Az RMDSZ részvétele javíthatja a kétoldalú kapcsolatokat
2014. március 05.
Nagy valószínűséggel javítja a magyar–román kapcsolatok légkörét, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bekerült az új román kormánykoalícióba – mondta Martonyi János külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában 2014. március 4-én.
A tárcavezető közölte: az erdélyi magyarságnak kell eldöntenie, hogy adott esetben koalícióra lép-e egy román párttal, vagy úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. Ha az RMDSZ – amely érdekképviseleti szervezet is, nem csak politikai párt – úgy dönt, hogy a magyarság érdekeit szolgálja, ha részt vesz a kormánykoalícióban, akkor ezt tiszteletben kell tartani – vélekedett.
Úgy látja, a magyar–román kapcsolatok „jelenleg átmeneti, langyos állapotban vannak, voltak már ennél jobbak is”, de az RMDSZ kormányra kerülésre „a légkört nagy valószínűséggel javítja”.
(Forrás: Kormányportál)
Pályázhatnak határon túli magyar színházak és táncegyüttesek
2014. március 04.
Csaknem ötvenmillió forint, azaz a tavalyihoz képest tíz százalékkal több idén az a keretösszeg, amelyre határon túli magyar színházak és táncegyüttesek pályázhatnak kiemelt művészeti céljaik megvalósítására. A pályázat újdonsága, hogy lehetőséget biztosít technikai fejlesztések támogatására is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága segíteni kívánja, hogy egy külhoni szervezet Magyarországra vagy másik határon túli országba látogasson, ezért 2014-ben a színházak 39,75 millió forintra pályázhatnak határon túli produkció más országban történő vendégjátékának megvalósítására, koprodukció létrehozására, illetve továbbjátszására.
Határon túli magyar nyelvű színház támogatást nyerhet önálló produkció továbbjátszására illetve létrehozására, illetve színházi nevelési programjának létrehozására és (önállóan vagy koprodukcióban) történő továbbjátszása.
Az előző évekhez képest újdonság, hogy a pályázat lehetőséget biztosít technikai fejlesztések támogatására is.
Táncművészeti szervezetek 9,75 millió forint keretösszegre pályázhatnak határon túli produkció vendégjátékának megvalósítására, koprodukció létrehozására. A határon túli professzionális szervezetek pályázhatnak a kiemelt művészeti célok megvalósításának támogatására professzionális előadó-művészeti szervezetek részére kiírt pályázat 169,5 millió forintos keretösszegére is, így a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Katona József produkciós pályázaton és további három altémában.
A tárca meghívásos pályázat útján szeretné erősíteni a határon túli magyar színházak anyaországi jelenlétét 33 millió forintos keretösszeggel, amely e külhoni színházak vendégjátékainak befogadását segíti.
A pályázat, melynek benyújtási határideje 2014. április 1., letölthető innen:
http://www.kormany.hu/download/5/a1/31000/hat%C3%A1ron%20t%C3%BAli.zip
(Forrás: Kormányportál)
Bemutatták Felvidéken a “2014 a külhoni magyar felsősök éve” programot
2014. március 03.
Megkezdődött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a 2014 a külhoni magyar felsősök éve nevű programjának kárpát-medencei bemutató körútja. A program részleteit Répás Zsuzsanna, a szaktárca nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn ismertette a körút első felvidéki állomásán, Zselízen.
A magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó, s az oktatás megerősítését szolgáló program a külhoni magyar tanítási nyelvű általános iskolák felső tagozatosait kívánja megszólítani, hogy naprakész gazdasági ismeretek adjon át a fiataloknak, ezzel segítve őket abban, hogy sikeres felnőtté válhassanak saját szülőföldjükön. A “2014 a külhoni magyar felsősök éve” program a 2012-ben indított “óvodások éve”, illetve a tavaly megvalósított “kisiskolások éve” program folytatása.
“Három esztendővel ezelőtt indítottuk el tematikus programjainkat, amelyekben a külhoni magyar oktatást állítottuk a középpontba. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy miért fontos az, hogy magyarul tanuljanak a gyerekek” – mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna a program bemutatása alkalmából Zselízen tartott sajtótájékoztató után. Rámutatott: a programot a helyi pedagógusok észrevételeit figyelembe véve dolgozták ki, annak középpontjába a pályaorientációt, a tehetségkutatást és a tudományok megszerettetését állították.
