzó falugondnok- és a szociális leszakadás megakadályozását segítő szolgálatról.
Fontosnak nevezte a “magyar hangsúlyú” egészségügyi ellátás kialakítását és a szerb EU-csatlakozási folyamatban való érdekérvényesítésüket. Orbán Viktor megerősítette – idézte szavait a sajtóiroda vezetője -, hogy a magyar kormány kész segíteni a VMSZ gazdasági, szociális és egészségügyi programjának megvalósítását.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a nemzet, így a vajdasági nemzetrész felemelkedésének is az a járható útja, ha határozott elképzelésekkel rendelkező és olyan pártja van, amely egyrészt parlamenti befutó, másrészt megvan a szükséges szakmai és politikai tudása. A magyarországi parlamenti választás ügyében a VMSZ vezetője arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a vajdasági magyar közösség a lélekszámánál jóval nagyobb arányban iratkozott fel a választói névjegyzékre, amiben szerepe volt a VMSZ mozgósító kampányának is.
A választókedv is megvan a vajdasági magyarokban, akiknek ez elsősorban nem napi politikai, hanem nemzeti kérdés: kifejezi a nemzet közjogi összetartozását és azt a nem titkolt vágyukat, hogy soha többé ne legyen olyan magyar kormány, amelyik lemond róluk – fogalmazott Pásztor István. A találkozó alkalmával Pásztor István meghívta Orbán Viktort március 29-ére Szabadkára. A miniszterelnök a meghívást elfogadta, így Kosztolányi Dezső születésnapján ellátogat az író szülővárosába – közölte Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
Takács Szabolcs fogadta Feszty Dánielt, a KMOSZ elnökét
2014. január 19.
Takács Szabolcs helyettes államtitkár 2014. január 17-én fogadta Feszty Dánielt, a Kanadai Magyarok Országos Szövetségének (KMOSZ) elnökét budapesti látogatása során.
A helyettes államtitkár méltatta a KMOSZ tevékenységét a kanadai diaszpórában élő magyarság nemzeti öntudatának megőrzése terén, valamint ismertette a magyar külpolitika nemzetpolitikai fókuszának főbb elemeit az észak-amerikai térségben. Ennek keretében szó esett az ÁPTV konzulok küldéséről, a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében kiemelt hagyományápolás és nyelvoktatás eszközeiről, a Torontói Főkonzulátus újranyitásáról valamint Áder János köztársasági elnök 2013. októberi kanadai látogatásáról.
A felek egyetértettek abban, hogy a kanadai magyar szervezeteket tömörítő országos szervezetnek a jövőben is meghatározó szerepet kell betöltenie a kanadai magyar szervezetek közös célkitűzései és erőfeszítéseinek összehangolása tekintetében.
(Forrás: kormany.hu)
Nem kell változtatni: bevált a KDNP együttműködése a Fidesszel
2013. december 19.
Új választási együttműködést köt a KDNP a Fidesszel – erre kapott felhatalmazást a kereszténydemokraták elnöke a párt választmányától.
Az már biztos, hogy kilenc KDNP-s képviselőjelölt indul a jövő évi parlamenti választásokon egyéni választókerületben. A szövetség országos listájáról még nem született döntés, de a kereszténydemokraták vezetése úgy látja, hogy a 199-főre csökkentett létszámú parlamentben is legalább 20 fős frakciót alakíthat a KDNP.
(semjenzsolt.hu)
Nyolc tanuló vette át a Csodasarok nyereményeket
2013. december 19.
Nyolc kárpátaljai magyar kisiskolásnak adta át a Miénk a város című Kárpát-medencei online oktatási vetélkedőn való jó szereplésért a Csodasarok elnevezésű nyereményeket csütörtökön Kárpátalján Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna az egyenként százezer forint értékben könyveket, társasjátékokat, oktató DVD-ket tartalmazó Csodasarkokat a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és három iskolában adventi ünnepi műsor keretében adta át a nyerteseknek.
Beszédében hangsúlyozta, hogy az idei kisiskolások éve programsorozat részeként nyolc hétig tartó internetes játékban kétezer gyerek vett részt Kárpát-medence minden részéből, s közülük ötvenegyen érdemelték ki a Csodasarkot. A jutalmat a tanulók ugyan egyéni tudásuknak köszönhetően kapták, ám a nyereménycsomagok tartalmát osztály- és iskolatársaikkal közösen fogják használni – tette hozzá.
A helyettes államtitkár a sajtónak azt is elmondta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett online játékban magyarországi iskolások is részt vettek, s az anyaországi nyertesek egy-egy külhoni magyar iskolának ajánlották fel a Csodasarokjukat, amivel nagyon szép karácsonyi ajándékban részesítették az ottani tanulókat.