Elmondta: a programok fogadtatása nagyon jó, olyan visszajelzéseket kapnak, hogy a szülők kifejezetten a program hatására döntöttek úgy, hogy magyar intézménybe íratják gyermekeiket. Az idei programot – akárcsak az előző két évben – a nemzetpolitikai államtitkárság finanszírozza a Bethlen Gábor Alapon keresztül, azok megvalósítására az előző években száz-száz millió forintot, az idén a program összetettsége miatt többet, 140 millió forintot különítettek el.
A “felsősök éve” program keretében az általános iskolák felső tagozatosai kisebb csoportokban, problémamegoldást fejlesztő, 3 órás gyakorlati tréningeken vesznek részt, a képzéshez az iskolák módszertani csomagokat is kapnak. A tréningek során a tanulók alapvető gazdasági képzésben részesülnek, pénzügyi ismeretekre tesznek szert, a végzősök pedig már például olyan témákkal is foglalkoznak mint egy családi költségvetés összeállítása. A szaktárca és program megvalósításában együttműködő Fáy András alapítvány a programot az idei évben 35 iskolában mutatja be, köztük 12 felvidéki oktatási intézményben is.
(Forrás: MTI)
A magyarok biztonságban vannak itthon és Kárpátalján is
2014. március 03.
A magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak – válaszolta kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Fejér megyei Kőszárhegyen, miután ünnepélyesen átadott egy telephely-fejlesztési beruházást.
A kormányfő kijelentette, Magyarország nem része a konfliktusnak. Jelezte, hogy Martonyi János külügyminiszter éppen Brüsszelben van és hazánk része a közös európai erőfeszítéseknek, amelyekkel “békét, biztonságot és a nemzetközi jog tiszteletét szeretnék elérni az európai egységes válságkezelésen belül”. Orbán Viktor a külhoni magyaroknak azt üzente: “számíthatnak ránk”.
(Forrás: MTI)
Takács Szabolcs az ukrán nyelvtörvényről
2014. február 24.
Takács Szabolcs politikai igazgató 2014. február 24-én fogadta Ukrajna budapesti nagykövetét, Jurij Muskát. A találkozót az ukrajnai fejlemények, az ukrán parlament hétvégén hozott döntései, továbbá a Visegrádi Négyek külügyminisztereinek, valamint a román, a görög és a bolgár külügyminiszternek találkozója indokolta. Közlemény.
Takács Szabolcs tájékoztatta a nagykövetet a Visegrádi csoport magyar elnökségi programjába illeszkedő külügyminiszteri egyeztetésről, s jelezte, hogy a megbeszélések érinteni fogják az ukrán helyzetet.
A politikai igazgató komoly aggodalmának adott hangot az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése miatt, amely lépés – mint fogalmazott – megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetés demokratikus elkötelezettségét. Aggályainkat már jeleztük európai partnereinknek is. Takács Szabolcs reményét fejezte ki, hogy az erőszakmentesség tartós lesz Ukrajnában és megkezdődik a politikai és gazdasági stabilizáció.
„A magyar kormány mindenben kész támogatni az ukrán nép szuverén és legitim döntésén alapuló demokratikus folyamatokat” – fogalmazott Takács Szabolcs. „Ehhez azonban – tette hozzá a helyettes államtitkár – a mindenkori ukrajnai politikai erőknek is figyelembe kell venniük a Magyarország számára kiemelten fontos kérdéseket”.
Az ukrán nagykövet az ukrajnai parlamentben zajló fejlemények tükrében a találkozó során kilátásba helyezte egy, az ukrajnai kisebbségek számára is elfogadható, új nyelvtörvény elfogadását.
(Forrás: Kormányportál)
Minden közösségnek joga van nyelvét szabadon használni
2014. február 20.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.
Erről Répás Zsuzsanna Az Anyanyelvhasználat külhonban – a jogi lehetőségektől a megvalósításig című konferencia nyitónapján beszélt csütörtökön a fővárosban.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya – mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja.
A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna szerint ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé. Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni – rögzítette a helyettes államtitkár.
Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat – mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerősíteni a magyar nyelvű intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.
A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz többek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén.
(Forrás: Kormányportál)
Magyarország mára versenyképes ország lett
2014. február 17.
Magyarország ma már egy versenyképes állam, amely az elmúlt években termelési központtá vált, a további célja pedig, hogy egy európai innovációs terület is legyen – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Budapesten, a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon tartott beszédében. A tanácskozáson kormányközi megállapodást írtak alá Gül Baba türbéjének és környezetének felújításáról.
A miniszterelnök megnyitójában úgy fogalmazott: Magyarország ma egy olyan Európai Unióban próbál sikeressé válni, amelynek az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassabb lesz, mint a magyar gazdaság bővülése.
Magyarország mára egy versenyképes ország lett, a válságra ugyanis nem “istencsapásként”, hanem az újratervezés, újjászervezés lehetőségeként tekintett, és ezért tudott európai termelési központtá válni, sőt a foglalkoztatottság növekedése is ennek köszönhető – mondta Orbán Viktor, aki kormánya újabb céljaként említette, hogy az ország egy európai innovációs terület is legyen. “Erre lehetőségünk van, de ehhez partnerek kellenek. Törökország Magyarország számára egy ilyen partner” – fűzte hozzá.
A török-magyar kapcsolatokról szólva a kormányfő közölte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom “szebb számot” mutat, de a kölcsönös beruházások alacsonyak. Ezért a közeljövőben azon kell dolgozni, hogy mindkét országban legyen legalább egy nagy befektetése, egy “zászlóshajója” a másiknak – hangsúlyozta az Abdullah Gül török elnök részvételével tartott fórumon, amelyre több mint 500 török és magyar üzletember regisztrált.
Beszédében többször is kiemelte a Magyarország és Törökország közötti bizalmi kapcsolatot, majd Törökország politikai vezetését méltatta, mert az mer kitűzni célokat a saját népe elé. Példaként említette azt a Recep Tayyip Erdogan török kormányfő által említett célt, hogy országa 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasága közé kerüljön. “Ha ehhez a célhoz bátor gazdasági partnereket keresnek, akkor éppen jó helyre érkeztek” – zárta szavait Orbán Viktor.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar-török gazdasági együttműködés a dinamikus növekedés időszakát éli. Hangsúlyozta, hogy az eddigi török-magyar üzleti fórumokon született megállapodások 110 millió eurónyi új üzletet jelentettek. Kitért arra is, hogy az elmúlt év első 11 hónapjában 27 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Törökország mára Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívüli országok sorában – tette hozzá az államtitkár.
A fórum elején kormányközi megállapodás született a Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciójában való együttműködésről Magyarország és Törökország között. A dokumentumot Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese és Emrullah Isler török miniszterelnök-helyettes írta alá.
A Törökországgal kiépítendő üzleti kapcsolatok nagy nyereséggel és kis kockázattal kecsegtetnek – mondta Abdullah Gül török államfő a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon, Budapesten.
Bár Magyarország és Törökország hasonló árucikkeket termel – például mindkét országban jelentős az autógyártás -, így bizonyos szempontból egymás versenytársai, meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek mentén a két ország szorosabb gazdasági kapcsolatokat építhet ki – hangsúlyozta az elnök.
Ismertette, hogy a török vállalatok magyarországi befektetéseinek értéke 60-70 millió dollár, amely jóval alacsonyabb a más országokba irányuló befektetéseknél. Ez szavai szerint azt mutatja, hogy az üzletemberek még nem ismerték fel a két ország közötti kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket. Abdullah Gül szerint a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez jó alapot ad, hogy a politikai együttműködés kiváló Magyarország és Törökország között.
A török államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdaság nagyon erős, a gazdasági mutatók tanúsága alapján a fejlődés megindult. Törökország is nagyon gyorsan fejlődik, folyamatosan növekszik – tette hozzá. Bár néhány éve az ország Magyarországhoz hasonlóan válságot élt át, a reformok eredményeként mára Európa hatodik legnagyobb gazdasága lett – mutatott rá.