Mint kifejtette, a Miénk a város internetes játék és a benne részt vevők nyereményeinek átadása a külhoni kisiskolások évének záróakkordja. Az egész éves programsorozatnak a célja elsősorban a külhoni magyar szülők megszólítása volt, hogy érdemes gyermekeiket magyar iskolába íratni, mert az anyanyelven megszerzett tudás nagyon fontos a bennük rejlő tehetség kibontakoztatását illetően – emlékeztetett Répás Zsuzsanna.
(Forrás: MTI)
50 ezer vízumot adott ki az ungvári főkonzulátus
2013. december 16.
Ünnepélyes keretek közt nyújtotta át az idei ötvenezredik schengeni vízumot 2013. december 16-án Magyarország ungvári főkonzulátusa.
A vízumátadó ünnepségen Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: az ungvári magyar főkonzulátus által az év eleje óta kiadott félszázezer schengeni vízum bizonyítja, hogy nem igazolódtak be a vízumkényszer 2008-as bevezetésekor megfogalmazódott aggodalmak, amelyek szerint új vasfüggöny ereszkedik le Ukrajna és az Európai Unió közé. Hozzátette: Magyarország minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse az ukrán állampolgárok utazását Magyarországra és az EU-tagországokba.
Olekszandr Ledida, Kárpátalja megye kormányzója a rendezvényen köszönetét fejezte ki Magyarországnak és az ungvári főkonzulátusnak azért a – mint fogalmazott – hatalmas munkáért, amellyel az ukrán állampolgárok, így a kárpátaljai lakosok számára az elmúlt években kényelmessé tette a schengeni vízum igénylésének és kiadásának folyamatát. Mint mondta, sajnálatosnak tartja, hogy Ukrajna állampolgárainak még mindig vízumra van szükségük az európai utazáshoz. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy minél többen megforduljanak és szerezzenek közvetlen tapasztalatokat EU-országokban. Külön kiemelte, hogy a Kárpátalján tevékenykedő diplomáciai kirendeltségek között Magyarország ungvári főkonzulátusa működik a legjobban az ügyfélfogadást és a vízumkiadást tekintve.
Az ungvári magyar főkonzulátuson tartott ünnepségen az ötvenezredik schengeni vízumot egy magyar nemzetiségű diáklány, Lengyel Andrea, az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatója vette át.
(Forrás: kormany.hu)
Első alkalommal osztották ki a Kincses Kolozsvárért díjakat
2013. december 13.
Első alkalommal osztották ki pénteken a Kincses Kolozsvárért díjakat a város közösségi életének fellendítésében és a magyar napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként.
A Kincses Kolozsvár Egyesület által alapított díjat Répás Zsuzsanna, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Nagy Elek üzletember, Kovács Sándor Kolozs-Dobokai főesperes, Boros János volt kolozsvári alpolgármester (post mortem), az Életfa Családsegítő Egyesület, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a kolozsvári Szabadság napilap, valamint a Paprika Rádió kapta.
A rendezvényen Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mondott köszöntő beszédet. Elmondta, szívesen tér vissza újra és újra Kolozsvárra, ahol gondolkodó, cselekvőképes magyar közösség él. Lévai Anikó megköszönte a magyar kormánynak, Emil Boc kolozsvári polgármesternek, Horváth Anna alpolgármesternek és az üzletembereknek, hogy lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: legutóbb 30 ezer ember vett részt az egyhetes magyar napok rendezvényein, ami azt jelenti, hogy sikerült megmozgatni a város magyar lakosságának 60 százalékát, így megteremtődött az a magyar közösségi élmény, ami azelőtt hiányzott Kolozsváron.
A Kolozsvári Magyar Napokat negyedik alkalommal szervezték meg augusztusban, és mára Erdély egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát.
(Forrás: MTI)
A KCSSZ a magyarság megtartásáért
2013. december 13.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) két és fél millió forinttal támogatja a péterrévei Nagycsaládos ház nevű közösségi intézmény építését a Vajdaságban – jelentette be a tárca szociális és családügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten. Soltész Miklós elmondta: egy 200 négyzetméter alapterületű 80-100 fő befogadására képes házat fog felépíteni a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége.
Az államtitkár a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és az Óbudai Népzenei Iskola karácsonyi ünnepségén arról is beszélt, a 20 évvel ezelőtt elhunyt Antall József, a rendszerváltást követő első miniszterelnök mondta ki először azt, hogy bár jogilag 10 millió magyar ember miniszterelnöke, de lélekben 15 millió magyaré.
Elmondta: mára ez az álom megvalósult, noha jogilag Orbán Viktor sem miniszterelnöke a határon túli magyaroknak, ám olyan jogi egyesítés történt, amire óriási szükség volt. Álláspontja szerint a magyar állampolgárság egyszerűsített biztosításával nem gesztust gyakorol az anyaország, hanem az a visszafogadást és a testvéri közösség kiépítését jelenti.