A török elnök szerint fontos, hogy a két ország nagyvállalatai nyissanak egymás felé. A magyar és török cégek lehetséges együttműködési területei között említette az energetikát, továbbá azt, hogy a két ország vállalatai közösen jelenhetnek meg harmadik országok piacain például Közép-Ázsia vagy a Kaukázus térségében. Ha a vállalatok “megnyitják az ajtót”, a jelenleg kétmilliárd dollár értékű kereskedelmet is sikerülhet ötmilliárd dollárra növelni – vélekedett.
A hétfői üzleti fórum célja szavai szerint az üzletemberek szorosabb együttműködése, amelyhez a két ország politikai vezetése minden szükséges segítséget megad.
Abdullah Gül vasárnap érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Hétfő délelőtt a Sándor-palotában találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd az Országházban Kövér László házelnökkel.
(Forrás: MTI)
Duplájára nő a Kőrösi-ösztöndíjasok száma
2014. február 17.
Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, idén duplájára nő a kiutazó ösztöndíjasok száma – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságíróknak hétfőn Budapesten.
Úgy fogalmazott: a külhoni magyarság és azon belül a diaszpórában élők megtartása szempontjából kulcsfontosságú a Kőrösi Csoma Sándor Program, ami az egyik legsikeresebb kezdeményezésük volt.
A sikerre való tekintettel megduplázták az ösztöndíjasok számát, és ötven helyett száz fiatal utazhat ki a diaszpóra magyarságához – közölte Semjén Zsolt az ösztöndíjprogram nyitó rendezvényén.
Kiemelte: a diaszpóra magyarságát eddig alapvetően az emigráció magyarsága adta, akik 1945, 1956 után, vagy a Kádár-rendszer idején hagyták el Magyarországot. A világ mára megváltozott és a mostani magyarok az emigráció második, harmadik, negyedik generációját jelentik, vagy olyanokat, akik kint dolgoznak, de szeretnék, ha gyermekük néptáncot tanulna, – mutatott rá. Hozzátette: az ösztöndíjasok feladata az is, hogy “átalakítsák” a magyar szervezeteket és a klasszikus emigráns szervezetekből a mai modern igényeknek megfelelőket hozzanak létre.
Kitért arra is, hogy jelen pillanatban 580 ezernél tart az állampolgársági kérelmek száma, így reális, hogy a ciklus végére megközelítsék a hatszázezret. Ezeknek a fiataloknak az is a feladatuk, hogy az állampolgárság ügyintézésénél segítsék a kint dolgozó konzulokat – jelezte Semjén Zsolt.
Hozzátette: a program szorosan kapcsolódik a Julianus-programhoz, aminek a lényege, hogy az emigráció magyar emlékeit összegyűjtsék, akár virtuális formában is, hogy be tudják mutatni, a magyarság mit adott a világnak. Elindították a Mikes-programot is, aminek a célja, hogy azokat a könyvtárakat, hagyatékokat, amelyek gondozatlanul maradnának, Magyarországra hozzák és eljuttassák olyan területekre, ahol jól tudják azokat használni.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére arról tájékoztatott, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program támogatása a tavalyi közel fél milliárd forintról a duplájára emelkedik.
Kiemelte: ez az első olyan program, amely valóban megszólítja a diaszpóra magyar közösségeit, és valós választ ad a mindennapi problémáikra. Ez annak eredménye – folytatta – hogy 2010 után elkezdődött a párbeszéd a diaszpóra magyarságával, amely az elmúlt 20 évben méltánytalanul háttérbe volt szorítva.
Répás Zsuzsanna szerint speciális élethelyzetükből fakadóan speciális válaszokat kell adni az általuk felvetett kérdésekre.
A helyettes államtitkár rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor Programnak köszönhetően “elindult egy pezsgés” a diaszpórában és fellendült a magyar élet.
Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján a program feltételein némileg finomítottak az ottani élethez illeszkedve, és próbáltak a diaszpóra közösségek igényeihez, időbeosztásához igazodni. Volt ahová néptánctanárt, volt ahová magyar nyelvtanárt, könyvtárost küldtek. Nagyon jól felkészült és elkötelezett fiatalok jelentkeztek, az emberi kvalitásaik biztosítékot jelentenek a program további sikerére – fejtette ki.
Répás Zsuzsanna elmondta még: a több ösztöndíjassal jobban le tudják fedni a diaszpóra magyarsága által lakott területeket, kiutazók a világ minden pontján ott lesznek majd.
(Forrás: MTI)
A csángók egyedülállóak a világ magyarságában
2014. február 11.
Szombaton rendezik meg a fővárosban a XVIII. Csángó bált, amely moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével a csángók lakodalmas szokásait mutatja be a nézőknek.
Németh Zsolt külügyi államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a bál célja, hogy divatba hozzák a csángókat. Ha ők divatosak Magyarországon, akkor talán ők maguk is büszkék lesznek arra a kultúrára, amelyet képviselnek – emelte ki.
Hozzátette, a csángók egyedülállónak számítanak a világ magyarságának térképén, nincs még egy ilyen archaikus jegyeket hordozó magyar közösség. A csángók nagy utat tettek meg a rendszerváltás óta – idézte fel. Tizennyolc éve, amikor az első bált megszervezték, még Ion Iliescu volt Románia ura, és a csángók ügye tabu volt, nem szabadultak ki abból a helyzetből amelybe a Ceausescu-diktatúra taszította őket. Az általuk lakott terület egyfajta tiltott zóna volt, a közösség pedig nem létezőnek volt nyilvánítva.
Mára 28 oktatási helyszínen, 42 pedagógus keze alatt 2045 gyerek tanul magyarul Moldvában. A 28 oktatási helyszín közül 19-ben a magyar nyelv és kultúra oktatása állami kereteken belül történik – mutatott rá az államtitkár, aki szerint ugyanakkor nagyon sok még a teendő. Az oktatás eredményeit ugyanis nagyon durván fékezi, hogy a jászvásári (iasi) katolikus püspökség továbbra sem engedi az anyanyelvi misézést számukra. Ezzel a csángók Európa legutolsó nemzeti kisebbségei, akiknek az anyanyelvi hitélet lehetősége nem biztosított – rögzítette Németh Zsolt.
Az államtitkár hangsúlyozta: a politikai erőfeszítéseket folyamatosan ki kell egészíteniük a kulturális és társadalmi kezdeményezéseknek.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a kormány kötelessége, hogy minden magyarnak segítséget nyújtson, és megtalálja azokat a területeket, ahol ezt ténylegesen megteheti.
A helyettes államtitkár köszönetet mondott a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek, amely 2012 óta az oktatási program lebonyolítója és újjászervezője. Ma már látják a munka eredményeit – hangsúlyozta, hozzátéve: külön ösztöndíjprogramot hirdettek azoknak akik egyetemen tudják tanulmányaikat folytatni. Fontos, hogy minél több olyan értelmiségi kerüljön ki soraikból, aki fel tud lépni a csángók érdekében. Jelezte: pénteken a csángó oktatási programban részt vevő pedagógusokat látják vendégük, akikkel kicserélik a tapasztalataikat.
Diószegi László, a bál rendezője szintén a csángó kultúra hihetetlen gazdaságát emelte ki. Elmondta: a szombati bálon a csángó “menyekező” (menyegző) hagyományait mutatják majd be. Fellépnek többek között Rekecsinből, Somoskáról, Klézséről és Pusztináról érkező táncosok, Berecz András, Petrás Mária, Dresch Mihály, és csángó muzsikát játszó magyarországi zenekarok.
Istók Pál a csángóság nevében megköszönte a kormány támogatását, és hozzátette: úgy látja, a bál mára divatba jött. Éltetni szeretnék a csángó kultúrát és hagyományaikat szeretnék továbbvinni – emelte ki.
A Pro Minoritate Alapítvány által szervezett bál fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az ünnepi programot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg.
(Forrás: MTI)
Kicserélték a Szentszékkel kötött megállapodás okmányait
2014. február 10.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius ünnepélyes keretek között kicserélte a Magyarország és a Szentszék között korábban megkötött megállapodás – az Országgyűlés, illetve Ferenc pápa által – jóváhagyott dokumentumait.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius 2013. október 21-én írta alá a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítására vonatkozó okmányokat.
Az eseményen részt vett – többek között – Hölvényi György, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium képviselői, valamint egyházi részről Erdő Péter bíboros, illetve Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.
(Forrás: kormany.hu)