Soltész Miklós fontosnak nevezte azt a munkát, amit a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége végez a nemzettudat erősítése, illetve a magyarság megtartása érdekében.
(Forrás: kormany.hu)
Begyógyítjuk a december 5-i népszavazás sebeit
2013. december 07.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Békésen Rácz Attila, a FIDESZ békési elnökének meghívására sajtótájékoztató keretében számolt be az egyszerűsített honosítás eredményeiről.
Elmondta, hogy 2010-ben szinte egyhangúan elfogadott állampolgársági törvény végre lehetővé teszi, hogy a 2004. december 5-i népszavazás sebeit begyógyítsuk. Hozzátette, hogy a külhoni magyarok nehezen felejtik el a népszavazás eredményét és a szocialisták akkori szégyenletes kampányát, ezért is tartja a Magyar Kormány hatalmas eredménynek, hogy ennek a szégyenletes népszavazásnak az évfordulóján tehette le a magyar állampolgársági esküt Böjte Csaba személyében az 500 ezredik honosított magyar.
A sajtótájékoztatót követően került sor „A magyar nemzet végvárai” című lakossági fórumra, ahol Répás Zsuzsanna tájékoztatta a hallgatóságot a magyar nemzetpolitika alakulásáról a rendszerváltozástól napjainkig. Bemutatta a nemzetpolitika helyét a magyar közigazgatásban, illetve a magyar-magyar párbeszéd legfontosabb egyeztető fórumait, a Magyar Állandó Értekezletet, a Magyar Diaszpóra Tanácsot és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.
Kitért a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjaira, amelyek elsődleges célja, a külhoni magyar intézményrendszer, kiemelten az oktatási intézmények megerősítése. Rövid körképben beszámolt a környező országokban élő magyar közösségek legfontosabb aktuális problémáiról.
(Forrás: kormany.hu)
Mindig is egyek voltunk
2013. december 05.
Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Semjén Zsolt ünnepi beszédében kijelentette: “mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet”.
Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. “Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor “Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.
A napot azért, mert a 2004. december 5-ei “nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.
Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.
“Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta. Semjén Zsolt szerint “visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. “Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.
Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.
(Forrás: kormany.hu, MTI)
Érd adósságát magára vállalja az állam
2013. december 04.
Teljesítette a gazdaságélénkítéssel, illetve munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervezési feladatokat Érd, így a megyei jogú várostól a tavalyi 8,4 milliárd után a fennmaradó 3,5 milliárd forintnyi adósságot is átvállalja az állam – jelentette be Semjén Zsolt a Pest megyei településen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, Érdnek tavaly sikerült “kipréselnie” az adósságátvállalás maximális, 70 százalékos mértékét, most pedig az önkormányzat adósságának fennmaradó részét, összesen több mint 3 milliárd 468 millió forint kifizetését vállalja magára az állam.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, Érddel azért tudtak az elsők között megegyezni, mert a városvezetés olyan gazdasági tervet, “jövőképet” készített, amely főként a vállalkozások helyzetbe hozását, ezen keresztül számos új munkahely megteremtését célozza. Ez a terv meggyőzte a kormányt arról, érdemes mentesíteni Érdet a teljes adósság alól, hogy aztán a hitelek törlesztőrészleteitől megszabadulva tiszta lappal virágoztathassák fel a települést.
A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy a magyar önkormányzatok adóssága a szocialista kormányok idején azért “szabadult el”, mert egy sor olyan feladatot tettek a nyakukba, melyhez nem biztosították a szükséges anyagi forrásokat. A települések így kénytelenek voltak újabb és újabb hitelt felvenni, miközben számos presztízsberuházásba is belekezdtek csak azért, hogy ne vesszen el az e célra megszerzett uniós pénz – magyarázta Semjén Zsolt.
Az adósságállomány “megugrását” azzal érzékeltette, hogy míg 2002-ben gyakorlatilag nem volt efféle teher az önkormányzatokon, addig 2002 és 2010 között összesen 1500 milliárd forint adósságot halmoztak fel, és ezt már nem lehetett “kezelni”.
Az állam három lépésben – az iskolák, kórházak és egyéb intézmények átvételével, a járások létrehozásával, majd az önkormányzatok adósságának két lépcsőben történő kifizetésével – konszolidálta, konszolidálja ezt a helyzetet – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Közlése szerint 2011-ben elsőként a megyék mintegy 200 milliárd forintnyi adósságát vállalták át, majd az ötezer lelkesnél kisebb, összesen 1710 település önkormányzatait mentesítették adósságaik alól. Az ennél nagyobb községek, városok ilyen jellegű anyagi terheinek 40-70 százalékát tavaly bizonyos feltételek meglététől függően vette át az állam – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
